Szociológia | Felsőoktatás » Ravasz Imréné - Szociológiai kifejezések

Szociológiai kifejezések, esszék Kollokviumi anyag 1 Aluról építkező iskolarendszer: A munkaerőpiac határozz meg. A munkavállaláshoz szükséges praktikus tudás preferálása a szakképzés irányába hat. 2 Befektetés az iskoláztatásba: Időt és gazdasági tőkét (pénzt) kell befektetni a tanulmányokba, hogy ezek elvégzése után a befektetés megtérüljön, visszaváltható legyen jól jövedelmező, jó egészségi feltételeket biztosító állásból. A pénz tehát konvertálható (átváltható), kulturális tőke lesz belőle, amelynek rekonverziója (visszaváltás)az iskola elvégzése és az állás betöltése után következik be. 3 Család, mint elsődleges közösség: Együtt élő kiscsoport, amelynek tagjait házassági vagy leszármazási, más szóval vérségi (esetleg örökbefogadási) kapcsolat köti össze. 4 Elsődleges szocializáció: a családban zajlik. Szubkultúra körében zajlott- kitörölhetetlen az ember életéből. 5

Esélyegyenlőség: A társadalmi származástól függetlenül legyen elérhető egy adott társadalmi helyzet, pozíció. 6 Felülről építkező iskolarendszer: A középkori egyetemek hagyományain fejlődött. A tudás mibenlétét az iskolarendszer legfelsőbb szintje (az egyetem) határozza meg, ennek felelnek meg az alsóbb iskolafokozatok követelményei. 7 Formális szervezet: Ez a tér a szociális tanulásunk színtere. A szociális tanulás az egy térben élő és tevékenykedő egyének és csoportok közé való beilleszkedés Vannak olyan szervezetek, amelyeknek fő hívatása (hivatalos funkciója), hogy a gyereket és a fiatalt bevezessék a társadalomba. Elsősorban az oktatási és/ vagy nevelési intézmények. Ezekben a szervezetekben folyik a formális nevelés Röviden: Csupán tárgyi , funkcionális jellegű 8 Heterogén osztály: Lehet: nemek szerinti megközelítés: baráti kapcsolatok hasznosak lehetnek a hatékonyság növelésében , teljesítmény

szerinti megközelítés , etnikai összetétel. Külön nemű, vegyes osztály fiúk- lányok együtt. Vegyes 9 Homogén osztály: Tracking- ekben folyó tanítás. Képességük alapján a diákokat „jó”, vagy „gyengébb” csoportokba sorolják, amely valójában szelekciót jelent. A homogenizálás látens folyamat hazánkban is létezik. teljesítmény szerinti megközelítés: negatív szelekciót válthat ki a gyermekből 10 Hospitalizmus: Az anyjuk nélkül nevelkedő gyermekek fejlődésükben elakadnak vagy súlyosan visszaesnek. Ez a jelenség a Hospitalizmus A fejlődési rendellenesség, amelyet az anyai gondozás hiánya okoz, hatással van az értelmi színvonalra, a képességek alakulására, és az ennek tulajdonítható elmaradások még a serdülőkor kezdetén is jól lemérhetőek." 11 Informális szervezet: Ez a tér a szociális tanulásunk színtere. A szociális tanulás az egy térben élő és tevékenykedő egyének és csoportok közé való

beilleszkedés. Az egyén első két közössége a család és a kortársak. Rajtuk kívül azonban más csoportnak is tagjává válik (ismerős járókelők, környékbeli dolgozók stb.) Mihelyt az egyén interakcióba lép velük – köszön nekik, megszólítja őket, válaszol a kérdéseikre-, azok a normák, minták és tapasztalatok, amelyek a szomszédokat összekötik, egymásra, az egyénre is hatni kezdenek. Ezzel kezdi meg az egyén a beilleszkedést a szomszédság kultúrájába Ezt a folyamatot informális nevelésnek nevezzük. Röviden: Amelyből hiányzik a közvetlen formális funkcionális jelleg 12 Iskolaethosz: Az iskola sajátos arculatát, szellemiségét, eszményét, meghatározó személyiségfejlesztő jellemzőit foglalja magában. 13 Iskolai rituálék: Az iskolai kommunikáció és életrend, tradicionális elemei szintén rejtett üzenetek közvetítői. Nem a kommunikáció tartalma és célja lényeges, hanem a rítus fontos, a szertartásszerű

