Cikkek » A felvilágosodás gondolatai Csokonai költészetében

A felvilágosodás gondolatai Csokonai költészetében Dátum: 2007. november 20. | 11:31:27.
Forrás : doksi.net/hu



A felvilágosodás a XVII-XVIII. század vezető szellemi mozgalma. E mozgalom elindítói a francia enciklopédisták voltak. Egész korra jellemző volt a racionalizmus és a szentimentalizmus. A racionalizmus, amely mindig az értelmet és az ész hirdette, ezért elítélték az ésszerűtlen dolgokat például az egyházat is. Felvilágosodás másik fő gondolata az antifeudalizmus -- társadalomellenesség. Fő céljuk a polgárság és az ez alatti rétegek társadalmi felemelése, az egyházzal és az arisztokráciával szemben.

Az irodalomban is társadalmi problémákkal foglalkoztak, jelentős képviselői közé tartozott Voltaire és Rousseau, Diderot, az angol Defoe és Swift, Magyarországon pedig Bessenyei, Kazinczy, a korszak legjelentősebb alkotója Csokonai Vitéz Mihály aki a összefogta a felvilágosodás gondolatait.

Csokonai műveiben is megtalálható a klasszicizmus és ennek gondolatvilágnak legfőbb eszméi is, az antiklerikalizmus és az antifeudalizmus. Verseiben ő is sokszor utal társadalmi problémákra. két leghíresebb verse Az estve és a Konstancinápoly.

Az estve c. vers a feudális ellentétekkel, gazdagok és szegények ellentétes érdekeivel foglalkozik. Itt leírja, hogy amíg nem ismerték a magántulajdont, addig minden ember egyenrangú volt ezért nem adódtak társadalmi problémák:

“Ládd-é már egymástól mind megkülönbözött.
Az enyim, a tied mennyi lármát szüle,
Miolta a miénk nevezet elűle”

Itt említi a születési előjogokat, szerinte az ősközösség az emberiség aranykora:

“Hajdan a termő föld, míg birtokká nem vált,
Per és lárma nélkűl annyi embert táplált,
s többet: mert még akkor a had és veszettség
Mérgétől nem veszett annyi sok nemzetség.
Nem volt még koldúsa akkor a törvénynek,
Nem született senki gazdagnak, szegénynek.”

Csokonai szerint az ember természeténél fogva jó:

“Mert gonosz erkölccsel senki sem született”

A vers végén összehasonlítja a társadalom romlottságát, ahol minden pénzbe kerül, és a természetet ami az ő egyetlen menedéke:

“Te vagy még egyedül, óh arany holdvilág,
Melyet árendába nem ád még a világ.
Te vagy még, éltető levegő! amelyen
Indzséri duktus nem járt semmi helyen”

Az is felvilágosodás-kori stílusjegy, hogy szembeállítja a sötétséget a világossággal, ezt persze szimbolikusan érti:

“Késsél még, setét éj, komor óráiddal”

Akkor Magyarországon még súlyos szellemi, társadalmi elmaradottság volt és reménykedett abban, hogy Magyarországon "világosság" lesz, ez volt a korszak fontos szimbóluma, innen ered a mozgalom elnevezése is.

E vers tipikusan a felvilágosodás korában íródott, mert stílusa klasszicista, megtalálható benne a piktúra (az este leírása) és szentecia vagyis a feudalizmusellenség ami pedig összefügg Rousseau szentimentalista nézeteivel.

Másik híres verse a Konstancinápoly, amely stílusában hasonlít az előzőhöz, de jellemzően antiklerikális hangvételű ami szintén a felvilágosodás fontos eszméje. Ezt a gondolatot Voltire-től vette át.

Érdekes piktúra az elején, hogy a tengerparttól közelít a város - Konstancinápoly - felé, majd leírja a város színeit, illatait, gazdagságát, a városról eszébe jut a vallás. Ebben a műben klasszicista gondolkodás, a racionalizmus alapján ítéli el az egyházat, mint túlzó fölösleges intézményt. Azért ítéli el az egyházat, mert szerinte szellemileg megosztja az embereket, sok az előítélet a vallással kapcsolatban. Fanatikussá teszi az embert ez pedig ütközik a racionalizmus ésszerű gondolkodásával. Csak a vallás látszata a fontos:

“Azólta adja ki a kenyért a házából,
Kikapván éhhel holt kicsinye szájából,
A szent névre vágyó, balgatag anya is,
hogy tudjon mit rágni dervised foga is.
Sok bolond kiadja utolsó fillérét,
Leteszi a mennynek árendáját s bérét,
Hogy mikor az óltárt építik számodra,
Kecskeszőrt vihessen ő is óltárodra.”

