Történelem | Középiskola » Történelem középszintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2010

TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 5 8:00 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 5 Név: . osztály: Történelem Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM középszint írásbeli vizsga 1011 Név: . osztály: Történelem középszint Fontos tudnivalók Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is! Válaszaiban a lényeg megfogalmazására törekedjen, ne lépje túl a rendelkezésre álló helyet! Csak annyi válaszelemet írjon, amennyit a feladat kér! (Ha többet ír, a beírás sorrendjében értékeljük válaszait.) Kérjük, kék színű tollat használjon! A feladatok megoldásakor tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat! • Olvassa el figyelmesen a feladatokat! • Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait! • Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg,

térkép)! • Használja minden feladat megoldásához a megengedett segédeszközöket: a középiskolai történelmi atlasz térképeit és a helyesírási szótárt! A személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők! • Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le! A szöveges, kifejtendő feladatok kidolgozásakor az alábbi munkamenetet javasoljuk: 1. Helyezze el időben és térben a feladatban megjelölt problémát! 2. Használja föl a feladat megértéséhez a forrásokat, illetve a középiskolai történelmi atlaszt! 3. Gyűjtse össze azokat az általános fogalmakat (pl fejlődés, változás, termelés), illetve az adott korszakhoz kapcsolódó fogalmakat (pl. várjobbágy, céh, személyi kultusz), melyekkel az adott probléma bemutatható! 4. Építse be fogalmazásába a forrásokból megszerezhető információkat, következtetéseket! 5. Ha szükséges, készítsen vázlatot, illetve

piszkozatot! 6. Tárja föl a probléma előzményeit, okait, következményeit! 7. Fogalmazzon meg feltételezéseket, magyarázatokat! 8. Építse be mondanivalójába önálló ismereteit (pl nevek, évszámok), nézőpontját, véleményét! 9. Ügyeljen arra, hogy mondatai világosak legyenek! 10. Szerkessze meg szövegét, és figyeljen a helyesírásra is! Tájékoztatásul: Az esszék javításának szempontjai: • a feladat megértése, • megfelelés a tartalmi követelményeknek, • a válasz megszerkesztettsége, logikussága, nyelvhelyessége. Eredményes munkát kívánunk! írásbeli vizsga 1011 2 / 32 2010. május 5 Név: . osztály: Történelem középszint I. EGYSZERŰ, RÖVID FELADATOK 1. A feladat az ókor vallásaira vonatkozik Válaszoljon a kérdésekre! (Elemenként 0,5 pont.) a) Válassza ki a felsorolásból a képekhez tartozó neveket, és írja számjelüket a képek alá! (Egy számot beírtunk. Két név kimarad!) A) B) 1. C) D)

1. Menkauré fáraó Hathor istennővel és egy felső-egyiptomi kerületet megszemélyesítő nőalakkal 2. Buddha 3. Jézus Krisztus 4. Mózes 5. Pál apostol 6. Zeusz b) Írja a négyzetbe annak a képnek a betűjelét, amely a monoteista valláshoz tartozik! c) Írja az odaillő képek betűjelét a térképen jelzett mezőkbe! (Egy elemet csak egy helyre írjon! Két mező kimarad.) 4 pont írásbeli vizsga 1011 3 / 32 2010. május 5 Történelem középszint Név: . osztály: 2. A feladat a középkori Európa történetére vonatkozik Döntse el a forrás és ismeretei alapján, hogy az alábbi állítások igazak-e vagy hamisak! Választását x-szel jelölje! (Elemenként 0,5 pont.) „[.] mi a luccai polgároknak[] királyi hatalmunk teljességéből megadjuk[], hogy egyetlen hatalmasság, egyetlen ember se merészelje Lucca városának a várost körülvevő régi vagy új városfalát sem megrongálni, sem lerombolni, s azokba a házakba, amelyek e városfalon

belül épültek vagy ezután épülnek majd[] egyetlen halandónak se legyen szabad bármiféle módon, bármiféle ürüggyel – ha nincsen erre törvényes bírói ítélet a kezében – berontani. Ezenfelül megengedjük ugyanazon polgárainknak, hogy sem a városon belül, sem fellegvárukban ne legyenek kötelesek számunkra királyi palotát építeni. [] Megadjuk nekik ezenfelül azt a kiváltságot is, hogy ezentúl senki ne merészeljen tőlük semmiféle katonatartást követelni.[] Azt is elhatároztuk, hogy ha bárki felfelé haladna akár a Sercolo, akár a Motro folyón, akár egy hajóval, akár többel azért, hogy kereskedjék a luccaiakkal, ezeket a kereskedőket avagy a luccabelieket senki se merészelje sem akkor, amikor felfele haladnak a folyón, sem akkor, amikor visszatérnek, sem akkor, amikor megállnak, zaklatni, avagy bármiféle törvénytelenséget cselekedni velük szemben, se ne merészelje megrabolni őket []. Megparancsoljuk azt is, hogy ha

kereskedők jönnének az országúton Luna felől Luccába, senki se tiltsa meg ezek szabad közlekedését.[] S a város és alsó városa lakói közül senkit se tartóztassanak le törvényes bírói ítélet nélkül.[] Megparancsoljuk azt is, hogy az említett luccaiak szabadon adhassanakvehessenek a Szent Domninus-i és Szent Comparmulus-i vásáron, azzal a kikötéssel, hogy a firenzeieknek ugyanakkor ne legyen meg ez a kiváltságuk.” (IV Henrik kiváltságlevele Lucca városának; 1081) Igaz Hamis a) A kiváltságokat Lucca meghatározott időre kapta. b) Csak a polgárjoggal rendelkező luccaiak részesültek az összes kiváltságban. c) A város építményei védelem alatt álltak. d) Lucca köteles IV. Henrik számára a fellegvárban palotát építeni és fenntartani. e) A király hadjárataihoz a város 100 gyalogos zsoldjával járul hozzá. f) A Luccába irányuló vízi és szárazföldi kereskedelmet senki sem gátolhatja. g) Bírói ítélet kell a luccai

polgárok személyes szabadságának korlátozásához. h) Az oklevélben említett vásárokon minden itáliai város lakosai kereskedhettek. 4 pont írásbeli vizsga 1011 4 / 32 2010. május 5 Név: . osztály: Történelem középszint 3. A feladat a középkori Magyarország történetére vonatkozik a) Határozza meg, melyik uralkodó nevéhez kötődnek az alábbi események! (Elemenként 0,5 pont.) A) esemény A kapuadó elrendelése uralkodó B) A királyi vármegyerendszer megszervezése C) A „második honalapítás” D) A fekete sereg felállítása E) A nemesség ellenállási jogának első beiktatása F) Hunyadi János hosszú hadjárata G) A mohácsi vész H) A magyar történelem első koronázása b) Állítsa időrendbe a D), E), G), H) betűkkel jelölt eseményeket! (Kezdje a legkorábbival!) (1 pont) 5 pont 4. A feladat a kora újkori európai történelemre vonatkozik Töltse ki a táblázat üres rovatait XIV. Lajos

abszolutizmusának és a Jognyilatkozatban megalapozott angol alkotmányos (parlamentáris) monarchiának ismeretében! (Elemenként 1 pont.) XIV. Lajos abszolutizmusa Az angol alkotmányos monarchia A király hatalma korlátozott. A hatalmi ágak különválnak. Törvényhozás A király hatalma elvileg korlátlan, kiterjed a hatalom minden területére. A király akarata törvény. Adókivetés b) Az adókivetés a parlament joga. Igazságszolgáltatás A bírói rendszert a király irányítja. c) Gazdaságpolitika d) Állami beavatkozás nélküli szabadverseny. Hatalom a) 4 pont írásbeli vizsga 1011 5 / 32 2010. május 5 Történelem középszint Név: . osztály: 5. A feladat a XVIII századi Magyarország népesedési viszonyaira vonatkozik Válaszoljon a kérdésekre! (Elemenként 0,5 pont.) a) Nevezzen meg egy olyan népcsoportot, amelyet a XVIII. században a határokon túlról telepített be az állam Magyarországra! b) Nevezzen meg kettőt a

telepítést szervező, irányító, abban érdekelt tényezők közül! c) Soroljon fel két olyan népcsoportot, amelynél jelentős volt az önkéntes, szervezés nélküli bevándorlás is! 41,6% egyéb 1,6% szerb 6,8% horvát 9,6% német (szász, sváb) 10% ruszin 3,5% 10,7% román 16,2% A Magyar Királyság etnikai összetétele Erdéllyel; 1790 d) Egészítse ki a kördiagram jelmagyarázatát a meg nem nevezett két nép nevével! 41,6% : 10,7%: e) Soroljon fel további két (az „egyéb” kategóriába tartozó) népcsoportot, amelynek kisebb közösségei éltek az ország területén! . . f) Húzza alá, mennyi volt a magyar anyanyelvűek száma az 1787-ben összeszámlált 9,3 millió országlakosból! 3,9 millió 4,16 millió 4,7 millió 5 pont írásbeli vizsga 1011 6 / 32 2010. május 5 Név: . osztály: Történelem középszint 6. A feladat az ipari forradalmakra vonatkozik a) Válassza ki az alább felsorolt találmányok közül azt a

