Bűnügyi (nyomozási) ismeretek | Kriminológia » Tóth Dániel - Kriminológia előadási jegyzet

http://www.doksihu Kriminológia előadás jegyzet Készült: 2009-es tavaszi félévben, Tóth Dániel által A jegyzet az összes előadáson elhangzottakat tartalmazza, amely természetesen nem mentesít a tankönyv áttanulmányozása alól – mindenesetre nagyszerű kiegészítője annak (remélhetőleg). Kriminológiai alapfogalmak Kriminológia Nyelvtani értelemben: crimen+logia, bűntettekkel foglalkozó tudomány. A bűnügyi tudományokon belül kutatási jellegű, de a társadalomtudományok része is, mivel a jogsértések valóságjelenségével foglalkozik. Tartalmi szempontból a kriminológia a bűnözéssel, mint társadalmi jelenséggel, és a bűnelkövetéssel, mint egyéni jellegzetességgel foglalkozik. Történeti megközelítései: • Etimológiai Felderíti az egyének motivációját, ily módon bevonva a prekriminális cselekményeket, és így próbál választ adni a bűnözés megfékezésének mikéntjére. • Interakcionista Az 1940-es években

jelent meg, amerikai eredetű nézet. Egyrészt figyelembe kell venni bizonyos társadalmi csoportok értékítéletét, másrészt pedig a hatósági szelekciót is. • Radikális (kritikai) paradigma A társadalmi gyökereket és a döntések mögötti társadalmi motivációt vizsgálják, speciális módon. Például a feminista kriminológia a nők szemén keresztül vizsgálja a kriminológiát. Mivel rendkívül sokféle szemléletmód van, ezért nem tudunk közös fogalmat adni nekik. Jellemzői: • multidiszciplinaritás: nyitott más tudományterületekre • autonóm • empirikus jellegű: tapasztalatokon alapul • interdiszciplináris: eredményét tekintve is átfedések vannak a különféle tudományterületekkel A kriminológiának három kutatási tárgya van: a bűnözés (ide értve a bűncselekményt és a bűnelkövetőt is), a kontrollrendszer, valamint a sértett. Ezek erősen kötöttek a társadalom ideológiájához és a társadalomtudományi

módszerekhez. Bűnözés Olyan társadalmi tömegjelenség, mely történelmileg meghatározott, adott területen és időpontban elkövetett bűncselekményeknek az összessége. Nem egyszerű összesítésről van szó, hiszen ezek egymáshoz nagyon szorosan kapcsolódó dolgok. A bűnözés sajátosságai • A büntetőjogilag felelősségre nem vonható személyek is alá tartoznak • A látszólag Btk.-ba ütköző, de nem büntetett cselekmények is ide tartoznak (pl jogos védelmi helyzet) • Része a látens bűnözés is (mely rejtve marad), valamint a felderítetlen bűncselekmények. http://www.doksihu • Ide tartoznak a bűncselekménynek nem minősülő devianciák (pl. a mértéktelen alkoholfogyasztás) • Ide tartoznak a prekriminális magatartások (pl. csavargó, iskolakerülő életmód) • Léteznek kriminális jellegű szabálysértések is, amelyek szintén ide tartoznak. Kriminológiai módszerek a) Megismerés A legnehezebb esetkör, hiszen a

bűncselekmény észlelése alapfeltétele a felderítésének Közvetlen eszközök: megfigyelés, egyéni beszélgetés Közvetett eszközök: kérdőív, irat-tanulmányozás, kísérlet b) Elemzés, következtetés Első lépése egy hipotézis (modell) készítése. Ezután jön a hipotézis bizonyítása, indukció vagy dedukció útján. Esetlegesen matematikai módszerek bevetésével (korreláció) A kriminológia területei • Alaktan (kriminálmorfológia) • • Arra ad választ, hogy milyen is a bűnözés. Oktan (krimináletológia) • • Vizsgálja a bűnözés, mint tömegjelenség keletkezésének okait. Megelőzés (kriminálprofilaxis) • Viktimológia (áldozattan) • A bűnözés és egyéb devianciák közti kapcsolat kutatása • A bűnözéskontroll és a bűnözésre adott állami és közösségi reakciók, intézménykutatás. A kriminológia története Alapvetően kétféle kriminológiai történettudomány van: • klasszikus

kriminológia: filozófiai jellegű elmélkedésnek indult. Nem empirikus jellegű, csak elméleti magyarázatot ad. Alapja az indeterminizmus: az egyén döntése alapján alakul ki a bűnözés • pozitivista kriminológia: eszerint vannak olyan tényezők, amelyek a bűnözőt bűncselekmény elkövetésére sarkallják (determinista nézet). Empirikus módon történik a vizsgálódás A klasszikus kriminológia főbb állomásai 1. Cesare Beccaria – bűnmegelőzés Kriminológiai értelemben véve gondolt arra, hogy jobb a bűncselekményt megelőzni, mint büntetni. A bűncselekmény szabad belátás alapján elkövetett, de mégis társadalmi jelenség, tehát társadalmi szinten is lehet ellene védekezni. A büntetésre való jogot a társadalmi szerződésből vezeti le Ellenzi a kínzást, mert az ellentétes az ártatlanság vélelmével. Cél a speciális és a generális prevenció A büntetés annál igazságosabb és hasznosabb, minél közelebb esik időben a

bűncselekmény elkövetéséhez, s annak a tetthez kell igazodnia. 2. Jeremy Bentham – utilitarizmus A szigorú angliai büntetések ellenére is nőtt a bűnözés, Benthamet kérték fel a reform kidolgozására. Elméletének alapja, hogy a bűnelkövetői magatartás közönséges magatartás, az ember pedig bűncselekményt akkor követ el, ha az számára hasznos, előnyökkel jár. Ha a bűncselekmény elkövetéséből több rossz származna, mint jó, nem követik el. Tehát felesleges szigorú büntetéseket hozni, de csak akkor, ha mindenki biztos lehet abban, hogy az elkövetés válaszreakciót fog kiváltani. Vagyis nem a szigor, hanem a büntetés http://www.doksihu bizonyossága a visszatartó erő. 3. John Howard – börtönügy Az angol börtönállapotok megreformálója. Vannak bizonyos feltételek, melyeket biztosítani kell a büntetésvégrehajtás során Ilyen például a higiéniai feltételek biztosítása vagy a személyzet finanszírozásának

államivá tétele. A pozitivista kriminológia A pozitivista kriminológia létrejöttének feltételei • statisztika létrejötte • szociológia, mely a korábbi idealizált társadalom vizsgálata helyett a fennálló társadalmat kezdte el vizsgálni • filozófiai alap (Comte pozitivista nézetei) • a büntetőjogi megközelítés hiányosságai Pozitivista irányzatok: 1. Fiziognómia (Porta, Lavater) A bűnözők a külső megjelenésük alapján kiszűrhetők. Különösen vonatkozik ez az arcberendezésre 2. Frenológia (Gall, Rush, Benedikt, Lenhossék) Koponyatan: a fej alapján determináltak. Ezen belül fontos volt a fej alakja, az agy formája, illetve a fejlettsége. 3. Richard Dugdale elmélete (öröklés) A Jukes család történetét vizsgálta 6 generáción keresztül, akiknek a közös őse egy alkoholista halász volt. Feltételezése az volt, hogy a degeneráció öröklődik. Eredménye: 1000 leszármazottból 280 koldus, 60 tolvaj, 7 gyilkos

volt. Véleménye szerint a bűnözés okai az öröklött tulajdonságokban keresendők Ezt 1915-ben egy kontrollvizsgálattal erősítették meg, melyet Arthur H. Estabrook végzett 4. Bűnözési földrajz (Guerry) A francia kriminálstatisztika alapján tett megállapításokat: a szegényebb és gazdagabb területek bűnözési statisztikái eltérőek. 5. Bűnözési hajlam (Quetelet) Egy kriminalitási arányszámot alkotott, mely egy adott területen élő személyre számítva megállapított bűnelkövetések mérésére szolgált. A bűnözésnek természeti okai is vannak (földrajzi fekvés, éghajlat stb), függetlenül a társadalmi okoktól. 6. Atavizmus (Lombroso) Több mint 6000 elítélt részletes vizsgálata alapján alakította ki elméletét. Inspirálta őt Darwin fajelmélete és Haeckel elmélete az egyed- és fajfejlődés párhuzamosságáról. Háromféle tettesi kört különített el: • született bűntettesek http://www.doksihu • • • •

Stigmákkal rendelkeznek, külső jegyeik olyan dominánsak, hogy tipizálni is lehet az általuk elkövetett bűncselekmények szerint. Az ilyen ember élete során el fog követni bűncselekményt, mert a nála lévő atavisztikus tulajdonságok nem maradnak rejtve, hanem előretörnek. Halálbüntetés vagy börtön várna rájuk. elmebeteg bűnözők Hülyék, degeneráltak, akiknek nincsenek stigmáik, de betegségükből következtetni lehet hajlamaikra. Életük végéig kórházi kezelésre szorulnak. bűnözésre hajlamosak A külső társadalmi tényezők bírják rá őket az elkövetésre. Kisebb súlyú büntetést kell kapniuk Lombroso szakaszos felelősségre vonást javasol. A született bűntetteseket felelősségre kell vonni valamilyen alapon (hiszen gyakorlatilag fejlődésben megrekedt ősemberek) 7. Miliő-elmélet (Lacassagne) A bűnözőket a mikrobákhoz hasonlítja, melyek megfelelő környezetben aktivizálódnak. A bűnözés fő okává a társadalmi

környezetet teszi meg: a társadalmaknak olyanok a bűnözői, amilyeneket megérdemelnek. 8. Tényezőelmélet (Enrico Ferri) Lombroso elméletét fejlesztette tovább. A bűnözésnek három befolyásoló eleme van: fizikai környezet, társadalmi hatások, antropológia. A bűnözés történeti kategória: nem mindig volt és nem is mindig lesz, amennyiben a társadalmi hatások megváltoznak. A bűnöző morálisan nem felel Mindazonáltal az antropológiai tényezők (életkor, nem, pszichés állapot stb.) megléte miatt a bűnözés teljesen soha nem szűnhet meg. 9. Utánzáselmélet (Tarde) Nincs olyan, hogy született bűntettes. A gyermek, ha olyan közegbe születik, ahol bűnöznek, szükségképpen ő is bűnözni fog. Ugyanez igaz a társadalmi osztályokra is: az alsóbbak utánozzák a felsőket (vertikális), és a falusiak is a városiakat (horizontális). XX. századi irányzatok Biológiai, testi, lelki teóriák 1. Godard elmélete A gyengeelméjűséget

