Szociológia | Felsőoktatás » Családszociológia órai jegyzet

Családszociológia órai jegyzet Szociológia legfejlettebb ága a családszociológia. Genológia > családfa kutatás XIX.sz egymásnak ellentmondó elméletek a családszociológiában 1. Evolucionista elmélet > fejlődési lánc > honnan hová fejlődtek a család típusok és formák Morgan > összegezte - korai szakaszban > csoport házasság (nincsenek kizárólagos párkapcsolatok mindenki társa mindenkinek, szabályozatlan szexualitás) - korlátok bevezetése tilalmak > testvérek között, szülő és gyermek között stb. - többnejűség megjelenése - monogámia Engels > Elfogadja ezt az evolucionista elméletet, de szerinte a kommunizmus kialakulásával egy fejlettebb szintű monogámia alakul ki > férfiak és nők közötti egyenlőtlenség. Ez nem alakult ki ezért hibás az elmélet. Mordodx > Leggyakoribb együttélési forma a monogámia és a poligénia (többnejűség) az emberiség történetében. Nincs ideális családforma >

adott közegben amelyben betölti működési szerepét > ott az működik > ez bármilyen formájában lehetséges. 1960-tól a családszociológia azt bizonygatta, hogy szükség van a családra. 1920 > Deviáns formák amik tömegessé váltak > pánik > úgy érzik túlfejlődik a család > ilyen a válás, születések számának csökkenése, nők munkába állása, szabadidő keletkezése. Ezért lépéseket kell tenni, hogy megállítsák a folyamatot > hanyatlik a család intézménye. Mások úgy vélték, hogy a család intézménye a gazdasági rendszer változásaihoz képest változik. Ogburn > kereste erre a bizonyítékokat > az alkalmazkodási tünetre. Nem igaz, hogy a társadalom betölti a család minden funkcióját > családra szükség van > hiába vannak bölcsődék, óvodák stb. Az érzelmi kapcsolatok fenntartásának funkcióját nem tölti be a társadalom. Ezzel elkezdődik a családi funkciók kutatása Parsons > (Ma

ezek az elfogadott következtetések) Modern differenciált társadalomban a család nem a társadalom működéséhez járul hozzá, hanem a családtagok személyiségének alakítását segíti elő. 1. Gyerekek elsődleges szocializálása 2. Család felnőtt tagjainak, személyiségének stabilizálása > (Saját személyiségét adhatja a családban nem kell szerepet játszania) Rendszer szemléletű családszoc. elmélet Hill >< Család mint szociális rendszer 1. Zárt rendszer > külső kapcsolatot nem tartanak a társadalommal > ebben nincs fejlődés 2. Nyitott rendszer > A család kötődik a társadalomhoz Ezt az egységet nem zárja be hagyja, hogy környezete befolyásolja és ő is hatással van környezetére, de van határa. Ezek rugalmasak bárki ki vagy be léphet, ha engedi a család > ez az átjárhatóság. Állandóan változó rendszer > pl. változik a száma, családtagok életkora változik, életkorral változik a szerep a tag

számára. Egészséges család képes ezeket rugalmasan kezelni, alkalmazni. Családi funkciók - Gazdálkodási funkció (létfenntartás- pénz) nem gazdasági funkció mert nem termel. Ez viszont meghatározza az 1 főre jutó jövedelmet > ettől függ, hogy a társadalmi hierarchiában milyen szintet foglal el a család a társadalmi struktúrában. - Reprodukciós funkció > gyermek nemzés, egyénim boldogság érzet szintje > ami a párkapcsolatok alapjának a szintje > harmonikus szexuális kapcsolat Egyéni boldogság érzet szintjét befolyásolja - Iskolai végzettség hasonló szintje - Hasonló temperamentum - Hasonló humorérzék - Házasság különböző problémáiban döntési képesség Szocializációs funkció - Gyerekek elsődleges szocializációja > érzelmi, jellemformáló nevelés Irányítási és ellenőrzési funkció - Család és gyermek magatartásának szabályozása > viselkedési formák elsajátítása. Kívül álló

