Oktatás | Pedagógia » A kontextust építő és az elbeszélő konvenció

A konvenció mint a drámai kifejezés eszköze A kontextust építő és az elbeszélő konvenció A konvenciókról általában Dorothy Heathcote A konvenciók (drámamódok) a gyerekek bevonásához, a drámai élményszerzés, megtapasztalás lehetővé tételére használhatók Jonathan Neelands: A konvenciók azokat a módokat jelzik, ahogy az idő, a tér és az emberi jelenlét kapcsolódhatnak egymáshoz, s ezáltal sokrétűen alakíthatók különböző jelentéstartalmak megteremtése érdekében. A konvenciók 4 csoportba sorolhatók, ezek mindegyike egyfajta dramatikus tevékenységet képvisel 1. Kontextusépítő konvenciók 2. Narratív konvenciók 3. „Költői jellegű” konvenciók 4. Reflektív jellegű konvenciók A kontextusépítő konvenciókról általában Jonathan Neelands: A „helyszínt megteremtő konvenciók mellett azok tartoznak ide, amelyek a dráma kibontakozása során annak kontextusára vonatkozóan információkkal szolgálnak (kontextus=

hely, idő, szereplők együttese) Kontextusépítő konvenciók értelmezése 1. Hangaláfestés Leírás: Valóságos, vagy stilizált hangok kísérik a cselekményt. Egy szituáció hangeffektusai egy másikhoz vannak illesztve. Hangok, vagy hangszerek kerülnek felhasználásra egy hangulat, vagy egy kép megteremtése érdekében. Látok egy képet, alábeszélnek és azt hallom. 2. Szerep a falon (Bóbita) Leírás: Egy fontos, „sarkalatos” szerep, mely egy falra szegezett diagram, vagy kép formájában kerül megjelenítésre. A csoporttagok felváltva magukra vehetik a szerepet rögtönzéseket alkalmazva, így ez sokkal inkább egy közös ábrázolás lesz, mint egy személyes interpretáció. pálcikaember elég – lényeg, hogy elfogadják a szereplőről milyen elképzelésünk van külső, belső jegyek egyaránt alakrajzba elhelyezem a tulajdonságokat (pl: okos-fej) 3. Jelmezöltés Leírás: Jelmezek, vagy kulturális jelentőségű tárgyak kerülnek

bemutatásra egy személy, egy életstílus, vagy egy kultúra bevezetéseként; vagy döntések születnek azt illetően, hogy milyen jelmez lenne megfelelő a drámajáték számára; vagy pedig a csoporttagok jelmezt öltenek annak érdekében, hogy segítségükre legyen a szereppel való azonosulásban. szimbolikus jelmezek (pl: korona) ha a jelzést átadom, akkor a szerepet is átadom 4. Tér-meghatározás Leírás: Rendelkezésre álló anyagok és bútorok kerülnek felhasználásra a dráma helyszínének „pontos” ábrázolására; vagy a drámajáték valamelyik vonatkozásának fizikai bemutatására; vagy pedig olyan helyek, házak, szobák helyének és összefüggéseinek meghatározására, ahol az események lezajlanak. Funkcionális: mit lehet kihozni a térből? Szimbolikus: pl.: padok hegymászásra 5. Közös rajzolás Leírás: Az osztály együtt, vagy kisebb csoportokban közösen készít egy képet a drámában előforduló hely, vagy emberek

ábrázolása céljából. A kép konkrét vonatkoztatásai alappá válik a megvitatásra kerülő, vagy csak még körvonalazódó elgondolások számára. tanár rajzol a gyerek instrukciói alapján (közös megegyezés!) gyerekek rajzolnak közös megegyezés után Fontos: Határozzuk meg a térnézetet! 6. Játékok Leírás: Hagyományos játékokat, vagy azok variációit használják fel a megbízhatóság, a bizalom, vagy a szabályok megteremtésére; a játékokat úgy választják ki, hogy azok egyszerűsítsék az összetett, komplex élményanyagot; a játékokat ne magukért játsszák, hanem inkább beillesztik a dráma kontextusába. A játék kiválasztása mindig a FÓKUSZHOZ igazodjon! 7. Befejezetlen anyagok Leírás: Egy tárgy, egy ruhadarab, egy újságkivágás, egy levél, vagy egy történet eleje szolgál kiindulási pontként a drámajáték számára. A drámajáték megszerkesztésének érdekében a résztvevők a rendelkezésre álló eszközökre és