vizsgálta: egy ember normális és gyengeelméjű nőtől született leszármazottait vizsgálta. Megállapította, hogy a gyengeelméjű család csaknem egyharmada szintén gyengeelméjű, egyharmada normális, a maradék pedig a kettő között van. Ennek az elméletnek a hatására hoztak Amerikában egy törvényt, mely szerint ha három generáción keresztül megjelent a gyengeelméjűség és a bűnözés is a családban, akkor az elkövetőt sterilizálták (a II. világháború végéig volt hatályban) 2. Kriminál-biotipológia (Kretschmer) A testfelépítés az, ami megszabja a bűnözési hajlamot. Piknikus-ciklotim: kövérkés, telt, jó kedélyű, barátságos emberek, inkább idős korban bűnöznek, jellemző rájuk a szeméremsértés. Atletikus-viszkózus: jó felépítésű, de agresszív emberek. Aszténiás-skizofrén: vékony, nem túl magas emberek, csontosak. Zárkózottak, nehezen nyílnak meg, a bűnözést korán kezdik. Diszplasztikusak: akik nem

sorolhatók be sehová sem. Főként aberrált szexuális bűncselekményeket követnek el. http://www.doksihu 3. Családfakutatás (Lange) Külön nevelt ikrek életmódját vizsgálták. Egypetéjű ikrek esetében 70%-uk, kétpetéjűeknél pedig 40%-uk körében volt azonos a bűnözési aktivitás. Eszerint az örökletes tulajdonságok szerepe nagy 4. Adaptációs vizsgálatok Örökbefogadott gyermekek esetében vizsgálták, hogy a vér szerinti, vagy a nevelőszülő ráhatása a nagyobb. Eredmény: ahol a nevelőszülő és a vér szerinti szülő is bűnözik, azok bűnöznek a legtöbbet, ahol egyik sem, azok a legkevesebbet; míg ahol a vér szerinti bűnözött, a nevelőszülő pedig nem, a bűnözés aránya hétszer nagyobb volt, mint fordított esetben. 5. Kriminál-endokrinológia A belső elválasztású mirigyek nem megfelelő működése okozhat olyan zavart, mely bűncselekmény elkövetésére ösztönöz, pl. a férfi nemi hormonok túltengése 6.

Kondicionálási elmélet (Eysenek) Azt vizsgálta, miért nem lesz valaki bűnelkövető. A normakövető viselkedést feltételes reflexként értelmezte Pozitív visszajelzések esetén normakövető magatartás rögzül az egyénben, mely esetleges rossz társaságba keveredéskor is meg fog maradni. A reflex kialakulásának a feltétele kettős: örökletes idegrendszeri adottságok és a külső környezet is befolyásolja 8előbbi a fontosabb). Az emberek alapvetően kétfélék lehetnek: extrovertált (befogadó, nyitott, könnyen rögzíti a szabályokat, így sajnos a negatívakat is) és introvertált (zárkózott, nehezen rögzíti a szabályokat). Pszichoanalízis Sigmund Freud mélylélektani irányzatát érdemes itt megemlíteni. Eszerint minden emberben van egy alapkonfliktus az ősi természete és a társadalmi viselkedési normák között. Az alaptermészetet két dolog jellemzi: a domináns szexuális motivációk és a bűntudat. A bűntudat képviseli az

emberiség összes negatív viselkedési mintáját, mely az evolúció során felhalmozódott. Az egyén szeretné negligálni a bűntudatot Valójában a bűnelkövetés oka a bűnösség érzése, a büntetés pedig kielégíti a bűntudatot (szexuálisan is). Három tudati szint van: id (ősi ösztönök, tudat alatti szint, libidó, bűntudat), ego (tudatos én), szuperego (felettes én, lelkiismeret, felelősségérzet stb.) Az ego az, amely nagy megrázkódtatás esetén elfojtja magába a vele történteket. Ezek előcsalogatására a tudatalattit kell felhasználni Erre teszteket dolgoztak ki: Rorschach-teszt, Szondi-féle teszt, TRG. A magyar kriminológia története A magyar kriminológia-történet általános jellemzői: • tipikusan jogászok művelték nálunk • létrejöttét a bűnözésen kívüli viszonyok befolyásolták • szociológiai jellegű szemléletmód • erős társadalomkritikai szemlélet • kevés a kriminálstatisztikai számbavételen

túlmenő kutatás • kézikönyvek, tankönyvek hiánya • bizonyos területekre kitüntetett figyelem jut (pl. fiatalkorúak bűnözése) A létrejöttét elősegítő tényezők: • növekvő bűnözés http://www.doksihu • kriminálstatisztika vezetése (1872-től), melyben kimondottan csak az elítéltekről vol,t szó, 1904-től vált teljessé • külföldi kriminológiai irányzatok térhódítása és magyar szemléletmódváltás; ezen felül a Csemegikódex tettbüntetőjogi szemléletét felváltja a tettesbüntetőjogi szemlélet. A magyar kriminológia-történet korszakai: 1. Reformkor Bár a maga tudományosságában még nem jelenik meg, de vannak bizonyos szemléletmódok. Alapja az a filozófiai háttér, mely a reformkor gondolkodóit jellemzi. A gazdasági viszonyokat teszik felelőssé a bűnözés növekedéséért (pl. mélyszegénység) Nagy alakjai: Bölöni-Farkas, Deák, Balla, Eötvös 2. Dualizmus Kialakul a kriminológia, statisztikai

jellegű vizsgálódásokkal. A bűnözés a társadalmi lét szükségszerű velejárója, a növekedésének okait kell vizsgálni. Megállapíthatók endogén és exogén (egyénen belüli és kívüli) okok is, döntően az egyénen kívüliekre helyezve a hangsúlyt. Ez egyfajta szociológiai jellegű vizsgálódás. Megfelelő anyagi feltételek álltak rendelkezésre, így a magyar kriminológia fejlődésnek indulhatott. Nagy eredménye az 1908-as I Büntetőnovella, azon belül is a fiatalkorúak bűnözésére vonatkozó rész. Nagy alakjai: Földes Béla, Irk Albert, Vámbéry Rusztem 3. Tanácsköztársaság Lényeges változások nem voltak, de létrejött a Kísérleti Kriminológiai Intézet. 4. Horthy-korszak Kisebb lendülettel ugyan, de folytatódott a kriminológia fejlődése. Ennek okai: világháborús következmények: előtérbe kerülő szociológiai preventív vizsgálatok. Legjelentősebb alakja Hacker Ervin, aki a társadalompolitikai és szociálpolitikai

intézkedéseket javasolja a bűnözés elleni küzdelemben, szorgalmazza a társadalmi szerepvállalás erősítését. 5. 1945-1947 A kriminológia, mint tudomány, létezik, de igen siralmas körülmények között. Legjelentősebb alakja a később emigráló Schäfer István, aki a viktimológia területén alakított jelentőset, valamint a fehérgalléros bűnözésről írt tanulmánya is újítólag hatott. 6. 1948-1956 A kriminológia megszűnt létezni. A bűnözést nem társadalmi jelenségként, hanem szomatikus és pszichés okokra visszavezethető jelenségként értékelték (aki bűnelkövető, az szükségszerűen a nép ellensége, a megtorlás a lehetséges megoldás). Mindenesetre az akkori elkövetők többsége nem politikai jellegű bűncselekmény elkövetése miatt került bíróság elé. 7. 1956 után Újjáéledés, mivel szakítottak a korábbi gondolkodásmóddal. Hangsúlyt kap a bűnmegelőzés, ezért bevezetik a statisztikai adatszolgáltatást

(1964). Megindul az egyéb társadalomtudományok fejlődése is Megteremtik az objektív feltételeket is: kriminológiai intézet, személyi háttér, pénz. Több vita is lezajlik kriminológiailag érintett társadalmi kérdésekről. Kutatási szakaszok: a) 1957-1968 A bűnözést társadalmi jelenségként értékelik, mely a szocialista társadalomban is jelen van. Erős a büntetőjogi kötöttség: a kriminológia is bűnmegelőzési céllal létezik. Szociológiai kutatások kezdődnek: fiatalkorúak bűnözése (Szabó András, Molnár József), társadalmi tulajdon elleni bűntettek, visszaeső http://www.doksihu bűnözők. Tanulmányelméleti publikációk is megjelennek, valamint kriminálpszichológiai kutatásokba kezdenek. b) 1968-1982 Szemléletmódváltás: liberalizálódás. A hazai kriminológia második aranykora kezdődik Sok kriminológiai kutatás zajlik, konkrét témákkal. A kriminálpszichológia háttérbe szorul A nemzetközi kutatások

Magyarországra is eljutnak. Tényeket vizsgálnak (nőbűnözés, cigánybűnözés) Emellett vannak kriminálstatisztikai vizsgálatok is. c) 1982-1989 A bűnözés egyre inkább emelkedett, de nem nagy mértékben. Új bűnözési formák jelennek meg a nyitottá váló társadalomban, ezért szélesednek a kutatási témák is (pl. devianciák) Megelőzési szemléletmód, bűnözési földrajz, és prognózisok készítése jellemzi. 8. 1989 után Szélesednek a kutatási területek, a bűnözés pedig hihetetlen mértékben megnövekszik. A bűnözés alapvető okait vizsgálják, de megszűnik pl. az etnikai alapú nyilvántartás (ekkortól nem beszélnek cigánybűnözésről sem pl.) Vizsgálati tárgyak: szegénységgel kapcsolatos bűncselekmények, erőszakos bűncselekmények, gondatlan bűnelkövetés. Legújabban a látens fiatalkori bűnözés és az iskolai erőszak került fókuszba 2003ban pedig lezajlott az első hazai, országos viktimizációs felmérés

