Sport | Tanulmányok, Esszék » Németh János - Európa úszósportjának fejlődési tendenciái 2000-2008 között férfiak esetében

http://www.doksihu Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Európa úszósportjának fejlődési tendenciái 2000-2008 között férfiak esetében az Európa-bajnokságok eredményei alapján Németh János tanári szak témavezető: Dr. Sós Csaba egyetemi docens, tanszékvezető http://www.doksihu 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. FEJEZET: BEVEZETŐ 4 A FELADAT- ÉS CÉLMEGHATÁROZÁS. 4 AZ EURÓPA-BAJNOKSÁGOK RÖVID TÖRTÉNETE . 5 2. FEJEZET: A TÉMA FELDOLGOZÁSÁNAK MÓDSZERE 8 AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLAT MÓDSZERE. 9 AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLAT EREDMÉNYE . 10 AZ ADATOK RÉSZLETES VIZSGÁLATÁNAK MÓDSZERE: . 11 3. FEJEZET: ADATOK ÉS KIÉRTÉKELÉSÜK 13 GYORSÚSZÁS . 13 50 méter . 13 100 méter . 15 200 méter . 17 400 méter . 19 1500 méter . 21 Az egyes versenyszámok összehasonlítása a fejlődés szempontjából . 22 HÁTÚSZÁS . 25 50 méter . 25 100 méter . 26 200 méter . 28 Az egyes versenyszámok összehasonlítása a fejlődés

szempontjából . 29 PILLANGÓÚSZÁS . 31 50 méter . 31 100 méter . 32 200 méter . 34 Az egyes versenyszámok összehasonlítása a fejlődés szempontjából . 36 MELLÚSZÁS . 38 50 méter . 38 100 méter . 39 200 méter . 41 Az egyes versenyszámok összehasonlítása a fejlődés szempontjából . 42 VEGYES ÚSZÁS. 44 200 méter . 44 400 méter . 45 Az egyes versenyszámok összehasonlítása a fejlődés szempontjából . 47 4. FEJEZET: AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS EREDMÉNYE, KÖVETKEZTETÉSEK . 49 A FEJLŐDÉS TENDENCIÁI AZ ÖT VERSENYEN, AZ ÖSSZES VERSENYSZÁM ÉS ÚSZÁSNEM EREDMÉNYEI ALAPJÁN . 49 A DÖNTŐKBEN ÚSZOTT VERSENYZŐK NEMZETISÉGEK SZERINTI MEGOSZLÁSA . 55 EURÓPA ÉS A VILÁG ÖSSZEHASONLÍTÁSA . 55 5. FEJEZET: ÖSSZEFOGLALÁS 56 FELKÉSZÜLÉS. 57 RUHA (DRESSZ) . 60 http://www.doksihu 3 6. FEJEZET: AZ ELEMZÉS, ÉRTÉKELÉS EREDMÉNYÉNEK ÖSSZEFOGLALÁSA . 62 TÁBLÁZATOK ÉS DIAGRAMOK JEGYZÉKE . 63 Minták . 63 Gyors . 63 Hát . 63

Pillangó. 64 Mell . 64 Vegyes . 65 Következtetések . 65 Összefoglalás . 66 IRODALOMJEGYZÉK . 67 http://www.doksihu 4 1. fejezet: Bevezető A feladat- és célmeghatározás A szakdolgozat megírásához két célt tűztem magam elé. Az első cél annak megállapítása, hogy hogyan alakult Európa férfi úszóinak teljesítménye az Európa-bajnokságokon elért eredmények alapján 2000-2008 között. Ennek során két kérdést tettem fel magamnak. Mi történt és merre haladt Európa úszósportja a XXI Század eddig eltelt részében? Mi várható a jövőben? A második cél annak megállapítása, hogy mi okozhatja a versenyek közötti eredmények változásait? Mi adja a dolgozat időszerűségét? A XXI. században ez idáig öt Európa-bajnokság került megrendezésre, így már öt verseny adatait lehet elemezni, értékelni A LEN (Európai Úszószövetség) döntése szerint 2010-ben (2006 után) ismét Magyarország rendezheti az Európa-bajnokságot. Ez

ritka elismerése a magyar úszósportnak, hiszen ilyen rövid ismétlésre nincs másik példa. Lehet, hogy a magam szerény eszközével segíteni tudok abban, hogy a magyar versenyzők minél jobb eredményekkel vegyenek részt a következő Európa-bajnokságon; és a megállapításaim segítik a felkészülést. A témaválasztást szubjektív és objektív okok befolyásolták. Szubjektív okok: Éveken keresztül sok időt töltöttem a medencében. Először, mint úszó, később, mint öttusázó. Kiemelkedőnek és látványosnak tartom e sportágat, sokakat érdekel, a jó eredmények sok gyereket vonzanak az uszodába. Objektív okok: Az atlétika mellett az egyik alapsportágnak az úszás számít, amely eddig valamennyi olimpia műsorán szerepelt. A magyar úszósport tradíciói. A sportúszás kezdete 1880-ra tehető, ekkor rendezték az első Siófok-Balatonfüred Balaton-átúszó versenyt. 1893-ban alakult meg az első úszóklub, a Magyar Úszó Egyesület,

1907-ben pedig – egy évvel a FINA (Nemzetközi Úszószövetség) előtt – megalakult a Magyar Úszó Szövetség. 1 1 Forrás: http://www.mozgasvilaghu/tortenelem/a magyar uszas rovid tortenete - Szerk: Szánthó Ágnes, testnevelő tanár és úszó edző http://www.doksihu 5 A magyar úszósport eredményei. A magyar úszók az olimpiákon, a felnőtt világ- és Európa-bajnokságokon közel háromszáz érmet szereztek, és ehhez hasonló számot mutat a fiatalok eredménye az ifjúsági Európa-bajnokságokon 2. Az úszás az olimpiákon a vívás után a második legeredményesebb sportágunk, 23 arannyal és összesen több, mint hatvan éremmel A magyar úszósport kiemelkedő alakjai. Hajós Alfrédtől Cseh Lászlóig több tucat olyan szereplője volt a magyar úszósportnak, akik versenyzőként vagy edzőként nemzetközi szinten is jelentős eredményt értek el. Az Európa-bajnokságok rövid története A történetben – esetenként – csak a férfiak

közül az élen végzők eredményeit ismertetem, és a szimpátia okán a magyar versenyzőkkel foglalkozom. 2008-ig huszonnyolc Európa-bajnokságot rendeztek, ezek közül az egyiken nem indult magyar csapat, ugyanis 1950-ben politikai okokból nem szerepeltünk a versenyen (érdekesség, hogy eredetileg ez a verseny Budapesten lett volna, helyette Bécs rendezte azt meg). A 27 versenyen férfi úszóink 18 esetben (66,6 %) szereztek egy vagy több első helyezést. Az összes első helyezések száma 38 volt Legsikeresebb magyar első helyezettek: Darnyi Tamás Cseh László Bárány István Hargitay András 8 6 3 3 1924-ben Dr. Donáth Leó 3 javasolta, hogy rendezzenek Európa-bajnokságot Kezdeményezésére a FINA úgy döntött, hogy 1926-ban Budapesten lesz az első Európa- 2 Forrás: http://www.muszhu/musz/musznewspage?nodeid=182 Donáth Leó (Bp., 1888 febr 7 – Bp, 1941 febr 1): sportvezető, vállalati igazgató Budapesten és Oxfordban járt egyetemre,

bölcsészeti és államtudományi doktorátust szerzett. Tanulmányai alatt a legjobb magyar rövidtávúszók egyike volt, 50 yardos gyorsúszásban csúcsot állított fel Az I világháború előtt megszervezte a Műegyetemi Athlétikai és Football Club (MAFC) világhírű úszógárdáját, utána pedig a Magyar Úszó Szövetség ügyvezető elnökeként hatalmas része volt a magyar úszósport, különösen a vízilabda fejlesztésében. A Nemzetközi Amatőr Úszószövetségnek 1920-tól haláláig főtitkára és pénztárosa volt Nagy nyelvtudása, munkabírása és szervezőkészsége eredményeként 1924-ben kezdeményezésére alakult meg az Európai Úszó Liga, melynek haláláig főtitkára volt Ugyancsak kezdeményezésére szervezték az Európa-bajnokságokat, ezek sorában 1926-ban Budapesten került közreműködésével megrendezésre első ízben ez a versenysorozat. 1929-ben létrehozta a hatos vízilabdatornát, 1932-ben pedig a minden olimpiai verseny után

megrendezett világrészek közötti váltóversenyeket. A nemzetközi úszószövetség érdemei elismeréséül nevére vándordíjat alapított, melynek védője az olimpiai bajnok vízilabdacsapat Forrás: http://mek.oszkhu/, Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 3 http://www.doksihu 6 bajnokság. Ezen 12 ország vett részt és csak férfi versenyek voltak A magyarok egy aranyérmet nyertek, a 100 méter gyorson Bárány István 01:01,0 idővel. Ezt követően már a következő évben - 1927-ben – ismét rendeztek Európa-bajnokságot. Ezen a versenyen szerepeltek először a nők is. Sajnos magyar győzelem nem született, főleg a németek és a svédek uralták a mezőnyt. Az 1927. évet követően 1950-ig három- vagy négyévente volt a verseny, sőt közben az 1938-ra tervezett bajnokság (London) a háború miatt el is maradt. 1950-től 1981-ig négyévente volt a verseny (egyszer három év volt a különbség). Ezt követően kétévente került megrendezésre

Európa-bajnokság. 1926-tól 1999-ig nem volt Európabajnokság az olimpia évében! 1999 után 2000-ben is rendeztek Európa-bajnokságot, innen viszont visszaállt a kétéves ciklus, de most már minden második verseny az olimpia évében zajlott. Ebben az időben az Európa-bajnokság és a világbajnokság helyet cserélt. A döntéshozók az Európa-bajnokságot „feláldozták” a világbajnokság javára A magyar versenyzők az eredményeket tekintve ciklikusan szerepeltek az Európabajnokságokon, és az első helyezések néhány kiemelkedő személyiséghez kötődtek. Az első ciklus 1931-1934 közé tehető, amikor olyan versenyzők végeztek első helyen, mint a már említett Bárány István (két egyéni és egy váltó számban), Halassy Olivér, Csík Ferenc (egy egyéni, egy váltó). A második ciklus 1938-tól 1950-ig tartott, amely időszak alatt egy versenyt a háború, egyet pedig a magyarok számára a politika hiúsított meg. Ebben az időszakban csak

egy magyar aranyérmet jegyeztünk (Mitró György, 1500 m gyors, 19:28,0). A harmadik ciklus egy versenyt ölel fel. 1954-ben Torinóban négy egyéni és egy váltó aranyérem jutott a magyaroknak. Olyan nevek jellemezték ezt a versenyt, mint Csordás György és Tumpek György. A negyedik ciklus 1958-tól 1970-ig tartott, amikor a négy versenyen csak egy férfi számban hoztunk el aranyérmet. 1962-ben Katona József 1500 m gyorson 17:49,0 idővel győzött Az ötödik ciklus 1974-től 1981-ig tartott, és olyan nevek fémjelezték ezt a korszakot, mint Hargitay András, Verrasztó Zoltán és Wladár Sándor. A hatodik ciklus 1985-től 1993-ig tartott. Ebben az időszakban a magyar úszók Európa élmezőnyéhez tartoztak. Szabó József, Güttler Károly, Rózsa Norbert és a négy versenyen nyolc aranyérmet nyerő Darnyi Tamás Darnyi Tamás 400 méter vegyes úszásban a nyolc év alatt folyamatosan javult. Az 1985-ös eredményén (04:20,7) 1993-ra 5,5 másodpercet

„faragott” (04:15,2) http://www.doksihu 7 A hetedik ciklusunk 1995-től 2004-ig tartott, mely időszak alatt öt versenyen mindössze egy első helyet sikerült elérnünk. A 2000 évben Batházi István, 400 m vegyesben 04:18,51. Ez rosszabb, mint Darnyi Tamás hét évvel korábbi eredménye 2002-ben nem sikerült férfi számokban aranyérmet szereznünk. Az 5., a 6 és részben a 7 ciklus kiemelkedő tudású szakembere volt az „úszópápa” Széchy Tamás 4. A nagy versenyek közül elsősorban a világbajnokságot és az olimpiát favorizálta, de úszói az Európa-bajnokságokon is értek el sikereket. A nyolcadik ciklusban (2004-2008) az első helyezések tekintetében egy úszónk jegyzi a sikereket: Cseh László (6 aranyérem, ebből három 400 m vegyes úszásban). 2004-ben az Európa-bajnokság tesztversennyé változott. Ennek a számlájára írható, hogy olykor gyengébb időkkel is érmeket lehetett szerezni, és az is, hogy egyetlen Európa-rekord sem

született. Nem mellékes az sem, hogy a kontinens legjobbjai közé sorolható britek kihagyták az Európa-bajnokságot, a németek pedig csak egy-két jobb versenyzőt küldtek Talán így fordulhatott elő, hogy a férfiaknál a legeredményesebb úszó – az egyéni számokat véve – egy osztrák (!), nevezetesen Markus Rogan lett. 2006-ban az egyéni számokat tekintve a férfiaknál Cseh László volt a margitszigeti úszó Európa-bajnokság legeredményesebb versenyzője. Két arany- és egy ezüstérmet szerzett a Széchy Tamás uszodában. A margitszigeti Európa-bajnokság eddigi legnagyobb negatív szenzációja kétségtelenül Gyurta Dániel kiesése a 200 m mell selejtezőiben Az akkor még csak 17 éves fiatalember felkészülése jónak tűnt, ehhez képest derült égből villámcsapásként érkezett a balsiker: csak a 11. időt úszta a kvalifikációban, s nem jutott be a szám döntőjébe, holott olimpiai ezüstérmesként feltétlenül dobogóra várta őt

mindenki. 2008-ban, noha a lehető legkeményebb felkészülésből „érkezett” válogatott úszóink túlnyomó része, a fiatal csapat jól szerepelt az eindhoveni Európa-bajnokságon. Együt4 Széchy Tamás úszóedző, 1993-tól a MUSZ alelnöke, a férfi válogatott szövetségi kapitánya 1969-ben javaslatára bevezetik az úszósport korosztályos versenyrendszerét, Hargitay András ifjúsági Eb-aranya „nyitja” a sikersorozatot 1972-ben a müncheni olimpián Hargitay nyer először ötkarikás érmet (400 m vegyes, bronz) 1973. Hargitay András első VB aranya Belgrádban (400 m vegyes) 1980-ban a moszkvai olimpián Wladár Sándor nyeri a Széchy csapat első ötkarikás aranyát (200 m hát) 1988. szöuli olimpia: Darnyi Tamás kétszeres aranyérmes (200 és 400 m vegyes), Szabó József nyer 200 m mellen 1992. barcelonai olimpia: Darnyi Tamás megvédi mindkét aranyát 1996. Atlanta: Rózsa Norbert (200 m mell) megszerzi az „úszópápa” hetedik, Czene