négyet, amelyek az első ipari forradalom korában keletkeztek! Írja a pontozott vonalra a találmányok számát! (Elemenként 0,5 pont.) 1. csigasor 2. dinamit 3. elektromos izzólámpa 4. film (mozgókép) 5. gőzmozdony 6. pedálos szövőszék 7. szövőgép 8. távíró 9. torziós inga 10. vasesztergapad b) Hogyan nevezzük az első ipari forradalom korában kialakult új üzemszervezési formát? (1 pont) . c) Mi az első ipari forradalom meghatározó energiaforrása? (1 pont) . 4 pont 7. A feladat a reformkorhoz és az 1848-as márciusi forradalomhoz kapcsolódik Írja be a táblázatba a forrás segítségével a meghatározásoknak megfelelő fogalomnak a nevét, majd jelölje meg előfordulásának sorszámát a 12 pont szövegében! (Elemenként 0,5 pont.) Meghatározás A fogalom neve a) Művészeti alkotások, sajtótermékek tartalmát előzetesen ellenőrző intézmény, amely engedélyezi vagy megtiltja azok közreadását. b) Adózás,

vámfizetés, illetékek, közmunkák, katonáskodás kirovása mindenkire, társadalmi hovatartozásra való tekintet nélkül. Sorszáma a 12 pontban c) A földesúr földjén gazdálkodó, urának szolgáltatásokkal tartozó, személyes szabadságában korlátozott paraszt terheinek és függő helyzetének megszüntetése. d) A végrehajtó hatalom javasolt, új testülete, szervezete. e) A nyomtatásban szabadsága. írásbeli vizsga 1011 való véleménynyilvánítás 7 / 32 2010. május 5 Történelem középszint Név: . osztály: 5 pont 8. A feladat az első világháborúra és az azt lezáró békeszerződésekre vonatkozik A korabeli német karikatúra a versailles-i békéről mond véleményt. Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei alapján! (Elemenként 0,5 pont.) írásbeli vizsga 1011 8 / 32 2010. május 5 Név: . osztály: Történelem középszint a) A képen balról jobbra az antant vezetői: az USA elnöke, a francia

miniszterelnök és az angol miniszterelnök látható. Nevezze meg egyiküket (vezetéknév) megjelölve az országot is, amelyet vezetett! név: ország: b) Melyik országot jelképezi a hátrakötött kezű férfi? c) Mit jelképez a guillotine? 2 pont 9. A feladat a két világháború közötti Magyarország történetére vonatkozik Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével! az összes lakás cseléddel albérlővel egyszobás 54,7%-a 5,1% 32,4% kétszobás 24,4%-a 36,4% 33,9% háromszobás 11,0%-a 72,8% 26,6% négyszobás 5,6%-a 85,0% 20,4% ötszobás 2,3%-a 89,5% 12,4% hat- vagy többszobás 2,0%-a 92,0% - „Budapesten l930-ban minden harmadik ember olyan lakásban lakott, amelynek volt fürdőszobája. Az egyszobás lakások lakóinak mindenesetre csak 2,2%-a, a kétszobásokénak azonban már 43%-a, a háromszobásokénak 88%-a rendelkezik fürdőszobával, az ennél nagyobb lakásokban pedig csak kivételesen

hiányzik a fürdőszoba.” a) Milyen kapcsolat van a lakások mérete (szobaszám szerint) és azok százalékos aránya között? Aláhúzással válaszoljon! (0,5 pont) nincs közöttük kapcsolat a nagyobb lakások kisebb százalékban fordulnak elő a szobaszám és a százalékos arány szorzata állandó b) Mi az összefüggés a lakásméret és a cselédtartás között? (0,5 pont) c) Mi az összefüggés a lakásméret és az albérlőtartás között? (0,5 pont) d) Mi az összefüggés a lakásméret és a fürdőszobával való ellátottság között? (0,5 pont) írásbeli vizsga 1011 9 / 32 2010. május 5 Történelem középszint e) Név: . osztály: Keressen az a-d) pontokban megállapított összefüggések (tetszőlegesen kiválasz- tott egy vagy több összefüggés) magyarázatára két gazdasági és/vagy társadalmi okot! összefüggés:. ok:(0,5 pont) összefüggés:. ok:(0,5 pont) 3 pont 10. A feladat a II világháború utáni magyar

történelemre vonatkozik Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei alapján! „Magyarország politikai rendőrségének 80 százaléka kommunistákból áll. Így tehát lényegében a mi kezünkben van. [] Valamennyi politikai pártban vannak embereink. Sikerült beszerveznünk más pártok funkcionáriusait A beszervezésre annak köszönhetően került sor, hogy kompromittáló anyagok vannak a kezünkben. Az emberek a leleplezéstől való félelmükben hajlandóak együttműködni velünk. [] A politikai rendőrség nagy segítséget nyújt a pártnak. Pártközi tanácskozások előtt általában sikerül megtudnunk, mi a szándéka politikai ellenfeleinknek, s ennek köszönhetően idejében tájékoztatjuk mindenről a kommunista párt vezetőségét. Megszerveztük a telefonlehallgatásokat. Most lehallgatjuk a miniszterelnök és a pártvezetők minden fontosabb telefonbeszélgetését, és a legfontosabbakról jelentést teszünk Rákosi elvtársnak.” (Péter

Gábor, a politikai rendőrség vezetőjének beszámolója; 1947. április) a) Melyik párt irányítása alatt állt a politikai rendőrség? (1 pont) b) Emeljen ki a szövegből két olyan elemet, amely azt igazolja, hogy a politikai rendőrség az a) pontban megnevezett párt fontos törvénytelen eszköze volt a kizárólagos hatalomgyakorlásért vívott küzdelemben! (Elemenként 0,5 pont.) . c) Nevezze meg azt a politikai rendszert, amelynek megteremtésében igen fontos szerepe volt a politikai rendőrségnek! (1 pont) 3 pont írásbeli vizsga 1011 10 / 32 2010. május 5 Történelem középszint Név: . osztály: 11. A feladat a világ jelenkori viszonyaihoz kapcsolódik Értelmezze a grafikont ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont.) kőolaj szén földgáz A világ szén-, kőolaj- és földgázfogyasztása a) Jelöljön meg két olyan okot, amely megmagyarázza a görbék alakulását! ok: . ok: . b) Nevezze meg az ábrázolt

fogyasztásnövekedés két kedvezőtlen gazdasági, vagy társadalmi, vagy környezeti következményét a jelenben és a jövőre nézve! következmény: . következmény: . 2 pont írásbeli vizsga 1011 11 / 32 2010. május 5 Történelem középszint Név: . osztály: 12. A feladat a mai magyar alkotmányos rendhez kapcsolódik Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! „49. § A Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az anyanyelvén való oktatásnak és nemzeti kultúrája ápolásának lehetőségét.” (A Magyar Népköztársaság alkotmányából; 1949) „68. § A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők.” (A Magyar Köztársaság alkotmányából; 1989) a) Válassza ki az alábbi meghatározások közül azt, amelyik tartalmazza a modern alkotmányok ismérveit! (Karikázza be a kiválasztott meghatározás

betűjelét!) (0,5 pont) A) Az alkotmány a kormány működését szabályozza. B) Az alkotmány a Legfelső Bíróság elvi döntéseit tartalmazza. C) Az alkotmány alaptörvény, a törvények törvénye, kifejezi a társadalmi berendezkedés alapelveit. D) Az alkotmány az Alkotmánybíróság által meghozott elvi döntések gyűjteménye. b) Emeljen ki a két idézett alkotmányrészletből egy olyan elemet (fogalmat), amelyre illik a következő meghatározás! (0,5 pont) Az államon belül kisebbségben lévő népcsoport, amelynek anyanyelve nem a többségi nyelv. c) Soroljon fel a mai hazai társadalom nemzetiségei közül hármat! (Elemenként 0,5 pont) d) Az 1949-es és az 1989-es alkotmány idézett részleteinek elemzése útján állapítsa meg, melyik értelmezi átfogóbban a nemzetiségek jogait? (0,5 pont) . e) Választását röviden indokolja meg! (1 pont) 4 pont írásbeli vizsga 1011 12 / 32 2010. május 5 Név: . osztály: Történelem

középszint II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK Olvassa el figyelmesen! A következő feladatok közül összesen hármat kell kidolgoznia. Az alábbi szabályok alapján kell választania: Kidolgozandó: egy, az egyetemes történelemre vonatkozó feladat, kettő, a magyar történelemre vonatkozó, egy rövid és egy hosszú, különböző korszakokra vonatkozó feladat. Tanulmányozza figyelmesen a feladatokat! Sorszám Korszakok, témák A feladat típusa Egyetemes 13. Görög hitvilág rövid történelem 14. Nők helyzete rövid 15. Hunyadi János harcai rövid 16. Honfoglalás kori társadalom hosszú Magyar 17. 1848-49-es szabadságharc rövid történelem 18. Dualizmus gazdasága 19. Magyarországi rendszerváltás 20. A konszolidáció kezdetei (1920-as évek) hosszú rövid hosszú Segítségül megadjuk a helyesen kiválasztott feladatok sorszámainak lehetséges kombinációit. Jelöljön meg egy oszlopot az alábbi táblázatból!