cselekvés és nyelvi forma elsajátítása. Így az iskola történései konkrét cselekvési minták köré épülnek, nem kell indokolni azokat. A tevékenység valódi funkciója azonban rejtett marad Kötött sorrendben történő cselekvés (dolgozatírás, amely szigorú forgatókönyv szerint zajlik) 14 Jövőre orientáltság: Nem csupán az itt és most válasz a lényeges, hanem a későbbiekben bekövetkezett hatások is előreláthatóvá válnak. Ha a gyermek nem várja el a tettének azonnali 1 Készítette: Ravasz Imréné Szociológiai kifejezések, esszék Kollokviumi anyag jutalmazását, belátja annak jövőbeni hasznát, akkor képes kitartóan megfelelő teljesítményt produkálni, ami a hosszú távú iskoláztatásnak felel meg. 15 Kidolgozott kód: A társadalmi hovatartozástól függ a nyelvhasználat módja is. Basil Bernstein kutatásai alapján úgy ítélte, hogy különböző társadalmi környezet különböző nyelvi kódot valószínűsít.

középosztálybeliekére a kidolgozott kód a jellemzőbb. 16 Klíma: Légkör. Azt jelenti az egyén, hogy érzi magát a környezetében 17 Komprehenzív iskolarendszer: Az egységes iskola - középiskola, amelynek 12 évfolyamos iskola esetében kezdőszakasza is van. Olyan iskola, amely szelekció nélkül engedi be falai közé a jelentkező gyerekeket, mert egyaránt célja, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek kulturális hátrányát csökkentse, valamint hogy biztosítsa az átlagon felüli képességek kibontakozását. Amennyiben - túljelentkezés esetén - mégis előnyt biztosít némelyeknek, ez csak a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek javára történhet; amelynek pedagógiai alapelve a mozgékony belső differenciálás, mert célja, hogy mindenkinek azt nyújtsa, amire éppen szüksége van, ezért nem sorolja mereven elkülönülő teljesítménycsoportokba tanulóit. Tanulócsoportjainak tipikus szerveződési elve a heterogenitás;

amelyben a tanulás szervezésének alapvető formája nem a frontális, hanem a csoportos és az egyéni munka, mert ez teszi lehetővé a belső differenciálást, és mert az együttműködés megtanulása maga is oktatási-nevelési cél; amely kész befogadni fogyatékos, sérült, eltérő fejlődésű gyermekeket is, mert célja, hogy elősegítse a társadalomba való beilleszkedésüket, és hogy az együttélés természetes közegében minden tanulóját együttműködésre, szolidaritásra, kölcsönös segítségnyújtásra nevelje; amely - a Nemzeti alaptantervben rögzített előírások tiszteletben tartása mellett - minden tanulónak biztosítja a saját képzési tartalmainak meghatározásában való részvételt: választási lehetőségeket a tanórán és választható tantárgyakat a képzési folyamatban; -amelytől idegen a buktatás gyakorlata, -mert a kudarcokkal kapcsolatban preventív stratégiát folytat. Az első négy évfolyamon csak a szülő

kifejezett kérésére engedélyezi az osztályismétlést, és az 5-10. évfolyamon is csak kivételes esetekben, általánosan gyenge tanulmányi teljesítmény esetén, amennyiben a tanuló fejlesztése érdekében ez látszik a legmegfelelőbb megoldásnak; -amely a jelenlegi osztályozásnál árnyaltabb, (pl szöveges, vagy tantárgyanként több érdemjeggyel történő) értékelést alkalmaz, -mert az egyéni teljesítmények és értékek világosabb megjelenítésére törekszik; -amely alapfeladatai közt tartja számon, hogy a szabadidő eltöltéséhez is változatos lehetőségeket biztosítson; -amely mindennapi életét úgy szervezi meg, hogy az gyermeknek és felnőttnek egyaránt érzelmi biztonságot nyújtson; -amely tág teret biztosít a tanulói és szülői részvételnek az iskola életének megszervezésében; -amely a 10. évfolyam után - többnyire más iskolákkal együttműködve - eltérő tanulási-képzési lehetőségeket biztosít diákjai

számára, és biztosítja annak feltételeit, hogy tanulói közül minél többen tegyenek érettségit. - Az egységes iskola megteremtése a mai közoktatás-politika legfontosabb feladata. A KOMP-csoportba tömörült fejlesztő pedagógusok ezért felhívással fordulnak a döntéshozókhoz, az oktatás irányítóihoz, hogy a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőforrásokat koncentrálják az egységes iskolák hálózatának kiépítésére, továbbá hogy jogi eszközökkel is törekedjenek az 1-10. évfolyam alapjaiban egységes jellegének megőrzésére, a korai szelekció visszaszorítására; az iskolafenntartókhoz, hogy kiemelten támogassák azokat az iskolákat, amelyek magukat egységes iskolává kívánják fejleszteni; a pedagógusokhoz, az iskolák igazgatóihoz, hogy szervezzenek vitákat tantestületükben az egységes iskoláról, törekedjenek a megvalósításához szükséges pedagógiai kultúra elsajátítására; a szülőkhöz, hogy ne

