Történelem | Középiskola » Magyarország a II. világháború után

Magyarország a II. világháború után Szeged -> szovjet kézen van, és megalakul egy több pártból álló szervezet (Magyar Függetlenségi Front) Szélső baloldali párt MKP - Magyar Kommunista Párt 1) Szovjetunióiak/Moszkoviták: sokan a Szovjetunióból jönnek haza  Rákosi Mátyás: a Horthy rendszer idején itthon volt börtönben és ez neki pozitív, mert Oroszországban megölette volna Sztálin, mint Kun Bélát. Ő a terror után megy majd ki.  Gerő Ernő: gazdasági ügyekkel foglalkozik majd  Révai József: a párt ideológiájáért felelős és a kultúráért.  Nagy Imre: ő különbözik a többitől 2) Akik illegalitásban itthon voltak a Horthy korban  Kádár János: 1956-1988 között ő vezeti majd az országot, eleinte még nincs fontos rangja  Rajk László: koncepciós per fűződik majd a nevéhez Mérsékelt baloldali párt SZDP – Szociál-Demokrata Párt Vannak, akik tényleg szoc-demek és egy ilyen politikát támogatnak

 Kéthy Anna: mérsékelt, és nem akar majd a kommunista párttal egyesülni később -> börtönbe is kerül majd ezért.  Szakasits Árpád: ő belemegy a kommunistákkal való egyesülésbe  Marosán György: (buci Gyuri – pék volt) keményen kommunista „nem a zsemle kicsi, a pofátok nagy”: a panaszkodó munkásoknak. Paraszt pártok 1) FKGP – Független Kisgazda Párt Ez a földdel rendelkező munkások pártja. A parasztokat képviselte, a lakosság nagy része őket támogatja.  Nagy Ferenc  Kovács Béla  Tildy Zoltán: református lelkész is volt De facto jobb oldali párt, de igazán nem húz radikálisan a jobb oldal felé. 2) NPP – Nemzeti Paraszt Párt A szegény parasztság pártja, földdel nem, vagy alig rendelkezők a tagjai.  Kovács Imre  Veres Péter Ez egy radikálisan baloldali párt. Középen PDP – Polgári Demokrata Párt Nem jelentős: Teleki Pál fia (öngyilkos min.e) Teleki Géza a vezetője 1944. december 2

1944 december 21 – a pártok átmennek Debrecenbe, ideiglenes nemzetgyűlést tartanak itt. 1944. december 22 – az ideiglenes kormány megalakul, Dálnoky Miklós Béla a miniszterelnök (ő átáll a magyar kiugrás előtt a 2.vh-ban az oroszokhoz Horthy alatt). Azért teszik át Debrecenbe, mert 1: Szegeden volt az ideiglenes kormány ’49-ben és Kossuth itt mondja ki a Habsburg ház trónfosztását, 2: innen indul el Horthy Budapestre Két párt közül az egyik német párti, a másik, pedig a szövetségesek mellett kommunista, a nemzetgyűlésbe beküldhetnek képviselőt, de nem lehet komoly választás. Egy évig se áll fenn, bemondással küldik a tagokat, szovjet hátszéllel a kommunista párt küldi a legtöbbet. Paradox helyzet Kommunista párt nálunk egyedül soha nem kerülhetett volna hatalomra. Kb 17%-ot értek el egyedül itthon, nem kerültek volna kormányra: a Nyilas párt és ők is ideges segítséggel erősödtek meg. (Persze ez nem csak nálunk volt

így, hanem más országokban is. Olaszországban lehetett volna kommunizmus, de ott is azért, mert ők legalább harcoltak a fasiszták ellen.) 1944. december 28 – az új Dálnoky kormány hadat üzen a németeknek 1945. január 20 – fegyverszünetet kötünk a szövetségesekkel: oroszok  Az 1937-es határokat állítják vissza, ezért a revíziós sikereinkkel visszaszerzett területeket elveszítjük.  300 millió $-t kell fizetnünk 3 országnak ◊ Szovjetunió 200 millió ◊ Jugoszlávia 70 millió ◊ Csehszlovákia 30 millió A szovjetek természetben is beszedték: komplett gyárakat ürítettek ki. 1945 eleje – megkötöttük a fegyverszünetet, de Magyarország 1947 februárjáig nem független, idáig nem lép életbe a béke: megszállt ország vagyunk. Szövetséges Ellenőrző Bizottság -> vezetője Vorosilov: ez mondja ki a végső szót bármilyen országos ügyben. Az összes ország katonatisztjei benne vannak, de az oroszok többségben. (Az

angol és amcsi tisztek csak nőztek.) 1945 eleje – megindul a háborús bűnösök felelősségre vonása, felállítják a népbíróságokat: ide a pártok delegáltak / küldtek tagokat, és nem volt követelmény a jogi végzettség -> ítéletet hoztak a politikai küldöttek.  Szálasiékat halálra ítélik (100akat) és Sztójai Dömét + Bárdosi Lászlót és még Imrédy-t is, de az utóbbi három már kérdőjeles Ez után nem demokrácia jön Magyarországon, hanem kommunizmus (Andrássy út 60.) Feloszlatják a jobboldali fasiszta szervezeteket / pártokat ’45 elejétől. 1945 tavasz – földosztás: a parasztok már várták. Szétosztották a o 200 hold feletti paraszti és a o 100 hold feletti úri birtokokat és o 1000 holdig adtak kártalanítást. (600 holdból elvettek 500at, és 100ért adtak valamit) Nem sok parasztnak volt 200nál több holdnyi földje. A földosztással kapcsolatban két eltérő koncepció volt: 1) kommunisták: adjunk minél

több embernek földet! DE -> egy bizonyos földhatár alatt nem lehet megélni, és kevés volt a szétosztandó föld, így kevés föld jutott egy-egy embernek. 2) kisgazdák: adjunk kevesebb földet ezért, és akkor kevesebben ugyan, de jól megélhetnek. A kommunisták akarata teljesül, sokak közt osztják szét -> később majd vissza is veszik. Az oroszok sok férfit szedtek össze, (nőket is, de kevesebbet) és „málnéki robotra” kényszerítették őket: rendbe rakni 1 romos házat elcsalták őket és bevagonozva Oroszországba vitték őket, hogy legyen munkaerő -> nem foglyok, csak dolgoztatták őket -> ott már volt kaja, de amíg odaértek nem és az hetekbe is beletelt addig nem volt ellátás. 1945 nyár – napirendre kerül a választás kérdése, mert már nincsenek harcok. 1945 ősz – kitűzik ekkorra a parlamenti választást. Elérik, hogy önkormányzati /helyhatósági/ választást tartsanak előtte Budapesten: a komcsik akarták.