Azért is megveti a vallást, mert régen az ősközösségben nem volt vallás, ezt is a romlott társadalom hozta létre. Az ősközösségben ahol mindenki egyenlő volt nem volt szükség vallásra. Ebben a költeményben is megtalálható a sötét világos ellentét, hogy az éj madara el fog tűnni és jön helyette a világosság. Felépítése, hasonlóan Az estvéhez, logikus, mindent megmagyaráz, bizonyít, a racionlizmusnak megfelelően. Mindkét verssel tanítani akar.

Ez a két legfontosabb felvilágosodás-kori kori verse, de természetesen az egész életművére hatással van ez az irányzat, későbbi verseiben is megjelenik. A magyar felvilágosodás fontos irányzata a népiesség Ő a népet taníttatni szeretné, ez szintén megfelel a klasszicizmusnak. Az ő nevéhez fűződik a Jövendölés az első oskoláról a Somogyban. Ebben írja le, hogy a népnek szüksége lenne a tanításra, mégpedig színvonalas módón, mert ha a tanító műveletlen akkor a tanítványok is azok lesznek, még akkor is ha tehetségesek:

“Dudva lesz a dudvák
Közt az ananász
Kanász marad akinek
A nevelője kanász”

Csokonainak van még egy fontos felvilágosodás-kori vonása, mégpedig az, hogy egész élte során részt vett a közéletben tanít, iskoladrámát ír, újságot szerkeszt (Diétai Magyar múzsa)

Látható, hogy nála minden fontosabb jegy megtalálható a felvilágosodás irányzatai közül, ezért tekinthető a felvilágosodás magyar összefoglalójának.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!


Kapcsolódó olvasnivalók

Nagy Imre újratemetésének története

Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.

A grúz - dél-oszétiai háború

A dél-oszétiai háború 2008 augusztusában kezdődött fegyveres konfliktus az egyik oldalon Grúzia, a másik oldalon Dél-Oszétia, Abházia és Oroszország között. Oroszország szerint Grúzia népirtást hajtott végre az oszétok ellen, ezért megtámadta a Dél-Oszétiát elfoglalni készülő grúz erőket, majd a támadást Oszétián kívül is folytatta. Grúzia szerint Dél-Oszétia megtámadására a már korábban megindult orosz csapatmozgások miatt volt szükség.

Fidel Castro élete és Kuba története

Mai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.

Kapcsolódó doksik

Középiskolai anyagok

A XX. századi költősors Radnóti Miklós lírájában

Radnóti Miklós a huszadik század magyar költészetének egyik legkiemelkedőbb művelője. Születésekor anyja és ikertestvére meghalt, ez állandó lelkiismeret-furdalást okoz neki. Mivel zsidó családból származik neki is kereskedőnek kellene tanulnia, de őt ez nem annyira érdekli és inkább az irodalom felé fordul. 1934-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakán végez, de nem kap tanári...

Ady Endre versciklusainak elemzése

A nyugat jelentősége Az 1867-es kiegyezés után a nagyipar fejlődése, a polgárosodás jelentősen átalakította hazánkat. Kiépült az úthálózat, korszerű gyárak jöttek létre. A Duna-parti városok pest, Buda, Óbuda 1873-ban Budapestté egyesült. Felépült az országház, a halászbástya és sok más közintézmény. 1896-ban Budapesten elsőként indult meg a földalatti vasút...

A bűn és bűnhődés témája az irodalomban

A bűn fogalom általában úgy él az emberek tudatában, hogy bűn az, ami törvénybe ütköző; illetve bűn az, ami lelepleződik, és így büntethető. A bűn "megoldása" a büntetés. Persze ez is az evilági felfogás szerint. Ha azonban minden bűnnek a büntetés lenne a kompenzálója, akkor az egész emberiség börtönben ülne szüntelen. Hiszen, ha szigorúan vesszük, akkor minden nap bűnöket...

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!