nyugodjanak bele az őket hátrányosan érintő iskolai szelekcióba: igényeljék az egységes iskolák kialakítását. A KOMP-csoport várja azon iskolák és egyéb intézmények, valamint magánszemélyek jelentkezését, akik nyilvánosan csatlakozni kívánnak a fenti felhíváshoz. Vállalja, hogy időről-időre közzéteszi a jelentkezők nevét, és megszervezi együttműködésük közösen elhatározott formáit és alkalmait. 18 Korlátozott kód: A társadalmi hovatartozástól függ a nyelvhasználat módja is. Basil Bernstein kutatásai alapján úgy ítélte, hogy különböző társadalmi környezet különböző nyelvi kódot valószínűsít. Giddens szerint “a korlátozott kód olyan beszéd, amely az alsóbb osztálybeli közösség kulturális környezetéhez kötődik. Sok alsóbb osztályba tartozó ember erős családi vagy szomszédsági kultúrában 2 Készítette: Ravasz Imréné Szociológiai kifejezések, esszék Kollokviumi anyag él, amelyben

számos értéket és normát magától értetődőnek tekintenek, s nem törekednek azok nyelvi kifejezésére. (Míg egy alsóbb osztálybeli anya esetleg egyszerűen azzal torkolja le túlságosan sok édességet kívánó gyermekét, hogy »Nem kapsz többet!«, egy középosztálybeli anya esetleg elmagyarázza a gyereknek, hogy a túlságosan sok édesség árt az egészségnek és a fogaknak.)” 19 Kultúra: A kultúra egy adott társadalomra, társadalmi csoportra jellemző normák és értékek, mindennapi és tudományos ismeretek, irodalmi, művészeti, zenei alkotások és ember alkotta tárgyi környezet. A társadalmi élet alapfeltétele a kultúra megléte A társadalom tagjai által ismert tudás, az általuk elfogadott normák és értékek hiányában a társadalom nem lenne működőképes. A kultúrát a társadalom tagjai szocializációjuk során sajátítják el, teszik magukévá. 20 Kultúra azonos pedagógia: Az eddigi kísérletek és tapasztalatok alapján

nagyobb hatásfokkal működhet az oktatás, ha az iskola próbál meg minden kultúra felé annak sajátosságait figyelembe venni közvetíteni. Nem különböző kultúrájú tanulókat egységesíteni, hanem mindegyikhez úgy szólni, hogy az megértse. 21 Kulturális tőke: Az egyén iskolai végzettsége, szakképzettsége, tudása, műveltsége. Azok az ismeretek, az a tág értelemben vett kultúra, amellyel az egyén rendelkezik. A kulturális tőke fogalmát használó szociológusok szerint a modern társadalmakban a kulturális tőke a pénztőkéhez hasonló, sőt annál fontosabb szerepet játszik az egyén társadalmi helyzetének meghatározásában. Többnyire azt szokás kiemelni, hogy a kulturális tőke jelentős részét öröklik, a családban sajátítják el. Röviden: A történelem folyamán felhalmozott kulturális javak birtoklása, ismerete. A szülői házban és a baráti csoportokban elsajátított kultúra. 22 Látens funkció: Valamely társadalmi

jelenségnek ki nem mondott, rejtett funkciója, amelyet a szociológia kutatás tud feltárni. Olyan funkcionális következmények, amelyek nem ismertek az adott társadalmi rendszer tagjai előtt, illetve amelyekre nem irányul szándék 23 Manifeszt funkció: (kinyilvánított) a tantárgyak által közvetített és megkövetelt tananyag, illetve a megszerzett tudás és tapasztalat hivatalos implikációi érvényesülnek Valamely társadalmi jelenségnek nyíltan megfogalmazott, kimondott funkciója. A társadalmi cselekvés egy típusának vagy aspektusának a funkciói, amelyek ismeretek a társadalmi élet egy adott helyzetében részt vevő egyének előtt, illetve amelyekre szándék irányul. 24 Másodlagos szocializáció: Az iskola alapvető funkciói közé tartozik a szocializáció. A családban megvalósított elsődleges szocializációra épül, folytatva az egyén társadalomba való beintegrálódását. 25 Meritokratikus társadalom: Olyan elképzelt társadalom,