Budapest egy nagy munkásváros, és ezért a többség balra húz. Így a kommunisták úgy döntenek, hogy közös kom.-szoc-dem Listával indulnak és így biztos lesz majd a siker DE  Kisgazda Párt: 50,5%  MKP: 41-43% A novemberi parlamenti választáson pedig  Kisgazda Párt: 57%  SZDP: 17,1%  MKP: 17%  NPP: 7-8% Ha normális demokrácia lenne, akkor kisgazda kormány alakulna. A szovjetek jelenléte miatt azonban koalíciót csináltatnak, amiben mind a 4 párt benne van. Így a kormányon lévő pártok közt lesznek harcok és nincs ellenzék: Belügy Külügy – legyőzött megszállt országtól elveszik Pénzügy – ezt ha átveszik, akkor az már nem demokrácia Hadügyi tárca – megszállt ország vagyunk. A két legfontosabb a belügy és a közlekedés, és persze ez kommunista kézen van. A szovjetek kijelentik, hogy ha nem alakul demokratikus kormány, vagyis nem a szovjetek lesznek a belügy felelősei, akkor kénytelenek lesznek élelmiszert

begyűjteni. Ezek után persze megkapják -> Tildy Zoltán lesz a miniszterelnök, és megkapják a belügyet: előbb Nagy Imre, majd Rajk László lesz a belügyminiszter. 1946 eleje – még mindig királyság Magyarország: államforma változás kell! 1946. február – Köztársaság Kikiáltása: Tildy Zoltán a köztársasági elnök, és az új miniszterelnök Nagy Ferenc. Ez után, ’46 elején a belpolitikai botrányok nőnek -> a kisgazdák arányosítást akarnak: 1944-1945 eleje – sok fontos tisztséget a kommunisták kapnak. A választáson 17%-ot érnek el, mégis közülük kerül ki a rendőrkapitány. stb A kisgazdák azt akarják, hogy arányoknak megfelelően kapjanak ők is tisztségeket, és a földekkel elkövetett hibákat korrigálni akarják, de a kommunisták ezt úgy állítják be, mintha vissza akarnák csinálni a földosztást. A bal oldali blokk – BB megalakul: a Kisgazda Párt kivételével a többi párt tagja lett: így össztüzet

zúdítanak a kisgazdákra „ki a nép ellenségeivel a koalícióból” Sulyok Dezsőt és 20 társát kizárták a Kisgazda Pártból, mert a kommunisták ellen voltak. Ez egy szelete volt a szaláminak. Felvidéki csehszlovák magyarság tragédiája: Benes (elnök) magyarellenes: a szudéta németeket mind elüldözték Csehszlovákiából, és ezt tervezték a magyarokkal is, de nem tehették: 1946 tavasz - Benes Dekrétum – rendelkezés csomag: megfosztják állampolgárságuktól, és törvényen kívül helyezik őket, megalázzák a magyarokat. Céljuk: tömegesen kerekedjenek fel és takarodjanak el a magyarok. Botrány tör ki: megállapodás születik a két ország között, sok magyarországi szlovák jelentkezik átmenni -> annyi magyar jöhet vissza, küldhetik erőszakkal. Persze több volt az űzött magyar. Egyből visszaadták annak a szlováknak a jogait, aki magyarnak vallotta magát, még akkor is, ha nem tudott magyarul: statisztika: itt mennyi magyar

él, pedig nem tartoznak ide, mit keresünk mi ott? A szudétákkal is kegyetlenség volt, de velük Hitler miatt csinálták ezt. Velünk miért? Azokat rúgták ki, akinek volt valamije, mert maradt utána valami. 1945 utáni 2-3 évben: svábok kitelepítése -> 200ezer németet telepítettek ki, akinek az ősei már 2-300 éve itt éltek Magyarországon. Maradtak német eredetűek, de kevesen: nekik ez jobb volt akkor, egy szerencse -> nyugati szektorba kerültek (pl.: Buda Fischer ma német külügyminiszter, és anno Budáról lett kirúgva). 1946 – Rajk belügyminiszter rendeletet hoz: több ezer egyesületet / szervezetet betiltott, arra hivatkozva, hogy szovjetek ellen támadást hajtottak végre (pl.: horgászegylet, bélyeggyűjtőkvolt olyan is ha pl. a húgod megerőszakolták, megpróbáltad megvédeni, ellene támadsz, és kész). Miért? A civil szféra megfojtása -> mindenből olyan civil szervezet volt, amit a párt engedélyezett: egy szervezet, a

párt, pedig rajtatartja a szemét. Így kontroll volt 1945. augusztus 1 – bevezetik a Forintot, és a Pengőt felszámolják A kommunista párt magának akarja a dicsőséget, de nem miattuk volt és az USA rendes volt: visszaadta az aranytartalékainkat. Átlagbérek csak pár 100Ftosak voltak 1946 – lezajlik az ÁLLAMOSÍTÁSOK első hulláma -> szénbányák, hőerőművek gyárak és nehézipari üzemek -> 1947 – bankok -> 1948 – 100nál több munkást foglalkoztató gyárak -> 1949 – 10nél több munkást foglalkoztató üzemek 1945 – Politikai Rendészeti Osztály -> a politikai rendőrség a kommunisták kezén van. 1946-1947 – Államvédelmi Rendészeti Osztály lesz a neve 1948 – ÁVH: Állam Védelmi Hatóság vezetője Péter Gábor 1946-47 fordulóján megindul a „szalámi politika” / taktika: kihasználja a kezén lévő állami hatóságot, és a katonai politikai osztály ezekkel koncepciós pereket kreált, a kisgazdák

lejáratására: Magyar Közösség Ügye / pere – az MK pere:  nem túljelentős csoport  az ország függetlenségének a visszanyerése után a szovjet visszaszorítást tervezték, de nem volt jelentős.  De: egyes tagjaiknak kisgazdákkal voltak kapcsolatai és így hírbe lehetett hozni a kisgazdákat Aki parlamenti képviselő, azt nem állíthatja elő a rendőrség, mentességi joga van. Kovács Bélát ki akarják hallgatni, és ő önként jelentkezik. Semmit nem tudtak rábizonyítani: 1947 február 25.-én elrabolják a nyílt utcán és kiviszik a szovjetek a Szovjetunióba Ennek hatása -> ha az ország ezt látja, hogy egy ekkora nevű politikust elvisznek csak így, akkor bárkit elvihetnek, megölhetnek: félelmet kelt. 1947 februárra már aláírjuk a békét Párizsban: Trianonhoz képest még Pozsonnyal szemben 3 faluval csökkentik a területeinket. Ezzel függetlenek leszünk DE ◊ Ausztriát is 4 részre osztják, és a szovjet erők azért

maradnak Magyarországon, mert az Ausztriában állomásozó szovjet erőknek utánpótlás kell ◊ 1951 – mikor kivonulnak Ausztriából, akkor, pedig az 1955ös Varsói szerződésre hivatkozva maradnak. 1947 – megy a Kisgazdapárt „fel szalámizása”: Ekkor Nagy Ferenc a miniszterelnök -> kimegy Svájcba pihenni, és ez idő alatt Rákosi (min.e helyettes) „kideríti ” hogy ő is része az összeesküvésnek Lemondatják -> az itthon lévő gyerekével zsarolják, majd az osztrák / szovjet zóna határán átvette gyerekét és Amerikába ment. Kisgazdát emelnek miniszterelnöki posztba a látszat megtartása érdekében -> Dinnyés Lajos: „milyen az az ország, ahol én miniszterelnök lehetek!” – önirónia, nem tartotta magát jó politikusnak. 1945 ősz – ekkor volt az első választás, és így a következő még nem lenne aktuális, csak 1949-ben, de 1947. augusztus – kierőszakolják az új választást a kommunisták: csalásokkal terhelt,