következtet a családtag viselkedéséből A család viselkedési normáit így megláthatja. A család számon kéri tagjaitól a viselkedési normákat. Amelyet a család állapít meg Érzelmi emócionális funkció - Egyénben felgyülemlett feszültségek feloldására > társadalom elől a menedék szerepét tölti be. Család intim közösség Az egyén egyensúlyi helyzetének vissza billentése, egyensúlyban tartása az érzelmeknek > (feladata) Státusz kijelölő helye van - A gyerek milyen családba születik > Ma már ez egyre jobban háttérbe szorul. 2005.222 2.előadás Egyes társadalmi formák családszerkezete - Ősközösségi társadalom > patriarchális (fizikai erő) Alapsejtje a család. Emellett azért matriarchátusok is működtek, itt a nők választották ki kinemzhet utódokat. - Endogámia >törzsön belüli párválasztás. Amíg észre nem vehető a degeneráció. - Exogámia > előzőek miatt. Rabszolgatartó társadalom -

Monogámia > Kizárólagos kapcsolat, egy időben férfiuralom a jellemző, alapja a pénz. Rabszolgatartók alakították a rabszolgák családi viszonyait - Platón > szerint a társadalom a család, Ezért még házasságra sincs szükség, gyermekeket elkell venni az anyáktól és a társadalom számára nevelni. Minden férfinak lehet asszonya > érzelem, vonzalom nélkül > csak szexuális kapcsolat. Nőknek 20-40 év között szülés Új kapcsolatban a gyermeket elkell fogadni és gondoskodni róla. Minél fejlettebb egy rabszolgatartó társadalom, annál alávetettebbek a nők, A férfi annyi rabszolganőt tartott amennyit akart. Monogámia a nők számára kötelező. Középkor Jobbágyok és szabadság jogaik pl. családalapítás, de ezt korlátozza a földesúr > idejét, első éjszaka, nőt bemutatni az úrnak. Egyház kimondja a házasságok szétbonthatatlanságát Keresik a magyarázatot miért áll a férfi a nő felett. Egyház szerepet

játszik a házasságok családok megtartásában. Buddhizmus > szolidárisabb, nőket tiszteletreméltóbb hely illeti meg, hiába vannak alárendelt szerepben. Ez a Hinduknál is érvényesül Iszlám 6-7 sz ban nők egyenjogúak a férfiakkal. Ekkor poligámia max 4 feleség egy férfinak, de életük végéig gondoskodtak róluk Keleten is megjelentek a rabszolgák, ami véget vetett a nők jólétének. Iszlám tiltotta a vérrokonságot. Polgári korszak Feudális hagyományokat nagyrészt megtartják. Első éjszaka joga kikerült belőle Állami házasságkötést elismerik. Állami engedélyhez kötött prostitúció Az ipari fejlődés elindul, gyarapodnak a városok, elindul a munkaerő vándorlás. Nagycsaládi rendszer felbomlik, kialakul a nukleáriscsalád. Nők munkába állnak Ide vezetik le a családkutatók a válságidőszakot. Ekkor kezd el nőni a válások száma Jellegzetes családtípusok Mo.-on XIXsz közepétől 1. Kis tulajdonnal bíró parasztcsaládok

2. Kereskedőcsaládok 3. Proletárcsaládok 4. Történelmi nevet fenntartó családok 1. Zárt egységet alkotnak > több generációval > család és termelőüzem egybeesik Gazdasági siker az egész család teljesítményétől függ. Ezért mindenki kiveszi a részét a munkából A család eredményessége érdeke a tagoknak. Fontos a presztizs megszerzése és megtartása (tulajdon növelése). Nők > szintén részt vesznek a termelésben Nő értékét fizikai ereje adta Férjek teljes autoritást követeltek maguknak a családban. Család képviseletét a férj látta el (kifelé). Döntések fő részét ráhagyták a nőkre > napi élet szervezése Szabadidő és munka nem különül el egymástól. Ezekben a családokban a mobilitási esély egyenlő a nullával Feladat a saját státusz megtartása. Gyermeknek egyszerre kell lennie munkaerőnek és tulajdonosnak. Ezt elkell sajátítania mire felnő Gyerekek szempontjából munkahierarchia és tekintély