Karikázza be a választott oszlop betűjelét! Feladattípus A B C D E F G H I J K L rövid 13. 13. 13. 13. 13. 13. 14. 14. 14. 14. 14. 14. rövid 15. 15. 17. 17. 19. 19. 15. 15. 17. 17. 19. 19. hosszú 18. 20. 16. 20. 16. 18. 18. 20. 16. 20. 16. 18. Csak a szabályok szerint kiválasztott feladatok értékelhetők! A feladatok után az értékelési szempontok szerepelnek, az elért pontszámokat a javító tanár állapítja meg. A feladatok közül csak a választott hármat dolgozza ki, a többit hagyja üresen! A feladatok kidolgozása előtt tanulmányozza a 2. oldalon található útmutatót! A válaszok elkészítése során fogalmazvány (piszkozat) készíthető! írásbeli vizsga 1011 13 / 32 2010. május 5 Történelem középszint Név: . osztály: 13. A feladat az ókori Görögország történetéhez kapcsolódik (rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján az ókori görögség hitvilágának főbb

jellemzőit! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Apollón isten templomában (vázafestmény) Pallasz Athéné (dombormű) „Ők is olyanfajta társadalomban és ennek megfelelő államban élnek, mint az emberek [.] Csak két különbség van isten és ember között: az egyik fokozati, a másik lényegi, minőségi.” (Hahn István: Istenek és népek; 1980) „A legfontosabb cselekmény az áldozat volt. [] A szertartást imák kísérték Nem volt szokásban, hogy imádkozzanak anélkül, hogy valamilyen ajándékot adjanak [.], vagy ígéretet tegyenek rá, arra az esetre, ha a kérés teljesül. Ajándékával a hívő megalapozta igényét arra az ellenszolgáltatásra, amit kért []: »Bármikor is, ha kövér combját égettem ökörnek vagy kecskének, e vágyam vidd most teljesedésbe«; »Úrnő [Athéné] ezt az ajándékot Menandrosz, felajánlását teljesítve adta. Óvjad őt Zeusz leánya, hálát adva ezért.«” (Robert Parker történész)

írásbeli vizsga 1011 14 / 32 2010. május 5 Történelem középszint Név: . osztály: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 Osztószám 2 12 14. A feladat a fejlett világ jelenségeire vonatkozik a XX század első harmadában (rövid) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a nők helyzetének megváltozását a munkavállalás tekintetében az első világháborútól a harmincas évekig! „Az újfajta női magatartást a kötöttségek elleni lázadást fejezte ki a századfordulón az extravagáns öltözék, a fűző nélkül viselt bő reformruha. Kevesen, csak a konvenciókkal bátran szembeszállók hordtak ilyet, dacolva a gúnyos megjegyzésekkel. Az igazi, mindent felforgató változást a világháború hozta A

fronton harcoló férfiak helyett nők tízezrei álltak munkába, váltak családfenntartókká. [] A háború elsöpört minden romantikus illúziót, többek között a csak a családjáért élő, támaszra szoruló, gyenge asszony képét is. Új ideál született: az izmos, fiús nő, aki nem szorul fűzőviselésre, de nem is tűrné azt, szívesebben hord rövid frizurát, mint tornyos fodrászremeket, sőt a nadrág sem elképzelhetetlen számára. [] A modern nő életének fő helyszíne immár nem az otthon és a háztartás, hanem a munkahely és a társaság. A női szféra kitágulása a ruhatár teljes átalakítását kívánta. Kényelmes, egyszerű, egész nap hordható ruhákra volt szükség. A konfekciótermékek az Egyesült Államokban és szerte Európában hallatlan népszerűségre tettek szert. Az olcsó áruházi darabok az alsó-középosztály, sőt a munkásnők számára is elérhetők voltak. Megindult a divat demokratizálódásának máig tartó

folyamata.” (Sedlmayer Krisztina: Női divat az első világháború után) írásbeli vizsga 1011 15 / 32 2010. május 5 Történelem középszint Ingyen, otthon végzett tevékenység anyai feladatok háztartási feladatok gondoskodás Név: . osztály: Fizetett munka bábaasszony, dada, óvónő, babysitter takarítónő, szakácsnő, cseléd, bejárónő, varrónő, mosónő, vasalónő, lakberendező, textilművész, kertész, növénynemesítő gyógyítóasszony, orvos, ápolónő, szociális munkás, gyógypedagógus, pszichológus családi ügyek intézése, rokoni kapcsolatok fenntartása, társasági élet szervezése titkárnő, menedzser, rendezvényszervező, PRmenedzser, tolmács, hivatásos sorban álló, temetkezési szakember kedvesség, szórakoztatás, érzéki színésznő, zenész, énekes, táncosnő, gyengédség, szexualitás, anyaság pszichológus, masszőr, hostess, gésa, prostituált, béranya Ingyen munka fizetett munka (Pető Andrea: A

nők és férfiak története; 2008) . írásbeli vizsga 1011 16 / 32 2010. május 5 Történelem középszint Név: . osztály: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 Osztószám 2 12 15. A feladat a XV századi magyar történelemre vonatkozik (rövid) Mutassa be néhány példával a források és ismeretei alapján a magyar királyság lehetőségeit az ország megvédésére Hunyadi János korában! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! A végvárrendszer a XV. században „Mindkét részről sokan estek el, de sokkal többen a törökök oldalán. Egyetlen csapatuk sem tudta feltartóztatni a magyar vitézi bátorság lendületét, sőt hirtelen hátat fordítottak és megfutottak. [] Ulászló király, látva, hogy az

ellenséges lovasság fut, s hogy Amurát császár és tábora reszket a félelemtől, a személyének védelmére rendelt csapatot harcba indította, és miközben a vajda úr és a többiek vad küzdelemben csatáztak, megrohanta a császár táborát, teljesen meg akarta semmisíteni. A gyalogosok sűrű csapatai közé ért, azoknak a nagy sokasága rárohant, elnyomta őt csapatával együtt: elesett. És ez nem remélt győzelemhez juttatta a már legyőzött és levert ellenséget, amely már egyáltalán nem reménykedett a győzelemben.” (Thuróczy János leírása a várnai csatáról) írásbeli vizsga 1011 17 / 32 2010. május 5 Történelem középszint Név: . osztály: A várnai csata; 1444 Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga 1011 18 / 32

Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 Osztószám 2 12 2010. május 5 Név: . osztály: Történelem középszint 16. A feladat a honfoglalás korára vonatkozik (hosszú) Tárja fel a források és ismeretei alapján a honfoglalás kori magyar társadalom viszonyainak főbb jellemzőit! „A vándorlás tavasz elején kezdődik [] Ahogy megérkeznek az első, előre kiszemelt alkalmas legelőterületre, megállapodik a karaván, az állatokat széthajtják, minden fajtát külön-külön csoportban, s felállítják a lakóházakat, a jurtokat. Egy-egy jurt felállítására körülbelül egyórai idő kell, így tehát elég gyorsan együtt van az első nyári állomás tanyája vagy «faluja». És itt marad most jó ideig, aszerint, hogy milyen minőségű a terület füve, vagy mekkora területű ez a legelő [] Ha aztán kimerült a terület táplálékanyaga, azaz lelegelték a füvet teljesen, akkor továbbvándorolnak a következő legelőterületig, a második

állomáshelyre.” (Cs Sebestyén Károly, történész) Jurta Kézi malom „Hét vezér alá tartoztak, egyikőjüket, közülük a legtekintélyesebbet tyila-nak (gyula) hívták. [] Az őket jól ismerők elmondása szerint (e turkok) országa messze keleten van. A besenyők tőlük keletre vannak, velük szomszédosak Róma földje tőlük délre esik, Konstantinápoly városa pedig kicsit ferdén keletre. Északra tőlük Murawa városa van és a szlávok többi országa, nyugatra tőlük a szászok és a frankok vannak. Andalúzia földjéig nagy távolságot tettek meg [] (Az őket jól ismerők szerint) e portyájuk útvonala Lombardián keresztül vezetett, amely velük szomszédos. Köztük és Lombardia között 8 napi (járóföld) van, szálláshelyeik a Duna folyó mentén vannak, ők maguk pedig nomádok, mint a beduinok. Városaik nincsenek, sem házaik, hanem nemezsátrakban laknak, szétszórt táborhelyeken.” (Ibn Hajján arab krónikás beszámolója a

magyarok 942-es hispániai hadjáratáról) írásbeli vizsga 1011 19 / 32 2010. május 5 Történelem középszint Név: . osztály: A honfoglalás kori társadalom szerkezetének vázlata írásbeli vizsga 1011 20 / 32 2010. május 5 Történelem középszint Név: . osztály: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga 1011 21 / 32 Elérhető Elért pont 8 4 4 8 10 8 42 Osztószám 2 21 2010. május 5 Történelem középszint Név: . osztály: 17. A feladat az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc történetére vonatkozik (rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján a tavaszi hadjáratot és politikai következményeit! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! „1-ör. Magyarország a vele

törvényesen egyesült Erdéllyel és hozzá tartozó minden részekkel és tartományokkal egyetemben szabad, önálló és független európai státusnak [állam] nyilváníttatik, s ezen egész státus területi egysége feloszthatatlannak s épsége sérthetetlennek kijelentetik. 2-or. A Habsburg-Lothringeni ház [] Magyarország, a vele egyesült Erdély és hozzá tartozó minden részek és tartományok feletti uralkodásból ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik, kirekesztetik, s magyar koronához tartozó minden címek használatától megfosztatik, s az ország területéről s minden polgári jogok élvezetéből számkivettetik.” ( Függetlenségi Nyilatkozat) Budavár bevétele; 1849. május 21 írásbeli vizsga 1011 22 / 32 2010. május 5 Név: . osztály: Történelem középszint Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása

Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 Osztószám 2 12 18. A feladat a kiegyezés korának történelméhez kapcsolódik (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján a dualizmus korának gazdasági fejlődését! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! „Pártoljuk a hazai ipart!”-plakát írásbeli vizsga 1011 23 / 32 2010. május 5 Történelem középszint Név: . osztály: „Az állami ipartámogatás 1. § Állami kedvezményekben részesíttetnek: 1 A technika jelen fejlődése szerint berendezett azon gyárak, amelyek Magyarországon eddig elő nem állított cikkeket készítenek [] 2 A technika jelen fejlődése szerint berendezett következő, már létező vagy ezen túl felállítandó gyárak, éspedig: a) azon gyárak, amelyekben sárgaréz áruk, sárgaréz, pléh, cink, cinkpléh, drót, drótszeg, fémkeverékekből való áruk, zománcozott vasedények,

szerszámgépek, munkagépek, gőzgépek és gőzkazánok, zongorák, elektrodinamikus készülékek, fegyverek, porcelán, tábla- és tükörüveg, üveg, regeneratív fűtőkészülékek, kaucsuk, cellulóz, tapéták, konzervek, konyak, szóda, kénsav, aszfalt készül; b) a rizshántoló malmok, a mezőgazdaság kiegészítő részét képező szeszgyárak, selyemfonó, -szövő és festőgyárak, gyapjúfonó, -szövő és appretírozó gyárak, pamutfonó, -szövő és –fehérítő gyárak, len- és kendertörő és kikészítőtelepek, len- és kenderfonó, -szövőgyárak, kötszövészeti gyárak.” (1881 évi XLIV törvénycikk a hazai iparnak adandó állami kedvezményekről) Az egy főre jutó nemzeti jövedelem néhány európai országban írásbeli vizsga 1011 24 / 32 2010. május 5 Történelem középszint Név: . osztály: . írásbeli vizsga 1011 25 / 32 2010. május 5 Név: . osztály: Történelem

középszint Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 8 4 4 8 10 8 42 Osztószám 2 21 19. A feladat a magyarországi rendszerváltásra vonatkozik (rövid) Mutassa be a források és ismeretei felhasználásával a rendszerváltás folyamatának néhány meghatározó elemét! „2. § (1) A Magyar Népköztársaság szocialista állam 3. § A munkásosztály marxista-leninista pártja a társadalom vezető ereje 7. § A Magyar Népköztársaság gazdasági életét állami népgazdasági terv határozza meg. 54. § (2) A Magyar Népköztársaságban az állampolgári jogokat a szocialista társadalom érdekeivel összhangban kell gyakorolni” (Részletek a rendszerváltás előtti alkotmányból) „A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot

megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés [] Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg: 3. § [] egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet 8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. 9. § A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát. ” (A Magyar Köztársaság Alkotmányának bevezetője) „A Magyar Köztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok kivonására 1990–1991 folyamán kerül sor.” (Magyar-szovjet Egyezmény a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonulásáról, 1990 március 10) A nemzeti össztermék eredete (%) írásbeli vizsga 1011 Év Külföldi tulajdon Belföldi Köztulajdon magántulajdon 1990 1 23

76 1995 14 49 37 26 / 32 2010. május 5 Történelem középszint Név: . osztály: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 Osztószám 2 12 20. A feladat Magyarország két világháború közötti történelméhez kapcsolódik (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján az ellenforradalmi rendszer belpolitikai konszolidálódását (1920–22)! „1. § [] Ennek a törvénynek alkalmazása szempontjából közérdekű földbirtokpolitikai célnak nyilvánítható különösen az arany vagy ezüst vitézségi éremmel kitüntetett földmívelők, a földmíves hadirokkantak, a munkaképes földmíves hadiözvegyek és felnőtt földmíves hadiárvák földhöz juttatása; gazdasági munkásházak emelése; a mezőgazdasági

munkásoknak, törpe- és kisbirtokosoknak földhöz juttatással való megerősítése, továbbá a közszolgálati alkalmazottaknak, a becsülettel szolgált katonáknak és az érdemes gazdatiszteknek földhöz juttatása, közoktatási célokat szolgáló intézmények és közlegelők létesítése írásbeli vizsga 1011 27 / 32 2010. május 5 Történelem középszint Név: . osztály: avagy végül a haladó gazdálkodásnak irányt mutatni hivatott középbirtokok alakítása is.” (1920 évi XXXVI törvénycikk a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről) „1. § Aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez vagy vezet, bűntettet követ el, és öt évig terjedő fegyházzal büntetendő.” (1921 évi III törvénycikk, az ún.

„rendtörvény”) „Az értekezlet [] megállapodott abban, hogy: 1. A gyülekezési jog visszaállíttatik 2. A szakszervezetek alapszabályaikban körülírt működésüket [] akadálytalanul folytathatják. A közalkalmazottak, vasutasok és postások szakszervezete azonban vissza nem állítható [] 11. A kormány a gazdasági bajok orvoslására [] mindent elkövet, úgyszintén a munkabérek szabályozására is kellő formát keres [] A szociáldemokrata munkásság óhajainak [] teljesítésével párhuzamosan [] kijelentik, hogy: A nemzet és az ország érdekeit a munkásság érdekeivel azonosnak tekintik. [] hajlandó a polgári osztályokkal gazdasági téren kooperálni. Politikai sztrájkoktól tartózkodik, szakít a liberális blokkal, nem támogatja a [] demagógiát. Mint a kormány ellenzéke tisztességes fegyverekkel küzd.” (A Bethlen-Peyer paktum Részletek a minisztériumi titkár összefoglaló jelentéséből) „Nagy veszedelem az, ha az általános,

titkos választójogot műveletlen, értelmetlen tömegeknek kell gyakorolniuk. Televényföldje az ilyen nép a legrosszabb demagógiának. Mint belügyminiszter meggyőződéssel működtem közre abban, hogy a Friedrich-kormány választójogi rendeletét, amely a legszélsőségesebb általános, titkos választáson alapult, módosítjuk és választójogunkat a magyar tömegek értelmi szintjével összhangba hozzuk. Vállalom e tényért a történelmi felelősséget” (Gróf Klebelsberg Kunó a választójogról) „1. § A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra az 1920/21-ik tanév kezdetétől csak oly egyének iratkozhatnak be, kik nemzethűségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók és csak oly számban, amennyinek alapos kiképzése biztosítható. 3. § [] Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt

kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctized részét.” (Az 1920 évi XXV Törvény) írásbeli vizsga 1011 28 / 32 2010. május 5 Történelem középszint Név: . osztály: Kronológia: 1920. I 25-26: nemzetgyűlési választások VII. 19: gróf Teleki Pál kormánya IX. 26: törvény az egyetemi felvételek szabályozásáról (numerus clausus) 1921. III 26IV 5: IV Károly első visszatérési kísérlete IV. 6: a „rendtörvény” IV. 14: gróf Bethlen István kormánya X. 20-24: IV Károly második visszatérési kísérlete XII. 22: megállapodás a kormány és a szociáldemokrata párt között 1922. II 22: megalakul az Egységes Párt III. 2: kormányrendelet a választójogról V. 28-VI11:

nemzetgyűlési választás (Egységes Párt: 58%) írásbeli vizsga 1011 29 / 32 2010. május 5 Történelem középszint Név: . osztály: . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga 1011 30 / 32 Elérhető Elért pont 8 4 4 8 10 8 42 Osztószám 2 21 2010. május 5 Történelem középszint Név: . osztály: írásbeli vizsga 1011 31 / 32 2010. május 5 Név: . osztály: Történelem középszint maximális elért pontszám pontszám 1. Ókori vallások 2. Középkori Európa 3. Középkori Magyarország 4. Kora újkori Európa 5. XVIII századi Magyarország I. Egyszerű, 6 Ipari forradalom 7. 1848 március 15 rövid feladatok 8. Versailles-i béke 9. Horthy-korszak 10. Rákosi-korszak 11. Jelenkor 12. Alkotmány I. Összesen 13.

Görög hitvilág 14. Nők helyzete 15. Hunyadi János harcai II. Szöveges 16 Honfoglalás kori társadalom kifejtendő 17. 1848–49-es szabadságharc feladatok 18. Dualizmus gazdasága 19. Magyarországi rendszerváltás 20. A konszolidáció kezdetei (1920-as évek) II. Összesen Az írásbeli vizsgarész pontszáma: 4 4 5 4 5 4 5 2 3 3 2 4 45 12 12 12 21 12 21 12 21 45 90 javító tanár Dátum: . elért pontszám programba egész beírt egész számra pontszám kerekítve I. Egyszerű, rövid feladatok II. Szöveges kifejtendő feladatok javító tanár jegyző Dátum: . írásbeli vizsga 1011 Dátum: . 32 / 32 2010. május 5 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 5 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 1011 TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Történelem

középszint Javítási-értékelési útmutató Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok javításához A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől eltérő színű tollal javítsa az alábbiak szerint! 1. Jó válasz 9 2. Hiány(osság) 3. Nem tartozik szorosan a megoldáshoz 4. Felesleges, értékelhetetlen rész (áthúzás) 5. Súlyos hiba, tartalmi tévedés (aláhúzás) √ [ ] 6. Értelmetlen szöveg, logikai problémák (aláhúzás) ∼∼∼∼∼∼ 7. Nyelvhelyesség (aláhúzás) 8. Durva helyesírási hiba (aláhúzás) (Durva helyesírási hiba: - a mássalhangzók időtartamának hibás jelölése - az összeolvadás, a hasonulás és a kiesés hibás írásmódja - kis- és nagy kezdőbetű tévesztése (pl. Római Birodalom, Széchenyi, napóleoni, németországi) - igekötős igék hibás egybe-, illetve különírása - tagadószó egybeírása - az ly- j tévesztése) A feladatok alatt található téglalapok közül a bal oldaliban a

feladatra adható maximális pontszám van, a jobb oldali téglalapba kell beírni a tanuló által elért összes/teljes pontszámot. A feladatok egyes részeinek megoldásáért járó részpontszámokat is írja a dolgozat(ok)ra! Csak a megoldási útmutatóban megadott/megfogalmazott válaszelemeket fogadja el, és az egyes feladatoknál feltüntetett pontozás szerint értékeljen! A megadott válaszelemektől eltérést lehetővé tevő feladatokra, feladatelemekre (pl. indoklás) és feladattípusokra a részletes megoldási útmutatóban külön utalás található. I. A rövid feladatok javítása, értékelése Értékelési alapelv, hogy a javítókulcsban szereplő válaszelemeket kell jó válaszként elfogadni. Pontozás Jó válasz/válaszelem: Rossz válasz: Hiányzó válasz: 0,5 vagy 1 pont (a megoldókulcsban feltüntetettek szerint) 0 pont 0 pont Azokra a feladatelemekre lehet 0,5 pontot adni, amelyeket a javítókulcs külön is megjelöl. A megoldókulcsban

