|
Dátum: 2008. január 17.16:16:48. Forrás : doksi.net/hu |
A bűn fogalom általában úgy él az emberek tudatában, hogy bűn az, ami törvénybe ütköző; illetve bűn az, ami lelepleződik, és így büntethető. A bűn "megoldása" a büntetés. Persze ez is az evilági felfogás szerint. Ha azonban minden bűnnek a büntetés lenne a kompenzálója, akkor az egész emberiség börtönben ülne szüntelen. Hiszen, ha szigorúan vesszük, akkor minden nap bűnöket követünk el, de ezeket a dolgokat hibáknak, vétkeknek, mulasztásoknak fogjuk fel, talán azért, hogy könnyebben számoljunk el saját lelkiismeretünkkel. A bűnnek van más megoldása is, a megbánás. Ha az ember olyan dolgot követ el, ami erkölcsileg helytelen, de megbánja azt, és megpróbálja jóvátenni, megpróbál megszabadulni bűnétől, akkor a büntetés elhagyható.
A bűn és bűnhődés témája az irodalom kezdetéig nyúlik vissza. Már a Bibliában megismerjük az „eredendő bűn” fogalmát. Amikor Ádám és Éva engedett a kísértőnek, elkövették az emberiség első bűnét. Cselekedetükért megkapták büntetésüket: Isten kitiltotta őket a Paradicsomból. Személyes bűnt követtek el, de ez a bűn az emberi természetet érinti, melyet bűnük után bukott állapotban adtak tovább. Mégsem mondhatjuk, hogy a születés pillanatától fogva minden ember bűnös, az ember nem a bűnt örökölte, hanem a bűnre való hajlamot. De ezzel együtt örököltük az igazságérzetet is, amely megköveteli tőlünk, hogy a bűnös bűnhődjön, vagy tegye jóvá bűnét. Szophoklész Antigoné című műve is ezt a témát dolgozza fel. Az alapvető kérdés, hogy bűn-e eltemetni Antigoné testvérét, Polüneikészt.
Az istenek törvénye szerint minden embernek jár a végtisztesség, ezt képviseli Antigoné, ezért száll szembe Kreón törvényével. Kreón egyeduralkodóként hozza meg a Polüneikész eltemetését tiltó törvényt, szembe száll mindenkivel, magával a főistennel is. Ezzel bűnt követ el, egyre zsarnokibb és elvakultabb. Eltorzul a jelleme, buknia kell. Elnyeri méltó büntetését. Felesége és fia is meghal, ő pedig összeomlik. Azonban a mű során Antigoné is bűnt követ el. Az elején férfiasan viselkedik, meg sem próbálja tagadni tettét, a király előtt is vállalja elveit. Keménysége kegyetlenségbe megy át, ellöki magától testvérét. Úgy tűnik a legfontosabb neki, hogy mártírrá váljon. Az ő jelleme is eltorzul, az ő bukása és halála is szükséges. Azonban ő nemes értékeket képviselt, tetteivel nem ártott a közösségnek, ezért halála tragikus. Kreón büntetése jogos volt, rengeteg lehetősége lett volna vissza vonni a törvényt, megkegyelmezni a lánynak. Azonban önfejű és makacs volt, nem volt jó király, bűnhődnie kellett. Elveszítette családját, hogy átérezhesse a fájdalmat, amit Antigoné érezhetett, mikor elveszítette testvérét. Antigoné halála azonban túlzás, túl nagy büntetés. Végig a helyes elv mellett harcolt, bármit vállalt testvéréért, nem követett el akkora bűnt, mint Kreón, mégis halálával fizetett tetteiért. Shakespeare Rómeó és Júlia című művében a szerelem jelenti a bűnt.
A két főhős, két egymással rivalizáló család gyermekei. Azonban egymásba szeretnek, és egymásért vállalják a bűnt: összeházasodnak szüleik tudta és beleegyezése nélkül. De így sem élhetnek egymás mellett, hisz Rómeót száműzik a városból. Mikor visszatér, megtalálja tetszhalott kedvesét, de mivel nem sejti a csalást, azt hiszi, örökre elvesztette a lányt. Mivel életében nem lát más boldogságot, követi őt a sírba is. Közben Júlia feleszmél, de már nem segíthet szerelmén. Ő sem tudja elképzelni életét a fiú nélkül, így a mű kettős halállal végződik. A büntetés jogtalan, a két fiatal nem volt bűnös, nem tehettek érzéseikről. A mű végén rádöbbenünk, hogy nem az ő szerelmük volt a bűn, hanem a két család önfejűsége és rivalizálása. Azonban a büntetést ők is megkapták, elveszítették gyermekeiket. Az ő büntetésük jogos, valószínűleg ez volt az egyetlen mód arra, hogy rádöbbenjenek, hogy mennyire felesleges az utálkozásuk. Berzsenyi Dániel Magyarokhoz I című műve a magyar nép bűneit mutatja be. A mű a magyarság erkölcsi romlására mutat rá. A múlt és a jelen kerülnek szembe egymással.