Attila (200 m vegyes) a nyolcadik olimpiai aranyérmét Tanítványai 1972 és 1996 között 8 arany-, 4 ezüst és 3 bronzérmet nyertek az ötkarikás játékokon, 1973 és 1998 között 12 arany-, 3 ezüst- és 7 bronzérmet szereztek világbajnokságokon. Forrás: http://kataca.hu/sport/uszas/szechy/ http://www.doksihu 8 tesünk tagjai az Európa-bajnokságot megelőző heteket Dél-Afrikában, Spanyolországban, illetve Mexikóban töltötték, magaslati edzőtáborozással, tehát messze voltak csúcsformájuktól. Ennek ellenére több tény is mutatta, jó úton haladt a magyar úszóválogatott Az összteljesítmény 8 érem megszerzése volt (3 arany, 3 ezüst, 2 bronz) Eggyel több, mint két éve Budapesten, amikor 2 arany, 1 ezüst és 4 bronzérem született. Cseh László eredményei 400 m vegyes úszásban, az EB-ken 4:14,02 4:13,15 4:13,00 4:12,29 4:11,42 4:10,56 4:09,86 4:09,49 4:09,70 4:08,83 4:07,97 4:07,10 2004 2006 2008 Ábra száma, címe Kép száma

Michael Phelps és Cseh László Szintén előrelépés, hogy míg 2006-ban három versenyző szállította az érmeket (Cseh László 3, Kovács Ági 3, Kerékjártó Tamás 1), addig most heten állhattak dobogón: Cseh László (2-szer), Kis Gergő, Hosszú Katinka, Szepesi Nikolett, Verrasztó Evelyn, Mutina Ágnes és Kovács Emese. Csapatunk ezzel az éremtáblázat 5 helyén végzett, megelőzve olyan nemzeteket, mint Németország, Nagy-Britannia, Lengyelország, Spanyolország, Svédország és Ukrajna. 2006-ban Budapesten ezzel szemben a 9 helyen zártunk az úszómezőnyben. Cseh László eredményei már ekkor jelezték, hogy az olim- http://www.doksihu 9 pián a vegyes úszásban nagy harc lesz közte és Michael Phelps között, és ez később be is igazolódott. 2. fejezet: A téma feldolgozásának módszere A 2000. évtől 2008-ig terjedő időszakban, az 50 méteres medencében megtartott Európa-bajnokságok egyéni, férfi versenyzők eredményeinek

feldolgozását végeztem el (a 800 m gyorsúszást nem elemeztem, mert arra csak egy versenyévben került sor) 5. A táblázatok és diagramok számozása: fejezet száma, fejezeten belül sorszám. Két vizsgálatot végeztem el: összehasonlító vizsgálatot a minta kiválasztásához, és a kiválasztott mintában az adatok részletes vizsgálatát a jelenségek (eredmények, tendenciák, sajátosságok) megismeréséhez. Az összehasonlító vizsgálat módszere A vizsgálathoz kiindulásként három mintát használtam. 6 Az első mintában a helyezéstől függetlenül elért legjobb nyolc időt, a másodikban a döntő 8 eredményét, a harmadik mintában pedig a döntő eredményeiből az első, a harmadik és a nyolcadik helyezettek idejét vizsgáltam A 8 helyezett idejénél mind a második, mind a harmadik mintában az abszolút nyolcadik időt vettem alapul, azaz, ha a döntő 8 helyezettjének ideje rosszabb volt, mint a döntőbe kerüléshez szükséges

időeredmény, akkor ez utóbbi lett a 8. helyezett ideje A három minta összehasonlítását azért végeztem el, hogy kiválasszam azt, amelyet majd részletesen vizsgálok, amely az összehasonlítás után kellően tükrözi az eseményeket; segít válaszolni a bevezetőben feltett kérdésekre. A három minta összehasonlításához olyan módszert választottam, amelynek eredményeképpen az úszásnemek, a versenyszámok és az eredmények azonos módon feldolgozhatók és összehasonlíthatók. A vizsgálat során figyelembe vettem a mintákban szereplő valamennyi időadatot, azaz a legjobb nyolc időeredményt az öt Európa-bajnokság valamennyi versenyszámában, mely összesen 640 adat. Ugyanennyi volt a döntők eredményének vizsgálatánál, míg a döntő első, harmadik és nyolcadik helyezettje idejének vizsgálata 320 adatot igényelt. Így összességében 1600 időeredményt dolgoztam fel, melyet megfelelő populációnak tartok. A módszer lényege: Forrás:

http://www.omegatimingcom A nemzetközi úszóversenyek hivatalos időmérője az Omega A cég honlapja 2000-től tartalmazza a jelentősebb úszóversenyek, köztük az olimpiák, világ- és Európabajnokságok valamennyi rajtlistáját és eredményét (előfutam, középdöntő, döntő). 6 A minták az 1-es számú fájlmellékletben találhatóak. A fájl neve: 1 sz melleklet alapadatokxls 5 http://www.doksihu 10 a) Kiszámítottam a 16 versenyszám versenyévenkénti időeredményeinek átlagát (16 versenyszám * 5 év) b) Az így kapott eredményeket is átlagoltam. c) A számításokat mindhárom minta esetében elvégeztem, majd további átlagszámítással megkaptam valamennyi úszásnem és versenyszám együttes átlagát (összes átlag). A végeredményt táblázatban és grafikonon ábrázoltam Az összehasonlító vizsgálat eredménye A számítások végeredményeként az alábbi táblázatot és diagramot kaptam: 7 2.1 sz táblázat: A három minta

összehasonlításának eredménye táblázatban Átlagok Legjobb 8 Döntő 1-8. Döntő 1.,3,8 Összes átlaga 2000 2:26,14 2:26,30 2:25,84 2:26,09 2002 2:24,83 2:25,04 2:24,59 2:24,82 2004 2:25,81 2:25,89 2:25,42 2:25,71 2006 2:23,84 2:24,04 2:23,55 2:23,81 2008 2:23,73 2:23,89 2:23,37 2:23,66 2.2 sz diagram: A három minta összehasonlításának eredménye diagramon 3 minta összehasonlítása 2:26,88 2:26,02 2:25,15 2:24,29 2:23,42 2:22,56 2:21,70 2000 2002 2004 2006 2008 Legjobb 8 átlag 2:26,14 2:24,83 2:25,81 2:23,84 2:23,73 Döntő 1-8. átlag 2:26,30 2:25,04 2:25,89 2:24,04 2:23,89 Döntő 1.,3,8 átlag 2:25,84 2:24,59 2:25,42 2:23,55 2:23,37 Össz átlag 2:26,09 2:24,82 2:25,71 2:23,81 2:23,66 A végeredmény azt mutatja, hogy a három mintával végzett számítás eredménye gyakorlatilag nem tér el egymástól. A diagram négy (benne az összes átlagát is) adatsorát együtt vizsgálva két lényeges következtetés vonható le. Az

egyik szerint bizonyítást nyert, hogy az egyes mintákban az adatok együtt mozognak, azaz ugyanolyan tendenciát mutatnak a versenyadatok változásaiban. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy bármelyik mintán végezve az elemzéseket ugyanazon eredményre jutunk, így a részletes elemzés során elegendő az egyik minta használata Én 7 A 3 minta összehasonlításának eredménye a 2-es számú fájlmellékletben található. A fájl neve: 2 sz melleklet 3 minta osszehasonlitasa.xls http://www.doksihu 11 ezért a továbbiakban a döntő 1., 3 és 8 helyezettek adataival végzem el az eredmények bemutatását és vizsgálatát. A másik szerint már ezekből az adatokból látható, hogy Európa úszósportjában 20002008 között – önmagához képest – összességében fejlődési tendencia állapítható meg. A fejlődés azonban nem egyenes vonalú, völgyek és hegycsúcsok tarkítják. Ennek vélelmezett okára az összefoglalást tartalmazó fejezetben kitérek Az

adatok részletes vizsgálatának módszere: „Az adatok és kiértékelésük” című fejezetben a fejlődés tendenciáit kívánom bemutatni. Ehhez a kétévente megrendezett Európa-bajnokságokon (2000, 2002, 2004, 2006, és 2008) az 1., 3 és a 8 helyezettek által elért időeredményeket és a változásokat úszásnemenként és versenyszámonként táblázatba illesztve, és diagramon szemléltetve ábrázolom Ezek alapján végzem el az elemzést, értékelést Az adatok kiértékelésénél az úszásnemek sorrendje a gyorsúszás, hátúszás, pillangóúszás, mellúszás és a vegyes úszás. A módszer lényege: a) Az egyes versenyszámok esetén a táblázatokban és a diagramokon a helyezettek idejét és átlagát szerepeltetem. Egyben bemutatom a versenyévek közötti eredmények változásait (2000-2002, 2002-2004, 2004-2006, 2006-2008 és 20002008) 8 b) Az egyes úszásnemek végén táblázatokon és diagramon bemutatom, hogy az egyes versenyszámok

egymáshoz viszonyítva hogyan fejlődtek. 9 • A statisztikai műveletek elvégzéséhez az időeredményeket átszámítottam másodpercre. Például az 1500 m-es gyorsnál 2000-ben az 1 helyezett ideje: 15:05,31, amely az átszámítás után 905,31 mp. • Az összehasonlításhoz az időeredményeket 100 m-re konvertáltam (relatív idő), azaz az 50 méter esetében az időt kétszereztem, a többi számban annyival osztottam, ahány 100 m belefért a távba. Ezzel a megoldással a különböző távok eredményeinek összehasonlítását teszem lehetővé, mert egyébként az eredeti időeredményeket használva az értékelés tévútra vezetne (az 50 8 Az adatok és kiértékelésükhöz felhasznált adatok, táblázatok és diagramok a 3-as számú fájlmellékletben találhatóak. A fájl neve: 3 sz melleklet versenyszamonkent alapadatok diagramokxls 9 Úszásnemenként az egyes versenyszámok eredményeinek összehasonlítása a 4-es számú fájlmellékletben

található. A fájl neve: 4 sz melleklet Versenyszamok osszehasonlitasaxls http://www.doksihu 12 méteres távon dicséretes dolog három vagy négy tized másodpercet javítani, míg ez az 1500 méteren esetleg figyelemre sem méltó). • Ezt követően a 100 m-re konvertált időkből kiszámoltam a helyezettek időeredményeinek átlagát évente és versenyszámonként. Ezeket és a 2000-2008 közötti eltérések arányát (százalékos eltérését) táblázaton bemutatom. Ez utóbbival megállapíthatjuk, hogy az egyes versenyszámok időeredményei milyen mértékben változtak. Kiszámítottam továbbá az átalagok előző évhez viszonyított különbségét is, melyet egy másik táblázaton mutatok be. Ebből megismerhető, hogy az előző versenyévhez képest hogyan alakultak az eredmények (csökkent vagy nőtt-e az idő) Ez a táblázat tartalmazza továbbá a 2000-2008 közötti különbséget is. • Végül a tendencia bemutatásához versenyévenként és

versenyszámonként a relatív idővel átlagot, valamint versenyszámonként tömbátlagot (az adott versenyszámban, az öt versenyévben elért átlag) számítottam. Majd versenyévenként és versenyszámonként megnéztem, hogy az átlag mennyire tér el százalékosan a tömbátlagtól. Ez azt mutatja meg, hogy ha a versenyév átlagának eltérése pozitív, akkor ott fejlődés tapasztalható a tömbátlaghoz képest, míg a negatív érték visszaesést jelent Az eredményt diagramon ábrázoltam „Az összehasonlító elemzés eredménye, következtetések” című fejezetben az egyes úszásnemek fejlődési tendenciáit hasonlítom össze. 10 A módszer lényege: • Először táblázaton mutatom be a 100 m-re konvertált (relatív idő) átlagát évente, versenyszámonként másodpercben, és az idő javulásának mértékét 2000-2008. között %-ban. (Ez az előzőekben, a b) pont 3 bekezdése első részének összesítése az összes versenyszámra nézve) Itt

látható továbbá az összes idő átlaga is Ezt az adatsort diagramon is ábrázoltam. • Ezt követően megvizsgáltam az előzőekben, a b) pont 4. bekezdésében írt számításokat az összes versenyszámra nézve Az eredményt táblázatban és diagramon is ábrázoltam. • Majd úszásnemenként az előző táblázat adatait úszásnemenként átlagoltam. Ennek eredményét szintén táblázatban és diagramon is bemutatom. Végül egy 10 A következtetésekhez szükséges adatok az 5-es számú fájlmellékletben találhatók. A fájl neve: 5 sz melleklet kovetkeztetesek.xls http://www.doksihu 13 következő diagramon polinomiális trenddel a várható fejlődési tendenciát is megkísérlem bemutatni. 3. fejezet: Adatok és kiértékelésük Ebben a fejezetben úszásnemenként és azon belül versenyszámonként értékelem az adatokat, és mutatom be a tendenciákat. 3.1 Gyorsúszás 50 méter 3.1 sz táblázat: Az 50 m gyorsúszás eredményeinek változása

és azok átlaga – mp 50 m 1 3 8 Átlag 2000 0:21,95 0:22,38 0:22,73 0:22,35 2002 0:22,18 0:22,31 0:22,90 0:22,46 2004 0:22,32 0:22,45 0:22,68 0:22,48 2006 0:21,88 0:22,14 0:22,42 0:22,15 2008 0:21,66 0:22,16 0:22,49 0:22,10 3.2 sz diagram: Az 50 m gyorsúszás eredményeinek változása Az 50 m gyorsúszás eredm ényeinek változása 0:23,33 0:22,90 0:22,46 0:22,03 0:21,60 0:21,17 0:20,74 2000 2002 1 2004 3 2006 8 2008 Átlag A fenti táblázat és az abból készített diagram azt érzékelteti, hogy az egyes versenyeken melyik helyezés hogyan alakította az átlagot. Láthatjuk, hogy az átlag a 2004 évben a legrosszabb (legmagasabb az átlag időeredmény), ezzel együtt jár, hogy a különböző helyezéseknél is rossz idők szerepelnek, sőt mindegyik az átlag körül tömörül. A következő diagram még jobban szemlélteti az előző megállapítást. http://www.doksihu 14 3.3 sz diagram: Az 50 m gyorsúszás helyezettei időeredményeinek

változása/különbsége, az előző EB-hez képest – mp A helyezettek időeredm ényeinek változása az öt versenyen - m p 0,50 0,40 0,30 0,20 0,10 0,00 -0,10 -0,20 -0,30 2000-2002 2002-2004 2004-2006 2006-2008 2000-2008 -0,23 -0,14 0,44 0,22 0,29 3 0,07 -0,14 0,31 -0,02 0,22 8 -0,17 0,22 0,26 -0,07 0,24 Átlag -0,11 -0,02 0,34 0,04 0,25 1 A táblázatból és a diagramokból kitűnik, hogy a 2004-ben rendezett Európa-bajnokság adta a legrosszabb időeredményeket. Jelentősen romlott az idő az 1 helyezettnél, átlaghoz közeli a 3 helyezett ideje, míg a 8 helyezett némileg javított az előző versenyhez képest. Mindez együtt azt mutatja, hogy tömörült a mezőny, de sajnos a rosszabb idő felé. Ez látszik abból is, hogy ebben az évben vannak a legközelebb az egyébként is rossz átlaghoz a versenyzők. Úgy tűnhet, hogy 2004 évben hiányoztak a nagy klasszisok Visszavonultak, vagy a közelgő olimpia miatt – felkészülési

okokból – nem indultak az Európa-bajnokságon Az első helyen célba érő Alexander Popov a korábbi versenyekhez képest ekkor úszta a legrosszabb időt (2000-ben 21,95 mp – mellyel első lett, 2002-ben kereken 22 mp – ami csak az ötödik hely elérésére volt elegendő, míg 2004ben már csak 22,32 mp volt az ideje, de ezzel is megnyerte a versenyt). Ennek az ellenkezője figyelhető meg a 2006 évben Mind a három helyezett javított az előző versenyhez képest A 2008 évben tovább javult az átlag, ami az első helyezett idejének köszönhető Rontott a 3 és a 8 helyezett, ami azt jelenti, hogy feltehetően a mezőny eleje tudott javítani. Végül az is megállapítható, hogy az 50 méteres gyorsúszásban 2000-hez képest 2008-ra előrelépés történt. Az 1, 3, 8 helyezett átlagosan 0,25 másodperccel jobb időt úszott, mint a 2000. évben, és ebben az 1 és 8 versenyző eredményének változása dominált http://www.doksihu 15 100 méter 3.4 sz

táblázat: A 100 m gyorsúszás eredményeinek változása és azok átlaga – mp 100 m 1 3 8 Átlag 2000 0:48,61 0:49,24 0:50,07 0:49,31 2002 0:47,86 0:49,31 0:49,92 0:49,03 2004 0:48,87 0:49,55 0:50,07 0:49,50 2006 0:48,79 0:48,94 0:49,44 0:49,06 2008 0:47,50 0:48,53 0:49,17 0:48,40 3.5 sz diagram: A 100 m gyorsúszás eredményeinek változása A 100 m gyorsúszás eredm ényeinek változása 0:50,54 0:50,11 0:49,68 0:49,25 0:48,82 0:48,38 0:47,95 0:47,52 0:47,09 0:46,66 0:46,22 0:45,79 2000 2002 1 2004 3 2006 8 2008 Átlag A 100 m-es gyorsúszásban a legrosszabb átlagot szintén a 2004. év hozta, az egyes helyezésekben is ez volt a legrosszabb év (a 8 helyezett ideje azonos a 2000 év 8 helyezett idejével) 2004 után folyamatosan javultak az eredmények, azonban csak a 2008. évben sikerült az átlagot 49 mp alá szorítani. Ebben az évben a vizsgált helyezések időeredménye jobb volt, mint a korábbi versenyévekben azonos helyen végzők időeredményei.