megadott pontszám egy-egy eleme már tovább nem bontható. Az egyes feladatrészek pontjainak összesítése során kapott pontszámot nem kell kerekíteni, lehet pl. 3,5 pont írásbeli vizsga 1011 2 / 18 2010. május 5 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató A több válaszelemből álló feladatok pontozása: • ha 2 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan válaszelemért 1–1 pont adható; • ha 1 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan válaszelemért 0,5–0,5 pont adható. A nem zárt végű feladatoknál (az indoklásoknál, szövegértelmezéseknél stb.) minden olyan megoldás elfogadható, amely tartalmilag megegyezik a megoldási útmutatóban szereplő válasszal. (Ezért ezeknél a feladatoknál a megoldások „Pl”-val kezdődnek) Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani (pl. igaz-hamis), ott

az összes válaszelem aláhúzása, megjelölése esetén a válasz nem értékelhető. Ha egy feladat meghatározza az elem(ek) számát, és a vizsgázó ennél többet ír, akkor a beírás sorrendjében kell értékelni. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó „jutalompont” nem adható. Hibás vagy hiányzó válaszelemek miatt pontot levonni nem szabad. Ha az egyszerű, rövid feladatok összpontszáma egész szám, akkor nincs teendő, ha törtszám, akkor a matematika szabályai szerint egész számra kell kerekíteni (pl. 23,5 pont kerekítve 24 pont). A kerettantervekben szereplő személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők. A megoldásban szereplő javítókulcstól csak különösen indokolt esetben lehet eltérni. Az eltérések okát a javítónak külön szöveges magyarázattal kell indokolnia. II. A szöveges feladatok javítása, értékelése 1. A feladatválasztás Összesen három feladat

értékelhető: egy egyetemes történelemre vonatkozó rövid feladat, egy magyar történelemre vonatkozó rövid feladat, egy magyar történelemre vonatkozó hosszú feladat. A két magyar történelemre vonatkozó feladatnak különböző korszakokra kell vonatkoznia. A feladatok értékelése a tanulók hibás feladatválasztása esetén Ha három feladatot oldott meg a tanuló, de helytelenül választott a korszakok, a feladattípus stb. vonatkozásában, akkor • azt a feladatát (vagy feladatait) kell figyelmen kívül hagyni, amelyikben a legkevesebb pontot érte el, így az összpontszám kiszámításánál a legkisebb pontveszteség éri; • azt az egy (kettő) feladatát kell figyelembe venni, amely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. Ha a tanuló háromnál több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását, és a megoldások között van három olyan feladat, amelyik megfelel a

választási szabályoknak, akkor a legkisebb sorszámú megoldott feladattól indulva, a jó választás szabályai alapján emelkedő számsorrendben kell a feladatokat értékelni (pl. 13, 15, 18 vagy 14, 15, 18) Ha a tanuló háromnál több feladatba is belekezd, de nincs három olyan feladata, amely megfelel a választási szempontoknak, akkor azokat a feladatait kell figyelembe venni, amely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. Ha a vizsgázó mindegyik feladatba belekezd, és nem jelzi egyértelműen választását, akkor a vizsgaleírásnak megfelelően a 13., 15, 20 feladatok megoldását kell értékelni írásbeli vizsga 1011 3 / 18 2010. május 5 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 2. A feladatok értékelése A feladatok értékelésében a következő szempontok a meghatározók: a) feladatmegértés, b) követelményeknek (kompetenciák, tartalmak) való megfelelés, c)

megszerkesztettség, nyelvhelyesség. A szöveges feladatok értékelése a javítókulcs felhasználásával történik, amely tartalmazza a konkrét értékelési szempontokat és a műveleteket, valamint a hozzájuk rendelhető tartalmakat. a) Útmutató a feladatmegértés pontozásához: A feladatmegértés kapcsán a következő szempontokat kell figyelembe venni. • A feladat (téma, korszak) azonosítása: a diák a megadott problémáról, témáról, korszakról ír-e? • A tématartás, a lényeg kiemelése: lényegre törően, a feladatban felvetett problémára koncentrál-e? • Tartalmi mélység, kifejtettség: megállapításai és következtetései mennyire összetettek, illetve relevánsak-e a probléma szempontjából? • A műveleti sokszínűség és eredményesség: használja-e a megfelelő forrásokat, és tude lényeges megállapításokat, következtetéseket tenni? A feladatok konkrét értékelésénél az első lépés annak eldöntése, hogy a

feladatmegértésre adható 4 vagy 8 pontból elért-e a vizsgázó legalább 1 pontot. Ha nem, akkor a feladat összpontszáma csak 0 pont lehet. A problémamegoldó (rövid) feladatoknál 4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott 3 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozta ki, és használta a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére

vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használta a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak. Az elemző (hosszú) feladatoknál 7-8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket, megállapításokat fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott. 4-6 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2-3 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozta ki, és használta a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat. írásbeli vizsga 1011 4 / 18 2010. május 5 Történelem középszint Javítási-értékelési

útmutató 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak. b) A műveletek és a tartalmi elemek pontozása A javítókulcsban az egyes kompetenciák (pl. idő- és térbeli tájékozódás, források használata) alkalmazásához kapcsolódó műveleteket „M”-mel, a hozzájuk rendelhető tartalmi elemeket pedig „T”-vel jelöltük. Szoros összefüggés van természetesen a két értékelési szempont között, hiszen a műveletek csak a konkrét tartalmakon keresztül értelmezhetők és értékelhetők. Egy művelethez a problémamegoldó (rövid) feladatok esetében egy-két tartalom kapcsolódik, míg az elemző

feladatokban – különösképpen az eseményeket alakító tényezők föltárásánál – több, kettő-három tartalmi elem is rendelődik. Ha a javítókulcsban egy művelethez csak egy tartalmi elem kapcsolódik, akkor a javításban a műveletek és a tartalmak pontszámának is meg kell egyeznie. (Például: rövid feladatok esetében a Tájékozódás térben és időben, a Szaknyelv alkalmazása és a Források használata szempontokra, illetve hosszú feladatok esetében a Tájékozódás térben és időben és a Szaknyelv alkalmazása szempontokra csak 0 vagy 2 vagy 4 pont adható.) Ha a javítókulcsban egy művelethez több tartalmi elem kapcsolódik, akkor a köztük lévő szoros összefüggés miatt bizonyos pontszámok nem adhatók (például: rövid feladatoknál az Eseményeket alakító tényezők feltárása szempontra nem adható 1 és 4 pont, a hosszú feladatoknál a Források használata szempontra nem adható 1 és 5 pont, az Eseményeket alakító

tényezők feltárása szempontra nem adható 1 és 6 pont). Általános szabályként az egyes műveletek és az egyes tartalmak pontozásakor az alábbiakat kell érvényesíteni. A „Műveletek” (M) pontozása 2 pont akkor adható, ha a hozzá tartozó, a vizsgázó által elért tartalmi pontszám magas (az elérhető maximális tartalmi pontszám több mint 50%-a). 1 pont akkor adható, ha a tartalmi pontszámokból a vizsgázó legalább 1 pontot elért, és a válasz nem tartalmaz durva hibát (téves adatot, megállapítást). 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó a tartalmi elemekre nem szerzett pontot, és a válasza súlyos tévedést tartalmaz. A tartalmi elemeknél szereplő példák (Pl.) azt jelzik, hogy mely tartalmak fogadhatók el jó válaszként. A tartalmi válaszelemek általában két részből állnak: idő- és térmeghatározás; általános és konkrét fogalomhasználat; felsorolás (rögzítés, bemutatás) és következtetés (megállapítás). Ez a

pontozásnál azt jelenti, hogy ha csak az egyik elemet tartalmazza a válasz, akkor 1 pontot, ha mindkettőt, akkor 2 pontot lehet adni. Természetesen a tartalmi válaszelemeknél – különösképpen a felsorolásoknál és következtetéseknél – másfajta jó kombináció is elfogadható, mint amit a javítókulcs tartalmaz! A javítókulcsban néhány tartalmi elemnél a „vagy” szóval elválasztva több jó válaszlehetőség is szerepel, mindez nem zárja ki, hogy más jó tartalmi elemeket is elfogadjon az értékelő. írásbeli vizsga 1011 5 / 18 2010. május 5 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató A „Tartalmi elemek” (T) pontozása 2 pont akkor adható, ha a válasz megfelelő mennyiségű helyes adatot tartalmaz, az elemzés jó színvonalon hivatkozik a forrásokra (szerzőre, szándékokra, körülményekre stb.), valamint többféle jellemző, tipikus okot, következményt fogalmaz meg, és/vagy említ az eseményekhez

kapcsolódó történelmi személyiségeket. 1 pont akkor adható, ha kevés és nem lényeges, nem a legjellemzőbb adatot, következtetést, megállapítást tartalmaz az elemzés. 0 pont akkor adható, ha nincsenek adatok, összefüggések, vagy ha teljesen hibás megállapítások vannak a megoldásban. c) A „Megszerkesztettség, nyelvhelyesség” pontozása A problémamegoldó (rövid) feladatoknál 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló, szerkesztett szöveg, melyben nincsenek durva helyesírási hibák. 1 pont akkor adható, ha több nyelvhelyességi és több durva helyesírási hiba van benne. 0 pont akkor adható, ha a megoldás csupán szavakból álló vázlat, nincsenek benne összefüggő mondatok. Az elemző (hosszú) feladatoknál 7-8 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló, koherens, szerkesztett szöveg, felépítése logikus, arányosan igazodik a tartalmi kifejtéshez, megállapításai árnyaltak, több

