Kémia | Tanulmányok, esszék » Illés László Zoltán - Az Antimón

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI FŐISKOLA Had-és biztonságtechnikai mérnök szak Kémia házi dolgozat Antimon (Sd) Készítette: Illés László Zoltán LKBT1311 Maglód, 2005. október 20 Az Antimon a földkéreg azon ritka elemei közé tartozik, amely természetes állapotában nagyon ritkán dúsul fel. A név eredete bizonytalan, két lehetséges eredet:  Az antimon latin neve (stibium) arra a fekete jelre, nyomra utal, amelyet a stibnit nevű ásvány hagyott a papíron – vagy az arcon, a szemöldök mentén. Néhány elem (As, Bi, Zn) nevének etimológiai magyarázata bizonytalan. Ezek a nevek olyan anyagok neveiből származnak, amelyeket azelőtt használtak, hogy a kémia tudománnyá vált volna.  A görög anthemonium valószínűleg az arab al itimidből, a szemfestésre használt Sb2S3 nevéből ered. A latin név (stibium) értelme jel A természetes Antimon (Sb), ritka ásvány, hatszöges rendszerbeli

kristályokban, szemcsésen és fürtös alakokban találni egyes telérekben Svédországban (Sala), Franciaországban (Allemont), Harzban (Andreasberg), Csehországban (Przibram), Mexikóban, legszebben pedig Borneó szigetén (Sarawak). Ónfehér, néha sárgára vagy szürkére futtatva, erősen fémes fényű. Jól hasad, igen könnyen olvad Többnyire van benne egy kevés arzén, ezüst és vas. Ha az arzén nagyobb mennyiségben van benne, akkor előáll egy olyan ásvány, mely középhelyet foglal el az Antimon. és arzén között és ezt nevezték el allemontitnak. Az Antimon-t már Constantinus Africanus említi 1100-ban, de a természetes Antimon-t legelőször Swab találta (1748) a salai ezüstbányákban (Svédország). 1700-ban Allemont mellett a chalanchesi bányákban két helyen találtak mázsányi darabokat. Öntvények készítésére igen fontos fém, de erre a célra nem a természetes Antimont-t használják, hanem az antimonit-ból kiolvasztottat, mely

utóbbi ásvány a legfontosabb antimon-érc. Más Antimon tartalmú ásványok, mint a valentinit, senarmontit, a cervantit, a stibilit, az antimon-okker, a cumengit stb. ritkábban fordulván elő, mint ércek nem jönnek számba A Dárdany 1 kémiai értelemben elem, jele Sb. A természetben színállapotban is előfordul, de gyakoribb az antimonit (ant. triszulfid), mely ásványt már a legrégibb idők óta ismerik Ez ásványból az elem leválasztásának módját Basilius Valentinus tanította először (a XV. század végén). Az Antimon-készítményeket a középkorban a szerzetesek gyógyszerül használták, de mivel több volt a kár mint a haszon, az Antimon-készítmények használatát II. Ferenc betiltotta. Előállítása úgyszólván kizárólag az antimonitból történik, amelyet vassal olvasztanak össze, amidőn ferroszulfid és szín-Antimon keletkezik, vagy az antimonitot a levegőn való pörköléssel oxiddá alakítják, majd az oxidot szénnel

redukálják. A tiszta Antimon ezüstfehér, törékeny. Romboéderekben kristályosodik, amelyeknek élszöge a 90°-hoz közel álló A levegőn fényét megtartja, de felhevítve könnyen fehér Antimon-trioxiddá (SbO3) alakul. A tömény sósav csak a megmelegítéskor hat az Antimon porára. A salétromsav könnyen oxidálja és töményességétől függően vagy Antimon-trioxid, vagy Antimon-pentaoxid (SbO5) keletkezik. Vegyületeiben vagy mint 3 vegyértékű vagy mint 5 vegyértékű negativ gyök szerepel. Számos fontos öntvény elegyrésze 1 Az antimon (stibium) nem használatos, csinált magyar neve 2 Az antimon-trikloridnak (SbCl3) érdekes alkalmazása, a vas-, sárgaréz- és egyéb fémtárgyak barnítása. Ha a vasat antimon-triklorid-oldatba mártjuk, felületén összefüggő, barnásfekete színű fémes antimon válik ki. Az Antimon elektronszerkezetének cellás ábrázolása: 1s2 4s2 2s2 4p6 2p6 4d10 3s2 5s2 3p6 5p3 3d10 Az