http://www.doksihu 16 3.6 sz diagram: A 100 m gyorsúszás helyezettei időeredményeinek változása/különbsége – mp A helyezettek időeredm ényeinek változása az öt versenyen - m p 1,50 1,00 0,50 0,00 -0,50 -1,00 -1,50 2000-2002 2002-2004 2004-2006 2006-2008 2000-2008 1 0,75 -1,01 0,08 1,29 1,11 3 -0,07 -0,24 0,61 0,41 0,71 8 0,15 -0,15 0,63 0,27 0,90 Átlag 0,28 -0,47 0,44 0,66 0,91 A diagram azt mutatja be, hogy az egyes helyezések időeredményei hogyan határozták meg a fejlődés irányát, illetve mely helyezések hogyan vettek részt az átlag alakításában. A legnagyobb ingadozások az első helyezettnél tapasztalhatók Jellemző erre, hogy Magnini Filippo 2004-ben 0:48,87 idővel első, 2006-ban 0:48,79 idővel szintén első, míg 2008-ban 0:48,53 eredménnyel (a sorozatban legjobb döntőbeli idejével) már csak harmadik lehetett. A változásokra az első helyezettek eredményei voltak a legnagyobb hatással. Emellett azonban

az is figyelemre méltó (és a felzárkózási törekvéseket mutatja), hogy 2000-hez képest 2008-ra a nyolcadik helyezett ideje is közel egy másodpercet javult. Érdekesség, hogy az 1. és 3 helyezettek 10 időeredményéből 7 eredmény négy versenyző nevéhez fűződik; mindegyikük legalább egyszer első helyezett is volt (Alexander Popov első helyezés 2000-ben; Van Den Hoogenband első helyezés 2002-ben, harmadik helyezés 2006-ban; Magnini Filippo első helyezés 2004-ben és 2006-ban, harmadik helyezés 2008-ban; Alain Bernard első helyezés 2008-ban) http://www.doksihu 17 200 méter 3.7 sz táblázat: A 200 m gyorsúszás eredményeinek változása és azok átlaga – mp 200 m 1 3 8 Átlag 2000 1:47,31 1:49,54 1:51,36 1:49,40 2002 1:44,89 1:47,98 1:49,63 1:47,50 2004 1:47,05 1:48,69 1:50,25 1:48,66 2006 1:45,65 1:47,57 1:49,22 1:47,48 2008 1:46,59 1:47,33 1:48,68 1:47,53 3.8 sz diagram: A 200 m gyorsúszás eredményeinek változása A 200 m gyorsúszás

eredm ényeinek változása 1:52,32 1:50,59 1:48,86 1:47,14 1:45,41 1:43,68 1:41,95 1:40,22 2000 2002 1 2004 3 2006 8 2008 Átlag A táblázatból és a diagramból kitűnik, hogy a 200 m-es gyorsúszásban a legrosszabb átlagot a 2000. év hozta Az is látható, hogy az egyes helyezésekben is ez volt a legroszszabb év 2002-ben javulás, majd 2004-re visszaesés tapasztalható 2006-ban javulást (a legjobb átlag, de szinte azonos a 2002. év átlagával), végül 2008-ra rosszabb átlagot láthatunk (hullámvasút). http://www.doksihu 18 3.9 sz diagram: A 200 m gyorsúszás helyezettei időeredményeinek változása/különbsége – mp A helyezettek időeredm ényeinek változása az öt versenyen - m p 3,00 2,00 1,00 0,00 -1,00 -2,00 -3,00 2000-2002 2002-2004 2004-2006 2006-2008 2000-2008 1 2,42 -2,16 1,40 -0,94 0,72 3 1,56 -0,71 1,12 0,24 2,21 8 1,73 -0,62 1,03 0,54 2,68 Átlag 1,90 -1,16 1,18 -0,05 1,87 Az előbb említett

hullámvasút jelleget elsősorban az első helyezettek időeredményeinek változásai okozzák. A diagramon látszik, hogy az első helyezettek eredményei csak 2000-2002 és 2004-2006 között haladták meg az átlagos javulást. Ugyanakkor két időszakban is negatív változás tapasztalható Ugyancsak az első helyezettek rossz teljesítményét mutatja, hogy a 2000-2008 közötti átlagos javulás (1,87 mp) elsősorban a 3 és 8. helyezettek 2 másodpercen felüli javulásának köszönhető A legnagyobb arányú viszszaesés 2002-2004 között történt Az első helyezett 2006-hoz képest 2008-ban közel egy másodpercet rontott. Ez összefügghet azzal is, hogy a korábbi versenyeken háromszor nyerő Van Den Hoogenband csak a 20. időt úszta, és még a középdöntőbe sem jutott be http://www.doksihu 19 400 méter 3.10 sz táblázat: A 400 m gyorsúszás eredményeinek változása és azok átlaga – mp 400 m 1 3 8 Átlag 2000 3:48,56 3:50,97 3:56,86 3:52,13 2002

3:46,60 3:48,78 3:51,87 3:49,08 2004 3:49,14 3:49,52 3:53,19 3:50,62 2006 3:45,73 3:47,04 3:48,56 3:47,11 2008 3:45,10 3:46,75 3:49,96 3:47,27 3.11 sz diagram: A 400 m gyorsúszás eredményeinek változása A 400 m gyorsúszás eredm ényeinek változása 4:01,92 3:57,60 3:53,28 3:48,96 3:44,64 3:40,32 3:36,00 2000 2002 1 2004 3 2006 8 2008 Átlag A 400 m-es gyorsúszásban a legrosszabb átlagot a 200 m-hez hasonlóan szintén a 2000. év hozta. A 2002-es javulás után 2004-re visszaesés következett be 2006-ra javulást tapasztalhatunk, végül 2008-ra ismét némi visszaesést láthatunk. Az átlagot a 8 helyezett eredménye rontotta le http://www.doksihu 20 3.12 sz diagram: A 400 m gyorsúszás helyezettei időeredményeinek változása/különbsége – mp A helyezettek időeredményeinek változása az öt versenyen - mp 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00 -2,00 -4,00 2000-2002 2002-2004 2004-2006 2006-2008 2000-2008 1 1,96 -2,54 3,41 0,63 3,46 3 2,19

-0,74 2,48 0,29 4,22 8 4,99 -1,32 4,63 -1,40 6,90 Átlag 3,05 -1,53 3,51 -0,16 4,86 A diagramon látszik, hogy az első helyezettek eredményei csak 2006-2008 között haladták meg az átlagos javulást. Ugyanakkor két időszakban is negatív változás tapasztalható (hasonlóan a 200 méteres versenyekhez) Érdemes összehasonlítani a két diagramot a jelenség megfigyelésére A 200 m diagramja A helyezettek időeredm ényeinek változása az öt versenyen - m p 3,00 2,00 1,00 0,00 -1,00 -2,00 -3,00 2000-2002 2002-2004 2004-2006 2006-2008 2000-2008 1 2,42 -2,16 1,40 -0,94 0,72 3 1,56 -0,71 1,12 0,24 2,21 8 1,73 -0,62 1,03 0,54 2,68 Átlag 1,90 -1,16 1,18 -0,05 1,87 Szembetűnő az egyes versenyévek különbségének a hasonlósága és a tendencia (természetesen más értékekkel). A 400 méteren elért eredményekben egyértelmű pozitívum, hogy 2000 és 2008 között átlagosan, közel 5 mp javulás tapasztalható. Pozitív

változásnak tartom, hogy főleg a 3 és 8. helyezett javított lényegesen, azaz tömörült a mezőny http://www.doksihu 21 1500 méter 3.13 sz táblázat: Az 1500 m gyorsúszás eredményeinek változása és azok átlaga – mp 1500 m 1 3 8 Átlag 2000 15:05,31 15:10,97 15:24,39 15:13,56 2002 15:03,88 15:07,65 15:23,58 15:11,70 2004 15:04,35 15:15,42 15:33,47 15:17,75 2006 14:51,93 15:01,82 15:13,37 15:02,37 2008 14:50,40 14:58,78 15:24,30 15:04,49 3.14 sz diagram: Az 1500 m gyorsúszás eredményeinek változása Az 1500 m gyorsúszás eredményeinek változása 15:41,76 15:33,12 15:24,48 15:15,84 15:07,20 14:58,56 14:49,92 14:41,28 2000 2002 1 2004 3 2006 8 2008 Átlag A táblázatból és a diagramból kitűnik, hogy az 1500 m-es gyorsúszásban a legkiegyensúlyozottabb a mezőny. Az egyes helyezettek többnyire az átlaghoz hasonló ingadozást mutatnak. Az 1 és 3 helyezett eredménye közel van egymáshoz, a 3 helyezetté még az átlaghoz is. A 8 helyezett

eredménye lényeges elmaradást mutat a többi helyezéshez és az átlaghoz képest. A 2004 év kátyúja itt is megállapítható http://www.doksihu 22 3.15 sz diagram: Az 1500 m gyorsúszás helyezettei időeredményeinek változása/különbsége – mp A helyezettek időeredm ényeinek változása az öt versenyen - m p 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00 -5,00 -10,00 -15,00 2000-2002 2002-2004 2004-2006 2006-2008 2000-2008 1,43 -0,47 12,42 1,53 14,91 3 3,32 -7,77 13,60 3,04 12,19 8 0,81 -9,89 20,10 -10,93 0,09 Átlag 1,85 -6,04 15,37 -2,12 9,06 1 Szembetűnő az egyes versenyévek különbségének a hasonlósága, a tendencia (a hullámvasút természetesen más értékekkel). Az 1500 méteren elért eredményekben egyértelmű pozitívum, hogy 2000 és 2008 között átlagosan mintegy 9 mp javulás tapasztalható Az 1 és 3 helyezett javított lényegesen A 8 helyezett idejét ebben a versenyszámban vélhetőleg befolyásolhatta a lemaradásból

fakadó mentális „feladás” A gyengébb időhöz hozzájárulhatott az is, hogy a nagy küzdő, Dragos Coman (a korábbi versenyeken kétszer harmadik és kétszer ötödik helyezést elért versenyző) 2008-ban a 13. időt úszta, így a döntőbe sem jutott be. Az egyes versenyszámok összehasonlítása a fejlődés szempontjából 3.16 sz táblázat: A 100 m-re konvertált időeredmények (relatív idő) átlaga évente, versenyszámonként – mp 100 m-re konvertált átlag versenyévenként és a 2000. évhez képest 2008-ra a változás %-ban Gyors 2000 2002 2004 2006 2008 2000-2008 1,13 50 m 44,71 44,93 44,97 44,29 44,21 1,87 100 m 49,31 49,03 49,50 49,06 48,40 1,74 200 m 54,70 53,75 54,33 53,74 53,77 2,14 400 m 58,03 57,27 57,65 56,78 56,82 1,00 1500 m 60,90 60,78 61,18 60,16 60,30 http://www.doksihu 23 Minden versenyszámban pozitív változás következett be 2008-ra a 2000. évhez képest A százalékos növekedés szerint legerőteljesebben a 400 méteres távon a

legmagasabb a fejlődés (2,14 %), míg az 1500 méteren csak 1 %-ot állapíthatunk meg. Az átlagok eltérése az előző versenyévtől és a 2000-2008 különbsége - mp Gyors 2000 2000-2002 2002-2004 2004-2006 2006-2008 2000-2008 0,22 0,04 -0,67 -0,09 -0,50 50 m 44,71 -0,28 0,47 -0,44 -0,66 -0,91 100 m 49,31 -0,95 0,58 -0,59 0,03 -0,94 200 m 54,70 -0,76 0,38 -0,88 0,04 -1,22 400 m 58,03 -0,12 0,40 -1,02 0,14 -0,60 1500 m 60,90 A táblázat azt mutatja, hogy versenyévenként az előző versenyévhez képest hogyan alakultak az eredmények (csökkent vagy nőtt az idő). A negatív eltérés azt jelenti, hogy „lefaragtak” az időből, vagyis javulás következett be. Egyértelműen látszik, hogy az előző versenyévhez képest a 2002. és a 2006 években volt javulás szinte minden versenyszámban 2008-ban csak az 50 és a 100 méteres távon láthatunk jobb eredményt A 2000. és a 2008 versenyévek eredményeit összehasonlítva megállapítható a fejlődés 3.17 sz

diagram: A gyorsúszás versenyszámainak fejlődése Gyorsúszás versenyszám ai, versenyévenként eltérés az átlagtól %-ban és az átlag polinom iális trendje 1,50 1,00 0,50 0,00 2000 2002 2004 50 m 400 m Polinom. (Átlag) 100 m 1500 m 2006 -0,50 -1,00 -1,50 200 m Átlag 2008 http://www.doksihu 24 Összességében elmondhatjuk, hogy valamennyi gyorsúszó versenyszámban 2000 után a 2004. év volt a mélypont; markáns visszaesés tapasztalható több számban Az 50 méteres távon 2002-ben is tapasztalható a hanyatlás 2004 és 2008 között a 100 méteres távon folyamatos javulás látható, és a legnagyobb pozitív változást mutatja. A folyamatos javulás elmondható még az 50 méteres távról is A 200, a 400 és az 1500 méteres versenyszámban 2004-ről 2006-ra nagy ugrás történt, majd a 2008. évben pedig már némi visszaesés A diagram „Átlag” vonala jól mutatja a fejlődés tendenciáját. Ez úgy is fogalmazható, hogy 2002-től