szempontúak, és nem tartalmaz nyelvtani vagy helyesírási hibát. 4-6 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de aránytalanul szerkesztett, vagy néhány megállapítása leegyszerűsített, egysíkú, kisebb nyelvhelyességi hibákat tartalmaz. 2-3 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de a szöveg rosszul szerkesztett, aránytalan, hiányos (pl. a bevezetés, tárgyalás, befejezés közül valamelyik hiányzik) A szöveg megállapításai leegyszerűsítettek, egysíkúak, nyelvhelyességi hibákat tartalmaznak. 1 pont akkor adható, ha a válasz mondatokból áll, de a mondatok között alig van (tartalmi vagy nyelvi) összefüggés, és súlyos nyelvhelyességi és helyesírási hibákat tartalmaz. 0 pont akkor adható, ha a válasz vázlatszerű, csupán szavakból áll. 3. A szöveges feladatok terjedelme Fontos szövegalkotási kompetencia, hogy a vizsgázó a gondolatait az előre meghatározott terjedelem keretei között

fejtse ki. Indokolt esetben a kipontozott helyen megkezdett gondolat a lap üres helyein befejezhető, és ez a válaszelem is és értékelhető Ez a rövid feladatoknál kb. 2-3 sort, hosszú feladatoknál kb 4-5 sort jelent írásbeli vizsga 1011 6 / 18 2010. május 5 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 4. A szöveges feladatok értékelésének javasolt menete 1. Tanulmányozza át a feladatok javítókulcsait! 2. Tekintse át az értékelési szempontsor mintáját! 3. Ellenőrizze a vizsgázó feladatválasztásait! 4. Legalább kétszer olvassa el a tanuló dolgozatát! 5. A javítókulcs elemei szerint állapítsa meg az egyes szempontok szerint elért pontszámot! 6. Állapítsa meg az összpontszámot, és az osztószám (2) segítségével számítsa át vizsgaponttá! 7. A vizsgapontokat feladatonként ne kerekítse! 8. Számítsa ki a három esszéfeladatban elért összesített vizsgapontszámot! Ha ez az összpontszám egész szám,

akkor nincs teendő, ha törtszám, akkor a matematika szabályai szerint egész számra kell kerekíteni (pl. 23,5 pont kerekítve 24 pont) III. A feladatlap összpontszámának megállapítása Adja össze az I. és a II összetevőben elért pontszámokat! Táblázatok a feladatok értékeléséhez, pontozásához Rövid választ igénylő feladat Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 OSZTÓSZÁM 2 12 Hosszú választ igénylő feladat Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga 1011 Elérhető Elért pont 8 4 4 8 10 8 42 OSZTÓSZÁM 2 21 7 / 18 2010. május 5

Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató I. RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. Ókori vallások (Elemenként 0,5 pont, összesen 4 pont) a) A) 2 C) 3 D) 6 b) C) c) D) C) A) B) 2. A középkori Európa (Elemenként 0,5 pont, összesen 4 pont) a) b) c) d) e) f) g) h) igaz hamis x x x x x x x x 3. A középkori Magyarország (Összesen 5 pont) a) (Elemenként 0,5 pont.) A) esemény A kapuadó elrendelése uralkodó I. Károly (Róbert) B) A királyi vármegyerendszer megszervezése I. (Szent) István C) A „második honalapítás” IV. Béla D) A fekete sereg felállítása I. (Hunyadi, Corvin) Mátyás E) A nemesség ellenállási jogának első beiktatása II. András F) Hunyadi János hosszú hadjárata I. Ulászló G) A mohácsi vész II. Lajos H) A magyar történelem első koronázása I. (Szent) István b) (1 pont)(Csak a helyes sorrend értékelhető.) H) E) írásbeli vizsga 1011 D) G) 8 / 18 2010. május 5

Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 4. A kora újkori Európa (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont) a) Törvényt a parlament hoz. b) Az adókivetés a király joga. c) Független bíróság. d) A gazdaságpolitikát a király határozza meg vagy merkantilizmus vagy colbertizmus vagy ezek lényegi ismertetőjele. (Más hasonló értelmű válaszok is elfogadhatók. A párhuzamos állítás egyszerű tagadása nem megfelelő!) 5. A XVIII századi Magyarország (Elemenként 0,5 pont, összesen 5 pont) a) Német (sváb). b) Pl.: király / uralkodó (nevesítve is lehet); földbirtokosság (nevesítve is lehet); udvari kamara; az ezt befolyásoló történelmi tényezők valamelyike (pl. államérdek, munkaerőpótlás, germanizálás, katolizálás, adófizetők számának növelése). c) Pl.: szerbek, (rácok), románok (oláhok), ruszinok/ruténok, cigányok, zsidók d) 41,6% : magyar; 10,7%: szlovák. e) Pl.: cigányok, zsidók, görögök, örmények,

szlovénok (vendek), lengyelek f) 3,9 millió 6. Ipari forradalom (Összesen 4 pont) a) 5, 7, 8, 10 (Más sorrend is elfogadható.)(Elemenként 0,5 pont) b) gyár (1 pont) c) gőz(energia) vagy szén(energia) (1 pont) 7. 1848 március 15 (Elemenként 0,5 pont, összesen 5 pont) a) b) c) d) e) cenzúra közteherviselés vagy közös teherviselés jobbágyfelszabadítás vagy úrbéri viszonyok megszüntetése vagy kötelező örökváltság (felelős) minisztérium / kormány sajtószabadság 1 6 7 2 1 8. Versailles-i béke (Elemenként 0,5 pont, összesen 2 pont) a) b) c) Wilson, USA vagy Clemenceau, Franciaország vagy Lloyd George, Nagy-Britannia/ Anglia Németországot Területi csonkítás, büntetés. (Más, hasonló tartalmú válaszok is elfogadhatók) 9. Horthy-korszak (Összesen 3 pont) a) a nagyobb lakások kisebb százalékban fordulnak elő (0,5 pont) b) Minél nagyobb a lakás, annál jellemzőbb a cselédtartás. (0,5 pont) c) A 2 szobásnál nagyobb lakás esetében

nem jellemző az albérlőtartás. vagy Minél nagyobb a lakás, annál kevésbé jellemző az albérlőtartás. (0,5 pont) d) Minél nagyobb a lakás, annál jellemzőbb a fürdőszobával való ellátottság. (0,5 pont) írásbeli vizsga 1011 9 / 18 2010. május 5 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató e) Pl.: a összefüggésre: A nagy lakások bérlése, megvétele, fenntartása drága, emiatt irántuk kisebb a kereslet. b összefüggésre: A cselédtartás íratlan követelmény az alsó középosztálytól felfelé. vagy A nagy lakások gazdag lakói számára nem jelent különösebb anyagi terhet a cselédtartás. c összefüggésre: A nagy lakásokban élők jobb anyagi helyzetük miatt kevésbé szorulnak rá az albérlőtartásból származó kiegészítő jövedelemre. d összefüggésre: Az egyszobás lakások a szegény társadalmi csoportoknak épültek, a bérbeadó tulajdonosok számítása szerint nem tudnák megfizetni a fürdőszoba

miatt magasabb lakbéreket. vagy A társadalmi presztízs és a vagyoni helyzet emelkedésével nő a fürdőszobahasználat iránti igény vagy A főváros közművesítésével technikailag egyre nagyobb mértékben lehetséges a fürdőszoba-építés, de az építtetők (tulajdonosok) csak a vagyonosabbak fizetőképes keresletének arányában hajlandók erre. (Okonként 0,5 pont) (Más, hasonló értelmű, reális összefüggést bemutató válaszok is elfogadhatók.) 10. Rákosi-korszak (Összesen 3 pont) a) kommunista párt vagy Magyar Kommunista Párt vagy MDP (Magyar Dolgozók Pártja) (1 pont) b) Pl.: Ügynökök beépítése más pártokba vagy Más pártok tisztségviselőinek megzsarolása vagy A miniszterelnök telefonjainak lehallgatása. vagy Más pártok vezetőinek lehallgatása (Elemenként 0,5 pont.) (Egyéb hasonló tartalmú és a szövegből kielemezhető válaszok is elfogadhatók.) c) Rákosi-rendszer vagy diktatúra vagy pártállam vagy proletárdiktatúra

vagy totális diktatúra vagy egypártrendszer vagy kommunista diktatúra(1 pont) 11. Jelenkor (Elemenként 0,5 pont, összesen 2 pont) a) Pl. Az 1 ipari forradalom a szénenergián alapult vagy A 2 ipari forradalom a kőolaj felhasználását növeli. vagy A Föld lakosságának növekedése és / vagy az ipari forradalom megnöveli az energiaigényt. vagy A vegyipar növekvő mértékben igényli a szénhidrogéneket (Egyéb ideillő ok is elfogadható.) b) Pl.: A légkör elszennyeződése vagy Üvegházhatás vagy Élővizek elszennyeződése vagy Meg nem újuló energiaforrások kimerülésének veszélye. vagy A rosszabb adottságú lelőhelyek kiaknázása növeli a költségeket. vagy Energiaárak növekedése a jövőben vagy A szegény országok/régiók nem vagy nem a szükséges mennyiségben jutnak majd hozzá az energiához. (Egyéb hasonló tartalmú kedvezőtlen következmény elfogadható) 12. Alkotmány (Összesen 4 pont) a) C) (0,5 pont) b) nemzetiség vagy nemzeti

