Cikkek » Babits Mihály Strófák a wartburgi dalnokversenyből c. költeményének bemutatása

Babits Mihály Strófák a wartburgi dalnokversenyből c. költeményének bemutatása Dátum: 2010. március 05.12:34:36.
Forrás : doksi.net/hu



A vers költője; Babits Mihály a 19. század végétől a 20. század elejéig élt és alkotott. Egyik legjelentősebb alkotása az 1909-ben megjelent „Levelek Iris koszorújából” című versgyűjteménye, mely az 1902 és 1908 között keletkezett költeményeket tartalmazza. A cím jelképes értelmű, a költői program kifejezője is. Iris az istenek követe, a szivárvány, a világ sokszínűségének szimbóluma. A versek egymástól elütő színek hordozói, melyek nem önmagukban, hanem a kötet egészében tükrözik a sokszínűséget. A kötet három pillérre épül: a programadó nyitóvers az ‘In Horatium’; az időben-legkorábban keletkezett ‘A lírikus epilógja’ zárja a kötetet. A Strófák a wartburgi dalnokversenyből 1904-ben keletkezett és 1909-ben jelent meg a Levelek Iris koszorújából verskötetben. Ebben az időszakban Babits a budapesti egyetem bölcsészettudományi karára járt, magyar-francia tanári szakon. Megjegyzendő, hogy ekkoriban nemigen gondolt még arra, hogy a költészetnek éljen, megnyilatkozzon. Barátai, Kosztolányi és Juhász, akikkel 1904 óta intenzív levelezést folytatott ösztönözték, hogy jelenjen meg az irodalmi élet színterén.

A cím tulajdonképpen két, egymással szöges ellentétet alkotó költeményt tartalmaz, melyek egyfajta költeménypárrá csoportosulnak. Ebben Wolfram a magasztos szerelem megszólaltatója, Tannhäuser a vad erotikáé. Szerkezetét tekintve a mű két egységre tagolható. Ezek el is különülnek a megszerkesztésben, névlegesen a két ellenpontozó versben.

Vegyük elsőként Wolfram énekét. A „fehérruhás az én madonnám” kifejezésben a fehér a tisztaság, ártatlanság szimbóluma, jelképe. Ehhez hasonlóan a „fehér szerelem” csonka metaforája is a tiszta, őszinte szerelmet közvetíti az olvasó számára. Ebben az azonosított a szerelem, az azonosító a fehér szín és végül az azonosítást jelző tulajdonság a tisztaság, érintetlenség. Majd a „kiontom érte életem”-elben a körülírás eszközével él a költő, vagyis Wolfram képes lenne feláldozni az életét szerelméért. Ezt követően a megszemélyesítés eszközével szemlélteti, hogy a nő milyen illatos, kívánatos, ahogy a „bőre rezegve tömjént párolog”. A hőn szeretett nő megérett a hős lovag szerelmére. Utalása az „új rózsaként nyíl szerteszét” hasonlatban fogalmazódik meg. Magasztalja, becézgeti, isteníti szerelmét az „angyali madonnám” hasonlatában. Ezt követően a „dalaim zápórával hintem” szókapcsolattal írja körül, hogy elhalmozza kedvesét szerelmi verseivel. Majd selyemhez hasonlítja a nő bőrét, mely olyan selymes, hogy összeolvad a puha tapintású ruhájával. Erre az „e selyemhab a meleg, tiszta lány”-al utal. Megszemélyesíti a dalt, mely megindul a a szívében a nő illatát érezvén a „selyemzúgásán dal gyullad szívemben” kifejezéssel. A „halaványködü rózsabőre” hasonlattal ismét a szíve hölgye lágy tapintású és illatos bőrére utal.

