II. (Kis) Károly Nápolyban született 1354 körül. Anjou-házi magyar, és III. Károly néven nápolyi király, valamint akháj fejedelem is volt. Nápolyban 1381. június 2-től, Magyarországon 1385. december 31-től haláláig uralkodott. A „Kis” melléknevet termete miatt kapta. Margittal kötött házasságából 3 gyermeke – Mária, Johanna és Nápolyi László – született. Apja Lajos durazzói herceg, anyja pedig Sanseverino Margit volt. [1] [2]
Apját korán elvesztette, ezért I. Johanna nápolyi királynő neveltette, majd 1365-ben V. Orbán pápa kérésére a magyar udvarba küldték Budára. I. Lajos király megkedvelte, így Károly 1371-től 1376-ig dalmát–horvát hercegi címmel a Délvidéket kormányozhatta. Amikor Johanna királynőnek nézeteltérése támadt a pápával, I. Lajos seregével Rómán át Johanna ellen vonult, s a királyságot elfoglalta, Johannát pedig börtönbe vetette, majd hamarosan megölette. Ezután Károly is összeveszett Rómával, ezért 1385-ben kiközösítették az egyházból. [1] [2]
Ekkor a magyar trónra törve, korábbi fogadalma ellenére magyar földre utazott. Kihasználva a magyar belviszályokat, megszerezte a koronát, s 1385-ben királlyá koronázta magát. Mária anyakirályné azonban nem nyugodott bele a hatalomátvételbe: 1386 februárjában merényletet szervezett ellene. A gyilkossági kísérlet után életben maradt Károlyt Visegrád várába zárták (állítólag mérget szórtak a sebére), de összeesküvői második próbálkozása sikerrel járt – a félholt királyt megfojtották. [1]
Tettei miatt pont a halála előtti napon átkozta ki a Pápa, ami miatt rendes egyházi szertartással csak 1390. február 3-án temették el a visegrádi Szent András kolostorban. [2]
Forrás:
[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/II._K%C3%A1roly
[2] http://gyurkovics.freeweb.hu
Az 1956-os forradalom története II.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.
A hóA hó 0 °C alatt képződő csapadék, amely vízpárát tartalmazó levegő további lehűlésével jön létre, amikor a képződött jégrészecskékre kristályosan további jégrészecskék fagynak, és hókristállyá egyesülnek. A jégkristályok alakja – keletkezésük folytán – nagyon különböző, elsősorban a hőmérséklettől függ.
A Trianoni békeszerződésrőlMagyarország 1920. június 4-én írta alá Trianon kastélyában az I. világháborút lezáró békét. A Trianoni békeszerződés gazdasági-társadalmi hatásait tekintve a magyar történelem legsúlyosabb tehertétele volt, mely egyaránt sújtott és sújt napjainkban is minden magyar állampolgárt nemzeti, vallási és politikai hovatartozás nélkül.
Kapcsolódó doksik- Deák Hedvig - Egyháztörténelem III / 2004, 93 oldal
- Sloszár József - Biblia, ami a kulisszák mögött van II / 2006, 466 oldal
- Sipos Ágnes - Japán gazdasága a II. világháború előtt és után / 2004, 21 oldal
- Dr. Szvitács István - Menedzsment mérnököknek II. Szervezettan / 2000, 44 oldal
- Erdély sajátos etnikai, vallási helyzete a XVI-XVIII. században / 2008, 4 oldal
Ady Endre versciklusainak elemzése
A nyugat jelentősége Az 1867-es kiegyezés után a nagyipar fejlődése, a polgárosodás jelentősen átalakította hazánkat. Kiépült az úthálózat, korszerű gyárak jöttek létre. A Duna-parti városok pest, Buda, Óbuda 1873-ban Budapestté egyesült. Felépült az országház, a halászbástya és sok más közintézmény. 1896-ban Budapesten elsőként indult meg a földalatti vasút...
A barokk főúri reprezentáció és műfajaiI. "A főúri" A 15. század végén az arisztokrácia rendként vált le a nemesség elvben egységesnek tekintett tömegeiről. A főúri csoportnak - ha meg akarta őrizni a Mátyás király halála után megkaparintott hatalmat és a vele járó jövedelmeket -, le kellett választania magáról a soraiba beférkőzni kívánó középbirtokosokat. A főúri csoport elkülönülésének jele, hogy míg...
Kosztolányi Dezső élete és novelláinak elemzései1885. március 29-én (virágvasárnap) született Szabadkán. Kosztolányi Árpád tanár, iskolaigazgató és Brenner Eulália gyermeke. A gimnáziumot Szabadkán kezdi, majd kicsapják, Szegeden tesz érettségit.1903-ban Budapestre utazik; a bölcsészkar magyar-német szakát végzi; megismerkedik és barátságot köt Négyesy professzor stílusgyakorlatain Babitscsal, Juhász Gyulával. Hatással vannak rá a...