és nyelvi kisebbség (0,5 pont) c) bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán közül bármelyik három (Elemenként 0,5 pont) d) Az 1989. évi alkotmány (0,5 pont) e) Az „államalkotó tényező” kifejezés tartalma minőségileg magasabb szintű az anyanyelvi oktatás és a nemzeti kultúra ápolásának jogánál. (1 pont) (Más hasonló értelmű megfogalmazások is elfogadhatók.) írásbeli vizsga 1011 10 / 18 2010. május 5 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK 13. Görög hitvilág (rövid) Szempontok Feladatmegértés Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapjában a görög hitvilággal foglalkozik, s bemutatja annak szerepét a görög társadalomban. A mellékletek elemzésével lényeges összefüggésekre mutat rá Tájékozódás térben M: A témát elhelyezi a térben és az időben. T: A görög világot a Kr. e I

évezredben vizsgálja Ismeri és időben Hellász elhelyezkedését (benne: pl. Olümposz) M: A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a Szaknyelv témához kapcsolódó fogalmakat. alkalmazása T: Használja az alábbi általános fogalmakat (pl. vallás, istenek, politeizmus), illetve helyesen alkalmazza a téma szakkifejezéseit (pl. mítosz, mitológia, polisz) M: A válaszba beépülnek a mellékletekből kibontható Források információk s belőlük a vizsgázó következtetéseket von le. használata T: Pl.: Rögzíti az istenvilág és a társadalom hasonló és eltérő vonásait (pl. emberi tulajdonságokkal bíró istenek, istenek halhatatlanok – emberek halandók), és bemutatja a vallási élet szerepét a görög világban (istenek, áldozat). M: A vizsgázó feltárja a görög vallásosság főbb Eseményeket meghatározóit, és következtetéseket von le azokból. alakító tényezők T: Pl.: Rögzíti, hogy a mitológiai világszemlélet szerint

a feltárása világot istenek és természetfölötti lények irányítják, és megállapítja, hogy az olümposzi istenek beavatkoznak az emberek életébe. T: Pl.: Rámutat a görög istenvilág sokszínűségére, és megállapítja, hogy a hitvilág a görög összetartozást erősítette (szentélyek, jósdák, ünnepi játékok), vagy rögzíti, hogy a vallásgyakorlás egyik módja az áldozatbemutatás volt, és megállapítja, hogy hitük szerint ezzel befolyásolták az istenek kedvező döntését. Megszerkesztettség, A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy nyelvhelyesség helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM Pont 0-4 0-4 0-4 0-4 0-6 0-2 24 12 14. Nők helyzete (rövid) Szempontok Feladatmegértés Műveletek, tartalmak A vizsgázó a női munkavállalás kibővülését mutatja be az I. világháború és a következő évek

keretébe helyezve, megállapításai konkrét példákat, összefüggéseket tartalmaznak. Tájékozódás térben M: A történelmi jelenségeket elhelyezi a térben és az időben. és időben T: A témát elhelyezi a XX. század első részében (pl említi az I. világháborút: 1914-18) A témát a fejlett világban helyezi el (kb. Nyugat-Európa, Észak-Amerika) írásbeli vizsga 1011 11 / 18 Pont 0-4 0-4 2010. május 5 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató M: A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó fogalmakat. T: Használja az alábbi általános fogalmakat (pl. munka, gyár), illetve helyesen alkalmazza a téma szakkifejezéseit (pl. hátország, egyenjogúság, női munka) M: A válaszba beépülnek a forrásokból kiolvasható Források információk, s belőlük a vizsgázó következtetéseket von használata le. T: Pl.: Rögzít, hogy a háború kikényszerítette a női tömegek munkába

állását, és megállapítja, hogy ezzel megváltozott a hagyományos női szerep is (pl. társasági élet, szórakozás, öltözködés). M: A válasz feltárja a női munkavállalás tömegessé Eseményeket válásának fő tényezőit, s utal ennek következményeire. alakító tényezők T: Pl.: Rögzíti, hogy a modern polgári állam hatott a nők feltárása társadalmi szerepvállalására, és megállapítja, hogy ez kiszélesítette a nők munkavállalási lehetőségeit. T: Pl.: Utal arra, hogy a nők tömeges munkáját a háború utáni gazdaság és társadalom is igényelte, és megállapítja, hogy mindezek ellenére a század első felében még a hagyományos női szerepek dominálnak. Megszerkesztettség, A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy nyelvhelyesség helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM Szaknyelv alkalmazása 0-4 0-4

0-6 0-2 24 12 15. Hunyadi törökellenes harcai (rövid) Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása írásbeli vizsga 1011 Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően Hunyadi János török ellenes harcait és azok eredményességét vizsgálja. A forrásokból lényeges következtetéseket fogalmaz meg. M: A témát elhelyezi az időben és a térben. T: Hunyadi János korát az 1440-es évek elejétől az 1456-ig tartó időszakra teszi. Megnevezi a hadjáratokban érintett területeket (benne Nándorfehérvárt). M: A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó fogalmakat. T: Használja az alábbi általános fogalmakat (pl. hadsereg, ütközet), illetve helyesen alkalmazza a téma szakkifejezéseit (pl. kormányzó, támadó hadjárat, végvárrendszer). 12 / 18 Pont 0-4 0-4 0-4 2010. május 5 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató M: A vizsgázó elemzi a

forrásokat, s azokból lényegi információkat emel ki. T: Pl.: Rögzíti, hogy a várnai csata vereséggel végződött, és megállapítja, hogy a vereség következtében felértékelődött a védekezés szerepe. Eseményeket alakító M: Összegzi a török elleni küzdelem meghatározó tényezőit, és utal a harcok legfontosabb tényezők feltárása következményeire. T: Pl.: Rögzíti, hogy a Török Birodalom erőforrásai lényegesen felülmúlták Magyarországét, és megállapítja, hogy csak a védekezés hozhatott sikert. T: Pl.: Rögzíti, hogy Hunyadi török elleni küzdelmeit belpolitikai tényezők is segítették, és utal arra, hogy az ország jelentős külföldi segítségre nem számíthatott. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépíMegszerkesztettség, tett. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi nyelvhelyesség vagy helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM Források

használata 0-4 0-6 0-2 24 12 16. A honfoglalás kori társadalom (hosszú) Szempontok Feladatmegértés Műveletek, tartalmak A vizsgázó a honfoglaláskori magyar társadalom főbb jellemzőit mutatja be. Elsősorban a társadalom szerkezetére, a gazdálkodásra és az életforma néhány vonására összpontosít. A források elemzése alapján lényeges következtetésekre jut. Tájékozódás térben M: A vizsgált jelenséget elhelyezi az időben és a térben. T: A korszakot a IX–X. századra teszi; és megemlíti a és időben honfoglalás idejét (pl. 895–900). A színteret a Kárpát-medencébe helyezi. M: A vizsgázó helyesen használja az általános Szaknyelv fogalmakat, megfelelően alkalmazza a témára vonatkozó alkalmazása szakkifejezéseket. T: Használja a következő általános fogalmakat (pl. nemzetség, törzs, törzsszövetség, fejedelemség) és a téma szakkifejezéseit (pl. törzsfő, nemzetségfő) M: A válaszba beépülnek a forrásokból

kibontható Források információk, és a vizsgázó következtetéseket von le használata azokból. T: Pl.: Rögzíti, hogy a honfoglaló magyarság vándorló életmódot folytatott, és megállapítja, hogy a letelepedés csak fokozatosan történt meg. T: Pl.: Rögzíti a társadalom törzsi-nemzetségi vonásait, és utal a társadalmi tagozódás erősödésének jeleire. T: Pl.: Rögzíti, hogy a honfoglaló magyarságnak kezdetben több vezetője volt, és megállapítja, hogy a fejedelmi hatalom megerősödésével ez a helyzet fokozatosan megszűnt. írásbeli vizsga 1011 13 / 18 Pont 0-8 0-4 0-4 0-8 2010. május 5 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató M: A vizsgázó feltárja a honfoglaláskori magyarság életének meghatározó tényezőit. T: Pl.: Megállapítja, hogy a Kárpát-medencébe nomád magyarság érkezik, és utal arra, hogy az új földrajzipolitikai környezet elősegítette a letelepedést. T: Pl.: Rögzíti, hogy a

magyarság folyamatos harcokban foglalta el a Kárpát-medencét s kifejti, hogy eközben erős hatalmi-katonai szervezet alakult ki. T: Pl.: Megállapítja, hogy a honfoglalók törzsinemzetségi szervezetben, kettős fejedelemség alatt éltek a honfoglalás éveiben, s kifejti, hogy a X. században a kettős fejedelemség megszűnt (nagyfejedelemség), az előkelők hatalma pedig megerősödött a közép fölött. T: Pl.: Rögzíti, hogy a honfoglalók gazdálkodása alapvetően a nomadizmus jegyeit mutatja, és kimutatja ennek hatásait az életformára is. Megszerkesztettség, A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. nyelvhelyesség Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM Eseményeket

alakító tényezők feltárása 0-10 0-8 42 21 17. A szabadságharc (rövid) Szempontok Feladatmegértés Műveletek, tartalmak A vizsgázó bemutatja a tavaszi hadjárat fő eseményeit, s kitekint a Habsburg-ház és Magyarország közjogi viszonyának változásaira. A források elemzésével lényeges összefüggésekre mutat rá. Tájékozódás térben M: A témát elhelyezi az időben és a térben. T: 1849 tavaszán csaták sorozatával (legalább két ütközet és időben helyének megnevezése) május végére az ország nagy része felszabadult. M: A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a Szaknyelv témához kapcsolódó fogalmakat. alkalmazása T: Használja az alábbi általános fogalmakat (pl. állam, függetlenség, politika, országgyűlés), illetve helyesen alkalmazza a téma szakkifejezéseit (pl. honvédség, trónfosztás, ostrom, bekerítés). M: A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található Források információkat, és

