Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » A kormányzat gazdasági szerepe

Véghné dr. Vörös Mária Az állam (kormányzat) gazdasági szerepe Az állam funkciói: • Közhatalmi funkciók (honvédelem, rendvédelem, igazságszolgáltatás, az egyházak támogatása, az ország képviselete nemzetközi viszonylatban) • Igazgatási funkciók (a központi kormányzat intézményeinek, a helyi igazgatási szervek működtetése, költségeik fedezése) • Gazdasági funkciók (az állam „bevonulása a gazdaságba ill. kivonulása a gazdaságból”: a piac és a verseny szabályozása, a közjavak és közösségi szolgáltatások biztosítása, vállalatok támogatása, kormányzati beruházások) Az állam szerepe a piac/mikrogazdaságban A gazdaság működtetésében két alapvető szervezőerő létezik: a piac és az állam • Tökéletes verseny feltételei között: – az erőforrások felhasználása hatékony (adott feltételek között arra ösztönzi a termelőket, hogy a legmagasabb termékmennyiséget vigyék piacra, és ezt a

termékmennyiséget minimális költséggel állítsák elő) – • a piaci automatizmusok összehangolják a termelést és a szükségleteket (Pl. az árak szabad mozgása az egyensúly felé tereli a fogyasztókat és a termelőket, a gazdasági profit lehetősége ösztönzi a termelőket a kereslethez való alkalmazkodásra) A versenyt korlátozó piaci helyzetekben piaci elégtelenség esetén veszteségek, károk keletkezhetnek. (Pl magasabbak a piaci árak, az optimálisnál alacsonyabb a termelés, csökken a fogyasztói többlet, az erőforrások felhasználása eltér a társadalmilag optimálisnak tekintett allokációtól) A piaci elégtelenség miatt keletkező veszteségek tartós mérséklésére csak az állam képes. A modern gazdaságok működése feltételezi a változó mértékű kormányzati gazdálkodást. Az állam gazdálkodási feladatai: 1. A piacépítés a piaci versenyt korlátozó feltételek kialakulásának megakadályozása • A piaci

szereplők számának növekedését elősegítő intézkedések (Pl. adminisztratív előírások csökkentése, adókedvezmények és kedvezményes kamatozású hitelek nyújtása, a tőkeimport szabaddá tétele) • A versenyt korlátozó gazdasági megállapodások, egyesülések tiltása ill. ellenőrzése Pl. A versenytörvény Magyarországon: 2. Reguláció a piac működésének szabályozása • Az árak megállapítása, rögzítése. (Pl néhány alapvető termék ára rögzített, ill bejelentéshez kötött ) Alkalmazzák a természetes monopóliumokra is. Véghné dr. Vörös Mária • • • A kibocsátás mennyiségének meghatározása. (Pl a természeti környezet védelme érdekében a termelés korlátozása, a természetes monopóliumok kényszerítése a termelés növelésére) A termékek minőségére vonatkozó előírások. (Pl az élelmiszerek előállításához felhasználható anyagok meghatározása) A tevékenység engedélyhez kötése. (Pl

gyógyszerek gyártása és forgalmazása) 3. Externáliák kezelése a külső gazdasági hatások keletkezésének elősegítése ill tiltása Externália (külső gazdasági hatás) adott gazdasági szereplő tevékenysége piaci ellentételezés nélkül befolyásolja a kívülállók körülményeit és gazdasági lehetőségeit Negatív externália adott szereplők úgy okoznak kárt (költségnövekedést, haszoncsökkenést) másoknak, hogy azt nem térítik meg Pl. A vegyi üzemből a folyóba kerülő tisztítatlan szennyvíz rontja a föld termőképességét, ha öntözővízként felhasználják. A mezőgazdaságban elérhető hasznosság csökken ill többletköltség keletkezik. A negatív externália jóléti veszteséget okoz. Σ MU hasznosság (kereslet) a vegyi üzem termékei iránt Σ MC költség (kínálat) a vegyi üzem termékeire vonatkozóan q*1 optimális kibocsátás (a vegyi üzem számításai szerint) q*t társadalmilag optimális kibocsátás

