Gazdasági Ismeretek | Biztosítás » PSZF Biztositás tételek, 2005

1) A "Zöld Kártya"-val összefüggésben melyik állítás igaz? a. A nemzetközi forgalomban résztvevő gépjárművek felelősségbiztosítási ügyeit az ún "Zöld Kártya" egyezmény alapján rendezik. b. A határon való belépésnél ez igazolja a biztosítási védelem honi országban való meglétét, illetve annak külföldre való érévnyességét. c. Az országok közötti elszámolásokat kétoldalú megállapodások alapján a nemzeti irodák egymás között bonyolítják le. d. A "Zöld Kártya" a nemzetközi forgalomban résztvevő gépjárművek felelősségbiztosításának díját igazoló okmány A biztosítás 2) A biztosítás társadalmi célja szerint milyen biztosítási rendszereket ismer, mi a fő jellemzőjük? a. TB: célja a lakosság szociális szükségleteinek kielégítése b. magán: a véletlen események által kiváltott károk kielégítése c. önkéntes kölcsönös biztosítási pénztárak 3) A

biztosítási díj fogalma és a bruttó díj szerkezete! TK 226 a. fogalma: a biztosító szolgáltatása a biztosítási védelem A szolgáltatás ellenértéke a biztosított által fizetett díj, amit a szolgáltatás árának tekinthetünk. b. Bruttó díj szerkezete: 1. Kárvalószínűség 2. Hibaátlag 3. Biztonsági pótlék 4. Matematikai nettó kockázati díj (1+2+3) 5. Kockázati pótdíj 6. Kockázatjavító díjengedmény 7. Bruttó Kockázati díj (4+5+6) 8. Ktg pótlék 9. Nyereségpótlék 10. Biztosítási adó 11. Bruttó díj (7+8+9+10) 4) A biztosítási elv funkcionálása • veszély létezése • kockázat létezése • kockázatok számszerűsíthetősége • a kockázatot kiváltó eseménynek véletlennek (előre nem láthatónak) kell lennie • veszélyközösség (létrehozása) • pénzalap-képzés • biztosítási szükséglet kielégítése • szervező intézmény: • jogi • személyi • szervezeti feltételekkel (biztosító) •

biztosítási szerződés létrejötte 5) A biztosítási érték fajtái (amely értékre a vagyontárgyak biztosíthatók) a. valóságos érték b. várható érték c. új érték, azaz az új állapotban való beszerzési érték 6) A biztosítási esemény bizonytalansága lehet: abszolút: ha az eseménynek a bekövetkezése is bizonytalan relatív: ha a bekövetkezése biztos, csak a bekövetkezés időpontja bizonytalan (pl.: halál) 7) A biztosítási esemény meghatározása, dimenziói A biztosítási esemény olyan bizonytalan, egyedileg előre nem látható, a biztosított akaratán kívül bekövetkező véletlen károsító esemény, amely a biztosító szerződéses, vagy törvényes teljesítési kötelezettségét kiváltja. A Ptk. a biztosítási eseményről: „a biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (a biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően bizonyos összegnek a megfizetése, vagy más szolgáltatás

teljesítésére kötelezi magát”. A biztosítási esemény általában lehet (dimenziói): 1 • • • Szerződésben meghatározott károsító esemény (pl.: tűzkár) Halál bekövetkezése, meghatározott életkor elérése Testi sérülést, rokkantságot vagy halált okozó baleset 8) A biztosítási esemény Ptk. szerinti meghatározása és csoportosítása TK 136 Meghatározása-Ptk szerint: A biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően bizonyos összegnek megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát. Csoportosítása: a. szerződésben meghatározott károsító esemény b. halál bekövetkezése, ill meghatározott életkor elérése c. testi sérülést, rokkantságot vagy halált okozó baleset 9) A biztosítási jogviszony keletkezésének módjai TK 29 a. önkéntes / szerződésen alapuló b. kötelező / jogszabály, trv erejénél

fogva vagy tagsági viszony alapján (kötelező gépjármű felelősség biztosítás, helyközi, távolsági közlekedés biztosítás) 10) A biztosítási jogviszony keletkezésének módjai! a. szerződésen alapuló önkéntes biztosítás b. jogszabály erejénél fogva v tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás 11) A biztosítási szerződés alapelvei a. írásbeliség b. egyenjogúság a szerződő felek között 12) A biztosítási szerződés létrejöttének összefüggésében melyik állítást FOGADJA el? (??? a e és lehet, hogy d is ???) a. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre b. A szerződés létrejön úgy is, hogy a szerződő ajánlatot tesz, a biztosító pedig az ajánlat tartalmával egyezően kötvényt bocsát ki. c. A biztosítási szerződés létrejöttének módja az is, amikor a szerződő szóbeli ajánlatára, vagy ráutaló magatartására a biztosító kötvényt bocsát ki. d. A

biztosítási szerződés létrejön akkor is, ha a biztosító az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik e. Az írásbeli megállapodást illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény (igazoló jegy, biztosítási bélyeg) kiállítása pótolja. Ha a kötvény tartalma a fél ajánlatától eltér és az eltérést a fél tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. 13) A biztosítási szerződés létrejötténél mikor mellőzhető az írásbeliség? a. ha a biztosító az ajánlatra, annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem válaszolt b. ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 30 napon belül nem válaszolt c. ha a biztosító az ajánlatra a szóbeli nyilatkozatot tett d. ráutaló magatartás alapján létrejött szerződéseknél 14) A biztosítási szerződés szempontjából határozza meg a kármegelőzés és a kárenyhítés lényegét.

