Gazdasági Ismeretek | Európai Unió » Oszkó Rita - Szerződéstervezet egy európai alkotmány létrehozásáról

http://www.doksihu 1 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. BGF KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Szakdiplomácia Szakirányú továbbképzés „Mi olyan alkotmány szerint élünk, amelynek neve, mivel az uralom nem néhány ember, hanem a többség kezében van, demokrácia.” /Thuküdidesz/ - SZERZŐDÉSTERVEZET EGY EURÓPAI ALKOTMÁNY LÉTREHOZÁSÁRÓL Készítette: Oszkó Rita Budapest, 2004 http://www.doksihu 2 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok

a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. TARTALOMJEGYZÉK Preambulum 1 I. Szükség van-e európai alkotmányra? 1 1. Az alkotmányfogalom alkalmazása az Alapító Szerződésekre 1 2. Az alkotmány fogalmának meghatározása 2 3. Az alkotmányfogalom alkalmazhatósága az Európai Közösségeket és az Európai Uniót létrehozó szerződésekre I. 3 Törekvés az Európai alkotmány létrehozására? Az Európai Unió reformja az integráció folyamatában 6 I. A Konvent felállÍtása, működése és céljai röviden 8 II. Formálódó végső konszenzus a Konventben, avagy a Konvent Vitáinak lezárása? 12 1. Tisztázásra váró kérdések, melyekkel kapcsolatban a Konvent résztvevői között már a korai szakasz során konszenzus alakult 12 2.

Tisztázásra váró kérdések, melyek kapcsán a Konvent résztvevői között nem volt várható konszenzus, azaz a fő konfliktusok tárgyát képező kérdések 14 - Hatáskörmegosztás és az Unió hatásköreinek a gyakorlása 14 - Változtatási javaslatok az Unió intézményrendszerében 18 - Európai Tanács 19 - Európai Bizottság összetétele 20 - Miniszterek Tanácsa 23 - Európai Parlament 25 - Európai Külügymiszteri poszt létrehozása 26 - Minősített többségi szavazás/Kettős többségi szavazás 27 - Európai Népek kongresszusa 29 - Közös kül- és biztonságpolitika 29 http://www.doksihu 3 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való

megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. III. Az Európai Alkotmány felépítéséről tömören 32 II. A Kormányközi Konferencia céljai és eredményei 34 II. Az Alkotmányos Szerződés módosítása a Kormányközi 38 Konferencia alapszakaszának tükrében. II. - Értékek, célok, alapvető jogok, hatáskörök 38 - Intézményi és döntéshozatali reform 41 Magyarország Alkotmányos Szerződéstervezettel kapcsolatos 48 érdekei, felvetései és az általunk elért eredmények II. A Kormányközi Konferencia folyamatával kapcsolatos következtetések 51 Konklúzió 53 Felhasznált szakirodalmi források 55 http://www.doksihu 4 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai

szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. PREAMBULUM „Megítélésem szerint az ötven éve kezdődött integráció elérte határait, s a Konvent feladata az új lehetőségek megtalálása. Ha a Konvent kudarcot vallana, az az európai gondolat kudarca is lenne. Ha a Konvent munkája sikeres lesz, akkor új fejezet kezdődhet Európa történetében A feladat a jövő Európájának intellektuális újragondolása, ha az integráció elbukik, a szabad kereskedelemhez kell visszatérni.” - olvashatjuk az Európai Konvent 2002 február 28-án, Brüsszelben tartott alakuló üléséről készített Jelentésben. Jelen dolgozat célja elméleti síkon és a tárgykörben rendelkezésre álló tényekre támaszkodva felvázolni azon - némely téren kevésbé, némelyeken azonban nagyobb sikereket felmutatni képes - utat, melynek során az Európai Unió

jelenlegi és közeljővőben csatlakozó tagállamai harcot folytatnak az Európai Unió története során első ízben létrehozni kívánt Alkotmány megszületése céljából. A dolgozat során igyekszem e folyamatot személyesen kísérő szakemberek publikációira támaszkodva időbeli sorrendben eljutni az Alkotmányos Szerződés állásának jelen állapotáig, melynek során a fő hangsúlyt az Európai Unió intézményrendszerét jövőben érintő változásokra helyezem. I. SZÜKSÉG VAN-E EURÓPAI ALKOTMÁNYRA? 1. Az alkotmányfogalom alkalmazása az Alapító Szerződésekre Az Európai Gazdasági Közösségek és az Európai Uniót megalakító szerződéseket a Közösség már kezdettől fogva egyfajta uniós alkotmánynak tekinti. Ennek megerősítéséül szolgál, hogy a németországi Szövetségi Alkotmánybíróság kimondta, hogy az Európai Gazdasági Közösségeket megalapító szerződés bizonyos értelemben a Közösségek alkotmányaként

funkcionál, valamint az Európai Bíróság egy 1986-os döntésében szintén alkalmazott hasonló megközelítést. Ez a jelenség ugyanakkor nem egyedülálló, hiszen több nemzetközi szervezet többek között az ENSZ egyes szakosított intézményei, mint például a WHO is - használja az „alkotmány” kifejezést alapító szerződésének megjelölésére. http://www.doksihu 5 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1 1. Az alkotmány fogalmának meghatározása 1. Legáltalánosabb értelemben véve alkotmánynak nevezhető „valamely szervezett csoport együttélését szabályozó

alapvető, normatív előírások összessége”, melynek legjellemzőbb példája valamely állam alkotmánya. 2. Funkcionálisan megközelítve az alkotmány normatív kijelentéseket tartalmaz az államban megjelenő uralmi- és értékrendszer vonatkozásában, megalapozza az állam egységét, biztosítja a társadalom integrációját, az államélet számára biztonságot és stabilitást teremt, az állampolgároknak individuális jogokat garantál és megelőzi azt, hogy az állam alaprendjéről állandó viták folyjanak. Ezáltal az államhatalom gyakorlása kiszámíthatóvá, érthetővé és főként pedig korlátozottá válik. Az alkotmány a többi normához képest elsőbbséget élvez, mely által képes betölteni funkcióját. Az alkotmány rögzíti továbbá az állami célokat, ezáltal pedig meghatározott kulturális- és értékrendszert alakít ki. 3. Tartalmi szempontból egyetlen alkotmánynak sincsenek általánosan kötelező elemei, mégis tipikusan

magában foglalja a legitimáció megvalósulásának feltételeit; az államszerkezet és az állami célok leírását, valamint az államhatalom gyakorlásának módjára vonatkozó szervezetiés működési szabályokat. Teszi mindezt annak érdekében, hogy megakadályozza a hatalommal való visszaélést és határt szabjon mind az állami kényszernek, mind pedig az egyéni szabadságnak. 4. Az alkotmány megjelenési formájára jellemző, hogy olyan összefoglaló dokumentumként kerül megjelenítésre, mely minden más jogszabálynál magasabb rangú, a jogszabályi hierarchia csúcsán helyezkedik el és ennél fogva minden más normánál nehezebben módosítható. 5. Az alkotmány létrejöttéhez szüksége továbbá az a lépés, hogy visszavethető legyen az ún „puovoir constituant” aktusára, mely azt jelenti, hogy az alkotmány forrása ilyen értelemben a szuverén nép. A hatalom további birtokosai, azaz az egyéb szervek ebből a szuverenitásból vezetik

le hatáskörüket. Megjegyezendő azonban, hogy a nép ilyen irányú döntése nem arra 1 Dr. Zeller Judit összefoglalója Dr Gilbert Groning 2003 március 13-án, a Pécsi Tudományegyetemen tartott előadásáról, Európai Jog, 2003/3. szám, HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft, Budapest 28-32 old http://www.doksihu 6 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. irányul, hogy az adott dokumentumot formálisan és tartalmilag alkotmánynak tekinti-e, hanem csupán arra, hogy magát az aktust legitimnek fogadja-e el. 1. Az alkotmányfogalom alkalmazhatósága az Európai Közösségeket és az