több 10ezer embert töröltetnek a névjegyzékből, persze főleg Kisgazda szimpatizánsokat mondvacsinált ürüggyel. Kékcédulás Választás: sok ember nem otthon volt, dolgozott, és kaptak az ilyenek 1 kék papírt, és ez azt igazolta, hogy szavazhat -> a belügyminiszter kommunista és ezért sok kék cédulát nyomtatnak: rengeteg embert felraktak teherautókra és több helyen szavaztak ugyanazzal a cetlivel. 23 %-ot ért így el az MKP, amiből 4-5%-nyi csalás eredménye volt. NPP – Paraszt Párt: 8-7% DNP – Demokrata Néppárt, vezetője Barankovics István, ez egy keresztény-demokrata jellegű párt: 16% KGP együtt SZDP 15% MFP – Magyar Függetlenségi Párt, vezetője Pfeiffer Zoltán, ez is a Kisgazda Pártból vált ki: 13,5% Ez alátámasztja, hogy a többség nem akart kommunizmust, igazságügy miniszter volt a választás alatt Riesl István: tiltakozik Rákosiéknál, és pár évvel később agyonverik a börtönben. A KOALÍCIÓ fennmarad: nem

sokkal a választás után hamis ajánlószelvényre hivatkozva (az új pártoknak kellett gyűjteni) megsemmisítik az MFP-t. Ezért az ellenzék leszűkül. 1947 vége – de jure ellenzéki kormány van, ám de facto már a komcsik kezében van a hatalom. A két baloldali párt egyesítése: 1948. június -> MKP + SZDP = MDP: Magyar Dolgozók Pártja lesz a kommunista párt A Szoc-Dem pártot elnyelik, megemésztik. Szakasits és Marosán komoly posztot kapnak Szakasits lemondatja Tildyt valamelyik rokonának a politikai botránya miatt, és ezért az új államfő Szakasits lesz (2 év: Marosán: ÁVH Rákosinak, Szaksits pedig: házi őrizet). Háttérbe szorítják azokat, akik nem akarják az egyesítést: Kéthly Anna pl. – a gyűlésen a szoc-dem párton belül az egyesülésről: összes meghívott Marosán párti volt. Népszava – a szoc-demek lapja már a szakszervezeteké lesz. 1948 nyár – megindul az állami iskolák államosítása, azért nyáron, mert akkor

nincs iskola, nem tudnak tiltakozni, de lesz egy felkelés Pócspetriben: meghal egy rendőr golyó ütötte sebbel -> a sajtó úgy állítja be, mintha a fasiszták meggyilkolták volna a rendőrt, és az egyház lázította volna a tömeget, és az Egyházat megbélyegzik: papot is lecsuknak. Aztán kiderült, hogy a rendőr magát lőtte meg véletlenül. 1948 karácsony – (jó időzítők a kommunisták) letartóztatják Mindszenti József esztergomi prímást / érseket: antikommunista volt, de a nyilasok is zaklatták, tehát egyik szélsőséges mozgalmat sem támogatta. Vádak: ∆ valutakereskedés ∆ Összeesküvés tagja Mindent rá akartak bizonyítani -> gyötörték, több hétig nem aludt, egy kivilágított cellába zárták: no időérzék, és verték is (naplóját a rendszerváltás után adták ki). Halált kértek rá, de aztán csak életfogytiglanra ítélték. ’56-ban kiszabadítják a forradalom alatt, de aztán az Amerikai nagykövetségen lesz

egészen ’71-72-ig, aztán kiengedik Rómába. A többi egyház vezetőit is üldözik, pl. Grősz katolikus érseket is, meg evangélikus és protestáns papokat is. 1948-49 – a többpártrendszernek vége lesz tulajdonképpen, ellehetetlenítik az ellenzéki pártokat, pl. a DNP-t Külföldre mennek, a koalíciós pártokat látszatból fenntartják, a szoc-demeket meg bekebelezik ugye 1949 – újabb választás: egy közös Népfront Listán indul minden jelölt, ahol mindenki szerepel: a döntő többség kommunista, de vannak rajta mérsékeltebbek. Nem lehetett a pártok között választani, vagy elfogadtad a listát, vagy nem. A döntő helyen persze Rákosiék vannak az MDP-vel, ez már egyen uralom és nem demokrácia (1949 a fordulat éve, a néphatalom megteremtése ☺) 1949 augusztus 20. – új szocialista alkotmányt vezetnek be Szent István helyett lesz ez az ünnep -> „a dolgozó népé minden hatalom!”: persze Rákosiéké: új címer lesz ->

búzakalász, kalapács, vörös csillag és egy kis magyar szalag: akárkié lehetett volna kb. 1949 – a Rajk per: Rajk László kommunista belügyminiszter a fő vádlott, de sokan vannak mellette: Szőnyi, Szalay + magas rangú tábornokok – Pálffy tábornok. A vád az volt, hogy Titoista, Troczkyista összeesküvést szerveztek Rajkék, mint Tito ügynökei Rákosit meg akarták ölni, a rendszert, pedig szétszedni. Miért pont ő?  Nem volt Moszkovita, és nem állt mögötte szovjet pártfogó. Semmiben sem mondott ellent Rákosinak, mégis elkapják, míg Nagy Imre Moszkovita volt, ugyanakkor a parasztpolitikával nem értett egyet, szemben állt Rákosival, és őt csak lefokozták.  Lehet, hogy féltékeny volt, mert Rákosi nem éppen volt a nők bálványa, köpcösmíg Rajk fiatal, jóképű, sikeres Miért vállalta el ezt Rajk? 1) hitegették, hogy majd titokban kiviszik a Szovjetunióba 2) volt olyan, hogy egy már félig agyonvert kommunistának azt

mondták, hogy helyrehozzák az, leápolják, megetetik, és azt mondják neki, hogy a pártért akkor is kiállt, mikor válságban volt, álljon ki most is és játssza el az áruló szerepét, még a halála árán is, mert a pártnak kell a siker. Rajk pere alatt Kádár a belügyminiszter, és 2 éven belül ő is sorra kerül, aztán az ő pere alatt Zöld Sándor a belügyminiszter, és Kádár után őt is kicsinálják: ő megöli magát és családját, mint Gölbels aztán voltak még a Szűts testvérek: az egyiket úgy megverték, hogy aki látta azt hitte, hogy égési sérülései vannak: ÁVH megölte a sajátjait 2005. 0103 3mnths  1950 – bevezetik a tanácsrendszert: az önkormányzatok helyett hozták létre. Most mi választunk 1 polgármestert, akkor az állam választotta, és így megszűnt az ŐNkormányzás. 1947-ben már volt egy gazdaságfejlesztési terv 3 évre. 1950-ben bevezetik az 5 éves tervet: az adott vállalatnak megszabták, hogy miből

mennyit termelhet, és ha nem teljesítette, akkor felszámolták. Túl nehéz ipari célt kitűző terv volt ez: legyünk a vas és acél országa: a nehéziparra irreálisan nagy összeget szánnak, a könnyűipart meg elhanyagolják. Ezt még módosítják, és teljesen a nehéziparra fektetik a hangsúlyt. Ez a rendszer szimbóluma volt egy Dunapentele nevű kis faluból létrehozták a mai Dunaújvárost: akkor Sztálin várost. Nem volt itthon jó vasérc, de azt mondták, hogy majd hozunk az oroszoktól. Rohamosztagosokkal hozták létre a várost. (’49-ben felszámolják a prostitúciót, és elküldik őket dolgozni Dunaújvárosba) A bányászatot túlzottan fejlesztik Tatabánya Kazincbarcika Komló Ezek ipari városok, nem a legszebbek: kényszermunka. A könnyűipart tehát elhanyagolják, míg a nehézipart erőszakkal fejlesztik. 1949-1951 – megjelenik a TSZ a mezőgazdaságban: aki nem hajlandó belépni, azt kuláknak nyilvánítják. Ez a hatóságon múlt