A kárenyhítés költségét ki viseli? Kármegelőzés: a biztosított szerződő olyan tevékenysége, amely a kár bekövetkezésének valószínűségét csökkenti. Ehhez a biztosító is hozzájárulhat Kárenyhítés: a bekövetkező káresemény hatásának mérséklésére irányuló tevékenység a biztosított részéről az a magatartás, amely a bekövetkezett biztosítási esemény következményeit igyekszik csökkenteni. A biztosított kötelezettsége, de a költségeit a biztosító viseli. Kárenyhítés költségeit ki köteles viselni? A biztosító kötelessége a költségek megtérítése 15) A biztosítási szerződésben szereplők jogai és kötelezettségei: Kétoldalú jogügylet: 1. Személy: a biztosító társaság 2. Személy: az, akivel a szerződés megkötésére kerül Biztosító kötelezettsége: a szerződésben vállalt kockázat alapján a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatás

teljesítése. Jogosultsága: hogy a kockázat vállalásának ellenértékét, a biztosítási díjat követelheti. A másik oldalon a szerződés jogosultjai és kötelezettjei 2 Személye lehet vagyonbiztosításban: szerződő, biztosított 16) A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje! Magánszemélyek esetén a. 2 év b. 1 év c. 3 év Jogi személyek esetén a. 1 év b. 2 év c. 3 év A biztosító 17) A biztosító és a biztosított respíró időtartamát illetően miben állapodhatnak meg? a. 30 nap b. 15 nap c. a Ptk 30 napos respírójától eltérhetnek d. 60 nap 18) A biztosító felelősség-biztosítás alapján kinek a kárát fizeti ki? A károsult kárát. Feltétel: a szerződő fél felelőssége 19) A biztosító intézet szolgáltatási kötelezettsége mire terjedhet ki? TK 27,35,121 a. csak a természetbeni szolgáltatás b. csak pénzbeni szolgáltatás c. egyaránt pénzbeni- és természetbeni szolgáltatás 20) A

biztosító kockázatát a biztosított részről milyen megnyilvánulások növelik? TK 47 „A” megoldás a. önkiválasztás / autoszelekció / biztosítási szükséglet érzete b. ellenkiválasztás / antiszelekció / biztosítási szükséglet tudata c. támadó kiválasztás / asszoszelekció / A kockázati esemény valószínű bekövetkezésének tudata 21) A biztosító kockázatát a biztosított részről milyen megnyilvánulások növelik? TK 47 a. önkiválasztás / autoszelekció / biztosítási szükséglet érzete b. ellenkiválasztás / antiszelekció / biztosítási szükséglet tudata c. támadó kiválasztás / asszoszelekció / A kockázati esemény valószínű bekövetkezésének tudata 22) A biztosító kockázatviselés alóli mentesülésének esetei • Szándékos vagy súlyos gondatlanság • Kárenyhítés, kármegelőzés elmulasztása • Kár színhelyének változtatása • Közlési kötelezettség megsértése • Kárbejelentési

kötelezettség elmulasztása • Kárral kapcsolatos iratok be nem mutatása 23) A biztosító kötelezettsége A vállalt kockázat alapján az esemény bekövetkezése után fizessen kártérítést. 24) A biztosító milyen formában nyújthat kártérítést? Pénzben. 25) A biztosító társaságok adónem és adókulcs tekintetében azonos elbírálásúak az egyéb részvénytársaságokéval. Melyik az az adónem, amely alól a biztosítási tevékenység mentesül az adó fizetése alól. Jelölje meg, hogy a mentesülés milyen jogcímen jár!? A. Adónemek a. Nyereség adó b. Társasági adó c. Fogyasztási adó d. Általános Forgalmi Adó e. Jövedéki adó f. Biztosítási adó 3 B. Mentesülés jogán a. biztosítási tevékenység sajátosságai miatt b. tárgyi adómentesség c. Alanyi adómentesség d. Biztosítási kötelezettség e. Kötelező biztosítási jelleg miatt 26) A biztosítónak a biztosítási tevékenység folytatásához az alábbi

feltételek közül melyek az alapvetőek? a. Vezető matematikus b. Vezető jogtanácsos c. Általa megnevezett első számú vezető d. A számviteli rendért felelős vezető e. Egy milliárd forint alaptőke részvénytársaság esetén f. 500 millió forint készpénz és 500 millió forint apport, mint saját tőke részvénytársaság esetén 27) A felelősségbiztosítás kapcsán a biztosító mikor mentesülhet a kártérítési kötelezettség alól? a. soha b. szándékosság esete áll fenn c. amikor gondatlanság esete áll fenn 28) A hátrány és a kockázat fogalma, köztük lévő eltérés főbb jellemzői Hátrány: negatívan értékelt következmény, ha ennek bekövetkezése – akár ténylegesen, akár feltevés szerint – biztos Kockázat: negatívan értékelt következmény, de bekövetkezése bizonytalan A kár 29) A kár összetevői a nem-életbiztosítási ágazatban és jellemezze őket! a. felmerült kár: az az érték, amellyel a

károsult meglevő vagyona csökken a károkozás miatt b. a kárral kapcsolatos költségek: a károsodással a károsodás következményének csökkentésével, megszüntetésével kapcsolatos kiadás c. elmaradt jövedelem: az az érték, amellyel a károsult vagyona gyarapodhatott volna, ha a biztosítási esemény nem következett volna be d. nem vagyoni kár: pszichikai vagy fizikai sérelem 30) A kár összetevői a vagyonbiztosításban és jellemezze őket! TK 144,145,146 a. felmerült kár/dologi kár: az az összeg, amellyel a károsult vagyona a károkozás következtében csökken az az érték, amellyel csökkent a károsult meglévő vagyona a káresemény bekövetkezésekor b. kárral kapcsolatos költség/indokolt kiadás: a károsodással, annak következményének csökkentésével,megszüntetésével kapcsolatban felmerült költségek, amely szintén a károsult vagyonát csökkentik c. elmaradt jövedelem: az az érték, amellyel a károsult vagyona gyarapodott

volna, ha a biztosítási esemény nem következett volna be > bevétel kiesés d. nem vagyoni kár: pszichikai vagy fizikai sérelem, amely pénzbeni értéke kiszámíthatatlan 31) A kárbejelentési kötelezettség elmulasztása esetén melyik állítást NEM FOGADJA el? a. Ha a károsult a káreseményt a szabályzat szerint kettő napon belül nem jelenti, mentesül a kár megtérítése alól b. Maga az a körülmény azonban, hogy a károsult két napon belül nem jelentette be a káreseményt, nem ad alapot arra, hogy a kárigényt elutasítsák. c. Ha a káresemény bejelentésére kettő nap után kerül sor, a biztosító csak akkor mentesül a kár megfizetése alól, ha a helyszíni eljárás alkalmával a káresemény bekvetkezte, a károsodás mértéke nem állapítható meg, vagy bizonyíthatatlanná vált. d. Ha a káresemény bejelentésére kettő nap után kerül sor, a biztosító mentesül a kár megfizetése alól feltéve, ha a biztosított

bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztásának elháríthatatlan okai voltak. 32) A kártérítéssel kapcsolatban az alábbi esetek közül melyik esetben elengedhetetlen az okirat bemutatási kötelezettsége? a. Tűzkárok bekövetkezése esetén b. viharkárok esetében c. Földrengés károk esetében d. Betöréses károk esetében A kockázat 33) A kockázat közgazdasági és döntéselméleti fogalma 4 Közgazdasági: kockázatnak a feltételezett eredménytől való esetleges (mérhető) pozitív, ill. negatív eltérését nevezzük A kockázat mértéke = az eltérés valószínűsége. Döntéselméleti: a kockázat egy cselekvési változat lehetséges (nem biztosan bekövetkező) negatívan értékelt következményeinek teljes leírása, beleértve a következmények valószínűségének bemutatása is. 34) A kockázat kritériumai: • véletlen • előre nem látható • független • egyértelmű • homogén • számszerűsíthető •

felosztható • veszélyközösséget lehessen létrehozni • tényleges biztosítási szükségletet kell kiváltania • gazdaságos • szervező intézmény, aki összehozza 35) A kötelező gépjármű-felelősség biztosításban az alábbiak közül ki NEM TEKINTHETŐ a jogviszony alanyainak? a. Biztosító b. A gépjármű üzembentartója és vezetője c. A károsult d. Az Állami Biztosításfelügyelet e. A Magyar Biztosítók Szövetsége f. A gépjármű tulajdonosa g. Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége h. Biztosítottak Érdekvédelmi Szövetsége 36) A következőkben felsorolt kockázatviselési módok közül hol NEM alkalmazzák a pro-ráta (aránylagos) kártérítést? TK 190-194 (??? b, e nem biztos ???) a. teljesértékbiztosítási kockázatviselési mód b. első kockázatra szóló kockázatviselési mód c. másodlagos fedezeti kockázatviselési mód d. hányadrész kockázatviselési mód e. Kártérítési

norma szerinti kockázatviselési mód 37) A közös kár a. Meghatározása: Közös kárcselekmény akkor és csak akkor áll fenn, amikor szándékosan hoznak áldozatot vagy külön költséggel járó intézkedést a közös tengeri vállalkozásban résztvevő vagyon biztonsága érdekében és további károsodása megakadályozása céljából. b. Közös kár fő kritériumai: ba: Jelentős és tényleges veszélynek kell fennállni a tengeren bb: A cselekménynek szándékosnak kell lennie és nem elkerülhetetlennek bc: Az áldozathozatal és/vagy költség különleges bd: a cselekménynek közös biztonságot kell szolgálnia és nem csak a vagyon egy részének megoldását c. Melyik szabályzatban, illetve törvényben fogalmazódott meg: ca: 1906 Tengeri Biztosítási Törvényben cb: A YORK-Antwerp-i szabályzatban cc: Az 1906. Évi angol szállítmányozási törvényben cd: Az 1983. óta működő „MAR” záradékokban d. Megyik biztosítási ágazatban

találkozhat vele? da: Nemzetközi szállítmánybiztosításokban db: Belföldi szállítmánybiztosításokban dc: Nemzetközi építés és szerelésbiztosításokban. dd: Lízingbiztosításokban 38) A lopott kulcs használatát illetően melyik meghatározás az igaz? a. A biztosítási esemény kapcsán lopott kulcs az, amely az adott zárhoz tartozik b. A biztosítási esemény kapcsán lopott kulcs az, amely a zárhoz tartozik, de azt az elkövető jogszerűtlenül vette birtokba. 5 c. A biztosítási esemény akkor állapítható meg, ha az elkövető a helyíségbe való bejutáshoz, illetőleg a készülék vagy zárszerkezet felnyitásához erre a célra olyan kulcsot használ, amely nem a zárhoz tartozik, az átalakítás, vagy véletlen folytán alkalmas vagy alkalmassá válik a zár felnyitására. 39) A politikai kockázatok ellen milyen biztosítási módozatok alkalmazására kerülhet sor, és milyen biztosítási eseményekre nyújthatnak fedezetet? a.

gyártási költségekre: háború, polgárháború, beviteli zárlat, kiviteli engedély visszavásárlása b. teljes hitel összegére: transzferzárlat moratórium, kétoldalú kormányközi adósságelengedés átütemezés c. export hitelbiztosítás: háború, felkelés, forradalom, lefoglalás 40) A pro-ráta (aránylagos) kártérítés lényege és számítása A biztosító (ellenkező kikötés hiányában) olyan arányban téríti meg a kárt, ahogyan a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik. teljes érték biztosításnál, ha biztosítási érték nagyobb, mint a biztosítási összeg számítása - kártérítés=tényleges kár x biztosított összeg / biztosítási érték a kár időpontjában pl: bekövetkezett kár 6 mft biztosított készlet 8 mft K=(8x6)/10=4,8 mft tényleges érték 10 mft A Ptk. 41) A Ptk. szerint a respíró időtartamát illetően a biztosító és a szerződő (biztosított) miben állapodhatnak meg? a. 30 nap b. 15 nap

c. A Ptk 30 napos respírójától felfelé eltérhetnek d. Min 30 nap 42) A Ptk. szerint milyen jellemző meghatározása ismert a biztosítási eseménynek? + csoportosítása TK 136 Meghatározása-Ptk szerint: A biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően bizonyos összegnek megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát. Csoportosítása: a. szerződésben meghatározott károsító esemény b. halál bekövetkezése, ill meghatározott életkor elérése c. testi sérülést, rokkantságot vagy halált okozó baleset 43) A Ptk. szerint respiró (türelmi idő) felső határa a. 15 nap b. 30 nap c. nincs felső határa 44) A respiró (türelmi idő) fogalmának melyik meghatározásával ért egyet? a. a respiró az az időtartam, amely idő alatt a biztosítottak kockázatviselés megszakadása nélkül tehetnek eleget díjfizetési

kötelezettségüknek. b. a respiró a biztosítás hatályba lépésétől a biztosítás hatályának megszünéséig - a biztosítási szerződésben meghatározott - terjedő időszak. c. a respiró az az időszak, amelyre a díjkalkuláció során a díjegységet meghatározzák d. A respíró a megszünt biztosítás újra érvénybeléptetése 45) A szélvihar biztosítási esemény esetén milyen értéket alkalmazhat a biztosító? a. 54 km/h b. bármilyet c. 15 m/sec 46) A vagyonbiztosításoknál mi a biztosítási összeg szerepe? a. meghatározza a kockázatviselés felső határát b. biztosítási díj meghatározásának alapja c. biztosítás kártérítési összegének felső határa d. vagyon tárgyi értékét fejezi ki / jelenti a kár nagyságát Az 47) Az "elfogadási kényszer"-el, mint a biztosító szerződéskötési kötelezettségével, melyik biztosítási ágazatban találkozott? a. Cascóbiztosítás b. Kötelező