A múlt erkölcsös volt, azonban a jelen romlott. A múlt képeinél, megjelenik Buda, amely a függetlenség és a helytállás jelképe, majd a tatár és török uralom és a három részre szakadt Magyarország, amely nem tette tönkre a nemzetet, mert az akkori nép erkölcsös volt. A jelenben a romlás oka az erkölcstelenség, amely úgy pusztítja a nemzetet, mint féreg a fát. Megjelenik a büntetés is, de ez a jövőre vonatkozik, a magyar nép el fog pusztulni. A kijelentés bizonyos, a költő meg sem próbál ösztönözni. Belenyugszik a nemzethalálba. Történelmi ténnyel magyarázza: a nagy birodalmak is így végezték. A pusztulást el kell fogadni, hisz minden ország csak játékszer a szerencse kezében. Bűn és bűnhődés a témája Arany János Ágnes asszony című balladájának is. Az 1.-4. versszak csak sejteti a bűnt, a gyilkosságot. Ágnes férjét megölték, a gyanút a hajdú erősíti meg. Az 5.-19. versszakban a helyszín a börtön és a bíróság. Pár napot ölel fel ez a szakasz, a leírás terjedelmes. Bemutatja Ágnes megőrülésének folyamatát (1. rémeket lát, 2. fél az őrülettől, 3. leplezni próbálja bomlottságát, 4. ténnyé válik, hogy megőrült). A gyilkosság egyértelművé válik. A végrehajtó a szerető, Ágnes pedig bűntárs és felbujtó. A 20. versszakban visszatér a kiinduló kép: Ágnes asszony kényszeresen mos. A 20.-26. versszak éveket ölel fel. Ágnes megöregedett, a lepedő elfoszlott, de ő továbbra is csak mos. Büntetése az őrület. Nem tud elszámolni lelkiismeretével. A büntetés jogos, Ágnes a legnagyobb bűnt követte el, amit az ember elkövethet, megölette férjét.
Azt hiszem a bűnbeesés és a bűnhődés egész életünk velejárója. Ez egy elég tág fogalom, és egyrészt a saját erkölcsünk, másrészt pedig a közösség normái döntik el, hogy milyen cselekedetek tartoznak bele. Szerintem ezt a dolgot kénytelenek vagyunk elfogadni, és egészen addig nincsen vele baj, amíg a bűnösök megkapják a büntetésüket.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Kárpátalja bemutatkozik
Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.
A vandál-bizánci háborúÉszak-nyugat Afrika elfoglalása után a vandál királyság a kezére került hajóhadnak köszönhetően a Mediterráneum egyik legerősebb tengeri hatalmává vált, ráadásul nem adták fel korábbi életmódjukat, és a rablóhadjárataikat tengeren is folytatták. A vandál kalózkodás nyilvánvalóan sértette Bizánc érdekeit, a katolikusok elnyomásával együtt ez már bőven elégséges okot szolgáltatott a katonai fellépésre.
Az infláció és a hiperinflációAz infláció a közgazdaságtanban az árszínvonal tartós emelkedése. Az árszínvonal csökkenése a defláció. Árstabilitás alatt az árak változatlanságát értjük egy időszakban, ekkor a árszínvonal-emelkedés 0% körüli. A stagfláció olyan viszonylagosan magas infláció, amely magas munkanélküliséggel jár együtt.
Kapcsolódó doksik- Dr. Mohácsy Károly - Irodalom a műszaki szakközépiskola és a szakközépiskola II. osztálya számára / 2006, 204 oldal
- Magyar nyelv és irodalom középszintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2008 / 2008, 48 oldal
- Irodalomtudomány tételek / 2004, 21 oldal
- Godzsa Anikó - A XX. századi magyar irodalom története III / 2005, 98 oldal
- Pálfi Zoltán - Az első kiérlelt világbirodalom, a III. Ur-i dinasztia / 2005, 12 oldal
Bibliai motívumok megjelenése a költők, írók műveiben
I. Biblia Az európai kultúra két alappilléren nyugszik. Egyik meghatározója a görög-római, a másik a zsidó-keresztény kultúra, amelynek foglalata a Biblia a világ talán legismertebb könyve. A keresztények szerte a világon a Biblia tanításaira alapozzák hitüket és viselkedésüket, a zsidók pedig tisztelik és használják a Biblia kétharmadát kitevő Ószövetséget. A Biblia...
Édes Anna (elemzés)A regényt a Nyugat közölte 1926. július 1-jétől folytatásokban, miután Kosztolányi Dezső a szerkesztőknek, Osvát Ernőnek és Gellért Oszkárnak egy napon reggeltől estig tartó felolvasás után bemutatta, méghozzá - mint Gellért Oszkár írja visszaemlékezéseiben - „harsányan és elfúlva, olykor-olykor a zokogással küzdve", ki-kifutva a szobából, hogy lecsillapodjék, a hallgatók...
Tóth Árpád élete és munkásságaTóth Árpád (1886-1928) a Nyugat első nemzedékének egyik kiemelkedő alakja, akinek uralkodó hangja mindvégig a fájdalom, a szeretetre, boldogságra hiába váró ember szomorúsága. 1886-ban született Aradon. Hároméves korában Debrecenbe költöznek. Ott érettségizik a reáliskolában, ezután Pesten, a bölcsészkaron végzi a magyar-német szakot. Ekkor már elég súlyos a tüdőbaja, mely...
