Arcok > Magyar uralkodók > II. András (1205 - 1235)


II. András Regnálása a magyar történelem egyik legnevezetesebb időszaka. Nemcsak azért, mert András igen energikus külpolitikájában az egész Balkán-félszigetet behálózta, és több szomszédos területet is meghódított, hanem azért is mert a belpolitikában olyan bullát adott ki, amely kisebb-nagyobb változtatásokkal egészen 1949-ig fennmaradt.

III. Béla és Châtillon Anna gyermekeként született 1177-ben. Másodszülött fiúként nem András kapta a magyar trónt, de atyja 1188-ban Halics trónjára segítette. 1190-ben elűzték a trónról, ezért újra a magyar udvarban élt. Apja halála után Imre lett Magyarország királya, akire 1197-ben a hatalomból kimaradt herceg rátámadt a szlavóniai Macsek városánál, és a hatalom megosztását követelte tőle. A király átengedte testvérének a dalmát-horvát hercegi címet. 1198. március 31-én a támadó szerbeket András visszaverte, s ellentámadásba ment át. Elfoglalta Ráma és Hum vidékét, és felvette a Hum és Ráma hercege címet is. Területein úgy uralkodott, mint bátyja az egész országon.

1205. május 29-én trónra lépett II. András magyar király.
1205-ben II. András beavatkozott a halicsi belviszályokba, s felvette a Halics, és a vele 1199-ben egyesített Lodoméria királya címet. Ettől kezdve II. András gyakran vezetett többnyire sikertelen hadjáratokat Halicsba.

1206. június 7-én III. Ince pápa felszólította a magyar egyházi és világi előkelőket, hogy valljanak hűséget II. András születendő fiának. 1207-ben II. András ciszterci apátságot alapított a szlavóniai Topuszkón, s a monostornak adta a Gora ispánság csaknem egész területét. 1208-ban összeíratta a lébényi bencés monostor javait. [1]

1208 körül II. András új intézkedésekkel változtatta meg a királyi hatalom birtokpolitikáját.

1210-ben előkelők egy csoportja III. Béla öccsének, a Bizáncba száműzött Géza hercegnek fiait akarta trónkövetelőként felléptetni II. András ellen, de tervük meghiúsult.

1211-ben II. András a délkelet-erdélyi Barcaságban telepítette le a Német Lovagrendet.

1213. szeptember 28-án a halicsi hadjáratra indult II. András távollétében előkelők egy csoportja meggyilkolta a zsarnokoskodó Gertrúd királynét, akit a pilisi ciszterci kolostorban temettek el.

1214-ben II. András az arisztokraták egy csoportjának nyomására megkoronáztatta idősebb fiát, a kiskorú Béla herceget. II. András meghódította Halicsot ifjabb fia, Kálmán herceg számára, akit pápai jóváhagyással akart halicsi királlyá koronáztatni.

1215-ben II. András feleségül vette Jolántát, Courtenay Péter auxerre-i és namuri gróf lányát, a francia király és a latin császár rokonát.

1217 és 1218 között egyházi és világ előkelők kíséretében keresztes hadjáratot vezetett a Szentföldre.

1219 és 1221 között kiegyezett a Halicsban is uralkodó novgorodi fejedelemmel, aki erre szabadon engedte a királyi címét élete végéig viselő Kálmán herceget.

1220-ban elrendelte az eladományozott udvarnokföldek visszavételét. II. András legidősebb fiára, Béla hercegre bízta Szlavónia és Horvátország kormányzását.

1221 során elrendelte a jogtalanul elfoglalt királyi birtokok visszavételét.

1222 elején megerősítette az egyháziakat megillető kiváltságokat. 1222. májusában II. András kiadta az Aranybullát. [2]

Az Aranybulla főbb pontjai:
1. Évi törvénynap Fehérváron;
2. Szerviensek személyének és birtokainak védelme;
3. Szerviensek és az egyház adómentessége
4. Szerviensek birtokainak öröklését szabályozta
7. Szerviensek hadkötelezettségének szabályozása (csak védekezésnél)
11. Idegenek tisztségviselése (csak az országos tanács beleegyezésével)
15. Tilos a beszállásolás a szerviensekhez
16. Tilos a tisztségek öröklése
17. Szolgálattal szerzett birtok elidegeníthetetlen
18. Várjobbágyok és idegenek szabadságának rögzítése
20. Tized fizetése csak terményben
23. Pénzről: olyan legyen, mint III. Béla alatt és csak egyszer lehet évente rontani
24. Zsidók tisztségviselése tilos
26. Tilos idegennek földet adományozni
30. Tisztségek halmozása tilos (kivéve: király, királyné, nádor, bán)

Az Aranybulla rendelkezett egy ellenállási záradékkal, amely kikötötte, hogy amennyiben a király nem tartja be a lefektetett pontokat, akkor a felkelés ellene jogos. [3]

1224-ben II. András írásba foglalta az erdélyi szász telepesek kiváltságait.

1225 tavaszán II. András seregével kiűzte országából a Német Lovagrendet.

1226 augusztusában II. András Erdély élére állította Béla herceget, Szlavónia és Horvátország kormányzását pedig annak öccse, Kálmán vette át.

