Arcok > Magyar uralkodók > Hunyadi János kormányzó (1446 - 1453)

Hunyadi János 1407 körül született Zimonyban a feltételezhetően kun származású Vajk havaselvi bojár és Morsinai (Morzsinay) Erzsébet elsőszülött fiaként. [1]

1409-ben a család megkapta Luxemburgi Zsigmondtól Hunyadvárt és a körülötte fekvő uradalmakat, innen ered a család Hunyadi neve. Katonai pályafutását apródként kezdte, majd Lazarevics István szerb despota szolgálatában állt. 1427-től Újlaki László, később Csupor Demeter csapataiban szolgált. [1]
1430-ban Luxemburgi Zsigmond király szolgálatába lépett, s idővel a királyi tanácsban is helyet kapott. A királyt elkísérte Rómába, Bázelbe, majd Csehországba. 1432-ben kötött házasságot Horogszegi Szilágyi Erzsébettel. A házasságból két fiú, László (1433) és Mátyás (1443) született. [1]

1439-től szörényi bán, majd 1441-től erdélyi vajda és temesi bán lett. Habsburg Albert király halála után Jagelló Ulászló megválasztásáért harcolt. A lovagkirály bizalmasa lett, s uralma elején Újlaki Miklóssal együtt látta el a török határ védelmét. [1]

Az V. László és I. Ulászló hívei között zajló belháború 1440-ben kezdődött és gyakorlatilag csak Ulászló halálával ért véget. A belháború egyetlen jelentős csatáját 1441. január elején, Bátaszék mellett vívták, ahol a Hunyadi János vezette csapatok döntő győzelmet arattak Garai László serege felett. Ulászló hívei ezután kisebb ütközetekben fokozatosan szorították vissza a Habsburg-barát erőket. Mivel az elhúzódó harcok nem hoztak eredményt, a felek 1442. december 14-én békét kötöttek. [2]

A belháborúkban szerzett érdemei elismeréseként Ulászló 1440 végén erdélyi vajdává, temesi ispánná és Nándorfehérvár főkapitányává nevezte ki Hunyadi Jánost. [2]

Hunyadi ezzel párhuzamosan 1441-ben megzabolázta a Rácországban dúló törököket és Szendrőnél megverte Isák (Iszhák) béget. 1442-ben egymás után több ragyogó győzelmet aratott a törökök ellen: Marosszentimrénél, majd Nagyszeben közelében, illetve a Vaskapunál. Életcéljának tekintette hazája védelmét és az oszmán hatalom összezúzását. [1]

1443 őszén Ulászló és Hunyadi együtt vezette azt a sikeres hadjáratot, amelyet a történetírás hosszú hadjáratnak nevez, s amelyben a győztes hadak Szófiáig jutottak. A jelentős győzelmek felébresztették a törökök elleni döntő csapás reményét. A II. Murád szultánnal 1444. június 12-én Drinápolyban kötött béke ellenére az Ulászló és Hunyadi János vezette had 1444. szeptember 22-én támadást indított a törökök ellen. II. Murad azonban 1444. november 10-én a várnai csatában döntő vereséget mért a támadókra. A csatában életét vesztette Ulászló király is. [2]

1444-ben, a várnai csatában Vlad havasalföldi vajda elfogta Hunyadi Jánost, majd a nádor háborús fenyegetésére szabadon bocsátja. 1445-ben Hunyadi Jánost az öt főkapitány egyikévé, az országos tanács tagjává, 1446. június 5-én pedig a kiskorú V. László király mellé kormányzóvá választották. [1]

1447 szeptemberében Buda vára is Hunyadié lett. 1448 februárjában hercegi címet kapott, amivel sohasem élt. 1448-ban – győzelmi sorozata után – az árulás következtében elvesztett rigómezei ütközetben kétszer is fogságba került, s csak megalázó feltételekkel bocsátották szabadon. Akkora már negyvenezres sereg követte parancsait. [1]

Hazatérve az ország erőinek egyesítését és a központi hatalom megerősítését tűzte ki célul; törekvésében Vitéz János volt a segítőtársa. [1]

1450-ben, a császárral kötött egyezményben Hunyadi kénytelen elismerni V. László trónigényét. 1453-ban az országgyűlésen lemondott kormányzói tisztségéről, de országos főkapitányi tisztségét és temesi ispánságát megtartotta. Szolgálatai elismeréseképpen a király Beszterce örökös főispánjává, grójává tette, címerét pedig kibővítette az ún. besztercei oroszlánokkal. 1454-ben Krusevácnál Feriz bég seregét verte meg, majd javaslatot tett egy százezer harcosból álló sereg megszervezésére, illetve törökök Európából való kiűzésére, ám támogatókra nem lelt. [1]