valamennyi versenyszám átlagát nézve megállapíthatjuk az eredmények ritmusáról, hogy javulás – hanyatlás – javulás – javulás történt. Az átlag negyedfokú polinomiális trendje 11 figyelmeztető jelként is értékelhető. Ha a tendencia nem változik, akkor hosszútávon (főleg az olimpiai években rendezendő Európa-bajnokságok eredményei miatt) ugyanilyen hullámzó (bár a konkrét eredményekben javuló) teljesítményeket tapasztalhatunk. 12 11 A polinomiális trendvonal ingadozó adatok esetén alkalmazható görbe. Hasznos lehet például nagy mennyiségű adathalmaz esetén nyereség- és veszteségszámításra. A polinomiális trendvonal alakulását az adatok ingadozásának száma vagy a görbén megjelenő ívek (hegyek és völgyek) száma szabhatja meg. A másodfokú polinomiális trendvonal általában csak egy heggyel, illetve völggyel rendelkezik. A harmadfokú polinomiális trendvonal általában egy vagy két heggyel, vagy völggyel

rendelkezik, a negyedfokú általában legfeljebb hárommal. Forrás: http://office.microsoftcom/hu-hu/help/HP052623211038aspx 12 Az egyes úszásnemek értékelésének végén a versenyszámok fejlődésének vizsgálatakor a polinomiális trendet elsősorban azért használom, mert szemléletesen mutatja az átlag értékben tapasztalható hullámzást. http://www.doksihu 25 Hátúszás 50 méter 3.18 sz táblázat: Az 50 m hátúszás eredményeinek változása és azok átlaga – mp 50 m 1 3 8 Átlag 2000 0:25,60 0:26,00 0:26,33 0:25,98 2002 0:25,05 0:25,52 0:25,97 0:25,51 2004 0:25,61 0:25,69 0:26,19 0:25,83 2006 0:25,06 0:25,15 0:25,82 0:25,34 2008 0:25,13 0:25,44 0:25,88 0:25,48 3.19 sz diagram: Az 50 m hátúszás eredményeinek változása Az 50 m hátúszás eredm ényeinek változása 0:26,78 0:26,35 0:25,92 0:25,49 0:25,06 0:24,62 0:24,19 2000 2002 1 2004 3 2006 8 2008 Átlag A fenti táblázat és az abból készített diagram azt érzékelteti,

hogy az átlag a 2000. évben a legrosszabb Ezzel együtt jár, hogy a különböző helyezéseknél is gyenge idők szerepelnek. A 2002 évre javulás következett be, majd 2004-re ismét visszaesés Az első helyezett még a 2000. év eredményét sem érte el 2004-ről 2006-ra egyértelműen javulás mutatkozik, majd 2008-ra - az előző versenyhez képest - ismét visszaesés tapasztalható. Látható, hogy a 2000-ben és a 2004-ben rendezett Európa-bajnokság adta a legrosszabb időeredményeket. A következő diagram még jobban szemlélteti az előző megállapítást. http://www.doksihu 26 3.20 sz diagram: Az 50 m hátúszás helyezettei időeredményeinek változása/különbsége – mp A helyezettek időeredm ényeinek változása az öt versenyen - m p 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00 -0,20 -0,40 -0,60 -0,80 2000-2002 2002-2004 2004-2006 2006-2008 2000-2008 1 0,55 -0,56 0,55 -0,07 0,47 3 0,48 -0,17 0,54 -0,29 0,56 8 0,36 -0,22 0,37 -0,06 0,45 Átlag

0,46 -0,32 0,49 -0,14 0,49 Ezen a diagramon látszik, hogy az előző versenyekhez képest rapszodikusan változtak az eredmények. Bár kétségkívül a 2008 évi eredmények a 2000 évhez képest összességében 0,49 másodpercet javultak, de a változások hullámzásai miatt nem lehet tartós tendenciát levonni. Érdekesség, hogy ebben a versenyszámban a 3 helyezettek javulása a mérvadó. 100 méter 3.21 sz táblázat: A 100 m hátúszás eredményeinek változása és azok átlaga – mp 100 m 1 3 8 Átlag 2000 0:55,50 0:55,84 0:56,17 0:55,84 2002 0:54,42 0:54,89 0:55,38 0:54,90 2004 0:55,26 0:55,39 0:56,08 0:55,58 2006 0:53,50 0:54,34 0:54,84 0:54,23 2008 0:54,03 0:54,45 0:55,08 0:54,52 http://www.doksihu 27 3.22 sz diagram: A 100 m hátúszás eredményeinek változása A 100 m hátúszás eredményeinek változása 0:56,59 0:56,16 0:55,73 0:55,30 0:54,86 0:54,43 0:54,00 0:53,57 0:53,14 2000 2002 1 2004 3 2006 8 2008 Átlag Ugyanazt kell leírnom,

mint az 50 méteres hátúszásnál, és a versenyszámok többségénél is. 2004-ről 2006-ra egyértelműen javulás mutatkozik, majd 2008-ra - az előző versenyhez képest - ismét visszaesés tapasztalható Látható, hogy a 2000-ben és a 2004-ben rendezett Európa-bajnokság adta a legrosszabb időeredményeket. 3.23 sz diagram: A 100 m hátúszás helyezettei időeredményeinek változása/különbsége – mp A helyezettek időeredm ényeinek változása az öt versenyen - m p 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 -0,50 -1,00 2000-2002 2002-2004 2004-2006 2006-2008 2000-2008 1 1,08 -0,84 1,76 -0,53 1,47 3 0,95 -0,50 1,05 -0,11 1,39 8 0,79 -0,70 1,24 -0,24 1,09 Átlag 0,94 -0,68 1,35 -0,29 1,32 http://www.doksihu 28 A 2008. évi eredmények a 2000 évhez képest összességében 1,32 másodpercet javultak, a hullámzások miatt itt sem lehet tartós tendenciát levonni (mint ahogy azt a legtöbb versenyszámnál sem) Ebben a versenyszámban az 1 helyezettek

javulása a mérvadó 200 méter 3.24 sz táblázat: A 200 m hátúszás eredményeinek változása és azok átlaga – mp 200 m 1 3 8 Átlag 2000 1:58,62 2:00,32 2:01,72 2:00,22 2002 1:58,70 1:58,89 2:00,31 1:59,30 2004 1:57,58 1:58,54 2:02,18 1:59,43 2006 1:55,44 1:57,83 2:01,05 1:58,11 2008 1:55,85 1:57,53 2:00,25 1:57,88 3.25 sz diagram: A 200 m hátúszás eredményeinek változása A 200 m hátúszás eredményeinek változása 2:02,69 2:01,82 2:00,96 2:00,10 1:59,23 1:58,37 1:57,50 1:56,64 1:55,78 1:54,91 1:54,05 2000 2002 1 2004 3 2006 8 2008 Átlag Eddig még csak ebben a versenyszámban mondható ki folyamatos fejlődés. Az átlagidő 2004-ben egy kissé visszaesett (a 8. helyezett rossz eredménye miatt), de emellett folyamatos fejlődés tapasztalható Különösen igaz ez a 3 helyezett idejére Ebben a versenyszámban impozánsnak mondható az első helyezett időeredményének javulása 2002 és 2006 között, de lerontja az összképet, hogy 2008-ra

romlott ez az eredmény. http://www.doksihu 29 3.26 sz diagram: A 200 m hátúszás helyezettei időeredményeinek változása/különbsége – mp A helyezettek időeredm ényeinek változása az öt versenyen - m p 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00 -1,00 -2,00 -3,00 2000-2002 2002-2004 2004-2006 2006-2008 2000-2008 1 -0,08 1,12 2,14 -0,41 2,77 3 1,43 0,35 0,71 0,30 2,79 8 1,41 -1,87 1,13 0,80 1,47 Átlag 0,92 -0,13 1,33 0,23 2,34 Összességében elmondható, hogy ebben a versenyszámban 2000 és 2008 között jelentős javulás tapasztalható: átlagban 2.34 mp Ez elsősorban a 3 és az 1 helyezettek (Kozulj Goran, Rogan Markus) idejének javulásával magyarázható. Az egyes versenyszámok összehasonlítása a fejlődés szempontjából 3.27 Táblázat: A 100 m-re konvertált időeredmények (relatív idő) átlaga évente, versenyszámonként – mp 100 m-re konvertált átlag versenyévenként és a 2000. évhez képest 2008-ra a változás %-ban Hát

2000 2002 2004 2006 2008 2000-2008 1,94 50 m 51,95 51,03 51,66 50,69 50,97 2,42 100 m 55,84 54,90 55,58 54,23 54,52 1,99 200 m 60,11 59,65 59,72 59,05 58,94 A vizsgált időszakban a 100 méteres távon érzékelhető a legnagyobb arányú fejlődés. A másik két számban szintén javulás tapasztalható, méghozzá közel azonos arányban. Az átlagok eltérése az előző versenyévtől és a 2000-2008 különbsége - mp Hát 2000 2000-2002 -0,93 50 m 51,95 -0,94 100 m 55,84 -0,46 200 m 60,11 2002-2004 0,63 0,68 0,07 2004-2006 -0,97 -1,35 -0,66 2006-2008 2000-2008 0,28 -0,99 0,29 -1,32 -0,12 -1,17 A 2000 és 2008 közötti időszakot vizsgálva valamennyi versenyszámban javulást láthatunk, így megállapítható a pozitív fejlődés. Legnagyobb mértékben a 100 méteres távon http://www.doksihu 30 történt javulás (1,32 másodperc), a legkisebb a 200 méternél. Itt is látható, hogy csak 2002-ben és 2006-ban történt minden versenyszámban pozitív változás.

Egyenletes teljesítmény a 200 méteres távnál tapasztalható. A 2004 évben itt is található ugyan némi visszaesés (7 századmásodperc), de a többi versenyévben mindig javult az idő. 3.28 sz diagram: A hátúszás versenyszámainak fejlődése Hátúszás versenyszám ai, versenyévenként eltérés az átlagtól %-ban és az átlag polinom iális trendje 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 2000 2002 2004 2006 2008 -0,50 -1,00 -1,50 50 m 100 m 200 m Átlag Polinom. (Átlag) Megállapíthatjuk, hogy a hátúszás versenyszámaiban 2000 után a 2004. év volt a mélypont, ugyanis nagyobb visszaesés ezen versenyévekben tapasztalható minden számban 2004 és 2008 között a 200 méteres távon szinte folyamatos javulás érzékelhető, míg a többi versenyszámban 2006-ról 2008-ra visszaesés történt, amely azonban egyik számban sem zuhant a 2004. év szintjére A diagram „Átlag” vonala jól mutatja a fejlődés tendenciáját, amely javuló ugyan, de egyenletesnek

nem mondható. http://www.doksihu 31 Pillangóúszás 50 méter 3.29 sz táblázat: Az 50 m pillangóúszás eredményeinek változása és azok átlaga – mp 50 m 1 3 8 Átlag 2000 0:23,88 0:24,02 0:24,54 0:24,15 2002 0:23,50 0:23,85 0:24,24 0:23,86 2004 0:24,02 0:24,16 0:24,45 0:24,21 2006 0:23,41 0:23,77 0:24,05 0:23,74 2008 0:23,11 0:23,60 0:23,89 0:23,53 3.30 sz diagram: Az 50 m pillangóúszás eredményeinek változása Az 50 m pillangóúszás eredményeinek változása 0:24,62 0:24,45 0:24,28 0:24,11 0:23,93 0:23,76 0:23,59 0:23,41 0:23,24 0:23,07 0:22,90 2000 2002 1 2004 3 2006 8 2008 Átlag Erről a versenyszámról elmondható, hogy 2004-től folyamatos a fejlődés. Az átlagidővel gyakorlatilag egy irányba mozog a helyezettek ideje is Jelentős és egyenletes javulás következett be mindhárom helyezettnél Az átlag javulásának mértékét elsősorban az 1. helyezés eredményei befolyásolták A 3 helyezett idejének vonala szinte rásimul az

átlag vonalára. http://www.doksihu 32 3.31 sz diagram: Az 50 m pillangóúszás helyezettei időeredményeinek változása/különbsége – mp A helyezettek időeredm ényeinek változása az öt versenyen - m p 1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00 -0,20 -0,40 -0,60 2000-2002 2002-2004 2004-2006 2006-2008 2000-2008 1 0,38 -0,52 0,61 0,30 0,77 3 0,17 -0,31 0,39 0,17 0,42 8 0,30 -0,21 0,40 0,16 0,65 Átlag 0,28 -0,35 0,47 0,21 0,61 A diagram egyértelműen mutatja az olimpiai években tapasztalható fejlődési megtorpanást, amely a 2004. évben negatív értékekbe csapott át Ezt követően versenyről versenyre javulás mutatkozik 2000-hez képest 2008-ra minden helyezett javított az eredményen, különösen az 1 helyeken végzettek (0,77 mp – melyhez jelentősen hozzájárultak: Hard Jere, Breus Sergiy és Cavic Milorad) A harmadik helyezettek javulása 0,42 másodperc, míg a 8. helyezetteké 0,65 másodperc 100 méter 3.32 sz táblázat: A 100 m

pillangóúszás eredményeinek változása és azok átlaga – mp 100 m 1 3 8 Átlag 2000 0:52,23 0:53,44 0:53,91 0:53,19 2002 0:51,94 0:52,36 0:53,18 0:52,49 2004 0:52,31 0:52,75 0:54,01 0:53,02 2006 0:51,95 0:52,96 0:53,26 0:52,72 2008 0:51,89 0:52,09 0:52,73 0:52,24 http://www.doksihu 33 3.33 sz diagram: A 100 m pillangóúszás eredményeinek változása A 100 m pillangóúszás eredményeinek változása 0:54,43 0:54,00 0:53,57 0:53,14 0:52,70 0:52,27 0:51,84 0:51,41 2000 2002 1 2004 3 2006 8 2008 Átlag A táblázaton és a diagramon látszik, hogy a 2000. – olimpiai – év után 2002-re javulás következett be, majd 2004-re (szintén olimpiai év) hanyatlást tapasztalunk. 2004 után 2006-ra az átlagban javulást láthatunk, de a 3. helyezett eredménye elmarad a korábbi verseny eredményéhez képest (2002 után 2004-ben rontott, majd 2006-ban még ehhez képest is rosszabb időt ért el – 2002-hez képest az ideje 0,6 másodperccel lett rosszabb). Az