1226 végére II. András hadjárata nyomán legifjabb fia, a novgorodi fejedelem leányát feleségül vevő András herceg Halics trónjára ült.

1231 második felében II. András újabb halicsi hadjárata eredményeként ismét András herceg foglalta el a fejedelemség trónját. [2]

1231-ben a királyi hatalom gyengeségének következtében az egyház ki tudta kényszeríteni az Aranybulla megújítását. Ez az új változat megengedte a tized pénzbeli behajtását, s megváltoztatták az ellenállási záradékot is, miszerint az egyháznak is joga van a királyt kiközösíteni. Az egyház azonban nem elégedett meg az eredményekkel. Egyházi átokkal fenyegette az országot, így kizsarolta azt is, hogy II. András részt engedjen az egyháznak a sókereskedelemből is. Ezt 1233. augusztus 20-án a beregi egyezményben rögzítették. [3]
A szervienseket még az Aranybulla sem védte meg a földesurak önkényeskedéseitől, ezért más formában szervezkedtek jogaik érvényesítése érdekében. 1232-ben kérték a királyt levelükben, hogy szolgabírákat választhassanak maguk közül jogaik védelmére (zalai szerviensek levele, 1232). Ezek a bíróságok sokáig erőtlenek voltak, mégis innen számítjuk a nemesi vármegye megalakulását. [3]

1234. május 14-én II. András feleségül vette Beatrixot, egy itáliai őrgróf rokonát.

1234. júliusában János boszniai püspök a pápai legátustól kapott felhatalmazása alapján kiközösítette a beregi egyezmény végrehajtását elhanyagoló II. Andrást, udvarára pedig egyházi tilalmat mondott ki. 1234 őszén a trónkövetelő által ostromolt halicsi várban meghalt András herceg, II. András fia. A fejedelemségben ezzel véget ért a magyar uralom.

1235. május 27-én IX. Gergely pápa szentté avatta Erzsébetet (Árpádházi Szent Erzsébet), II. András leányát.

1235. szeptember 21-én meghalt II. András magyar király. Az egresi ciszterci monostorban temették el. [2]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/II._Andr%C3%A1s
[2] http://ehumana.hu/arpad/idorend/ido4.htm
[3] http://www.palya.hu

Kapcsolódó olvasnivalók

A lemeztektonikáról

A lemeztektonika (tektonika, görög tektōn "építő" vagy "kőműves" szóból) geológiai elmélet amely a Föld litoszférájának (szilárd kérgének) nagyléptékű mozgásait magyarázza. Magába olvasztotta és meghaladta a kontinensvándorlás kora 20. századi és a tengeraljzat szétterülés 1960-as években kifejlesztett elméleteit.

A Benes-dekrétumokról

Két éve a szélsőségesen nacionalista Szlovák Nemzeti Párt kezdeményezésére a szlovák parlament összes pártja (kivéve a Magyar Koalíció Pártját) megszavazta a Benes-dekrétumok sérthetetlenségét. E tény tiltakozást váltott ki uniós, német, osztrák és magyar részről. Cikkünk ehhez az erősen vitatott döntéshez kíván megfelelő történelmi hátteret biztosítani.

Al Capone

Alphonse „Al” Gabby May Capone („a Sebhelyes”), (USA, New York, Brooklyn, 1899. január 17. – Florida, 1947. január 25.) gengszter. 26 éves korára ravasz és éleselméjű bűnözővé vált, aki hatalmas pénz felett uralkodott, minden idők egyik leghatalmasabb bűnvezéreként markában tartotta egész Chicagót, a város rendőreinek mintegy fele az ő alkalmazásában állt.

Kapcsolódó doksik

Középiskolai anyagok

Balassi Bálint költészete

Európa fejlett országaiban a reneszánsz a modern polgárság kialakulásának az időszaka. Nálunk fénykora a 15-16. században, Mátyás király uralkodása alatt volt. Ekkor az udvar sok itáliai humanistát hívott; nagy építkezésekbe kezdett (Visegrád, Bp.). Megalakult a Corvina könyvtár és 1470. Hess András nyomdája. A király halála után egy új főnemesség játssza a vezető szerepet a...

Candide, vagy az optimizmus (tartalom)

Szereplők: - Candide - Kunigunda, Thunder-ten-Tronckh báró húga - Thunder-ten-Tronckh báró - Pangloss úr, német filozófus - Jacques, holland anabaptista - Don Issacar, zsidó kalmár - Don Fernando d'Ibaraa y Figueora y Mascarenes y Lampourdos - y Souza, Buenos Aires kormányzója - Cacambo, Candide szolgája - Vanderdendur úr, holland hajótulajdonos - Martin, amszterdami tudós -...

Cid

A mű 1636-ban íródott. Expozíció (I./1.) Egy idillikus, harmonikus kép rajzolódik ki: Ximena és Rodrigo kölcsönös szerelme társadalmi helyzetüknél fogva és Don Gomez (Ximena apja) támogatása által elfogadott. Kis felhőcske azért, hogy az infánsnő (hercegnő) reménytelenül szerelmes Rodrigóba. Alapszituáció (I./2.) A király nevelőt választ fia mellé. Az állás...

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!