Alapadatok
Év, oldalszám:2009, 14 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:93
Feltöltve:2009. december 23.
Méret:427 KB
Intézmény:
-
Megjegyzés:
Csatolmány:-
Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!
Nincs még értékelés. Legyél Te az első!
Mit olvastak a többiek, ha ezzel végeztek?
Tartalmi kivonat
Az Európai Unió Bemutatás • Az Európai Unió (EU) egy kormányközi és nemzetekfeletti integráció, regionális szervezet . • Jelenleg 27 tagállamból áll, de ez a szám folyamatosan bővül. • Négy fő intézménye van: az Európai Unió Tanácsa, az Európai Parlament, az Európai Bíróság és az Európai Bizottság. Mindegyiknek külön elnöke, külön szerepe és külön felelőssége van. Adatok • • • • Terület: 4 325 675 km² Népesség: 496 200 000 Székhelye: Brüsszel, Strassbourg Elnökei: – Tanács elnöke :Frank-Walter Steinmeier, – Bizottság elnöke: José Manuel Durão Barroso, – Parlament elnöke:Hans-Gert Pöttering • Pénzneme: Euró • GDP (Bruttó hazai termék): 13,3 billió dollár / 28 100 dollár • Himnusza: Beethoven IX. szimfóniája: az Örömóda • Mottója: In varietate concordia (Egység a sokféleségben) Európai parlament Strassbourgban (balra) Brüsszelben az európai tanács és bizottság
főépületei (jobbra) Európai unó tanácsa (balra)/ európai bizottság(jobbra) Tagok és a csatlakozásuk időpontja • 1957: BENELUX államok, Olaszország, Francia és Németország • 1973: Nagy- Britannia, Dánia, Írország • 1981: Görögország • 1986: Portugália, Spanyolország • 1995: Ausztria, Finnország, Svédország • 2004: Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Ciprus, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta • 2007: Bulgária, Románia Földrajzi elhelyezkedése: a 2007-ig csatlakozott államokkal A jövőben csatlakozó tagok • • • • • • • Horvátország az Európai Unió hivatalos tagjelöltje, folynak a tárgyalások. Nem esélytelen, hogy a 2009-es EP-választásokon Horvátország tagként vehet részt. Törökország az Európai Unió hivatalos tagjelöltje, bár csatlakozásának időpontjára nincs konkrét becslés. Számos jelenlegi tagországban azonban jelentős ellenállás van
Törökország tagságával szemben. – A további bővítésekről információ Az Európai Unió bővítése szócikkben található. Macedónia az Európai Unió hivatalos tagjelöltje 2005. december 17 óta, azonban a csatlakozási tárgyalásokat nem indították meg, mivel az ország még nem tudta teljesíteni a koppenhágai kritériumokat. A Balkán-félsziget nyugati részének integrációjára jelenleg kiemelt figyelmet fordít az Európai Unió, ezért társulási tárgyalásokat kezdtek Szerbiával, BoszniaHercegovinával és Albániával. Andorra, Izland, Liechtenstein, Monaco, Norvégia, San Marino, Svalbard, Svájc és a Vatikán nem tagállamok, de külön megállapodásokat kötöttek az Unióval. Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagjai Svájc kivételével az Európai Gazdasági Térséget létrehozó egyezmény részesei, ezek az országok részesei a közös piacnak. Az Európai Unió 1975 óta együttműködik 77 egykori gyarmati országgal az
afrikai, karib és csendes-óceáni régióból az ACP program keretében. Főbb tevékenységei: • a politika minden területét felöleli, az egészségügytől a gazdaságpolitikán át a külügyekig és a védelmi kérdésekig. • Az EU egyik legfontosabb tevékenysége az egységes piac létrehozása és fenntartása, melynek elemei a vámunió, a közös pénznem (amelyet a 27 tagállam közül eddig 15 vett át), a közös agrárpolitika és a közös halászati politika. Az EU kialakulásának története • 1940-ben, miután Németország katonai sikereket ért el a II. Világháborúban,a nagyiparosok javaslatot tettek az Európai Konföderáció létrehozására. Egy "európai gazdasági közösség" mellett érveltek, vámunióval és rögzített belső árfolyamokkal • 1943-ban tettek javaslatot ennek megalapítására: egy erős németek vezette, határok nélküli Európára, mely egyensúlyként szolgált volna a Szovjetunióval és a