Európai Uniót létrehozó szerződésekre A fentiek alapján szinte magától értetődően merül fel bennünk a kérdés, hogy alkalmazható-e az alkotmány elnevezés a Szerződésekre. A kérdés eldöntése nem egyértelmű, tekintettel arra, hogy ezen szerződések egyidejűleg tartalmaznak olyan elemeket, melyek alapján a fenti értelmű alkotmánynak tekinthetjük őket, ugyanakkor számos olyan tényezőt is említhetünk, melyek nem utalnak kifejezetten az alkotmány elnevezésének alkalmazhatóságára: Vegyük szemügyre azon tényezőket, melyek alapján az elnevezést nem alkalmazhatjuk kellő megalapozottsággal a szerződésekre: Az Unió és a Közösségek közelebb állnak a nemzetközi szervezeti formához, mint az állami léthez, a tagállamok az alapító Szerződés keretei közt ruházzák fel őket felségjogokkal, melynek következtében különleges szerepük van a Közösségek joganyagában, megtestesítvén azt a primer közösségi jogot, amely

elsőbbséget élvez a Közösségek által kibocsátott jogi aktusokkal - a szekunder közösségi joggal - szemben. Ez a primer joganyag szabályozza a közhatalmat, és egyben megállapítja a Közösségek szerveinek hatáskörét. A Közösségek szervei nem rendelkeznek hatáskörrel a primer közösségi jog megváltoztatására, ezt kizárólag a tagállamok módosíthatják. Ennek értelmében az Alapító Szerződéseket nemzetközi szerződéseknek tekintjük, mégis találhatóak olyan jellegzetességek, melyeket rendszerint az alkotmányokban lelhetünk fel: - A Közösség alaprendjét állapítják meg. - Alapvető feladatokat és célokat határoznak meg. - Szabályozzák a közösség szerveinek feladat- és hatáskörét. - A Közösséget az alapjogok tiszteletben tartására kötelezik. - Elsőbbségük van a Közösség által kibocsátott joganyaggal szemben. - Határozatlan időre jöttek létre (kivéve az 50 éves időtartamra létrehozott ESZAK

szerződést) és csak különleges eljárásban módosíthatóak. http://www.doksihu 7 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Álljon itt szemléltetésként ugyanakkor azon jellemzők skálája is, melyek eltéréseket mutatnak az alkotmányokhoz képest: - Az intézményrendszer nem az államon belül megszokott felépítést követi, sokkal inkább elmondható, hogy sajátos logikával rendelkezik. - Legfontosabb döntéshozó szerv a Tanács, amely a tagállamok kormányainak tagjaiból áll, így a döntéshozatal letéteményesei a közösségi érdeken túlmenően a tagállami

érdekekhez is kötöttek. - A Parlament ugyan közvetlenül választott, mindeddig azonban nem érte el a törvényhozói rangot. Nincs európai népképviselet, hiszen európai nép sincs - A tagállamoktól eltérően a Közösség csak abban a körben rendelkezik felségjogokkal, amelyben a tagállamok azt átruházták. Az államok a „szerződés urai”, a Közösségnek sem hatáskört létrehozó hatásköre, sem pedig általános felhatalmazottsága nincsen. - Jogelméletileg teljes értelemben vett alkotmánya csak szuverén közösségnek lehet, az erőszak alkalmazásának monopóliuma - amely az alkotmánnyal rendelkező entitásokat jellemzi - az Unióban nincsen jelen. - A Szerződésekből hiányzik az alapjogi katalógus, amely szabályozná a Közösségek és a természetes, illetve jogi személyek viszonyát. - Sok olyan technikai norma és részletszabály található a Szerződésekben, melyek általánosan nem tartoznak alkotmányi szabályozás

körébe. - Hiányoznak továbbá az Unió identitását meghatározó elemek, a Tanács elnöksége nem személyi jellegű, a parlamenti választások nem egységesek. - Végül pedig kiemelendő, hogy az Európai Közösségek szerződései nem egységes dokumentumként jelennek meg és - Az ún. „alkotmányozó népakarat” nincs meg, azt tagállamok megállapodása nem pótolhatja, azaz hiányzik az „európai nép” alkotmányozó aktusa. Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy régi szabály szerint az államok alapnormáját az alkotmányok, a nemzetközi szervezetek alapnormáját viszont a nemzetközi szerződések testesítik meg. Ez azonban mára már nem teljesen helytálló A Maastrichti és az Amszterdami Szerződés ugyan nem hozott létre állami minőséget, a Közösségek és az Unió mégsem tekinthetők egyszerűen nemzetközi szervezeteknek. Sokkal inkább elmondható, hogy a http://www.doksihu 8 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus

könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. hivatkozott szerződések esetén kooperációra irányuló szerződéses kötelezettségvállalás történt a tagállamok részéről, a Közösségek és az Unió tehát sui generis2 berendezkedést jelentenek. Bár az Uniót senki sem tekinti államnak, felmerül a törekvés, hogy számára alkotmányt hozzanak létre. Amennyiben a reformtörekvések arra korlátozódnak, hogy az Unió struktúrája a polgárok számára átláthatóbbá váljon, ez megtehető a rendelkezésre álló szerződések rendelkezéseinek szétválasztásával, elkülönítve az alkotmányi rangú, illetve a részletező

szabályokat. Ezen intézményi reformok azonban alkotmány szintű okmány létrehozása nélkül is véghezvihetőek, ebben az esetben kétséges lenne az is, hogy az alkotmány Európának több hasznot okozna-e, mint kárt. Amennyiben viszont Európa ténylegesen állammá kívánna alakulni, az alkotmány léte vitathatatlanul szükséges. Ehhez az átalakuláshoz viszont közös identitást kell kialakítani, mely gyakran a nemzetállamok identitásába ütközik. Kérdéses lehet, hogy kívánatos cél-e a jelen körülmények között Európát szövetségi állammá alakítani, még akkor is, ha számos politikai probléma az államok keretein belül esetleg már nehézkesen talál megoldásra. Nem lehet ugyanakkor elégséges a demokratikus jogállamiság intézményeit papíron ugyan deklaráló új alkotmány meglévő keretekre történő ráhúzása, ha a rendszer működéséhez szükséges feltételek hiányoznak. Észak-Amerikával szemben például, amely térség

kulturális tekintetben “olvasztótégelynek” tekinthető, politikai tekintetében pedig viszonylag könnyen egy alkotmány keretei közé szoríthatónak bizonyult, az európai térség majd ezer éve meghatározó nemzeti kultúrával rendelkező független államokból tevődik össze. Amerika példája tehát mintaként felmerülhetne ugyan, azonban Európára nem igazán alkalmazható. II. 2 TÖREKVÉS AZ EURÓPAI ALKOTMÁNY LÉTREHOZÁSÁRA? latin kifejezés, jelentése: sajátos, egyedi http://www.doksihu 9 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az Európai Unió reformja az

