Gazdasági Ismeretek | Befektetés, Tőzsde » Tőzsde és pénzügyi ügynök, bróker, szakmabemutató információs mappa

Adatlap

Év, oldalszám:2010, 37 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:134
Feltöltve:2010. november 14
Méret:514 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker Szakmabemutató információs mappa FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY KÉSZÍTŐ: ALICE MARKETING MANUFAKTÚRA PÁLYAORIENTÁCIÓS LEKTOR: HARKÁNYI ADRIENNE SZAKMAI LEKTORÁLÁS: EREDICS ZSOLT, PRIVÁTBANKI TANÁCSADÓ, KÖZGAZDÁSZ, OTP BANK NYRT. A SZAKMAISMERTETŐ MAPPA A TÁMOP 2.22 – „A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE” PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA. PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG. FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL 2010 www.afszhu www.epalyahu www.eletpalyaafszhu Tartalomjegyzék A. Feladatok és tevékenységek B. Követelmények C. Szakképzés D. Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások E. Egyéb információs források Feladatok és tevékenységek A következő kérdésekre kaphat választ:  Melyek a

jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában?  Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? (anyagok, szerszámok, műszerek, gépek)  Hol végzi a munkáját? (szabadban, műhelyben, irodában, üzletben)  Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? (vevő, ügyfél, kolléga) Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK "A pénz nem a legfontosabb dolog az ember életében, de mindenre hatással van, amit fontosnak tart." /Robert Kiyosaki/ A XV-XVI. században a kereskedelem Európa-szerte gyökeres strukturális átalakuláson ment keresztül. A kereskedők kínálatában a luxusjavak (fűszerek, arany, selyem stb.) mellett megjelentek a mezőgazdasági tömegtermékek (állat, bőr, hal, gabona, bor stb.), és a (városi) kézműipar által gyártott termékek kereskedelme egyre bővült. Ennek lett velejárója a kereskedőknek a piacokért és a haszonért folyó "nemzetközi versenye".

A franciák "vetélkedtek" a spanyolokkal, az olaszokkal, a németekkel, a flamandokkal stb., és persze egymással is A van der Burse család háza Brugge városában állt. Flandria és Hollandia városai ekkor rendkívüli gyorsasággal fejlődtek. A közkeletű, s egyre inkább hódító "burza" szó a 15. században alakult ki: a flandriai Brugge-ben a kereskedők annak a tekintélyes kereskedőcsaládnak a háza előtt gyülekeztek üzletkötésre, amelynek "van der Burse" volt a neve, címere pedig három erszényt ábrázolt. E holland szó, amelynek jelentése erszény, pénzeszsák, került különböző utakon az európai nyelvekbe, pl. a franciába "bourse", az olaszba "borsa", a németbe "Börse", az oroszba "burza" alakban. Jelentésük: "elfekvő készletek értékesítése", s ennek a jelentéstartalomnak a magyarban a börze kifejezés felel meg. A világ első értéktőzsdéje

Amszterdamban nyílt meg, ahol a legenda szerint kezdetben egy tengerparti fűzfa alatt találkoztak a kereskedők, hogy különböző országokban vert pénzekkel, a kikötői raktárakban heverő vagy a hajók gyomrában levő árukra szóló utalványokkal, jelzáloglevelekkel és A-1 Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK váltókkal kereskedjenek. Amikor a hétmillió holland forint alaptőkével megalakuló Holland Kelet-indiai Társaság az első részvényeket 1602-ben kibocsátotta, már külön csarnokban folyt a kereskedés. A tőzsde szabványosított pénzügyi termékek (értékpapírok, devizák) és áruk szervezett, tömeges, koncentrált adás-vételét üzletszerűen lebonyolító intézmény. A világ tőzsdei kereskedésének központja a következő században Londonba helyeződött át, s körülbelül erre az időre tehető a tőzsdék gazdasági jelentőségének az egyes országok határain való túllépése is. A Royal

Stock Exchange több mint kétszáz éven át a világ legnagyobb értéktőzsdéje volt, árainak alakulása alapvetően befolyásolta a kontinens fejlődőben lévő pénz- és tőkepiacainak helyzetét. Első helyét a nagy tőzsdék között a 20. század közepén elveszítette, mind a New York-i, mind a tokiói börze nagyobbá vált. Az Egyesült Államok két legnagyobb tőzsdéje a New York-i Értéktőzsde (New York Stock Exchange, NYSE) és az Amerikai Értéktőzsde (American Exchange, AMEX). Ezeken a börzéken nemcsak amerikai, hanem a világ más tájain kibocsátott papírokat is jegyeznek. Az Egyesült Államokban azonban más értéktőzsdék is működnek, például Bostonban, Cincinnatiban, Philadelphiában. A világ másik legfontosabb tőzsdéje a tokiói. Itt valamivel több, mint 1600 részvénnyel kereskednek. Éves forgalma ezermilliárd dollár fölött van A tokiói tőzsde mozgásaira reagál a New York-i kereskedés, amely sok A-2 Tőzsde- és

pénzügyi ügynök, bróker FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK tekintetben meghatározza a világ többi tőzsdéjének hangulatát. A hazai tőzsde gondolata 1854-ben a budapesti Loyd Társulatnál fogant meg, amikor egyik termében díjtalanul engedélyezték a gabonaüzletek megkötését. Ferenc József császár 1864-ben elrendelte, hogy a birodalom nagyobb városaiban tőzsdéket állítsanak fel. Magyarországon az első tőzsde megnyitására 1864 januárjában került sor, mely egyidejűleg áru- és értéktőzsdeként működött. Az akkori tőzsde prosperitását jól érzékelteti, hogy a századfordulón már saját palotát építtetett magának. Az épületet 1905-ben vehette birtokba a tőzsde, és említésre méltó, hogy minden hitel, illetve tartozás nélkül működött immáron saját épületében. Az 1930-as évek elejének nagy gazdasági válsága elérte Magyarországot is, 1931 nyarától 1932 őszéig a tőzsdét be is zárták. A második világháború