-> ezekre irreális adót és terménybeosztást szabtak ki: a padlás lesöprések időszaka. A parasztok ezért otthagyták a földjeiket, amik parlagon voltak, mert a TSZbe azért nem adták be, és az iparban kezdtek dolgozni, mert így legalább tudott mit enni. (mo-n jegyrendszer volt) Miért a nehézipar? Mert szovjet minta: mikor Sztálin hatalmon volt csak a nehézipart fejlesztette, és ezért ezt kell csinálni, nincs szembeszegülés. + Sztálin azt mondta, hogy a 3 vh elkerülhetetlen, és ahhoz kellenek a fegyverek: kell tehát a nehézipar is. Átvették a sztahanovista mozgalom -> (Dióker Ignác a magyar sz. mozgalom élharcosa 1000%ot teljesít) lényege az volt, hogy termelj minél többet, mindenkinek ehhez az elvhez kellett tartania a termelést. „Kicsi vagyok én, majd megnövök én, ha a szovjet agrármintát eltanulom én!” – a gyapot dala Szocialista-realizmus -> izmos férfi test, a nők is izmosak, keblük kihangsúlyozva: ez a korszak

bigottan prűd: semmi szexualitás, a művészeti témák  a szocialista építkezés  ipar  családi kép: apu olvassa a Szabad Népet, Sztálin képe tuti a falon. Példák: ♦ A gázipari termelést először 86%al, aztán már 310%al akarták növelni. ♦ Az ’50es évek elején annyit költenek a hadsereg fejlesztésére, mint 1942-ben amikor háború is volt ♦ 1950-1954 – a lakások építésére 3,9 milliárd forint, míg 1952-ben, csak 1 év alatt a tüzérségre 3,6 milliárd forint jut. ♦ A hadsereg híradó osztaga 2 év alatt többet fogyasztott, mint a posta 5 év alatt. ♦ Az oktatásba 5 év alatt nem fektettek annyit, mint a hadseregbe 1 év alatt. Sztálin antiszemita kormányát átveszi Rákosi és letartóztatja Péter Gábort. (1 fizetés ebben az időben 36kg disznóhúst ért. Csasszuska: mondóka) 1950 – több ezer embert kitelepítettek vidékre Budapestről, olyanokat, akik a Horthy rendszerben tehetősebbek voltak, kaptak egy papírt,

hogy másnap reggel egy teherautóval elviszik őket, és kb. 100kg holmit vihetnek magukkal Felraknak egy vonatra, és elvisznek vidékre, ahol beraknak egy kulák család házába, szenvedjenek ők is és te is. Egész heti kapálásért 14 forintot kaptak jobb esetben Mikor Nagy Imre felszámolja, akkor sem kapták vissza a lakást. Internálás: valakit letartóztattak bírósági végzés nélkül, merthogy veszélyes a rendszerre > Recsken voltak internáló táborok: nehéz fizikai munka pár 100 kalóriás löttyön (Faludy György). Enyhül egy kicsit a dolog mikor szöknek néhányan, és egy ember kiszökik Ausztriába: megtanulta a neveket és egy nyugati rádióval bemondatta, így tudták a hozzátartozók, hogy ki él és ki nem. 1953 – Sztálin meghal Bajok vannak a rendszerrel: berlini felkelés, etc. A bajt érzik a szovjetek: 1953 júniusán kirendelik a pártvezetést: Rákosiékat, és Nagy Imrét is, ami gyanús, mert nincs komoly rangja. Itt fejmosást kap

Rákosi, keményen bírálják, és le kell adnia a miniszterelnökséget, de a pártvezetőséget az MDP-ben megtarthatja. Az új miniszterelnök Nagy Imre lesz. Hazajönnek, és az MDP KV – központi vezetőség gyűlésén, június végén: elfogadnak egy új programot -> júniusi út. Ezt a lakossággal nem ismertették teljesen, csak a párt vezetői tudták. Nagy Imre júliusban beszédet tart, és az ország ekkor értesül arról, hogy mi is történt. A párt és polgár program lényege 1. a nehézipar túlzott fejlesztésének a visszafogása, és az elhanyagolt könnyűipar fejlesztése -> életszínvonal növelése 2. a mezőgazdaságban a TSZ-eket önkéntes alapon kell szervezni, és ki is lehessen lépni: ki is léptek, ezt egy TSZ megszűnési hullám követi -> el kell törölni a kulák listákat / üldözéseket (Rákosi: „a kulák lista nélkül is kulák marad!”). 3. felszámolják az internálásokat 4. felülbírálják a koncepciós pereket:

rehabilitáció –> Rákosi sumákolni próbál, mert ha kiderülne, hogy mi zajlik, akkor neki annyi. Aki még él, azokat kiengedik a börtönből, és kapnak segélyt. Mivel Rákosi csak 1/3 részben bukott meg, tudja, hogy ha kiderülne az igazság, megbukna: akadályozni próbálják a szövetségeseivel a reformokat, de Moszkvával nem mer szembeszegülni. 1953-ban tehát Nagy Imre lesz a miniszterelnök. 1954-ben megszervezi a Hazafia Népfrontot, ami azt a célt szolgálja, hogy Nagy Imrének legyen egy tömegbázisa: nincsenek ezek ellentétben a rendszerrel, és hajlandók NI-t támogatni. Ez erősíti a bázisát: ► Megbíz egy közgazdász csoportot, hogy mérjék fel az ország gazdasági lehetőségeit. Ezek azt mondják, hogy a piaci viszonyok felé kell orientálódni 1954 – Moszkvában Rákosi igyekszik megfúrni NI-t, de nem megy neki aztán 1955 elején, mikor az NSZK Natoba kerülése miatt a nehézipart kell fejleszteni: Moszkvában lefokozzák ezért