integráció folyamatában3 Az európai integrációs építkezés két síkjának - mélyítés és bővítés - viszonya az elmúlt évtizedek során állandóságot mutatott. Az integrálódó nemzetgazdaságok belső kohéziójuk fokozatos megerősítésére, extenzív integrációs politika folytatására és ezáltal folyamatos bővítésre törekedtek. A kibővítési lépéseket azonban mindenkor megelőzi egy mélyítési folyamat, mely nélkül a kibővítés az Unió működésképtelenségét idézhetné elő. Beléptünk a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszába, megszületett a nizzai szerződés és az Agenda 2000 kompromisszuma, továbbá fizikai formában színre lépett az európai közös pénz, az Euró. Mindezen sikeres lépések a kibővítés előfeltételét képezték A kibővített unió gyakorlati működőképességének intézményi feltételei Nizzában nem kerültek kialakításra, papíron azonban elgördültek az elvi intézményi

akadályok. A Miniszterek Tanácsában meglévő régi és újonnan belépő tagállami szavazatok újrasúlyozásra kerültek, megállapodás született az egyes tagállamokat megillető bizottsági biztosok és európai Parlamenti helyek számában. Elvileg tehát rendezettnek bizonyultak egy elkövetkezendő bővítés elvi keretei, ezzel egyidejűleg azonban ugyanezen szerződés 23. jegyzőkönyve meghatározta az Unió átfogó reformjának főbb irányvonalait, szem előtt tartván a gyakorlati működőképesség szempontjait is. Az Agenda 2000 c. dokumentumban kifejtett stratégiai elvek és célok világossá tették, hogy az Európai Unió nem csupán a világ vezető kereskedelmi hatalma, de a kibővítést követően mennyiségileg a világ legjelentősebb gazdasági hatalmú egységévé kíván válni, továbbá közös pénzével a tőke- és pénzügyi piacokon is arányos pozícióra kíván szert tenni. Azaz általánosságban kijelenthető, hogy az Unió

„markánsabb” jelenlétre és szerepvállalásra tör. Ez a folyamat szükségszerűen vezet el a hagyományosnak tekintett föderációs struktúrához való közelítéshez, és egyszersmind sürgeti az Unió kezdettől fogva jelen lévő deformációinak kiküszöbölését. Az EU ún. „keleti irányú” bővítésének újszerűsége azon túlmenően, hogy a jaltai demarkációs vonalak az EU történetében első ízben kerülnek átlépésre, a csoportos bővítés csoportmutatóiban ragadható meg, mivel 3 Gordos Árpád - Ódor Bálint: Az Európai Konvent és Magyarország helye az integrációban c. tanulmány, Európai Tükör 2003/3. szám 35-40 old http://www.doksihu 10 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. - az alapvetően gazdasági közösség jóval elmaradottabb tagokat fogad be; - a népek és tagállamok közösségének jogképes alkotóelemei szinte megkétszereződnek. (melynek következtében az érdekviszonyok eddigi kényes, kompromisszumos állapota radikálisan megkérdőjeleződik), továbbá - a kibővítés soha nem látott mértékben növeli a sokszínűséget. Meg kell tehát erősíteni az egységet, a közös értékeket, alapelveket, alapcélokat, hogy az újonnan felvételre kerülő tagállamok számára az Unió rendjébe történő beilleszkedés minél zökkenő-mentesebben történhessen. Az Unió reformja igazgatási és irányítási rendszerelméleti szempontból is megkerülhetetlen. Egy 25 tagú szervezet működtetése már akadályokba ütközhet, ugyanakkor az Unió alapelvei nem sérülhetnek. Ugyanakkor az

sem hagyható figyelmen kívül, hogy az Unió reformjának kimenetelét, az integráció fent hivatkozott mélyítési és bővítési elemei mellett a külső körülmények, a környezet állapota, annak változásai és hatásai legalább olyan mélységben befolyásolják (lásd például az iraki háború és annak jelenlegi világrendre gyakorolt hatásai). III. A KONVENT FELÁLLÍTÁSA, MŰKÖDÉSE ÉS CÉLJAI RÖVIDEN http://www.doksihu 11 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Egy gondolatmenet erejéig érdemes időznünk a dolgozat bevető szakaszában idézett görög történetíró

idézeténél. Az athéni történetíró idézett gondolata több mint 2300 éves, és az ókori Görögország közjogi berendezkedését dicséri. Az a tény, hogy az Európai Konvent elnöksége éppen ezt választotta az az Európai Alkotmányszerződés preambulumának mottójául, kettős értelemben is üzenetértékű. Egyrészt utal Európa egyesítésének több évezredes múltjára, ezen belül arra, hogy a sokféle egységtörekvés és motiváció közül az alkotmányozók melyeket ajánlják a jövő számára is megőrizendőnek. Ezek értékek mindenekelőtt Európa kulturális, vallási és humanista értékei, melyek a görög és a római civilizációban gyökereznek és élnek tovább a felvilágosodás filozófiájának emberközpontúságában. A későbbi korok globális gazdasági fejlődése nyomán kitárulkozó lehetőségek mellett a szolidaritás és a közélet demokratizmusa biztosíthatja Európa polgárainak jövőjét. A mottóválasztás másik

üzenete vélhetően az alkotmányozási folyamat egyik legsürgetőbb feladatára, az ún. „demokratikus deficit” csökkentésére utal Amikor ugyanis a tagállamok állam- és kormányfői 2000-ben Nizzában elfogadták az új tagállamok csatlakozásához szükséges intézményi változtatásokat, egyúttal elhatározták azt is, hogy egy széles intézményi alapon nyugvó tanácskozó testületet hoznak létre, melynek feladatául tűzték, hogy az EU jövőjéről lefolytatott vitát követően fogalmazza meg javaslatát a demokratizmus erősítéséhez szükséges intézményi reformokról a következő Kormányközi Konferencia számára. A Nizzai szerződéshez csatolt Nyilatkozatban egyúttal kijelölték azt a négy legfontosabb témakört is, amelyeket a majdani Konventnek mindenképpen vizsgálnia kell. Ezek a kérdések:4 1. Hogyan kell kialakítani és ezt követően fenntartani az EU és a tagállamok közötti hatáskörök – szubszidiaritás elvével

megegyező – pontosabb elhatárolását? 2. Milyen legyen az Unió – Nizzában kihirdetett – alapvető emberi jogokat rögzítő Chartájának jogi státusza? 3. Hogyan egyszerűsíthetők a szerződések tartalmuk megváltoztatása nélkül annak érdekében, hogy világosabb szerkezetűek és érthetőbbek legyenek? http://www.doksihu 12 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4. Milyen legyen a nemzeti parlamentek szerepe az európai intézményrendszerben? A Nizzai nyilatkozat értelmében tehát a tagállamok arról döntöttek, hogy először az EU történetében egy össztársadalmi

vita keretében fogják kidolgozni az intézményi változtatásokat, amelynek bár továbbra is meghatározó, és a véső döntést meghozó szakasza egy kormányközi konferencia lesz, de amely vitának nagy részben a nyilvánosság befolyásával kell folynia.5 A 2004-es kormányközi konferencia előkészítésével kapcsolatban a legfontosabb tartalmi és szervezeti döntéseket végül a 2001. decemberében megtartott laekeni csúcs hozta meg Laeken előtt a három fő kérdés az volt, hogy szabjanak-e valamilyen határt a kormányközi konferencia témaköreivel kapcsolatban; illetve milyen szervezeti formában tegyék meg a konferencia előkészítését, úgy, hogy az átlátható és demokratikus legyen; továbbá, hogy hogyan vonják be ebbe a szervezeti keretbe a tagjelölt országokat, amelyek többsége minden valósínűség szerint már jóváhagyási jogkörrel bírni fog kormányközi konferencia eredményei tekintetében. A laekeni csúcson végül külön