Életkor, nem, kisebbségek és bűnözés A bűnelkövető természetes személy, aki különféle jellemzőkkel leírható Életkor Molnár József mondta ki először, hogy ez befolyásoló tény, Makó István pedig egy grafikont készített ez alapján. Elsősorban a fiatalkorúak bűnözése valamint az időskorú sértettek vizsgálata releváns itt Az elkövetők száma a 25-29 éves korosztály tekintetében a legmagasabb statisztikailag. De adott lakosságra jutó bűnözés esetében a 15-24 év közöttiek bűnelkövetése a legnagyobb. Ennek az az oka, hogy akik bűnözésből élnek, életmódjuk miatt korábban halnak, leépülnek. Nem Kriminálstatisztikákból vizsgálható. A kutatásokból a nők bűnözését különítik el, nem tisztázott okok miatt Egy nézet szerint azért, mert a nők azért követnek el kevesebb bűncselekményt, mert természetszerűleg rendelkeznek önkontrollal, amely befolyásolja őket. Más nézet szerint a sztereotípiák is hatással

vannak a bűnelkövetésre, amely az ideális bűnelkövetőt férfiként aposztrfálja. Szociálpszichológiai nézet szerint a lányok neveltetése alapvetően olyan, hogy szigorúbb szabályok vonatkoznak rájuk. Női bűnözés mindig volt, a magatartásformák sajátosságai miatt (pl. boszorkányság, házasságtörés) Kutatások: Raskó Gabriella, Kerezsi Klára, Fehér Lenke (prostitúció, emberkereskedelem), Fejes Judit (csecsemőgyilkosság), Herczog Mária A női bűnözés sajátosságai: • a deviánsviselkedések háttérbe szorulnak, kivéve az újszülött megölését • jóval kevesebb nő követ el bűncselekményt, mint férfi • tipikusan szexuális bűncselekmények áldozatai • gyakrabban követnek el bűncselekményt hozzátartozóik sérelmére • az erőszakos bűncselekményeket érettebb korban követik el • érzelmi okok vagy kapcsolatuk védelme motiválja őket • nem jellemző a kriminálkarrier és a többszörös visszaesés •

elsősorban egyedül valósítják meg http://www.doksihu • kiemelkedik a 20-30, illetve a 45-60 év közötti elkövetői kör A nők esetében a társadalmi kapcsolatok lényegében behatároltak, sokkal erősebb a függés érzelmileg a saját mikrokörnyezettől. Vannak emellett tradícionális női szerepek, melyek hatása szintén a bűnözés ellen szól (segítőkészség, önzetlenség). Három alapvető női bűnözői csoport: • újszülött megölése Egyedülálló fiatalok, iskolázatlanok, alapvető fogalmuk sincs az emberi test működéséről, a terhességet későn észlelik, egyedül szülnek, a gyereket sorsára hagyják. A másik körbe már érettebb korosztály tartozik, akik már a kezdetekkor eldöntik, hogy a gyerek nem kell nekik, a partnerük elvesztése miatti félelem motiválja őket, erőszakos módon ölnek, olykor az apa is társtettes. • partner bántalmazása A nők áldozati helyzetben vannak, ami hosszú távon motiválja őket.

Ugyanakkor a nők egy csoportja minden további nélkül hajlamos az erőszakra. A különbség az, hogy az előbbiek többnyire élet kioltásával járó bűncselekményt követnek el, az utóbbiak pedig főként a fővárosban mintavételezett bántalmazások alapján állapíthatóak meg (idősebb korú elkövetők, a gyerekek már nem élnek otthon, a sértett többnyire italozik) • erőszakos cselekmények Döntően a fiatal lányokra jellemző, a neveltetés változása az, ami döntően hozzájárult. 13-14 éves elkövetők, tipikusan egyszülős családból jönnek, általában valamilyen sérelem érte őket, és környezetük szociálisan rossz. A változások okai, következményei: • a lányok aránya növekszik a bűnözésen belül, különösen az afroamerikaiak körében • a lányok passzívból aktív szereplőkké lépnek elő • az önpusztító viselkedésük megfordult, és krízishelyzetekben a külvilág felé tolódott. Megjelentek ugyanis olyan

minták, melyek beépültek a klasszikus női mintákba. Mások szerint az is szerepet játszhat, hogy érvényesülési lehetőséget látnak az erőszakban. • lázadás a tradicionális női sors ellen Klasszikus bűncselekmény még ebben a körben a prostitúció. itt azt mondhatjuk, hogy a hátterében valamilyen megrázó élmény áll, főként múltbéli nemi erőszak. Az elkövetők a jövedelemszerzés eme módjára nagyon hamar rájönnek, hovatovább életstílusukká válik. A prostituálttá válásnak bizonyos fázisai is vannak: 1) Bizonyos fokú veszélyeztetettségnek (szeretethiány, nevelési visszásságok stb.) van kitéve a nő; 2) Létezhet egyfajta „fertőzés”: ha kapcsolatba lép egy fiatal lány ezzel a szubkultúrával, akkor az rá is ragadhat; 3) Bár ellenállna ennek az életformának, de saját semlegesítési technikájával meggyőzi önmagát magatartása helyességéről; 4) Teljes mértékben azonosul ezzel az életformával; 5) Teljes

integrálódás, amikor a környezete is úgy ítéli meg, ahogy. Kisebbségek Amerikai adatok szerint az afroamerikaiak bűnözése a 80-as években még 6 az 1-hez volt, ma már csak 4 az 1-hez. Viszont kimutatták, hogy a büntető igazságszolgáltatásban kiemelkedőek az arányaik: a lakosságon belül a 10 és 17 éves populáció 15%-os, de a letartóztatottak 30%-a, a szabadságelvonással sújtott fiatalok 40%-a, a felnőttekhez áttett ügyű fiatalok 50%-a afroamerikai. Ennek oka lehet a fekete társadalom http://www.doksihu párhuzamos létezése, mely elszigeteli magát a fehértől. Németországban a bűnöző bevándorlók esetén valószínűbb a családon belüli erőszak. valamint azt is megállapították, hogy átlagosan 5 évi lét kell ahhoz Németországban, hogy elkezdjenek bűnözni. Három rizikófaktort állapítottak meg: alacsony végzettség, családon belüli erőszak, rossz szociális helyzet. Amerikában volt egy mélyreható kutatás is, melyben

egy komplett terület teljes lakosságát figyelték éveken keresztül. Ebben azt állapították meg, hogy nincs jelentős eltérés a társadalmi csoportok közt abban, hogy mikor történik az első bűnelkövetés. Nagyon fontos tehát arra koncentrálni, hogy ezután mi történik A további bűnelkövetések során ugyanis már kirívó eltérések vannak. Kriminálstatisztika A társadalomstatisztika része, mely a bűnözést vizsgálja. Alapegységei: bűnelkövető, bűncselekmény, jogalkalmazás (ez utóbbiból csak minimális információk érdekesek). Létrejöttét elősegítette a XIX századi új kriminológiai gondolkodás, más országok kriminálstatisztikáinak létrejötte, valamint a Csemegi-kódex hatálybalépése. Magyarországon 1881 óta létezik, és három részből áll: • Egységes rendőrségi-ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszer 1964 óta létezik, rendőrségi és ügyészségi részekből áll. • Bírósági statisztikai rendszer A

legrégebbi, itt jelennek meg először a magánvádas eljárások, mint kimutatható bűncselekmények. • Büntetés-végrehajtási statisztika A fogvatartottak számát, a bűncselekményeiket, és a végrehajtási fokozatot elemzi. Vannak azonban problémás pontok: • Csak azokról az ügyekről tartalmaz adatokat, amelyek felderítésre kerültek • Egy személy több bűncselekményt is elkövethet, egy bűncselekményt pedig több személy is elkövethet • Az ismertté válás függ a lakossági feljelentési készségtől és a bírósági aktivitástól. • A bűncselekmény jogi megítélése a büntetőeljárás során is változhat. • Formális jogi tényezők (pl. kegyelem) • Az elkövetők és a bűnelkövetők száma eltér. • Az eljárás egyes szakaszaiban a kriminalitás változhat. A magyarországi kriminalitás Befolyásolják a bűnözés megismerésének nehézségei (lásd látens bűnözés). A rendszerváltás után a bűncselekmények

száma drámaian megnőtt, míg a bűnelkövetők száma gyakorlatilag ugyanakkora. Szerkezetileg is megváltoztak a bűncselekmények: a vagyon elleni bűncselekmények dominálnak. Emellett új bűnözési formák is megjelentek. Megváltoztak az elkövetés körülményei is, pl közterületen és erőszakos módon történhetnek. Romlott a felderítési hatékonyság, ráadásul épp a vagyon elleni és közterületen elkövetett bűncselekmények esetén. Tipikus vagyon elleni bűncselekmények: lopás üzletből, zsebtolvajlás, betöréses lopás, gépkocsilopás, gépkocsiból lopás, rongálás. Tipikus erőszakos bűncselekmények: önbíráskodás, zsarolás (újabban uzsorabűncselekmény is), garázdaság, rablás. Érdekesség, hogy az ország középső részein a vagyon elleni és közterületen elkövetett bűncselekmények http://www.doksihu gyakoribban, mint a keleti felén, ahol viszont az erőszakos bűncselekmények a gyakoribbak és az elkövetők száma is

sokkal több. Összefüggések vannak az alkohol- és drogfogyasztással is Keleten a fiatalkorúak bűnözése is nagyobb. Ahol magasabb a GDP, ott az ismertté vált bűncselekmények aránya is nagyobb A bűncselekmények gyakorisága a nagyobb településekhez viszonyul: Budapest, nagyvárosok, egyéb városok. De városon belül is eltérőek lehetnek a viszonyok: Budapesten az I, az V, és a VI kerületben a legnagyobb, míg a XVII. kerületben a legkisebb a bűnözés mértéke A látens bűnözés Rejtett bűnözés, tágabb értelemben azon bűncselekmények, amelyek esetében vagy az elkövető, vagy a sértett, netán egyikük sem ismeretes a hatóságok számára. Szűkebb értelemben azon bűncselekmények, amelyek nem jutnak a nyomozó hatóság tudomására. A látens bűnözés okai • Sem az elkövető, sem a sértett nem tudják, hogy bűncselekmény történt. • Lehet, hogy a sértett nincs tisztában azzal, hogy bűncselekmény történt (pl. azt hiszi, hogy

elveszítette a pénztárcáját, holott ellopták azt) • Mindketten tudják, hogy bűncselekmény történt, ám a sértett nem tesz feljelentést (pl. mert fél) • Esetleg más is tud a bűncselekményről, de nem tesz feljelentést (pl. mert azt ráhagyja a sértettre) • Még ha bejelentésre is kerül a bűncselekmény, még mindig fennakadhat a hatósági szűrőn. Ha úgy ítéli meg, hogy az elkövető nagy valószínűséggel úgysem lesz meg, a hatóság lebeszélheti a bejelentőt feljelentési szándékáról. Ők ugyanis felderítési arányszám alapján dolgoznak Nemzetközi kutatási eredmények: • Igazságtalan a bűnöző – nem bűnöző kettős megkülönböztetés. • Jobban oda kellene figyelni a prekriminális cselekményekre. • A legnagyobb rejtve maradás a kis súlyú bűncselekményeknél van. • Ha a sajtó felkap egy bizonyos ügyet, akkor a többi elsikkad mellette, a közvélemény is elégedettebb, ha felderítenek egy