Malenkovot, aki a mezőgazdaságot támogatta. Mivel NI is őt támogatta, ezért utat engednek Rákosinak. (1954 április 1-ét azért megvárják vele, ünnepségek: 10 éves a rendszer.) Rákosi fiatal feltétlen híve volt Hegedűs András, és ő lesz az új miniszterelnök. Nagy Imrét nem bántják, de ♦ Kizárják a pártból teljesen. ♦ Megtorlás nem éri. Ez már nem olyan Rákosi hatalom lesz, mint ’53 előtt volt. Eléri, hogy leváltsák NI-t, de nem tér vissza az a hatalma: Pl.:  még 1955-ben több tucat értelmiségi eljuttat egy tiltakozó levelet: memorandumot a pártvezetéshez, amiben a mellett a program mellett állnak ki, amelyiket, NI csinált. 5-6 évvel korábban ezért börtön járt volna azonnal -> nem ugyanaz a hatalom.  20. kongresszusa az SZKP-nak, 1956 februárjában Hruscsov beszédével félelmet kelt: bírálja Sztálint, és ez keresztbetesz Rákosinak, Biernt lengyel sztálinista ott meghal szívrohamban.  28-30 éves tanár

is bírálhatja, a neve jelentéktelen: miért nem megy már el Rákosi?.ezt megteheti, nem ugyanaz 1956 OKTÓBER Petőfi kör működése: - Ez volt az ifjúsági szervezet műhelye - Nyilvánosságot biztosító legális fórum, ami Rákosi kezébe került - Több ezren akarták hallani, ki kellett hangosítani az utcára - Sajtószabadságról, a Magyar – Szovjet viszonyról, a gazdaságról beszéltek, kritikus, kötetlen, szabad hangnemben  Rákosi ezek alapján listát állított össze (több 100 fős), a listán szereplőket az ÁVH-val akarta letartóztatni, de ez már nem sikerült neki. MDP – KDP Gyűlés: - Szovjet magas rangú vezető: Mikojan Magyarországra érkezik - Ő hozza a Szovjet Döntést, hogy: Rákosinak mennie kell! - Aki egyetértett a rendszerrel, de egy kicsi változást akart az Kádárt akarta, ez lett volna a helyes döntés, de ehelyett Rákosi első embere Gerő került Rákosi helyére (Gerő legalább annyira sáros volt, mint Rákosi) 1956.

október 6: - Rajkék ünnepélyes újra temetése, hatalmas gyászpompával. - Szép szavak: „Elvtársaink emléke”, „Többet ilyen nem lesz” (Voltak még később is koncepciós perek, pl: Nagy Imre ellen is.) - A temetésen sokan voltak, de nem a részvét, hanem a rendszer ellen való demonstrálás vitte őket oda. - Nem sokkal később a demonstrálók az örökmécsesnél tüntetést is tartottak.  Eléggé „forró” a helyzet  Felgyorsultak az események: Jelek, hogy a rendszer kopik / erodálódik: 1. több kritikus cikk jelenik meg 2. a leghíresebb cikk: „Miért nem szeretem Kucsera elvtársat?” – egy fiktív alakot, egy komcsi pártvezetőt ír le, de aki olvassa rá ill. magára ismer 3. A magyar pártvezetés kilátogat Belgrádba (Kanossza járás), okt 23-án értek haza Október közepén: - Szegeden megalapul a MEFESZ: Független Diákszervezet – tevékeny fiatalok hozzák létre Október 22-én: A Budapesti Műszaki Egyetemen

Diákgyűlés: döntöttek: - hogy másnap a lengyelekkel való szolidalítás jegyében lesz egy tüntetés. (lengyelszovj összecsapás lebegett a levegőben) - elfogadnak követeléseket a 12 pont mintájára, de ekkor különböző, tizenvalahány pontos listák keringenek: „távozzanak a szovjetek, legyen több pártrendszer, sajtószabadság, DEMOKRÁCIA!” - a kommunisták lapja, a „Szabadnép” üdvözli a fiatalokat, és nem fordul ellenük. Október 23: - A demonstrációt megtartják, de a hatóságok délelőtt betiltják, de a tiltakozások miatt (még a párttagok is tiltakoznak a betiltás ellen) mégis engedélyezték - Ez a bizonytalanság a tömeg számára azt jelentette, hogy a hatalom gyengül. - A demonstrációt különböző helyszíneken megtartják: Petőfi szobor, Műegyetem - A megmozdulás fő helyszíne a Bem tér. - A tömeg vonul, a zászlókból kivágják a csillagot. Jelszavak „Aki magyar velünk tart” , „Nagy Imrét a kormányra, Rákosit

a Dunába” - Este a tömeg a Kossuth térre vonult, és Nagy Imrét kérték, hogy szóljon. - Nagy Imre úgy kezdte: „Elvtársaim” ezért a nép kifütyülte, de azért meghallgatták. - (piti dolgokkal próbálnak ellenállni, pl: lekapcsolják a villanyt, de a tömeg nem félt a sötétben, fáklyákat gyújtottak) - A tömeg szétszakadozott: az egyikrésze kiment a Felvonulási térre, Sztálin szobrát, nehezen, de végül ledöntötték, a szobor csizmája ott maradt, abba zászlókat raktak. - A tömeg a Bródi Sándor utcába a Rádióhoz ment, a tömeg követelte, hogy olvassák fel a pontokat, de a rádió nem volt hajlandó, hanem Gerő elítélő beszédét olvasta fel  ez csak olaj volt a tűzre.  A tömeg egyre elégedetlenebb. * A Rádiót az ÁVH-sok védték. {ÁVH-ba soroztak is, és a határőrség is hozzájuk tartozott, volt, aki nem volt híve a rendszernek.} * Az ÁVH-sok bele lőttek a tömegbe, később küldtek katonákat az ÁVH segítségére,

de a katonák vagy átálltak, vagy haza mentek és átadták a fegyvert. Később a tömeg teherautókat is szerzett, és mivel tudták, hogy a külvárosi gyárakban voltak fegyverek, ezért szereztek fegyvert, és fegyvert mindenki kapott, aki kért. Éjszaka tűzharc volt a Rádiónál, és mind a 2 oldalról voltak halottak! Pest utcáin több százezer ember hömpölygött Éjszaka: A pártvezetés Hegedűst éjszaka menesztette a miniszterelnökségéből és Nagy Imre lett a miniszterelnök. Éjszaka szovjet harckocsik, tankok jelentek meg Budapesten. (biztos, hogy nem Nagy Imre riasztotta őket) Szinte azonnal megindult az ellenállás. A szovjet tankok gyalogsági fedezet nélkül jöttek, így pedig eléggé sebezhetőek voltak. (Azt hitték, hogy a nép majd pár robbantástól szét fog szaladni) {A tankokat úgy végezték ki, hogy amikor több tank bevonult egy szűk utcába, akkor az elsőt és az utolsót kilőtték, így a többi is beszorult, a fedezékekből

Molotov-koktélokat dobáltak, üveg volt bőven, rongy és benzin akadt. A macskaköveket előre felkenték gépzsírral, mert tudták, hogy kb. merről fognak jönni a tankok, a tankok a zsíros felületen nem tudtak mozogni.} Fontosabb felkelő gócpontok:  Korvin köz – itt volt egy pici benzinkút  Tűzoltó utca  Fráter utca  Baross tér – Keleti pu.  Széna tér  Móricz Zsigmond körtér {rengeteg 14-15 éves fiatal harcolt} Állítólag 600-700 orosz katona halt meg az októberi napokban ez sok tankot jelentett. (tankonkénti legénység Max. 4 fő) Október 24: - A kormány Statáriumot, rögtön ítélő bíróságot hirdetett. „aki nem teszi le a fegyvert, azt elítélik” {húzták, először du. 2 majd du 3, majd du 4 lett a határidő – nem voltak erélyesek}  ennek semmi eredménye nem lett. - nem tették le a fegyvert Október 25: 1) Az MDP élén vezető csere: Gerőt leváltja Kádár (ezt a lépést már nyáron meg kellett volna

