|
Dátum: 2008. február 20.08:01:01. Forrás : doksi.net/hu |
A mű eredete:
Miután a Kisfaludy-társaság 1846. február 7-én kitűzött népies eposz pályázatára Arany megírta a Toldit, a trilógia első részét (mely 1847. február 6-án meg is nyerte a pályázatot), még 1847-ben elkészítette a Toldi estéjét is, a trilógia befejező részét.
Szereplők:
- Toldi Miklós
- Bence, a szolgája
- Pósafalvi János, hírnök
- Lajos, Magyarország királya
- Gyulafi Lóránt, vitéz
- Gyulafi Bertalan, vitéz
- az olasz vitéz
- a kapus
- Allaghi Simon, a testőrök parancsnoka
Történet:
Első ének (41 versszak):
Toldi már megunta életét. Három éve nem fordult meg Budán, mert csúnyán összeveszett a királlyal. Édesanyja is rég jobb létre szenderült már. Ezért úgy határoz, megássa saját sírját hű szolgája, a megboldogult "vén" Bence fiának, az "öreg" Bencének a segítségével. Mikor végeznek, hírnök érkezik, Pósafalvi János, aki tudatja az idős bajnokkal, hogy Budán egy olasz vitéz bajvívásban elnyerte az országcímert, mindenkit legyőz, aki kiáll ellene, s most fennhangon szidja az ország becsületét. Toldiban újból fellángol a harci kedv, s elhatározza, hogy megvív az olasszal, de előbb még megvendégeli a hírnököt.
Második ének (36 versszak):
Budán már senki nem mer kiállni az olasz ellen, hiszen úgyis vereséget szenvedne. Végül mégis jelentkezik két bátor (iker-)testvér: Gyulafi Lóránt és Bertalan. Azonban az olasz csúnyán elbánik velük: a küzdelemben Bertalan meghal, s Lórántot is csak az idegen vitéz lovagiassága menti meg a haláltól.
Harmadik ének (46 versszak):
Ekkor érkezik Toldi. Szőrcsuháját és ósdi fegyvereit látva, inkább tűnik barátnak, mint Magyarország legnagyobb hősének. A nép nem ismeri fel, ki is nevetik, s kis híja, hogy fegyverhordozóját, Bencét meg nem lincselik. A küzdelemben Toldi megöli az olasz vitézt, azonban még mielőtt bárki is szólhatna bármit, elviharzik a helyszínről. A király tudakolja, ki volt ez az ismeretlen bajnok, végül Pósalaki világosítja fel a királyt, aki ennek nagyon megörül.
Negyedik ének (30 versszak):
Toldit és Bencét Rákosmezőn éri utol a nép és a király követei, ti. a király megbánta, hogy elüldözte hű vitézét, s kész visszafogadni őt. A nép örömujjongása közepette vonulnak be a fővárosba, ahol azonban Toldi megkéri kísérőit, előbb hadd látogassa meg rég' nem látott budai házát, melyben már három éve nem járt senki.
Ötödik ének (20 versszak, benne egy 17, illetve egy 7 versszak hosszúságú egy-egy udvaronc által előadott ének):
Toldi felveszi ünneplő ruháját, s elindul a királyi udvarba. Ott az udvaroncok már javában mulatnak, egyikük Laczfi Endre Szent László király isteni segítségével a tatárok ellen megvívott sikeres moldovai hadjáratáról énekel, míg másikuk egy Toldit ócsárló dalba kezd. Ekkor lép be Toldi, akit az előző éneken (is) felbuzdulva az apródok kigúnyolnak. Toldi annyira feldühödik, hogy hármójukat azonnal agyoncsapja, s ingerülten távozik a király színe elől.