nyilatkozatot fogadtak el az EU állam –és kormányfői az Unió jövőjével kapcsolatban, mely nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az Uniónak a jövőben három területen kell feltétlenül előrelépnie, amennyiben gazdasági súlyához mért szerepet szeretne betölteni a világban. A három terület az alábbiakat foglalja magában: 1) Európa demokratikusabbá tétele 2) Európa globális szerepvállalásának erősítése 3) az állampolgárok igényeinek való jobb megfelelés. Mindezek alapján a Nyilatkozatban a Nizzában megfogalmazott alapgondolatok továbbfejlesztéseként megjelölték azokat a területeket, melyeket a reform során mindenképp megvitatásra várnak: - Hatáskörök jobb meghatározása és megosztása; - A transzparencia, a demokrácia és a hatékonyság fokozása; - Az Unió eszközrendszerének erősítése; - Az európai polgárok alkotmánya. 4 5 Dr. Forgács Imre: Születőben az új Európai Alkotmány c tanulmány, Európai Tükör,

2003/4 szám, 4old Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés 2002, 55-60. old http://www.doksihu 13 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Konvent az EU-n kívül álló jogi formáció, melynek eredményei nem bírnak kötelező érvénnyel. A Laekenben felállított menetrend szerint a Konvent záródokumentumát, mely az EU Alkotmányos Szerződésében ölt formát, a soron következő kormányközi konferenciának kell jóváhagynia.6 Azaz általánosságban elmondható, hogy a Konvent javaslattevő fórumként a 2004. évi kormányközi konferenciát volt

hivatott előkészíteni a fent említett demokrácia, az átláthatóság, a hatékonyság és a polgár-közelség erősítése érdekében. Az összesen 105 tagú tanácsadó testület a tagállami kormányok egy-egy, a nemzeti parlamentek két-két, az Európai Parlament 16 képviselőjéből és a Bizottság két tagjából állt. Fontos tényező, hogy a 13 tagjelölt a tagállamokkal megegyező képviselettel vett részt, jogosítványaik csupán annyiban voltak korlátozottak, hogy a tagállamok között kialakult konszenzust nem akadályozhatták meg, valamint nem is használhatták automatikusan saját nyelvüket. A Konventben megfigyelői státusszal rendelkezett a Gazdasági és Szociális Bizottság három, az európai szociális partnerek három, a Régiók Bizottsága hat képviselője, valamint az Európai Ombudsman. Konvent tevékenységének legitimációját nyitottsága adta Nyitott volt a résztvevők tekintetében, nyitottság mutatkozott a témák iránt, a nem

kormányzati tényezők irányába és a munkamódszerben is. A társadalom bevonására a Konventtel párhuzamos fórumon került sor, mely a civil szférát képviselő szervezetek (pl. az üzleti világ, NGO-k, tudományos élet képviselői stb.) tagjaiból állt A konvent munkája három fő szakaszban bonyolódott7: 0. Az első „tájékozódó” szakasz (listening phase) a 2002 július 11-12-i plenáris üléssel zárult le; 0. A második ún „tárgyalási” szakasz (deliberating phase) az Alkotmányos szerződés szövegezésének kezdetekor, 2003 januárjában ért véget; 0. A harmadik ún „javaslattételi” szakasz (proposing phase) 2003 decemberében végződött A Konvent tagjai egy-egy speciális témakör alaposabb kidolgozása ás megtárgyalása céljából 10 munkacsoportot hoztak létre, melyek a következő területeket ölelték fel: 6 Gordos Árpád-Ódor Bálint: Az Európai Konvent és Magyarország helye az integrációban c. tanulmánya alapján,

Európai Tükör. 2003/3szám, 35-58 old 7 Kecskés László: EU-Jog és joghamonizáció, HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2003, 156-200 old. http://www.doksihu 14 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. - a szubszidiaritás kérdése - az EU Alapjogi Chartája és az Európai Emberi Jogi Egyezmény kapcsolata - az EU jogi személyisége - a nemzeti parlamentek szerepe az európai integrációban - az Unió kiegészítő hatáskörei - a gazdasági szabályozás - a külkapcsolatok - a védelem - a szerződések egyszerűsítése és a szabadság - a biztonságosság

és az igazságosság területe. A munkacsoportok által egyenként kitűzött célok és eredmények megtárgyalása azok széles terjedelme miatt nem képezheti jelen dolgozat tárgyát, figyelembe véve azt az igen fontos tényezőt is, hogy az Alkotmány legnagyobb eredményeinek számító kérdések megtárgyalására (lsd. intézményi reformok) külön bizottság nem is került felállításra Az Európai Konvent működését jelentős politikai viták kísérték. 2003 januárjának végén az a konfliktus volt a legélesebb, hogy az unió kisebb tagjainak képviselői bizonyítva látták erősödő gyanújukat, miszerint a nagy országok az uniós intézmények hatékonyabbá tétele és az EU egységes külpolitikai arculatának markánsabbá formálása ürügyén valójában az integráció föderális szervei, elsősorban a Bizottság nehezen kivívott hatalmát próbálják aláásni.8 A kis tagországok ugyanis a mai napig a Bizottságban látják

egyenlőségük valódi garanciáját, mellyel szemben az Unió ún. Kormányközi intézményei – az Európai Tanács és a Miniszterek Tanácsa – gyakorta a nagyobb tagállamok befolyása alatt állnak. A vita lényegének tartalma a dolgozat későbbi fejezetében részletesen megtárgyalásra kerül. IV. FORMÁLÓDÓ VÉGSŐ KONSZENZUS A KONVENTBEN, AVAGY A KONVENT VITÁINAK LEZÁRÁSA? 8 Kocsis Györgyi: Nézeteltérések az EU alkotmányozó gyűlésén. HVG 2003 február 1 17old http://www.doksihu 15 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Hosszú időn keresztül úgy tűnt, hogy

valóságos állóháború alakult ki az Európai Konventben, az egymással szemben álló álláspontok megmerevedtek, s a temérdek módosító indítvány kezelése már-már lehetetlennek tűnt. 2003 februárjától a Konvent munkafolyamata a befejező szakaszba ért, mivel kezdetét vette az alkotmányos szerződés szövegszerű tárgyalása, valamint az intézményi reformjavaslatok kimunkálása. Ezen záró szakaszban a kis- és nagy nem pedig a régi és új - tagállamok szerinti főbb érdek- ás pozícióelhatárolódások voltak megfigyelhetők, mely mögött azonban elsősorban a „nemzetállamok Európája” és a „föderális Európa” víziója közötti vita húzódott meg. Ezen álláspontok nagyfokú eltérése miatt nem csoda, hogy a Konvent és az azóta már jó ideje szintén folyamatban lévő Kormányközi Konferencia nem tudott és nem is tud egyértelműen állást foglalni ebben a kérdésben. A kisés közepes országok jórészt helyzet-megőrző

