Arcok > Magyar uralkodók > II. László ellenkirály (1162 - 1163)


II. László ellenkirály Magyar ellenkirály. Unokaöccse, III. István uralkodása alatt 1162 júliusától haláláig uralkodott. Apja II. Béla magyar király, anyja Ilona, I. Uros szerb nagyzsupán leánya. [1]

Béla 1137 tavaszán, az esztergomi gyűlésen, a korábban birtokba vett Bosznia hercegévé tette másodszülött fiát. A cím nyilvánvalóan nem jelentett tényleges hatalmat, mivel a terület kormányzását – a király megbízásából – a mindenkori boszniai bán látta el. [1]

A hercegi tartás nem elégítette ki Lászlót, ezért 1160-ban fellázadt. A sikertelen lázadás után I. Mánuel bizánci császár udvarába menekült. László ekkor már özvegy volt (első feleségéről semmit sem tudunk). [1]

Mánuel neki is felajánlott egy bizánci hercegnőt feleségül, ő azonban ezt nem fogadta el, mert tartott attól, hogy magyarországi híveiben ellenszenvet váltana ki a Bizánc irányában vállalt elkötelezettség. Számítása helyesnek bizonyult, mert II. Géza 1162. május 31-én bekövetkezett halála után Mánuel haddal vonult fel, hogy István herceget a magyar trónra juttassa, de a magyar urak Lászlót választották királynak. [1]

Mikó kalocsai érsek 1162 júliusában koronázta meg II. László magyar királyt. A koronázás után Lukács érsek, aki 1158 óta Magyarország egyházának élén állt, kiátkozta az új királyt, ezért az érseket László parancsára börtönbe vetették. [1]

Bár László bizánci segítséggel jutott a trónra, semmi sem utal arra, hogy a bizánci császár hűbérese lett volna. Feltehetően jelentős belső hatalmi bázisa volt. Az is erre utal, hogy a Pozsonyba menekült unokaöccsét nem támadta meg, tehát nem érezte hatalmát veszélyeztetve III. Istvántól. A pápa kérésére Lukács érseket is kiengedte a börtönből, bár amikor a kimondott átkot nem vonta vissza, ismét fogságba vettette. [1]

1163-ban, valószínűleg mérgezés következtében halt meg. Székesfehérváron temették el. [1]

Korai halálát egy középkori krónikás annak tulajdonítja, hogy megfogant rajta az átok, mellyel Lukács, Esztergom érseke sújtotta. [2]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/II._L%C3%A1szl%C3%B3
[2] http://www.mult-kor.hu

Kapcsolódó olvasnivalók

Az infláció és a hiperinfláció

Az infláció a közgazdaságtanban az árszínvonal tartós emelkedése. Az árszínvonal csökkenése a defláció. Árstabilitás alatt az árak változatlanságát értjük egy időszakban, ekkor a árszínvonal-emelkedés 0% körüli. A stagfláció olyan viszonylagosan magas infláció, amely magas munkanélküliséggel jár együtt.

A számítógép története

Rengeteg félig-meddig dokumentált történet, legenda kering ókori kínai, görög és későbbi arab tudósok és feltalálók által tervezett, esetleg épített gépekről, automatákról. Nem mindig tudjuk eldönteni, mennyi igazság van ezekben. Annyi bizonyos, az emberiség ősidők óta szeretett volna fizikai/szellemi munkára képes, lehetőleg önirányított gépeket, automatákat, de legalább egy számológépet építeni.

Az AK-47 és az M16 gépkarabélyok

Az AK-47 szovjet gyártású gépkarabélytípust, amit mindenki Kalasnyikovként ismer, illetve amerikai riválisát, az M16-ost ma is előszeretettel használják a különböző országok hadseregei. Cikkünkben rámutatunk a kézifegyverek felhasználási területeire, a köztük lévő különbségekre, az összehasonlítást pedig egy videóval zárjuk.

Kapcsolódó doksik

Középiskolai anyagok

A pénz és a becsületérzet

I. Vagyoni vagy szellemi szegénység? „A szegénység és gazdagság nem pénz, hanem jellem kérdése.” „A szellemi milliomosok” II. Goriot apó önzetlen szeretete Rastignac és az élni tudás Előítéletek és tanácsok A pénz hatalma A pénz szaga és egy mai ember gondolatai III. Záró gondolatok Manapság a pénz a legnagyobb gond és...

Három nővér

A nagy Csehov-drámák között a Három nővér az egyetlen, melyet dráma-megjelöléssel látott el a szerző; ezt az értelmes élet utáni meddő sóvárgást" legkomorabb, legrejtélyesebb darabjának tartják. Újszerűsége miatt bemutatásakor a moszkvai Művész Színházra nehéz feladat várt: az első változat a színészek szerint nem darab, csak váz volt; eljátszhatatlan, szerepek nélküli, csak...

Csokonai Vitéz Mihály költészete

A magyar felvilágosodás, az irodalmi élet A felvilágosodás eszméi Magyarországon (és más Kelet-Európai országban is) viszonylag későn terjedtek el. A több évszázados függés következtében nem volt erős polgárság, s ezeket az új eszméket csak a műveltebb főúri családok tudták magukévá tenni. A magyar felvilágosodás 1772-től (Bessenyei György: Ágis tragédiája) 1825-ig...

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!