kereskedelmet uraló Nagy Brittaniával szemben. Azonban a következő háborút elvesztették a németek és később sem Hitlernek, sem pedig Göbbelsnek nem voltak ilyesfajta elképzelései, így a terv nem valósult meg. • A háború végeztével többen egy föderáció, vagy egy európai kormány létrehozását szorgalmazták. Churchill zürichi beszédében hitet tett az USA mintájára megalkotott Európai Egyesült Államok létrehozása mellett. Részben e beszéd hatására az 1948-as hágai kongresszus döntése nyomán 1949-ben megalakult az Európa Tanács. • Az első lépés az EU megalakulása felé az Európai Szén- és Acélközösség („European Coal and Steel Community”, a Montánunió) megszületése volt. 1951-ben jött létre, alapító tagjai a Benelux-államok, Nyuga-Németország, Franciaország és Olaszország voltak. • Létrejött az Európai Védelmi Közösség és az Európai Politikai Közösség. Az1957-es római szerződésekkel
megalapították az Európai Gazdasági Közösséget és z Európai Atomenergiai Közösséget. Később a három közösséget átnevezték Európai Közösséggé. • A mai EU két párhuzamos folyamat révén alakult ki. Először is a szerkezeti fejlődés és az intézményi változások révén szorosabb kapcsolat alakult ki az államok között, és több hatáskör került nemzetekfölötti szintre, amit az „Unió mélyítésének” hívunk. A másik folyamat az EK bővítése 6-ról 27 tagúra, amit az „Unió szélesítésének” neveznek. Belső piac • • • • • • • • • • • • Áruk és szolgáltatások szabad kereskedelme a tagállamok között (ezt a célt az Európai Gazdasági Térség kiterjesztette a négy EFTA-állam közül háromra is) Közös EU-versenytörvény, amely a cégek és a tagállamok versenyellenes tevékenységét szabályozza (előbbit a trösztellenes törvény és a vállalkozások összeolvadását szabályozó
törvény révén, utóbbit az államoknak nyújtott segélyek rendszere révén) A schengeni egyezmény lehetővé tette a tagállamai közötti belső határellenőrzések eltörlését és a külső határok ellenőrzésének összehangolását. Ez nem vonatkozik az Egyesült Királyságra és Írországra, viszont a nem EU-tagállam Izland és Norvégia szintén részt vesz az együttműködésben. A tagállamok polgárai szabadon megválaszthatják, hol éljenek és dolgozzanak az Európai Unión belül, feltéve, hogy gondoskodni tudnak magukról (ezt szintén kiterjesztették a többi EEA-tagállamra). A tőke szabad áramlása a tagállamok (és a többi EEA-tagállam) között. A kormányzati rendeletek, a vállalati jog és a védjegyek szabályozásának összehangolása. Egységes pénznem, az euró (az Egyesült Királyságot és Dániát kivéve). Svédország, bár nincs saját kimaradási klauzulája, nem csatlakozott a II-es árfolyamrendszerhez (ERM II), s ezzel
önként kizárta magát a monetáris unióból. A környezetvédelmi irányelvek nagyarányú egyeztetése az Unió országaiban. Közös agrár- és halászati politika. A közvetett adózás, az áfa (hozzáadottérték-adó) egységes rendszere, valamint egységes vám különféle termékeken. Elmaradott területek fejlesztésének támogatása (szervezeti és kohéziós alap). Kutatások támogatása. Külpolitikája és tervei • • • • • • • • Egységes külső vámtarifa, egységes álláspont a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokon. A tagjelölt országok és más kelet-európai országok programjainak támogatása, segély számos fejlődő országnak. Lehetőség arra, hogy az EU polgárai az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon bármely tagállamban szavazhassanak. Együttműködés bűnügyi téren, ideértve a hírszerzésben való együttműködést (az EUROPOL és a Schengeni Információs Rendszer révén), megegyezés a
bűncselekmények és a gyorsított kiadatási eljárások egységes megállapításáról. Az egységes kül- és biztonságpolitika mint távlati cél, bár ez még messze van a tényleges megvalósítástól. A 2003-as iraki inváziót illető ellentétek a tagállamok között (a nyolcak levele szerint) és az akkor még tagjelölt államok között (a vilniusi levél szerint) mutatják, milyen messze van még az EU attól, hogy ez a cél valóra válhasson. Az egységes biztonságpolitika mint cél, ideértve a 60 000 tagból álló, békefenntartó célú Gyorsreagálású Hadtestet, az EU-katonaságot és az EUműholdközpontot (hírszerzési célból). Egységes menekültügyi és bevándorlási politika. A kutatás és a technikai fejlesztés közös támogatása a négyéves kutatási és technológia-fejlesztési keretprogramok révén. A hetedik keretprogram 20072013 működik Összesítés az EU-ról • • • • • • • • EU- szerződései, szerkezetei és