amelyben az egyén társadalmi pozíciója egyáltalán nem a társadalmi származásától, hanem csak „érdemektől”, vagyis a tehetségtől, szorgalomtól és teljesítménytől függ 26 Mobilitás: Elmozdulás a társadalom szerkezetében. Aszerint, hogy ez a „helyváltoztatás” milyen minőségben, irányban, valamint hogy csoportosan vagy egyénileg történik-e , a társadalmi mobilitás számos fajtáját különböztetik meg. Vertikális: Egy vagy többlépcsős, aszerint, hogy a társadalmi rétegek közti „helyzetváltozás” milyen mérvű, mekkora „ugrással” történik. Horizontális: az életmód nem változik a munkahely cseréjével. A mobilitás végbemehet nemzedéken belül is. 27 Multikulturális pedagógia: Különböző kultúrájú tanulókat együttnevelő iskolák. Több féle kultúra megtalálható és ezekhez megtalálja az utat 28 Nevelésszociológia: Határtudomány. Az oktatás- nevelés gyakorlatát tartja szem előtt, ahogyan az iskolai

keretben – rendszerint az osztály- és órarendszer föltételei között- zajlik le. A szociológiai ismeretanyagból nem az elméleteket választja ki elsősorban, hanem a módszereket 29 Nyílt kódrendszer: (kidolgozott) az alternatívák széles köréből válogatva, rugalmasan elrendezve a beszélő egyéni szándékának, gondolatának kifejezésére alkalmas, minden közegben érthető 3 Készítette: Ravasz Imréné Szociológiai kifejezések, esszék Kollokviumi anyag 30 Pozícióra orientált család: Azokban a családokban, ahol a szülők a hagyományos szerepek folytatói, minden státushoz jól körülírt kötelességek és döntési mechanizmusok járulnak. (Általában az apa a legfőbb döntéshozó a családfői szerepben). Ezért ezt a családot Bernstein pozícionális családnak nevezte, mert a döntés joga adott pozícióhoz kötődik. 31 Pygmalion effektus: A pedagógus közvetlen hatása is szerepet játszik az iskolai szocializációban. A tanár

rejtett módon kommunikált elvárásokat, normákat közvetít a diákok felé, amely visszahat a teljesítményre és ezáltal az értékelésre. A tanár a tanulmányok megkezdésekor elvárásokat alakít ki az egyes diákok teljesítményével kapcsolatban, és ennek megfelelően viselkedik velük. Ez a kommunikáció verbális formában is megnyilvánul (tőled nem ezt vártam ) A tanár elvárásokat támaszt a diákokkal szemben. 32 Reciprocitás elve: A jelenre és jövőre orientáltság és az iskoláztatás kapcsolatának magyarázata. Az iskola rendjével szembeni tolerancia hosszú távú, míg az intolerancia rövid távú iskoláztatást eredményez. 33 Szelektív iskolarendszer: A szelekció már az általános iskolában elkezdődik. Tagozatos iskolák, hatnyolc osztályos gimnázium 34 Személyre orientált család: a döntések nem státushoz, hanem a pszichológiai tulajdonsághoz rendeződnek. 35 Szerep: Viselkedési mintákból, jogokból és kötelességből

áll. Különböző státuszokhoz különböző szerepek tartoznak. 36 Szervezet: A társadalom tagjainak többé- kevésbé személytelen kapcsolatokra épülő nagyobb csoportja, amely konkrét cél megvalósítására hoztak létre, és amelyeknek tevékenységét pontosan szabályozzák. 37 Szocializáció: Az a folyamat, amelynek során a megszületett csecsemő személyisége fokozatosan kialakul, másképpen amelynek során a gyermek elsajátítja a társadalmi normákat és értékeket, megtanulja a különféle társadalmi szerepekben elvárható viselkedést. A szocializáció gyermekkorban történik, de felnőttkorban is folytatódik. Az egyén elsajátítja azokat a társadalmi szerepeket, amelyeket élete folyamán be kell töltenie. 38 Szociológia: A szociológia a társadalmi élet törvényszerűségeit kutató tudomány 39 Szociológia szemlélete: Az ember életének minden jellemzőjét, „életesélyeit” erősen meghatározza a társadalmi szerkezetben