„agyonsztárolt” ügyet. A látens bűnözést háromféleképpen lehet megismerni: sértetti, tettesi, és informátori információgyűjtéssel. A tettesekről történő információszerzés eredményei • A gyermek- és fiatalkorúak bűnözése szinte normálisnak tekinthető, hiszen minden gyerek elkövet bármilyen apró csínytevést • A fiatalkorúak bűnözésének súlypontja a 16. életév előtt van • A túl korai és túl szigorú megbélyegzés karrierbűnözéshez vezethet • A látencia mértéke fordítottan arányos a bűncselekmény súlyával • A hivatalos statisztikához képest valamivel több nő követ el bűncselekményt • A látens bűnözés csoportjelenség • Az ismertté válás az egyes elkövetői rétegekben különböző mértékű. A sértettektől való információszerzés eredményei • A tipikus áldozat a fiatal, nőtlen, városi férfi • Gyakoribb a csekélyebb súlyú bűncselekmények áldozatainak száma

• Tipikusan magas látenciájú bűncselekmények is vannak (pl. nemi erőszak) http://www.doksihu • Félelmi paradoxon: azok félnek a legjobban az áldozattá válástól, akiknek statisztikailag a legkevésbé kellene (idős nők) • A bűnözéstől jobban tartók jobbnak ítélik meg a rendőrség munkáját • A közbiztonsági helyzet megítélése annál súlyosabb, minél távolabbi területet kell megítélni. • A tényleges áldozattá váláshoz az életstílus is hozzávezet. Társadalmi devianciák A deviáns viselkedés okait többféleképpen magyarázhatjuk: • Lombroso és Kretschmer biológiai jegyek alapján azonosított • a kromoszóma-elmélet alapján a kromoszómaszám is befolyásol • Sigmund Freud szerint a gyermekkori élmények meghatározóak • Cohen: bűnöző szubkultúra-elmélet -> a társadalmon belüli alcsoportok egy része, amelyet elfogadnak olyannak, amilyenek, egészen addig, amíg a társadalmi normákkal

szembe nem mennek. • Sutherland: differenciális asszociáció -> a bűnözővé válás egy társadalmi tanulási folyamat eredménye. • stigmatizációs elmélet: ha valakire sokat mondják, hogy deviáns, akkor végül azzá is válik • Durkheim: anómiaelmélet -> a társadalomban történő nagy változások után 15-20 évig légüres tér van, az egyén nem tudja magát hová helyezni. Merton elmélete szerint az egyén képtelen a társadalom folyamatos elvárásainak megfelelni, és végül ez vezet a bűnözéshez A deviánsviselkedések is többféleképpen osztályozhatóak, az anómiaelméletnek megfelelően: • konformisták: elfogadják a társadalom céljait és eszközeit, függetlenül attól, hogy tudnak-e érvényesülni • újítók: egyetértenek a kulturális célokkal, de az eszközöket nem tekintik valósnak (adócsalás, lopás a munkahelyről) • visszahúzódók: apátia, menekülés jellemzi őket, szakítanak a társadalmat

jellemző versenyszellemmel, mert egyszerűen nem látják értelmét. • ritualizmus: civilizációs és kulturális céljaikat csökkentik vagy fel is adják, beletörődnek életükbe, a feltétel nélküli szabálykövetés jellemzi őket • lázadók: elutasítják a társadalom kívánatos céljait és az azokhoz vezető törvényes eszközöket. A deviancia diszfunkcionális, mert káoszt generál, megkérdőjelezi a normák betartását, valamint eltűnik az illető jövőképe. Alkoholizmus Magyarországon kb. egymillió embert érint Orvosilag alkoholista az, aki naponta 1 liter sört vagy 4 dl bort, vagy 1dl égetett szeszt fogyaszt. Pszichológiailag az az alkoholista, aki egzisztenciális szerepét, társadalmi pozícióját teszi kockára az alkohol iránti vágya miatt. Elmondható, hogy manapság a fiatalkori italozás egyre jobban nő, amely később nagy gondokhoz vezethet. Az alkoholisták osztályozása: • alfa: szokott inni, de csak azért, hogy

„megnyugtassa” magát. • béta: rendszeresen iszik, de nem sokszor rúg be. • gamma: folyton iszik, hogy szinten tartsa magát. http://www.doksihu • delta: egyfolytában iszik, és elfogadta alkoholista életmódját. Az alkoholizmusnak genetikai, életmódbeli, társadalmi, valamint egészségügyi okai vannak. Az alkoholfogyasztókat szociális minta alapján is megkülönböztethetjük: • absztinens: nem iszik • társasági ivó: többnyire hétvégén szokott lerészegedni • excesszív ivó: mértéktelenül fogyaszt alkoholt • nagyivó: mindennap lerészegedik • alkoholbeteg: függővé vált személy Az alkoholisták körében 5000x nagyobb az öngyilkosság aránya, ily módon az is elmondható, hogy ezen két deviancia között átfedés van. Magyarországon évente 3800 fő követ el öngyilkosságot, férfiaknál az akasztás és a zsinegelés, nőknél a gyógyszerezés és az alkoholfogyasztás az elterjedtebb. Mentális zavarok •

depresszió Közel egymillió embert érint. Akkor minősül csak betegségnek, ha nincs közvetlen kiváltó oka Mivel öngyilkossághoz vezethet, fokozott figyelmet érdemel. • skizofrénia Százezer főt érint. Jellemzője az egyén és a külvilág közti kapcsolat megszakadása Az autizmus egy speciális válfajként értelmezhető. • paranoia Kétszázezer embert érint. Többnyire téveszmék, mániák tartoznak ide (üldözési mánia, krónikus féltékenység stb.) • értelmi fogyatékosok Nem feltétlenül tekinthetjük őket deviánsoknak. Szexuális parafíliák (perverziók) Ötvenkétféle perverziót különíthetünk el, ezek közül a leggyakoribb a pedofília és az erőszakos nemi közösülés. Azért rendkívül veszélyesek, mert nőknél egy ilyen trauma frigiditást vagy nimfomániát is okozhat. Drogfogyasztás 250 ezer embert érint ma. Rendszeres droghasználónak minősül az, aki hetente minimum 2x használ kábítószert. A kábítószereseket

elutasítja a társadalom Általában szenvedélybetegek, kivéve a dílereket, akik többnyire nem is fogyasztják a szereket. A drogosok jellemzően nem fogyasztanak alkoholt Az erőszakos bűnözés Az erőszak fogalma megközelítés kérdése. • köznapi értelemben: támadás, tettlegesség, agresszív viselkedés, általában ok nélkül • szociológiai értelemben: az agresszióra koncentrál, mint interperszonális konfliktusfeloldásra, amely fizikai vagy vagyoni kárral jár együtt • büntetőjogi értelemben: fizikai ráhatás, mely vagy a passzív alanyra vagy az elkövetési tárgyra irányul. • kriminológiai értelemben: embertől eredő és közvetlenül emberre ható, fizikai vagy pszichikai magatartásban megnyilvánuló szándékos cselekmény. http://www.doksihu Közös jellemzők: • szándékos bűncselekmények • a sértett személye ellen irányulnak • az erőszak kifejtése kényszerhelyzetet teremt a sértett számára, befolyásolja

az akaratát • az erőszak lehet az alapcselekmény eszköze (pl. szemérem elleni erőszak vagy rablás), vagy lehet a tényállás lényegi eleme is (pl. testi sértés) Az erőszakos bűnözés az összbűnözésnek csak csekély hányadát képviseli. Megfigyelhető, hogy a rendszerváltás után nagymértékben nőtt ennek az elkövetési módnak az aránya, majd csökkent, az ezredfordulótól azonban ismételten nőni kezdett (7-8%), sajnos azóta az elkövetési módok is egyre durvábbak lettek. Jellemző bűncselekmények ebben a körben: garázdaság, zsarolás, kifosztás, rablás, önbíráskodás, magánlaksértés, erőszakos közösülés, hivatalos személy elleni erőszak. Az erőszakos bűncselekmények csoportosítása: • erőszak formája szerint: spontán, kitervelt • erőszak mértéke szerint: akaratot hajlító vagy bénító • sértetti kör szerint • felhasznált eszközök alapján • az elkövető jellemzői alapján Az erőszakos

bűncselekmények két lényegi típusba sorolhatók: • konfliktusfeloldó Ez a gyakoribb (80%), főként testi sértés, magánlaksértés, garázdaság. Az elkövető és a sértett általában ismerik egymást, komoly érzelmi töltet szítja a konfliktust, főként a kisebb településeken jellemző, az alkohol szerepe pedig jellemzően nagyobb. • szükségletkielégítő Arányaiban ez a kisebb, főként rablás, kifosztás, zsarolás, jármű önkényes elvétele. Az elkövető és a sértett nem ismerik egymást, az elkövető részéről felmerül egy szükséglet, melyhez az erőszakot használja eszközként, de csak kis mértékben. Inkább a városokra jellemző Az erőszakos bűnözés körében kisebb a látens bűnözés aránya, mivel ebben a csoportban több olyan deliktum is található, mely súlyos hátrányt jelent a sértettre nézve, ráadásul a közterületen elkövetés is jellemző. Területileg is jól behatárolható az erőszakos bűnözés: főként

