|
Dátum: 2008. február 29.13:04:58. Forrás : doksi.net/hu |
Régi irodalmunk egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Törökországi levelek című művét nem Magyarországon, hanem Rodostóban, Rákóczi inasaként írta a fejedelem ösztönzésére. A műnek eredetileg nem Törökországi levelek volt a címe. A jelenlegi címet Kulcsár István találta ki, amikor 1794-ben megjelentette.
A leveleskönyvnek nincs tervszerűen elrendezett szerkezete, mivel a különálló levelek mindegyike egy-egy önálló egységet alkot („Leveleket írok, nem könyvet”). Mikes Kelemen műve nem hatalmas, monumentális alkotás és a vallásra vonatkozó részek sincsenek túlsúlyban. Bár a barokk korban élt, az előbb említett okok miatt alkotását inkább a rokokóhoz sorolhatjuk. Témájuknál fogva a leveleket három nagy csoportra tudjuk osztani:
1. A lelkesedés, a közeli hazatérés vágya
2. Az érzelmi hullámzás levelei
3. A teljes reménytelenséget megfogalmazó levelek
Ez utóbbiakban az író a törökországi tapasztalatairól, élményeiről, személyes gondolatairól ír (Például: a bujdosók egyhangú élete, a rodostói udvar rendtartása, törököknél tett látogatások, árvizek, földindulások stb.).
A 37. levél az első csoportba tartozik, annak egyik kiemelkedő alkotása. Személyes élmények sokasága vezeti az előre eltervezett felépítésű verset. Távolról közeledik a házakig, bemutatva a tájat, a török gazdaságát, a város elhelyezkedését („Lóháton innét Konstantinápolyban könnyen el lehet menni”). Aztán az utcát írja le, odaköltözésük körülményeit, kapcsolatukat a szomszédokkal. Lassan ér el a tulajdonképpeni témához: bemutatni életük egyhangúságát.
A 112. levél a harmadik csoportba tartozik. Ez egy rendkívüli fontosságú alkotás, hiszen Rákóczi halálát írja le benne. Először csak közli a tényt, majd részletekre kitérve mondja el, miként is távozott történelmünk e nagy alakja az élők sorából. A műben sokkal több az érzelmi kitörés, mint például a 37. versben, de ez érthető, mivel szellemi vezére elvesztése hatalmas belső űrt hagyott maga után, és nagy fájdalmat okozott.
A levelek fiktívek (képzeltek): nem egy létező, hanem egy kitalált személyhez - egy Konstantinápolyban élő öreg erdélyi hölgyhöz (Édes Néném) - írta őket. Ezekben a klasszikus francia levelezés és a rokokó jellemvonásai is megfigyelhetők: a titkon nyilvánosságot remélő félmagán jelleg, a társalkodó hangnem („De tréfa nélkül édes néném”), a csapongó gondolatszövés (a 37. levélben szinte teljesen leírja életkörülményeit, környezetét, a gazdaság másságáról is beszámol stb.). Ugyanakkor a könnyedség és irónia képei is megtalálhatók („úgy szeretem Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágonyt”). A levelek további fontos jellemzője, hogy valódi keltezésűek.
A levelek megfogalmazási, leírási módja rendkívül pontos, szinte tökéletesen ábrázolja a természetet és az érzelmi életet. Majdnem mindent, amit Törökországban megismert, összehasonlította hazai megfelelőjével (pl. bortermelés). Ezzel a nagyon erős honvágyat fejezi ki - ami persze keveredik a szokásos iróniával. Stíluseszközei intenzív használatával teszi Mikes Kelemen színesebbé művét. Az általa tapasztalt érdekes esetek anekdotaként jelennek meg a levélforma társalgó előadásában. Gyakran használ erős érzelmi töltésű jelzőket (Pl.: Rodostó „kedve elunt városa”, „édes keserű laktunk helye”). A hagyományos levélzáró részt jelzőhalmozással teszi játékossá: „... ezzel maradok kend köteles, láncos, madzagos, spárgás és zsinóros szolgája”. Kedveli az alliterációs formát (Pl.: „holnap az a holnap hat holnapra halad”), a szójátékokat, a megszemélyesítést, a hasonlatokat („úgy halt meg, mint egy gyermek”).
Mikes Kelemen ezt az alkotását kevésbé értékelte annyira, mint a Mulatságos napok című műfordítását. Az utókor számára azonban történelmi mondanivalója miatt sokkal értékesebb alkotás a Törökországi levelek.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Fidel Castro élete és Kuba története
Mai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.
A vámpírok eredete"Fogd be a szádat, mert jön a vámpír és megeszen!" Tartja a szólásmondás a moldvai Prut nevű járásban, ahol ezzel ijesztgették a rossz gyerekeket. Hogy Mi is az a vámpír?, arra leginkább így tudnánk válaszolni: az a halott, akinek a teste nem enyészik el; az a sátáni ember, akit a föld nem fogad be; akit a sírban az Ördög rontott meg; félördög; vadállat, vagy olyan kutya, vagy macska, mely halott teteme fölött ugrott át.
Kísérleti állatok utolsó perceiA kutatók azt mondják, humánus volta miatt altatják el szén-dioxiddal az egereket, patkányokat. Azon kívül ez a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldás, és nem is tűnik kegyetlennek. Emma Marris a Nature-ben megjelent riportjában a laborállatok életének utolsó perceit vette górcső alá.
Kapcsolódó doksik- Godzsa Anikó - A magyar irodalom története a klasszikus századfordulón és a reformkorban II / 2003, 247 oldal
- Erát Dávid - Összefüggések a párkapcsolat szerkezete és felbomlása között a nemzetközi szakirodalom tükrében / 2019, 17 oldal
- Az újkori filozófia és tudomány sajátosságai, a felvilágosodás a filozófiában és az irodalomban / 2003, 40 oldal
- Molnár Brigitta - A Karoling Birodalom felbomlása / 2007, 14 oldal
- A hivatalnok társadalom bemutatása az orosz irodalomban / 2008, 3 oldal
Kertész Imre - Sorstalanság c. művének elemzése
Kertész Imre hírnevét az 1975-ben megjelent, 2002-ben Nobel-díjjal jutalmazott Sorstalanság c. regény alapozta meg Olvasói többsége is ezt tartja legjelentősebb művének. A mű elkészülte után csak 2 évre rá jelent meg nyomtatással. A kiadói politika nem fogadta túlzott lelkesedéssel. Irodalomtörténeti értékelése is csak másfél évtized után indult meg. A könyv fogadtatásának...
Reneszánsz vonások Janus Pannonius verseibenJanus Pannonius a reneszánsz kor legnagyobb irodalmi alakja és az első magyar költő, aki a reneszánsz korral ellentétben nem nemzeti nyelven, nem magyarul írta verseit, hanem a középkori műveltég nyelvén latinul. Janus évekig tanult Itáliában a reneszánsz szülő¬hazájában, ahol első magyarként, vagy talán első kelet-európaiként sajátította el a reneszánsz művészet tanait...
Arany János balladáiArany János a XIX. Század második felének legtekintélyesebb alkotójaként a magyar irodalom egyik legjelentősebb életművét hozta létre. Az irodalmi élet egyik fő szervezője, drámafordító, tanulmányíró és kritikus. Pályájának 1851-1860ig tartó szakaszát a „nagykőrösi évek” megnevezéssel jelöli az irodalomtörténet-írás. E pályaszakaszban a kisepikai műfajként...