MSC (Marginal social cost) társadalmi határköltség (egy termék/szolgáltatás pótlólagos egységének előállítása miatt felmerülő összes költség) EC extern határköltség (a mezőgazdaságnak okozott többletköltség) EC=MSC–MC Ha a vegyi üzem figyelembe venné a mezőgazdaságnak okozott többletköltséget, akkor optimális kibocsátása csökkenne. Jóléti veszteség a negatív externália miatt keletkező hatékonyság veszteség Költség, haszon (P) MSC MC EC P2 P1 MU qt q1 Mennyiség (q) Megszüntetése (csökkentése): • a kiváltó tevékenység megadóztatása, Véghné dr. Vörös Mária • adminisztratív intézkedések alkalmazása (Pl. a tevékenység megtiltása/korlátozása, kényszerű kártérítések alkalmazása) Pozitív externália külső szereplők úgy jutnak előnyökhöz (pótlólagos hasznossághoz, költségcsökkenéshez), hogy ezért nem kell ellenszolgáltatást nyújtaniuk (Pl. egy méhészet melletti almáskertben

megnövekszik az almatermés) MSB (Marginal social benefit) társadalmi határhaszon (egy termék/szolgáltatás pótlólagos egységének előállításával/elfogyasztásával járó hasznosság növekedés) Egy újabb méhkaptár felállítása következtében megnövekszik a méz és az alma mennyisége és a bevétel. Költség, haszon (P) EB extern határhaszon EB=MU–MSB Jóléti veszteség a pozitív externália figyelmen kívül hagyása miatt bekövetkező hatékonyság veszteség A méhcsaládok száma nem éri el a társadalmilag optimális szintet. MC EB P2 P1 MSB MU Q1 Qt Mennyiség (Q) Megszüntetése/csökkentése: • szubvencionálás (az állam támogatásokkal ösztönzi a pozitív externáliát eredményező tevékenységet), • adminisztratív intézkedések (védőoltások, szűrővizsgálatok kötelezővé tétele) Probléma: az extern hatások mérése (jogi problémák is felmerülhetnek) 4. A közjavak, közösségi szolgáltatások megfelelő

kínálatának biztosítása Magánjavak: • rendszerint piacon, ellenszolgáltatás fejében szerezhetők meg, • az elfogyasztásából származó haszon közvetlenül a fogyasztónál jelentkezik, • a jószág, a vásárlás révén, a fogyasztó tulajdonába kerül, • a fogyasztók egy része kizárható a fogyasztásból, • a fogyasztók rivalizálnak egymással (az egyes emberek fogyasztása csökkenti a mások által elfogyasztható készleteket) Közjavak, közösségi szolgáltatások: (Pl. közvilágítás, folyók menti gátvédelem, szúnyogirtás, szabad strandok működtetése, utcai szemétgyűjtők elhelyezése, ) • egyidejűleg többen fogyaszthatják, a fogyasztásból senki nem zárható ki, Véghné dr. Vörös Mária • • • a fogyasztók között nincs rivalizálás, mert nem csökken a többiek rendelkezésére álló készlet, ellenszolgáltatás nélkül szerezhetők meg, megteremtésük kollektív döntés alapján történik, az

előállítás költségeit a kormányzat fedezi Vegyes javak: • a rendelkezésre álló készlet nem korlátlan, • a fogyasztásban rivalizálás jellemző, • fogyasztásukban – a fogyasztásból eredő hasznosság csökkenésének elkerülése érdekében – korlátozások vezethetők be (Pl. felvételi vizsga)vagy, díjfizetés bevezetése a pazarló fogyasztás elkerülése érdekében A közjavak, vegyes javak piaci kínálata Előállításuk költséges (magas tőkeigény, a fix költségek aránya magas, a megtérülés lassú), megfelelő profit nem keletkezik. A fogyasztós azonosítása lehetetlen ill. nagyon költséges ↓ A közjavak, vegyes javak megfelelő kínálata az állam beavatkozásának hatására teremtődik meg. A közjavak, vegyes javak előállításának költségeit a kormányzat fedezi. A finanszírozás fő forrásai az adók. Potyautas jelenség az egyének egy része igénybe veszi a közjavakat (nem zárhatók ki a használatból), de nem

járul hozzá, vagy aránytalanul kis összeggel járul hozzá az előállítás /szolgáltatás költségeihez 5. Kormányzati beruházások, állami tulajdonú vállalatok tőkekiadásainak fedezése 6. Oktatás, egészségügy, alapkutatás finanszírozása A humántőke szerepének felértékelődése miatt az állam szerepe ezeken a területeken növekszik. 7. Támogatások • vállalatok támogatása (pl. adókedvezmények) • mezőgazdaság támogatása (pl. ártámogatás) • exporttámogatás • a fejlesztések támogatása a húzóágazatokban • szociális támogatások (öregségi nyugdíj, családi pótlék, munkanélküliek segélyezése) 8. Erőforrások elosztása, jövedelmek újraelosztása