városokban fordul elő, az ország északi és keleti felében gyakoribb, a fővárosban pedig a belvárosi részeken. Nagyobb esélye van az áldozattá válásra: rablás tekintetében a taxisok és a pénzintézeti dolgozók, a szenvedélybetegek, a homoszexuálisok és az éjszakai műszakba járók; garázdaság tekintetében a kocsmák és sportesemények látogatói, az esti órákban közlekedők; zsarolás tekintetében a szexuálisan aberráltak, a nem legális forrásból magas színvonalon élők, és a magántitkaikat kiszolgáltatók. Az áldozatok jellemzői: - nincs lényegi különbség a nemek tekintetében - jellemzően fiatalabb korcsoportba tartoznak, ismételt áldozattá válásukra nagy az esély http://www.doksihu - általános közérzetük, megélhetésük, világnézetük rosszabb, borúsabb - hatalmas problémaként élik meg a bűnözést és tartanak attól, hogy áldozatok lehetnek bármikor máskor is - bár szomszédaikkal, lakókörnyezetükkel

jók a viszonyaik, mégis úgy vélik, hogy nem segítenének, ha bajba kerülnek - az áldozatok is hajlamosak bűncselekmények elkövetésére, vagy törvénytelenségekre Az erőszakos bűncselekmények bekövetkeztét befolyásoló tényezők lehetnek: Társadalmi tényezők Biológiai tényezők Pszichológiai tényezők Makrostrukturális Mikrostrukturális Szituációs Fegyverviselés engedélyezése Elnéző család Életkori sajátosságok Alkohol- és drogfogyasztás Szexuális problémák Gyorsító Általános gazdasági válság Nincs jó példával elöljáró felnőtt Hajlamosság az ingerek gyors lereagálására Impulzivitás Előrejelző Szegénység Szubkultúrák Családi diszfunkciók Fiatalkorú bandák Életkori sajátosságok Rossz temperamentum http://www.doksihu A fiatalkorúak bűnözése Gyermekbűnözés Az elkövetők száma jellemzően hullámzó ebben a körben, most éppen csökken, egy 2006-os statisztikai adat szerint 3500 fő.

De a csökkenés ellenére az is kimutatható, hogy ezek túlnyomó többsége vagyon elleni bűncselekmény. Ezeknek mintegy fele lopás, betöréses lopás az egyötöde Emelkedik az erőszakos, garázda bűncselekmények száma, elsősorban a garázdaság, a testi sértés, vagy a rablás. Elmondható továbbá, hogy a gyermekek körében manapság a testi sértés általánosan elfogadott konfliktusfeloldó eszköz. Az elkövetők zöme fiú, általában csoportosan követik el a bűncselekményt. Fiatalkori bűnözés Az elkövetők száma a kilencvenes évek eleje óta csökken, az elkövetési gyakoriság viszont nő. Itt is dominánsak a vagyon elleni bűncselekmények, főleg a lopás, különösen gyakori a betöréses lopás, de már a járműlopás is előfordul. Az erőszakos magatartások gyakorisága szintén hullámzó képet mutat, főként rablásban nyilvánul meg (amely bűncselekmény döntő hányadát egyébként is fiatalkorúak követik el), testi sértés,

garázdaság is előfordul. Ezen kívül gyakori még a zsarolás, a kábítószerrel visszaélés, és a rendbontás A fiatalkorú tettesek 40%-a magányos tettes, többségük fiú, átlagosan 17 évesek. Több mint felük elvégezte a 8 általánost, de egyötödük még mindig általános iskolás. A szakmunkástanulók között pedig relatíve magas a bűnelkövetők aránya. A fiatalkorú elkövetők többsége Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származik, de a fővárosban is sokan vannak. Okokként hozhatók fel: • szubjektív okok (anyagi haszonszerzés) • objektív okok (rossz baráti társaság, átmeneti pénzhiány) Volt egy ún. „peremen billegő fiatalok” vizsgálat, melynek során 95, zömében 16-25 év közötti fiatalkorú bűnelkövetőt interjúvoltak meg. Ezek alapján megállapították, hogy őket a családban bántalmazás vagy terror érte, mely autoagresszív késztetésekhez vezette el őket. Az elhanyagoló környezetre

szintén rizikófaktorként tekinthetünk. Ez elsősorban érzelmi elhanyagolást jelent, mely végső soron provokáló magatartást gerjeszt náluk. Az iskola is befolyásol szociológiailag. A kutatások szerint a tanár szerepe meghatározó, a tanári támogatásban részesülő fiataloknál kisebb a valószínűsége annak, hogy bűncselekményt fognak elkövetni. Mindez azonban azt mondhatjuk, pusztán szerencse kérdése. Életutak: • teljes érzelmi elhanyagolás Rossz anyagi helyzet, alkoholizálás a családban, pszichés feszültségek, az iskolában pedig magas elvárások érik a fiatalt. Sikerélményeiket sikertelenül próbálják meg az iskolában megélni, a szülőket ugyanis nem pótolhatja az iskola. • agresszív, erőszakos család Bántalmazás, lelki terror otthon, aminek hatására a fiatal az iskolába érkezvén tele van feszültséggel, amit le kell vezetnie. Az általa tanúsított erőszakos magatartás nagyjából megfelel az otthon látottaknak (pl

ha azt éli meg, hogy a felelősség a bántalmazott személyé, akkor akként fog ő is eljárni – „azért ütöttem meg, mert beszólt”) • váltás a fiatal életében Többnyire van egy túlkorlátozó apa a családban, aki szigorúan fogja a gyerekét, nevelné a jóra, de ez a visszájára fordul. A fiatal kvázi megadja magát, behódoló viselkedést tanúsít apjával szemben De abban a pillanatban, ahogy az apa kiesik (pl. meghal vagy börtönbe zárják), bekövetkezik egy váltás Nem képes megbirkózni a hirtelen felelősséggel, az érzelemmentes környezete már nem képes megtartani a fiatalt, s emiatt rossz társaságba keveredhet. http://www.doksihu • mélyszegénység Megélhetési gondok, problémák a családon belül, feszültség a szülők között, a gyerekek iránti figyelem lecsökken. Az erőszakos magatartások egyik kirívó fajtája az állatokkal szembeni erőszak. Aki állatot bántalmazott, azoknak a 70%-a már követett el

bűncselekményt, 40%-uk erőszakos bűncselekményt. Vannak bizonyos rizikófaktorok, melyekből legalább kettő jelen szokott lenni az elkövetőknél: • alkoholproblémák • családon belüli erőszak • mélyszegénység • bűnözői karrierrel rendelkező felnőtt a családban • az egyik szülő vagy gondozó halála A fiatalkorúak bűnözésének növekedésében a családok válsága is szerepet játszik. Elmondható, hogy manapság a vidéki fiatalok 40%-ának nincs barátja, a szabadidő eltöltésének módjai pedig drasztikusan átalakultak: manapság a tévé szerepe nőtt meg jelentősen. Összefoglalva: a magyar fiatalok életvitele passzív, eseménytelen és sivár. A fiatalok magányosságát csak növeli, hogy kevés a családon belüli kommunikáció vagy közös program, senkivel sem tudnak a fiatalok beszélni. Varsányi: értékválság-kutatásában at kereste, mit tekintenek ma értéknek a fiatalok. Eredménye lesújtó: az érték nem a

komoly eredmény, mert az rengeteg munkával jár, hanem a könnyen, egyszerűen elérhető népszerűség (mint a TV-sztároké). Egyedüli értékmérőjük pedig a pénz. Hunyadi: az aluliskolázottság befolyásoló tényezőit vizsgálta. Ennek során kiderült, hogy a társadalom 2/3-a funkcionális analfabéta. Azok, akik valamilyen módon maguk is áldozattá váltak (pl. a szülők verték őket otthon), ötször több bűncselekményt követnek el azokhoz képest, akiket nem ér ilyen élmény. Herczog: a családon belüli erőszak több mint fele érzelmi-lelki bántalmazás, gyakori a szexuális abúzus is, és érdekes, hogy a válást követő 5. évben a gyermekekben lévő düh és depresszió látványos módon megnő Kósa és Szilárd kutatásai alapján a fiatalok pszichológiai adottságai romlottak, idegrendszeri sérülések, betegségek jellemzik őket (1989). Összességében magas a betegségek előfordulása a fiatal nemzedéken belül. A gyermekkori

népességen belül növekszik azon elkövetők száma, akik hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetből jönnek. Lesújtó továbbá, hogy az ilyen környezetben ráadásul, mivel a sérült gyermekekért több szociális segély jár, előfordul, hogy szándékosan bántalmazzák magzatukat már az anyaméhben. A népességen belül a pszichiátriai betegségben szenvedők aránya 15-20%, míg a fiatalkorú bűnelkövetők körében ez 20-80%, a fogalom tartalmától függően (antiszociális személyiségzavar gyakoribb náluk, a pszichózis ritkább). Egy átlagos gyerek a TV-ben 18 éves koráig átlagosan 200 ezer erőszakos cselekményt és negyvenezer gyilkosságot lát. A tévézés második helyen áll az eltöltött idő tekintetében az alvás után A médiaerőszaknak jelentős hatásai vannak, különösen a fiatalok értékrendjére. Erőszakos cselekmények és a modern technika • erőszakos számítógépes játékok • Ezen belül különösen azok,

amelyek a kegyetlenkedést jutalmazzák (pl. Manhunt) http://www.doksihu • cyberbullying • • Interneten keresztül történő zaklatás, az Internetben rejlő lehetőségek mások kárára való visszaélése happy slapping és snuff video Az első esetben levideózzák, ahogy valakit leütnek, és felteszik az Internetre. Az utóbbi eset jóval durvább, itt ugyanis olyan dolgokat rögzítenek, amit mások morbidnak, betegesnek tartanak (pl. extrém esetben egyszer rögzítették egy fiatal srác haldoklását) Az előbb felsorolt cselekményeknek sokféle motivációja lehet: lehet ez a sztárrá válás útja, a könnyen hozzáférhető új technológiák csábítása, a következmény-nélküliség, a szülői ellenőrzés hiánya, az internet anonimitása, valamint a médiában is tapasztalt erőszak. A helyzetre megoldást a tiltás, a segítés, és a megértetés jelenthet. Családon belüli erőszak A fogalom meghatározása nem egyszerű dolog, mert sokféle

