Cikkek » Babits Mihály Strófák a wartburgi dalnokversenyből c. költeményének bemutatása

Dátum: 2010. március 05.12:34:36. Forrás : doksi.net/hu

A vers költője; Babits Mihály a 19. század végétől a 20. század elejéig élt és alkotott. Egyik legjelentősebb alkotása az 1909-ben megjelent „Levelek Iris koszorújából” című versgyűjteménye, mely az 1902 és 1908 között keletkezett költeményeket tartalmazza. A cím jelképes értelmű, a költői program kifejezője is. Iris az istenek követe, a szivárvány, a világ sokszínűségének szimbóluma. A versek egymástól elütő színek hordozói, melyek nem önmagukban, hanem a kötet egészében tükrözik a sokszínűséget. A kötet három pillérre épül: a programadó nyitóvers az ‘In Horatium’; az időben-legkorábban keletkezett ‘A lírikus epilógja’ zárja a kötetet. A Strófák a wartburgi dalnokversenyből 1904-ben keletkezett és 1909-ben jelent meg a Levelek Iris koszorújából verskötetben. Ebben az időszakban Babits a budapesti egyetem bölcsészettudományi karára járt, magyar-francia tanári szakon. Megjegyzendő, hogy ekkoriban nemigen gondolt még arra, hogy a költészetnek éljen, megnyilatkozzon. Barátai, Kosztolányi és Juhász, akikkel 1904 óta intenzív levelezést folytatott ösztönözték, hogy jelenjen meg az irodalmi élet színterén.

A cím tulajdonképpen két, egymással szöges ellentétet alkotó költeményt tartalmaz, melyek egyfajta költeménypárrá csoportosulnak. Ebben Wolfram a magasztos szerelem megszólaltatója, Tannhäuser a vad erotikáé. Szerkezetét tekintve a mű két egységre tagolható. Ezek el is különülnek a megszerkesztésben, névlegesen a két ellenpontozó versben.

Vegyük elsőként Wolfram énekét. A „fehérruhás az én madonnám” kifejezésben a fehér a tisztaság, ártatlanság szimbóluma, jelképe. Ehhez hasonlóan a „fehér szerelem” csonka metaforája is a tiszta, őszinte szerelmet közvetíti az olvasó számára. Ebben az azonosított a szerelem, az azonosító a fehér szín és végül az azonosítást jelző tulajdonság a tisztaság, érintetlenség. Majd a „kiontom érte életem”-elben a körülírás eszközével él a költő, vagyis Wolfram képes lenne feláldozni az életét szerelméért. Ezt követően a megszemélyesítés eszközével szemlélteti, hogy a nő milyen illatos, kívánatos, ahogy a „bőre rezegve tömjént párolog”. A hőn szeretett nő megérett a hős lovag szerelmére. Utalása az „új rózsaként nyíl szerteszét” hasonlatban fogalmazódik meg. Magasztalja, becézgeti, isteníti szerelmét az „angyali madonnám” hasonlatában. Ezt követően a „dalaim zápórával hintem” szókapcsolattal írja körül, hogy elhalmozza kedvesét szerelmi verseivel. Majd selyemhez hasonlítja a nő bőrét, mely olyan selymes, hogy összeolvad a puha tapintású ruhájával. Erre az „e selyemhab a meleg, tiszta lány”-al utal. Megszemélyesíti a dalt, mely megindul a a szívében a nő illatát érezvén a „selyemzúgásán dal gyullad szívemben” kifejezéssel. A „halaványködü rózsabőre” hasonlattal ismét a szíve hölgye lágy tapintású és illatos bőrére utal.

