Történelem | Középiskola » Az ókori Kína

Adatlap

Év, oldalszám:2010, 2 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:109
Feltöltve:2010. január 27
Méret:22 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Az ókori Kína Ázsia keleti felén, hatalmas hegységek által körülzárt alföld. A Jangce (kék-folyó), és a Huang-ho (Sárga-folyó) völgyében helyezkedik el. Az országot hatalmas hegyek veszik körül (Himalája). Kína még Indiánál is zártabb világ Az Alföld kitűnően alkalmas mezőgazdasági művelésre, bő termést hozott a vidék fő gabonanövénye a rizs. Az első államok i.e 3000 körül alakultak ki, Kína is rabszolgatartó állam, az ókorban jelentős birodalom. Ie 1500 körül a Sang-Jin dinasztia került hatalomra, innen számítjuk Kína történetét. Az itt élő népek kezdetben földműveléssel, és állattenyésztéssel foglalkoztak Már ebben az időben is létrejött a kézműipar, selyemhernyó és porcelánkészítéssel foglalkoztak. Már nagyon korán kialakult a kínai képírás. A képírásos jelek idővel egyszerűsödtek, de jelrendszerük a nyelv sajátosságai miatt a szóírásnál nem jutott tovább. A társadalom felépítése

1. 2. 3. 4. Király (az ég fia) Az uralkodó despota volt Arisztokrácia (papi és katonai arisztokrácia kezében volt a hatalom) Dolgozó nép (parasztok, kézművesek, kereskedők) Rabszolgák (leigázott népek) A Kínai történelem fejlődése I.e a 3 században a Csou hercegek kerültek hatalomra, ekkor épült ki a Kína állam struktúrája (szervezete). Kína hódító háborúkat folytatott, és újabb területeket foglalt el északi és déli irányba. Jelentős filozófus volt ebben az időban Konfucius Az ő tanai között szerepelt a gazdag és művelt ország és a boldog nép. I e a 3 században a Csin dinasztia (uralkodó család) került a hatalomra. Innen ered Kína neve is Külső támadások és a belső harcok miatt szétesett államot a Csin uralkodók szervezték újjá. Csin Si Huang (ie 221-210) az első császár megerősítette a központi hatalmat, szigorú törvényeket hozott, s ezzel belső rendet teremtett. Az északról jövő támadások ellen

falat emeltetett, (Kínai nagyfal 4000 km) melyet őrtornyokkal, bástyákkal is megerősítettek, mivel a hunok és a mongolok veszélyeztették a Kínai birodalmat. A másik jelentős építmény volt a Nagy csatorna mely a Sárga folyótól a tengerig terjed (1782 km). Ebben az időben világhírű császár volt, a fent említett Csin-Si Huangti aki a világhírű agyaghadsereget állította fel, mely több ezer harcos életnagyságú szobra, melyet a császár sírja mellett helyeztek el. A XX Század közepén tárták fel a csodálatos palotát, melyet a császár épített fel, és itt találták meg az agyagszobrokat. Az uralkodók önkényuralmat vezettek be, vagyis diktatúrát. Ezért az országban elégedetlenség volt mely felkeléshez vezetett. A Csin dinasztia bukásához a túlzott szigor vezetett. A lázadók vezére, egyben az új uralkodóház első tagja a Han folyónál aratta döntő győzelmét, melyről a korszak a nevét nyerte. A Han császárok

megerősítették a központi hatalmat, s uralkodásuk első felében Kína virágkorát élte. Kína az ókori világ legnagyobb hatalma volt Ázsiában. Jelentősen fejlődött a mezőgazdaság, az öntözés és az eke terjedésével. A kézműipart a vasolvasztás ismertté válása lendítette fel Létrejött az üvegipar, és a selyemipar, feltalálták a puskaport. Később a Han császárokat lemondatták és a Kínai birodalom 3 részre szakadt. Kínai vallás A sok szellemet és az ősök lelkét megidéző kínai hitvilágot a Csou korszakban foglalták rendszerbe. Eszerint az égi és a földi világ megfelel egymásnak Ahogy az égen a sarkcsillag a legfényesebb úgy a földön a császár. A mennyi birodalom ura a császár maga is isten volt I e. a 6 században két vallási rendszer alakult ki, a Konfucius a hagyományok tiszteletére, a közösség és az állam szolgálatára tanított. A másik irányzat Laoce nevéhez fűződik, a boldognak vélt ősi múlt

felé fordult, elvetve minden változtatást. Gondolatmenetét taoizmusnak nevezik. I.e a 2 században a Hann dinasztia került hatalomra