1., a 3 és a 8 helyezett csak 2008-ra múlták felül a 2002-es verseny eredményeit Ez nem egyenletesen javuló teljesítmény. http://www.doksihu 34 3.34 sz diagram: A 100 m pillangóúszás helyezettei időeredményeinek változása/különbsége – mp A helyezettek időeredm ényeinek változása az öt versenyen - m p 1,50 1,00 0,50 0,00 -0,50 -1,00 2000-2002 2002-2004 2004-2006 2006-2008 2000-2008 1 0,29 3 1,08 -0,37 0,36 0,06 0,34 -0,39 -0,21 0,87 1,35 8 0,73 -0,83 0,75 0,53 1,18 Átlag 0,70 -0,53 0,30 0,49 0,96 A diagramon látszik, hogy mennyire változatosan alakultak az egyes versenyévek közti eredmények. Nem lehet folyamatos változást megállapítani Az egyes helyezések eredményeinek változásai össze-vissza mutatkoznak Ugyanez igaz az átlagra is Egyértelmű tendencia nem állapítható meg. Tényként kijelenthető, hogy a 2000 és 2008 közötti eredmények átlagban javulást mutatnak, melyben a 3. és 8 helyezettek

eredményeinek javulása a meghatározó. Az 1 helyezett eredményének javulása igen szerény teljesítménynek tűnik 200 méter 3.35 sz táblázat: A 200 m pillangóúszás eredményeinek változása és azok átlaga – mp 200 m 1 3 8 Átlag 2000 1:56,73 1:58,54 2:00,00 1:58,42 2002 1:55,18 1:55,62 1:59,74 1:56,85 2004 1:56,71 1:57,45 1:59,98 1:58,05 2006 1:55,04 1:57,12 1:57,93 1:56,70 2008 1:54,16 1:54,65 1:58,45 1:55,75 http://www.doksihu 35 3.36 sz diagram: A 200 m pillangóúszás eredményeinek változása A 200 m pillangóúszás eredményeinek változása 2:00,96 2:00,10 1:59,23 1:58,37 1:57,50 1:56,64 1:55,78 1:54,91 1:54,05 1:53,18 1:52,32 2000 2002 1 2004 3 2006 8 2008 Átlag A diagramon látható átlagidő változásának ritmusa és tendenciája kísértetiesen hasonlít a 100 méteres verseny hasonló adatához. Ebben a versenyszámban is a 2000 év jelenti a mélypontot. 2002-re javulás következik be, majd 2004-re csökkenés tapasztalható Ez a

csökkenés sem volt olyan mértékű, hogy az egyes helyezések eredményei és az átlagidő a 2000-ben megismert eredmények alá került volna. Ezt követően az első helyezett ideje folyamatos és egyenletes javulást mutat 2008-ig. A 3 helyezett ideje 2006-ra kisebb mértékű javulást mutat, majd 2008-ra a javulás erőteljessé változik (2004-hez képest 2,8 mp) A 8 helyezett ideje a 2004 évi csökkenés után 2006-ra növekedett, majd kismértékben visszaesett (0,52 mp-cel). http://www.doksihu 36 3.37 sz diagram: A 200 m pillangóúszás helyezettei időeredményeinek változása/különbsége – mp A helyezettek időeredm ényeinek változása az öt versenyen - m p 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00 -1,00 -2,00 -3,00 2000-2002 2002-2004 2004-2006 2006-2008 2000-2008 1 1,55 -1,53 1,67 0,88 2,57 3 2,92 -1,83 0,33 2,47 3,89 8 0,26 -0,24 2,05 -0,52 1,55 Átlag 1,58 -1,20 1,35 0,94 2,67 Az egyes versenyévek közötti változás jól mutatja,

hogy a 2004. évi általános hanyatlás mellett a következő versenyeken nem egyenlő mértékű, de folyamatos javulást értek el az 1. és 3 helyezettek, míg a 8 eredmény erős ingadozást mutat Összességében 2000hez képest 2008-ra mindhárom helyezésnél és az átlagban pozitív változás tapasztalható A 3 helyezett javulása a legerőteljesebb (3,89 mp), míg az első helyezetté az átlaghoz közelít Az egyes versenyszámok összehasonlítása a fejlődés szempontjából 3.38 sz táblázat: A 100 m-re konvertált időeredmények (relatív idő) átlaga évente, versenyszámonként – mp 100 m-re konvertált átlag versenyévenként és a 2000. évhez képest 2008-ra a változás %-ban Pillangó 2000 2002 2004 2006 2008 2000-2008 48,29 47,73 48,42 47,49 47,07 2,61 50 m 53,19 52,49 53,02 52,72 52,24 1,83 100 m 59,21 58,42 59,02 58,35 57,88 2,31 200 m A fenti adatokból megállapítható, hogy az öt versenyév adatait elemezve ezen úszásnemben is összességében

fejlődés mutatható ki. A legerőteljesebb javulás az 50 méteres távon következett be, ahol 2008-ra 2.61 %-kal volt jobb az idő, mint 2000-ben A legkisebb arányú növekedés a 100 m-es távon következett be (1,83 %) http://www.doksihu 37 Az átlagok eltérése az előző versenyévtől és a 2000-2008 különbsége - mp Pillangó 50 m 100 m 200 m 2000 48,29 53,19 59,21 2002 -0,57 -0,70 -0,79 2004 0,69 0,53 0,60 2006 -0,93 -0,30 -0,67 2008 -0,42 -0,49 -0,47 2000-2008 -1,23 -0,96 -1,34 A teljes időszakot vizsgálva tapasztalhatjuk, hogy összességében fejlődést látunk, a már „megszokott” hullámzásokkal. Az időeredmények 2008-ra minden számban javultak, mely javulás csak a 100 méteres távon nem érte el az egy másodpercet. Megállapítható ugyanakkor, hogy az eredmények növekedése elsősorban annak köszönhető, hogy 2008-ban nem volt visszaesés. 3.39 sz diagram: A pillangóúszás versenyszámainak fejlődése Pillangószás versenyszám ai,

versenyévenként eltérés az átlagtól %-ban és az átlag polinom iális trendje 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 2000 2002 2004 2006 2008 Átlag Polinom. (Átlag) -0,50 -1,00 -1,50 50 m 100 m 200 m A három versenyszám eredményeinek ingadozását nézve megállapítható, hogy a 2004. évi hanyatlás szinte lemorzsolta a 2002. évi növekedést, azaz az eredmények a 2000 év eredményeihez közelítettek. Az 50 méteres távon a 2004 évben mért idő rosszabb volt, mint 2000-ben. Hasonló jelenség játszódott le a 2004 és a 2006 év között is, ahol a 2004. évben mutatkozó visszaesést a 2006 évi verseny eredményei csak részben tudták helyrehozni, sőt a 100 méteres távon a 2002. évinél is rosszabb idő született Mindezek ellenére 2004-től mindegyik versenyszám egyenletesen fejlődött. http://www.doksihu 38 Mellúszás 50 méter 3.40 sz táblázat: Az 50 m mellúszás eredményeinek változása és azok átlaga – mp 50 m 1 3 8 Átlag 2000

0:27,75 0:27,91 0:28,61 0:28,09 2002 0:27,18 0:27,85 0:28,42 0:27,82 2004 0:27,55 0:28,24 0:28,61 0:28,13 2006 0:27,48 0:27,87 0:28,22 0:27,86 2008 0:27,43 0:27,64 0:28,32 0:27,80 3.41 sz diagram: Az 50 m mellúszás eredményeinek változása Az 50 m m ellúszás eredm ényeinek változása 0:28,94 0:28,51 0:28,08 0:27,65 0:27,22 0:26,78 0:26,35 2000 2002 1 2004 3 2006 8 2008 Átlag A legjobb időeredmény és a legjobb átlag a 2002-es versenyen volt. Ezt követően 2004re jelentős visszaesés következett be, majd a további években lassú fejlődés Szembetűnő a 2000 évről a 2002 évre az 1 helyezett idejének jelentős javulása Ennek oka egy generációváltás is lehetett. 1999-ben és 2000-ben az 1970-es születésű dr Warnecke Mark végzett az első helyen. 2002-ben 4 lett, majd 2004-ben Lisogor Oleg után a 2 legjobb idővel került a döntőbe, ahol végül a 7. lett 2002 és 2008 között a négy versenyen Lisogor Oleg végzett az első helyen Csak

érdekességként említem, hogy dr. Warnecke még egyszer erőt gyűjtve 2005-ben (35 évesen) Montreálban a világbajnokságon az 50 méteres távon 27,63 másodperces http://www.doksihu 39 idővel első helyen végzett, és világbajnok lett. Ezzel az idővel 2002-től már nem lehetett volna kontinens bajnoki aranyérmet nyerni 13 3.42 sz diagram: Az 50 m mellúszás helyezettei időeredményeinek változása/különbsége – mp A helyezettek időeredm ényeinek változása az öt versenyen - m p 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00 -0,20 -0,40 -0,60 2000-2002 2002-2004 2004-2006 2006-2008 2000-2008 1 0,57 -0,37 0,07 0,05 0,32 3 0,06 -0,39 0,37 0,23 0,27 8 0,19 -0,19 0,39 -0,10 0,29 Átlag 0,27 -0,32 0,28 0,06 0,29 A diagramról leolvasható, hogy 2000-től 2008-ra összességében javulás következett be (0,29 mp). Ez a kép azonban egy kicsit csalóka, mert igazán jelentős ugrás 2000-ről 2002-re következett be, ráadásul ezt a javulást az 1.

helyezett időeredménye befolyásolta nagymértékben Jellemző, hogy az 1 helyezett 2002-beli eredményét 2008-ig nem sikerült felülmúlni. 100 méter 3.43 sz táblázat: A 100 m mellúszás eredményeinek változása és azok átlaga – mp 100 m 1 3 8 Átlag 13 2000 1:02,02 1:02,11 1:02,87 1:02,33 2002 1:00,29 1:01,04 1:01,98 1:01,10 2004 1:01,13 1:01,54 1:02,18 1:01,62 2006 1:00,61 1:00,64 1:01,25 1:00,83 Forrás: http://www.nemzetisporthu/cikkphp?cikk=90681&fejezet=0 2008 0:59,76 1:00,53 1:01,48 1:00,59 http://www.doksihu 40 3.44 sz diagram: A 100 m mellúszás eredményeinek változása A 100 m m ellúszás eredm ényeinek változása 1:03,94 1:03,07 1:02,21 1:01,34 1:00,48 0:59,62 0:58,75 0:57,89 2000 2002 1 2004 3 2006 8 2008 Átlag A 100 méteres mellúszás eredményeinek vizsgálata alapján megállapíthatjuk, hogy az időeredmény szempontjából a legrosszabb versenyév a 2000. volt Ezt 2002-ben javulás, majd a „megszokott” 2004 évi

visszaesés követte A következő versenyre mindhárom helyezett ideje javult, majd 2008-ra hasonló volt a helyzet, azzal a különbséggel, hogy a 8. helyezett ideje elmaradt az előző versenyévhez képest 3.45 sz diagram: A 100 m mellúszás helyezettei időeredményeinek változása/különbsége – mp A helyezettek időeredm ényeinek változása az öt versenyen - m p 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 -0,50 -1,00 2000-2002 2002-2004 2004-2006 2006-2008 2000-2008 1 1,73 -0,84 0,52 0,85 2,26 3 1,07 -0,50 0,90 0,11 1,58 8 0,89 -0,20 0,93 -0,23 1,39 Átlag 1,23 -0,51 0,78 0,24 1,74 http://www.doksihu 41 Az egyes versenyévek közötti eredményváltozások azt tükrözik, hogy a 2002. évre történt a legjelentősebb javulás Ezt követte a már megszokott rontás (különösen az 1 helyezettnél), és a következő versenyévben szintén nagy javulás következett be, azonban ez csak az előző verseny mélypontjához képest mondható esetleg

„nagynak”. A 20002008-as időszakot együtt nézve kimondható, hogy alapvetően az első helyezett időeredménye (2,26 mp) javította az átlagot (1,74 mp javulás) 200 méter 3.46 sz táblázat: A 200 m mellúszás eredményeinek változása és azok átlaga – mp 200 m 1 3 8 Átlag 2000 2:13,09 2:15,07 2:16,58 2:14,91 2002 2:11,37 2:11,82 2:14,94 2:12,71 2004 2:11,73 2:13,27 2:15,44 2:13,48 2006 2:12,12 2:13,21 2:13,72 2:13,02 2008 2:09,64 2:09,91 2:13,21 2:10,92 3.47 sz diagram: A 200 m mellúszás eredményeinek változása A 200 m m ellúszás eredm ényeinek változása 2:18,24 2:16,51 2:14,78 2:13,06 2:11,33 2:09,60 2:07,87 2:06,14 2000 2002 1 2004 3 2006 8 2008 Átlag Eddig ez a legérdekesebb adatsor. A diagramból jól látszik, hogy a legrosszabb eredmények 2000-ben születtek Az átlagot figyelve látható, hogy 2002-re javulás, majd 2004re – a korábban vizsgált versenyszámokhoz képest – enyhe visszaesés, majd kismértékű javulás, és

végül 2008-ra jelentős javulás következett be Ezek a változások sem mondhatók kiegyensúlyozottaknak, de tendenciájukban mindenképp pozitívak. http://www.doksihu 42 Érdekesség, hogy az 1., a 3 és a 8 helyen végzettek között az öt versenyévben egyetlen versenyző sem duplázott azonos helyezésen. 3.48 sz diagram: A 200 m mellúszás helyezettei időeredményeinek változása/különbsége – mp A helyezettek időeredm ényeinek változása az öt versenyen - m p 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00 -1,00 -2,00 2000-2002 2002-2004 2004-2006 2006-2008 2000-2008 1 1,72 -0,36 -0,39 2,48 3,45 3 3,25 -1,45 0,06 3,30 5,16 8 1,64 -0,50 1,72 0,51 3,37 Átlag 2,20 -0,77 0,46 2,10 3,99 A 2000. és a 2008 év közötti javulás kedvezőnek ítélhető meg (átlagban 399 mp), annak ellenére, hogy volt 2004-ben enyhe visszaesés is A jelzett időintervallumban a legnagyobb javulást a 3 helyen produkálták a versenyzők (5,16 mp), míg az 1 és 8

helyezett javulásának értéke közel van egymáshoz Az egyes versenyszámok összehasonlítása a fejlődés szempontjából 3.49 sz táblázat: A 100 m-re konvertált időeredmények (relatív idő) átlaga évente, versenyszámonként – mp 100 m-re konvertált átlag versenyévenként és a 2000. évhez képest 2008-ra a változás %-ban Mell 2000 2002 2004 2006 2008 2000-2008 56,18 55,63 56,27 55,71 55,59 1,06 50 m 62,33 61,10 61,62 60,83 60,59 2,88 100 m 67,46 66,36 66,74 66,37 65,46 3,05 200 m A mellúszásban is megállapíthatjuk a fejlődés tényét. Ez különösen igaz a 200 méteres távra, amelyben 3,05 százalékos javulás tapasztalható, ugyanakkor a 100 méteres távon sem maradt el sokkal az emelkedés. Kismértékű a fejlődés az 50 méteres távon, ami 1,06 %. http://www.doksihu 43 Az átlagok eltérése az előző versenyévtől és a 2000-2008 különbsége - mp Mell 2000 2000-2002 2002-2004 2004-2006 2006-2008 2000-2008 56,18 -0,55 0,63 -0,55 -0,12