tenni) 2) Kossuth téri vérengzés: - - Budapesten Sztrájk volt, állt az élet, mindenki gyalog ment, egy nagy tömeg verődött össze, és a Parlament elé ment. A tömeg körülölelte az ott lévő tankokat, a tankok és a katonák pedig nem támadtak, hanem barátkoztak, de közben a környező épületekről tüzet nyitottak a tömegre. 100as nagyságrendű halott volt Az ÁVH-sok lőttek Brutális vérengzés, amiért a baloldal a felelős Vidéken több városban is volt hasonló eset, ezekben a napokban a legjelentősebb: 1. Mosonmagyaróváron volt: Itt a Határőr laktanyánál gyűlt össze a tömeg, ami az ÁVH-nak volt a része. Itt is 100as a halottak száma, itt is bele lőttek a tömegbe 2. Miskolcon is volt, meg egy Tisza melletti kisvárosban is (itt alacsonyan szálló repülőről lőttek.) Az emberek elkezdték üldözni az ÁVH-sokat. Előfordultak lincselések, az ÁVH-sokat ha civilben voltak, akkor olykor a kirívóan jó minőségű cipőjük

alapján fogták el és ölték meg őket. Sokakat megöltek, de ezeknek az áldozatoknak a száma még így sem közelítette meg a felkelők áldozataiét Október 26: Változás a Kormányban: Bevonják Tildyt és Kovács Bélát (1947-ben hurcolták el a Szovjetunióba, ekkor jött vissza) a működésbe. Október 28: Forduló: A párt lapja, a Szabadnép is úgy nevezi a történteket, hogy „Nemzeti Demokratikus Forradalom” Nagy Imre is nemzetinek és demokratikusnak mondja. {Az ez megelőző napokban a baloldal részéről már volt olyan felkészülés, hogy a Korvin közt alá aknázzák, és felrobbantják, de ezt Nagy Imre leállította} Nagy Imre bejelentései: 1. Tűzszünet a felkelőkkel 2. Bejelenti az ÁVH feloszlatását (az ÁVOsok tömegesen menekültek Thökölre) 3. Budapestről kivonják a szovjet csapatokat, ez a köv 1-2 napban meg is valósul 4. Fizetésemelések 5. Nemzeti ünneppé nyilvánítják Október 23-át és Március 15-ét 6. Új címer:

Kossuth címer, korona nélküli Ekkor nem volt rablás, fosztogatás. Megalakulnak: - Munkástanácsok alakulnak (gyárakban a dolgozók maguk között választanak) - Forradalmi bizottságok, (önkormányzat szerű, vidéki városokban, falvakban) - Diáktanácsok (egyetemisták) Október vége: - Bevonják a rendfenntartásba a felkelőket. Nemzetőrségnek nevezték őket Kopácsi Sándor volt a rendőrség vezetője. (átállt a rendőrség a felkelők oldalára) Október végén: - Kitört a Szuezi háború. Egyiptomot megtámadta Anglia, Franciaország és Izrael Ez a világ figyelmét megosztja előtte mindenki ránk figyelt. - Mindenki velünk szimpatizált a világon. Kicsit segítenek a lengyelek, az USA, stb De az USA nem segít igazán, mert 3. Világháború lehetett volna (Magyarországért nem vállalta a háborút az USA.) A magyarok nagyon hősiesek voltak. Október 30-án: 1. megalapul a koalíciós párt 2. bejelentik a többpártrendszer helyre állítását

3. A Szociáldemokrata Párt újra alakul az igazi szocdemekből (Kétthly Anna, stb) 4. A KGP, a parasztpárt (Veres Péter) új néven alakul újra: Petőfi Párt Fontos vezetője: Bibó István. (politológus – politikai szakértő) 5. A Köztársaság téren volt az MDP székháza (Ma az MSZP székháza) Ezt 30-án megostromolják a felkelők, ÁVH-sok őrizték. Az ostromban az a Mező Imre is meghal, aki reform kommunista volt (Nagy Imre híve), a tömege ekkor már nem válogatott. Több órás ostrom volt Tankokat küldenek ki, de ezek is átállnak a felkelők mellé. Elkezdik lőni az épületet Több ÁVH-s őrt agyonlőttek Olyan hírek is voltak, hogy titkos pincebörtönök voltak a székház alatt. Nagy fúrások voltak, de nem találták semmit. Október 31-én vagy 1-jén - bejelentik az MDP megszűnését. - Létrehozzák az MSZMP-t (Magyar Szocialista Munkáspárt). Vezetője: Kádár - A Szabad népből Népszabadság lesz. - Kádár olyan beszédet mond amiben

kiáll a forradalom mellett. - Nagy Imre bejelenti a semlegességet és a Varsói szerződésből való kilépést. Egyesek szerint ez hibás lépés, mert a szovjet tankok nemsokára megjelentek. Ez hamis érv Így is, úgy is leverték volna a forradalmat. Október végén kiszabadítják a katonák a házi őrizetből Mindszenti esztergomi Érseket. Feljön Pestre. Miközben október végén a szovjetek kivonultak Pestről, a Nagy Imre kormány már a Magyarországról való szovjet kivonulást tervezi, eközben Hruscsov lázas diplomáciai tárgyalásokba kezd a fontos szocialista országokkal, leginkább Kínával, Jugoszláviával. Mindenhol elfogadták, hogy le kell verni a forradalmat. Állítólag a szovjetek Münnich Ferencet akarták Magyarország élére, de Titoék azt javasolták, hogy legyen inkább Kádár. Október végén, november elején elhatározták a szovjetek, hogy leverik a forradalmat. Ehhez megkapták a többi kommunista ország támogatását is NOVEMBER

Nagy Imréék többször tiltakoznak, mert: - November elejétől szovjet tankok vonulnak be Magyarországra a Szovjetunió és Románia felől. - Bekerítik a nem szovjet kézen lévő magyarországi repülőtereket. November 3-án (Szombat) úgy tűnik az országban, hogy győzött a forradalom. November 5-ére, hétfőre a sztrájk befejezését rendelik el. Megindulna a romeltakarítás, a közlekedés, az iskolák megnyitnak Megindulnak a tárgyalások. Maléter Pál volt a hadügyminiszter. A kilián laktanya parancsnoka volt 28 körül átállt a forradalom mellé. Ő vezeti a tárgyalásokat. Előbb a Parlamentben, majd Tökölre mennek. Az éjszakai órákban a törvényes kormányküldöttséget letartóztatták a szovjetek. (diplomáciában példátlan módon) November 3-án Mindszenti egy rádióbeszédet mond. Alapvetően helytálló és a békés munkára helyezi a hangsúlyt. November 4-én hajnalban Budapestet újra megtámadják a szovjet csapatok. A vidéki

laktanyákat megtámadják, elküldik a katonákat. Volt, ahol ezek ellenálltak (Pl Csepel itt szovjet gépeket lőttek le) Óriási szovjet túlerő volt. Nagy Imre megdöbbentő rádióbeszédet mond: - megtámadták Magyarországot a szovjetek, a törvényes kormány a helyén van, stb. - a magyar nép nevében segítséget kér Magyarországnak. - A Nagy Imre kormány a felajánlott védelmet igénybe véve a Jugoszláv követségre menekül, Mindszenti az Amerikai követségre. Szolnokról is felhangzik egy rádióadás. Bejelentkezik a Kádár vezette, úgymond Forradalmi Munkás Parasztkormány. De ez a kormány az ÁVH-sokat és a kommunista kormány vezetőit takarta, nem volt munkáspárt. November 4-én támadják meg Budapestet a szovjetek. Kb 1 hetes harc volt Vidéken kicsit tovább tartottak a harcok. Ekkor már hatékonyan támadtak a szovjetek, hatalmas túlerő volt. November 14-én megalakul a Nagy Budapesti Munkástanács. Vezetője: Rácz Sándor Sztrájkot