után 1948-ban a tőzsdét bezárták, épületét államosították. Ezt követte az a propaganda, melynek minden áldozatul esett, aminek a piacgazdasághoz bármi köze volt. Államosították a részvénytársaságokat, így a befektetőknél lévő értékpapírok értéktelen holmivá váltak, az értékpapírpiac elhalt, megkezdődött az ún. terv-, vagy inkább parancsgazdaság korszaka. Az ötvenes évek elején volt ugyan egy „értékpapír”-kibocsátás, az úgynevezett békekölcsön kötvény. Ez azonban a hidegháborús fegyverkezés finanszírozását szolgálta és vétele enyhén szólva nem az önkéntességen alapult. A békekölcsön ellen kialakuló ellenszenv remekül kiegészítette a piacgazdaság-ellenes propagandát. Az emberekben lassan, de biztosan kialakult egy általános bizalmatlanság az értékpapírok iránt. A-3 Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A piacgazdaságok kialakításával egy

időben, a közép-európai országokban is sorra nyíltak az értéktőzsdék. A budapesti börze megalapítását (1990) követően elsőként Varsóban kezdődtek meg az üzletkötések 1991-ben, amit a prágai börze követett 1993-ban, majd megnyílt a bukaresti is 1994-ben. A nyolcvanas évek végén a forgalomban lévő értékpapírok túlnyomó részét a vállalati és önkormányzati kötvények jelentették. Ezek a fix hozamú értékpapírok aztán kiszorultak a piacról, mivel inflációs viszonyok között nem voltak versenyképesek más értékpapírokkal szemben. Különösen a 90-es évek elején végbemenő tőzsde-bumm fordította a befektetők figyelmét a részvények felé. Miután rövid idő múlva erről a piacról is veszteséggel kellett távoznia a befektetők többségének, a változó kamatozású banki értékpapírok lettek népszerűek. A számos bankcsőd, illetve a kedvező banki konstrukciók átalakításának hatására a hosszú lejáratú

államkötvények váltak a befektetők kedvenc értékpapírjává. A rövidebb lejáratú állampapírok – különösen a diszkont kincstárjegyek – piacra kerülése pedig újabb befektetőket szippantott el más – főleg banki – megtakarítási formáktól. A tőzsde működése Ahhoz, hogy a tőzsdét és a tőzsdeügynökök, brókerek tevékenységét érthetőbbé tegyük, a következőkben először a tőzsde működését ismertetjük, majd utána térünk át a feladatkörökre és munkamenetre. Az alábbiakban csak néhány alapvető és közérthető fogalmat ismertetünk a tőzsde működésével, felépítésével és szereplőivel kapcsolatban annak érdekében, hogy a mappánkban foglalt szakma munkája érthetőbb legyen az érdeklődők számára. A-4 Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A tőzsdei ügyletek A tőzsdei ügyleteknek két nagy fajtája van: az azonnali és a határidős ügyletek. Az azonnali ügylet

lényege, hogy pl most el szeretnénk adni 10 darab Fotex-részvényt, vagy meg szeretnénk vásárolni 100 darab MOLrészvényt. Az azonnali ügyletnél gazdát cserél a termék – például egy részvény – és az árat jelentő pénzösszeg. A határidős ügylet alapgondolata ezzel szemben az, hogy egy későbbi időpontra vonatkozik a megállapodás, vagyis a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy a tőzsdei termék jövőbeni adás-vételének lebonyolítására a jelenben rögzítik a feltételeket, tehát a mennyiséget, az árat (kötési ár) és az ügylet pontos időpontját. Például vásárolunk 100.000 amerikai dollárt 228 HUF/USD árfolyamon decemberi határidőre. A határidős ügyletek speciális, némileg nagyobb kockázatot jelentő ügylettípusok. Brókerek A befektetők nem vihetik megtakarított pénzüket közvetlenül a tőzsdére, hanem mindezt egy befektetési vállalkozás segítségével, vagy - ahogy a hétköznapi életben nevezik - egy

brókercégen keresztül érhetik el. Ha a befektetők vásárolni vagy eladni szeretnének, fel kell keresniük egy brókercéget, s az ő közreműködésükkel hajthatják végre az ügyletet. A brókercégnél számlát kell nyitni és megbízást kell adni bizonyos értékpapír vételére vagy eladására. Ha vásárolni szeretnénk, akkor természetesen a venni kívánt értékpapír ellenértékének is a számlánkon kell lennie. Tehát a befektetők tőzsdei megbízásokat a tőzsdén kereskedési joggal rendelkező brókereken keresztül adhatnak. Brókereknek nevezzük azokat a A-5 Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK – megfelelő vizsgákkal rendelkező – pénzügyi ügynököket, akik – általában egy értékpapír-kereskedelmi cég alkalmazottjaként, ügyfelek megbízásai alapján vagy a kereskedő cég „saját számlájára” (tehát saját kockázatára) tőzsdei kereskedésben részt vehetnek, és ott ügyleteket

köthetnek. Miért nem mehetünk mi magunk a tőzsdére üzletelni? Ennek nagyon egyszerű oka van. Ahhoz, hogy a tőzsde megbízhatóan működjön, az szükséges, hogy az ott közzétett ajánlatok valóban teljesüljenek is. Ehhez olyan szereplők szükségesek, akik megfelelő szakértelemmel, tőkeerővel rendelkeznek. Képzeljük el, mi lenne, ha egy megkötöttnek vélt ügylet után valaki azt mondaná: elnézést, csak vicceltem. Megbízástípusok Az ügyfél tehát megbízását a brókerének adja meg. A tőzsdei megbízás lehet: • limitáras megbízás, • piaci áras megbízás, • stop loss megbízás. Lehet úgynevezett limitáras megbízást adni, ami azt jelenti, hogy pontosan meghatározza a befektető, hogy mekkora az a maximum ár, amennyiért ő hajlandó megvásárolni, illetve mekkora az a minimális ár, amennyiért hajlandó eladni. Ilyenkor természetesen előfordulhat, hogy a megbízásunk nem teljesül, nem sikerül megvenni vagy eladni az