álláspontot keresnek, melyben a Bizottságot tekintik fő szövetségesüknek. Máig él az az elgondolás, hogy talán a folyamatban lévő Kormányközi Konferencia során eldőlhet az EU eddigi történetének leginkább égető kérdése, azaz, hogy az EU milyen irányba fejlődjék tovább: a „már most is jelen lévő – és a bővülés által csak fokozódó – sokszínűséget nagyobb rugalmassággal kezelő, a konkrét integrációs együttműködésre többféle, akár párhuzamos, többsebességes lehetőséget kínáló integrációs modell – avagy a valamennyi tagja számára azonos esélyeket, kötelezettségeket és integrációs keretet biztosító, ezért egyöntetűbb, ugyanakkor lassabb előremozdulásra képes unió felé.”9 Tisztázásra váró kérdések, melyekkel kapcsolatban a Konvent résztvevői között már a korai szakasz során konszenzus alakult ki:10 A Konvent munkájának folyamata alatt egyre valószínűbbé vált, hogy a kidolgozandó

Alkotmány-tervezet mely kérdései azok, melyek kapcsán a tagállamok konszenzusa várható: 1. Szükséges és időszerű egy Alkotmányos Szerződés létrehozása - A Európai Konvent a jelenlegi szerződéseket egységes szerkezetbe foglaló Alkotmányos Szerződős-tervezetet továbbít javaslatként a majdani kormányközi konferencia felé, amely az európai integráció egységes jogi keretéül szolgál. Azaz az eddigi szerződések helyett valódi alkotmány szabályozza az állampolgárok jogait, az intézményi rendet és a jogköröket. 9 Gordos Árpád-Ódor Bálint: Az Európai Konvent és Magyarország helye az integrációban, Európai Tükör, 2003/3. szám, 50old 10 Gordos Árpád– Ódor Bálint: Az Európai Konvent és Magyarország helye az integrációban, Európai Tükör, 2003/3. szám, 51old, valamint Szájer József beszámolója az Európai Konvent munkájáról, wwwkonventhu http://www.doksihu 16 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus

könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. Erősíteni kell az Unió hatékonyságát és demokratikus jellegét, egyszerűsíteni kell az intézményeit. 3. Megérett az idő a Maastrichti Szerződéssel létrehozott pillér-rendszer felülvizsgálatára és az Európai Unió egységes jogi személyiségének kinyilvánítására. - Az európai közösségek helyett az EU egészének, a kül- és védelmi, valamint a bel- és igazságügyet beleértve legyen az Európai Uniónak jogi személyisége. Létrejön tehát az Európai Unió egységes jogi személyisége és emellett megszűnik a jelenlegi pillérrendszer. 0. Indokolt az Alapvető Jogok

Chartájának beszerkesztése az Alkotmányos Szerződésbe és ezzel kötelező jogforrássá emelése. - Az Alkotmányos szerződés integrálja az EU 2000ben elfogadott Alapvető Jogok Chartáját és ennek rendelkezései jogilag kötelező erejűvé, azaz immáron kikényszeríthetővé válnak. (Érdemes megjegyezni, hogy Szlovákia és Dánia ennek kapcsán megelégedne az Alkotmány-tervezet jegyzőkönyvként történő csatolásával, Nagy-Britannia és Málta pedig csupán említést tenne róla!) 0. Egyszerűsíteni és átláthatóvá kell tenni az eddigi alapszerződéseket - Az új szerződés látványosan leegyszerűsödik, ami áttekinthetőbbé teszi az Európai Unió egészének működését, és ezáltal közelebb viszi az Uniót a polgárokhoz. 0. Megfontolandó a jogalkotási eszközök, eljárások újra-elnevezése és lehetséges mértékű egyszerűsítése, azaz a jogforrások a dolgozat későbbi fejezetében részletesen felvázolandóaknak megfelelően

átnevezésre kerülnek. 0. Szükséges a nemzeti parlamentek hatáskörgyakorlására vonatkozó feltételeinek javítása Erősödik a nemzeti parlamentek integrációs szerepvállalása 0. A külkapcsolatok terén az Unió akcióinak hatékonyságát növelni kell Egyesül a közös kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselő és a külkapcsolati biztos személye, megszülethet az új európai külügyminiszteri pozíció. 0. Nem indokolt újabb, eddig nem létezett uniós intézmények létrehozása - Nem jön létre új intézmény, így nem kap támogatást az „Európai Népek Kongreszsusának” felállítása, amely a nemzeti parlamentek képviselői és az európai parlamenterek közötti párbeszéd előmozdítását szolgálta volna. 0. Az integráció hatásköreit a szubszidiaritás alapelvéből kiindulva kell kodifikálni 0. Az Unió, illetve a tagállamok vegyes hatásköreiben a jelenlegi helyzet érdemi megváltoztatása nem indokolt. 0. A szabadság,

biztonság és igazságosság övezetének megteremtése irányában előre kell lépni. http://www.doksihu 17 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Tisztázásra váró kérdések, melyek kapcsán a Konvent résztvevői között nem volt várható konszenzus, azaz a fő konfliktusok tárgyát képező kérdések: Az alábbiakban összefoglalásra kerülnek az Alkotmányszerződés tervezetének néhány kiemelkedően fontos, a Konvent munkája során heves vitákat kiváltó, s a Kormányközi Konferencián is igazolhatóan a legvitatottabb témák közé sorolandó javaslatok:11 5.

Hatáskörmegosztás és az Unió hatásköreinek a gyakorlása A Tervezet mindenek előtt rögzítette az Unió és a tagállamok közötti hatáskörmegosztás alapvető elveit. A hatáskörök átruházásának elve (principle of conferral) szerint az EU tevékenységét a tagállamok által ráruházott hatáskörök keretei között fejti ki, e hatáskörátruházást maga az Alkotmány rögzíti. Minden olyan hatáskört tehát, melynek kifejezett átruházására nem kerül sor, továbbra is a tagállamok gyakorolnak. A hatáskör-átruházás elve megtalálható a jelenleg hatályos EK Szerződésben is, mint ahogyan a szubszidiaritás elvének megfogalmazása sem tér el lényegesen a jelenleg hatályos vonatkozó cikkelytől. A parlamentek szerepét erősítő Amszterdami Szerződéshez képest is továbblépést viszont, hogy a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról rendelkező új Jegyzőkönyv12 feljogosítja a nemzeti parlamenteket arra, hogy a

jogszabálytervezeteket előzetesen minősítsék a szubszidiaritás elvének érvényesülése szempontjából. E tervezett „előzetes ellenőrző rendszer” azért lenne korszakos jelentőségű, mert ily módon a nemzeti parlamentek is közvetlenül részt vehetnének az európai jogalkotási folyamatban.13 1.1 A kizárólagos uniós hatáskörök 11 Dr. Forgács Imre: Születőben az Európai Alkotmány c tanulmány, Európai Jog, 2003/4 szám, HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2003 12 Protocol on the application of the principles of subsidiarity and proportionality, Annex II 13 A szubszidiaritás elvének új értelmezése, Európai Jog 2002/6. szám HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft, Budapest http://www.doksihu 18 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus

könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Kizárólagos uniós hatáskörbe tartoznak a belső piac működését biztosító versenyszabályok, a közös kereskedelempolitika, a vámunió szabályai, a közös halászati politika keretében a tenger élővilágának megőrzésével kapcsolatos szabályozás, valamint egyes nemzetközi szerződések megkötése. A kizárólagos uniós hatáskörbe tartozó politikák lényege az, hogy ezen területeken kizárólag az integrációs szintű jogalkotó szervek alkothatnak a tagállamokra kötelező normákat – a tagállamuk maguk ezt csak külön felhatalmazás alapján, vagy végrehajtási célból tehetik meg. Külön kiemelendő az euróövezetbe tartozó tagállamokra vonatkozó monetáris politika szabályozása. A Tervezetnek ugyanis önálló Jegyzőkönyve14 rendelkezik az eurócsoport