következtetéseket von le azokból. használata T: Pl.: Rögzíti a Függetlenségi Nyilatkozat tartalmát (Habsburg-ház trónfosztása), és megállapítja, hogy a nyilatkozat kiadása válasz volt az olmützi nyilatkozatra vagy a Függetlenségi Nyilatkozat alapja a hadjárat katonai írásbeli vizsga 1011 14 / 18 Pont 0-4 0-4 0-4 0-4 2010. május 5 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató sikere volt. (Vagy: rögzíti Buda bevételének sikerét, és megállapítja, hogy a szimbolikus jelentőségű győzelem katonai ésszerűsége vitatott.) M: A válasz bemutatja a tavaszi hadjárat céljait, és Eseményeket értékeli annak eredményeit. alakító tényezők T: Pl.: Rögzíti a hadjárat céljait (osztrák seregek feltárása bekerítése és megsemmisítése), és megállapítja, hogy a győztes ütközetek ellenére az ellenséges erők felszámolása nem sikerült. T: Pl.: Rögzíti, hogy a hadjárat elérte alapvető céljait, és

megállapítja, hogy a győzelmek a honvédség sikeres megszervezésének köszönhetőek. Megszerkesztettség, A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy nyelvhelyesség helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 0-6 0-2 24 12 18. A dualizmus gazdasága (hosszú) Szempontok Feladatmegértés Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően a dualizmus kori magyar gazdaság fő ágazatainak helyzetét, fejlődését mutatja be. A források elemzésével lényeges megállapításokat tesz. Tájékozódás térben M: A vizsgált jelenséget elhelyezi az időben és a térben. T: Megadja a kiegyezés dátumát (1867) és az I. világháés időben ború kezdetét, mint korszakhatárt (1914). Térbeliség: Magyarország az Osztrák–Magyar Monarchia része. M: A vizsgázó helyesen használja az általános Szaknyelv fogalmakat, megfelelően alkalmazza a

témára vonatkozó alkalmazása szakkifejezéseket. T: Használja a következő általános fogalmakat (pl. gyár, tőke, gépesítés, liberalizmus, vám) és a téma szakkifejezéseit (pl. gazdasági kiegyezés, ipartámogató politika, konjunktúra, felzárkózás). M: A válaszba beépülnek a forrásokból kibontható Források információk, és a vizsgázó következtetéseket von le használata azokból. T: Pl.: Rögzíti a hitelintézeti tőkeállomány növekedését, s megállapítja, hogy a gazdaság hiteligénye biztosított. T: Pl.: Rögzíti az állami ipartámogatás tényét s utal ennek társadalmi pártolására is. T: Pl.: Rögzíti a magyar gazdaság helyét az európai országok rangsorában s megállapítja, hogy a fejlett országokhoz képest még jelentős az elmaradásunk, s a nemzeti jövedelem termelésében még mindig a mezőgazdaságé a legnagyobb rész. írásbeli vizsga 1011 15 / 18 Pont 0-8 0-4 0-4 0-8 2010. május 5 Történelem

középszint Javítási-értékelési útmutató M: Feltárja a gazdasági fejlődést meghatározó tényezőket, és lényegi összefüggésekre mutat rá. T: Pl.: Rögzíti az infrastruktúra fejlődésének néhány elemét (vasúthálózat kiépítése, utak, hidak építése, csatornázás, közvilágítás, vízrendezés), és megállapítja, hogy az ország a századfordulóra jelentősen modernizálódott (agrár-ipari országgá vált). T: Pl.: Rögzíti Magyarország leggyorsabban fejlődő, illetve legfontosabb iparágait (élelmiszeripar, nehézipar), és érzékelteti, hogy a fejlődés igazodott Magyarország természeti adottságaihoz és gazdasági berendezkedéséhez. T: Pl.: Rámutat a közös vámterület tényére s kifejti annak előnyös vagy hátrányos hatásait a hazai ipari ágazatokra és a mezőgazdaságra. T: Pl.: Rögzíti, hogy az ipari fejlődésben a külföldi tőke és szakmunka aránya kezdetben jelentős volt, és megállapítja, hogy a korszak

végére a belső erőforrások túlsúlyba kerültek. Megszerkesztettség, A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. nyelvhelyesség Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM Eseményeket alakító tényezők feltárása 0-10 0-8 42 21 19. Magyarországi rendszerváltás (rövid) Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben írásbeli vizsga 1011 Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően a rendszerváltással létrejött új politikai és gazdasági rendszert mutatja be. A válasz lényegre törően mutatja be a két politikai és gazdasági rendszer fő különbségeit. Feltárja a gazdasági átalakulás és a 0–4 rendszerváltás kapcsolatát. A

vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T. Pl: rögzíti, hogy a rendszerváltás 1989-1990 között zajlott le (vagy a parlamentáris köztársaságot 1989. október 23-án kiáltották 0–4 ki) és megállapítja, hogy ekkor szűntek meg Kelet-Közép-Európában a szovjet típusú politikai rendszerek (vagy megszűnt Európában a szovjet blokk). 16 / 18 2010. május 5 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó fogalmakat. T. Használja az alábbi általános fogalmakat: pl gazdaság, diktaSzaknyelv túra, demokrácia, alkotmány, parlamenti rendszer, magántulajdon, alkalmazása illetve a témához tartozó fogalmakat: pl. rendszerváltás, tervgazdálkodás, piacgazdaság, pártállam,

többpártrendszer. M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T. Pl: összehasonlítja a két politikai rendszert (a rendszerváltással megszűnt a szocialista pártállam és létrejött egy parlamentáris Források demokrácia stb.), és megállapítja, hogy ezek a változások használata összefüggtek az ország szuverenitásának a helyreállításával vagy összehasonlítja a két gazdasági rendszert (a tervgazdálkodást felváltja a piacgazdaság stb.), és megállapítja, hogy mindez a tulajdonviszonyok megváltozásával járt együtt. M A vizsgázó elemzi a politikai és gazdasági változások következményeit és bemutatja jellemzőit. T. Pl: rögzíti, hogy a kétpólusú világ megszűnése elősegítette a magyarországi rendszerváltást, és megállapítja, hogy az Eseményeket alakító tényezők egypártrendszer megszűnésével képviseleti demokrácia jött létre. T. Pl:

rögzíti, hogy a korábban túlnyomó többségű állami feltárása tulajdon háttérbe szorulásával a gazdaságban megnő a magántulajdon aránya, és megállapítja, hogy versenyen alapuló piacgazdaság jön létre. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A Megszerkeszválasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási tettség, hibát. nyelvhelyesség A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 0–4 0–4 0–6 0–2 24 12 20. A konszolidáció kezdetei (1920-as évek) (hosszú) Szempontok Feladatmegértés Műveletek, tartalmak A vizsgázó döntően az ellenforradalmi rendszer megszilárdításával foglalkozik. Kitér az ebből a szempontból fontos törvényekre, ill. rendeletekre, és bemutatja az új rendszer törekvéseit a társadalmi bázis kiszélesítésére. A források elemzésével lényeges megállapításokat tesz. Tájékozódás térben M: A vizsgázó térben és időben elhelyezi a

témát. T: A konszolidációt a húszas évek elejére helyezi: 1920– és időben 22. (Említheti a Bethlen-korszak kezdetét: 1921) A témát a trianoni határok közti országterületen belül értelmezi. M: A vizsgázó helyesen használja az általános Szaknyelv fogalmakat, megfelelően alkalmazza a témára vonatkozó alkalmazása szakkifejezéseket. T: Használja a következő általános fogalmakat (pl. forradalom, ellenforradalom, országgyűlés, konszolidáció, választójog) és a téma szakkifejezéseit (pl. fehérterror, írásbeli vizsga 1011 17 / 18 Pont 0-8 0-4 0-4 2010. május 5 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató numerus clausus, antiszemitizmus, nyílt szavazás, földosztás). M: A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokból kibontható Források információkat, és lényegi következtetéseket von le használata azokból. T: Pl.: Rögzíti a Bethlen–Peyer paktum és a földreform tartalmát, és bemutatja azok

szerepét a rendszer társadalmi bázisának növelésében. T: Pl.: Rögzíti, hogy az ellenforradalmi rendszer parlamentáris alapokon nyugodott, és megállapítja, hogy a szilárd kormányzás biztosítására több intézkedést is hoztak (pl. választójogi reform, „rendtörvény”) T: Pl.: Rögzíti a numerus clausus törvény tartalmát, és megállapítja, hogy a kormányzat a közhangulat csillapítását a zsidóság egyetemi bejutásának korlátozásával próbálta elérni. M: A vizsgázó feltárja a konszolidációs folyamat Eseményeket meghatározó összetevőit, és lényegi összefüggésekre alakító tényezők mutat rá. feltárása T: Pl.: Jelzi, hogy az ellenforradalmi rendszer a forradalmak tagadásaként jött létre, s kifejti, hogy innen ered a kommunistaellenesség, valamint a belső rend megszilárdításának igénye. T: Pl.: Utal a külső és belső nehézségekre (Trianon, királypuccsok stb.), és megállapítja, hogy a konszolidáció mindezek

ellenére sikeres volt. T: Pl.: Megállapítja, hogy a közvélemény jelentős része a világháborús összeomlásért és a forradalmakért a hazai zsidóságot okolta s ebből vezeti le a kormánypolitika antiszemita „numerus clausus” törvényét. T: Pl.: Rögzíti a földbirtokviszonyok kiegyensúlyozatlanságát és a szociáldemokrata munkásmozgalom túlélését s utal a parasztság és a munkásság megbékélését célzó kormányzati törekvésekre. Megszerkesztettség, A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. nyelvhelyesség Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM írásbeli vizsga 1011 18 / 18 0-8 0-10 0-8 42 21 2010. május 5