Áttérve Tannhäuser énekére, megfigyelhető a Wolfram versével teljesen ellentétes szemlélet és kifejezésmód. Indulatos felszólítással kezd: „Vigyázz!”, melyben az olvasó számára egyértelművé válik, hogy mostantól sokkal kopogósabb, valóság hűbb, vadabb a szerelem. Ezután a hasonlat szóképével él a „szerelmem ég, úgy mint a tűz” szókapcsolatban, mellyel azt kívánja kifejezni, hogy mennyire őrülten szeret. A szerelmet hasonlítja a lobogó, sosem nyugvó tűzhöz. A következőben ellentétbe állítja a tüzet a jéggel, majd a jeget egy hasonlatba emeli „ a jég mely ég és éget”, melyben kifejezi, hogy a szerelme annyira fennkölt, erős, hogy az szinte már fáj. A „Szerelmem nem tej, nem fehér.” Sorban érzékelteti, hogy ő nem isteníti a szeretett nőt, nem táplál iránta magasabb rendű érzéseket, mint költőtársa. A „piros véred” szimbólum a vadságra utal. Ezután szemlélteti a metafora eszközével a szűziességet a „hófehér szemérem” kifejezéssel. Majd megszemélyesíti a lángot, a szerelmet a „búja láng” szókapcsolattal. „mi vadak”… ez csonka metafora, melyben azonosítja magát és szerelmét a természeti ösztönlényekhez, az állatokhoz, a szerelmi civódásokban. Ismét megszemélyesít a „kéjjé pirult kínunk”-kal. Emberi tulajdonsággal ruházza fel a kínt, vagyis elönti a szerelmi vágy a kínt. Ezután a metafora eszközrendszerét használja fel mondandója érzékletesebbé tételére, nevezetesen a „vágyam, aljas hatalom” kifejezésben. Vagyis nem tud parancsolni a vágyainak. Majd e szókapcsolat megismétlésével még nyomatékosabbá teszi a vers mondanivalóját. Végül egy isteni szimbólummal zár, vagyis Jézusra utal a „szent gyermeket” említésével, majd az ehhez kapcsolódó bibliai jelképeket sorolja fel, a „mirhával, tömjénnel, arannyal”.

Összességében megállapítható e versről, hogy rendkívül képszerű, vizuális. Az olvasó szinte összes érzékszervére hatni kíván a költő, nevezetesen a látására, tapintására, szaglására. Véleményem szerint ez a mű ékes példája Babits megkapó és szép költészetének.



Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!


Kapcsolódó olvasnivalók

Kárpátalja bemutatkozik

Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.

Amit Albániáról tudni illik

Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam. Északon Montenegró (172 km), északkeleten a szintén albánok lakta Koszovó (115 km), keleten Macedónia (151 km), délkeleten és délen Görögország (282 km), délnyugaton a Jón-tenger, nyugaton pedig az Adriai-tenger határolja. Partvonalának teljes hossza 362 km.

Az anarchizmus

Az anarchizmus egy politikai filozófia, ami magába foglalja azokat az elméleteket és meggyőződéseket, melyek támogatják mindennemű kötelező érvényű kormányzat eltörlését. Története során a libertarianizmus gyakorolt rá hatást, így többnyire annak baloldali formájának tekintik.

Kapcsolódó doksik

Középiskolai anyagok

Tóték

Gyuri atyus, a „púpos, félkegyelmű, hebegő” postás csupán mellékszereplő, de kulcsfigura. Nem csak azért, mert rokon- és ellenszenve függvényében manipulál a faluba érkező levelekkel, és ezáltal sorsokat alakít. Ő az egyetlen ebben a felfordult világban, aki ragaszkodik a szimmetriához, a rendhez, aki az igazi nagyságot tiszteli, és a maga torz módján ugyan, de tiltakozik a...

A felvilágosodás gondolatai Csokonai költészetében

A felvilágosodás a XVII-XVIII. század vezető szellemi mozgalma. E mozgalom elindítói a francia enciklopédisták voltak. Egész korra jellemző volt a racionalizmus és a szentimentalizmus. A racionalizmus, amely mindig az értelmet és az ész hirdette, ezért elítélték az ésszerűtlen dolgokat például az egyházat is. Felvilágosodás másik fő gondolata az antifeudalizmus -- társadalomellenesség...

Reneszánsz vonások Balassi Bálint költészetében

Balassi Bálint (1554-1594) a XVI. század legnagyobb magyar költője. Ő volt az első magyar, aki nemzeti nyelven, tehát magyarul írja a műveit, Ellentétben Janus Pannoniusszal aki szintén ennek a kornak a legnagyobbjai köze tartozik, de ő még nem magyarul írja meg verseit. Nemesi családból származott, erre utal a nevében az y ami csak a nemesi családok nevében lehetett használni, Gyarmathy...

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!