Gazdasági Ismeretek | Európai Unió » Európai Uniós ismeretek

EU ismeretek 1 EURÓPAI UNIÓS ISMERETEK (előadás) Gazdasági integráció: amikor több nemzetgazdaság mikro- vagy makroszinten összekapcsolódik egymással. A gazdasági integrációnak öt fokozatát különböztetjük meg: 1. Preferenciális vámövezet A országok egymásnak vám- és egyéb kereskedelmi kedvezményeket nyújtanak. Ez elmehet odáig, hogy vámmentességet adnak bizonyos termékekre. 2. Szabadkereskedelmi terület Az övezeten belül az országok lebontják, teljesen megszüntetik a vámokat A külkereskedelem liberalizált Kifelé, a külső országokkal szemben mindenki önálló vámpolitikát alkalmaz 3. Vámunió Itt már kifelé is közös külső vámokat alkalmaznak a tagországok 4. Közös piac Nemcsak az áruk szabad áramlása valósul meg, hanem a szolgáltatás, a tőke és a munkaerő is (ezt a 4 tényezőt hívjuk a 4 alapszabadság szabad áramlásának). 5. Gazdasági unió A tagországok már összehangolják és egyeztetik a nemzeti

gazdaságpolitikájukat Az EU fejlődésére ható különböző integrációs elméletek 1. Föderalizmus Képviselői szerint a végső cél az európai egységben egy „Európai Egyesült Államok” megteremtése, amelyet úgy képzeltek el, hogy az államokat kell egységesíteni alkotmányos jogi lépésekkel. Nagy hangsúlyt fektettek a politikára és az intézmények közötti szoros kapcsolatokra Mindig először a politikai végcélt határozták meg, majd pedig meghatározták az ehhez vezető jogi lépéseket Ezt az elméletet maximalista vagy utópista elméletnek nevezik 2. Funkcionalizmus Teljesen ellentétes a föderalizmussal. A gazdasági és szociális tényezőket kell alapul venni az elképzelésük szerint Emellett úgy gondolták, hogy az államoknak csak részleges önállóságról kell lemondani. Csak ott mondjon le mindenki az önállóságáról, ahol muszáj A politikát két területre osztották: hatalmi és jóléti területekre. Ebből kifolyólag

a kormányfeladatokat is két részre osztották: a hatalmihoz kapcsolódóan a katonai-védelmi feladatok szerepelnek a kormány feladatai közt, a jóléti részhez kapcsolódóan a gazdasági és szociális feladatok. 3. Kormányköziség Eszerint az integráció nem öngerjesztő folyamat, hanem a tagállamok érdekei határozzák meg, ezért kormányközi alkuk sorozata az integráció. A második világháború után erősödött meg ez a három elmélet és az ötvenes évek közepéig voltak teljesen elkülönülve egymástól Mára ez a három elmélet összeolvadt, mindegyikből valamit beépített az EU a saját rendszerébe. EU ismeretek 2 1923. Az első fontosabb integrációs törekvés Bécs Egy osztrák gróf, Coudenhove-Kalergi létrehozott egy szervezetet: Páneurópai Unió. Céljai: európai identitás megteremtése, párok felettiség, tömegmozgalmi működés, határok képletessé tétele (határok spiritualizálása). A szervezet jelenlegi elnöke

Habsburg Ottó 1925-ben jött létre az Európai Egyetértés Szervezete. Német Wilhelm Heile hozta létre Célja volt, hogy a Németországot ért háborús sérelmeket próbálja kezelni. Úgy próbálta elérni ezt, hogy politikusokat ill. fontos közéleti embereket próbált maga mellé állítani Nagyon németközpontú szervezet volt, ezért az angolok s franciák nem nézték jó szemmel. A második világháború alatt megszűnt (beolvadt a Népszövetségbe) A második világháború után Az Egyesült Államok felajánlott egy segélyt, a Marshall-segélyt 1947-ben. Az összes európai háborús országnak az újjáépítéshez adtak ezzel támogatást Hosszú távú gazdasági előnyöket kaptak ebből a támogatásból. A Szovjetunió és a keleti blokk országai nem fogadták – nem fogadhatták – el A nyugat-európai országok vették igénybe (16 ország) 1947-ben létrehoztak egy újabb szervezetet a Marshall-segély koordinálására: Európai Gazdasági

Együttműködési Szervezet (OEEC) Két feladata volt ennek a szervezetnek: az egyik a Marshall-segély elosztásának koordinálása, a másik, hogy az európai gazdasági együttműködést és kereskedelmet ösztönözze. 1961-ben átalakult, OECD lett belőle (világgazdasági fejlesztéseket céloztak meg). 1949-ben Londonban jött létre társadalmi-politikai okokból az Európa Tanács. 10 ország hozta létre, ma már több mint 40 ország a tagja. Fő céljai: demokrácia, jogállamiság megteremtése, kultúra támogatása, emberi jogok védelme. Székhelye Strasbourg Szervei: Miniszteri bizottság, Parlamenti közgyűlés, Titkárság, Emberi Jogok Európai Bírósága 1949-ben a keleti blokkban létrejött a KGST. Árucsere-egyezményként fogható fel, 1991ig működött, a Szovjetunió vezetésével 1949-ben Nyugaton NATO, keleten a Varsói Szerződés. 1950-ben a francia külügyminiszter, Robert Schuman javaslattal állt elő: a német és francia szén- és

acéltermelést közös felügyelet alá kell vonni. Az NDK a Szovjetunió felügyelete alá tartozott, az NSZK az USA felügyelete alá. (Németország=NSZK) A javaslat mögött az volt, hogy az NSZK háborús készülődéseit figyeljék és megakadályozzák. Közelíteni akarták a német és francia gazdaságot egymáshoz Politikai közeledés is volt a háttérben. A harmadik ok pedig gazdasági volt: ebben az időszakban Európában szénhiány és acél túltermelés volt, ezt akarták egyensúlyba hozni. Schuman szerint ez a lehetőség bármelyik ország számára adott. 1951-ben Párizsban hat ország részvételével (Franciaország, NSZK, Olaszország, Benelux államok) létrejött egy szervezet, amelynek neve Montánunió (=Európai szén és acélközösség =ESZAK) Céljai, feladatai: a hat ország vállalta, hogy szénre, vasra, vashulladékokra egymás között eltörlik a vámokat és mennyiségi korlátozásokat, közösen ellenőrzik a termelést és a ke- EU