gépjármű-felelősségbiztosítás 6 c. Vadászok felelősségbiztosítása d. A bankok által előírt biztosítási kötelezettség alapján kötött biztosítások 48) Az "elfogadási kényszer"-t illetően melyik meghatározást tartja helyesnek? a. A biztosító az üzembentartónak a kötelező felelősségbiztosítás általános feltételei szerinti biztosítási szerződés kötésére vonatkozó ajánlatát köteles elfogadni. b. Az a biztosító, amely az ajánlattevővel korábban már kötött biztosítási szerződést és ezt a biztosítotnak sólyosan felróható okból felmondta, vagy a korábbi szerződés a díj nem fizetése miatt szünt meg, a biztosítási időszak leteltét követő egy évig megtagadhatja az újabb szerződés megkötését. c. Az a biztosító, aki az ajánlattevővel korábban már kötött biztosítási szerződést és ezt a biztosítottnak súlyosan felróható okból felmondta, vagy a korábbi szerződés a díj nem

fizetése miatt szünt meg, a biztosítási időszak leteltét követően is azonnal köteles a szerződés kötésére vonatkozó ajánlatot elfogadni. d. A Magyar Köztársaság területén a gépjármú üzembentartója köteles biztosítási szerződést kötni és a biztosító a biztosítási szerződés kötésére vonatkozó ajánlatot köteles elfogadni, kivéve azt az esetet, ha a "b" pont alattiak érvényesülnek, és az újabb kötésre csak két év után van lehetőség. 49) Az abszolút, illetve levonásos franchise alkalmazása esetén melyik meghatározást fogadja el a kár és az önrész viszonyában? a. Ha a kár nagyobb, mint az önrész, akkor a kártérítés egyenlő a kár és az önrész különbözetével b. Ha a kár nagyobb, mint az önrész, akkor a kártérítés egyenlő a tényleges kárral c. Ha a kár kisebb, mint az önrész - vagy egyenlő azzal - a kár nem térül meg d. Ezen franchise alkalmazása esetén a biztosító a kár

bekövetkezésekor a tényleges megállapított kárösszegből egy abszolút összegben vagy százalékban - előre meghatározott rész (önrész) - levonásra kerül. e. Olyan kikötésről van szó, amelynek értelmében egy meghatározott összegen aluli, esetleg a biztosítási összeg bizonyos százalékán aluli kárt a biztosító nem térít meg, az ezt meghaladó összegű kár esetén azonban a teljes kárt téríti. 50) Az alábbi meghatározások közül melyik, amelyik általános fogalmi meghatározás? A biztosítás általánosan: kockázat felosztáson alapuló pénzalap-képzés a veszélyközösségi tagok által a jövőbeni véletlen és esetleges biztosítási szükségletek kielégítése céljából. A biztosítás modern megfogalmazásban: a kockázatelosztás matematikai-statisztikai módszeren alapuló pénzalapképzés a veszélyközösségi tagok által a jövőbeni véletlen, esetleges és felmérhető szükségletek kielégítése céljából 51) Az

alábbi tényezők közül melyek utalnak a kár összetevőire? a. Dologi kár (állagsérülés) b. Indokolt kiadás c. Elmaradt jövedelem d. Nem vagyoni kár 52) Az alábbiakban felsoroltak közül kik nem tekinthetők a biztosítási szerződés alanyainak a felelősségbiztosítási szerződésekben? TK 122 a. kedvezményezett b. biztosító c. károkozó d. biztosított e. szerződő f. károsult g. kárért felelős személy 53) Az ár fogalma, és típusai, jellemezze őket! fogalma: kereskedelmi forgalomban lévő vagyontárgy értékének (csere) kifejezője típusai: a. termelői b. kiskereskedelmi c. nagykereskedelmi d. fogyasztói 54) Az aránylagos pro-ráta kártérítés lényege és számítása A biztosító (ellenkező kikötés hiányában) olyan arányban téríti meg a kárt, ahogyan a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik. teljes érték biztosításnál, ha biztosítási érték nagyobb, mint a biztosítási összeg 7

számítása - kártérítés=tényleges kár x biztosított összeg / biztosítási érték a kár időpontjában pl: bekövetkezett kár 6 mft biztosított készlet 8 mft K=(8x6)/10=4,8 mft tényleges érték 10 mft 55) Az árfolyamkockázat biztosítási módozatai esetén tartalmukat tekintve kapcsolja össze az alábbi fogalmi meghatározásokat a megadott jelölésekkel! Kötelező árajánlat AI. Exportra történő gyártás AII. Exportra szállítás szolgáltatás AIII. B Befektetési sorrend A. a. biztonság b. likviditás c. jövedelmezőség B. a. likviditás b. biztonság c. jövedelmezőség C. a. biztonság b. jövedelmezőség c. likviditás D. a. jövedelmezőség b. likviditás c. biztonság 56) Belföldi forgalomban nem kapható vagyontárgyak, tárgyi eszközök, ingóságok, ill. gépjármű tartozék, alkatrész külföldről történő behozatalát milyen pénznemben és hogyan térítik a biztosítók? a. Abban a valutában, amellyel fizettek b. Forintban

c.Devizában d. Napi valuta árfolyamszorzóval történő átszámítással e. A vámkezelés időpontjában érvényes valuta-árfolyam szorzóval történő átszámítással+VÁM+ÁFA 57) Biztosítási ágak rendezőelvei (EGK irányelvek alapján) ágak, ágazatok, módozatok, fajták 58) Biztosítási esemény fogalma (Ptk.) a. amit a biztosító szerződésbe foglalt, és kárt okoz b. halál, ill meghatározott életkor elérése c. testi sértést, rokkantságot vagy halált okozó baleset 59) Biztosítási eseménynek tekinthető-e a rendeltetésszerű felhasználás és az elhasználódás? Nem. 60) Biztosítási formák: önkéntes biztosítás: ennek során a biztosító és a biztosított között a biztosított szabad elhatározásából kizárólag írásbeli szerződés alapján jöhet létre kötelező biztosítás: ez nem a biztosító és a biztosított szabad elhatározásából, hanem törvényes rendelkezésen alapulva, vagy a törvény erejénél fogva (ex