értékpapírt vagy árut, mivel a piaci ár nem ott volt, ahol mi az előzetes elképzelésünknek megfelelő árlimiteket megadtuk. Piaci áras megbízás esetén nem határozzuk meg számszerűen az árfolyamot, csak azt mondjuk, hogy a bróker az adott pillanatban érvényes áron kösse meg az ügyletet. A piaci áras megbízás megelőzi a limitáras ajánlatokat, azt a A-6 Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK kereskedési rendszer a már bent lévő legjobb árszinten lévő limitáras ajánlatokkal próbálja párosítani. Előfordulhat azonban, hogy ezen az árszinten nincs megfelelő eladni vagy megvásárolni kívánt mennyiség. Ebben az esetben az ügylet csak részben teljesül, a nem teljesíthető részre vonatkozó ajánlat pedig törlésre kerül. Fontos megemlíteni még az un. stop-loss megbízást is, melyet veszteséglimitálásnak is neveznek Ennek logikája, hogy soha nem lehetünk biztosak abban, hogy helyesen mértük

fel a piaci ármozgás irányát, és elképzelhető, hogy például a megvásárolt papír árfolyama csökken. A stop-loss megbízás azt jelenti, hogy a befektető már az üzletkötéskor vagy azt követően (amikor még nem tudja, hogy a tranzakció nyereséges lesz-e vagy sem) megad egy olyan árat (aktiválási ár), amelyen a bróker külön utasítás nélkül is kötelezően le kell hogy zárja az ügyletet, elkerülve ezzel a még nagyobb veszteséget. Vételi ügyletnél is használják a stop-loss megbízást, abban az esetben, ha az aktuális piaci árnál még nem vonzó a vétel, de egy későbbi nagyobb árfolyam-emelkedés esetén a befektető további növekedésre számít. Az ügylet folyamata A megbízói szándék felmerülésétől az üzlet visszaigazolásáig a megbízás hosszú utat tesz meg, melynek főbb lépései a következők: • kapcsolatfelvétel egy tőzsdetaggal (pl. értékpapír kereskedő cég); • a kereskedő cég munkatársa „order”-t

(vételi vagy eladási megbízást) vesz fel; • az ajánlat brókerhez kerül; • a bróker eladási vagy vételi ajánlatot tesz; • az ügylet létrejön; • mindkét fél dokumentumot, úgynevezett kötjegyet (az ügyletet A-7 Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK megtestesítő dokumentumot) állít ki; • a bróker a kötjegy birtokában az üzletet visszaigazolja irodája felé; • a megkötött üzletet az Elszámoló Ház is regisztrálja; • pénzügyi követelések teljesítése: az előírt összeget alapletét-számlán kell elhelyezni; • a pozíció lezárása; • lejárat előtti likvidálás (adott határidős ügyletre lejárat előtti ellenirányú ügylet kötése); • fizikai szállítás. A magyar tőzsde felépítése - termékcsoportok A tőzsdei termékek kereskedése a BÉT (Budapesti Értéktőzsde) által meghatározott szekciórendszerben zajlik, ahol az egyes szekciók eltérő kereskedési szabályokkal

rendelkező piacokat jelentenek. A termékcsoportok szekciónkénti besorolását az egyes befektetési eszközök sajátosságai határozzák meg. Külön szekcióban szerepelnek: • a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok (azonnali piac), • a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (azonnali piac), • a határidős és opciós termékek (származékos piac), • az áru alapú termékek (azonnali és származékos piac). A tőzsdei kereskedő cégek kereskedési jogukat szekciónként szerezhetik meg, így az egyes piacokon kereskedő cégek köre jelentős eltérést mutat. Részvényszekció: Ebben a szekcióban alapvetően A-8 tulajdonviszonyt megtestesítő Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK értékpapírokkal (részvények, befektetési jegyek) lehet kereskedni, és ebben a szekcióban kaptak elhelyezést a strukturált termékek (certificate-ok, ETFek). Speciális értékpapírként ebben a szekcióban

szerepelnek a kárpótlási jegyek. Hitelpapír-szekció: A hitelpapír-szekcióba tartoznak a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, így az állampapírok (diszkont kincstárjegyek és államkötvények), valamint a vállalati kötvények és a jelzáloglevelek. Származékos szekció: A BÉT származékos szekciója részvény- és indexalapú, deviza- és kamatalapú határidős, valamint opciós termékeket tartalmaz. Áruszekció: A BÉT és a Budapesti Árutőzsde piacainak 2005. novemberi összeolvadását követően a BÉT-en lehet áru, elsősorban gabonaalapú termékekkel kereskedni. A többi szekciótól eltérően itt azonnali és származékos ügyleteket is lehet kötni. Szabad piac: A Tőzsde a kereskedési rendszer nyújtotta lehetőségeket kihasználva helyet biztosít a BÉT-re hivatalosan be nem vezetett, de elismert értékpapírpiacra már bevezetésre került értékpapírok szervezett kereskedelmére. Mivel a Tőzsde kizárólag kereskedési