információtöredékekre építenek, hogy a befejezetlen anyagok által sugallt témákat, eseményeket és jelentéstartalmakat feltárhassák és kidolgozhassák. félbehagyott, hiányzik belőle valami - felhívás különc olimpiára, de hiányoznak a versenyszámok – milyenek legyenek? 8. Levelek, naplók, újságok üzenetek (Bóbita levele) Leírás: Ezeket vagy beillesztik, vagy kiveszik a szerepből (?), s mint a történésekre való reagálás eszközeit használják fel; vagy a tanár által kerülnek a drámajátékba, mint új feszültségkeltő tényezők, vagy mint bizonyítékok; vagy pedig a munka értékelésében, vagy a munka egymásra épülő részeinek felépítésében játszanak fontos szerepet. vagy megírom előre, vagy megíratom a gyerekekkel PONTOS INSTRUKCIÓ: miről szól? milyen forma? hány mondat? 9. Térképek, ábrák készítése (Szakértői köntösben) Leírás: Térképek és diagramok készítése a drámajáték részét képezheti a

történésekre/élményekre való reagálás végett, pl. leküzdendő akadályok, megteendő távolságok ábrázolása; vagy pedig a problémák megoldásában szolgálhat segítségül, pl. „Hogyan lehet bejutni a bankba?”; vagy a drámajáték befejezése után, a munka értékelésében lehet szerepe; vagy a tanár használja fel ösztönző eszközként. behozott térkép: térképjelek megfejtése készítenek diagramot 10. Állókép Leírás: A csoportok egy képet állítanak össze saját testüket használva, egy pillanat, egy elgondolás, vagy egy téma kikristályosítására; vagy egy egyén állítja be ezt a képet. Ellentétes képek ábrázolják a valóságos/képzeletbeli, álom/rémálom változásokat. 11. Szimuláció Leírás: Az élet különböző eseményeit utánozzák olyan módon, hogy a segélyforrások/pénzeszközök kezelése, a döntéshozatal, a problémamegoldás és az intézményes ügyintézés kerülnek előtérbe. A „játékosok”

számára a játékidő gyakran meghatározott, ennélfogva a játék izgalmassá válik. Az utánzás eszköze lehet üzletben vásárolt kártyacsomag, játékpénz s ehhez hasonlók, vagy pedig az egyik csoport is elkészítheti ezeket egy másik számára. részt vegyenek olyan helyzetben, mely a valós élethez kötődik úgy csinál, mintha az lenne NARRATÍV konvenciók 1. Telefon- és rádióbeszélgetés Ezt a konvenciót a tanár a „külső nyomás” megteremtése, új információk bevezetése céljából alkalmazhatja. Segítségével tanácsot is kérhet a játék résztvevőitől Lehet: a) párok között zajló kétirányú kommunikáció (a szituáció megvilágítása, hírek közlése vagy tájékoztatás céljából) b) de lehet egyirányú is ( a csoport csak az egyik felet hallja) Tanulási lehetőségek: - párbeszéd alkotása; feszültségteremtés - megfelelő szókincs kiválasztása 2. A szakértő köntösében A csoport tagjai a szituációnak

megfelelő speciális szaktudással rendelkező szereplőként vesznek részt a játékban (történész, szociális munkás, hegymászó, stb.) A szituáció rendszerint feladatorientált; szakemberek hozzáértése, képességei szükségesek a feladat végrehajtásához. Tanulási lehetőségek: - a hatalom és a felelősség a tanártól a csoporthoz kerül - a szakértői pozíció a megbecsültség érzését kelti a diákokban - különböző szakterületek feltárása - a játék egyfajta távolságot teremt az élmény számára (a szakmai szabályokon, etikai elveken keresztül) 3. Gyűlés, értekezlet A csoporttagok összegyűlnek (szerepben), hogy - új információkat szerezzenek, - megtervezzék teendőiket, - közös döntéseket hozzanak A gyűlést vezetheti - a tanár, - egy bizottság vagy - más személyek, de: a gyűlés megtörténhet a tanár részvétele nélkül is. Tanulási lehetőségek: - szükségletek és érdekek egyeztetése - megállapodások -

egyeztetések, érvelés - a dráma elindításának/összegzésének hasznos módja 4. Interjú cél: - információkat nyújtson egyes emberekről - rávilágítson állásfoglalásukra, indítékaikra, céljaikra, adottságaikra, képességeikre Tanulási lehetőségek: - feladatorientált tevékenység - megfelelő kérdések és stratégiák kidolgozása - annak eldöntése, hogy milyen információra van szükség - a válasz hitelességének értékelése - az információk rendezése - a résztvevők valós élethelyzetekben alkalmazható képességekre tehetnek szert 5. A teljes csoportot megmozgató szerepjáték A résztvevők úgy viselkednek, mintha egy képzeletbeli csoport tagjai lennének. Szembetalálják magukat egy valós helyzettel, amely a szemük láttára bontakozik ki. Nyelvhasználat és viselkedés: a szituációban résztvevő figurákra korlátozódik Megállapodások: az adott, szimbolikus dimenzión belül történnek (annak kell megfelelniük) Tanulási