lege), vagy szerződés alapján jön létre, és a törvényes rendelkezések alapján egyaránt kötelező mind a biztosítottra, mind a biztosítóra. TB: szociális jellegű biztosítás, törvényes rendelkezések alapján díjai vagy járulékai nemcsak az érdekelt dolgozót, hanem a munkavállalót és a munkaadót közösen, vagy csak a munkaadót terhelik. Tárgya rendszerint: a munkaviszonyban állóknak, vagy ezek meghatározott csoportjának betegség, baleset, öregség, rokkantság, özvegység, árvaság, esetleg munkanélküliség esetére szóló biztosítás. D 61) Díjképzés alapelve: 8 Díjkalkuláció elve: a díj fedezze a kárt, a költségeket és a nyereséget E 62) Egészítse ki a következő biztosítástechnikai mutatók képletét! (TK 85) a. kárgyakoriság=káresemények száma (db)/ kockázatok (biztosítási szerződések) száma db b. kárhányad= összes kárösszeg (Ft) / biztosítási díjbevétel Ft c. kárarány=összes kárösszeg (Ft) /

teljesb biztosítási összeg (Ft) d. kárfok=átlagos kárnagyság / átlagos biztosítási összeg e. kárszükséglet=átlagkár x kárgyakoriság A fentiek közül melyek képezik a kockázati díj számításának alapját? a. kárszükséglet b. kárarány c. d. e. 63) Egyoldalú kongencia elve A szerződő felek egyenjogúságának alapját a Ptk. adja meg, mely szerint egyik fél sem szabhat az ebben előírtaknál rosszabb feltételeket a másik számára. Az egyoldalú kongencia elve azt jelenti, hogy a Ptk.-tól a biztosító eltérhet ügyfele javára H 64) Határozza meg a pro-ráta díj lényegét és írja fel a kiszámításhoz alkalmazható képletet! TK 218 A. Meghatározása: A biztosítások naptári évhez történő igazítása miatt az első naptári évre eső díjat díjelőírás céljából meg kell állapítani Ráta=évi díj*(év hátralévő napjai/365) Ismertesse 65) Ismertesse a biztosítási szerződés megszünésének eseteit vagyonbiztosítások

esetében! TK 168-172 a. biztosítási esemény bekövetk b. kockázat kimerülés c. díj nem fizetés d. felmondás, közös megegyezés e. közlési kötelezettség elmulasztása f. lejárat g. érdekmúlás, érdek megszünése h. biztosítási esemény lehetetlenné válása 66) Ismertesse a biztosítási szerződések lényeges alapelveit! a. írásbeliség b. partnerek egyenjogúság 67) Ismertesse a vagyonértékű jogok biztosításának területét és mi a biztosítási fedezet tárgya a. Üzemszüneti biztosítás: gép, eszköz szerelés építés - fedezet tárgya : elmaradt jövedelem és a kárral kapcsolatos költségek b. Hitelbiztosítás: áruhitel, beruházási hitel hűtlen kezelése - fedezet tárgya: pénzbeni tartozás, amit az adós visszafizetni ill, megfizetni tartozik J 68) Jellemezze az eseménytől függő és független díjvisszatérítési tartalékot! * K 69) Ki a kedvezményezett? Az a személy, aki a biztosított halála esetén a biztosítási

összeg felvételére jogosult (élet- és balesetbiztosítás esetén). 70) Ki a legjobb ügyfél a biztosító szempontjából? Az ellenkiválasztó, mert ha kiderül, hogy valamilyen kockázatot súlyosbító tényezőt eltitkolt, akkor a biztosítónak nem áll fenn a kártérítési kötelezettsége. 71) Ki az ajánlattevő a biztosítási szerződésben? Az ajánlatot az ügyfél teszi a biztosítónak. 9 72) Ki jogosult a biztosítási szolgáltatás felvételére, ha a szerződő és a biztosított személye különválik? A biztosított. 73) Ki lehet szerződő? Szerződő az a személy, aki a biztosítóval megegyezik a biztosítás megkötéséről, ajánlatot tesz, és a kötvénnyel a szerződést elfogadja. 74) Kik a szerződés alanyai? Akiknek jogaik és kötelezettségeik vannak. 75) Kockázat-elbírálás területei a. Tárgyi kockázat-elbírálás: Ennek keretében azt vizsgáljuk, hogy a biztosításra kerülő kockázat esetében milyen a kárveszélyesség

foka, milyen körülmények alakítják a kockázati vészhelyzetet. A tárgyi kockázat-elbírálás biztosítási módozatonként eltérő szempontok szerint igényli azt is, hogy a kockázatviselés terjedelmének minden egyes részelemét rendszerében szükség szerint részelemenként is külön-külön értékeljük. b. Alanyi kockázat-elbírálás: Ennek keretében azt vizsgáljuk, hogy az ügyfél mennyiben járul hozzá a biztosítási szükséglet kiváltásához. önkiválasztás (autoszelekció): a leendő biztosítottak részéről megnyilvánuló olyan magatartás, amikor a kárveszély érzete esetén saját kockázatát is tudatosan felméri, és a biztosítási szándékát jelzi ellenkiválasztás (antiszelekció): e szelekciós megnyilvánulás a biztosítottnak abból a felismeréséből ered, hogy vagyona fokozott kockázati veszélynek van kitéve – ezt már esetleg konkrét káresetek támasztották alá –, s ezért a biztosításra feltétlenül szüksége

van. támadó kiválasztás (asszoszelekció): ezt a szelekciós megnyilvánulási formát az anyagi előny szerzésére történő törekvés jellemzi. c. Alaki kockázat-elbírálás: A manipulánsok azon tevékenysége, amelynek keretében a biztosítási szerződés – ajánlat és kötvény – formai elemeinek megbízhatóságát és áttekinthetőségét vizsgálják felül. 76) Kockázatviselés terjedelme: • a kockázatviselésben érdekelt személyek köre • a biztosítási események • kockázatviselés területi hatályának meghatározása • kockázatviselés tárgya • kockázatvállalással kapcsolatos időpontok és időtartamok • a kockázatviselési és kárfedezeti módok • a biztosító mentesülésének esetei • díjképzés, díjkalkuláció elvei • kármegelőzés, kárenyhítés M 77) Mely állítást NEM FOGADJA EL? a. A cascóbiztosítás nem nyújt kártérítést olyan károkra, mint például az elmaradt haszon, a késedelmes