ismeretek 3 reskedelmet ezeken a területeken, közösen ellenőrzik az állami támogatásokat. Ezt a szerződést 50 évre írták alá Úgy szűnt meg 2001-ben, hogy az életképes, használható részeket a EU átvette és beépítette a rendszerébe. 1957. március 25-én Spaak javaslatára ugyanaz a hat ország Rómában két szerződést írt alá: az egyik az Európai Gazdasági Közösségről szóló szerződés, (EGK), a másik pedig az Európai Atomenergia Közösségről szóló szerződés (Euratom). EGK-szerződés céljai: a vámunióra épülő közös piac kiépítése, tisztességes verseny megteremtése, jogharmonizáció vagy jogközelítés (nem kell, hogy teljesen egységes legyen a jogrendszer, ill. az alkotmány, csak az a fontos, hogy ne legyenek éles ellentétek), közösségi politikák fejlesztése Az Európai Beruházási Bank létrehozása, a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása Euratom céljai: közös nukleáris kutatások, közös

beruházások, a hasadó anyagok közös beszerzése, elosztása, ellenőrzése, együttműködés a nemzetközi atomenergiaügynökséggel. 1967. A már meglévő három szervezetet egy egyesítő szerződés keretében összevonták: létrejött az EK: Európai Közösség (ESZAK, EGK, Euratom). 1973. Az első bővítés, amikor is három országot vettek fel az európai közösség tagjai közé: Nagy-Britannia, Írország és Dánia. 1981-ben Görögország lépett be. 1986-ban Spanyolország és Portugália, 1993-ban Finnország, Svédország, Ausztria. 2004: Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Málta, Ciprus. 1986. Luxemburg: létrejön egy újabb okmány: Egységes Európai Okmány EEO, ez a Római szerződés módosítása. Tartalma: intézményi reformok, jogközelítés, ehhez kapcsolódóan közösségi jogalkotás növelése, belső piac erősítése. 1992 - Maastrichti szerződés Ekkor jött létre az

Európai Unió. Itt döntötték el azt, hogy az EU-nak három pillérből kell állnia: 1. Európai Közösség EK 2. Közös kül- és biztonságpolitika (CFSP) 3. Bel- és igazságügyi együttműködés (JHA) A szerződés tartalma: célként szerepelt egy gazdasági és pénzügyi unió megvalósítása. Szintén hosszú távú célok között szerepelt egy politikai unió kiépítése. 1999-ig ki kell dolgozni egy új közös valutának a tervét. Itt határozták el azt, hogy a már meglévő összes joganyagot összefoglalják, ezeket közösségi vívmányoknak nevezték el (Acquis). Aki ezen túl lép be, az köteles ezt átvenni. Ekkortól alkalmazzák a lehető legtöbb területen a szubszidiaritás elvét: minden feladatot és minden problémát a lehető legalacsonyabb szinten kell megoldani, a lehető legalacsonyabb illetékes szinten kezelendő és finanszírozandó. EU ismeretek 4 Az EU jelképeit is ekkor alakították ki: 12 csillag a zászlón, Beethoven

Örömódája a himnusz, május 9. az EU napja Itt fektették le a konvergencia-kritériumokat: azok a kritériumok, amelyeket teljesíteni kell egy tagországnak, ha be akarja vezetni az eurót a nemzeti pénze helyett. 1997. Amszterdami szerződés Két dolog köré összpontosítottak: Az EU bővítése, másik a mélyítés, az integráció mélyítése. Feladatok: intézményi reform, agrár- és pénzügyi reform, közösségi politikák továbbfejlesztése, EU megerősítése, ez külső-belső megerősítést jelent, külső megerősítés: az EU képét a többi nemzet előtt hogyan kell megerősíteni, a belső: hogyan lehet egy polgárközelibb EU-t kialakítani, hogyan lehet közelebb vinni a lakossághoz, hogyan oldataó meg és hogyan finanszírozható a bővítés. A szerződés eredményeit egy dokumentumban összefoglalták: AGENDA 2000 Konkrét lépéseket is tartalmaz a 20002006-os időszakra 2000. Nizza Intézményi reform: Az EU parlamentjében maximum 700

képviselő lehet, 70 közös EU-s listáról induljon majd. Itt döntötték el azt is, hogy a Bizottságban, amíg 27 tagú nem lesz az EU, egy-egy ember mehet egy országból, tehát max. 27 ember lehet a Bizottságban Eldöntötték, hogy az új tagországokat nem csoportosan, hanem egyéni elbírálás alapján veszik fel. Ez azt jelenti, hogy minden országot külön megvizsgálnak, és eldöntik, ki az, aki érett a tagságra. Az új tagországok 2004-ben már részt vesznek az Európai Parlamenti választásokon. 2001 június Göteborg Itt határozták meg azt, hogy Bulgária, Törökország és Románia biztosan nem lesz 2004ben tagország, és itt fogadták el a bővítés menetrendjét is. 2001 december Laeken Döntöttek arról, hogy 2002 év végéig be kell fejezni a csatlakozási tárgyalásokat. Itt döntöttek arról is, hogy fel kell állítani az Európai Konventet, amelynek feladta az EU alkotmányának kidolgozása 2002 december Koppenhága. Csatlakozási

tárgyalások lezárása 2003 április Athén Csatlakozási szerődések aláírása. 2004. május 1 Teljes jogú tagság kezdete a 10 új tagország számára AZ INTÉZMÉNYRENDSZER 1. MINISZTEREK TANÁCSA = AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA = TANÁCS Székhelye Brüsszel. Döntéshozó, jogalkotó szervezetként működik, képviseli a nemzeti érdekeket, részt vesz a kormányközi együttműködésekben. Minden évben a Parlamenttel együtt közösen dönt az EU következő éves költségvetéséről. Összetétele feladatonként változik, mindig az aktuális szakminiszterek foglalnak helyet az üléseken. Évente 2-4 alkalommal üléseznek, kivéve három szintet, ők havonta: pénzügy- EU ismeretek 5 miniszterek tanácsa (ECOFIN), külügyminiszterek tanácsa = általános ügyek tanácsa, mezőgazdasági vagy agrárminiszterek tanácsa. Döntéseik többségét minősített többségi döntéssel hozzák. Ez azt jelenti, hogy a 25 miniszternek összesen van 321 szavazata