cselekményt foglal magában: erőszak, erőszakos bűnözés, agresszió. • agresszió: szociológiai kérdés, személyek közti kapcsolatot feltételez. • erőszak: büntetőjogi kérdés, fizikai ráhatást jelent • erőszakos bűnözés: kriminológiai kérdés, fizikai és pszichikai erőszakot is magában foglal, mely személytől ered és közvetlenül személyre irányul. A családon belüli erőszak lehet erőszakos bűnözés, lehet közönséges bűncselekmény (pl. kiskorú veszélyeztetése), és lehet büntetőjogon kívüli magatartás is (pl. ittas állapotban botrányosan viselkedő apa) Kriminológiai szempontból az erőszakos bűnözés olyan formája, melyben a sértett az elkövetővel közeli viszonyban álló személy vagy korábban vele ilyen viszonyban volt. Így minősülhet például családon belüli erőszaknak a kollégiumokban vagy a javítóintézetben elkövetett bűncselekmények egy része. Főbb jellemzői: • testi vagy lelki

bántalmazás (ide értve, külön nem nevesítve, a szexuális bántalmazást) • gyermekek esetén az elhanyagolás is ennek minősül • az elkövető és az áldozat között alá-fölé rendeltségi viszony van (életkor, nem stb. alapján) • az erőszak ciklusossága Váradi Erika megfogalmazása szerint ez a következő részekből áll: feszültség fokozódása (az áldozat egyik nap tesz valamit, ami „felháborító”, az elkövető szerint, ami provokatívan hat), kitörés (az erőszak megvalósulása), nászút-periódus (ígérgetés, hogy soha többé nem fog ez előfordulni, mentegetőzés, esetleg elfelejtődik az elkövető részéről az egész). Fontos, hogy az elkövető azt érezteti, hogy mindig az áldozat volt a hibás a konfliktus kirobbanásáért. Ez az ígérgetés-megbocsátás azt a hitet keltheti az áldozatban, hogy az elkövető alapjában véve tényleg jó és rendes, súlyosabb esetben el is hiheti, hogy ő maga volt a hibás. És

kezdődik a kör elölről. A családon belüli erőszak típusai: • fizikai erőszak, bántalmazás Megverés, megégetés, fegyverrel történő bántalmazás, kényszerítés. • szexuális erőszak http://www.doksihu Közösülés, fajtalanság, partnerbántalmazásnál lényege a megalázás, gyermekeknél a szexuális vágy kielégítése. • lelki erőszak Szóbeli megalázás, gúnyolás, megfélemlítés. A passzív alanyi kör lehet partner, gyermek, vagy harmadik személy (pl. idős szülők) Partnerbántalmazás Jellemzői: lekicsinylés, megalázás, elszigetelés másoktól (először barátoktól, majd szülőktől, végül a munkahelytől is). Hosszú ideig tart, az erőszak ciklusossága különösen jellemző Kutatásokat végeztek ezen a területen: Tamási Erzsébet (férfiak bántalmazása), Morvai Krisztina (férfiak és nők bántalmazása az élet elleniség viszonylatában), Kerezsi Klára (gyermekbántalmazás) Nők halála esetén 62% a családon

belüli erőszak következménye, férfiaknál ez mindössze 13%. Egy nőnek 12x nagyobb esélye van arra, hogy általa ismert személy oltja ki az életét, mint egy ismeretlen. Egy nőnek 5x nagyobb esélye van rá, hogy az élettársa az életére tör, mint egy férfinak. A férfiak esetében jellemzően nincs eszközhasználat, ezért a bíróság rendszerint halált okozó testi sértést állapít meg. A nők viszont eszközöket használnak, ami szándékos emberölésnek minősül. Gyermekbántalmazás Jellemzői: elhanyagolás gyakran előfordul, az eljárás ilyen ügyekben nem könnyű, mert a közvélemény és a szülők szerint is belefér sok minden a klasszikus nevelési elvek közé. A kutatási adatok alapján az elkövetési magatartások terén változások mutathatók ki. Két kritikus életszakasz van. Első a 3 hónapos és 3 éves kor közötti, amikor tipikusan az anya az elkövető Itt oka lehet az erőszaknak az, hogy a gyermek válik a rossz jelképévé,

aki az anya életét tönkreteszi; vagy a partnere iránt érzett ellenszenvét vetíti rá, de ilyenek lehetnek a problémás vagy beteg gyerekek is (betegség alatt akár egy egyszerű hasfájás is érthető). Itt még nincs jelentősége a nemnek A második kritikus életszakasz a 7 és 9 év közötti. Itt tipikusan fiúk az áldozatok és az apa az elkövető Az ok zömében a gyermek rossz magaviselete, de lehet az is, hogy az apa elégedetlen fiával (pl. mert az túl félős, s ezért direkt bezárja három napra a sötét pincébe). A magatartás megvalósulhat passzívan is: ha az apa befolyásolja gyermekét, rávetíti az anyjával szemben táplált ellenérzéseit, végül a gyermek is meggyűlöli az anyját. Van még egy életszakasz, a 13 év körüli lányok esetében, de mivel ők majdnem fiatalkorúak, ezért erre a témára már nem fókuszál a gyermekbántalmazás. Kriminálpszichológia Személyiségzavarok, mentális retardáció Személyiségzavar a

pszichopátia, tíz emberből nyolc küzd vele, de a tulajdonosa nincs ennek tudatában. A személyiségzavaros egyén saját aspektusában képtelen az elfogadott viselkedési normák szerint élni, amivel jelentős szenvedéstokoz magának és/vagy környezetének. Típusai: • paranoid személyiségzavar: a leggyakoribb. Folyamatos rosszindulat, krónikus féltékenység, erős igazságérzet jelemzi őket. Az egész életet harcnak fogják fel, humorérzékük gyakorlatilag nincs, maximum a káröröm. Érzelmeik jellegtelenek Stressz hatására kiszámíthatatlanok • skizoid személyiségzavar: elszigetelődők, hidegek és zárkózottak, de az olyan munkában, melyet egyedül kell végezni, kitűnőek (mizantrópia) • skizotip személyiségzavar: mágikus gondolkodás, úgy hiszik, hogy másokat képesek befolyásolni, gyanakvóak, élénk fantáziájuk van, gyakran skizofrének lesznek. Gyakran magukban beszélnek, nem adnak magukra. http://www.doksihu •

antiszociális személyiség: hűtlenek, illegális tevékenységekbe bonyolódhatnak, folyamatosan tartozásaik vannak, jövőképük abszolút nincs, még magukkal szemben sem toleránsak. Lelkiismeretfurdalásuk nem nagyon szokott lenni • hisztériások: főként nőkre jellemző. Tudat alatti kettősség: királynő (felsőbbrendűségi érzés) és áldozat (mindenkinek vele kell foglalkozni). Szexuálisan túlzottan kihívóak, hűségre alkalmatlanok Empátiára képtelenek, érzelmeiket gátlások nélkül fejezik ki, szókincsük szegényes. • narcisztikus személyiségzavar: önmagukat fantasztikusnak és abszolút csúcspontnak képzelik. Csak az érdekkapcsolatok motiválják őket, a hatalomról fantáziálnak. Folyton csodálni kell őket • határeseti (borderline) szindróma: nincs felelősségtudatuk, bizonytalanok, nem számít nekik a következmény. Nem tudják szabályozni indulataikat, destruktív hajlamaik vannak, a magányt nem viselik jól. •

szorongó-elkerülő személyiségzavar: beteges kisebbrendűségi kényszereik vannak, a hétköznapi élet gondjait rendszerint túlreagálják. • dependensek: folyamatosan képesek megalázkodni, csak hogy valahová tartozzanak. Egyedül képtelenek dönteni, mások kritikáját azonban rendkívül rosszul viselik. Nem bírják a magányt • rögeszmések: férfiakra jellemző. Pepitában látják a világot, merevek, csak a feladatoknak élnek, kicsinyesek, zsugoriak, de jellemző náluk a gyűjtögető életmód is. • passzív-agresszívak: középkorú nőkre jellemző. Úgy érzik, hogy nem becsülik meg őket eléggé, ezért állandóan halogatnak, s emiatt nincs a munkájuknak foganatja. szadisztikusak: erőszakosak, mindent erődominanciával akarnak megoldani. Élvezetet lelnek az erőszakoskodásban, otthon is beszabályoznak mindent. Gyakran fegyvereket is gyűjtenek • • mazochisztikusak: szándékosan törekednek saját örömük elrontására,

elzavarják maguk körül azokat, akik tényleg szeretik őket. • kevert személyiségek: a felsoroltakból több fordul elő egyszerre, pl. paranoid mazochizmus A mentális retardáció (organikus oligofrénia) is felfogható egyfajta személyiségzavarnak. Ők azok, akiknek IQ-ja a 70-et sem éri el, és legalább két területen vissza vannak maradva. Típusaik: • debilitás Enyhe mentális zavar, a 9-12 éves gyerekek szintjén van. Önálló ellátási képességük nehézkes, magukra nem szabad őket hagyni huzamosabban. • imbecillitás Közepes fokban zavarodottak, óvodásnak felel meg szellemi szintjük. Érzelmileg teljesen labilisak, egyszerű tevékenységekre, munkafolyamatokra képesek, fogalmi rendszerük szegényes, hiányzik náluk az erkölcs és az etika. Autizmus, epilepszia, vagy végtagcsökevényesség is jellemző • idiotizmus Súlyos állapot, idegrendszerük is károsodott. Nincs asszociációs érzékük, felismerésre is képtelenek, de az apa-

és anyakép nagyon erős bennük. • igen súlyos mentális retardáció Beszédre és mozgásra is képtelenek önállóan. Ezt veleszületett és genetikai okok egyaránt okozhatják, de születés után is megvan a kockázat (pl. agyvérzés). Magyarország lakosságának kb 5%-a szenved valamilyen mentális retardációban Neurotikus zavarok • szorongás http://www.doksihu Tárgytalan félelem, melynek szervi okai nincsenek. A beteg tudatában van állapotával, de nem tud ellene tenni. Tipikusan ilyen a hipochondria vagy a fantomterhesség Általában bizonytalan emberekre jellemző, akik partnerkapcsolatilag függők és elfojtják érzelmeiket. A szorongás gyakran egyfajta vészreakció a szervezet részéről. • fóbia Irracionális félelem valamitől, mely egy korábbi trauma miatt keletkezhet, de ösztönösen benne van az emberben. • pánikroham Általában magasabb intelligenciájú férfiakra jellemző, a roham egyik pillanatról a másikra jelentkezik.

