Szociológia | Családszociológia » Bánlaky Pál - A családon belüli kapcsolatok dinamikája

Bánlaky Pál - A családon belüli kapcsolatok dinamikája Az interakciók-kommunikációk rendszere Adó, üzenet, vevő, csatorna, értelmezési kód, a tagok fontosak egymásnak, kölcsönös megértés, elvárások. Somlai: az egymásról kialakított kép 3 fő forrása: a másik személy megnyilatkozásai, közvetlen tapasztalat, környezet. A családon belüli viszonyrendszerek Az érzelmi kötődések rendszere 1) a házaspár 2) gyermek szülő kapcs. 3) testvérek közötti kapcs 4) más családtagokkal való kapcs. Bizalom= a család valamely tagja minden előfeltevés, minden előzetes megbeszélés, alku nélkül számít arra, hogy egyrészt a család más tagja megérti őt és válasza olyan lesz, ami pozitíven érinti őt, másrészt számít arra, hogy a másik családtag részéről nem indul el felé számára negatív akció. Hit a másik felém irányuló pozitív szándékában, hogy nem fog visszaélni a kapott információval. - hiánya, ősbizalom

Jelentéstulajdonítások A kompetenciaviszonyok A valamiben való illetékességet, a valamilyen tudást, szakértelmet jelenti. Kompetencia-kisajátítás A családon belüli hatalmi viszonyok Max Weber: a hatalom esély és lehetőség arra, hogy valaki a saját érdekérvényesítő akaratát mások ellenkező szándékaival mások eltérő érdekeivel szemben érvényesítse. 1)tradícionális 2) karizmatikus 3) racionális Négy forrása: 1) családon belüli helyzetből 2) tradíciók, hagyományok, vallás, normák 3) gazdasági-vagyoni helyzet 4) személyes befolyásolás képessége = asszertivitás Döntési folyamat: 1) a döntést kívánó probléma felmerülése, megfogalmazódása 2) információk összegyűjtése 3) alternatívák kidolgozása 4) mérlegelés 5) döntéshozatal Somlai féle tipológia: két dimenzió: 1) hatalmi, befolyásolási, kompetencia viszonyok kiegyenlítettsége 2) hatalmi, befolyásolási, kompetencia viszonyok kötöttségének mértéke

---> 4 típus: a) Autoriter és merev struktúra: egy családtag kisajátítja a főhatalmat (autoriter), a végső szó a döntési folyamatban mindig az övé (merev), ő határozza meg a többiek szerepét is a döntésben. Látszólag nagyon hatékonyan működik, de magában hordja a súlyos konfliktusok esélyét és valószínűségét, nem kedvez a bizalomteli és szeretetre épülő családi légkör kialakulásának, hosszú távon akadályozza a család harmonikus működését. b) Demokratikus és merev struktúra: a döntési jogosultság a családtagok között megosztott, ill. a döntési folyamatban több családtag, esetleg mindenki érdemben részt vesz, mérlegelnek, konszenzus, kompromisszum. Merev, mert a kompetenciaviszonyok rögzültek a hatalmi-befolyásolási viszonyok erősségének mentén. Hosszabb távon veszélyeket hordoz c) Autoriter és rugalmas struktúra: 1) rendszeresen változik a főhatalom birtokosának személye 2) van főhatalmat

gyakorló személy, de ő a többiek szerepét változóan osztja ki., harmonikusabb, de bizonytalan d) Demokratikus és rugalmas struktúra: a szerepek nem rögzültek. A változásoknak megfelelően, azokra reagálva módosulhat a hatalmi-befolyásolási viszonyok szerkezete, optimális döntések meghozatala, illetékesség, harmonikus, a konfliktusok kapcsolaterősítő módon való kezelése. A családon belüli szövetségek, stabil vagy időleges koalíciók Somlai, 2 dimenzió: 1) tartósság: helyzeti szinten tartós, kapcsolati szinten tartós 2)koalíció szorossága, zártsága: kizáró jellegű, egyensúlyi jellegű a) Helyzeti szintű és kizáró jellegű: 1 adott konkrét cél érdekében fog össze 2 v több családtag, egyértelműen másokkal, a többiekkel szemben, minden családban előfordul, ha ez a domináns a család optimális klímája felszínes. Autoriter merevhez áll közel b) Helyzeti szintű és egyensúlyi jellegű: konkrét cél, de mással is