törvényei 1952:párizsi szerződés 1958 : római szerződés 1967: egyesítő szerződés 1993 : maastrichti szerződés 1999: amszterdami szerződés 2003: nizzai szerződés 2009 (várható) reformszerződés (európai alkotmányt létrehozó szerződés)
főépületei (jobbra) Európai unó tanácsa (balra)/ európai bizottság(jobbra) Tagok és a csatlakozásuk időpontja • 1957: BENELUX államok, Olaszország, Francia és Németország • 1973: Nagy- Britannia, Dánia, Írország • 1981: Görögország • 1986: Portugália, Spanyolország • 1995: Ausztria, Finnország, Svédország • 2004: Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Ciprus, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta • 2007: Bulgária, Románia Földrajzi elhelyezkedése: a 2007-ig csatlakozott államokkal A jövőben csatlakozó tagok • • • • • • • Horvátország az Európai Unió hivatalos tagjelöltje, folynak a tárgyalások. Nem esélytelen, hogy a 2009-es EP-választásokon Horvátország tagként vehet részt. Törökország az Európai Unió hivatalos tagjelöltje, bár csatlakozásának időpontjára nincs konkrét becslés. Számos jelenlegi tagországban azonban jelentős ellenállás van
Törökország tagságával szemben. – A további bővítésekről információ Az Európai Unió bővítése szócikkben található. Macedónia az Európai Unió hivatalos tagjelöltje 2005. december 17 óta, azonban a csatlakozási tárgyalásokat nem indították meg, mivel az ország még nem tudta teljesíteni a koppenhágai kritériumokat. A Balkán-félsziget nyugati részének integrációjára jelenleg kiemelt figyelmet fordít az Európai Unió, ezért társulási tárgyalásokat kezdtek Szerbiával, BoszniaHercegovinával és Albániával. Andorra, Izland, Liechtenstein, Monaco, Norvégia, San Marino, Svalbard, Svájc és a Vatikán nem tagállamok, de külön megállapodásokat kötöttek az Unióval. Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagjai Svájc kivételével az Európai Gazdasági Térséget létrehozó egyezmény részesei, ezek az országok részesei a közös piacnak. Az Európai Unió 1975 óta együttműködik 77 egykori gyarmati országgal az
afrikai, karib és csendes-óceáni régióból az ACP program keretében. Főbb tevékenységei: • a politika minden területét felöleli, az egészségügytől a gazdaságpolitikán át a külügyekig és a védelmi kérdésekig. • Az EU egyik legfontosabb tevékenysége az egységes piac létrehozása és fenntartása, melynek elemei a vámunió, a közös pénznem (amelyet a 27 tagállam közül eddig 15 vett át), a közös agrárpolitika és a közös halászati politika. Az EU kialakulásának története • 1940-ben, miután Németország katonai sikereket ért el a II. Világháborúban,a nagyiparosok javaslatot tettek az Európai Konföderáció létrehozására. Egy "európai gazdasági közösség" mellett érveltek, vámunióval és rögzített belső árfolyamokkal • 1943-ban tettek javaslatot ennek megalapítására: egy erős németek vezette, határok nélküli Európára, mely egyensúlyként szolgált volna a Szovjetunióval és a
kereskedelmet uraló Nagy Brittaniával szemben. Azonban a következő háborút elvesztették a németek és később sem Hitlernek, sem pedig Göbbelsnek nem voltak ilyesfajta elképzelései, így a terv nem valósult meg. • A háború végeztével többen egy föderáció, vagy egy európai kormány létrehozását szorgalmazták. Churchill zürichi beszédében hitet tett az USA mintájára megalkotott Európai Egyesült Államok létrehozása mellett. Részben e beszéd hatására az 1948-as hágai kongresszus döntése nyomán 1949-ben megalakult az Európa Tanács. • Az első lépés az EU megalakulása felé az Európai Szén- és Acélközösség („European Coal and Steel Community”, a Montánunió) megszületése volt. 1951-ben jött létre, alapító tagjai a Benelux-államok, Nyuga-Németország, Franciaország és Olaszország voltak. • Létrejött az Európai Védelmi Közösség és az Európai Politikai Közösség. Az1957-es római szerződésekkel
