|
Dátum: 2008. február 29.13:04:58. Forrás : doksi.net/hu |
Régi irodalmunk egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Törökországi levelek című művét nem Magyarországon, hanem Rodostóban, Rákóczi inasaként írta a fejedelem ösztönzésére. A műnek eredetileg nem Törökországi levelek volt a címe. A jelenlegi címet Kulcsár István találta ki, amikor 1794-ben megjelentette.
A leveleskönyvnek nincs tervszerűen elrendezett szerkezete, mivel a különálló levelek mindegyike egy-egy önálló egységet alkot („Leveleket írok, nem könyvet”). Mikes Kelemen műve nem hatalmas, monumentális alkotás és a vallásra vonatkozó részek sincsenek túlsúlyban. Bár a barokk korban élt, az előbb említett okok miatt alkotását inkább a rokokóhoz sorolhatjuk. Témájuknál fogva a leveleket három nagy csoportra tudjuk osztani:
1. A lelkesedés, a közeli hazatérés vágya
2. Az érzelmi hullámzás levelei
3. A teljes reménytelenséget megfogalmazó levelek
Ez utóbbiakban az író a törökországi tapasztalatairól, élményeiről, személyes gondolatairól ír (Például: a bujdosók egyhangú élete, a rodostói udvar rendtartása, törököknél tett látogatások, árvizek, földindulások stb.).
A 37. levél az első csoportba tartozik, annak egyik kiemelkedő alkotása. Személyes élmények sokasága vezeti az előre eltervezett felépítésű verset. Távolról közeledik a házakig, bemutatva a tájat, a török gazdaságát, a város elhelyezkedését („Lóháton innét Konstantinápolyban könnyen el lehet menni”). Aztán az utcát írja le, odaköltözésük körülményeit, kapcsolatukat a szomszédokkal. Lassan ér el a tulajdonképpeni témához: bemutatni életük egyhangúságát.
A 112. levél a harmadik csoportba tartozik. Ez egy rendkívüli fontosságú alkotás, hiszen Rákóczi halálát írja le benne. Először csak közli a tényt, majd részletekre kitérve mondja el, miként is távozott történelmünk e nagy alakja az élők sorából. A műben sokkal több az érzelmi kitörés, mint például a 37. versben, de ez érthető, mivel szellemi vezére elvesztése hatalmas belső űrt hagyott maga után, és nagy fájdalmat okozott.
A levelek fiktívek (képzeltek): nem egy létező, hanem egy kitalált személyhez - egy Konstantinápolyban élő öreg erdélyi hölgyhöz (Édes Néném) - írta őket. Ezekben a klasszikus francia levelezés és a rokokó jellemvonásai is megfigyelhetők: a titkon nyilvánosságot remélő félmagán jelleg, a társalkodó hangnem („De tréfa nélkül édes néném”), a csapongó gondolatszövés (a 37. levélben szinte teljesen leírja életkörülményeit, környezetét, a gazdaság másságáról is beszámol stb.). Ugyanakkor a könnyedség és irónia képei is megtalálhatók („úgy szeretem Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágonyt”). A levelek további fontos jellemzője, hogy valódi keltezésűek.
A levelek megfogalmazási, leírási módja rendkívül pontos, szinte tökéletesen ábrázolja a természetet és az érzelmi életet. Majdnem mindent, amit Törökországban megismert, összehasonlította hazai megfelelőjével (pl. bortermelés). Ezzel a nagyon erős honvágyat fejezi ki - ami persze keveredik a szokásos iróniával. Stíluseszközei intenzív használatával teszi Mikes Kelemen színesebbé művét. Az általa tapasztalt érdekes esetek anekdotaként jelennek meg a levélforma társalgó előadásában. Gyakran használ erős érzelmi töltésű jelzőket (Pl.: Rodostó „kedve elunt városa”, „édes keserű laktunk helye”). A hagyományos levélzáró részt jelzőhalmozással teszi játékossá: „... ezzel maradok kend köteles, láncos, madzagos, spárgás és zsinóros szolgája”. Kedveli az alliterációs formát (Pl.: „holnap az a holnap hat holnapra halad”), a szójátékokat, a megszemélyesítést, a hasonlatokat („úgy halt meg, mint egy gyermek”).