-0,59 50 m 62,33 -1,23 0,51 -0,78 -0,24 -1,74 100 m 67,46 -1,10 0,38 -0,37 -0,91 -2,00 200 m A fenti táblázat adatai alapján összességében fejlődést látunk, a már megismert hullámzásokkal. Az időeredmények minden számban javultak, mely javulás csak az 50 méteres távon nem érte el az egy másodpercet. Ezek a versenyszámok is azok közé a versenyszámok közé tartoznak, ahol 2008-ban nem volt visszaesés 3.50 sz diagram: A mellúszás versenyszámainak fejlődése Mellúszás versenyszámai, versenyévenként eltérés az átlagtól %ban és az átlag polinomiális trendje 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 2000 2002 2004 100 m 200 m 2006 2008 -0,50 -1,00 -1,50 -2,00 50 m Átlag Polinom. (Átlag) A három versenyszám eredményeinek ingadozását nézve megállapítható, hogy az 50 méteres távon 2004-ben olyan visszaesés következett be, hogy az időeredmény a 2000. évi eredmény alá süllyedt. Ezt követően az eredmények ugyan javultak, de meglehetősen

kis mértékben 2004 után szinte meredek fejlődés tapasztalható a 200 méteres távon, míg 100 méteren egy nagy ugrást (2006) kisebb mértékű fejlődés kísér. http://www.doksihu 44 Vegyes úszás 200 méter 3.51 sz táblázat: A 200 m vegyes úszás eredményeinek változása és azok átlaga – mp 200 m 1 3 8 Átlag 2000 2:00,62 2:02,06 2:03,57 2:02,08 2002 1:59,30 2:00,50 2:01,57 2:00,46 2004 1:59,79 2:00,53 2:02,97 2:01,10 2006 1:58,17 2:00,17 2:02,50 2:00,28 2008 1:58,02 2:00,17 2:02,35 2:00,18 3.52 sz diagram: A 200 m vegyes úszás eredményeinek változása A 200 m vegyesúszás eredményeinek változása 2:04,42 2:03,55 2:02,69 2:01,82 2:00,96 2:00,10 1:59,23 1:58,37 1:57,50 2000 2002 1 2004 3 2006 8 2008 Átlag Az átlagot (és a helyezetteket is) tekintve a legrosszabb időeredmények, mint már több versenyszám esetében is 2000-ben születtek. Ezt követően 2002-ben javulás történt, majd 2004-re – a szokásos – visszaesés. Ezután

jött Cseh László, aki 2006-ban és 2008ben is egyre jobb időt ért el az 1 helyen A 3 és 8 helyezett nem mutatott jelentős javulást, de nem is rontott Mindezek alapján kimondhatjuk, hogy a javulás kizárólag az 1 helyezett eredményeinek köszönhető. http://www.doksihu 45 3.53 sz diagram: A 200 m vegyes úszás helyezettei időeredményeinek változása/különbsége – mp A helyezettek időeredm ényeinek változása az öt versenyen - m p 3,00 2,00 1,00 0,00 -1,00 -2,00 2000-2002 2002-2004 2004-2006 2006-2008 2000-2008 1 1,32 -0,49 1,62 0,15 2,60 3 1,56 -0,03 0,36 0,00 1,89 8 2,00 -1,40 0,47 0,15 1,22 Átlag 1,63 -0,64 0,82 0,10 1,90 A 2000. évhez képest a 2008 évre átlagban 1,9 mp javulás érzékelhető Ennél sokkal nagyobb mértékű az 1. helyezett javulása (2,6 mp), ami az átlag ilyetén történő alakulását alapvetően befolyásolta A 3 helyezett javulása az átlaghoz közelít, a 8 helyezett viszont nagyban elmarad

attól. Nagyobb változás 2000-2002 és 2004-2006 között tapasztalható 400 méter 3.54 sz táblázat: A 400 m vegyes úszás eredményeinek változása és azok átlaga – mp 400 m 1 3 8 Átlag 2000 4:18,51 4:20,50 4:25,38 4:21,46 2002 4:13,19 4:19,19 4:22,49 4:18,29 2004 4:12,86 4:14,32 4:24,45 4:17,21 2006 4:09,86 4:16,34 4:20,76 4:15,65 2008 4:09,59 4:16,69 4:19,56 4:15,28 http://www.doksihu 46 3.55 sz diagram: A 400 m vegyes úszás eredményeinek változása A 400 m vegyes úszás eredményeinek változása 4:27,84 4:23,52 4:19,20 4:14,88 4:10,56 4:06,24 2000 2002 1 2004 3 2006 8 2008 Átlag Érdemes megvizsgálni a táblázat számait és a diagramot, mert ismét új jelenséggel találkozunk. Az 1 helyezettek 2000-től (ekkor Batházi István nyert) 2008-ig versenyrőlversenyre javítottak az eredményen (2002-ben Boggiatto Alessio, majd háromszor Cseh László). A nagy ugrás 2000-ről 2002-re következett be A 3. helyezett 2004-ig javított, majd

később rontott az eredményen A 8 helyezett 2000 után 2004-ben jutott a mélypontra, utána egyenletes a javulás. Megállapítható, hogy itt nincsenek olyan nagy hullámvölgyek, mint a legtöbb versenyszámban. Ez elsősorban Cseh László kiegyensúlyozott fejlődésének volt köszönhető. http://www.doksihu 47 3.56 sz diagram: A 400 m vegyes úszás helyezettei időeredményeinek változása/különbsége – mp A helyezettek időeredm ényeinek változása az öt versenyen - m p 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00 -2,00 -4,00 2000-2002 2002-2004 2004-2006 2006-2008 2000-2008 1 5,32 0,33 3,00 0,27 8,92 3 1,31 4,87 -2,02 -0,35 3,81 8 2,89 -1,96 3,69 1,20 5,82 Átlag 3,17 1,08 1,56 0,37 6,18 E diagramból is egyértelműen látszik, hogy az eredmények javulása elsősorban az 1. helyezetteknek köszönhető és a nagy ugrás 2000-ről 2002-re következett be, majd a későbbi versenyeken kisebb mértékű, de állandó javulás történt. Az 1

helyezetteknél egyetlen negatív változás sem észlelhető. 2008-ban az 1 helyezett 8,92 másodperccel jobb időt úszott, mint 2000. év 1 helyezettje (ez meghaladja az átlagos javulást) A 3 helyezettekre viszont jellemző a hullámzó teljesítmény, ugyanúgy, mint a 8. helyezettek esetében, ahol viszont a javulás mértéke nagyobb, mint a 3. helyezettek esetében Az egyes versenyszámok összehasonlítása a fejlődés szempontjából 3.57 sz táblázat: A 100 m-re konvertált időeredmények (relatív idő) átlaga évente, versenyszámonként – mp 100 m-re konvertált átlag versenyévenként és a 2000. évhez képest 2008-ra a változás %-ban Vegyes 2000 2002 2004 2006 2008 2000-2008 61,04 60,23 60,55 60,14 60,09 1,58 200 m 65,37 64,57 64,30 63,91 63,82 2,42 400 m Mindkét számban fejlődés mutatkozik és a két versenyszám közül a 400 méteres távon volt egyenletesebb és erőteljesebb a fejlődés. A százalékos javulás a 400 méteren sikerült jobbnak

http://www.doksihu 48 Az átlagok eltérése az előző versenyévtől és a 2000-2008 különbsége - mp Vegyes 200 m 400 m 2000 2000-2002 61,04 -0,81 65,37 -0,79 2002-2004 0,32 -0,27 2004-2006 -0,41 -0,39 2006-2008 2000-2008 -0,05 -0,95 -0,09 -1,55 Ebben az úszásnemben a legerőteljesebb javulás 2000-ről 2002-re történt, majd következett a 2004. év, ami a 200 méteres távon visszaesést mutatott A 400 méteres számban, egyik évben sem történt visszaesés, töretlen volt a fejlődés Kimondhatjuk azt is, hogy a 16 versenyszámból a 400 méteres vegyes úszás az egyetlen, ahol minden versenyévben jobb eredmény született, mint a megelőző versenyen. 3.58 sz diagram: A vegyes úszás versenyszámainak fejlődése Vegyes úszás versenyszámai, versenyévenként eltérés az átlagtól %-ban és az átlag polinomiális trendje 1,50 1,00 0,50 0,00 2000 2002 2004 2006 2008 -0,50 -1,00 -1,50 -2,00 200 m 400 m Átlag Polinom. (Átlag) A diagram

egyértelműen ábrázolja az előbb leírtakat. Itt a polinomiális trendvonalban közel sincs akkora hullámvölgy a 2004. évnél, mint a többi úszásnemben Ez egyértelműen közel egyenletes fejlődésre utal (ha azonos mértékű lenne a változás, akkor a trendnél egyenes vonalat kapnánk). http://www.doksihu 49 4. fejezet: Az összehasonlító elemzés eredménye, következtetések A fejlődés tendenciái az öt versenyen, az összes versenyszám és úszásnem eredményei alapján 4.1 sz táblázat: A 100 m-re konvertált időeredmények (relatív idő) átlaga évente, versenyszámonként –mp, és az idő javulásának mértéke 2000-2008 között %-ban Összes 50 gy 100 gy 200 gy 400 gy 1500 gy 50 h 100 h 200 h 50 p 100 p 200 p 50 m 100 m 200 m 200 v 400 v Átlag 2000 44,71 49,31 54,70 58,04 60,90 51,95 55,84 60,11 48,29 53,19 59,21 56,18 62,33 67,46 61,04 65,37 56,79 2002 44,93 49,03 53,75 57,37 60,78 51,03 54,90 59,65 47,73 52,49 58,42 55,63 61,10 66,36 60,23

64,57 56,12 2004 44,97 49,50 54,33 57,67 61,18 51,66 55,58 59,72 48,42 53,02 59,02 56,27 61,62 66,74 60,55 64,30 56,53 2006 44,29 49,06 53,74 56,82 60,16 50,69 54,23 59,05 47,49 52,72 58,35 55,71 60,83 66,37 60,14 63,91 55,85 2008 2000-2008 44,21 1,13 48,40 1,87 53,77 1,74 56,82 2,16 60,30 1,00 50,97 1,94 54,52 2,42 58,94 1,99 47,07 2,61 52,24 1,83 57,88 2,31 55,59 1,06 60,59 2,88 65,46 3,05 60,09 1,58 63,82 2,42 55,67 2,02 Ez a táblázat átfogóan szemlélteti Európa úszósportjának fejlődési tendenciáját 2000-től 2008-ig. Az utolsó oszlop azokat az adatokat tartalmazza, amelyek azt mutatják meg, hogy az egyes versenyszámokban hány százalékos javulás (fejlődés) következett be. Látható, hogy a 16 versenyszám átlagos javulása 2,02 %. Az átlagon aluli a fejlődés mértéke 9 versenyszámban. Ezek: 50, 100, 200 és 1500 gyorsúszás; 50 és 200 méter hátúszás; 100 méter pillangóúszás, 50 méter mellúszás és a 200 méter vegyes úszás. Átlagon

felüli fejlődés tapasztalható 7 versenyszámban. Ezek: 400 méter gyorsúszás; 100 méter hátúszás; 50 és 200 pillangóúszás; 100 és 200 méter mellúszás és a 400 méter vegyes úszás. A legnagyobb javulás 3,05 százalékkal a 200 méter mellúszásban történt, míg a legkisebb az 1500 méter gyorsban (1,00 százalék). Az összes időeredményt együtt diagramon nem célszerű ábrázolni, mert áttekinthetetlenné válik. Az átlagok ábrázolása viszont jól mutatja a fejlődés tendenciáját http://www.doksihu 50 4.2 sz diagram: A versenyszámok 100 m-re konvertált eredményeinek átlaga versenyévenként – mp Összes versenyszám együttes átlaga - 100 m-re konvertálva 57,00 56,79 56,80 56,60 56,53 56,40 56,20 56,12 56,00 55,85 55,80 55,67 55,60 2000 2002 2004 2006 2008 Megállapítható – miként az egyes versenyszámoknál már többször leírtam, hogy a 2000. évben voltak átlagban a legrosszabb időeredmények. Ezt 2002-ben

jelentős javulás követte (0,67 mp), majd a következő versenyen 0,41 másodperces hanyatlást tapasztalhatunk 2006-ban ismét jobb eredmények születtek (0,68 másodperces javulás), majd ez a pozitív folyamat 2008-ra, bár kisebb mértékben, de tovább tartott (0,18 másodperc). Együttesen az összes versenyszám átlagát figyelve 2000-2008 között a javulás 1,12 másodperc. A következőkben azt mutatom be, hogy az egyes versenyszámok és az egyes úszásnemek fejlődése hogyan alakult. Ehhez az egyes versenyszámok 100 m-re konvertált ideje átlagának tömbátlagtól való eltérését figyelem meg. Ez azt jelenti, hogy az egyes versenyszámokban az öt versenyen elért összes idő átlagához (tömbátlag) képest az egyes versenyévben milyen irányú és mértékű az eltérés. Ha a versenyév átlagának eltérése pozitív, akkor ott fejlődés tapasztalható a tömbátlaghoz képest, míg a negatív érték viszszaesést jelent. http://www.doksihu 51 4.3 sz

táblázat: Az összes versenyszám 100 m-re konvertált átlagának százalékos eltérése a tömbátlagtól versenyévenként Összes 50 gy 100 gy 200 gy 400 gy 1500 gy 50 h 100 h 200 h 50 p 100 p 200 p 50 m 100 m 200 m 200 v 400 v Átlag 2000 -0,19 -0,51 -1,19 -1,26 -0,39 -1,36 -1,50 -1,04 -1,03 -0,87 -1,08 -0,54 -1,69 -1,48 -1,05 -1,51 -1,04 2002 -0,69 0,06 0,57 0,07 -0,19 0,45 0,21 -0,26 0,15 0,46 0,26 0,44 0,31 0,18 0,30 -0,28 0,13 2004 -0,78 -0,89 -0,51 -0,60 -0,85 -0,78 -1,03 -0,37 -1,30 -0,55 -0,76 -0,70 -0,52 -0,40 -0,23 0,14 -0,63 2006 0,73 0,00 0,59 0,93 0,84 1,12 1,43 0,74 0,65 0,02 0,39 0,29 0,75 0,16 0,45 0,75 0,61 2008 0,93 1,34 0,54 0,86 0,60 0,57 0,89 0,93 1,53 0,94 1,20 0,51 1,15 1,53 0,53 0,89 0,93 Az áttekinthetőség érdekében zöld színnel jelöltem az átlaghoz képest bekövetkezett pozitív változást (javulást). A táblázat adataiból is látható, hogy az egyes versenyszámok versenyévenkénti önmagukhoz mért fejlődése nem azonos

mértékű és irányú Természetesen itt is látszik, mint alapvető jellemző, a fejlődés tendenciájában tapasztalható hullámzás. A tendencia még jobban érzékelhetővé vált, amikor a táblázat adataiból diagramot állítottam elő. http://www.doksihu 52 4.4 sz diagram: Az összes versenyszám 100 m-re konvertált átlagának százalékos eltérése a tömbátlagtól versenyévenként Az összes versenyszám eredményének eltérése az átlagtól versenyévenként - % 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 2000 2002 2004 2006 2008 -0,50 -1,00 -1,50 -2,00 50 gy 100 gy 200 gy 400 gy 1500 gy 50 h 100 h 200 h 50 p 100 p 200 p 50 m 100 m 200 m 200 v 400 v Átlag A diagramon egyértelműen látszik, hogy a 2000. év eredményeihez képest a továbbiakban csak a 400 méter vegyes úszásban tapasztalhatunk évről évre fejlődést Ez volt az egyetlen versenyszám, ahol 2002-hez képest 2004-ben sem tapasztalhatunk visszaesést. 2000-ről 2002-re a

versenyszámokban általános javulást észlelhetünk, egyedül az 50 méter gyorsúszás eredménye esett vissza. A 2004. évhez képest 2006-ra minden versenyszámban pozitív változás következett be, majd 2008-ban újabb, de kisebb mértékű javulást láthatunk. 2008-ban, a 16 versenyszámból 11-nél javulás érzékelhető, egy gyakorlatilag változatlan maradt (400 méter gyorsúszás), míg négy versenyszámban (50 és 100 méter hátúszás, 200 és 1500 méter gyorsúszás) visszaesés mutatkozott. Ezt követően az egyes úszásnemeknél vizsgálom, hogy milyen fejlődési tendenciák állapíthatók meg. http://www.doksihu 53 4.5 sz táblázat: A fejlődési tendencia bemutatása az egyes úszásnemek százalékos eltéréseinek átlagai alapján Eltérés Gyors Hát Pillangó Mell Vegyes Átlag 2000 -0,71 -1,30 -1,00 -1,24 -1,28 -1,10 2002 -0,04 0,13 0,29 0,31 0,01 0,14 2004 -0,73 -0,73 -0,87 -0,54 -0,04 -0,58 2006 0,62 1,09 0,35 0,40 0,60 0,61 2008 0,85 0,80