Jellemzően a túlfeszített életmód következménye. • generalizált szorongás Állandó aggodalmaskodás vagy nyugtalanság. • kényszerneurózis Idegesítő kényszergondolatok, melyektől az egyén nem tud szabadulni. Hasonlít a kényszercselekvéshez, amely főként akkor alakul ki, ha valamilyen fel nem dolgozott konfliktus áll a háttérben. • stresszreakciók Megrázó esemény hatására alakulnak ki, súlyos változata a poszttraumás stressz. Egyéb zavarok • kóros szokások, impulzuskontroll-zavarok Olyan kényszercselekvések, melyekről a szenvedőjük tudhat, de ellene tenni nem tud. Pl hajtépés, játékszenvedély, kleptománia. Sokszor szexuális perverzióval járnak együtt • evészavarok Dimorf testképzavarok velejárója: anorexia, bulímia. Sokszor szexuális elutasítás áll a hátterében • szexuális zavarok Fétisizmus, magamutogatás, kukkolás, flottőrizmus, transzvesztitizmus, transzszexualitás. • gyermekkori pszichés zavarok

Értelmi fogyatékosság, beszédzavar, autizmus, hiperaktivitás, Tourette-szindróma. A kriminológia és a pszichológia kapcsolata ma A pszichológia előképei az ókorban keresendők, ahol a különféle pszichiátriai problémák megoldása még nagyon kezdetleges volt. A középkorban a mentálisan beteg embereket boszorkányként kezelték, illetve ismeretes volt még a bolondok hajója. A pszichiátriai kezelésre szoruló emberek viselkedését istenkáromlásként fogták fel. Az arab világban Avicenna módszerei hódítottak, Európában pedig csak a XVIII: században kezdtek elterjedni a lelki terápiák. A felvilágosodás során nyíltak meg az első tébolydák Ezek azonban nem voltak feltétlenül kellemes helyek, végeztek ugyanis pl. lobotómiát a betegeken Később az intézmények humanizálódtak, s így jöttek létre az elmegyógyintézetek. Magyarországon a XXI. századi társadalomra jellemző a kiábrándultság és a lelkesedés közti szélsőséges

http://www.doksihu ingadozás. Nincs összefogás, mindenki csak a saját életére koncentrál, ugyanakkor súlyos önértékelési gondok vannak. a nők szerepe pedig nem követi a társadalmi változásokat Az életminőséget befolyásoló tényezők: válások száma, munkanélküliség, bizalom, civil szervezetekben való részvétel, a Kormány milyensége, vallás, öngyilkossági tényezők. A mai társadalmi kihívások: • a mostani értékrend megkérdőjelezhető • hiányoznak az erkölcsi-etikai játékszabályok • nincs közös jövőkép • nincs társadalmi szolidaritás • tanult tehetetlenség: az embereket nem érdekli semmi • alapvető igény a közös erkölcsi értékrend betartására Mindezen tényezők egyfajta anómiás állapotot idéznek elő, melynek haszonélvezői elsősorban a pszichopaták lesznek, hiszen nekik gyakorlatilag nincs erkölcsük. Robert Hare: A köztünk élő pszichopaták sokkoló világa című könyvében leírta,

hogy Amerikában minden 200. ember pszichopata, akik minden társadalmi osztályban jelen vannak Hazugok, felszínesek, nagyzolnak, nincs bennük empátia, érzelmileg sekélyek, felelőtlenek. Magyarországon az anómiások aránya 54%, a kevésbé művelt rétegekben gyakoribb. Ezekre az emberekre jellemző a máról holnapra élés, a tanult tehetetlenség, a hitehagyottság, a várható élettartamuk csökkenése. És az az ember, akinek nincs értékrendje, könnyedén manipulálható, elsősorban a média által. Bűnmegelőzés Alapvetően kétféle lehet: represszió vagy prevenció. Előbbi az elkövetés után történik, míg utóbbi az elkövetés előtt, s ez társadalmi feladat is (mely igen fontos). A büntetőpolitika változása a hetvenes évek végétől kezdődött el. A folyamat betetőzése 1989-ben volt, amikor a korábbi nagy monopolszervek presztízsveszteséget szenvedtek el, köztük is a legjelentősebbet a rendőrség. A rendőrök szembesültek az

előttük tornyosuló nehézségekkel, különösen a bűnmegelőző tevékenységet végzőknél, hiszen nekik nincs közvetlen sikerélményük. A bűnmegelőzés szintjei • általános gazdasági és politikai, közéleti kérdésekre koncentrálás (pl. megélhetési bűnözésről való beszéd) • a bűnözésnek valamely csoportjára való fókuszálás (pl. vagyon elleni bűnözés) • már korábban bűncselekményt elkövető személyekre való fókuszálás A bűnözést elősegítő tényezők: munkanélküliség, társadalom perifériájára szorulás, kábítószer-fogyasztás elősegítése, felelőtlenség stb. A társadalom feltétel nélkül reagál a bűnözés kihívásaira. Ezek a reakciók időben később jönnek létre, de determináltak. A determináció akkor jön létre, amikor az inger meghaladja a társadalom tűrőképességét A megelőzés érdekében azonban a társadalomnak elég érettnek is kell lennie. A megelőzés módszerei •

konfrontatív Azon a feltevésen alapszik, hogy a bűnöző a büntetés kilátásba helyezésével elrettenthető (pl. börtönlátogatás). Bár nem kifejezetten eredményes, de a társadalom támogatja http://www.doksihu • szituatív A bűnalkalmak csökkentésére épít. Ilyen pl a broken window-elmélet: ha egy betört ablakot nem pótolnak, akkor a közösségi erózióhoz és végső soron a környék leépüléséhez vezet. • problémaorientált Feltételei: konzultáció és tanácsadás közösségi szinten, döntés a lehető legalacsonyabb szinten, a helyi önkormányzatok társfinanszírozásában valósuljon meg a program, túl kell lépni a tüneti kezelésen. • fejlődési Az egyén fejlődése során kialakuló hatásokat hivatott kiküszöbölni. • áldozatorientált • zéró tolerancia Finszter Géza elképzelése volt az első ebben a témakörben: kriminalizáljunk mindent, amit csak lehetséges. Példaként az amerikai módszert vette alapul,

ahol helyi bűnmegelőzési programok, korszerű számítógépes rendszerek, és nem utolsó sorban erős rendőrség lépett akcióba. Daniel Brighton találta ki a zéró tolerancia elméletét. Lényege, hogy fel kell lépni a törvény teljes szigorával a legapróbb bűncselekmény esetében is. Statisztikailag tíz emberből hét egyetért ezzel a módszerrel, de sajnos az is elmondható, hogy nagy hátránya, hogy a rendőrség így csak látványos, de kis súlyú cselekményekkel tud foglalkozni. A bűncselekmények jelentős hányada városban történik. Ennek okai: • integritás hiánya: nem a környezet viselkedési mintáit követő emberek • szociális helyzetből eredő különbségek • elégtelen vagy rossz kommunikáció • hibás várostervezési- és fejlesztési politikák Viktimológia A szó eredete: victima + logia (áldozattal foglalkozó tudomány. Kialakulása a II világháborút követő évekre tehető. 1947-ben Bukarestben tartottak egy

pszichiátriai kongresszust, ahol is Mendelshon bemutatta új, biopszichológiai megközelítésmódját. 1948-ban von Hentig A bűnöző és áldozata című könyve fektette le az alapokat. A viktimológia igazi atyja azonban Wertham, aki 1949-ben megjelent Az erőszak megnyilvánulása című könyvében használta legelőször ezt a fogalmat. Az áldozat fogalmát tágan kell meghatározni, az áldozatiság ugyanis szubjektív kategória. Három nagy ága alakult ki a fogalom-meghatározásnak: • általános viktimológia (legtágabb kör) Minden olyan áldozattal foglalkozik, aki valamilyen esemény közvetlen vagy közvetett érintettjévé vált. • kriminálviktimológia (legszűkebb kör) Csak azokkal foglalkozik, akik közvetlenül érintettek a bűncselekményekben. A magyar viktimológia is ezen alapszik. • modern viktimológia A hatalommal való visszaélés és az emberi jogok megsértésének áldozatait öleli fel. http://www.doksihu Fontosabb nemzetközi

dokumentumok a viktimológia témakörében: az Európa Tanács határozatai az áldozatok büntetőjogi és büntető eljárásjogi helyzetéről valamint az áldozatok megsegítéséről; az ENSZ 8. sz. ajánlása a bűncselekmények áldozatainak nyújtandó segítségéről; a Tanács 2004/80/EK irányelve a bűncselekmények áldozatainak kompenzációjáról. Az áldozatok lehetnek közvetlen és közvetett áldozatok. Emellett lehet közvetlen kapcsolat az elkövető és áldozata között. Mendelshon elmélete szerint az elkövető és az áldozat egyfajta bűnügyi párost alkotnak, sok közös tulajdonsággal rendelkezhetnek (pl. csalás esetén ilyen a pénz szeretete) S ahogy az elkövetők rossz szociális helyzetben élő, alacsony iskolázottságú, hátrányos helyzetű városlakó fiatal férfiak, úgy a tipikus áldozatok is ilyenek. Inkers elmélete szerint az erőszakos bűncselekmények esetében az elkövető és az áldozat is provokáló és provokálható