helyreállításból származó károk, a gépkocsi javítása alatt igénybe vett bérkocsi költségei, stb. b. A cascóbiztosítás alatt az olyan veszélyek elleni biztosítást értjük, amelyek magát a gépjárművet, a kocsitestet érinthetik. c. A cascóbiztosítás nem terjed ki az üzemi károkra, a kereskedelmi és műszaki értékcsökkenésre d. A cascóbiztosítás fedezetet nyújt a gépkocsi testet ért károkon túl, minden olyan kárra, amelyek az a, és c, pont alapján - feltételezhetően - ki vannak zárva. 78) Mely tényezők tartoznak a biztosítási elv funkcionálását meghatározó alapelvek közé? TK 51 a. A veszély/kockázat létezése b. A kockázatot kiváltó események véletlenszerűsége c. A pénzalap-képzés d. A kármegelőzés, kárenyhítési kötelezettség e. A homogén (hasonnemű) veszélyközösség f. A kockázatok feloszthatósága, a nagyszámok törvényének alkalmazása g. A respíró elve és a

díjoszthatatlanság elve 79) Melyek a biztosítás technikai megszüntetésének módszerei az alábbiak közül? TK 178 a. Reponálás b. Törlés c. Reaktiválás 10 d. Átdolgozás e. Helyettesítés f. Újbóli hatálybalépés g. Díjmentes leszállítás h. Díjmentesítés i. Felmondás g. Kockázat kimerülés 80) Melyek a biztosítási módszer történelmileg kialakult formái? a. felosztó – kirovó b. kockázat felosztó / kockázat porlasztás módszere 81) Melyek a viszonbiztosítás alapformái az ügylet oldaláról és jellemzze őket! 1. passzív, vagy nostro ügylet: direktbiztosító részéről viszontbiztosítási fedezetbe adás 2. aktív, vagy loró ügylet: viszontiztosító részéről fedezet bevétel 3. retrocesszió: a viszontiztosító a kockázatot tovább porlasztja egy harmadik biztosítótársaság részére Melyik állítás 82) Melyik állítás NEM IGAZ? a. A biztosító elsődleges kötelezettsége a szerződésben kikötött

szolgáltatás ellenértékének, a biztosítási díjnak a beszedése. b. A biztosító elsődleges kötelezettsége a szerződésben vállalt kockázata alapján - a biztosítási esemény bekövetkezése esetén - a szerződésben meghatározott szolgáltatás teljesítése. c. A biztosító kötelezettsége mindig pénzbeni szolgáltatás, de természetbeni szolgáltatásra is kötelezhető d. A biztosító legfőbb jogosultsága az, hogy a kockázat ellenértékét, a biztosítási díjat követelheti 83) Melyik állítást FOGADJA el? (??? b és c egyszerre nem lehet???) a. A tényleges készpénzfizetés helyett egyes a biztosító jogátruházó (engedményező) nyilatkozatot fogad el a biztosítottól, ezzel a biztosított pénzt helyettesítő szolgáltatást teljesít. b. Az engedményező nyilatkozat elfogadása a Ptk szerint a biztosító részéről tilos, ezért a biztosított pénzt helyettesítő eszközöket nem vehet igénybe kötelezettségének

teljesítésére. c. A biztosító által elfogadott engedményező nyilatkozatot a kockázatviselés szempontjából úgy kell tekinteni, mintha tényleges díjfizetést (készpénz) teljesített volna a biztosított. d. Ha a követelést a kötelezett nem fizeti meg a szolgáltatás nyújtása (biztosítási fedezet erejéig) esetén, kezesként felel. 84) Melyik állítást nem fogadja el? a. A károsult az a felelősségbiztosításban, aki a kár megtérítésében részesül b. A károsult - perben - nem érvényesítheti követelését közvetlenül a biztosító ellen a direkt biztosítások esetén c. A károsult - perben - nem érvényesítheti követelését a biztosító ellen a felelősségbiztosításokban d. A károsult - a gépjármű felelősségbiztosítást is beleértve - perben közvetlenül követelését a biztosítóval szemben nem érvényesítheti. e. A károsult részére a biztosító abban az esetben is kifizeti az őt ért kárt a

felelősségbiztosításnál, ha a károsult súlyosan gondatlan, vagy szándékos magatartása idézte elő a kárt. 85) Melyik fogalom vonatkozik a mai modern biztosítási formára? TK 40 a. A biztosítás kockázatfelosztáson alapuló pénzalapképzés a hozzájárulást fizető veszélyközösségi tagok jövőbeni esetleges szükségleteinek kielégítése céljából. b. Abban a kérdésben, hogy mi a biztosítás fogalma, mindenkor az Állami Biztosításfelügyelet állásfoglalása az irányadó. c. A biztosítás a kockázatfelosztás statisztikai módszerén alapuló pénzalapképzés,a hozzájárulást fizető veszélyközösségi tagok jövőbeni, esetleges és felmérhető szükségleteinek a kielégítése céljából. 86) Melyik igaz, melyik hamis állítás? IGAZ - a. A kizárás a biztosító kockázatának meghatározását (általában szűkítést) célzó szerződési eszköz IGAZ - b. Azokat az eseteket, amikor a biztosítási esemény ugyan - a

biztosítási szerződés feltételeinek megfelelően bekövetkezett, azonban a jogainak érvényesítésével összefüggésben a biztosított valamilyen - jogszabályban meghatározott - mulasztást követett el és ezért a biztosító a kárt nem téríti, mentesülésnek nevezzük. IGAZ - c. A kizárt esemény nem biztosítási esemény, ezért annak bekövetkezése kapcsán a biztosítóval szemben követelések nem lehetnek. HAMIS - d. A mentesülés esetén a biztosítottnak, kizárás esetén a biztosítónak kell bizonyítania HAMIS - e. A mentesülés és a kizárás esetén is a biztosítónak kell bizonyítani 11 IGAZ - f. A mentesülés esetén a biztosító, kizárás esetén a biztosítottnak kell bizonyítani vita esetén 87) Melyik megállapítást fogadja el? a. A kárenyhítés költségei csak akkor terhelik a biztosítót és a biztosítottat, ha a Ptk 555 S (1) és (2) bekezdése alapján a kármegelőzési és kárenyhítési teendőkben előzetesen

