Történelem | Középiskola » Totalitárius eszmék és rendszerek Európában az 1920-as, 1930-as években tétel

Adatlap

Év, oldalszám:2010, 3 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:28
Feltöltve:2017. február 11
Méret:626 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Totalitárius eszmék és rendszerek Európában az 1920-as, 1930-as években Mutassa be és elemezze a források és ismeretei alapján a náci ideológia fıbb vonásait! Válaszában az alábbi szempontokra térjen ki: • a náci program alapvetı jellemzıi és belsı ellentmondásai; • a párt és a vezér szerepe a náci gondolkodásban; • a demagógia szerepe a náci ideológiában; • a náci fajelmélet bemutatása és elemzése. „1. Követeljük, hogy a népek önrendelkezési joga alapján valamennyi német Nagy-Németországban egyesüljön. 2. A német nép számára más nemzetekkel azonos jogokat követelünk Követeljük a versailles-i és a St Germain-i békeszerzıdések hatályon kívül helyezését. 3. Népünk ellátásának biztosítására és népfeleslegünk betelepítésére területet és földet követelünk 4. Csak az lehet állampolgár, aki néptárs Csak az lehet néptárs, akinek ereiben tiszta

vér folyik, vallásra való tekintet nélkül. Éppen ezért zsidó nem lehet néptárs 6. Csak állampolgárnak lehet meg az a joga, hogy az állam vezetésérıl és törvényeirıl dönthessen Éppen ezért követeljük, hogy mindenféle közhivatalt, akár tartományi, akár községi funkcióról van szó, csak állampolgár tölthessen be. 11. Követeljük a munka és fáradság nélkül szerzett jövedelem megszüntetését A kamatrabszolgaság megtörését. 12. Tekintettel arra a hallatlan anyagi és véráldozatra, amelyet a néptıl minden háború megkövetel, minden háborús meggazdagodást a nép elleni bőntényként kell megbélyegezni. Éppen ezért követeljük valamennyi háborús nyereségnek a beszolgáltatását. 13. Követeljük a társaságok tulajdonában levı üzemek államosítását 15. Követeljük az öregekrıl való gondoskodás nagyszabású kiépítését 16. Követeljük az egészséges polgári középosztály kialakítását és fenntartását

Követeljük a nagy áruházak köztulajdonba vételét és annak lehetıvé tételét, hogy ezeket kisiparosok olcsó bérért kibérelhessék. Követeljük, hogy az egyes állami, tartományi és községi szállításoknál a legszigorúbban legyenek tekintettel a kisiparosok érdekeire 19. Követeljük, hogy a materialista világrendszert szolgáló római közjogot német közjog váltsa fel 23. Követeljük, hogy törvényes harc folyjék a tudatos politikai hazugságok ellen, és ez a harc tág lehetıséget kapjon a sajtóban. Abból a célból, hogy lehetségessé váljon a valóban német sajtó megteremtése, követeljük: a) minden szerkesztı és minden újságnak az összes munkatársa, amely német nyelven jelenik meg, kizárólag német néptárs legyen;” (A Nemzeti Szocialista Német Munkáspárt programjából, 1922) „A náci pártban nem divat arról dönteni, hogy vajon a Führer hő-e az úgynevezett eszméhez vagy nem. [] Nálunk a Führer és az eszme egy,

és minden párttagnak azt kell tennie, amit ı megparancsol, ı, aki megtestesíti az eszmét és egyedül ismeri annak végsı célját. [] Én sohasem tévedek!” (Hitler egy pártbeli ellenfelével vitatkozva, 1931-ben) 1. ábra Hitlert üdvözlı tömeg „Minden igazán nagy népvezér mővészete abban áll elsısorban, hogy egy nép figyelmét ne szétszórja, hanem mindig csak egyetlen ellenségre összpontosítsa.Egy nagy vezér zsenialitásához hozzátartozik, hogy még egymással ellentétben álló ellenfeleket is úgy jelenítsen meg, mint amelyek egyetlen kategóriához tartoznak. []” (Hitler : Mein Kampf, 1924) „Németország csak akkor lesz igazán Németország, ha egész Európa német lesz. Amíg nem leszünk Európa urai, csak tengıdni fogunk. [] szükségünk van Európára és gyarmataira” (Hitler) „Ha majd a többi dolgomat elintézem, leszámolok az egyházzal. Beléfojtom a szuszt” (Hitler bizalmasainak, a II. világháború alatt) „Míg a

szónokot az ıt hallgató tömeg állandóan korrigálja, mert hallgatói arckifejezésébıl állandóan megítélheti, hogy mennyire követik fejtegetéseit, megállapíthatja, hogy szava eléri-e a kívánt hatást, addig az író olvasóit egyáltalán nem ismeri. [] Ehhez járul még az a körülmény, hogy az emberek legnagyobb része lusta, maradi és magától csak ímmel-ámmal nyúl olyan írott mőhöz, mely nem felel meg felfogásának, és nem nyújtja azt, amit az ember vár tıle.” (Hitler: Mein Kampf) „A nép lelkülete olyan, hogy elsısorban a hatalmat tiszteli.” (Hitler a bíróság elıtt, 1924) „Nézze, a munkások tömegei nem akarnak egyebet, mint kenyeret és játékot, nem értenek meg semmiféle ideált, és mi sohasem számolhatunk azzal, hogy a munkásokat jelentékeny mértékben megnyerjük. Mi egy új uralkodócsoportot akarunk kiválasztani, amelyet nem valami együttérzési morál vezérel, hanem amely tisztában van azzal, hogy az ı