személyiség, mindkettő az erőszakban látja a konfliktusfeloldás eszközét. Pl az apa életének kioltása a korábbi rendszeres bántalmazások miatt. Mendelshon és Schäfer István közösen vizsgálta az áldozat közrehatását a saját áldozattá válásában. Az alábbi típusokat állapították meg: • teljesen ártatlan áldozat Pl. legtipikusabban az újszülött megölése Semmilyen szinten nem hat közre, a felelősség az elkövetőé • az elkövetőhöz képest kisebb mértékben közreható áldozat Pl. rablás esetén, ha ittas állapotban nyilvánvalóvá teszi a sértett, milyen sok pénz van nála Ha nincs a cselekmény, a bűncselekmény ebben a formában nem valósulhatott volna meg. • egyforma mértékben közreható áldozat és elkövető Pl. az eutanázia • az elkövetőhöz képest nagyobb mértékben közreható áldozat Pl. verbálisan provokáló sértett a verekedés előtt • az áldozat kizárólagos ráhatása Pl. jogos védelem Az

elkövető egyáltalán nem tehet arról, hogy a cselekmény bekövetkezett • színlelt áldozat Nincs elkövető, pl. önbetörés esetén Egy másik csoportosítás szerint létezik belevivő, konfliktusos, illetve rendelkezésre álló áldozat. Ez utóbbi a lényege, ugyanis ennek tipikus esetei azok az iskolások, akik önértékelési zavarokkal küzdenek, visszahúzódók, s ezt kivetítik a környezetükbe. Hentig a tipikus áldozatokat a statisztikák alapján próbálta leírni. Eszerint tipikus áldozatok: nagyon idősek vagy nagyon fiatalok, nők, értelmi fogyatékosok, mentális zavarokkal küzdők (a depressziósok és a magányosok is), bevándorlók vagy kisebbségiek, kapzsik, szemérmetlenek, zsarnokok, ellenszegülők vagy mentességet élvezők. Harris elmélete szerint az áldozattá válás típusai a következő séma szerint csoportosíthatók: • én rendben vagyok, te rendben vagy Kiegyensúlyozottak. • én rendben vagyok, a külvilág szerint viszont

nem http://www.doksihu Semmilyen pozitív visszajelzést nem kapnak a külvilágtól. • én nem vagyok rendben, te rendben vagy Túlvédő mentalitású szülők állnak a háttérben, akik tévképzetet keltenek gyerekeikben a védelmezéssel. • te sem vagy rendben, én sem vagyok rendben A mikrokörnyezet részéről állandóan negatív visszajelzéseket kapnak, elhiszik magukról, hogy tényleg nem jók semmire. Az elkerülő jellemű áldozat a tipikus, mert ő eleve feladja a harcot, a saját érdekeinek érvényesülését. Karrierbűnözés A karrierbűnözés nem más, mint visszaeső bűnözés, melyet a kriminológia a visszaesés okainak, törvényszerűségeinek, objektív és szubjektív feltételeinek a feltárásával kíván megoldani. Visszaesőnek tekinthető az a bűnismétlő, aki konok bűnöző tulajdonságokkal rendelkezik, akinek újabb bűncselekménye a cselekmény motívuma, célja vagy elkövetési körülményei alapján hasonló, mint az előzőleg

elkövetett bűncselekményé. Többszörös visszaesőknek azt tekintik, akiket négy vagy több alkalommal vontak felelősségre szándékos bűncselekmény elkövetéséért, és az elkövetésre általában az erőszak a jellemző. A bűnözők tipologizálásának módjai: Moffitt szerint meg kell különböztetni az élethosszig tartó és a fiatalkorra korlátozódó elkövetői karriert. A két típust fiatalkorban nagyon nehéz megkülönböztetni, arra személyiségük, családi hátterük stb. vizsgálata alapján lehet következtetni. Gönczöl Katalin csoportosítási módja: • alkalmi bűntettes Megelőző életútjához képest véletlen és váratlan a bűncselekmény bekövetkezte. Alkalmi szituatív bűnöző, akinél a bűncselekményhez hasonló elkövetési formák már jelen voltak, tette tehát nem olyan váratlan. A környezeti tényezők dominánsak. Az alkalmi indulati bűnözőre pedig jellemző, hogy hirtelen haragú, az ingerekre erőszakkal válaszol.

• jogellenes magatartásra hajlamos bűnelkövető Ugyan bűncselekmény miatt csak egyszer vonták felelősségre, de pl. szabálysértést már követett el • karrierbűnöző Életútját a bűnözés tartósan vagy ismétlődően jellemzi. Ezen belül is lehet büntetésben még nem részesült, vagy abban már részesült karrierbűnöző. Bűncselekményeik alapján lehetnek homogének vagy heterogének A karrierbűnözés négyféle kategóriával súlyozható: 1. Részvétel Mérhető halmozódóan (egy bizonyos életkort figyelembe véve) vagy aktuálisan (egy bizonyos csoporton belül). A részvételt befolyásolhatják statikus (pl büntetett előélet) vagy dinamikus (pl bűntársakkal való kapcsolat, szenvedélybetegségek) tényezők, az utóbbiak veszélyesebbek. 2. Gyakoriság Az aktív elkövetők által egy év alatt elkövetett bűncselekmények száma. 3. Tárgyi súly http://www.doksihu A karrierbűnözők általában bizonyos bűncselekmények

elkövetésére specializálódnak. Az erőszakos visszaesők ritkábban követnek el bűncselekményt, viszont azok egyre súlyosabbak. 4. Tartam Általában 26-30 éves kor között véget ér a bűnözői karrier, de akik ezután is bűnöznek, azoknál is csökken idővel az intenzitás. Egy felnőtt bűnöző karrierje átlagosan 5 évig tart Szervezett bűnözés A szervezett bűnözés fogalma attól függ, honnan közelítjük meg a kérdést. A legelterjedtebb megközelítés szerint hivatásos bűnözésként végzett karrierbűnözés, mely strukturálódott. Nemzetközi jogilag pedig a bűnszervezet fogalmához köthető. A szervezett bűnözés jellegzetes elemei: • jogellenes módon történő szükséglet-kielégítés • a végrehajtásnál a lehető legkisebb kockázat mellett törekednek a lehető legnagyobb haszonra • van egy állandó irányító mag és a hozzá tartozó képlékeny „holdudvar” • szolidaritási érdekközösség, szigorú

hierarchiával • feladat- és munkamegosztás • bekerülni a feladatra való alkalmasság alapján lehet • konspirációs technikák, speciális kapcsolattartási módok • szigorú életvitel, a lebukás elkerülése miatt • erőszak, megfélemlítés kifelé és befelé is • legális és illegális elemek keveredése • modern eszközök igénybevétele a tevékenység során • az összbűnözésen belül sajátos alrendszert képez • hivatásos bűnözők követik el, akikhez az életvitelhez szükséges anyagi eszközök teljes egészében vagy túlnyomórészt bűncselekmény útján kerülnek. • az elkövetők szemlélete antiszociális • tevékenységük célirányos Manapság a pénz, mint általános értékmérő megléte elég nehézzé teszi a szervezett bűnözés elleni harcot. A bűnszervezetbe bekerülés elemi feltétele, hogy a leendő tag képes legyen a feladat elvégzésére. A bűncselekmény elkövetésének

megtervezése alapos, végrehajtása professzionális. A munkamegosztás a hierarchia felsőbb szintjein nagyobb. Törekvés, jellemző továbbá a legális vállalkozásokkal való kapcsolatteremtésre, felsőbb szinteken pedig ugyanez a közhatalommal. A szervezett bűnözésnek számos formája van, pl. szervkereskedelem, emberkereskedelem, kábítószercsempészet stb De az egyes csoportok is eltérhetnek egymástól, pl a Jakuza, a Triádok, vagy a maffia 1989 óta pedig a határokon átnyúló elkövetés a jellemző. A szerbezett bűnözéssel szemben való fellépés nem egyszerű, hosszú időt vesz igénybe. http://www.doksihu Vagyon elleni bűncselekmények Európa egyes országaiban nem egyértelmű ennek a körnek a definíciója. Ugyanis pl az angolszász államokban ezt a fogalmat nem is ismerik, helyette kettébontják az általunk is ismert bűncselekményeket profi lopásra és szituatív cselekményekre. Magyarországon kriminológiailag más kört ölel fel, mint

büntetőjogilag, kiveszi ugyanis a kriminológia a személyes elemet, s így például nem tartozik ide a rablás. A vagyon elleni bűncselekmények jellemzői alapjában véve megegyeznek az összbűnözés jellemzőivel, már csak azért is, mert annak jelentős hányadát alkotja. Jellemzően erős a függés a társadalom gazdasági-vagyoni viszonyaitól. Sokkal kisebb a kötődés a viktimizációs tényezőkhöz, újratermelődése kimagasló arányú: • az egyén életében: kis súlya és nagy látenciája miatt az elkövető feltehetően újra fog próbálkozni. • társadalmi szinten: „öröklési hajlam”, pszichológiai értelemben a családon belül (nem genetikailag) Jellemző még az alacsony felderítési hatékonyság, az átfedés más bűncselekményekkel, valamint az erős függés a büntetőpolitikától (pl. értékhatárok módosítása) A büntetőjog válaszai ezen a területen: dekriminalizáció (értékhatár-emelés) és kriminalizáció (új

tényállások). Nemzetközi szinten a gazdasági fejlettség szintjétől függ a szabályozás. A vagyon elleni bűnözés aránya csökkenőben, az okozott kár viszont növekvőben van. Tíz év alatt a 29xesére növekedett, és ebben a látens bűnözés által okozott károk nincsenek benne A kármegtérülés aránya pedig mindössze 6,1%. Ezért lenne célszerű a mediációs lehetőségek kibővítése Az elkövetők tipikusan visszaesők és fiatalkorúak. Jellemzően lopást és betöréses lopást követnek el, de sok a csalás és a rongálás is. Ezek 75-80%-a pedig szabálysértési vagy kis értékű Az ítélkezés hatékonysága kicsi, differenciált igazságszolgáltatás alkalmazása lenne a célszerű, de a felderítés-megelőzés lenne az igazi – ahogy Jeremy Bentham is mondta annak idején