hierarchia. Milyen a rábízható munka > fizikai képességek függvénye Ez kettéágazik nőire és férfira. Ettől függően mást kap nevelőnek Nemüknek megfelelő munkában vesznek részt. Gyerekek szocializációja a munkán keresztül történik Szolidaritás amit elvár a gyerektől a család 100%-os > ez jó a családnak. 2. előadás 2005-03-01 Kereskedőcsaládok Városi környezetben létezik. Nem teljes mértékben esik egybe a termelés és a család Az elsőszülött viszi tovább az üzletet > választása nincs. Többieknek szabadabb életforma Elsőszülöttől 100% szolidaritást vár el a család. Többiek az értelmiségbe kerülhetnek Ebben a kereskedőcsalád neveltetésben belép az iskola pl. mesterség kitanulása, neveltetés, tanonckodás. Elsőszülött konfliktusban áll testvéreivel >értékek miatt Többi gyermek már nem annyira szolidáris a családdal. Proletárcsaládok típusai >nem rendelkeznek tulajdonnal Munkáscsaládok

Városi környezetben élnek. Egyén megítélésének alapja nem a családért végzett teljesítmény Teljesítményhez szükséges tudást, ismeretet, családtagjainak már nem tudja átadni. Tevékenységéért ipari üzemben munkabérben részesül, ez a család létfenntartásának kulcsa. Nők és férfiak is dolgoznak, így csökken a családon belüli hierarchia. Hierarchia szervező erejét a megkeresett pénz nagysága adja. Gyerekek korán kikerülnek a családból, dolgozóvá válnak, de visszajárnak az alapcsaládhoz. Proletárcsalád mobilitási esélyei alacsonyak Gyerekek az apa státusában maradnak. Apa a munkához értés ideálját adja át a gyerekeknek, tudást már nem. Ettől érezték magukat valakinek Nők arra vágytak, hogy ne keljen dolgozniuk, erre azok vágytak akik dolgoztak. Oka a rossz munkakörülmények. Mezőgazdaságban élő proletárcsalád Agrár proletárcsalád Paraszti életformát folytatnak, tulajdon nélkül. Általában cselédi sorban

élnek Álmuk, hogy kistulajdonossá váljanak. Zárt közösségben éltek > kivéve a kubikusokat (csak földrajzilag voltak mobilak). Ezekben a családokban nevelkedő gyerekektől nem vár el a család szolidaritást. Már 4-5 évesen bérmunkások a gyerekek Saját magukat tartják el, kapnak szálást és élelmet. Ellátásért dolgoznak, családjukkal nem nagyon tartják a kapcsolatot Szülők iránti tisztelet elmarad > helyette a társadalomban elért státusok dominálnak.>1945-ig Beilleszkedők családformája Városban élő családok. Akik agrárproletárok voltak, faluról a városba költöztek (30-40-es évek) > cselédek, vasutasok, altisztek. Fő céljuk a középréteg legalsó rétegébe való bekerülés, gyermekeiket az egyel felettük lévő társadalmi rétegbe emeljék. Kulturális értékek átadásában nem működtek jól > helyette felsőbb körök majmolása külsőségekben. Otthonon belül nem tudták milyen szocializációs folyamatokat

kell végrehajtaniuk. Család felmentette a gyermeket az otthoni munkavégzés alól > helyette tanulás. Szülő feljuttatta a gyereket > ezután a gyerek szégyellte szüleit. Igyekeztek elfelejteni honnan jöttek Történelmi nemzetfenntartó család (konzervatív) A mindenkori állam ideológiáját közvetítették a többség felé, ami követendő az alsóbb rétegek számára. Állami hivatalnokokból, értelmiségiekből > jöttek létre ezek a családok Konformak az uralkodó politikához. Kifelé élték az életüket, befelé látszat kapcsolatok voltak > párválasztás i8s értékrend alapján történt. Gyerekeiknek olyan életformát szerettek volna átadni, amit ők nem élhettek meg. Férfiak > teljes hatalma érvényesül, fenntartó, döntő. Nők >nem dolgoztak, háztartás szervezése, család irányítása. 70-80-as évek VH-után nehézipar fejlesztése >600-650 ezer új munkaerőt kell találni az ipar számára Források 1.