megállapodtak b. A kárenyhítés költségei akkor is a biztosítót terhelik, ha az a pont szerinti megállapodás nem jön létre c. A kárenyhítés költségei mindenkor a biztosítót terhelik d. A kárenyhítés költségei akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezet eredményre 88) Melyik meghatározással NEM ÉRT EGYET? a. Megszűnika biztosító kockázatviselése a biztosítási érdek megszünése miatt b. A gépjárműtulajdonos változása esetén a biztosító kockázatviselése - az érdekmúlás tárgy havi díja kiegyenlítésének ellenére - megszünik. c. A gépjármű tulajdonos változás esetén a biztosítás - ha az érdekmúlás tárgy havi díját kiegyenlítették - az új tulajdonosnál a tárgyhónap végéig keletkezett kárra is viseli a kockázatot. d. A gépjármű tulajdonos változás esetén a biztosító kockázatviselése csak akkor folytatódik tovább, ha az új gépjármű tulajdonos új szerződést

kötött - annak ellenére, hogy a régi tulajdonos az érdekmúlás tárgy havi díját kiegyenlítette. Melyik meghatározás 89) Melyik meghatározást FOGADJA EL? a. A biztosított oldaláról a döntés függvénye, hogy hajlandó-e vagy tud-e a kockázat áthárításáért fizetni b. A biztosító oldaláról a döntés függvénye, hogy a biztosított által ajánlott összegű díjért akar-e vagy tud-e kockázatot átvállalni. c. A biztosított oldaláról a döntés függvénye, hogy hajlandó-e, vagy tud-e a kockázatvállalásért fizetni d. A biztosító oldaláról a döntés függvénye, hogy a kockázatfelosztás matematikai - statisztikai módszerén alapuló pénzalapképzés során a biztosítottak részére meghatározott díj megfizettetésével akar-e vagy tud-e kockázatot vállalni. 90) Melyik meghatározást fogadja el? TK 130 a. A károkozó az a jogi személy, akinek közvetlen magatartása (tévedése, mulasztása) a kárt előidézte b. A

károkozó a felelősségbiztosításban az a természetes személy, akinek közvetlen magatartása (tévedése, mulasztása) a kárt előidézte. c. A felelősségbiztosítás biztosítottja a kárért felelős személy, akinek az őt terhelő kártérítést meg kell fizetnie d. A károsult az a felelősségbiztosításban, aki a kár megtérítésben részesül 91) Melyik meghatározást tartja helyesnek? TK 122 a. a szerződő az a személy, aki a biztosítóval a szerződést megköti b. a szerződő az a személy, aki a biztosítóval a szerződést megköti, és a biztosító szolgáltatására jogosult c. a szerződő az a személy, aki a biztosítóval a szerződéssel kapcsolatban a szerződést érintő lényeges jognyilatkozatokat (szerződés módosulás, megszüntetés stb) kezdeményezheti, a legfőbb kötelezettsége a díjfizetés és a biztosító szolgáltatására jogosult. d. A biztosított az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkezése

kapcsán a biztosító szolgáltatására jogosult e. A kedvezményezett az a személy, aki a biztosított (szerződő) halála esetén a biztosítási összeg felvételére jogosult f. A kedvezményezett az a személy, aki a szerződő halála esetén a biztosítási összeg felvételére jogosult 92) Melyik szervezet útján gyakorolja az állam a biztosítók és a biztosítási tevékenység feletti felügyeletet? a. Állami Biztosításfelügyelet b. Magyar Biztosítók Szövetsége c. Bankfelügyelet d. Állami Vagyonügynökség 93) Mennyi idő alatt köteles a biztosító a Ptk szerint az ajánlatot elbirálni, az ajánlatnak a biztosító egységéhez történő beérkezését követően a. 15 nap alatt végérvényesen b. 30 nap alatt, amennyiben 15 napon belül módosításra tett javaslatot c. 45 nap alatt Mi 94) Mi a díjoszthatatlanság elve? Azt jelenti, hogy a biztosítási díj a biztosítási időszakra vonatkozik, vagyis a biztosító akkor is jogosult a

díjra, ha a biztosítási esemény a biztosítási időszak vége előtt következik be és a kockázat kimerül. 12 95) Mi a különbség a lopott kulcs és a hamis kulcs között? Hamis kulcs: - olyan fizikai eszköz, amely nem zár felnyitásának céljából készült (pl.: álkulcs, görbített szög, pálcika) kulcs, amely nem a felnyitott zárhoz készült, de véletlen vagy átalakítás folytán az alkalmas, vagy alkalmassá vált a zár felnyitására Lopott kulcs: amely az adott zárhoz tartozik, de azt az elkövető jogszerűtlenül vette birtokba 96) Mi a különbség az objektív (vétkesség nélküli) és a vétkességen alapuló felelősség között? Az objektív vétkesség az a veszélyes üzemre vonatkozik. Az előforduló biztosítási esemény egyértelmű a felelősség A vétkességnél a károkozó felelősség nem veszélyes üzem üzemeltetése miatt adódik, hanem a saját hibájából 97) Mi a szerepe a biztosítási összegnek? A biztosítási

összeget alkalmazzuk a vagyonbiztosításoknál az átvállalt kockázat mértékének meghatározására. Szerepe: - díjmegállapítás alapja - biztosító kártérítési kötelezettségének felső határát szabja meg 98) Mi a túlbiztosítás és az alulbiztosítás? Túlbiztosítás: a biztosítási összeg meghaladja a biztosítási fedezetbe vont vagyontárgy valóságos ( új érték biztosítása esetén az új ) értékét. Ilyen esetben a Ptk szerint a vagyontárgy értékét meghaladó összegre a biztosítás semmis, a biztosítási díjat a megfelelő mértékre le kell szállítani. Alulbiztosítás: ha a biztosítási összeg kisebb, mint a biztosítási fedezet tárgyát képező vagyontárgy értéke. 99) Mi az ajánlati kötöttség? TK 156 Az ajánlattételtől a kötvény kézhezvételéig a felet ajánlati kötöttség terheli, és ez idő alatt nem léphet vissza a biztosítástól. Az ajánlattevő a biztosítónak tett ajánlatától a biztosító