Mikes Kelemen ezt az alkotását kevésbé értékelte annyira, mint a Mulatságos napok című műfordítását. Az utókor számára azonban történelmi mondanivalója miatt sokkal értékesebb alkotás a Törökországi levelek.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Fidel Castro élete és Kuba története
Mai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.
A vandál-bizánci háborúÉszak-nyugat Afrika elfoglalása után a vandál királyság a kezére került hajóhadnak köszönhetően a Mediterráneum egyik legerősebb tengeri hatalmává vált, ráadásul nem adták fel korábbi életmódjukat, és a rablóhadjárataikat tengeren is folytatták. A vandál kalózkodás nyilvánvalóan sértette Bizánc érdekeit, a katolikusok elnyomásával együtt ez már bőven elégséges okot szolgáltatott a katonai fellépésre.
Az anarchizmusAz anarchizmus egy politikai filozófia, ami magába foglalja azokat az elméleteket és meggyőződéseket, melyek támogatják mindennemű kötelező érvényű kormányzat eltörlését. Története során a libertarianizmus gyakorolt rá hatást, így többnyire annak baloldali formájának tekintik.
Kapcsolódó doksik- Dr. Mohácsy Károly - Irodalom a műszaki szakközépiskola és a szakközépiskola II. osztálya számára / 2006, 204 oldal
- Dr. Celler Tibor - Háremhölgy a Mennyei Birodalom élén / 2017, 10 oldal
- Tomka Ferenc - Istenkeresés a magyar irodalomban / 2014, 80 oldal
- Hegedűs Géza - A magyar irodalom arcképcsarnoka / 1991, 627 oldal
- Magyar nyelv és irodalom középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2007 / 2007, 42 oldal
Ady Endre szerelmi költészete, a Léda és Csinszka szerelem összehasonlítása
Ady Endréről hasonlóképp elmondható – mint nagy elődjéről Petőfi Sándorról-, hogy őt sem érdekelte más, „ Csupán Politika és Szerelem”. Dolgozatomban az utóbbival foglalkozom összehasonítva életének két nagy szerelmi korszakát, a Léda és Csinszka verseken keresztül. Ady Endre legnagyobb magyar költőink egyike, líránk forradalmi megújítója, az 1918-19-i ...
SirályAz 1896-os pétervári ősbemutató szörnyű sikertelenséggel zárult, de a moszkvai Művész Színház társulata, amely fellázadt a régi játékstílus, a teatralitás, a hazug pátosz, a deklamáció, a mesterkéltség, a sztárkultusz ellen, 1898-ban sikerre vitte a darabot. A Sirály tragikomikus művészdráma, ripacsok és művészek sorstragédiája, ironikus-keserűen szomorú komédiája. A...
Csehov - Kaméleon című művének elemzéseA XIX. századi orosz irodalom talán legnagyobb alakjai Tolsztoj, Gogol, Dosztojevszkij és természetesen Csehov. Ez utóbbi volt az, aki írói korszakának elején több humoros novellát is írt, amelyben mesterien ábrázolta a kor egyik jellemző embertípusát, a talpnyaló, köpönyegforgató, tudálékos egyént, akit egy jellemző, esetleg vicces élethelyzetben mutatott be. Az ilyen témájú munkáinak...
1934. március 27-én született Budapesten. Íróként és politikusként vált közismertté. 1952-től 1957-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakos hallgatója volt. 1954-ben jelent meg első írása, rá 2 évre pedig az első kötete. [1][3]Eleinte prózai műveket alkotott, s csak később fordult a drámaírás felé. Műveiben mindig fontos szerepet kaptak a
