Cikkek » Törökországi levelek

Dátum: 2008. február 29. | 13:04:58. Forrás : doksi.net/hu

Régi irodalmunk egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Törökországi levelek című művét nem Magyarországon, hanem Rodostóban, Rákóczi inasaként írta a fejedelem ösztönzésére. A műnek eredetileg nem Törökországi levelek volt a címe. A jelenlegi címet Kulcsár István találta ki, amikor 1794-ben megjelentette.

A leveleskönyvnek nincs tervszerűen elrendezett szerkezete, mivel a különálló levelek mindegyike egy-egy önálló egységet alkot („Leveleket írok, nem könyvet”). Mikes Kelemen műve nem hatalmas, monumentális alkotás és a vallásra vonatkozó részek sincsenek túlsúlyban. Bár a barokk korban élt, az előbb említett okok miatt alkotását inkább a rokokóhoz sorolhatjuk. Témájuknál fogva a leveleket három nagy csoportra tudjuk osztani:

1. A lelkesedés, a közeli hazatérés vágya
2. Az érzelmi hullámzás levelei
3. A teljes reménytelenséget megfogalmazó levelek

Ez utóbbiakban az író a törökországi tapasztalatairól, élményeiről, személyes gondolatairól ír (Például: a bujdosók egyhangú élete, a rodostói udvar rendtartása, törököknél tett látogatások, árvizek, földindulások stb.).

A 37. levél az első csoportba tartozik, annak egyik kiemelkedő alkotása. Személyes élmények sokasága vezeti az előre eltervezett felépítésű verset. Távolról közeledik a házakig, bemutatva a tájat, a török gazdaságát, a város elhelyezkedését („Lóháton innét Konstantinápolyban könnyen el lehet menni”). Aztán az utcát írja le, odaköltözésük körülményeit, kapcsolatukat a szomszédokkal. Lassan ér el a tulajdonképpeni témához: bemutatni életük egyhangúságát.

A 112. levél a harmadik csoportba tartozik. Ez egy rendkívüli fontosságú alkotás, hiszen Rákóczi halálát írja le benne. Először csak közli a tényt, majd részletekre kitérve mondja el, miként is távozott történelmünk e nagy alakja az élők sorából. A műben sokkal több az érzelmi kitörés, mint például a 37. versben, de ez érthető, mivel szellemi vezére elvesztése hatalmas belső űrt hagyott maga után, és nagy fájdalmat okozott.

A levelek fiktívek (képzeltek): nem egy létező, hanem egy kitalált személyhez - egy Konstantinápolyban élő öreg erdélyi hölgyhöz (Édes Néném) - írta őket. Ezekben a klasszikus francia levelezés és a rokokó jellemvonásai is megfigyelhetők: a titkon nyilvánosságot remélő félmagán jelleg, a társalkodó hangnem („De tréfa nélkül édes néném”), a csapongó gondolatszövés (a 37. levélben szinte teljesen leírja életkörülményeit, környezetét, a gazdaság másságáról is beszámol stb.). Ugyanakkor a könnyedség és irónia képei is megtalálhatók („úgy szeretem Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágonyt”). A levelek további fontos jellemzője, hogy valódi keltezésűek.

A levelek megfogalmazási, leírási módja rendkívül pontos, szinte tökéletesen ábrázolja a természetet és az érzelmi életet. Majdnem mindent, amit Törökországban megismert, összehasonlította hazai megfelelőjével (pl. bortermelés). Ezzel a nagyon erős honvágyat fejezi ki - ami persze keveredik a szokásos iróniával. Stíluseszközei intenzív használatával teszi Mikes Kelemen színesebbé művét. Az általa tapasztalt érdekes esetek anekdotaként jelennek meg a levélforma társalgó előadásában. Gyakran használ erős érzelmi töltésű jelzőket (Pl.: Rodostó „kedve elunt városa”, „édes keserű laktunk helye”). A hagyományos levélzáró részt jelzőhalmozással teszi játékossá: „... ezzel maradok kend köteles, láncos, madzagos, spárgás és zsinóros szolgája”. Kedveli az alliterációs formát (Pl.: „holnap az a holnap hat holnapra halad”), a szójátékokat, a megszemélyesítést, a hasonlatokat („úgy halt meg, mint egy gyermek”).

Mikes Kelemen ezt az alkotását kevésbé értékelte annyira, mint a Mulatságos napok című műfordítását. Az utókor számára azonban történelmi mondanivalója miatt sokkal értékesebb alkotás a Törökországi levelek.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Nagy Imre újratemetésének története

Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.

A vandál-bizánci háború

Észak-nyugat Afrika elfoglalása után a vandál királyság a kezére került hajóhadnak köszönhetően a Mediterráneum egyik legerősebb tengeri hatalmává vált, ráadásul nem adták fel korábbi életmódjukat, és a rablóhadjárataikat tengeren is folytatták. A vandál kalózkodás nyilvánvalóan sértette Bizánc érdekeit, a katolikusok elnyomásával együtt ez már bőven elégséges okot szolgáltatott a katonai fellépésre.

A vikingek

A vikingek skandináv származású hajósok és harcosok, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. Ismertek normann (északi ember), rusz vagy varég néven is. A viking szó nem adott nemzetet jelölt, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást. Első írásbeli említése az Angolszász Krónikában található, mint wicingas, amely pejoratív mellékzönge nélkül kalózkodással foglalkozó tengerészt jelentett.

Kapcsolódó doksik

• Godzsa Anikó - A magyarországi irodalom története 1772-ig / 2001, 169 oldal
  
  
• Benedek István - Varázslás és orvoslás az azték, maya és inka birodalomban / 1976, 51 oldal
  
  
• Irodalom érettségi tételek, 2011 / 2011, 37 oldal
  
  
• Rill-Fazekas - Irodalom érettségi tételek, 2002 / 2002, 81 oldal
  
  
• Magyar nyelv és irodalom középszintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2008 / 2008, 48 oldal
  
  

Középiskolai anyagok

Balassi Bálint költészete

Európa fejlett országaiban a reneszánsz a modern polgárság kialakulásának az időszaka. Nálunk fénykora a 15-16. században, Mátyás király uralkodása alatt volt. Ekkor az udvar sok itáliai humanistát hívott; nagy építkezésekbe kezdett (Visegrád, Bp.). Megalakult a Corvina könyvtár és 1470. Hess András nyomdája. A király halála után egy új főnemesség játssza a vezető szerepet a...

A XX. századi költősors Radnóti Miklós lírájában

Radnóti Miklós a huszadik század magyar költészetének egyik legkiemelkedőbb művelője. Születésekor anyja és ikertestvére meghalt, ez állandó lelkiismeret-furdalást okoz neki. Mivel zsidó családból származik neki is kereskedőnek kellene tanulnia, de őt ez nem annyira érdekli és inkább az irodalom felé fordul. 1934-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakán végez, de nem kap tanári...

Gárdonyi Géza, A láthatatlan ember

Gárdonyi 39 éves korában írta A láthatatlan ember című regényét. A mű keletkezésének idejét emlegetik a boldog békeidőként. Ez az a kor amikorra már majd egy emberöltő (53 év) telt el Világos és Arad óta. A szabadságharc és az azt követő megtorlás már alig sző ellentéteteket. Magyarország az Osztrák –Magyar Monarchia részeként nagyhatalmi státusznak örvend Európában. Ez...

Értékelések

Új értékelés:

Kérlek válassz a listából 1 - Szánalmas, töröljétek! 2 - Épphogy megüti a szintet 3 - Átlagos 4 - Jó 5 - Kiváló, páratlan