Súlyozva van országtól, lakosságtól függően Magyar minisztereknek 12 szavazatuk van. A 321 szavazatból 232-re kell a tagállamok 2/3-ából rábólintani ahhoz, hogy elfogadják a javaslatot. Az egyszerű többség (=szótöbbség) a szavazók fele+1 akinek el kell fogadnia a javaslatot. Ezt eljárási kérdésekben alkalmazzák. Egyhangú szavazás a harmadik döntési típus: mind a 25 miniszternek egyformán kell szavaznia, ezt bővítéskor, vagy alapszerződés módosításakor alkalmazzák. A Tanácsnak a munkáját segíti az Állandó Képviselők Bizottsága nevű testület (COREPER). Ez egy tanácsadó, döntéselőkészítő testület Hetente ülésezik A döntéseket nemcsak előkészítik, nagyon sok esetben tárgyalnak és megegyezésre is jutnak, a Tanácsnak csak alá kell írnia A tagállamok nagykövetei és helyettesei vesznek részt a Coreperben. 2. EURÓPAI TANÁCS Ez az EU csúcsszervezete, az állam- és kormányfők tanácsa. Évente legalább két

alkalommal találkoznak más-más helyen A székhely Brüsszel Az Európai Tanács jogszabályt nem alkothat, alapvetően két dologgal foglalkoznak: stratégiai kérdésekben döntenek, és a tagállamok közötti nézeteltéréseket kezelik. Minden félévben más a soros elnök Jelenleg a brit miniszterelnök. Ebből kifolyólag Nagy-Britannia a soros elnökségi ország a Miniszterek Tanácsában A soros elnök hívja össze az üléseket, és az övé a kezdeményező és koordináló szerep. Ő határozza meg pl. a napirendi pontokat, ő dönti el, hogy miről mikor beszéljenek 3. EURÓPAI PARLAMENT Székhelye Strasbourg, titkársága Luxemburg. 732 képviselő, Magyarországról 24 5 évre népszavazással választják meg őket. A parlamentben évi 12 plenáris ülés van, működnek állandó bizottságok (20 db) Minden tagországban léteznek parlamenti irodák Nem nemzetiségek, hanem politikai pártok szerint foglalják el helyeiket a képviselők. Minden hivatalos

nyelven folynak a tárgyalások. A parlament feladatai: törvényhozás, ellenőrzés, költségvetés megszavazása a Tanáccsal, 2/3-os többséggel feloszlathatja a Bizottságot Hatáskörei: 1. Egyszerű konzultáció: amikor a képviselők csak véleményt nyilvánítanak 2. Együttműködés (parlamenti együttműködés) a Tanáccsal, de a Tanács nem köteles elfogadni a Parlament javaslatát. 3. Együtt döntés: a Tanács és a Parlament közösen 4. Jóváírás: nemzetközi szerződéseket, bővítéseket a Parlament hitelesít 4. EURÓPAI BIZOTTSÁG Székhelye Brüsszel. 25 tagú (Mo: Kovács László) Az EU kormányának is tekintik. Felügyelő és végrehajtó szerv Képviseli az EU-t nemzetközi tárgyalásokon A döntéseket előkészíti, ill alkalmazás, ellenőrzés a feladata Bármelyik tagország ellen bíróságon eljárást indíthat, ha az megszeg egy EU-s rendelkezést 5. BÍRÓSÁG – AZ EU BÍRÓSÁGA EU ismeretek 6 Székhelye Luxemburg. 25 bíró

és 8 főügyész hatéves időtartamra Feladata a közösségi jog alkalmazása, értelmezése, egységesítése, a döntéseit szótöbbséggel hozza és azonnal jogerőre emelkedik a döntés, fellebbezni nem lehet. Nem avatkozhat be nemzeti ügyekbe, de együttműködik a nemzeti bíróságokkal. Milyen ügyekben illetékes: 1. Tagállamok közötti perek 2. Az EU és egy tagállam közötti jogvita 3. EU-s intézmények közötti per 4. Magánszemély és az EU közötti perek A Bíróság munkáját segíti az Elsőfokú Bíróság. Kisebb volumenű, de nagyobb mennyiségű ügyekkel foglalkoznak: kamatok, kártérítési perek, munkaügyi perek Ezen a szinten fellebbezni is lehet. 6. SZÁMVEVŐSZÉK Székhelye Luxemburg. 25 tagú, a tagokat nem az országok küldik, hanem a Tanács választja meg Hat évre választják őket Három fő feladata van: 1. Ellenőrzi, hogy az költségvetési szabályoknak és a céloknak megfelelően használják-e fel az EU-s pénzeket. 2.