hirdetnek. Több hétig tart November 7-én: - felhozták Kádárékat a szovjetek. - Kádár néhány embere: Apró, Dögei. Megszerzik a karhatalmat - Pufajkások: ÁVH-sok, pártmunkások, hozzá hű vezetők. Ők végezték a terrort Végigrazziáztak városokon. Tömegesen internáltak embereket Sokakat bebörtönöztek. November 22-én Nagy Imrééket Kádárék kicsalják a Jugoszláv követségről, elrabolták őket, Romániába hurcolták őket. Itt házi őrizetben voltak DECEMBER December eleje – MSZMP elfoglal egy nyilatkozatot: ’56 okait pontba szedik.  1. oka volt a Rákosi rendszer és hibái  Ők még hármat mondanak: 2. a Horthy rendszer fasiszta mivolta 3. a nyugat -> a NATO és az USA munkája 4. Nagy Imre rendszere December 4. – nők demonstrálnak az utcán, és 6-án Kádár hívei a Nyugati Pályaudvarnál: kimennek vörös zászlókkal az utcára: ellentüntetők fogadják őket, lövöldözésbe torkollik. December elején elkezdik

letartóztatni a munkástanácsok vezetőit, azokat az értelmiségieket, akik a forradalom mellé álltak. Erre tűntetnek az emberek, és újra sortüzek következnek. December 1. fele – Salgótarján: ipari és bányász város, itt a legdurvább a demagógia: azt mondják, hogy Horthy és rendszere csinálta a bajt, mégis egy iparvárost mészárolnak le > 100as halálszám. A pufajkások hajtották végre: volt katonatisztek, magasabb párt dolgozói: nem támogatták a forradalmat. Diákszállókban, kollégiumokban sortüzeket rendeznek, halálra vernek embereket, 1000eket tartóztatnak le, internálnak embereket. 1957 eleje – elkezdődnek a koncepciós perek -> hamisított vallomások, rágalmazások, kierőszakolt vallomások. Ráczot is letartóztatták. Év végére erővel letörtek minden ellenállást Kb 10 ezer embert internáltak és börtönöztek be. Kb 100 ezer ember indult el külföldre A perek 1961-ig tartanak, több 100 embert végeznek ki:

fiatalokat (20-30 éves), sok munkást. (Mansfeld Péter 16 éves: elítélik, megvárják, míg betölti a 18at és kivégzik) Nagy Imrét és társait Romániába vitték, de 195?-ben hazahozták. NI nem akart együttműködni Kádárral, és ezért Nagy Imre Maléter és Losonczy Géza ellen koncepciós pert indítanak. 1958. június 16–án kivégzik őket illetve Losonczy Géza meghalt a börtönben: éhségsztrájkot tartott és ’kényszertáplálták’ -> csővel (lehet h nem véletlen). Nagy Imre nem kért kegyelmet. Kádár beleőrült a bűntudatba. Azon a napon halt meg mikor Nagy Imrét 1989-ben felmentettnek nyilvánították. (Szamizdat: földalatti sajtó, nem legális -> Csaucseszku rémuralmáról.) Amit ma az ország összes pártja elfogad, azt ’56 képviselte -> szabadság, politikai jogok: gyülekezési és egyesülési jog, vallásszabadság, + sajtószabadság. Ma jobb lenne, ha akkor győzünk: visszahúzó erő volt évekig a fejlődés

szempontjából. 1950es vége – végrehajtják a TSZ szervezést sikeresen Termelő Szövetkezetekbe szervezik a parasztok nagy részét. Nem olyan durva a terror, mint Rákosi alatt, de azért volt: szocialista mezőgazdaságnak hívták. A TSZ elvileg az összeadó közösségé és nem az államé. A falu képe megváltozik az ’50es évekhez képest a ’70es évekre. Fejlődés megy végbe: ♦ Megjelenik a villanyáram ♦ Új házak: kockaházak ♦ Vidéki házakban megjelennek a TV-k, mosógépek, hűtőkstb. A Kádár korban a ’60as évek első felétől érezhető az életszínvonal emelkedése, Pesten is nem csak vidéken. Ebben a korban 25 évig a ’60as évek elejétől egészen a rendszer bukásáig az életszínvonal fejlesztése a cél, és a teljes foglalkoztatottság: nem voltak hajléktalanok. Mindenkinek volt munkája, de nem voltak rendes fizetések: ez politikai foglalkoztatottság volt. Sok helyen úgy dolgoztak, hogy nem volt már rá szükség, ezeket

bocsátották el a rendszerváltás után: amit nem tudunk eladni pl.: Franciaországban, azt rásózták Romániára. 1968 körül – Új gazdasági mechanizmust vezetnek be: Zsákban Táncolás -> meg akarta honosítani a piaci viszonyokat, de ugyanakkor fenn akarta tartani a szocializmust. A piaci viszonyok szerint nagyobb szabadságot kaptak a vállalatok (nem ez a Sztálini én megmondom, hogy mit csinálsz.) Moszkva ennek nem nagyon örült és ezért a Kádárnál merevebb itthoni pártvezetők nyomására ezeket a reformokat befejezték. A többi szocialista országhoz képest Magyarország szabadabb volt, de itt is megvoltak a korlátok. 1970s – az olajár hirtelen emelkedése begyűrűzött Magyarországra, ami megrázza a gazdaságot. Az arab államok többszörösére emelték a kőolaj árát, politikai okokból Ez hatott a világgazdaságra és az árak emelkedtek. A rendszer bukása nem csak itt, hanem a Szovjetunióban is (mert ’88-’89-ig nem volt ellenzéki

tevékenység) a gazdasági rendszer miatt következett be. Ezek után Gorbacsov elengedte a szocialista országokat. (Nagy tömeget nálunk csak a falvak rombolása mozdított meg.) Magyarországon a Kádár rendszer életszínvonalat emelt, és annyit várt, hogy ne mondjanak ellent, nem követelt azonosulást -> „Aki nincs ellenünk, az velünk van!” – Kádár „Aki nincs velünk, az ellenünk van!” – Rákosi Az emberek dolgoztak, nem tette keresztbe és hagyták őket élni. DE: karriert nehezen lehetett befutni, a nélkül, hogy párttag lett volna valaki. Minden fontos pozíció betöltéséről a párt döntött. A Kádár kor alatt nem lehetett utazni, csak 3 évente, de ez javult a rendszer alatt, 1 évre. Meghívóval kint lehetett maradni akár 1 hónapig. Szétrajzott a magyarság: diaszpóra KISZ: Kommunista Ifjúsági Szövetség ekkor működik. 1956-57: Munkás Őrség: fennáll a rendszerváltásig, a párt fegyveres szervezete: nem vetették be, de