szoftverét bocsátja a piaci résztvevők rendelkezésére, így ezen piaci szegmens nem minősül elismert értékpapírpiacnak, az itt kötött ügyletek tőzsdén kívüli ügyletnek A-9 Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK számítanak. Érdekesség: Ausztrália a birkák hazája, ezért ha gyapjúból, bőrből készült termékekről és szőrmékről van szó, minden szem a sydney-i piacra szegeződik. Kenyában a kávénak és a teának, Malajziában a guminak és az ónnak van nagy tőzsdéje. Hollandiában található a legnagyobb tojás-, disznóhús- és krumplitőzsde. Japánban, Angliában és az Egyesült Államokban minden van, "mi szem s szájnak ingere". Különösen híres a londoni fémtőzsde és a chicagói gabonatőzsde. A bróker fő feladatai, tevékenysége Brókereknek nevezzük tehát azokat a – megfelelő vizsgákkal rendelkező – pénzügyi ügynököket, akik általában egy

értékpapír-kereskedelmi cég alkalmazottjaként, ügyfelek megbízásai alapján vagy a kereskedő cég „saját számlájára” tőzsdei kereskedésben részt vehetnek, és ott ügyleteket köthetnek. „Elegáns autó, lehetőleg a legújabb típusú, sötét öltöny, fehér ing, napszemüveg, minimum rózsadombi ház, egzotikus nyaralások – ilyennek képzelik sokan a „tőzsdefiúkat”. Pedig a brókerek manapság farmerben ülnek a számítógépek mellett, munkaidő után a gyerekkel foglalkoznak, ugyanúgy, mint bárki más. A bróker tulajdonképpen közvetítő, ügynök. Leegyszerűsítve olyan, mint a kofa a piacon, csak más módszerrel kereskedik. Feladata: értékpapírt venni vagy eladni” (Forrás: Magyar Nemzet) A-10 Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A bróker általános feladatai: • megbízásokat vesz fel az ügyfelektől (személyesen, telefonon, faxon, emailben, levélben); • nyomon követi a

gazdasági folyamatokat és az árfolyamváltozásokat; • üzleteket köt a tőzsdén bekiabálós módszerrel, vagy az elektronikus tőzsdén a számítógép segítségével; • tanácsot ad az ügyfelek részére. Az általános feladatcsoportokon belül a brókerek : • ügyleteket ajánlanak fel és fogadnak el (értékpapír, részvény, kötvény, deviza); • vásárlási és eladási megbízásokat közvetítenek, ezeket nyilvántartják; • információkat szereznek az ügyfelek és a befektetésre kiválasztott cégek pénzügyi helyzetéről; • számításokat végeznek az elérhető hozamról; • elemzéseik, tapasztalataik hozzájárulnak az értékpapírok eladási, vételi feltételeinek megállapításához és a jutalékkal kapcsolatos megállapodáshoz; • tájékoztatják ügyfeleiket a piac viszonyairól és lehetőségeiről; • ismertetik az ügyfelekkel az értékpapírok típusait, jellemzőiket, a tulajdonos jogait; • a tőkenyereség

érdekében tanácsokat adnak, és részt vesznek ügyfeleik hitelfelvételéről, a hitelnyújtásról, a részvény- és kötvény-kibocsátásról folyó tárgyalásain; • értékpapír-aukciókat szerveznek; • folyamatosan figyelemmel kísérik a tőzsdei árfolyamok csökkenését és növekedését. A-11 Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A bróker fő tevékenysége tehát a tőzsdei kereskedés. Magyarországon mindez elektronikus kereskedés útján megy végbe. Az értéktőzsdén (Budapesti Érték Tőzsde, rövidítve BÉT) mára már teljesen megszűnt a nyílt kikiáltásos rendszer, csak elektronikus kereskedés folyik. „A laikus lenyűgözve nézi a mozifilmeken a tőzsde világát. Izzadó embertömeg, az ujjukkal furcsa jeleket mutogató fehér inges, nyakkendős ifjak, egy nagy táblán pillanatonként változó számok, hatalmas nyeremények és bukások, olykor öngyilkossággal vagy letartóztatással párosítva.

A látványos káosz képe lassan a múlté. A világon már csak néhány helyen, Tokióban, New Yorkban működik ilyen hagyományos tőzsde. Az értékpapírkereskedelmet vállalatok, brókercégek bonyolítják számítógépeken és telefonokon.” (Forrás: Magyar Nemzet) Munkahely, munkakörülmények A munkavégzés belső helyszíneken, főként a brókerirodában, bankokban, biztosítótársaságoknál és a tőzsdén zajlik. A hivatalos munkaidő reggel 8-tól vagy 9-től délután 5 óráig tart, de ez korántsem jelenti a tényleges munkaidő határait, inkább csak az üzletkötések zajlanak ebben az időszakban. „Hogyan telik a bróker egy napja? Reggel 8-kor bemegy a céghez. Újságolvasás, a vállalati hírek sorra vétele, majd értékelés. Délelőtt tízig megbeszélik, hogy a befektetői körnek aznapra mit javasolnak. Beindulnak a számítógépek, megszólalnak a telefonok – mindegyiküknek legalább két saját vonala van –, délután fél ötig

végrehajtják a trendeket. Utána papírmunka A-12 Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK következik, a záró értékelés. Ha „lazább” nap van, ebédelnek, ha valamilyen jelentős esemény zajlik a világban, nem állnak fel a gépek mellől, esetleg behoznak nekik néhány szendvicset.” (Forrás: Magyar Nemzet) A munka során használt eszközök A tőzsde- és pénzügyi ügynökök, illetve brókerek különféle eszközöket, felszereléseket használnak munkavégzésük során. Ezek közül a legjellemzőbbek: • irodatechnikai eszközök, • számítógép, • szoftverek, • • • • • • internet-hozzáférés, kommunikációs eszközök, ügyintézési eljárásrend, formanyomtatványok, szerződés- és ajánlatminták, jogszabálygyűjtemény. Kapcsolatok A tőzsdeügynök munkája során rengeteg emberrel találkozik. Elsősorban ügyfeleivel tartja a kapcsolatot, akik lehetnek: • magánszemélyek, •