Ellenőrzi az EU összes bevételét és kiadását, amiről minden évben jelentést készt a Tanács és a Parlament számára. 3. Pénzügyi tanácsadás 7. OMBUDSMAN Strasbourg a székhelye. 5 évre nevezi ki a Parlament Feladata, hogy meghallgassa és kivizsgálja az EU-s szabálytalanságokkal kapcsolataosan érkező panaszokat. Két dologgal nem foglalkozhat: kormányok, önkormányzatok érdekében nem járhat el, ill nem foglalkozhat bíróság előtt lévő vagy már jogerősen lezárt ügyekkel. 8-9. GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG RÉGIÓK BIZOTTSÁGA Mindkettő székhelye Brüsszel. Mindkettő tanácsadó, döntéselőkészítő konzultatív szerv Mindkettőbe a tagállamok nevezik ki küldötteiket 4 évre. Mindkettőben 344 tag van, Magyarországról 12 A Gazdasági és Szociális Bizottságban három csoportban dolgoznak: munkaadók, munkavállalók és ágazati szektorok képviselői. Feladata a gazdasági és szociális ügyek megvitatása A Régiók

Bizottságában a helyi és regionális önkormányzatok képviselői vannak. Ez a szervezet azért működik, hogy bele tudjanak szólni az önkormányzatok az őket érintő ügyekbe. 10. EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK – EIB Székhelye Luxemburg. Az alaptőkéjét a tagállamok adták össze a gazdasági súlyuk szerint. attól függően, mennyi a lakosság, mennyi az össz. GDP és az egy főre eső GDP Feladata, hogy kedvezményes hitelekkel és tőkeberuházással az elmaradott régiókat fejlessze EU ismeretek 7 11. EURÓPAI KÖZPONTI BANK – ECB Székhelye Luxemburg. Független, az alaptőkét az országok adják össze gazdasági súlyuk szerint. Szervei: - hat tagú igazgatóság, ők a végrehajtásért felelnek. - Kormányközi tanács, itt jelen vannak az igazgatóság tagjai + az a 12 jegybank-elnök, akik az eurót bevezették saját országukban. A kormányközi tanács feladata, hogy kidolgozza és végrehajtsa a monetáris politikát és ennek irányelveit. -

Általános tanács. Ebben mind a 25 jegybank-elnök részt vesz + az ECB elnöke és alelnöke Feladata, hogy koordinálja a monetáris és árfolyam-politikát az eurót használó és nem használó országok között. ECB + az összes JB = Központi bankok Európai Rendszere ESCB Céljai: árstabilitás fenntartása, tagállamok devizatartalékainak kezelése, devizaügyletek irányítása. 12. EURÓPAI KONVENT (konvent = alkotmányozó nemzetgyűlés) 2002-ben jött létre, székhelye Strasbourg. Feladata az EU alkotmányának kidolgozása és átdolgozása. Összetétele: minden tagállamból és tagjelölt országból (25 + 3) egy-egy kormányküldött. Minden tagállam és tagjelölt ország nemzeti parlamentjéből 2-2 parlamenti képviselő, van az EP-ből 16 képviselő, 2 fő az Európai Bizottságból, ezen kívül van egy elnöke és két alelnöke. Összesen 105 tag 13. EUROPOL (Interpol mintájára létrejött 1995 működő szervezet) Székhelye Hága. Céljai,

feladatai: - javítsa a hatékonyságot és együttműködést a nemzetközi bűnüldözésben és bűnmegelőzésben - információk beszerzése, feldolgozása, cseréje, és együttműködés a nemzeti hatóságokkal. Adatbázisa két fő részből áll: szigorúan védett számítógépes adatbázis, ahol a bűnözők és bűncselekmények adatagi vannak. Másik része a nyitott munkadossziék csoport, ahol az áldozatok és tanúk adatai vannak. Közös agrárpolitika (CAP, KAP) Eredeti célok: termelékenység növelése, megfelelő jövedelem és életszínvonal a mezőgazdasági dolgozóknak, stabil élelmiszerellátás, stabil agrárpiacok, termelők és fogyasztók védelme. Ma már ezek a célok módosultak. Új célok között szerepel a tájjelleg megőrzése, vidékfejlesztés, termeléscsökkentés, a vidéki népesség megtartása Az 1960-as években próbálták növelni az exportot és csökkenteni az importot, jövedelemnövelések, termelésnövelés, ezeket azonban

csak úgy tudták elérni, hogy nagyon megnőttek az élelmiszerárak. Emellett a hatvanas években próbálták az importot különböző módszerekkel visszaszorítani és próbálták elkerülni, hogy a megtermelt felesleg a gazdák nyakán maradjon Ekkor vezették be az intézményes árakat, amelyet azóta is alkalmaznak Ez egy mesterségesen kialakított ár, erre azért van szükség, hogy ha túltermelés van valami- EU ismeretek 8 lyen mezőgazdasági termékből, akkor az EU a gazdáktól ezen az áron vásárolja fel a terméket. Arra figyelnek, hogy ne érje meg ezen az áron eladni a gazdának, éppen csak fedezi a költségeit Ekkor – a hatvanas években – kezdték alkalmazni a többi piacszabályozó eszközt is. A 70-es években az Európai Közösség az agrártermékekből önellátóvá vált, alig szorult importra. Az export is teljesítette a hozzá fűzött reményeket, megnőtt az exportra termelés Nőtt az élelmiszerek minősége és a műszaki

színvonal, az egészségügyi minőségi előírásokat is ebben az időszakban egységesítették a tagországok számára 80-as évek. Megjelentek az első komoly problémák azzal, hogy 81-ben felvették Görögországot, majd Spanyolországot és Portugáliát Az addig meglévő problémák hatványozódtak Óriási termékfeleslegek keletkeztek, egyre többször kellett központilag beavatkozni az agrárpolitikába, ami természetesen egyre több pénzt igényelt. Ezért lépéseket kezdtek tenni már ebben az időszakban is: - az intézményes árakat befagyasztották: megmondták, hogy milyen szint fölé nem emelik. - elkezdték korlátozni a termelhető mennyiséget: azok a gazdák, akik vállalták önként, hogy földjük egy részét pihentetik (ugaroltatják), kedvezményeket kaptak. 1992-ben teljes reform. További szigorításokat kellett tenni. ⇒ Az intézményes árakat csökkentették. ⇒ Kötelezővé tették az ugaroltatást. ⇒ Elkezdték erősebben támogatni

