Arcok > Magyar uralkodók > III. András (1290 - 1301)

II. András (Endre), magyar király halála után utolsó feleségétől, Estei Beatrixtól született egy fia, akit Istvánnak kereszteltek és később – mivel apja halála után született – Utószülött Istvánnak is neveztek. II. András harmadik felesége a személyét körülvevő ellenséges légkör miatt kénytelen volt Itáliába menekülni, gyermekét pedig menekülés közben, német földön megszülni. A magyar udvari szóbeszéd szerint a gyermek nem az idős II. Endrétől származott, hanem az egyik főúrtól, Apodfia Dénestől, akinek a királynéval tiltott viszonya volt. IV. Béla nem ismerte el testvérének Istvánt, s a hiedelem is azt tartotta, hogy István nem „igazi” Árpád-házi herceg. [2]

Beatrix 1254-ben meghalt. Árván felnőtt fia végül az előkelő, velencei Morosini családba nősült; 1265-ben született fiát Endrének (Andrásnak) keresztelték. A választott név is mutatja, hogy bár Magyarországon kétségbe vonták István „szent királyok nemzetségéből” való származását, Utószülött István fontosnak tartotta azt. Ezt az is mutatja, hogy 1271-ben végrendeletében fiára hagyta a Szlavónia hercege címet, melyet ő is viselt és jogcímül szolgálhatott egy magyarországi országrész birtoklására, illetve a magyar trón öröklésére. A gazdag Morosini családban úgy is nevelték Endrét, mint királyi herceget, aki egyszer majd elnyeri a magyar koronát. Az, hogy Endre neve a magyar trón betöltésében reálisan szóba kerülhetett, nem hercegi neveltetésének, hanem a magyarországi eseményeknek tulajdonítható. [2]

Az országban kialakult anarchia eredményeként a hatalomból éppen kiszorult tartományurak többször kísérleteztek – IV. Kun László ellenében – ellenkirály állításával, de mikor IV. László András nevű öccse 1278-ban meghalt, a figyelem a Velencében élő Endre felé fordult. E figyelem is mutatja, hogy bár Magyarországon az Árpádok hatalma megrendült, mégsem kérdőjelezte meg senki, hogy a királynak ebből a családból kell kikerülnie. Endre IV. László uralkodása alatt kétszer is járt az országban, de mindkétszer távozni kényszerült. Második ittlétekor, 1290 nyarán, Hahót Arnold bihari várúr kiszolgáltatta az ifjú herceget Habsburg Albert osztrák hercegnek, így a fiú utódot hátra nem hagyó Kun László halálakor Bécsben volt házi őrizetben. A magyar politikai élet szinte összes szereplője meglepően gyorsan elnyomta származásával kapcsolatos kételyeit és egységesen kiállt Endre herceg királysága mellett. Az egység azonban eltérő indítékokat takart: a főurak politikai játszmáik eszközét látták a jövendő királyban, míg az egyház és a nemesség a feudális állam regenerálását és valós, vagy vélt jogaik érvényesítését várták az új uralkodótól. [2]

Lodomér érsek két szerzetes megbízottja álruhában szöktette Endrét Bécsből Magyarországra, majd 1290. július 23-án Székesfehérvárott megtörtént III. András megkoronázása. A magyar szokásjognak megfelelő koronázási szertartás egy új mozzanattal bővült: az uralkodónak esküt kellett tennie egy felolvasott koronázási hitlevélre, melynek főbb pontjai szerint az egyház hű fia lesz, üldözi az ország rablóit és gyújtogatóit, gyarapítja Magyarországot és visszafoglalja elfoglalt részeit. III. András még ez év szeptember 1-jén kiadta az óbudai országos gyűlés végzéseit. [1] [2]

1291 nyarán hadjáratot vezetett Ausztriába, hogy rákényszerítse I. Albertet a hatalmában tartott nyugat-magyarországi városok és várak visszaadására. A sikeres hadjáratot a hainburgi béke zárta le. [1]

1291. december 2-án III. András városi kiváltságot adott a pozsonyi hospeseknek. A hospesek eredetileg a XI-XII. században a társadalom felső, vagyonos rétegéhez tartozó előkelő, aki hazáját elhagyva letelepülő vendégként érkezett Magyarországra, hogy a király udvarában katonai és egyéb szolgálataival szerezzen birtokot. A XIII. században vendégnek nevezték már azokat a parasztokat is, akik korábbi urukat kedvezmények érdekében elhagyva más birtokos földjeire települtek. 1292. január 5-én a magyar trónra igényt tartó Mária – V. István leánya – és férje, II. Anjou Károly nápolyi király lázadásra hívták fel a Kőszegieket III. András ellen, hogy Martell Károlyra, Mária fiára ruházhassák át a trónt. 1292. augusztus elején a fellázadt Kőszegiek fogságba ejtették III. Andrást, akit csak hónapok múltán tudtak kiszabadítani hívei. [1] [3]