szövetkezhet, nem zárja ki. Feltétele viszonylag kiegyensúlyozott egyensúlyi rendszer, kölcsönös bizalom elég magas szintje. Ilyen koalíciók a kiegyensúlyozott kompetenciaviszonyú, demokratikus struktúrájú családokban fordulnak elő. Kicsi a valószínűsége c) Kapcsolati szintű, kizáró jellegű: tartós, stabil koalíció és kizáró jellegű, közös értelmezési keret kell hozzá. A tartós kizáró jellegű koalíciók dominanciája a családban gyakorlatilag kizárja a kiegyensúlyozott kapcsolati háló kialakulását, megnehezíti a konfliktusok pozitív, kapcsolaterősítő megoldását. Családbomláshoz vezethet. d) Kapcsolati szintű, egyensúlyi jellegű: olyan tartós kapcsolati szintű koalíció, amely megengedi a másokkal való tartós vagy helyzeti szintű koalíciókban való részvételt is. Feltétele: intenzív, mindenoldalú kommunikációs és interakciós mező, magas bizalmi szint, a kapcsolati háló kialakultsága, kiegyensúlyozott

kompetenciaviszonyok. Demokratikus családokban domináns. Biztonságot jelent A családi életciklusok (Hill és Rodgers) 1) Újonnan házasodottak: az eltérő szerepelvárások, modellek, minták összehangolása, a közös sémák kialakítása, a saját családmodell megalkotása. 2) Csecsemő- és kisgyermekes (0-3 év) család: a szülőknek meg kell találniuk egymás közötti kapcsolataikban az új egyensúlyt, amelyben természetes helye van a harmadiknak, a gyermekeknek. 3) Kisgyermekes (3-6 év) család: az anya-gyermek és az apa-gyermek kapcsolat hasonlóbbá válása, ezzel egyidejűleg az anya-szerep és az apa-szerep tartalmának módosulása, értelemszerűen a férj-szerep és a feleség-szerep új tartalmakkal töltődése, és így a pár egymás közötti kapcsolatának tovább formálódása, új egyensúly kialakítása. 4) Család iskolás gyermekkel (6-14 éves): a viszonylagos egyensúlyi helyzet új feltételeknek megfelelő, a változásokat a családi

belső rendszerbe beépítő kialakítása. 5) Serdülő gyermek (14-18 év) a családban: a kapcsolati háló teljes átrendeződését eredményezi, a kapcsolatok korábbi asszimetriáját fokozatosan át kell építeni szimmetrikusabb jellegű kapcsolatrendszerré. 6) Felnőtt gyermekeket kibocsátó család: a kibocsátás időszakában a szülő-gyermek kapcsolat szimmetriai viszonyai alapjában átrendeződnek és a család eredeti belső viszonyrendszerét ennek megfelelően kell átalakítani. 7) Magukra maradt még aktív szülők: a pár kapcsolati tartamainak átalakítása, új kapcsolati tartalmak kialakítása 8) Inaktív idős szülők családja: egyedül maradás, a házastárs, pár halála A család belső dinamikája tehát a családon belüli viszonyok folytonos változása, mozgása, illetve a rögződött viszonyok aktualizációja, működésbe lendülése egy adott konkrét helyzetben, történésben, akcióban. Vagyis a dinamika egyrészt a családon

belüli viszonyok által determinált mozgás, család-működés, másrészt ezeknek a viszonyoknak a folytonos változása, alakulása