az agrár-környezetvédelmet, az erdőtelepítést és a gazdák átképzését és korai nyugdíjazását. Minél több területet és minél több embert igyekeztek kivonni a mezőgazdaságból 2000-től továbbfejlesztették a 90-es évek céljait. Emellett a vidékfejlesztés továbbra is egyre nagyobb szerepet kapott, termeléscsökkentés, növelték a tagállamok beleszólását az agrárpolitika támogatásainak elosztásába. Az intervenciót (intézményes ár) elkezdték átalakítani, és csökkenteni a számát, ehelyett a magántárolást kezdték támogatni. A magántárolás annyiban jobb, hogy kifizeti a gazdának az intézményes árat, de nem szállítja el, hanem még fizet x összeget, ha a gazda épít tárolót és tárolja az EU terményét. Így jobban megéri az EU-nak A közös agrárpolitika három alapelve: 1. Egységes piac elve A mezőgazdasági termékek számára az EU egyetlen piacnak minősül és egyik tagállam sem korlátozhatja a másik

tagállamból érkező mezőgazdasági terméket a piacra lépésben 2. Közösségi preferencia elve Az EU-ban termelt mezőgazdasági termékek előnyt kell hogy élvezzenek az EU-n kívüliekkel szemben. Ennek érdekében az EU-s termelés támogatása és az import korlátozása a cél 3. Pénzügyi szolidaritás elve A működési költségre vonatkozó szabályok minden tagországra egységesen vonatkoznak, és a támogatások nyújtása is egységes szabályok alapján történik. Teljesen mindegy, hogy mekkora országról van szó, a szabályok egyformán vonatkoznak mindenkire EU ismeretek 9 Piacszabályozó eszközök (Az EU hatáskörébe tartozó szabályozó eszközök) 1. Intervenció: a többlettermékek felvásárlása túltermelés esetén Átmeneti jellegű lehet, az intervenciós ár a piaci ár alatt kell hogy legyen, célja a piaci zavrok kezelése. 2. Import lefölözés: lényegében mozgó vámokat jelent Változó mértékű vámemeléssel ill. vám

kiszabásával az EU megnehezíti az import termékek bejutását az EU-ba A vám kiszabása után az import termékek ára magasabb lesz, mint az Eu-s ár. 3. Exporttámogatás: ha magas a belső Eu-s és alacsony a világpiaci ár, a termékfeleslegek megszüntetésére a különbözetet az Eu finanszírozza Ha a világpiaci ár alacsonyabb, senki nem akar majd exportálni, mindenki a belső piacon akar eladni Ezt az EU úgy kezeli, hogy a különbözetet kifizeti a termelőnek exporttámogatásként, tehát a világpiacon is Eu-s áron adhatja el a termékét. 4. Ha a világpiaci ár magasabb, mint az Eu-s ár, akkor az EU vámokat szab ki, ami a különbözet összegével egyenlő – Exportvám Mindenki külföldre akarja vinni az áruját, a belső hiány elkerülése érdekében az EU-s termelőre szabják ki a vámokat, mert az az EU célja, hogy a termékeket benntartsa a belső piacon. 5. Termelési támogatások Bizonyos termékekre normatív támogatást adnak, ami függhet

területnagyságtól, (pl durumbúza), de lehet termelési kvótához kötött is (pl dohány esetében) 6. Feldolgozás-támogatás Olyan termékeknél alkalmazzák, ami hamar romlik, nem tartós (főleg kertészeti termékek, burgonya) Ebben az esetben nem a termelőt támogatják, hanem a feldolgozó üzem kapja a támogatást Az a bizonyos gyár, aki vállalja, hogy bizonyos termelőktől meghatározott mennyiséget meghatározott minimális áron felvásárol meghatározott ideig (pl. 5 éven keresztül), ezért a szerződésért ill a teljesítésért támogatást kap, hiszen biztosítja a termelőnek az eladási lehetőséget 7. Közvetlen termelői kifizetések köre Ez elsősorban a gabona és szarvasmarha szektorban van A termelő jövedelmének növelése, kiegészítése A művelt földterület nagyságától, ill az állatállomány nagyságától függ ez a támogatás 8. Önszabályozás ösztönzése Zöldség-gyümölcs ágazatban Ún termelési-értékesítési

szervezetek (TÉSZ) létrehozását támogatja az EU úgy, hogy a működési költségüket finanszírozza. 9. Közvetlen termelés-korlátozó intézkedések köre Kvóta: lényege, hogy ne legyen túlkínálat, tehát egy termékből az előállított mennyiséget kvótához kötik Célja a kínálat csökkentése, a termék előállítását maximalizálják, kvótához kötik, aki ezt túllépi, büntetést fizet. A legfontosabb kvóták a tej és a cukor termeléséhez kapcsolódnak 10. Közvetett termeléskorlátozó intézkedések: ugaroltatás: kötelezik a gazdát arra, hogy a földjét minden évben pihentesse, így tudja az EU a termelést csökkenteni. Horizontális szabályozások Ezeknek a megvalósítását a tagállamokra bízza az EU. Nem közvetlenül Eu-s intézkedés, az célokat az EU tűzi ki, de a megvalósítás a tagállamok feladata. Ide tartoznak - az állat- és növényegészségügy ellenőrzése, betartatása. A 70-es évektől egységesítették az

előírásokat, de ezek betartatását a tagállamokra bízták Pl a növényvédő szerek használatát is az államoknak kell szabályozniuk. - Minőség-ellenőrzés a mezőgazdaságban - Agrár környezetvédelem. Ezt illetően nemzeti programokat dolgoznak ki a tagországok Ezekben a programokban meghatározzák azt, mire kell odafigyelni, mire mennyi EU ismeretek - 10 pénzt lehet fordítani. Minimum 5 éves szerződéseket kötnek, ezzel ösztönzik a termelőket, hogy betartsák az előírásokat A vidékfejlesztés is tagállami ellenőrzés hatáskörébe tartozik. Több évre szóló programokat dolgoznak ki a kormányok, s miután ezeket a programokat az EU elfogadta, a termelők pályázhatnak bizonyos Eu-s támogatásokra, amelyeket ki kell egészíteni nemzeti résszel is. Regionális politika Az ötvenes-hatvanas években a regionális politika célja az volt, hogy megkönnyítse a 4 alapszabadságnak a működését (áru, szolgáltatás, tőke, munkaerő