válaszáig (15 nap) nem léphet vissza (nem térhet el) 100) Miből áll a biztosító intézet éves beszámolója? a. Mérleg b. Eredménykimutatás c. Kiegészítő Melléklet d. Üzleti jelentés 101) Mikor érvényesül a díjoszthatatlanság elve? a. A biztosítási esemény bekövetkezésekor b. A biztosítási esemény bekövetkezésekor, ha a gépjármű totálkáros lesz c. A biztosítási esemény bekövetkezésekor, ha a gépjárműben részkárok keletkeztek d. Ha a biztosító a teljes kárt a biztosítási esemény bekövetkezése után kifizette, és az ügyféllel úgy állapodott meg, hogy az egész évi díjat csak abban az esetben nem érvényesíti, ha a rövidebb időszakban állapodtak meg. Milyen 102) Milyen felelősség modelleket ismer? a. objektív / vétkesség nélküli b. vétkességen alapuló 103) Milyen károk térülnek meg az ún. TPND záradék alkalmazásánál és milyen záradékok mellé köthetők? A TPND záradék alapján külön díj

ellenében az olyan lopási, dézsmálási stb. károk, amelyeket az eredeti záradék kizár. A WA, WPA és FPA záradékok mellé köthető 104) Milyen kockázatáthárítási módszereket ismer? TK 103 a. kockázat kikerülése / preventiv intézkedések b. kár (kockázat) megelőzése c. kockázatok belső technikai kiegyenlítése d. kockázat megosztása / tartalékolás e. biztosítás > kockázat másra hárítása 105) Milyen kockázatviselési, kárviselési (kárfedezeti) módokat ismer? a. teljesértékre szóló: a biztosítási fedezet tárgyát képező dolog teljes értéke b. első kockázatra szóló /absolute premier risk/ c. hányadrész kockázatviselési mód /relative premier risk/ d. másodlagos kockázatviselési mód /second risk/ e. normafedezeti / osztott kockázatviselési mód 13 106) Mit foglal magába a matematikai biztosítástechnikai tartalék és sorolja fel őket! * fajtái: élet biztosítási díjtartalék beteg biztosítási

díjtartalék baleset biztosítási járadék tartalék felelősség biztosítási tartalék Sorolja 107) Sorolja fel a biztosítható kockázatok kritériumait és milyen követelményeknek kell teljesülnie? TK 33,82-88 kritériumok a. homogenitás b. véletlenség / előre nem látható c. egyértelműség, számszerűsíthetőség (felmérhetőség) d. feloszthatóság e. a kockázatok függetlensége f. akaratonkívüliség g. tényleges biztosítási szükségletek kielégítése h. gazdaságosság követelmények a. kockázat b. veszélyközösség c. felmérhető kockázat d. szükséglet a kártérítésre e. nagyszámok törvénye f. statisztika törvényszerűségeinek érvényesülése g. hozzájárulás - díj legyen megállapítható h. önkéntes legyen 108) Sorolja fel a biztosítható kockázatok kritériumait TK 82-88 a. homogenitás b. véletlenség / előre nem látható c. egyértelműség, számszerűsíthetőség (felmérhetőség) d. feloszthatóság e. a

kockázatok függetlensége f. akaratonkívüliség g. tényleges biztosítási szükségletek kielégítése h. gazdaságosság 109) Sorolja fel a biztosító mentesülésének eseteit! a. szándékos vagy súlyos gondatlansággal okozott kár TK 83 b. kármegelőzés illkárenyhítési kötelezettség elmulasztása c. kár helyszínének megváltoztatása d. közlési kötelezettség megsértése / elmulasztása e. hatósági iratok benyújtásának elmulasztása f. kárbejelentési kötelezettség megsértése 110) Sorolja fel a kárrendezési eljárás menetét! a. a károk bejelentése, kárbejelnetés b. nyílvántartásba vétel és kárakta szerelés c. jogalap elbírálás d. a károk helyszíni vizsgálata e. kártérítési összeg megállapítása, kárellenőrzés f. felülvizsgálat g. kárutalványozás 111) Sorolja fel a kockázat megítélését befolyásoló tényezőket! a. az ember kognitív korlátai b. korlátozott racionalitás c. szakértői gondolkodás 14

d. itéletalkotási heurisztikák e. kockázat vállalás önkéntessége f. kockázat súlyossága g. kockázat bekövetkezésének gyakorisága és hatása h. kockázat térbeli megoszlása 112) Sorolja fel az alulbiztosítás veszélyének kikerülését célzó módszereket! a. kompenzációs biztosítás b. egyösszegre kötött biztosítás c. kiegyenlítő biztosítás d. lemondás alulbiztosítás beszámításáról e. összegváltozási záradék f. indokolt újérték bizt (indexált) g. értékpótdíj záradék h. határnapra kötött biztosítás T 113) Teljesítési határidő Az az időpont, ameddig a Ptk alapján a biztosítási díjat be kell fizetni. Ez a szerződés megkötés napja vagy minimum a megkötést követő hó 1-je. Ú 114) Újbóli hatályba lépés – reaktiválás Újbóli hatályba lépés: díjfizetés elmulasztása miatt megszűnt személy- és vagyonbiztosítások az eredeti tartalommal újra érvénybe lépnek, ha a késedelmes díjfizetés a

kockázatviselés megszűnésétől (a respíró – teljesítési határidő – zárónapjától) számított három hónapon belül megtörténik. Reaktiválásnak nevezzük a megszűnt biztosítás újra érvénybe lépését. Ez a díj befizetésével automatikusan bekövetkezik, a díjbefizetés napját követő nap 0. órájától V 115) Veszély, veszélynem, kockázat és a közöttük lévő összefüggések TK 41,43,46,56,59 veszély - a lét kiegyensúlyozatlan rendjéből fakadó bizonytalanság kedvezőtlen kihatású események bekövetkezésének lehetősége veszélynem - a kockázatot létrehozó veszélynek a megnyilvánulása. Az az esemény, amely kárt, illetve veszteséget okozhat. kockázat - a veszély gazdasági vetülete, a veszélynem által okozott kár 116) Veszélynemek csoportosítása A kiváltó okok, ill. a kiváltott hatás (okozat) szerint: 1. természeti (fizikai) okokra visszavezethetők: a. elemi b. személyi c. állati- és növénybetegségek

d. növényi és állati kártevők által kiváltott veszélyek 2. Technikai fejlődéssel járó új veszélynemek 3. Társadalmi eredetű veszélynemek: a. emberi szándékos vagy gondatlan kártevésből származó veszélyek (bűncselekmények stb) b. politikai (pl: háború) 4. Gazdasági eredetű veszélynemek: a. gazdasági veszélyek (pl: infláció) b. természeti eredetű veszélyek (új termék ) 5. a harmadik személyek érdekeire irányuló ún felelősség típusú veszélynemek 15