1293 közepén III. András anyjának, Tomasina Morosininek adta a szlavón hercegséget. 1294. szeptember 6-án III. András serege leverte Loránd erdélyi vajda lázadását. [1]

1295 augusztusában meghal Martell Károly salernói herceg. 1296 augusztus–október között III. András második felesége apja, I. Albert herceg támogatásával hadjáratot vezetett a fellázadt Kőszegiek ellen, s végül elfoglalta Kőszeg várát. [1]

1297. október közepén Csák Máté fellázadt III. András ellen. [1]

1298. augusztus 5-én kiadták a pesti országgyűlésen hozott törvényeket, s még ebben az évben III. András szerződést kötött öt báróval, egymás megsegítésére. [1]

1298–1301 között a királyi tanács határozatot hozott a jobbágyparasztok szabad költözési jogáról. [1]

1299-ben III. András egyik szövetségese, Balassa Demeter hadjáratot indított Csák Máté ellen. [1]

1300. augusztus elején megérkezett Spalatoba (napjainkban Split) Károly (Róbert) herceg, Martell Károly fia, akit nagyapja, II. Károly nápolyi király a magyar trón elfoglalására küldött. [1]

1301. január 14-én utód nélkül halt meg III. András magyar király, akit a ferencesek budavári kolostorában temettek el. Ezzel az eseménnyel halt ki férfiágon a nagy múltra visszatekintő Árpád-ház. [1]

Forrás:

[1] http://ehumana.hu/arpad/idorend/ido5.htm
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/III._Andr%C3%A1s
[3] http://hu.wikipedia.org/wiki/Hospes

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.

A Karácsony a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe, amelyen Jézus születésére emlékeznek. Időpontja december 25-e. Magyarországon a nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára általában a szeretet ünnepét jelképezi. Elterjedt szokás karácsonykor a rokonok és ismerősök megajándékozása; ennek következtében a keresztény többségű országokban a gazdaságilag legjelentősebb ünnep.

Thaisz Elek rendőrtisztviselő, 1861-től Pest, 1873-tól 1885-ig az egyesített Székesfőváros, Budapest rendőrfőkapitánya volt. Pesten született 1820-ban, apja Thaisz András (1789–1840) jogász, királyi táblai ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

• Kiss Árpád - A rettegett Benini-öböl és a kinin, vázlatos gyógyszertöténet III. rész / 2009, 5 oldal
  
  
• Gazdaság és társadalom a XI-XIII. században / 2010, 2 oldal
  
  
• Fűszerek III / 2000, 6 oldal
  
  
• Varga Györgyi - Szakmai kommunikáció III / 2010, 77 oldal
  
  
• Egészséges táplálkozásban fogyasztható élelmiszerek III. Húsok, húskészítmények / 2018, 5 oldal
  
  

I. Vagyoni vagy szellemi szegénység? „A szegénység és gazdagság nem pénz, hanem jellem kérdése.” „A szellemi milliomosok” II. Goriot apó önzetlen szeretete Rastignac és az élni tudás Előítéletek és tanácsok A pénz hatalma A pénz szaga és egy mai ember gondolatai III. Záró gondolatok Manapság a pénz a legnagyobb gond és...

A felvilágosodás a XVII-XVIII. század vezető szellemi mozgalma. E mozgalom elindítói a francia enciklopédisták voltak. Egész korra jellemző volt a racionalizmus és a szentimentalizmus. A racionalizmus, amely mindig az értelmet és az ész hirdette, ezért elítélték az ésszerűtlen dolgokat például az egyházat is. Felvilágosodás másik fő gondolata az antifeudalizmus -- társadalomellenesség...

"...lenni annyi, mint valaki más számára jelenteni valamit... Az ember, leglényege szerint szimbólum, üzenet, amely csak Akkor jön világra, ha megértették, ha elismerte valaki. Egyébként a létének nincs több jelentése vagy realitása, mint valami feliratnak egy lakatlan csillagon lévő sziklán." Angyal András A szerzőről Angyal András (1902-Erdély...