áramlása). A hatvanas években a szociális politika kapott nagyobb hangsúlyt. Az első problémák az első bővítéskor jelentkeztek a 70-es években Rájöttek arra, hogy intenzívebben kellene közösségi szinten kezelni a regionális politikát. Ezért létrehozták a regionális fejlesztési alapot, amelynek célja az volt, hogy a regionális különbségeket csökkentse a tagországokban. A 70-es, 80-as években elsősorban infrastrukturális beruházásokat finanszírozott A legnagyobb támogatásokat Olaszország, Nagy-Britannia és Spanyolország kapta ebből 1988-ban reform a regionális politikában Lényege, hogy a már meglévő pénzügyi alapokat összefogják és koordinálják A másik lényeges pontja volt, hogy konkrét célkitűzéseket határoztak meg, hogy mire mennyit lehet fordítani, melyik terület milyen célkitűzés alá tartozik. Arról is döntöttek, hogy a regionális politika finanszírozása a költségvetési időszakhoz kell alkalmazkodjon,

illeszkedjen. 2000-től ezt a bizonyos 5 célkitűzést háromra redukálták. Alapelvek: 1. Szubszidiaritás és decentralizáció 2. Partnerség: együtt kell működni a különböző szinteknek egy cél érdekében Az EUnak, a kormánynak, ill az önkormányzatoknak össze kell fogniuk ha valamilyen célt kitűznek. 3. Programozás Hosszú távú egymásra épülő programokat kell kidolgozni Koncentrálni kell a hosszú távú egymásra épülő feladatokra a fejlesztésben. 4. Koncentráció és addícionalitás (hozzájárulás) Két részből áll: - koncentráció: nem kell elapózni a támogatást, hanem a legelmaradottabb térségeket kell minél koncentráltabban támogatni. - Addícionalitás: az EU-s támogatást mindig ki kell egészíteni tagállamival. TÁMOGATÁSI FORRÁSOK A REGIONÁLIS POLITIKÁBAN Három nagy csoportja van: 1. STRUKTURÁLIS ALAPOK (25-75% közötti az eu-s támogatás, a többi a tagállami kiegészítés) 4 forrás van benne: - Európai

regionális fejlesztési alap (ERDF, ERFA). Ez a négy közül a legnagyobb, kb. 45-50%-át erre a részre költik Mire adható támogatás ebből: kezdetben nemzeti regionális politikát támogatott, aztán a közösségit, napjainkban pedig feladata, hogy a regionális különbségeket csökkentse régiók fejl esztése, kohézió (együttműködés) elősegítése - Európai szociális alap (ESF, ESZA). Kezdetben a munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség és mobilitás támogatása, 80-as évektől a pályakezdő és tartós munkanélküliek EU ismeretek 11 helyzetének javítása, napjainkban pedig humán erőforrás-fejlesztés támogatása (oktatás, átképzés, pályakezdő és tartós munkanélküliek stb.) - Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EAGGF, EMOGA). Kezdetben a termelékenység és bérnövekedés, és stabil piac kialakítása volt a célja, mára pedig átképzés, nyugdíjazás, környezetvédelem és vidékfejlesztés - Halászati

alap (FIFG, HOPE) Céljai, feladatai: halállomány újratelepítése, versenyképes halfeldolgozók támogatása, ösztönzése, a válságban lévő halászatból élő települések támogatása. 2. KOHÉZIÓS ALAP A maastrichti szerződéssel jött létre. Ebből konkrétan meg van határozva, kik kaphatnak támogatást: - ahol az egy főre eső GNP nem éri el az eu-s átlag 90%-át. 2004-ig 4 ország volt, aki kapott: Spanyolország, Portugália, Görögország és Írország. Ebből Írország kiesett, a másik három még mindig részesül ebből a támogatásból + a 10 új tagország. Mire vehető igénybe: környezetvédelem fejlesztése, infrastruktúra, elsősorban közlekedési infrastruktúra fejlesztése, euróra való felkészülés. A támogatás mértéke 80%-os, a maradék az állami hozzájárulás 3. KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK 4 közösségi kezdeményezés van: - Interreg: határokon átnyúló regionális együttműködések támogatása - Urban:

válságban lévő városok és körzetük fejlesztésére szolgál. - Leader: hálózatszerű vidékfejlesztés - Equal: esélyegyenlőség a munkaerő-piacon. A támogatás mértéke 25-75% közötti, a többi az önrész. Mesterségesen létrehozott statisztikai régiók (NUTS RENDSZER) 1-től 5-ig vannak fokozatai. Az EU-t felosztották szintekre Az volt a cél, hogy azonos szinteket alakítsanak ki. Magyarország egy db NUTS egyes térségnek számít Egységes nagyságú területeket alakítottak ki azért, hogy ezeket a támogatásokat minél hatékonyabban, minél biztonságosabban lehessen elosztani. NUTS 1 Magyarországot illetően az országot jelenti A NUTS 2 a régiót jelenti Magyarországon hét régiót hoztak létre (Nyugat-, Közép-, és Dél-Dunántúl, Közép-Magyarország, Észak-Mo., Észak-Alföld, Dél-Alföld) NUTS 3-as szintnek felel meg a megye, NUTS 4-es a kistérség, NUTS 5-ös a település. A REGIONÁLIS POLITIKA CÉLTERÜLETEI (3 célterület van

jelenleg) 1. A régiók tudnak igényelni támogatásokat Ebbe a kategóriába elsősorban azok a területek tartoznak, ahol - az egy főre eső GDP az EU átlag 75%-a alatt van - komoly strukturális átalakítások kellenek, - nagy a munkanélküliség, - és ahol visszaesett a termelés s gyenge az infrastruktúra. 50-75% közötti a támogatás. EU ismeretek 12 2. NUTS 3 a megyék pályázhatnak Ide tartoznak: a) azok a hanyatló ipari körzetek, - ahol az iparban foglalkoztatottak aránya az EU átlag fölött van, és ez az arány drasztikusan csökken, ill. - ahol a munkanélküliség is az EU átlag felett van. b) az elmaradott vidéki területek, - ahol a mezőgazdaságban dolgozók aránya az EU átlag felett van, - a munkanélküliség az EU átlag felett van, - ahol a lakosság csökken, - a népsűrűség kisebb, mint 100 fő/km2 c) az elmaradott városok és körzetük - ahol a tartós munkanélküliség nagyobb, mint az EU átlag, - ahol magasak a bűnözési