létezett. GMK: Gazdasági Munka Közösség - ugyan tartható volt az életszínvonal, de az emberek túlhajszolták magukat: 40-50 évesen meghaltak a férfiak. A gyárakban 8 órákat dolgoztak, aztán utána a saját zsebükre a GMK-ban dolgoztak, hogy több legyen. A Kádár-kor Korbéli kultúrpolitika: TTT  Támogatott: alkotások, melyeket a rendszer szívesen fogadott, könyvek, kiadások  Tűrt: még legálisan megjelenthettek: 1 könyv, vagy egy film pl.: A tanú (először tiltott volt, aztán lett tűrt). Épphogy megtűrték, nem tiltották be  Tiltott: tiltott volt.  A klasszikusok nagy számban megjelenhettek könyvben, filmben, színdarabban -> olcsó volt: Tolsztoj, Standhal) ∂ Vörös csillag ∂ Május 1. ∂ Corvin ∂ Bástya ∂ a Körúton szűnt meg a Metró, Bányász, Vörös csillag, Május 1., Csokonai mozi stb. 4-6 Ft/ jegy Zene: Bizottság, Kontroll, Neoton Familia, Zizi Labor – „2 út van, az egyik az alkohol, a másik meg

járhatatlan. Mozik A rendszerváltás 1980s közepe – a szocialista rendszer válsága érezhető hazánkban is. 1985 – MSZMP 13. kongresszusa: ez nem válság még, ebben az évben van az 1 Parlamenti Választás, ahol többesjelölés van -> tehát pár tucat jelölt a hivatalos jelölttel szemben is befut. Monori találkozó -> ellenzékiek vesznek részt, akikből később az SZDSZ (liberális) és az MDF (népi) lesz. A rendszer bukása előtt mindenki a rendszer ellen van ezért nincs meg a mai megoszlás még. Itt van a polg. m (Csurka is), Rajk (a kivégzett) fia, leendő SZDSZ-esek, a Szamizdat beszélő újság („illegális kiadás”) írói: 1981-89-ig jelent meg: cenzúrázatlan lap volt. 1987 – Lakitelken: Lezsák Sándor telkén megalakult az MDF. 1978 – Új miniszterelnök a párton belüli változás: Grósz Károly kommunista politikus. Őt nyáron felváltja majd Németh Miklós. 1988 – Jurta Színház (Népliget) előadások: ellenzékiek

szervezik. Már baj van: az új pártok is itt üléseznek. 1988. március 15 – tűntetés: békésen lement, Petőfi szobor -> Bajcsi -> ◊ Alkotmány -> Kossuth -> 3-4 transzparens: Többpártrendszert!! Sajtószabadságot!! Demokráciát!! ◊ Éltették a forradalmat -> örökmécses -> beszédek, -> Margit híd -> Buda -> Batthyány téren volt vége. Az újságok másnap így írták meg: „pár ezer fiatal spontán végigvonult az utakon ünnepelni március 15-ét.” 1988 – megalakul a FIDESZ. Az SZKH is megalakul: Szabad Kezdeményezések Hálózata -> SZDSZ Megalakulnak (újjáalakulnak) a történelmi pártok: Kisgazda Keresztény Dem. P KDMP Ker. Dem Nép Párt Szoc-Dem Párt 1988. május – MSZMP értekezletet tart, és ezen az országot Kádár nem lesz többé főtitkár, pártelnök lesz, ez egy új tisztség: felfelé buktató -> nem volt jelentősége ezután Kádárnak. Grósz lesz a főtitkár. Bekerül a

pártvezetésbe: Pozsgay Imre -> Politikai Bizottsági tag lesz: PB: szűkebb 8-10 tagból állt. 1986. június 16 – Nagy Imre kivégzésének 30 évfordulója Erdélyben: tűntetés Csaucseszku ellen -> itthon a Hősök teréről indulva 100 ezres tömeg vonul a Román követség elé, éjszaka volt megrendezve: fáklyás. Ezekről már tényszerűen számoltak be a lapok. 1988 ősz -> lezajlik a miniszterelnök csere: Grósz helyett Németh Miklós lesz. Alatta indul meg az a folyamat, melynek eredménye, hogy a végrehajtó szerv / kormány: kezd megerősödni -> addig a pártnak volt alárendelve. 1989 első 3 hónapja – vízválasztó az események szempontjából: 1) 1989. január – február: Pozsgay bejelenti a rádióban, hogy ’56 népfelkelés volt, ami 1 pozitív értékelés, addig ellenforradalomnak titulálták. 2) Elfogadják pár héttel később a párt vezetői a többpártrendszert. 3) 1989. március 15 – demonstráció: néhány nappal

korábban jelentették be, hogy munkaszüneti nap lesz, addig nem volt az. Óriási tömeg, jelszavak: Haynau < Kádár. Létrejött az EKA: Ellenzéki Kerek Asztal -> egységben az erő a kommunista párttal szemben: MSZMP. 1989 elején Grósz meggyengül, és egy kollektív négytagú váltás jön létre: 1. Grósz 2.Németh Miklós 3.Pozsgai 4.Nyers Rezső: szoc-dem volt régen, aztán az MSZMP-ben is a reformerek közé tartozott. Grósz volt így a legbalosabb, a többiek mind mérsékeltebbek. A tárgyalások során három pólus lesz: 1. MSZMP 2. EKA Ezek összeülnek. 3. csatolt része az egyiknek Őszre sűrűsödnek az események: nyár végére a kelet-német turisták, az NDK-ból, itt találkoztak a rokonaikkal a Balatonnál, nyugat-német rokonaikat is látni akarták. Ekkor Horn Gyula megnyitotta pár órára a határt, amiről „senki nem tudott”, de mindenki tudta . (Ezért majd ki is tüntetik) 1989 szeptember ☻ aláírják a megállapodást, ill.

néhány párt nem írja alá, de nem vétózzák meg: SZDSZ -> FIDESZ -> KISGAZDÁK -> SZOCDEMEK. ☻ Demokrácia bevezetése Akik nem írták alá, nem értettek egyet azzal, hogy mikor tartsák a választást: Közvetlen elnökválasztás lett volna, nem a Parlament választ elnököt. Az SZDSZ és a FIDESZ azt akarta, hogy közvetlenül a parlamenti választás után legyen elnökválasztás. Népszavazást ínak ki, ahol 4 kérdést tesznek fel. Legfontosabb persze az, hogy: 1) Mikor legyen az elnökválasztás? 2) Legyen-e a nőknek választási joguk? 3) és 4) es kérdések nem lényegek az utolsó három kérdést elfogadta a Parlament, de az első kérdéses volt. Az MDF bojkottot mondott, pár ezer szavazattal győzött az, hogy ne legyen elnökválasztás a Parlamenti szavazás előtt. Pozsgay nagy csalódása – elveszti elnöki sanszát. 1989. október – MSZMP utolsó kongresszusa Ketté szakad a párt:  MSZP – Magyar Szocialista Párt  MSZMP –

Magyar Szocialista Munkás Párt: Türmer a vezetője, (Grósz titkára volt talán) Az MSZP kapta a pénzt, az MSZMP kapta a kommunista eszmét. 1989. október 23 ► legális ünneplése a forradalomnak ► Szűrös Mátyás, mint ideiglenes államfő kikiáltja HARMADIK köztársaságot (1. ’18, 2 ’45-’46-’49, 3 ’89) a