cégek, gazdasági társaságok. Munkatársaival is rendszeres a kapcsolattartás, hiszen a kooperáció fontos a brókerek sikeres működéséhez. A háttérben dolgozó (backoffice) munkatársak végzik azokat az operatív teendőket, amelyek a bróker munkájának fontos kiegészítői (pl. rögzítik a szerződéseket, számszerű adatokat stb.) A-13 Követelmények A következő kérdésekre kaphat választ:  Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés?  Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása?  Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma?  Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában?  Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához?  Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában? Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker KÖVETELMÉNYEK Fizikai igénybevétel, megterhelés Ebben a szakmában inkább a

szellemi, semmint a fizikai igénybevétel a jellemző. A stressz óriási Rengeteg figyelmet és nyüzsgést igényel az előnyös üzletek létrehozása, és a munkához alapvetően szükséges információk megszerzése. A brókerek felpörgetett életritmusban élnek, olyannyira intenzíven vesznek részt a munkafolyamatban, hogy gyakran a munkaidő végén sem képesek leállni. Sok bróker az éjszaka közepén is képes felkelni azért, hogy ellenőrizze a tokiói tőzsde árfolyamait, és már kalkulál a következő napi hazai árfolyamok alakulásával. Ez a felpörgetett életmód hosszú távon felégetheti a bróker energiáit, az állandó stressz és készenlét pszichés problémákat okozhat. Valószínűleg ez az oka, hogy néhány évnél tovább kevesen képesek végezni ezt a fajta tevékenységet. A család, a magánélet háttérbe szorul, hiszen egyszerűen nincs rá idő. Ez lehet a hátterében annak is, hogy főleg fiatal férfiak választják a brókeri

hivatást. „Az idegileg kimerítő, állandó összpontosítás, a mindennapi magas teljesítmény kényszere mellett az ügyfelekről való gondoskodás csöppet sem könnyű feladata is határt szab a bróker teljesítőképességének.” – vall munkájáról egy már középkorú értékpapír-kereskedő. Környezeti ártalmak, hátrányok A stresszes életmódból fakadó pszichés vagy pszichoszomatikus (pl. gyomorfekély, magas vérnyomás) problémákon, illetve az ülőmunka okozta lehetséges megbetegedéseken (pl. mélyvénás trombózis) kívül nincs más károsító tényező. Az a bróker, aki személyiségénél fogva nem tűri, vagy nem képes feldolgozni a feszültségeket és a stresszt, valószínűleg B-1 Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker KÖVETELMÉNYEK az első figyelmeztető jelek megjelenésekor rájön, hogy abba kell hagynia. Ilyen esetekben általában lehetőség van csatlakozni a háttérmunkálatokat végző csapathoz. „ Hogy ez a

felfokozott munkatempó, vagy más az oka a szakma „elférfiasodásának”, azt egy brókernőtől lehet igazán megtudni. – Tényleg nem igazán női pálya ez – mondja Éva –, a nők sokat lamentálnak, talán jobban belemélyednek egy kérdésbe, itt viszont azonnal kell dönteni. Érzelmileg kötődnek dolgokhoz, az érzelmeknek pedig nem sok helyük van a pénz racionális világában. S talán a stressztűrő képességük is kisebb, mint a férfiaké.” (Forrás: Magyar Nemzet) Egészségügyi tényezők Nem javasolt a munka kedélybetegségek, hangulati kiegyensúlyozatlanság, depresszió, ingerültség esetén. Az idegrendszer megbetegedései szintén kizáró okot jelentenek (pl. epilepsziás rohamot válthat ki a kialvatlanság, stressz, a számítógép-monitor vibrálása). Mivel a bróker munkája során emberekkel tart kapcsolatot, a kommunikáció az egyik legfontosabb része munkájának, ezért a hallási vagy látási képességek bármilyen

sérülése akadályozó tényező lehet. A foglalkozás gyakorlását kizáró egészségi tényezők • jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas • ép hallást igénylő munka végzésére nem alkalmas • jó beszélőképességet igénylő munka B-2 Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker KÖVETELMÉNYEK végzésére nem alkalmas • fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet • együttműködést kívánó munkát nem végezhet • karok/kezek/ujjak fokozott használatát igénylő munkát nem végezhet A foglalkozás gyakorlását korlátozó egészségi tényezők A szakma sikeres gyakorlása szempontjából fontos képességek (kompetenciák): • gyors felfogás – a hirtelen érkező új információk megértéséhez; • figyelemmegosztás – egyszerre több irányból érkező információk észleléséhez; • határozottság – a határozott fellépés nélkülözhetetlen a jó benyomás kialakításához; •

döntésképesség – sok esetben pillanatok alatt kell jó döntéseket hozni; • jó kapcsolatteremtő készség – a bróker emberekkel tárgyal, igyekszik jó kapcsolatot kialakítani velük, és elnyerni bizalmukat; • rámenősség – egyfajta versenyszellem, a vetélytársakkal való versengés gyakori helyzet; • összefüggések átlátásának képessége – az adatok minőségéből, mennyiségéből további következtetéseket tud levonni; • intuitív személyiség – megérzései sokat segíthetnek döntéshozatalkor; • rugalmasság – alkalmazkodnia kell a gyorsan változó körülményekhez; • kreativitás – ötletességével összefüggésekben képes látni; B-3 a meglévő információkat új Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker KÖVETELMÉNYEK • jó közgazdasági, matematikai érzék – a számok mögötti tartalmak, a gazdasági folyamatok megértéséhez; • megbízhatóság – a rábízott feladatokat a tőle