mutatók, - nagy a szegénység és - alacsony a képzettség d) partmenti halászatból élő térségek - ahol a foglalkoztatottak többsége halászatból él, és arányuk folyamatosan csökken. A támogatás mértéke 25-50% közötti. Célok, feladatok ezen célterület alatt: a kis- és középvállalkozások támogatása, a környezetvédelem és szociális problémák enyhítése és a fejlesztés-ösztönzés. 3. Foglalkoztatáspolitika ill képzés- és oktatásfejlesztés Ez nem regionális, hanem horizontális elven működik. Ez azt jelenti, hogy meg van adva, hogy egy ország mennyi pénzt kaphat és maga dönti el, hogy melyik régiónak mennyi pénzt juttat. Ide tartoznak: oktatási infrastruktúra fejlesztése, munkahely-teremtés, képzési rendszerek fejlesztése, pályakezdő és tartós munkanélküliek helyzetének kezelése. A támogatás mértéke 25-50%. MAGYAR EU-S KAPCSOLATOK Történeti áttekintés, fejlődése Az első hivatalos kapcsolatok a 60-as

években jöttek létre. Ez a mezőgazdasági termékekre vonatkozó árgarancia rendszerrel állt kapcsolatban A magyar sertésexportőrök vállalták, hogy egy bizonyos eu-s ár alá nem fognak menni, nem fogják alacsony áron kínálni termékeiket, cserébe vámkedvezményeket kaptak. A 70-es években, ill a 80-as évek elején távolodtak az Európai Közösség és Magyarország egymástól, a Szovjetunió befolyása és a hidegháborús politika miatt. A 80-as évek elején ágazati megállapodások születtek ez EK és Mo. között Elsősorban acél- és textilipari és mezőgazdasági termékekre jöttek létre kétoldalú megállapodások. Az első komolyabb lépés 1988-ban volt, amikor Brüsszelben aláírták a Kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodást. Tartalma: mennyiségi korlátozások megszüntetése egymás között, gazdasági és tudományos együttműködés, vámkedvezmények, kölcsönösen kedvező üzleti környezet kialakítása,

közös vásárok, kiállítások szervezése EU ismeretek 13 1989 Párizs G7 – A világ 7 vezető nagyhatalma gazdasági segítséget nyújt Mo.-nak és Lengyelországnak a társadalmi és gazdasági rendszerváltáshoz A támogatáson belül az EK-nak saját programja jött létre – PHARE-program. 1991 Létrejött a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Társulás – CEFTA. Lengyelország, Csehország és Mo. hozta létre Később csatlakozott Szlovákia, Bulgária és Románia is Lényege, hogy ipari vámkedvezményeket nyújtanak a tagok egymásnak. Egymás között és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás között él ezzel a lehetőséggel az EFTA. 1991-ben írta alá Mo. az EK-val a társulási szerződést 1994-ben lépett életbe Ezt a társulási szerződést több más országgal is aláírta az EK – Európai megállapodások néven szerepel. Mit tartalmaz: politikai közeledés, gazdasági és kulturális együttműködés, jogharmonizáció, áru,

szolgáltatás és tőke piacának fokozatos megnyitása, a meglévő korlátozások folyamatos megszüntetése ill. hogy újakat már nem hoznak létre 1993-ban az EU felállította az ún. Koppenhágai kritériumokat Ezek azok a kritériumok, amelyeknek teljesülnie kell egy országban, ha az EU tagjává akar válni. Pl legyen a jelölt országban demokrácia és jogállamiság, legyen a jelölt országban szabad verseny és piacgazdaság, a jelölt ország vállalja az eu-tagsággal járó kötelezettségeit, az EU legyen képes a bővítésre (ti. legyen olyan fejlődési fázisban) 1994 – ahogy ez a szerződés életbe lépett, még ebben az évben Mo. beadta a csatlakozási kérelmét az EU-hoz. 1998-ban indultak el a csatlakozási tárgyalások Hogyan történik a csatlakozás: Az adott ország beadja a kérelmét a Tanácshoz. A Tanács felkéri az EU bizottságát , hogy készítsen egy országjelentést, országvéleményt az adott országról AVIS. Összeállítanak egy

több száz kérdésből álló kérdőívet, és az adott országnak pár hónapja van rá, hogy kitöltse (gazdasági helyzetre, etnikumokra, szociális helyzetre vonatkozó kérdések is vannak benne). Ellenőrzik ám, hogy igazat írnak-e Miután visszajön a kérdőív, elkészíti a bizottság az értékelést és visszaküldi a Tanácsnak. Mo-ról 94-től 2004-ig összesen három ilyen országjelentés készült azért, hogy ahol hiányosságok voltak, mennyit változtattak, ill. mennyit haladt az ország A Tanács ezután eldönti, hogy az ország alkalmas-e arra, hogy elkezdjék a csatlakozási tárgyalásokat A tárgyalások több körben történnek Először a jogharmonizáció történik, a joganyag átvilágításával kezdődik Változásokat javasolnak, ha valami nem megfelelő Második lépés a tényleges tárgyalások A tárgyalások között vannak kétoldalú tárgyalások – az adott ország és az EU között, ill. vannak tárgyalások az adott ország és az