működéséről. „Az euróövezeten belüli gazdaságpolitikák mind szorosabb összehangolása érdekében speciális szabályokra és intenzívebb párbeszédre van szükség az érintett tagállamok között”. Ennek érdekében a pénzügyminiszterek rendszeres informális tanácskozásokat tartnak, melyekre meghívják a Bizottság és az Európai Központi Bank képviselőit. A tanácskozások előkészítését azonban nem a Bizottság, hanem az illetékes miniszterek képviselői végzik, és a miniszterek kétévente többségi szavazással elnököt is választanak maguk közül. 1.2 A megosztott hatáskörök Ezen hatáskörök esetében az Unió és a tagállamok osztoznak a jogalkotási felhatalmazáson. A tagállamok e hatáskörüket azonban csak olyan mértékben gyakorolhatják, amennyiben azt az Unió szervei nem gyakorolják, vagy úgy döntenek, hogy feladják valamely általuk korábban gyakorolt hatáskört. Az Alkotmány-tervezet ide sorolja a közösségi

politikák több fontos szegmensét és egyes – jelenleg a büntetőügyekben való rendőrségi és igazságügyi együttműködés körébe tartozó – területeket. Ennek értelmében megoszlanak a hatáskörök az Unió és a tagállamok között az alábbi területeken: belső piac; a szabadság, biztonság és jog térsége (határellenőrzés, bevándorlási- és menekültügyek, igazságügyi együttműködés polgári és büntetőügyekben, rendőrségi együttműködés); a mezőgazdasági és a halászati politika (kivéve az 1.1 pontban rögzített tenger élővilágának megőrzésével kapcsolatos szabályozást); a közlekedés és a transz-európai hálózatok; az energia; a szociális politika bizonyos elemei; a gazdasági, társadalmi és területi kohézió; a környezetpolitika; a fogyasztóvédelem és a közegészségügy (közös biztonságot érintő) területei. 14 Annex II. Protocol on the Euro Group Conv 802/03 181 p http://www.doksihu 19 BGF KKFK

Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.1 Az Unió támogató, koordináló és kiegészítő hatáskörei Az e ponthoz tartozó politikáknál az Európai Unió oly módon támogatja, koordinálja a tagállamok tevékenységét, hogy azok hatáskörét nem vonhatja el. A Tervezet ide sorolja az ipart; a közegészségügyet; a kultúrát; az oktatást; a szakképzést, az ifjúsági és sportügyeket, valamint a polgári védelmet (amely ösztönözni kívánja a tagállamok együttműködését a természeti vagy emberi közrehatás okozta katasztrófák elhárítása érdekében, és mely célból egy - a

terrorizmus veszélyét külön kiemelő – záradék is bekerült a tervezetbe). Ezen ágazatok tulajdonképpen kizárólagos tagállami hatáskörbe tartozó területeknek számítanak. Vannak azonban az Uniónak olyan területei, melyek végrehajtására – azok integrációs stratégiai jelentőségükből fakadóan - a fent vázolt hatáskörmegoszlási-triász mellett külön hatásköri szabályok vonatkoznak. Ezen területek pedig a következők: a gazdaság- és foglalkoztatáspolitika; a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a közös biztonság- és védelempolitika. 1.2 Az Unió jogi eszközei:15 Visszautalván a dolgozat korábbi fejezetében említettekre, megemlítendő, hogy a Tervezet külön fejezetben foglalja össze az uniós hatáskörök gyakorlásához szükséges jogi eszközöket. A tagállamokat kötelező jogforrások típusa az újítások értelmében a korábbi kb. tizenháromhoz ötre csökken, és elnevezéseik is jobban emlékeztetnek a

tagállami jogforrási hierarchiákban megtalálható elnevezésekre: a) Európai törvény (European law): a rendelet helyébe lépő legmagasabb szintű törvényhozói aktus, amely kötelező és valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó. A Bizottság javaslatára az Európai Parlament és a Tanács közösen fogadja el, azonban – a jelenlegi együttdöntési eljárásnak megfelelően – csak a két szerv egyetértése esetén jöhet létre. b) Európai kerettörvény (European framework law): az irányelv helyébe lépő olyan törvényhozói aktus, amely kötelező erővel meghatározza az elérni kívánt szabályozási 15 Dr. Forgács Imre: Születőben az Európai Alkotmány c tanulmány, Európai Jog, 2003/4 szám HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2003 http://www.doksihu 20 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és

egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. célt, mindemellett azonban a nemzeti törvényhozónak a döntésére bízza, hogy erre mely jogi formát és eszköz alkalmazza. Elfogadására az Európai törvénynél említett eljárási rend vonatkozik. c) Európai rendelet (European regulation): olyan nem-törvényhozói aktus, mely a törvényhozói aktusok és a leendő Alkotmány speciális rendelkezéseinek végrehajtására szolgál. Kibocsátható közvetlenül alkalmazandó tartalommal, illetve szabályozási célt meghatározó aktusként is. Európai rendelet alkotására jogosult a Tanács, a Bizottság és – az Alkotmány biztosította felhatalmazás alapján – az Európai Központi Bank. d) Európai határozat (European decision): olyan

nem-törvényhozói aktus, amely teljes egészében kötelező erővel bír, de kizárólag a döntésben konkréten meghatározott címzettek vonatkozásában. Az Európai határozat kibocsátására az Európai rendeletnél említettek irányadók. e) Európai ajánlás és vélemény: olyan nem-törvényhozói aktusok, amelyek nem bírnak kötelező erővel, ugyanakkor iránymutatóként szolgálnak. A jogi szabályozás keretein belül említést érdemel további két újonnan bevezetendő intézmény. Az Alkotmány-tervezet ugyanis bevezeti egyrészről az ún Törvényi felhatalmazással kibocsátott rendelet (delegated regulation) fogalmát.16 Az európai törvény és az európai kerettörvény ugyanis felhatalmazhatja a Bizottságot, hogy rendeletben kiegészítse, illetve kevésbé lényeges elemeiben akár esetlegesen módosítsa is a felhatalmazó jogszabályt. Emellett pedig másrészről a kötelezően végrehajtandó uniós jogszabályok egységes végrehajtása

érdekében a Bizottság – a közös kül- és biztonságpolitika kapcsán pedig a Tanács – felhatalmazható lenne végrehajtási aktusok kibocsátására. Ezen végrehajtási aktusok lehetnek ún. Európai végrehajtási rendeletek (european implementing regulation), illetve ún Európai végrehajtási határozatok (european implementing decision). A közös kül- ás biztonságpolitika, továbbá a közös védelempolitika esetében formálisan megszűnne a korábbi pillérstruktúra, ami azonban nem változtat az alapvetően kormányközi megközelítésen és azon, hogy e kiemelt területeken a Tanács rendelkezik szabályozási felhatalmazással. 16 Szerződéstervezet egy Európai Alkotmány létrehozásáról, I. rész, II fejezet , V cím, 35 cikk http://www.doksihu 21 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. Változtatási javaslatok az Unió intézményrendszerében Mielőtt az Alkotmány-tervezet leginkább égető, s legkevésbé sikeresnek tűnő, tág kört felölelő témakörének tárgyalásába belekezdenénk, említést érdemel az a francia-német, elsősorban intézményi kérdések kapcsán tett közös javaslat, amely lendületet adott az e tárgykörben kibontakozó heves, és a későbbi kormányközi konferenciák során is leginkább az érdeklődés középpontjába került vitáknak.17 Fontos leszögezni, hogy e közös javaslat alapjában véve örvendetes esemény, hiszen benne az a francia-német együttműködését éledt újjá, amely a korábbi időkben hagyományosan az európai integráció egyik mozgatórugójának