1,22 1,06 0,71 0,93 4.6 sz diagram: A fejlődési tendencia bemutatása az egyes úszásnemek százalékos eltéréseinek átlagai alapján Az egyes úszásnemek fejlődési tendenciái az átlagtól való eltérés (%) alapján 1,50 1,00 0,50 0,00 2000 2002 2004 2006 Pillangó Mell 2008 -0,50 -1,00 -1,50 Gyors Hát Vegyes Itt is látszik, hogy a vegyes úszás fejlődése mondható viszonylag egyenletesnek, nincsenek nagy ugrálások, 2000-től 2008-ig a fejlődés szinte egyenletes. A többi úszásnemben 2004 és 2006 között jelentős javulás következett be, főleg a hát- és a gyorsúszásban 2008-ban a hátúszás visszaesett, a pillangó- és a mellúszás fejlődése pedig erőteljesen növekedett. http://www.doksihu 54 4.7 sz diagram: A fejlődési tendencia bemutatása az egyes úszásnemek százalékos eltéréseinek átlagai alapján, és annak várható alakulása a polinomiális trend alapján Az egyes úszásnemek fejlődési tendenciái az

átlagtól való eltérés (%) alapján és azok polinomiális trendje 4,00 GY: R2 = 0,7119 H: R2 = 0,6634 3,00 P: R2 = 0,6366 M: R2 = 0,686 2,00 V: R2 = 0,9123 1,00 0,00 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 -1,00 -2,00 Gyors Hát Pillangó Mell Vegyes Polinom. (Gyors) Polinom. (Hát) Polinom. (Pillangó) Polinom. (Mell) Polinom. (Vegyes) A 4.5 sz táblázat adataiból létrehozott pontdiagramhoz hozzárendelt polinomiális trendvonalak azt mutatják, hogy az egyes versenyévekben tapasztalt ingadozások alapján mi várható a jövőben. Az egyes úszásnemekhez tartozó R2 értékek mutatják az előrejelzés megbízhatóságát 14 Ezek figyelembe vételével megállapítható, hogy a versenyévek eredményeiben megmutatkozó hullámzások miatt a gyors-, a hát-, a pillangó- és a mellúszás trendvonala az előrejelzésben ugyan egyértelmű emelkedést mutat (feltehetően az időeredmények javulni fognak), de olyan alacsony az R2-ek értéke, hogy a

becslés megbízhatósága is alacsony. Erre tipikus példát mutat, ha összehasonlítjuk a 46 és a 47 sz diagramokban a hátúszás fejlődési vonalait. A 46 sz diagramon jól látszik, hogy a vonalban nagy csúcsok és szakadékok látszanak (hektikus a görbe), ezért nem lehet egyenletes (versenyről - versenyre) javulásról beszélni. Az R2 értékei a vegyes úszás kivételével 0,7119 és 0,6366 között találhatók, amelyek nagyon távol vannak a megbízhatóságtól. A vegyes úszásban, 2002-től az átlagtól való eltérésben nincsenek hatalmas emelkedések és zuhanások. Ez alapján valószínűsíthető, hogy a tendencia megmarad (természete- 14 Jelölése: . Amikor trendvonalat veszünk fel az adatokhoz, az Excel automatikusan kiszámítja annak R négyzet értékét. Ha szükségesnek látjuk, ezt az adatot is megjeleníthetjük a diagramon Forrás: http://office.microsoftcom/hu-hu/help/HP052623211038aspx http://www.doksihu 55 sen a pozitív tartományban

maradó előrejelzés is azt mutatja, hogy mindez javuló időeredménnyel). Erre utal a trendvonal megbízhatósági értéke, ahol R2 értéke 0,9123 A döntőkben úszott versenyzők nemzetiségek szerinti megoszlása 4.8 sz diagram: A döntőkben úszott versenyzők megoszlása nemzetiségük szerint 2002-2008 között (azon nemzetek, ahonnan legalább 10 versenyző bejutott) A döntőben úszott versenyzők megoszlása nemzetiség szerint 80 75 74 70 58 60 46 50 41 40 40 30 30 27 24 23 23 22 22 21 16 14 FIN SLO 20 20 10 0 SWE POL ROM AUT GRE CRO ESP NED GBR HUN GER UKR FRA RUS ITA Az európai úszósport fejlődéséhez hozzátartozik az a kép is, amely megmutatja, hogy mely országokban van olyan szinten az úszásoktatás és versenyeztetés, ami lehetővé teszi az Európa-bajnokságokon az eredményességüket. Az öt Európa-bajnokságon 33 nemzet képviselői versenyeztek a döntőkben. Kiugrik a mezőnyből Olaszország és

Oroszország (hetvenes kategória), majd egy-egy lépcsővel követi őket Franciaország (ötvenes kategória), Ukrajna, Németország és Magyarország (negyvenes kategória). A többiek nem haladták meg a harmincat A diagramon látható 17 nemzet a 640 döntős sportolóból 576-ot jegyzett (90 %). A magyarok összesítésben az előkelőnek mondható 6. helyen állnak, úszásnemek szerint pedig: gyorsúszásban 19, hátúszásban 7, pillangóúszásban 9, mellúszásban 5 és a vegyes úszásban 1. 15 Európa és a világ összehasonlítása 4.10 sz diagram: Az európai és más országok versenyzői által elért legjobb idők megoszlása az Európa-bajnokságok évében 16 15 A minták 6-os számú fájlmellékletben találhatóak. A fájl 6 sz melleklet dontosok nemzitisegmegoszlas.xls 16 A diagram alapadatai a 7-es számú fájlmellékletben találhatóak. A fájl 7 sz melleklet legjobb10 alapadatok.xls (1 munkalap) neve: neve: http://www.doksihu 56 16 versenyszám ban

az év legjobb 10 időeredm ényeinek m egoszlása (%) az EB-ék évében 100,00 87,50 90,00 87,50 80,00 68,75 70,00 60,00 50,00 62,50 56,25 43,75 37,50 40,00 31,25 30,00 20,00 12,50 12,50 10,00 0,00 2000 2002 2004 EU 2006 2008 Más A diagram elkészítéséhez az egyes versenyévekben versenyszámonként a 10 legjobb időt vettem alapul, függetlenül attól, hogy az úszók milyen versenyen érték azt el. Ezt követően azt vizsgáltam, hogy az úszók európaiak-e, vagy Európán kívüli ország színeiben versenyeztek. 17 Az így szerzett adatokból készült diagram nagyon meglepett Európa 2000-ben még lépést tartott a világ más részével, majd fokozatosan lemaradt A 2004-es és a 2008-as olimpiai évben alig több mint 10 %-ot mondhatnak az európaiak magukénak a legjobb 10 időeredményből. Úgy tűnik, hogy a világ elszaladt mellettünk 5. fejezet: Összefoglalás Ebben a fejezetben azt kívánom „megfejteni”, hogy mi okozta az eredményekben

megmutatkozó „hullámokat” az egyes versenyek között; valamint azt, hogy mitől „erősödött” 2008-ra a világ úszósportja. Természetesen elsődlegesen az úszástechnika fejlődése és az új edzésmódszerek alkalmazása lehet, ami döntően befolyásolhatta a fejlődést Ezen kívül szerepet játszhatott a felkészülés módszere, és az új dresszek megjelenése is. A Ruha (dressz) című alfejezetben foglaltakhoz nem tudtam konkrét statisztikai adatokat rendelni, így ott szakemberek véleményére és a hivatalos szervek megállapításaira támaszkodtam. 17 Forrás: http://results.worldswimmingnet/ http://www.doksihu 57 Felkészülés Sok sportágban az olimpia a legnagyobb verseny. Ilyen tipikusan az atlétika, az úszás, a súlyemelés stb. Ezekkel szemben például a kerékpározás (Tour De France, Giro D'italia, Vuelta), a baseball, a labdarúgás, a gyeplabda nem vonz annyi nézőt az olimpián, mint az adott sportágban rendezett

világversenyek Az olimpiák valószínűleg még a nemzeti versenyek érdeklődését sem múlják felül (ennek persze gazdasági okai is vannak – nyereségesség). A versenyekre történő felkészülés szigorú ciklusokban történik. Általános véleménynek tűnik, hogy a legfontosabb verseny időpontja a döntő szempont, ez alapján alakítják az időszakokat (alapozó, formába hozó stb) Az európai úszásban 2000-től már minden második nagy verseny az olimpia évében zajlott. Ez új feladatot, módszereket kívánt meg az úszásban dolgozóktól A sportág jellegéből fakad, hogy egy versenyévben hány makrociklust kell (lehet) beilleszteni. Az úszás tipikusan az a sportág, amelyben a jelenlegi rendezés szerint az olimpia évében kétszer kell „csúcsra járatni” az európai versenyzőket. A következő táblázat azt mutatja be, hogy mennyi idő állt rendelkezésre az olimpiák évében a két verseny között a felkészülésre. 5.1 sz táblázat:

Felkészülésre fordítható idő az olimpiák évében Év Európa – bajnokság Olimpián az úszás időpontja időpontja 2000 2000. 06 28 – 07 09 2000 09 16 – 09 23 2004 2004. 05 05 – 05 16 2004 08 13 – 08 29 2008 2008. 03 13 – 03 24 2008 08 09 – 08 17 Időkülönbség EB és olimpia között (nap) 69 100 138 2000-ben és 2004-ben volt időben legközelebb az Európa-bajnokság és az olimpia. Vélhetően ezekben az években, főleg a rövid idő miatt nem sikerült (vagy talán nem is akarták) az Európa-bajnokságra időzíteni a legjobb teljesítményt (az eredmények is erre utalnak). Ezt a gondolatot támasztja alá a Magyar Úszó Szövetségnek az alábbi célkitűzése (és vélhetően más európai országok sportvezetői is ezt a megoldást támogatták, sőt ez lehetett a korábbi olimpiászok gyakorlata is). „3. Évenkénti célversenyek és tervezett eredmények A Magyar Úszó Szövetség az olimpiász idejére elsődleges céljául tűzte ki, hogy

a 2008as pekingi olimpiára koncentrálódjon mind a felkészülés, mind az eredményesség. Minden évben ehhez igazodnak a makrociklusok, melyek mindegyike meghatározott szakmai tartalommal és elvárásokkal rendelkezik. A négy év fő versenyeinek célkitűzésein belül egy európai és három interkontinentális világversenyt jelölünk meg - 2005: http://www.doksihu 58 Világbajnokság, Montreál- 2006: Európa -bajnokság, Budapest- 2007: Világbajnokság, Melbourne - 2008: olimpia, Peking. Sportágunkban az évenkénti célversenyeknek szolgálniuk kell azt az eredményvállalást, melyet 2008-ra az olimpiára teljesíteni kívánunk” 18 Ezzel kapcsolatos gondolatokat fogalmazott meg a Magyar Úszó Szövetségnek az úszócsapat 2008. évi olimpián való szerepléséről szóló jelentése „Olimpiai szereplésünk értékelésének egyik szövetségünket érintő kritikai elemként kell figyelembe vegyük azt a tényt, hogy nem minden versenyzőnk kapta meg az

elmúlt olimpiász időszak alatt a nélkülözhetetlen szintű versenymenedzselést. Ezen elmaradás részletes elemzést igényel, mivel vannak olyan vélemények, melyek szerint néhány éremesélyesünk versenyedzettsége kívánni valókat hagyott maga után – mivel néhány esetben versenyzőink és edzőik az olimpiász néhány évében kikerülték az év legfontosabb versenyeit (Ifi Eb, Vb, stb.)” 19 18 Forrás: a Magyar Olimpiai Bizottság honlapja - A Magyar Úszó Szövetségnek az olimpiász idejére kitűzött elsődleges céljai. wwwmobhu/resourceaspx?ResourceID=belso peking pdf uszas pdf 19 JELENTÉS ÚSZÓ CSAPATUNK SZEREPLÉSÉRŐL – szó szerinti idézet Forrás: http://www.muszhu/musz files/File/a%20magyar%20%FAsz%F3%20sz%F6vets%E9g%20olimpiai%20 jelent%E9se v%E9gleges 10.01doc http://www.doksihu 59 Ezen gondolatokat támasztják alá az alábbi diagramon található adatok. 5.2sz diagram: Az olimpia évében született legjobb eredmények

versenyenként 20 Az olim pia évében a legjobb eredm ény m egoszlása versenyek szerint (13 versenyszám ) 12 10 11 9 8 7 6 6 4 4 2 2 0 0 2000 Olimpia 0 0 2004 2008 Európa-bajnokság Egyéb verseny Ha csak az olimpia évében rendezett nemzetközi versenyeket vesszük figyelembe, akkor eléggé feltűnő, hogy az Európa-bajnokságokon egyetlen olyan kiemelkedő eredmény sem született, amit abban az évben ne sikerült volna felülmúlni. Úszásban az olimpia évében az olimpia a fő verseny. A versenyzők, edzők erre a versenyre időzítik a legjobb formát Ennek bemutatására megvizsgáltam, hogy a 2008 évi Európa-bajnokságon szereplő 1., 3 és 8 helyezettek milyen eredményt (időben és helyezésben) értek el az olimpián, a döntőkben Megállapítottam, hogy a 39 helyen (3*13, mert az olimpián hárommal kevesebb versenyszám van – 50 méter hát, pillangó, mell) 16 olyan versenyző szerepelt, aki ott volt az Európa-bajnokság döntőjében is. A

8 helyezettek közül senki sem jutott be az olimpia döntőjébe, és a 100 méteres pillangóúszásban az 1 és a 3 helyezettek sem A 16 versenyzőből 14 jobb időt úszott az olimpián, mint az Európa-bajnokságon. A legkisebb javulás 0,01 mp (Alain Bernard 50 gyorson, és ezzel az idővel az olimpián 3. lett) Időben a legnagyobb javulás 4,22 másodperc. Ezt Luca Marin érte el 400 m vegyes úszásban, és az Európa-bajnokság 3 helyéről az olimpia 5. helyére került Cseh László ugyanezen a távon 3,43 mp-et javított, új Európa-csúccsal olimpiai ezüstérmet szerzett Azonos helyezést ért el a két versenyen: • Bernard Alain, aki a 100 m gyorsúszásban egyaránt aranyérmet nyert, • Duboscq Hugnes, 200 m mellúszásban kétszer bronzérmes volt és 20 Forrás: http://results.worldswimmingnet/ Adatok feldolgozása a 7-es számú fájlmellékletben (2. munkalap) található http://www.doksihu 60 • Vyatchanin Arkady, aki a 100 m hátúszás harmadik helyén

ismételt. Érdekességként említem meg, hogy 200 m pillangóúszásban az Európa-bajnokságon Cseh László nem indult, majd az olimpián ebben a számban 1:52.70-es idővel, új Európa-csúccsal ezüstérmet szerzett Milorad Cavis az Európa-bajnokságon csak az 50 m pillangóúszásban indult, amit meg is nyert. Az olimpián a 100 méteres távon indult, ahol 50,59 másodperces idővel, új Európa-csúccsal 2. helyezett lett Ruha (dressz) Már több mint egy éve zajlik a háború a Speedo sportszergyártó cég új úszódresszének használatáról. A dressz meglehetősen drága (több mint 500 $, és csak néhányszor használható) Ez megosztotta az úszóvilágot, egyrészt az ár miatt, másrészt a más gyártókkal érvényes szerződések miatt (pl.: a Magyar Úszószövetségnek az Arénával van szerződése) Az új dressz megjelenése óta mintegy 100 új világcsúcs született (például a 2008 áprilisi manchesteri rövidpályás világbajnokság öt napja alatt