1456-ban a török megindult, és ostrom alá vette Nándorfehérvárt. Július 21-22-én Hunyadi János saját seregével – mely 200 hajóval is rendelkezett – és a Kapisztrán János által toborzott parasztokból álló keresztesekkel fényes győzelmet aratott a szultán többszörös túlerőben lévő seregén. [1]

Az elterjedt vélekedés szerint ez a győzelem már Európában is visszhangra talált, s a nagy diadal tiszteletére azóta minden délben, Európa szerte meghúzzák a harangokat. A déli harangszó elrendelése azonban szűk egy hónappal megelőzte Hunyadi győzelmét, amelyet eredetileg a pápa által elveszettnek hitt, csatában elhunyt keresztények iránti tisztelgésként rendeltek el. A győzelem emlékére vezette be III. Kallixtus pápa az Urunk színeváltozása ünnepet az egész egyházban. [1]

Hunyadi nem sokkal élte túl győzelmét, mivel Kapisztrán Jánossal együtt áldozatául esett a táborukban kitört pestisjárványnak. Gyulafehérvárott a Szent Mihály székesegyházban temették el. [1]

Emlékét számos utca és tér neve őrzi Magyarországon (pl. Budapest I. kerületében). Szobra áll a Millenniumi emlékművön Budapest XIV. kerületében, továbbá nevezetes lovasszobra látható Pécsett. A Magyar Televízióban és Rádióban minden délben felhangzó harangszó is Hunyadi nándorfehérvári diadalára emlékeztet. Minden évben május 21-én, a Honvédelem Napján adják át a róla elnevezett Hunyadi János-díjat. [1]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/Hunyadi_J%C3%A1nos
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Ul%C3%A1szl%C3%B3

A szorost az észak–déli irányba tartó Olt vágta magának keletről a Fogarasi-havasok, nyugatról a Csindrel és a Lotru-hegység között. Ugyan a folyónak a Kárpátokat átszelő útja 75 kilométeren keresztül, Bojcától Râmnicu Vâlceáig tart, ebből csak a 18 kilométeres felső, Câinenii Mari-ig tartó szakaszt értik a név alatt. A Szeben folyónak az Oltba való torkolatán alul, Bojca községnél nyílik. A fővölgy szűk, két oldalról erdős, néhol csupasz hegyek szegélyezik.

Néhány éve vonták ki a forgalomból az 1 és 2 forintos magyar érméket. Cikkünk az infláció áldozatává vált érméknek állít emléket a forint magyarországi történetének bemutatásával. A forint (más nyelveken florin és gulden néven is) a történelem során több országban is használt pénznem volt. A magyar forint (HUF) ma Magyarország hivatalos fizetőeszköze.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.

• A Hunyadiak kora / 2006, 3 oldal
  
  
• Hunyadi János harca a törökök ellen, a rendi állam kialakulása, a nándorfehérvári diadal / 2010, 1 oldal
  
  
• Halmágyi Miklós - A gangesz partjától a Hunyadiak hollójáig / 2018, 12 oldal
  
  
• Hunyadi Tamás - Kegyelmed rám talált, kotta / 2010, 2 oldal
  
  
• Hunyadi Mátyás uralkodásáról / 2004, 3 oldal
  
  

A történet a XVII. századi Erdélyben játszódik, Apafi Mihály (1632-1690) erdélyi fejedelem uralkodása idején. Apafit 1661-ben a törökök választották fejedelemmé, de hatalmának gyakorlását a törökök és a Habsburgok egyaránt akadályozták. Apafi a szulának hűségesküt tett, de a császári udvarral és a királyi Magyarországgal is tartania kellett a kapcsolatot. Megpróbálta elérni...

Szereplők: - Candide - Kunigunda, Thunder-ten-Tronckh báró húga - Thunder-ten-Tronckh báró - Pangloss úr, német filozófus - Jacques, holland anabaptista - Don Issacar, zsidó kalmár - Don Fernando d'Ibaraa y Figueora y Mascarenes y Lampourdos - y Souza, Buenos Aires kormányzója - Cacambo, Candide szolgája - Vanderdendur úr, holland hajótulajdonos - Martin, amszterdami tudós -...

Bem apó az 1848-49-es szabadságharc egyik központi alakja, éllovasa volt. Erdélyi serege a magyar hadigépezet egyik legütőképesebb részének számított. Talán ezért döntött a Petőfi úgy, hogy hazájáért a legtöbbet azáltal teheti, hogy Bem apó alakulatához csatlakozik. Petőfi nagy lelkesedéssel vette be magát a katonaéletbe, pedig már „huszonhatodszorra érte meg a...