Hatodik ének (38 versszak):
Eközben Bence otthon tisztítgatja ura rozsdás szerszámait, miután kikötötte és ételt adott a lovaknak. Toldi érkezik vérbenforgó szemekkel, akit szemmel láthatóan nagyon megviselt az előző eset. Bence az ágyra segíti az immár haldokló hőst. Allaghi Simon érkezik a király parancsával: Toldit börtönbe kell vetni. Azonban Toldit meglátva s meghallgatva megenyhül. Lajos, a történtekről értesülve, azonmód, minden pompa nélkül elindul, felkeresi régi barátját, s mindent megbocsát neki. A hős pedig a király kezét fogva szépen, csendben meghal. Lajos vaskoporsóba fekteti Toldit, s még aznap este elindul a halotti menet Nagyfalu felé, hogy Magyarország hősét az önkezével megásott sírba temethessék...
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Amit Albániáról tudni illik
Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam. Északon Montenegró (172 km), északkeleten a szintén albánok lakta Koszovó (115 km), keleten Macedónia (151 km), délkeleten és délen Görögország (282 km), délnyugaton a Jón-tenger, nyugaton pedig az Adriai-tenger határolja. Partvonalának teljes hossza 362 km.
A bűnüldözés mesterei: Thaisz ElekThaisz Elek rendőrtisztviselő, 1861-től Pest, 1873-tól 1885-ig az egyesített Székesfőváros, Budapest rendőrfőkapitánya volt. Pesten született 1820-ban, apja Thaisz András (1789–1840) jogász, királyi táblai ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
A grúz - dél-oszétiai háborúA dél-oszétiai háború 2008 augusztusában kezdődött fegyveres konfliktus az egyik oldalon Grúzia, a másik oldalon Dél-Oszétia, Abházia és Oroszország között. Oroszország szerint Grúzia népirtást hajtott végre az oszétok ellen, ezért megtámadta a Dél-Oszétiát elfoglalni készülő grúz erőket, majd a támadást Oszétián kívül is folytatta. Grúzia szerint Dél-Oszétia megtámadására a már korábban megindult orosz csapatmozgások miatt volt szükség.
Kapcsolódó doksik- A Nyugat-római birodalom bukása / 2010, 2 oldal
- Emelt szintű irodalom szóbeli tételek, 2005 / 2005, 70 oldal
- Irodalom érettségi tételek, 1995 / 1995, 103 oldal
- Liszka-Sályiné - Magyar nyelvtan és irodalom szakmódszertan / 2004, 65 oldal
- Dr. Osztovits Szabolcs - Irodalom II / 1995, 78 oldal
Tatjana és Olga (Puskin: Anyegin)
A Jevgenyij Anyegin Puskin fő műve, amellyel sikerült bekerülnie a világirodalomba. A déli száműzetése alatt írta, 7 éven át. A későbbi korok az orosz enciklopédiának nevezték, mivel az orosz szokásokat jellemzi és a városi és falusi életmódot állítja szembe egymással. Az Anyagin műfaja verses regény, mely műfajt az európai irodalomban főleg Byron művei tettek közkedvelté. A...
Janus Pannonius és a humanizmusBúcsú Váradtól (Abiens valere jubet sanctos reges, Varadini) Janus Pannonius latin nyelvű versének idáig 29 különböző fordítását ismerjük. Hegedűs István már 1893-ban fordította, az újabb költőnemzedék tagja közül Benjamin László, Somlyó György, Nagy László, Csorba Győző, Weöres Sándor is fordította. A legjobbak közül való Áprily Lajosé. A vers műfaja elégia. Az...
Móricz Zsigmond újszerű parasztábrázolásaMóricz paraszti témájú novellákkal kezdte írói pályafutását. A parasztábrázolásnak hagyományai: Jókai epizódfigurákat rajzolt, Mikszáth pedig romantikus bájával vonta be a falusi világot. A korábban kialakult képet népszerűsítették az ún. népszínművek a XIX. század második felében. Cselekményüket általában egy-egy falusi ünnep köré csoportosították. A kor csak a...