17 világcsúcs született ebben a ruhában, és csupán egy rekord tulajdonosa hordott másfajta ruhát). 21 A Speedo új modelljét 2008 februárjában mutatták be. Ekkor a „Speedo piacra dobta a NASA-val közösen kifejlesztett, LZR Racer nevezetű szuperdresszét. A szegényebb országok sportolói már akkor kifogásolták, hogy riválisaik jogtalan előnyökhöz jutnak az egyedi tervezésű - ennél fogva jóval drágább - ruházat viselésével. A csodamez megjelenését követően fokozatosan a versenytársak is előálltak saját termékeikkel, minek egyik furcsa következménye lett, hogy némely úszó adott esetben akár három dresszt is magára húzott, hogy a vízben még áramvonalasabb, még gyorsabb legyen.” 22 Az LZR Raceren nincsenek varrások, az egyes részeket összehegesztették, így a ruha kisebb ellenállást tanúsít a vízben. A modell a fűzőszerű kialakításának köszönhetően elsősorban a hajrában segít, mert a fáradó versenyzők kisebb

erőfeszítések árán maradnak az ideális testtartásban. A gyártó szerint az izmok és a bőr rezgéseit is csökkenti a ruha. A Magyar Úszó Szövetség is foglalkozott ezzel a témával 2008 októberében. Az elnökség számára az olimpiáról írt jelentés tartalmazta az alábbi idézetet: „A világ úszósportjára köztudottan nagy hatással volt az LZR Racer dresszek „berobbanása”. Az Olimpiára a versenyzők 80%-a ezeknek a dresszeknek valamelyikét használta Itt kell Szövetségünk türelmét kiemelni, mert értelmetlen lett volna a több évtizedes 21 22 Forrás: http://www.telesporthu/Hirek/2009/03/11/14/Veget er azaspx Forrás: http://www.telesporthu/Hirek/2009/03/11/14/Veget er azaspx http://www.doksihu 61 ARENA céggel való jó kapcsolatunkat más országokhoz hasonlóan hirtelen felrúgni. Már a Magyar Bajnokságra, majd főleg az Olimpiára nevezett sportszergyár minden versenyző számára biztosította a megfelelő úszódresszt. Azt is el

kell mondjuk, hogy az LZR Racer dresszek a rövidebb távokon (50, 100, 200m) való szereplést segítették legjobban. Az említett új dresszek új gondokat/feladatokat is jelentenek: - az úszómez felvételéhez segítő személy/ek/ közreműködése nélkülözhetetlen, - az új dressz felvétele cca.15-20 perc, - az új dresszek felvétele sérülésveszélyes (újpercek kisebesednek), - az új dresszek felvételkor könnyen szakadnak, ily módon pillanatok alatt cca. 100000 forint a kár, azonnal pótolni kell.” 23 A FINA az olimpia előtt engedélyezte az LZR Racer használatát, majd a rendkívül sok új csúcs, valamint a ruha ellenzőinek tiltakozása (esélyegyenlőség megsértése) miatt 2009. február 20-án közleményt adott ki. „A FINA ma a vezető, a technikai, a jogi, az edzői és a sportolói testületének képviselőivel értekezletet tartott tizenhat úszódressz gyártóval, hogy megvizsgálja a úszódressz jóváhagyási eljárás módosításait. A

FINA Büro március 12-14-i dubaji ülésén határoz a módosításokról, amelyek az alábbiakat tartalmazzák: KIALAKÍTÁS Az úszódressz nem takarhatja a nyakat, nem érhet túl a vállon és a bokán. ANYAG A használt anyag vastagsága nem haladhatja meg az 1 mm-t. Használat közben a ruhának követnie kell a test vonalát FELHAJTÓ ERŐ A ruha felhajtó ereje nem haladhatja meg az 1 N-t (1 Newton = 100 g) GYÁRTÁS Semmilyen rendszer, amely külső stimulációt, vagy akármilyen más hatást vált ki (fájdalomcsillapítás, vegyi anyag kibocsátás, elektromos-impulzus) nem engedélyezett. TESTRESZABÁS Minden jóváhagyott modell azonos szabású kell legyen, átalakítás, egyedi variációk egyes versenyzőknek tilos. HASZNÁLAT Egyszerre csak egy ruhát lehet felvenni. ELLENŐRZÉS A FINA megalkotja a saját független ellenőrző/tesztelő programját. A tudományos munkát Jan-Anders Manson a Svájci Szövetségi Technológiai Intézet professzora

vezeti. JÓVÁHAGYÁS A gyártók 2009 március 31 után jelentkezhetnek a ruhák jóváhagyására. JELENTÉS ÚSZÓ CSAPATUNK SZEREPLÉSÉRŐL – szó szerinti idézet Forrás: http://www.muszhu/musz files/File/a%20magyar%20%FAsz%F3%20sz%F6vets%E9g%20olimpiai%20 jelent%E9se v%E9gleges 10.01doc 23 http://www.doksihu 62 További 2010. január 1-től alkalmazható szabályokat is megvizsgál a Büro A legfontosabb, hogy megfontolja a nem áteresztő anyagok korlátozását. A FINA nagyon körültekintően megvizsgálta a kérdést, együtt minden érintett féllel és elértük a lehető legjobb eredményt. A FINA ezen változtatásokkal továbbra is ellenőrzi a sportfelszerelések fejlődését és a legfontosabb céljának tartja a sport sérthetetlenségének megőrzését. Továbbra is nyitottnak kell lennünk a fejlődésre, de az elért eredmény legfontosabb összetevője továbbra is a sportoló felkészültsége és fizikai kondíciója kell, hogy legyen. A FINA elnöke

Mustapha Larfaoui Lausanne, 2009. február 20” 24 Valószínűleg a római világbajnokságon már élni fognak a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) 2009. március 15-én zárult dubai ülésén jóváhagyott új szabályok A pontos szöveget hiteles fordítás hiányában még nem ismerem, de a sajtóban megjelent hírek szerint a döntés a tervezetben írtak szerint történt (2009. március 18) 6. fejezet: Az elemzés, értékelés eredményének összefoglalása Az „Európa úszósportjának fejlődési tendenciái 2000-2008. között férfiak esetében az Európa-bajnokságok eredményei alapján” című dolgozatomban összefoglalt véleményem az alábbiakban fogalmazható meg: 1. Az eredmények 2000-hez képest 2008-ra minden versenyszámban javultak, a fejlődési tendencia megállapítható. 2. Az egyes Európa-bajnokságok eredményei között erőteljesen hullámzó különbségeket tapasztalhatunk A fejlődés nem mondható egyenletesnek 3. A leggyengébb

eredményeket a 2000 és a 2004 évben tapasztalhattuk (olimpiai évek). A 2008 (olimpiai) évben a korábbi hanyatlás megszűnt 4. A hullámzás legfőbb oka felkészülési és versenyeztetési megfontolásokra vezethető vissza (az olimpia az elsődleges) 24 Forrás: http://uszovilag.hu/cikkek/63-hatter/480-fina-igen-az-uszosporta-nem-a-szuperruhakra - szó szerinti idézet http://www.doksihu 63 Táblázatok és diagramok jegyzéke A táblázatok és diagramok számozása: fejezet száma, fejezeten belül sorszám. Minták 2.1 sz táblázat: A három minta összehasonlításának eredménye táblázatban 3.1 sz táblázat: Az 50 m gyorsúszás eredményeinek változása és azok átlaga – mp 3.4 sz táblázat: A 100 m gyorsúszás eredményeinek változása és azok átlaga - mp 3.7 sz táblázat: A 200 m gyorsúszás eredményeinek változása és azok átlaga – mp 3.10 sz táblázat: A 400 m gyorsúszás eredményeinek változása és azok átlaga – mp 3.13 sz

táblázat: Az 1500 m gyorsúszás eredményeinek változása és azok átlaga – mp 3.18 sz táblázat: Az 50 m hátúszás eredményeinek változása és azok átlaga - mp 2.2 sz diagram: A három minta összehasonlításának eredménye diagramon Gyors 3.2 sz diagram: Az 50 m gyorsúszás eredményeinek változása 3.3 sz diagram: Az 50 m gyorsúszás helyezettei időeredményeinek változása/különbsége - mp 3.5 sz diagram: A 100 m gyorsúszás eredményeinek változása 3.6 sz diagram: A 100 m gyorsúszás helyezettei időeredményeinek változása/különbsége – mp 3.8 sz diagram: A 200 m gyorsúszás eredményeinek változása 3.9 sz diagram: A 200 m gyorsúszás helyezettei időeredményeinek változása/különbsége – mp 3.11 sz diagram: A 400 m gyorsúszás eredményeinek változása 3.12 sz diagram: A 400 m gyorsúszás helyezettei időeredményeinek változása/különbsége – mp 3.14 sz diagram: Az 1500 m gyorsúszás eredményeinek változása 3.15 sz diagram:

Az 1500 m gyorsúszás helyezettei időeredményeinek változása/különbsége – mp 3.16 sz táblázat: A 100 m-re konvertált időeredmények (relatív idő) átlaga évente, versenyszámonként – mp 3.17 sz diagram: A gyorsúszás versenyszámainak fejlődése Hát 3.19 sz diagram: Az 50 m hátúszás eredményeinek változása http://www.doksihu 64 3.20 sz diagram: Az 50 m hátúszás helyezettei időeredményeinek változása/különbsége – mp 3.21 sz táblázat: A 100 m hátúszás eredményeinek változása és azok átlaga - mp 3.22 sz diagram: A 100 m hátúszás eredményeinek változása 3.23 sz diagram: A 100 m hátúszás helyezettei időeredményeinek változása/különbsége – mp 3.24 sz táblázat: A 200 m hátúszás eredményeinek változása és azok átlaga - mp 3.25 sz diagram: A 200 m hátúszás eredményeinek változása 3.26 sz diagram: A 200 m hátúszás helyezettei időeredményeinek változása/különbsége – mp 3.27 sz táblázat: A 100

m-re konvertált időeredmények (relatív idő) átlaga évente, versenyszámonként – mp 3.28 sz diagram: A hátúszás versenyszámainak fejlődése Pillangó 3.29 sz táblázat: Az 50 m pillangóúszás eredményeinek változása és azok átlaga – mp 3.30 sz diagram: Az 50 m pillangóúszás eredményeinek változása 3.31 sz diagram: Az 50 m pillangóúszás helyezettei időeredményeinek változása/különbsége – mp 3.32 sz táblázat: A 100 m pillangóúszás eredményeinek változása és azok átlaga – mp 3.33 sz diagram: A 100 m pillangóúszás eredményeinek változása 3.34 sz diagram: A 100 m pillangóúszás helyezettei időeredményeinek változása/különbsége – mp 3.35 sz táblázat: A 200 m pillangóúszás eredményeinek változása és azok átlaga – mp 3.36 sz diagram: A 200 m pillangóúszás eredményeinek változása 3.37 sz diagram: A 200 m pillangóúszás helyezettei időeredményeinek változása/különbsége – mp 3.38 sz táblázat: A

100 m-re konvertált időeredmények (relatív idő) átlaga évente, versenyszámonként – mp 3.39 sz diagram: A pillangóúszás versenyszámainak fejlődése Mell 3.40 sz táblázat: Az 50 m mellúszás eredményeinek változása és azok átlaga – mp 3.41 sz diagram: Az 50 m mellúszás eredményeinek változása 3.42 sz diagram: Az 50 m mellúszás helyezettei időeredményeinek változása/különbsége – mp http://www.doksihu 65 3.43 sz táblázat: A 100 m mellúszás eredményeinek változása és azok átlaga – mp 3.44 sz diagram: A 100 m mellúszás eredményeinek változása 3.45 sz diagram: A 100 m mellúszás helyezettei időeredményeinek változása/különbsége – mp 3.46 sz táblázat: A 200 m mellúszás eredményeinek változása és azok átlaga – mp 3.47 sz diagram: A 200 m mellúszás eredményeinek változása 3.48 sz diagram: A 200 m mellúszás helyezettei időeredményeinek változása/különbsége – mp 3.49 sz táblázat: A 100 m-re

konvertált időeredmények (relatív idő) átlaga évente, versenyszámonként – mp 3.50 sz diagram: A mellúszás versenyszámainak fejlődése Vegyes 3.51 sz táblázat: A 200 m vegyes úszás eredményeinek változása és azok átlaga – mp 3.52 sz diagram: A 200 m vegyes úszás eredményeinek változása 3.53 sz diagram: A 200 m vegyes úszás helyezettei időeredményeinek változása/különbsége – mp 3.54 sz táblázat: A 400 m vegyes úszás eredményeinek változása és azok átlaga – mp 3.55 sz diagram: A 400 m vegyes úszás eredményeinek változása 3.56 sz diagram: A 400 m vegyes úszás helyezettei időeredményeinek változása/különbsége – mp 3.57 sz táblázat: A 100 m-re konvertált időeredmények (relatív idő) átlaga évente, versenyszámonként – mp 3.58 sz diagram: A vegyes úszás versenyszámainak fejlődése Következtetések 4.1 sz táblázat: A 100 m-re konvertált időeredmények (relatív idő) átlaga évente, versenyszámonként

–mp, és az idő javulásának mértéke 2000-2008 között %-ban 4.2 sz diagram: A versenyszámok 100 m-re konvertált eredményeinek átlaga versenyévenként – mp 4.3 sz táblázat: Az összes versenyszám 100 m-re konvertált átlagának százalékos eltérése a tömbátlagtól versenyévenként 4.4 sz diagram: Az összes versenyszám 100 m-re konvertált átlagának százalékos eltérése a tömbátlagtól versenyévenként 4.5 sz táblázat: A fejlődési tendencia bemutatása az egyes úszásnemek százalékos eltéréseinek átlagai alapján http://www.doksihu 66 4.6 sz diagram: A fejlődési tendencia bemutatása az egyes úszásnemek százalékos eltéréseinek átlagai alapján 4.7 sz diagram: A fejlődési tendencia bemutatása az egyes úszásnemek százalékos eltéréseinek átlagai alapján, és annak várható alakulása a polinomiális trend alapján 4.8 sz diagram: A döntőkben úszott versenyzők megoszlása nemzetiségük szerint 2002-2008 között (azok,

ahonnan legalább 10 versenyző bejutott) 4.10 sz diagram: Az európai és más országok versenyzői által elért legjobb idők megoszlása az Európa-bajnokságok évében Összefoglalás 5.1 sz táblázat: Felkészülésre fordítható idő az olimpiák évében 5.2sz diagram: Az olimpia évében született legjobb eredmények versenyenként http://www.doksihu 67 Irodalomjegyzék 1. Hauer Krisztián: A világ- és a magyar férfi úszósport fejlődési tendenciáinak összehasonlítása specifikus szempontok alapján (Szakdolgozat, TE könyvtár) 2. Kismarjai Hajnal: Úszó Európa bajnokságok (Szakdolgozat, TE könyvtár) 3. Nagy Péter: A 200 méteres férfi gyorsúszás elemzése a 2000 és a 2004 évi olimpia eredményei alapján. (Szakdolgozat, TE könyvtár) 4. Sós Cs, Szőcs G, Petrakanits M: A 3 makrociklusos felkészülési rendszer úszó versenyzőknél és annak nyomon követése OGTT és Spiroergometria segítségével, (1998. Úszás Szöveggyűjtemény I, Bp

Kiadó: Obender & Co Studió KFT) 5. Sós Cs, Csaba L,Tóth Á: Úszás, Szöveggyűjtemény II, (Bp 2000 Kiadó: Obender & Co) 6. Dr Tóth Á(szerk): Úszás Technika (Bp 1997 Kiadó: Magyar Testnevelési Egyetem) 7. Dr Tóth Á - Dr Sós Cs: Úszás Szöveggyűjtemény I (Bp 1998 Kiadó: Obender&Co. Stúdió Kft)