összes már belépett tagország között – a külügyminiszterek párhuzamosan tárgyalnak. Ezen a szinten arról kell megegyezni, hogy milyen lehetőségei, milyen kötelességei lesznek ill. milyen átmeneti haladékokat, mentességeket kaphat az adott ország. A tárgyalások 2002 decemberében zárultak le Mo-val Ezután az EU Parlamentje (EP) el kell fogadja a tagsági kérelmet Minden tagországnak el kell fogadnia, ha egy tagország is nemet mond, akkor nem jöhet az új tag. Ezzel párhuzamosan, ill ezután az országban is döntenek arról, hogy tényleg akarják-e a csatlakozást Ez két módon lehetséges: vagy a nemzeti parlament joga eldönteni, vagy népszavazással döntenek. Előcsatlakozási alapok Azok a pénzügyi támogatások, amelyeket az EU a tagjelölt országok számára adott ill. ad Vissza nem térítendő támogatások. Három nagy előcsatlakozási alap van, mindháromnál közös jellemző, hogy mindig van tagállami hozzájárulás, területtől,

lakosságtól és az egy főre eső GDP-től függ, hogy mennyit kaphat egy adott ország. 1. PHARE PROGRAM – 1989 óta működik EU ismeretek 14 Ma már minden tagjelölt ország igényelheti. A PHARE-program miket támogat: infrastruktúra-fejlesztés, környezetvédelem, közigazgatás-fejlesztés, gazdaságfejlesztés, humán erőforrás fejlesztés. Ezek voltak 2000-ig a fő támogatandó területek 2000 óta területfejlesztés és intézményfejlesztés a két fő terület. Kifejezetten előszeretettel támogatják az olyan pályázatokat, amelyek vagy több régió együttműködéséből tevődnek össze (főleg ha határon átnyúló), ill. a határ menti együttműködéseket, és az ún iker- vagy twinning-együttműködést. Ez azt jelenti, hogy a tagjelölt ország valamelyik minisztériuma egy tagállam minisztériumával köt szerződést, hogy ők egymást fogják támogatni, továbbképzéseket szerveznek stb. Pl a francia oktatásügyi minisztériummal

kötött Mo ilyen szerződést. A pályázatok kivitelezésében fontos volt, hogy nemcsak Mo, nemcsak a többi tagjelölt ország, hanem minden tagjelölt ország részt vehetett. A pályázat kivitelezésében az EU-s országok cégei is részt vehettek Az összeg az országra van leosztva, azt a kormány dönti el, hogy melyik régió mennyit kap. A támogatás mértéke max 75%-os 2. ISPA PROGRAM Lényegében a kohéziós alap elődje. Mire használható a támogatás (szintén csak tagjelölt országoknál): környezetvédelem és közlekedési infrastruktúra fejlesztése, felkészülés a strukturális és kohéziós alapok fogadására. 5 millió Euro alatti programokról Bp-en döntenek, nem Brüsszelben, ez azt is jelenti, hogy a magyar kormány sokkal szabadabb kezet kap de sokkal nagyobb a felelőssége is. A támogatás mértéke max 85%-os 3. SAPARD PROGRAM Mezőgazdaság és vidékfejlesztés területére használható, ill. felkészülés a strukturális és kohéziós

alapokra. 5 millió Euro alatti programokról Bp-en döntenek A támogatás mértéke max 75%-os ÁTMENETI MENTESSÉGEK 1. Külföldiek termőföldszerzésére vonatkozó mentesség: Magyarország a csatlakozástól kezdve 7 év átmeneti mentességet kapott arra vonatkozóan, hogy külföldiek szabadon vásároljanak termőföldet. EZ meghosszabbítható 3 évvel, tehát max 10 évre kitolható Ez idő alatt is vásárolhat külföldi állampolgár földet akkor, ha legalább három éve Magyarországon él életvitelszerűen, egyéni vállalkozó, és mezőgazdasági tevékenységből él. 2. Ingatlanszerzésre vonatkozó átmeneti mentesség Itt öt évet kaptunk a csatlakozástól kezdve. Ez azt jelenti, hogy 5 éven belül csak külön hivatali engedéllyel vásárolható ingatlan külföldiek számára. 3. Munkavállalásra vonatkozó mentesség Az EU Mo-val szemben a 2+3+2 éves elvet alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy a csatlakozástól számított két évig minden a 15 régi

tagország mindenféle indoklás nélkül korlátozhatja a munkavállalást Mo-ról. Két év után ezt felül kell vizsgálni, ha indokolt, akkor még három évvel meghosszabbítható. Utána újabb felülvizsgálat következik, és ha az ország gazdasági helyzete, munkaerőpiaci helyzete megköveteli, akkor még két évre kitolható a korlátozás. Egyéb szabályok a magyar Eu-s csatlakozási szerződésben a munkavállalást illetően: Visszalépés tilalma: nem lehet szigorúbb feltételekhez kötni a munkavállalást a csatlakozás után, mint amilyen előtte volt. EU ismeretek 15 Közösségi preferencia alkalmazása: Ha pl. jelentkezik egy magyar és egy török egy munkára, akkor ha egyforma végzettséggel rendelkeznek, a magyart kell előnyben részesíteni Az EU-s munkavállalót előnyben kell részesíteni az EU-n kívülivel szemben. 12 hónapos szabály alkalmazása. Az a magyar munkavállaló, aki a csatlakozás előtt már legalább egy évig folyamatosan

munkát vállalt az EU-ban, annak nem kell külön munkavállalási engedélyért folyamodnia a jövőben sem. Külső országokból érkező családtagokra vonatkozó szabály: ugyanolyan elbírálásban kell részesülnie a családtagoknak, mint az EU-s tagország állampolgárának. Viszonosság kérdése: a magyar szabályozás három módszert alkalmaz: 1. Nem kell munkavállalási engedély az új tagállamokból érkező polgároknak, ill a régiek közül azokból az országokból érkező polgároknak, akik megnyitják előttük a munkaerő-piacot 2. A régi tagállamok közül azok, akik enyhítenek a régi szigorú szabályokon a magyarokkal szemben: a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül megkapják a munkavállalási engedélyt az innen érkezők 3. Azok az országok, akik semmit nem enyhítenek (szigorítani ugye nem lehet), az öszszes államra, az egész külföldre vonatkozó általános szabályok szerint fogják megkapni a munkavállalási engedélyt Pl

egyenlő esélyekkel indul egy német vagy egy ugandai munkavállaló