lehetőségek: Gyakran bizonyul hasznos eszköznek - eseménysor kidolgozásában, - a feszültség megteremtésében - a drámai kontextus iránti érdeklődés felkeltésében 6. Az élet egy napja Egy fontos (sorsfordító) eseménytől „visszafelé” dolgozik: a szereplőket a kritikus helyzetbe juttató történések hiányzó részleteinek felderítésére alkalmazható. A csoportok időrendbe állítják a létrehozott jeleneteket, így a központi szereplőt az esemény bekövetkezte előtti 24 óra különböző időpontjaiban láthatjuk. A jelenetek elkészülte után újabb vizsgálódás, esetleg a jelenetek átszerkesztése következik. Tanulási lehetőségek: - lehetőség a konfliktusteremtő tényezők megfigyelésére - a szereplő döntéshelyzetbe kerül - a belső konfliktusok és a feszültség miként hat az eseményekre (azok körülményeire) 7. „Forró szék” A csoporttagok szerepfelvétel nélkül dolgoznak. A játék egy (v. több) – szerepben

lévő – résztvevőjének - kérdéseket tesznek fel - interjút készítenek. Az improvizáció leállítható („befagyasztható”)- a kérdezettek mentesülhetnek a válaszadás alól, ill. formálisan is szembeültethetők a kérdezőkkel Tanulási lehetőségek: - a szereplők jellemének és motivációjának megvilágítása - az események+állásfoglalások, vélemények kapcsolatrendszerébe való betekintés (= az események milyen módon befolyásolják az állásfoglalást) - az emberi viselkedés tudatos végiggondolására késztet 8. Véletlenül meghallott beszélgetés = beszélgetések, amelyeket „nem kellett volna meghallani” - feszültséget teremthetnek - a szituációhoz szükséges további információval szolgálhatnak Alkalmazható úgy is, hogy a csoport a beszélgető felek egyikét sem ismeri. A társalgásról kémek is beszámolhatnak. Az információk terjedhetnek pletyka vagy híresztelés formájában is. (A csoport haladhat visszafelé vagy

előre az időben) Tanulási lehetőségek: - társalgások megfejtése és értelmezése - a hallottak jelentőségén való töprengés - híresztelés v. pletyka igazságtartalmának mérlegelése - feszültségteremtés és titoktartás (mint motiváló tényezők - az adott szituációban) 9. Riportkészítés Címlapsztorik, tévéhírek, dokumentumfilmek stb. stílusában mutat be és értelmez eseményeket. A csoporttagok különböző médiák munkatársainak szerepébe léphetnek Szerepek felvétele nélkül – távolabbi nézőpontokat keresve – is bemutathatják a történteket, szemléltetve azt, hogy az események elferdíthetők-torzíthatók (a kívülállók által). Tanulási lehetőségek: - az esemény átalakítása újsághírré - a megfelelő stílus és szókincs kiválasztása - főcímek, sztorik, képek elrendezése, szerkesztése - tömegkommunikációs műfajok szembeállítása (bulvárlapok és „minőségi” újságok, tv) 10. „Szorító

körülmény” (= a veszély érzete; a fenyegetés közeledik, de még nincs jelen) A csoporttagok egy képzeletbeli jelenlévővel (vagy ellen) dolgoznak. Pl elbújnak - az elképzelt - ellenség elől, v. fontos látogató fogadására készülnek Utasításokat kaphatnak egy drámán kívül álló személytől, akivel sohasem találkoznak szemtől szemben. Tanulási lehetőségek: - problémamegoldás és döntéshozatal – „külső nyomás” hatására - a feszültség fokozásának és a motiváció megteremtésének hasznos módja 11. A tanár szerepben cél: - az érdeklődés felkeltése - a tevékenység irányítása; a részvétel ösztönzése - a feszültségteremtés; mélyebb átgondolásra késztetés - választási lehetőségek nyújtása (a történet felépítésének segítése érdekében) - lehetőséget teremteni a csoporttagok számára, hogy – szerepeket felvéve – kapcsolatba léphessenek egymással - a tanár tanítási célját próbálja meg

közvetíteni a drámában való részvételen keresztül Tanulási lehetőségek: - másféle státusbeli és hatalmi viszonyt teremtő szerepek felvételére nyílik lehetőség