telhető legjobb tudással, lelkiismeretesen elvégzi; • éberség – állandó, lankadatlan figyelem; • önállóság – bizonyos helyzetekben a felelősségteljes, befolyásolás nélküli döntésképesség; • nyitottság – egyrészt az új információk, másrészt az emberek felé; • kockázatvállalás. „Éva iszonyú mennyiségű információt őriz a fejében, de munka után hazamegy, s igyekszik kitörölni mindent az agyából – úgy véli, önnevelés, önkontroll kérdése a felhalmozódott stressztől való megszabadulás és ez a siker egyik legfontosabb záloga.” (Forrás: Magyar Nemzet) Fontos tárgyak A szakma sikeres gyakorlásához a következő tantárgyakból kell jó eredményt elérni: • matematika, • számítástechnika, • közgazdaság, • jog. B-4 Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker KÖVETELMÉNYEK Érdeklődési kör A szakemberek szerint ehhez a foglalkozáshoz az alábbi öt érdeklődési irány a legfontosabb: •

emberek között dolgozni, • irodában dolgozni, • eladni, vásárolni, • tiszta környezetben dolgozni, • érdekesnek találni a kereskedelem világát. „Éva kedvenc tantárgyai az iskolában a történelem és a nyelvek voltak, mégis közgazdasági egyetemet végzett külkereskedelmi szakon. A diploma megszerzése után öt éven keresztül dolgozott egy könyvvizsgáló cégnél. Érdekesnek találta ezt a munkát, sok vállalatot, nemzetközi céget megismert. Aztán úgy érezte, jó lenne váltani, nem akar végképp könyvelő lenni. Jelenlegi munkahelyén az ügyfelekkel való kapcsolattartáshoz olyan embert kerestek, akinek van számviteli háttere, jól átlátja a vállalatok pénzügyi kimutatásait, és tud is beszélni róluk. Ő azt mondta: ha kell valaki, aki mindezekkel tisztában van, lelkes, és kellemesen sokat tud beszélni, akkor itt a helye. Fölvették.” (Forrás: Magyar Nemzet) B-5 Szakképzés A következő kérdésekre kaphat választ:

 Mit kell tanulni a szakképzés során?  Hol történik a szakképzés?  Milyen iskolai előképzettségre van szükség?  Mennyi ideig tart a szakképzés?  Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás?  Mekkora a képzésbe felvehető létszám? Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker SZAKKÉPZÉS Mivel a szakma az utóbbi években jelentős változásokon ment keresztül, a tőzsde- és pénzügyi ügynökök, illetve brókerek képzése is megváltozott. A szakmát több irányból is meg lehet közelíteni. A hallgató végzettséget szerezhet minősített OKJ-s képzés és felsőfokú képzés keretében is: • OKJ-s képzésen banki befektetési termékértékesítő vagy üzleti szakügyintéző szakra kell jelentkezi. • A felsőoktatásban (Bsc, Msc) gazdasági vagy pénzügyi szakra kell jelentkezi. (A szakkal/szakiránnyal kapcsolatos részletes információk megismerhetők a www.felvihu weboldal Szakkereső és

Szakleírások menüpontja alatt.) A fent említett végzettségekkel a hallgató jogosult lesz bankban értékpapírokkal, értékesítési tevékenységekkel és ehhez kapcsolódó tanácsadással foglalkozni. A tőzsdei munka végzéséhez azonban ezek a képzések nem elengedőek. Aki tőzsdén kereskedő bróker szeretne lenni, külön tőzsdei szakvizsgát kell tennie, amelyhez egy speciális – egy adott cég által indított – brókerképző tanfolyamon kell részt vennie. Ezeket a képzéseket a következőkben részletezzük. Befektetési termékértékesítő képzés Előképzettség, képzés ideje, helye, költségek C-1 Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker SZAKKÉPZÉS Iskolai végzettség tekintetében sikeres érettségi vizsga a minimum követelmény. A szakképesítés csak felnőttképzésben szerezhető meg. Mivel felnőttképzésről van szó, elsősorban költségtérítéses tanfolyamokról beszélhetünk. A képzési idő legfeljebb 800 óra. A

tanfolyamon a tanulók 30%-ban vesznek elméletet és 70%-ban gyakorlatot. A képzés középszintű szakképesítést ad, mellyel szellemi munkát igénylő munkakört lehet betölteni. A képzés során tanulandó fontosabb tárgycsoportok/modulok • jogi ismeretekkel kapcsolatos feladatok, • a banki és befektetési piac termékeinek értékesítése, • ügyfélkapcsolat és kommunikáció. Üzleti szakügyintéző képzés A képzésen belül még több rész-szaképesítés közül is lehet választani, amelyből önálló végzettséget szerezhet a tanuló. Az alábbiakban csak a szakmához kapcsolódó rész-szakképesítéseket neveztük meg, ezek: • banki szakügyintéző, • értékpapírpiac szakügyintéző. C-2 Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker SZAKKÉPZÉS Előképzettség, képzés ideje, helye, költségek Iskolai végzettség tekintetében sikeres érettségi vizsga a minimum követelmény. A szakképesítés csak iskolai rendszerű képzés

keretében szerezhető meg. Intézménytől függően indítanak államilag támogatott és költségtérítéses tanfolyamokat is. A képzési idő legfeljebb 2 év. A tanfolyamon a tanulók 40%-ban vesznek elméletet és 60%-ban gyakorlatot. A képzés középszintű szakképesítést ad, mellyel szellemi munkát igénylő munkakört lehet betölteni. A képzés során tanulandó fontosabb tárgycsoportok/modulok • vállalatgazdálkodási feladatok, • pénzügyekkel kapcsolatos feladatok, • számvitel-statisztikai feladatok, • számítástechnikai-informatikai feladatok, • az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven. A két rész-szakképesítés során – banki szakügyintéző és értékpapírpiac szakügyintéző – az alaptárgyak mellé még hozzáveszik a bankszámlával kapcsolatos, illetve az értékpapír-piaci szakmai feladatokat is. C-3 Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker SZAKKÉPZÉS