Áttérve Tannhäuser énekére, megfigyelhető a Wolfram versével teljesen ellentétes szemlélet és kifejezésmód. Indulatos felszólítással kezd: „Vigyázz!”, melyben az olvasó számára egyértelművé válik, hogy mostantól sokkal kopogósabb, valóság hűbb, vadabb a szerelem. Ezután a hasonlat szóképével él a „szerelmem ég, úgy mint a tűz” szókapcsolatban, mellyel azt kívánja kifejezni, hogy mennyire őrülten szeret. A szerelmet hasonlítja a lobogó, sosem nyugvó tűzhöz. A következőben ellentétbe állítja a tüzet a jéggel, majd a jeget egy hasonlatba emeli „ a jég mely ég és éget”, melyben kifejezi, hogy a szerelme annyira fennkölt, erős, hogy az szinte már fáj. A „Szerelmem nem tej, nem fehér.” Sorban érzékelteti, hogy ő nem isteníti a szeretett nőt, nem táplál iránta magasabb rendű érzéseket, mint költőtársa. A „piros véred” szimbólum a vadságra utal. Ezután szemlélteti a metafora eszközével a szűziességet a „hófehér szemérem” kifejezéssel. Majd megszemélyesíti a lángot, a szerelmet a „búja láng” szókapcsolattal. „mi vadak”… ez csonka metafora, melyben azonosítja magát és szerelmét a természeti ösztönlényekhez, az állatokhoz, a szerelmi civódásokban. Ismét megszemélyesít a „kéjjé pirult kínunk”-kal. Emberi tulajdonsággal ruházza fel a kínt, vagyis elönti a szerelmi vágy a kínt. Ezután a metafora eszközrendszerét használja fel mondandója érzékletesebbé tételére, nevezetesen a „vágyam, aljas hatalom” kifejezésben. Vagyis nem tud parancsolni a vágyainak. Majd e szókapcsolat megismétlésével még nyomatékosabbá teszi a vers mondanivalóját. Végül egy isteni szimbólummal zár, vagyis Jézusra utal a „szent gyermeket” említésével, majd az ehhez kapcsolódó bibliai jelképeket sorolja fel, a „mirhával, tömjénnel, arannyal”.

Összességében megállapítható e versről, hogy rendkívül képszerű, vizuális. Az olvasó szinte összes érzékszervére hatni kíván a költő, nevezetesen a látására, tapintására, szaglására. Véleményem szerint ez a mű ékes példája Babits megkapó és szép költészetének.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Fidel Castro élete és Kuba története

Mai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.

A vandál-bizánci háború

Észak-nyugat Afrika elfoglalása után a vandál királyság a kezére került hajóhadnak köszönhetően a Mediterráneum egyik legerősebb tengeri hatalmává vált, ráadásul nem adták fel korábbi életmódjukat, és a rablóhadjárataikat tengeren is folytatták. A vandál kalózkodás nyilvánvalóan sértette Bizánc érdekeit, a katolikusok elnyomásával együtt ez már bőven elégséges okot szolgáltatott a katonai fellépésre.

Árpád-házi Szent Erzsébet élete

Árpád-házi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Thüringiai Szent Erzsébet) (Sárospatak, 1207 – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya. Születésének helyéről többféle elmélet létezik, ezek alapján Sárospatak, Óbuda és Pozsony jön szóba. A fentiek közül Sárospatak a leginkább elfogadott.

Kapcsolódó doksik

• Istenes versek a magyar irodalomban / 2004, 6 oldal
  
  
• Magyar nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2012 / 2012, 38 oldal
  
  
• Magyar nyelv és irodalom középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldással, 2012 / 2012, 46 oldal
  
  
• Irodalom érettségi tételek, 1998 / 1998, 52 oldal
  
  
• Barna Gábor - Római birodalom / 2002, 17 oldal
  
  

Középiskolai anyagok

Macbeth

Ősvilági tragédia (boszorkányok, karizma, jelenések…stb), a középkori Skóciában játszódik (feudális hierarchia). Messzebb van Shakespeare korától, mint III. Richárd ideje. Mindkét főhős a hatalmat akarja, mire nincs törvényes lehetősége, azonban a Macbeth nem a nagy mechanizmusról, hanem az emberi lélekről szól. Itt egy gyilkosság áll a középpontban (Duncan király...

Arany János - Tetemre hívás c. művének elemzése

Arany János leghatásosabb műveit élete alkonyán, 1877-ben, a Kapcsos könyvbe írta. Számos olyan költemény született ekkor, amely nemcsak a magyar, hanem a világirodalom palettáját is új színnel gazdagítja. Világirodalmi szempontból talán legjelentősebb művei a balladák. Balladákat Arany addig is írt – a legtöbbet Nagykőrösön –, ám ezekben a hangsúlyt a történelmi...

Tatjana és Olga (Puskin: Anyegin)

A Jevgenyij Anyegin Puskin fő műve, amellyel sikerült bekerülnie a világirodalomba. A déli száműzetése alatt írta, 7 éven át. A későbbi korok az orosz enciklopédiának nevezték, mivel az orosz szokásokat jellemzi és a városi és falusi életmódot állítja szembe egymással. Az Anyagin műfaja verses regény, mely műfajt az európai irodalomban főleg Byron művei tettek közkedvelté. A...

Értékelések

Új értékelés:

Kérlek válassz a listából 1 - Szánalmas, töröljétek! 2 - Épphogy megüti a szintet 3 - Átlagos 4 - Jó 5 - Kiváló, páratlan