antimon-kloridról és oxi-kloridról 2 „Végy egy rész finoman elporított antimont és porrá tört örmény sót [ammónium-klorid], azért hívják így, mert Örményországból származik: keverd őket össze, tedd egy retortába, és desztilláld együtt. Ennek a desztillációnak a termékére önts forró desztillált (közönséges) esővizet, és [gondos mosással] távolíts el minden sót és keserű ízt. Ekkor az antimon tiszta, ragyogó és fehér lesz. Önts össze egy font antimont, fél font konyhasót és öt font tört téglát; tedd egy retortába és desztillálj sárga olajat, amikor az összes spiritusz eltávozik. Öntsd egy új edénybe és távolítsd el az olajosságot [vízzel mosva]; por marad majd vissza, ezt terítsd kőre egy nedves helyen, így nedves balzsamot nyersz, mely nagyon jót tesz a dögletes sebeknek.” Basilius Valentinus nevű erfurti bencés szerzetes valószínűleg soha nem létezett. Az Ő neve alatt megjelent számos munkát

valószínűleg Johann Thölde írta. Az álnév célja feltehetően az írások presztízsének növelése volt. 2 Basilius Valentinus (Johann Thölde):Az antimon diadalszekere 1604 (Részletek) in: Henry Marshall Leicester and Herbert S. Klickstein, A Source Book in Chemistry 1400-1900 (Harvard University Press, Cambridge, Massachusetts, 1963) 3 Technikai adatok Rendszám 51 ANTIMON (Stibium) Vegyjel: Sb Előforduló izotópok Sb-117, Sb-119-től Sb-127-ig, Sb-129 stabil: Sb-121, Sb-123 Sűrűsége (kg/dm3) 6.62 Atom tömeg: 121.75 Atomtérfogata: 18,2 FIZIKAI TULAJDONSÁGOK Forráspont: 1380°C Olvadáspont: 630.5°C Relatív sűrűség (víz = 1): 6.7 Oldékonyság vízben: nem oldódik Gőznyomás, Pa 886°C-on: 133 Másik forráspont: 1325°C, 1440°C, 1750°C. Olvadáshő: 19.8 kJ/mol Forráshő: 195 kJ/mol Fajlagos hőkapacitás: 0.21 kJ/kg*K Moláris hőkapacitás: 25.6 10-3 kJ/mol*K KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK MAGYARORSZÁGON BEJELENTETT VESZÉLYES ANYAG.

Azonosítási jel: B-000977 MAGYAR SZABÁLYOZÁS a 25/2000. (IX 30) EüM-SZCSM együttes rendelet szerint: Jellemző tulajdonságai: i (ingerlő anyag). III. kategória (Felszívódva ható anyagok - ERŐSEN KUMULÁLÓDÓ) 4 Felhasznált irodalom Balázs Lórántné DR.JBalázs Katalin Kémia ennyit kellene tudnod Négyjegyű függvénytáblázatok Panem-Akkord könyvkiadó (1999) Tankönyvkiadó (1990) Internet: www.sciu-szegedhu/eghajlattan/foldrajztortenethtm www.kfkihu/chemonet www.fjokkhu/magyaricsc/ icsc07/icsc0775htm www.mekiifhu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/pallas20htm www.mekoszkhu/00000/00060/html/005/pc000545html#5 5