A szakképesítéssel kapcsolatos részletes információk megismerhetők a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapjának (www.nivehu) Szakképzési dokumentumok és Adatbázisok menüpontja alatt, valamint a Nemzeti Pályaorientációs Portálon (www.eletpalyaafszhu) Brókerképző tanfolyam A tőzsdei kereskedésre feljogosító vizsgát kizárólag a Közép-Európai Brókerképző Alapítvány és a Nemzetközi Bankárképző Központ által indított tanfolyamok elvégzésével lehet megszerezni. A tanfolyamot rendszeresen indítják. A tanfolyam célja a résztvevőket megismertetni a legfontosabb értékpapírpiaci fogalmakkal, a jogszabályi háttérrel, a BÉT szabályzataival és működésével, a különböző befektetési lehetőségekkel, formákkal és ezek alapvető összefüggéseivel. A tanfolyam mindazok számára javasolt, akik ezen a területen szeretnének dolgozni, illetve alaposabb, elméletileg is megalapozott ismereteket kívánnak

szerezni az értékpapírpiac működéséről. Előképzettség, képzés helye, ideje, költségek Előképzettség tekintetében a sikeres érettségi vizsga a minimum követelmény. A tanfolyamok kizárólag költségtérítéses formában indulnak: • a tanfolyam díja – a határidős piacok modul nélkül jelenleg C-4 Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker SZAKKÉPZÉS 250.000- Ft + áfa (engedményes ár; csak a 4 alapmodul egyösszegű befizetése esetén, a tanfolyam kezdéséig fizetve). A képzés időtartama legfeljebb 100 óra. A tanfolyam tematikája tartalmazza a tőzsdei szakvizsgán megkövetelt ismereteket: • az értékpapír-piac jogszabályi háttere, • a BÉT és a KELER szabályzatai, • a terület legfontosabb közgazdasági összefüggései és makrogazdasági kapcsolódásai, • értékpapír-számtani és -befektetési ismeretek. A tanfolyam során tanulandó/választható modulok: • I. modul: Értékpapírjog (6x4 óra): o a

tőkepiac polgári jogi háttérszabályozása, o az értékpapírokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, o a tőkepiacra vonatkozó legfontosabb magatartási szabályok: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének hatásköre, a befektetési és árutőzsdei szolgáltatások és szolgáltatók, a befolyásszerzés és az értékpapírok forgalomba hozatala. • II. modul Közgazdaságtan (5x4 óra): o közgazdasági alapfogalmak, o a gazdaság szereplői, o a gazdaságpolitika hatásai a pénzügyi piacokra, azok felépítése és funkciói, o nyilvános értékpapírok forgalmazása. • III. modul Értékpapírszámtan (8x4 óra): o kamat- és hozamszámítás, o kötvényfajták és azok árazási formái, C-5 Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker SZAKKÉPZÉS o kötvények kockázatának mérésére kialakított módszerek, o részvények elméleti árfolyamának meghatározása, o a portfóliók hozamának és szórásának kiszámítása a CAPMmodellel, o a

határidős és opciós ügyletek sajátosságai, azok árazása és a belőlük létrehozott összetett pozíciók értékének alakulása. • IV. modul Tőzsdei Szabályzatok ( 5x4 óra): o BÉT- és KELER-szabályzatok. • V. modul Határidős piacok (4x4 óra): o ismeretek a határidős árfolyamokról, a határidős ügyletekről és stratégiákról. A tanfolyam elvégzésével a hallgatónak tőzsdei szakvizsgát kell tennie. A vizsga célja: Meggyőződni arról, hogy a jelentkezők tisztában vannak-e a legfontosabb értékpapír-piaci fogalmakkal, a hazai értékpapírpiaccal kapcsolatos szabályozókkal, a tőzsde szabályzataival és működésével, valamint a befektetés és a különböző befektetési alternatívák alapvető összefüggéseivel. Mindazoknak kötelező, akik az értéktőzsdei azonnali kereskedésben részt kívánnak venni, illetve ajánlott azoknak, akik befektetési tanácsadással, vagyonértékeléssel, privatizációval foglalkoznak,

vagy munkájuk során rendszeresen kapcsolatba kerülnek az értékpapírpiaccal. „A brókervizsga az egyik legnehezebb szakvizsga az országban, melyet az is igazol, hogy tízezer jelentkezőből átlagosan csak 2000 ember teszi le sikeresen” – mondja egy brókercég vezetője. C-6 Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások A következő kérdésekre kaphat választ:  Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában?  Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban?  Hányan dolgoznak ebben a szakmában?  Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában?  Hogyan alakult a munkanélküliek száma?  Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen? KERESETI LEHETŐSÉGEK Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker Munkaerő iránti kereslet, munkanélküliség A szakma iránti igényt az aktuális gazdasági tendenciák, a nemzetközi gazdasági folyamatok, az aktuális gazdaságpolitika, a