elfoglalt helye, helyzete 40 Szubkultúra: Egy társadalmon belül élő kisebb társadalmi csoport (pl. etnikai kisebbség) kultúrája, mely eltér a többség kultúrájától. A társadalom többségének kultúrájától eltérő kultúra A különböző anyanyelvű, különféle etnikumhoz tartozó, különböző vallású társadalmi csoportok. 41 Tanári pálya jutalmai: 42 Zárt kódrendszer: (korlátozott) szegényesebb alternatívákból, klisék segítségével közöl mondanivalót, amely nem ugyanazzal a jelentéssel bír mindenki számára. Felhasználása éppen ezért csak meghatározott helyzetekben alkalmas a közlés kifejezésére. 4 Készítette: Ravasz Imréné Szociológiai kifejezések, esszék Kollokviumi anyag A nyelvhasználat módja A társadalmi hovatartozástól függ a nyelvhasználat módja is. Basil Bernstein kutatásai alapján úgy ítélte, hogy különböző társadalmi környezet különböző nyelvi kódot valószínűsít. Az alsóbb

társadalmi osztályokba tartozó gyerekek beszédére az ún. korlátozott kód, míg a középosztálybeliekére a kidolgozott kód a jellemzőbb A nyelvi kódok közötti különbségek nem a szókincsben jelentkeztek, hanem a nyelv használatának módjában. A korlátozott kódot használó gyerekek beszédében kevesebb az árnyaló szerep mondatrész, a f neveket mindenütt névmások helyettesítik, s ami a legfontosabb, a megértés helyhez és szituációhoz kötött. Giddens szerint “a korlátozott kód olyan beszéd, amely az alsóbb osztálybeli közösség kulturális környezetéhez kötődik. Sok alsóbb osztályba tartozó ember erős családi vagy szomszédsági kultúrában él, amelyben számos értéket és normát magától értetődőnek tekintenek, s nem törekednek azok nyelvi kifejezésére. (Míg egy alsóbb osztálybeli anya esetleg egyszerűen azzal torkolja le túlságosan sok édességet kívánó gyermekét, hogy »Nem kapsz többet!«, egy

középosztálybeli anya esetleg elmagyarázza a gyereknek, hogy a túlságosan sok édesség árt az egészségnek és a fogaknak.)” (Forrás: Giddens, Anthony: Szociológia Osiris Kiadó, Budapest, 1995 p: 416) A nyelvhasználat mint a társadalmi hátrány forrása Hogyan válhat a nyelvhasználat módja iskolai hátránnyá? Az iskolai tananyag alapvetően kidolgozott kódban fogalmazódik meg. A korlátozott kódot használó gyerekek számára problémát okozhat a tanításban használt érzelemmentes és absztrakt nyelv. Így -- bár az iskola mindenkinek egyenlő lehetőségeket biztosít -- a nem kidolgozott kódot használó gyerek gyakrabban szerepel sikertelenül a tanárral folytatott kommunikáció és a tananyag elsajátítása során. Az iskola és az érdemjegyek -- melyek nem a képességeket mérik -- ily módon hozzájárulnak a tanulók közötti szellemi (és ezen keresztül sokszor társadalmi) különbségek tartósításához. A nyelvhasználat egyes

módozatainak megítélése azonban viszonylagos. Nyilvánvaló értékkülönbség van a kidolgozott kód és a korlátozott kód között, bár számtalan olyan színtere van a társadalomnak, ahol a korlátozott kód a hasznosabb. Tudnunk kell, hogy a legműveltebb emberek is többféle nyelvi változatot használnak, s a kétféle nyelvhasználat anélkül keveredik beszédünkben, hogy az mindig tudatosodna bennünk. 6 Készítette: Ravasz Imréné Szociológiai kifejezések, esszék Kollokviumi anyag Esszé: 1. 2. A szociológia tárgya, emberképe, módszere, szemlélete, helye a társadalomtudományok körében. A nevelésszociológia mint határtudomány, tárgyának, feladatainak értelmezése, a nevelésszociológia megközelítései. 3. A családról általában, a család mint társadalmi egység A modern család jellegzetességei 4. A család funkciói A család szocializációs funkciója, a családi szocializáció zavarai 5. A családi szocializáció

jellegzetességei az egyes társadalmi csoportokban Nyelvi szocializáció 6. Az iskola és a társadalom viszonya, az iskola funkciói Iskola és mobilitás 7. Az esélyek újratermelődése Az iskoláztatási esélyek alakulása Magyarországon a múlt század harmincas éveitől napjainkig. 8. Az iskola szocializációs funkciója Látens szelekciós mechanizmusok az iskolában 9. Az iskola kulturális funkciója Multikulturalitás 10. Az iskola mint szervezet Célok, kontrollok, alkalmazkodás a szervezet normáihoz 11. Az iskola szellemisége, légköre, arculata 12. A tanári pálya szociológiai jellemzői 7 Készítette: Ravasz Imréné