Albert 1397. augusztus 16-án született Bécsben, Habsburg Albert osztrák herceg és Johanna bajor hercegnő fiaként. [1]
1421-ben Zsigmond király leányával, Erzsébettel kötött házasságot. Zsigmond utódjául jelölte, s 1424-ben Morvao kormányzását bízta rá. [1]
1437. december 9-én meghalt Habsburg Albert apósa, Luxemburgi Zsigmond. A főurak és a főpapok december 18-án Pozsonyban koronázták királlyá, de mindezt feltételekhez kötötték. A magyar koronázás után 1437-ben cseh királlyá, míg 1438. január 1-jén Frankfurtban német-római királlyá koronázták. Albert az államszövetségben Magyarországnak szánta a vezető szerepet, ezért saját székhelyét Budára helyezte át. [1] [2]
Anyósa, Borbála királyné összeesküvése miatt a lengyelekkel kisebb háborút kellett viselnie Sziléziában, mégpedig a cseh koronáért. A tartományokban mutatkozó nehézségek miatt szintén el kellett hagynia Magyarországot. Eközben a törökök és a velük szövetséges Vlad Dracul román vajda betörtek Erdélybe, rengeteg fogollyal távozva. [3]
Albert, hogy az uralma elleni engedetlenséget csillapítsa, 1439-ben rendi országgyűlést hívott össze, ahol a következőket hirdették ki:
- A király lányainak kiházasítása csak a királyi tanács belegyezésével történhet;
- A király egyedül nem nevezhet ki nádort;
- A pénz értékének megváltoztatása nem áll a király hatalmában;
- A Délvidék védelme Albert feladata.
Mint magyar király a főnemesség kiszolgáltatottja volt, így hosszas külföldi tartózkodásai idején nem is tudta kezében tartani a hatalmat.
Emiatt az 1439-i országgyűlésen a köznemesi rend hangoztatni kezdte követeléseit, a honvédelem feladatait pedig a királyra hárították. 1439-ben török harcok közepette esett el Szendrő városa, ezért a török fenyegetés miatt 1439-ben Albert hadjáratra határozta el magát, seregével azonban csak Titelig jutott. Részben azért, mert a törökök Magyarország helyett Bosznia ellen fordultak, részben pedig, mert seregét vérhasjárvány támadta meg. Csapatait szélnek eresztve hazaindult. Maga is megbetegedett, s 1439. október 27-én Neszmélyben halt meg. Székesfehérváron temették el. [3] [4]
Forrás:
[1] http://gyurkovics.freeweb.hu
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/Albert_magyar_kir%C3%A1ly
[3] Officina Nova Királyok Könyve
[4] Nógrády Árpád-Pálffy Géza-Velkey Ferenc - Magyar Uralkodók
A bűnüldözés mesterei: Endrődy Géza
A bűnügyi nyomozás tudományának első hazai szakkönyve 1897-ben, 128 évvel ezelőtt jelent meg Losoncon, Endrődy Géza tollából, a Kármán-féle Könyvnyomda gondozásában. A második kiadás egy esztendővel később, 1898-ban látott napvilágot Budapesten.
Al CaponeAlphonse „Al” Gabby May Capone („a Sebhelyes”), (USA, New York, Brooklyn, 1899. január 17. – Florida, 1947. január 25.) gengszter. 26 éves korára ravasz és éleselméjű bűnözővé vált, aki hatalmas pénz felett uralkodott, minden idők egyik leghatalmasabb bűnvezéreként markában tartotta egész Chicagót, a város rendőreinek mintegy fele az ő alkalmazásában állt.
A bűnüldözés mesterei: Thaisz ElekThaisz Elek rendőrtisztviselő, 1861-től Pest, 1873-tól 1885-ig az egyesített Székesfőváros, Budapest rendőrfőkapitánya volt. Pesten született 1820-ban, apja Thaisz András (1789–1840) jogász, királyi táblai ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Kapcsolódó doksik- Magyarország újjáépülése és beilleszkedése a Habsburg Birodalomba a XVIII. században / 1997, 5 oldal
- Habsburg ellenes mozgalom / 2000, 1 oldal
- Magyarország a Habsburg birodalomban / 2010, 2 oldal
- Jelentősebb fogalmak az Habsburg birodalom korából / 2008, 12 oldal
- Habsburg Birodalom 1711-1848 között / 2000, 3 oldal
Zrínyi Miklós élete és a Szigeti veszedelem elemzése
A barokk A 13-16. században a polgárság rést tudott ütni a feudalizmus rendszerén, de a társadalom uralkodó osztályává mégsem válhatott. A feltételek még nem tették lehetővé a polgárság végső diadalát. A 16. század végétől kezdve újra megszilárdult a feudalizmus, létrejöttek az uralkodó hatalmán alapuló monarchiák. A megingott katolikus egyház is...
Rab ember fiaiA történet a XVII. századi Erdélyben játszódik, Apafi Mihály (1632-1690) erdélyi fejedelem uralkodása idején. Apafit 1661-ben a törökök választották fejedelemmé, de hatalmának gyakorlását a törökök és a Habsburgok egyaránt akadályozták. Apafi a szulának hűségesküt tett, de a császári udvarral és a királyi Magyarországgal is tartania kellett a kapcsolatot. Megpróbálta elérni...
A Kuruc kor költészetérőlA vitézi költészet Zrínyi fellépésével egy időben új virágzásnak indult, s a törökellenes gyűlölet mellett később egyre inkább hangot kapott benne a Habsburg-terjeszkedés elleni tiltakozás is. A 17. század 70-es éveitől a 18. század közepéig tartó korszak történelmi-társadalmi eseményeit végigkísérte egy meglehetősen bő áradású, főként névtelen szerzőktől származó...