vállalkozások piaci helyzete határozza meg. Magyarország csatlakozásával az Európai Unióhoz nyitottabbá vált a hazai piac a külföldi befektetők előtt, így az Unió gazdasági helyzete szintén befolyásolhatja a szakma iránti keresletet. A szakmacsoportban elhelyezkedni kívánók lehetőségei a jövőben várhatóan növekedni fognak, bár a gazdasági helyzet, különös tekintettel a pénz és tőkepiac helyzetére átmenetileg nagy mértékben eredményezhet a keresletben ingadozást. A szakma jelenlegi képviselői inkább a fiatalabb korosztály köréből kerülnek ki, közel felük 34 év alatti. A sok stressz, a nagy felelősség, az állandó készenlét, a felpörgetett életritmus lehet annak egyik oka, hogy kevesen tudnák néhány évnél tovább végezni ezt a fajta tevékenységet. Az esetek többségében fiatal férfiak dolgoznak a szakmában. „A laikus számára a bróker különleges élőlény. Ez korántsem igaz, bár a szakma

megítélése szerint is rendelkeznie kell jó néhány adottsággal. Gyors felfogásúnak kell lennie, jó „időzítőképességgel” kell rendelkeznie, minden olyan tulajdonsággal felvértezve, melyek az ügyféllel való kapcsolat ápolását segítik. Gyorsan kiégő szakma, mert állandó, erős koncentrálást igényel Jól fizetik, de túl sokáig nem folytatható. A bróker körülbelül tíz év alatt dolgozik annyit, mint mások harminc esztendőn át. A pálya nincs korhatárhoz kötve, de D-1 KERESETI LEHETŐSÉGEK Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker az optimális életkor 20–25-től 30–35 éves korig terjed. Különleges kivétel volt ez alól az a Jancsó Béla bácsi, aki a háború előtt már a tőzsdén dolgozott, 1990-ben visszatért, és haláláig aktívan tevékenykedett az újjáalakult Budapesti Értéktőzsdén.” (Forrás: Magyar Nemzet) A foglalkozást kereső munkanélküliek számát és a bejelentett álláshelyek számát az alábbi

táblázatokban foglaltuk össze: A foglalkozást kereső munkanélküliek száma országosan (fő/év) Év Pályakezdő Összes munkanélküliek munkanélküli és álláskeresők és álláskereső 2007 0 11 2008 0 18 2009 1 19 Bejelentett álláshelyek száma országosan (db/év) Év Bejelentett álláshelyek száma 2007 38 2008 17 2009 14 A táblázatból kiderül, hogy az elmúlt években a szakmában elhelyezkedni kívánók száma kisebb mértékben növekedett, ám ezzel szemben a keresleti oldal visszaesést mutat. Ennek ellenére számuk még mindig majdnem teljesen le is fedi a munkát keresők oldalát. D-2 KERESETI LEHETŐSÉGEK Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker Átlagkereset A foglalkozásra megtalálhatók az jellemző Állami átlagkeresettel Foglalkoztatási kapcsolatos Szolgálat információk honlapján: http://foglalkozasok.afszhu A szakma fizetési/kereseti viszonyaira jellemző, hogy az alkalmazottak keresetének nagy részét az

értékesítések után járó jutalékok jelentik. Így tehát az értékesítésre jellemző a teljesítményorientáltság, és ennek megfelelően a bróker keresete főként a saját maga által befektetett energia és idő függvénye. Az itt található adatok alapján a szakma átlagkereseti lehetőségeit az alábbi táblázat tartalmazza: Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Év Személyi Teljes kereset alapbér 2007 382 790 564 259 2008 387 333 541 502 2009 523 760 647 123 Az elmúlt években a brókerek átlagbérezése nagyobb mértékű növekedést mutat. Ez a szám jelentősen meghaladja a felsőfokú végzettséggel rendelkezők nemzetgazdasági átlagát. D-3 KERESETI LEHETŐSÉGEK Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker Szakmaváltás, átképzési lehetőségek, karrier A legnagyobb előrelépés ebben a szakmában az, ha minél több ügyfelet szerez a bróker, minél nagyobb üzleteket tud kötni. Hiszen a jutalék nagysága is eszerint

emelkedik. Ha a szakma iránt érdeklődő továbbképzi magát pénzügyi-gazdasági területen, akkor több különböző pozícióban is el tud helyezkedni, illetve képes lesz ezek feladatait, tevékenységeit megfelelően ellátni. „A pénz elviszi az embert, mondják. Van ilyen a brókerek között, de bármely más foglalkozásnál is. Van, aki kizárólag BMW-vel hajlandó közlekedni, a másik megelégszik szerényebb járművel is. A brókerek középtávon jobban élnek az átlagnál, de hosszabb távon kisebb a biztos jövedelem esélye. Ha végképp búcsút mondanak a szakmának, nem túl sok féle elhelyezkedési lehetőség áll előttük. A legtöbben feltétlenül nyugodtabb pályát választanak Például befektetők lesznek. És várják, hogy azontúl őket szolgálják ki mint ügyfeleket.” (Forrás: Magyar Nemzet) További elhelyezkedésre, munkaerő-piaci tendenciákra vonatkozó adatok érhetők el a www.afszhu weboldal Statisztika menüpontja alatt D-4

Egyéb információs források - Nyomtatott információk - Elektronikusan elérhető források Tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK Szakkönyvek • Tőzsdemámor (Alinea Kiadó, 2002) • A tőzsdesztori (Alinea Kiadó, 2004) • Tőzsdei befektetők kézikönyve (Complex Kiadó, 2001) Szépirodalom, film • Tőzsdecápák c. amerikai film (1987) • Brókerarcok c. amerikai film (2000) Elektronikusan elérhető források www.brokerkepzohu – a Közép-Európai Brókerképző Alapítvány honlapja www.bethu – a Budapesti Értéktőzsde honlapja www.afszhu – az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja www.nivehu – a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapja www.epalyahu – az Állami Foglalkoztatási Szolgálat pályainformációs honlapja www.eletpalyaafszhu – Nemzeti Pályaorientációs Portál E-1