fajisága alapján jogában áll, hogy uralkodjék, és amely ezt az uralmat a széles tömegek felett könyörtelenül fenntartja és biztosítja.” (Hitler egy pártbeli ellenfelével vitatkozva, 1931-ben) 2. ábra Zsidó üzletek Németországban „A természet nem tőri a gyöngébb egyedeknek az erısebbekkel való közösülését és még kevésbé engedi meg, hogy a magasabb rendő faj az alacsonyabb rendő fajjal olvadjon egybe, mert különben egy csapással kárba vész az egész, talán évezredes munkája. A történelembıl leszőrt tapasztalataink ezt számtalanszor igazolják. Ijesztı határozottsággal mutatja a történelem, hogy az árja fajoknak alacsonyabb rendő népekkel való vérkeveredése mindig a kulturnívó süllyedését jelentette. A legnagyobbrészt germán elemekbıl álló Észak-Amerika lakossága, mely csak kis mértékben keveredett más elemekkel, más kultúrával rendelkezik, mint Közép- és Dél-Amerika, ahol a fıleg latin bevándorlók

gyakran erısen keveredtek a bennszülöttekkel. Már ez a példa is eléggé világosan és határozottan szemlélteti a faji keveredés kihatását. Az amerikai kontinens fajilag tiszta germán lakossága uralkodik a földrészen és ura marad mindaddig, míg nem esik a vérfertızés bőnébe.” (Adolf Hitler: Mein Kampf) „Ma a zsidó a nagy uszító Németország maradéktalan szétzúzására. A zsidóság gondolatmenete ebben világos. Németország bolsevizálása, vagyis a népi nemzeti intelligencia [értelmiség] kiirtása és a német munkaerı ezáltal lehetıvé tett kiszipolyozása a zsidó pénzvilág igájában csupán elıjátékként jön számításba e zsidó világhódító tendencia további kiterjesztése szempontjából. Mint oly gyakran a történelemben, a hatalmas győrőben Németország a fordulópont. Ha népünk és államunk áldozatává válik e vér- és pénzéhes zsidó népelnyomónak, úgy az egész föld belesüllyed e polip szorításába.”

(Hitler: Mein Kampf) Értékelési útmutató (16. tétel) Optimális megoldás A vizsgázó ● feltárja a náci program alapvetı jellemzıit és belsı ellentmondásait; • elemzi a párt és a vezér szerepét a náci gondolkodásban; • bemutatja a demagógia szerepét a náci ideológiában; • bemutatja és elemzi a náci fajelméletet. Tájékozódás térben és A vizsgázó idıben ● tisztában van a nácizmus térbeli sajátosságaival (pl.: Németország, élettér, területi igények), és ezek következményeivel; ● a problémát jól helyezi el az idıben, tisztában van az elızményekkel és a nemzetközi háttér idırendjével. A vizsgázó A szaknyelv ● elıadásában használja a témához kapcsolódó általános alkalmazása fogalmakat (pl.: nácizmus, állam, demokrácia, diktatúra, párt) ● használja a téma szakkifejezéseit (pl.: vezérkultusz, demagógia, antiszemitizmus, fajelmélet, élettér); ● feleletében a fogalmakat

jelentésüknek megfelelıen használja. Források használata A vizsgázó és ● rögzíti az NSDAP programjának jellemzıit (pl.: a versailles-i értékelése béke revíziója, szociális követelések, nacionalizmus, fajelmélet); ● rögzíti a Führer szerepét a párton belül (pl.: teljhatalom, a vezér és a nép érdekének azonosítása); ● rögzíti a náci fajelmélet alapvetı vonásait (pl.: antiszemitizmus, faji alap, „magasabb” és „alacsonyabb” rendő népek); ● rögzíti a náci demagógia néhány vonását (pl.: demonstrációk, a tömeg mozgatása, ígérgetések). A vizsgázó Az eseményeket ● elemzi az ideológia szerepét a náci programban (pl.: alapvetıen alakító tényezık feltárása, a történelmi csak a hatalom megragadását szolgálja, indokot ad a sérelmi politikára); események és ● elemzi a náci demagógia jellemzıit (pl.: megtévesztés, jelenségek ellenségkép, a tömeg lebecsülése); problémaközpontú ● elemzi

a nácik hatalomra kerülését segítı tényezıket (pl.: bemutatása világgazdasági válság, háborús vereség, I. világháború borzalmai, szélsıségek megerısödése); ● elemzi a fajelmélet jellemzıit (pl.: ellenségkép, egyszerre antikapitalista és antibolsevista); ● önálló ismereteivel, következtetéseivel, megállapításaival kiegészíti feleletét. ● A vizsgázó egész mondatokban, folyamatosan fejti ki Világosság, gondolatait, és szabatosan fogalmaz. nyelvhelyesség, ● A felelet szerkezete alkalmas a téma kifejtésére. a felelet felépítése ● A gondolatmenet logikus. Összesen Szempontok A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése Pont 12 6 6 12 18 6 60