Mezőgazdaságban dolgozó felnőtt emberek iparba történő átcsoportosítása 2. Felnőtt háztartásbeli nők foglalkoztatása 3. Először munkába álló fiatalok iparba történő irányítása Ez határozta meg a társadalom alakulását, iparosítás, TSZ-esítés, városokba áramlás, térbeli és foglalkozásbeli mobilitás. Ezek befolyásolják az új családtípusok kialakulását A) Falusi család Feleség nem dolgozik (üzemi formában) csak háztájiban. Nem tehette meg a nő, hogy dolgozni menjen >háztáji elenyészik. Más részük nem is akart dolgozni Férjek akár egy hétre is elmennek otthonról. Szaktudás nélkül kevés pénzért nehéz munkát tudnak elvállalni >korábban mezőgazdasággal foglalkoztak. Az veszi át az irányító szerepet aki otthon marad Férfin több teher >elszakadás a családtól > iparban megfelelés, hétvégén otthoni mezőgazdasági munkák ellátása. Családi élet szervezése > aki távol van a családtól

az nem tud nevelni. Az otthon maradott aki nevel az pedig a nő. >Apai tekintély vesztés Építő elem > városi munka miatt az apa megtanul másként gondolkodni > pozitív hatások a családalakításban. Gyerek taníttatása előtérbe kerül Apa a városban látja a feljebb lévő életformát. Lehet másként is élni, mint amiben élnek Ezért céllá válhat > iskolázottsággal magasabb státus elérése a gyereknek. Nők >családi tekintély elérése (kifelé > falun), státushordozóvá válik. Apa hatalma csökken Alacsony iskolázottságú család Létminimumon éltek > éhezés és munkanélküliség nem fenyegette őket. Nők végzettsége alacsony >családi gazdálkodáshoz alacsony hozzájárulás >keveset kerestek. 2005-03-29 Családformák, együttélési minták, gyermekvállalási szokások, családi tagozódás a ’90-es években Magyarországon. A ’90-es években a kutatások a házasság alternatíváját keresték. Mi

bizonyítja, hogy kevés a házasságok száma? - A ’60-’80-as években a férfiak 70%-a, a nők 64%-a házasságban élt. - Az ’50-’80-as években 100.000 házasságkötés / év - A ’90-es években 45.000 házasságkötés / év. ’92-’98 között évente 11.500-zal csökkent a házasságkötések száma - Okok: o A házasodás időzítése megváltozik  ’70-es évek: a 18 éves lányok 15%-a házas.  Ma a nők 4-5%-a házasodik 20 év alatt, 28-30 év körül jellemző a tömeges házasság.  A nők iskolázottsága tömegessé válik. o Az újraházasodási trend változása  Korábban évente 30.000 újraházasodó volt; javították a statisztikát ’90-ben 18.000-re, ’99-ben 13000-re csökken  ’50-es évek: 1.000 elvált férfi / 270 újraházasodás / év 1.000 elvált nő / 115 újraházasodás / év  ’90-es évek: 1.000 elvált férfi / 35 újraházasodás / év 1.000 elvált nő / 23 újraházasodás / év  A csökkenés okai: a

nők önállóbbak, kevesebb a gyerek, a férfiak újraházasodási kedve csökkent. o Gazdasági tényezők  A rendszerváltás vesztesei a pályakezdő fiatalok. A szegényeknél a fiatal nem válik le a szüleiről, mert nincs anyagi bázisa, nincs munkája.  A gazdagoknak nincs szüksége papírra ( hitelre, támogatásra nem szorulnak) Az önállóságukat jelzik így. Nem érzik magukat tartósan biztonságban a kapcsolatban. A házasság alternatívái a ’90-es években: Élettársi kapcsolat - Az élettársi kapcsolat elfogadottá válik a rendszerváltás után. - Életszínvonaltól függetlenül választják ezt a formát. - 100-110. 000-ről pár év alatt majdnem 200 000-re nőtt a száma 15-19 éves korosztály: a párkapcsolatokban élők közül minden 3. élettársi kapcsolatban él. 20-24 éves korosztály: a párkapcsolatokban élő nők 15%-az élettársi kapcsolatban él. Egyedülállóság: o Özvegy Özvegyülés után sem jók az újraházasodási

statisztikák o Egyedülálló lecsökken a termékenységi időszak A válás: - ’96-97 a negatív csúcs: 1000 házasság / 560 válás - A házasságok 20%-a az eső 10 évben bomlik fel  a gyerekszülés visszaesik, a megszerezett javak felaprózódnak - A másik csúcs az 50 év fölöttiek  Őket éri a legtöbb pszichés és anyagi teher. „kapuzárási pánik, üres fészek szindróma” Születéskor 100 lány / 106 fiú az arány, de az összlakosságban kevesebb a férfi. Az arány a 35-39 éves korosztályban fordul meg