megalapították az Európai Gazdasági Közösséget és z Európai Atomenergiai Közösséget. Később a három közösséget átnevezték Európai Közösséggé. • A mai EU két párhuzamos folyamat révén alakult ki. Először is a szerkezeti fejlődés és az intézményi változások révén szorosabb kapcsolat alakult ki az államok között, és több hatáskör került nemzetekfölötti szintre, amit az „Unió mélyítésének” hívunk. A másik folyamat az EK bővítése 6-ról 27 tagúra, amit az „Unió szélesítésének” neveznek. Belső piac • • • • • • • • • • • • Áruk és szolgáltatások szabad kereskedelme a tagállamok között (ezt a célt az Európai Gazdasági Térség kiterjesztette a négy EFTA-állam közül háromra is) Közös EU-versenytörvény, amely a cégek és a tagállamok versenyellenes tevékenységét szabályozza (előbbit a trösztellenes törvény és a vállalkozások összeolvadását szabályozó
törvény révén, utóbbit az államoknak nyújtott segélyek rendszere révén) A schengeni egyezmény lehetővé tette a tagállamai közötti belső határellenőrzések eltörlését és a külső határok ellenőrzésének összehangolását. Ez nem vonatkozik az Egyesült Királyságra és Írországra, viszont a nem EU-tagállam Izland és Norvégia szintén részt vesz az együttműködésben. A tagállamok polgárai szabadon megválaszthatják, hol éljenek és dolgozzanak az Európai Unión belül, feltéve, hogy gondoskodni tudnak magukról (ezt szintén kiterjesztették a többi EEA-tagállamra). A tőke szabad áramlása a tagállamok (és a többi EEA-tagállam) között. A kormányzati rendeletek, a vállalati jog és a védjegyek szabályozásának összehangolása. Egységes pénznem, az euró (az Egyesült Királyságot és Dániát kivéve). Svédország, bár nincs saját kimaradási klauzulája, nem csatlakozott a II-es árfolyamrendszerhez (ERM II), s ezzel
önként kizárta magát a monetáris unióból. A környezetvédelmi irányelvek nagyarányú egyeztetése az Unió országaiban. Közös agrár- és halászati politika. A közvetett adózás, az áfa (hozzáadottérték-adó) egységes rendszere, valamint egységes vám különféle termékeken. Elmaradott területek fejlesztésének támogatása (szervezeti és kohéziós alap). Kutatások támogatása. Külpolitikája és tervei • • • • • • • • Egységes külső vámtarifa, egységes álláspont a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokon. A tagjelölt országok és más kelet-európai országok programjainak támogatása, segély számos fejlődő országnak. Lehetőség arra, hogy az EU polgárai az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon bármely tagállamban szavazhassanak. Együttműködés bűnügyi téren, ideértve a hírszerzésben való együttműködést (az EUROPOL és a Schengeni Információs Rendszer révén), megegyezés a
bűncselekmények és a gyorsított kiadatási eljárások egységes megállapításáról. Az egységes kül- és biztonságpolitika mint távlati cél, bár ez még messze van a tényleges megvalósítástól. A 2003-as iraki inváziót illető ellentétek a tagállamok között (a nyolcak levele szerint) és az akkor még tagjelölt államok között (a vilniusi levél szerint) mutatják, milyen messze van még az EU attól, hogy ez a cél valóra válhasson. Az egységes biztonságpolitika mint cél, ideértve a 60 000 tagból álló, békefenntartó célú Gyorsreagálású Hadtestet, az EU-katonaságot és az EUműholdközpontot (hírszerzési célból). Egységes menekültügyi és bevándorlási politika. A kutatás és a technikai fejlesztés közös támogatása a négyéves kutatási és technológia-fejlesztési keretprogramok révén. A hetedik keretprogram 20072013 működik Összesítés az EU-ról • • • • • • • • EU- szerződései, szerkezetei és
törvényei 1952:párizsi szerződés 1958 : római szerződés 1967: egyesítő szerződés 1993 : maastrichti szerződés 1999: amszterdami szerződés 2003: nizzai szerződés 2009 (várható) reformszerződés (európai alkotmányt létrehozó szerződés)
Ahogy közeledik a történelem érettségi, sokan döbbennek rá, hogy nem készültek fel eléggé az esszéírás feladatra. Módszertani útmutatónkban kitérünk a történet térbeli és időbeli elhelyezésére, a források elemzésére és az eseményeket alakító tényezőkre is.