számit. A közös javaslat lényege az alábbiakban ragadható meg: A javaslat olyan „kettős elnöki rendszer létrehozására irányul, melyben az egyik póluson a Tanács kormányközi jelleggel választott elnöke, míg a másik póluson a Bizottságnak az Európai Parlament által megválasztandó elnöke helyezkedne el”, melyet azonban még kiegészítené az EU külügyminiszteri tisztségének létrehozása. ĺgy az Uniót legkevesebb három csúcsszintű politikus jelenítené meg a külvilág porondján. A Konvent többsége nem értett egyet az új típusú elnökségi rendszer bevezetésére tett javaslattal, s ugyanez mondható el az Alkotmány–tervezet elfogadásának céljából a későbbiekben megrendezésre került kormányközi konferenciák megbeszéléseiről is. Ahhoz azonban, hogy a tagállamok többsége heves ellenállásának okait megérthessük, látnunk kell a javaslat mélyebb lényegét és az azzal szembeni főbb ellenvetéseket: 5. Európai

Tanács - Válasszon-e az Európai Tanács elnököt 2,5-5 évre az eddigi rotációs elnöki rendszer helyett? A Konvent javaslatának egyik leginkább vitatott kérdése az Európai Tanács új elnöki tisztségének a létrehozása volt. 17 Gordos Árpád – Ódor Bálint: Az Európai Konvent és Magyarország helye az integrációban c. tanulmány, Európai Tükör 2003/3. szám, 52 old http://www.doksihu 22 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A korábbi aquis értelmében az Európai Unió Tanácsának (Tanács) elnöki tisztségét félévenként felválva tölti be egy-egy tagállam. A

soros elnök tagállam hívja össze a a Tanácsot, elnököl nem csak a Miniszterek Tanácsában, de a Tanácshoz kötődő egyéb testületekben, többek között az Európai Tanácsban is. Ő szólít fel a szavazásra, és írja alá az elfogadott aktusokat. Tekintettel arra, hogy az elnöknek meghatározó szerepe van a napirend összeállításában és a szavazás előkészítésében, így igen komoly súllyal bír az elnöki időszaka alatt tárgyalandó ügyekbe születendő döntések befolyásolásában. Az elnökséget betöltő ország kulcsszerepet játszik az EU külső képviseletében és külpolitikai álláspontjának megjelenítésében. Az elnöki tisztség tehát meglehetősen nagy presztizst jelent minden tagállam számára, melynek következtében a nemzeti kormányzatok komoly előkészületeket és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy elnöki feladataikat sikeresen elláthassák Előfordul, hogy az elnöki periódusok egybeesnek az Európai

Tanács rendes üléseivel, mivel ezeket többnyire a féléves elnökség utolsó hónapjában, az elnökség munkájának lezárásaként szokták megtartani. Az Európai Tanács testületi tagjai az állam- vagy kormányfők, a Bizottság elnöke, s munkájában - új tisztségviselőként - részt venne az európai külügyminiszter is. Az Európai Tanács feladata, hogy meghatározza az Unió általános irányvonalát és prioritásait, jogalkotó hatáskörrel azonban nem rendelkezik.18 Amennyiben az Alkotmány másként nem rendelkezik, az Európai Tanács döntéseit konszenzus alapján hozza. A francia-német gyökerű javaslat lányege az, hogy a forgó rendszerű elnökség szűnjön meg és helyére a 2,5-5 évre megválasztott stabil elnök intézménye lépjen, s lehetőség nyílna a mandátum egy alkalommal történő meghosszabbítására is. A szerződéstervezet tartalmazza, hogy elnököt az Európai Tanács választja meg minősített többséggel, és többnyire

hallgatólagos megállapodás alapján csak olyan személy lehet, aki legalább két éve, vagy korábban két évig tagja volt az Európai Tanácsnak19. Az elnök elsődleges feladata az egységes működés és a testületen belüli konszenzus előmozdítása. Ő látja el az Unió legfelsőbb szintű képviseletét kül- és biztonságpolitikai vonatkozású ügyekben. Azaz az elnök feladatköre egy meglehetősen 18 Dr. Forgács Imre: Születőben az Európai Alkotmány c tanulmánya nyomán, Európai Jog 2003/4 szám, HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2003, 6old 19 Gordos Árpád – Ódor Bálint: Az Európai Konvent és Magyarország helye az integrációban c. tanulmány, Európai Tükör 2003/3. szám, 55 old http://www.doksihu 23 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az

elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. „gyenge” elnökének felelne meg, tekintettel arra, hogy az Európai Tanács elnöklését látná el és nemzetközi fellépése első sorban reprezentatív feladatkörökre korlátozódna. Az Európai Tanács ezen túlmenően egyhangú döntéssel létre hozhat három tagjából egy irányító testületet („board”), melynek tagjai a tagállamok közti rotáció elvének figyelembevételével kerülnének kiválasztásra. Feltehetjük a kérdést, hogy mindezek alapján mi szükség lehet egy meglehetősen „gyenge” kezű elnök hosszú időszakon keresztül történő szerepvállalására, amikor is a tervek szerint a közösségi hatáskörű ügyekben a pozíciójában még inkább megerősítendő bizottsági elnök, a kormányközi hatáskörbe tartozó kül- és

biztonságpolitikai ügyekben pedig az újonnan kinevezendő európai külügyminiszter tevékenykedne aktívan. A kérdés azonban nem ilyen irányból közelítendő meg, egyrészről ugyanis nem biztos, hogy az elnöki pozíció egyben „gyenge” kézzel is párosul, másrészről pedig nem elhanyagolandó az sem, hogy a pozíció létrehozása nagy előrelépést jelent az Unió folyamatában, hiszen az unió számára ezidáig ismeretlen volt. A javaslatot Franciaország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Németország, Svédország és Dánia támogatták, az egyéb államok a rotáció valamely formáját akarták. 5. Európai Bizottság összetétele – A hatékonyság avagy a tagállamok egyenlősége fontosabb? Növekedjen-e az Európai Bizottság elnökének legitimációja azáltal, hogy őt az Európai Parlament választja? A Nizzai szerződés az „egy tagállam – egy biztos” elvében határozta meg az Európai Bizottság működését, azzal a kitétellel

azonban, hogy a jövőben ki kell majd dolgozni a rotációs rendszerre történő áttérés feltételeit. A Nizzai szerződéshez csatolt az Európai Unió bővítéséről szóló Jegyzőkönyv két lépcsőben határozott a Bizottság összetételéről. Ezek értelmében a következő Bizottságnak (2005. január 1-jétől) tagállamonként egy tagja lenne Amikor azonban a tagállamok száma eléri a 27-et, a Tanácsnak egyhangúan rögzítenie kellene a Bizottság taglétszámát, úgy, hogy az kevesebb legyen a tagállamok létszámánál – ezzel párhuzamosan pedig a Tanácsnak szintén egyhangúan döntenie kellene a rotációs rendszer bevezetéséről, melynek az egyenlőségen kell alapulnia, és tükröznie kell az Unió demográfiai és földrajzi összetételét. Ezt az új rendszert a 27 tagállam belépését követő első új Bizottság http://www.doksihu 24 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz

biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. megalakulásakor kell alkalmazni, ezt megelőzően ugyanis minden egyes belépőnek egy biztosi hely jár. A francia-német gyökerű javaslat alapján 2009 után az Európai Bizottság tagjai két csoportot alkotnának. Egyrészt egy 15 fős kollégiumot, amelybe az Európai Bizottság elnöke és a Külügyminiszter mellett 13 európai biztos tartozik, másrészt az elnök által kinevezett, de szavazati joggal nem rendelkező biztosok csoportját. Az erre vonatkozó rotációs szabályokat, mellyel tulajdonképpen a tagállamok egyenlőségét hivatottak biztosítani, ugyancsak az Európai Tanácsnak kell meghatároznia, úgy, hogy azok megalkotásánál

figyelembe vegye Európai földrajzi és politikai egyensúlyát és persze a tagállamok sokféleségét. Megjegyezendő, hogy a javaslat elsősorban a Konvent Elnöksége és a nagyobb tagállamok támogatásának eredménye, a kis- és közepes tagállamok és tagállam-jelöltek joggal tartanak attól, hogy az Európai Tanács ilyen módon történő beépítése az EU intézményrendszerébe újfajta alá-fölérendeltségi viszonyokat eredményezhetne az egyes alapintézmények között. Másrészt pedig gátat szab az intézményrendszer demokratikus működésének, azáltal, hogy a jelenlegi rotációs rendszertől eltérően messzemenően nem objektív kritériumok alapján kívánja szabályozni a tagállami jogegyenlőséget. Azaz a javaslat önmagában sérti az „egy tagállam-egy biztos” elvet, még akkor is, ha a rotációs rendszer beiktatása ezt a hiányosságot valamennyire korrigálná. Több szerző is jogosnak és logikusnak is ítéli meg azt az

ellenvetést, hogy a jelenlegi 20 biztos helyett létrehozandó 25 biztos minőségi különbséget nem eredményez és a jelenlegi szabályok alapján a 27 tagállamból álló Unió létrehozásáig módosítás jogilag nem is lenne szükséges. Az Európai Tanács minősített többséggel tenne javaslatot a Bizottság elnökének személyére, akit aztán az Európai Parlament választ meg egyszerű többséggel. A Bizottság tagjaira vonatkozóan a tagállamok 3-3- javaslatot tesznek, érdekes, hogy közülük legalább egy nőnek kell lennie. A tagokat a Bizottság elnök-jelöltje választja ki Az, hogy az alkotmány-tervezet értelmében a Bizottság intézményileg alárendelődne az Európai Parlamentnek, nem csupán a Bizottság elnökének ez utóbbi általi megválasztásában, hanem számos egyéb rendelkezésben is megnyilvánul: http://www.doksihu 25 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a

szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Bizottság mint testület az Európai Parlamentnek tartozik felelősséggel, egy esetleges bizalmatlansági indítvány elfogadása esetén a Bizottság összes tagjának le kel mondania (amely szabályozás az eddigiek során is így volt), a tervezet azonban szinte nevén nevezi a miniszteri felelősség fogalmát, melynek értelmében „a Bizottság elnöke felelős az Európai Parlamentnek a biztosok tevékenységéért” – azaz az Európai Parlament szinte már-már rendelkezne a biztosok mandátumával. Az alkotmány-tervezet potenciális vesztesének mindenképpen a Bizottság tűnik. Az unió szervei közti – eddig is – kényes viszony a tervezet értelmében

mindenképpen az Európai Tanács és az Európai Parlament javára dőlne el. Az Európai Bizottság új feladatainak meghatározásából hiányzik például több olyan lényeges feladat megfogalmazása, amely a jelenleg hatályos EK-Szerződésben egyértelművé teszi, hogy a Bizottság a közösségi jog végrehajtásának ellenőre és a közösségi szintű végrehajtó hatalom letéteményese. A Bizottság munkájának hangsúlya a közös piac szabályszerű működésének biztosítása helyett az általános európai érdekek támogatására helyeződött át, és többek között kimaradt a Bizottság saját döntési hatáskörére történő hivatkozás. Ezen lényeges momentum helyett utalás található a költségvetés végrehajtására és a programok irányítására, valamint egyes koordinációs, végrehajtási és intézményközi együttműködést biztosító – ámde kevésbé lényegi – funkciókra.20 „Az Európai Bizottság elnökének Európai

Parlament által minősített többséggel történő megválasztása és az Európai Tanács azonos módon történő megerősítése az európai politikai ellenpólusok ütközésének foglyává válhat.” Bár az ellentétes színezetű párttöbbségek esetén a politikai kompromisszum kikényszerülhet, ami merőben alááshatja az európai polgárok európai demokratikus rendbe vetett bizalmát, ami pedig a ma is meglévő bizalomhiányt csak tovább súlyosbíthatja.” 21 20 Dr. Forgács Imre: Születőben az Európai Alkotmány c tanulmány, Európai Jog 2003/4 szám, HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2003, 7 old 21 Godos Árpád – Ódor Bálint: Az Európai Konvent és Magyarország helye az integrációban c. tanulmánya alapján, Európai Tükör 2003/3. szám 53 old http://www.doksihu 26 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és

egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Belgium, Hollandia, Németország és Nagy-Britannia kivételével minden állam ragaszkodik az egy állam – egy biztos elvhez. 4. Miniszterek Tanácsa – Töltsék-e be a funkciókat a soros elnökség miniszterei helyett ezentúl állandó elnökök, illetve tegyék-e nyilvánossá a törvényhozással foglalkozó üléseket? A Tervezet szerint a Miniszterek Tanácsa az Európai Parlamenttel együtt látja el a jogalkotói feladatokat. Ezen túlmenően a Tervezet külön nevén nevezi a Miniszterek Tanácsának a költségvetési, politikaformáló és koordinációs feladatköreit. A javasolt reform fő eleme azonban az, hogy a miniszteri tanácsi elnöklés módszere vertikálisan négy típusra oszlana fel: - ún.

Általános és Jogalkotási Ügyek Tanácsa (The General Affairs and Legislative Council), amelynek a Tanács összehangolt működését kell biztosítania, és melyet a Tanács főtitkára elnökölne. Ez a tanács az általános ügyekkel kapcsolatos működése során a Bizottsággal együttműködve készíti élő az Európai Tanács üléseit és gondoskodik az itt született döntések végrehajtásáról. Jogalkotási funkciójának gyakorlása során pedig az Alkotmány előírásai szerint a Parlamenttel együtt elfogadja az európai törvényeket és kerettörvényeket. Ilyen esetekben a tagállamok kötelesek biztosítani azon miniszteri szintű képviselőiket, akik a napirend tárgyalásához szükséges szakértelemmel rendelkeznek. - Az előbbi tanácsból kiemelésre és újonnan létrehozásra kerül az ún. Külkapcsolatok Tanácsa (The Foreign Affairs Council, Relex). E tanács az Európai Tanács által meghatározott stratégiai irányelvek alapján

kialakítja az Unió külpolitikáját és biztosítja az összehangolt cselekvést. A Külügyek Tanácsát az Unió újonnan megválasztandó külügyminisztere elnökölné. - Az Ecofin, Euro-csoport és a Bel- és Igazságügyi Tanács elnökét e tanácsi formáció tagjai két évre választanák meg maguk közül. - Az egyéb tanácsi formációk (mezőgazdaság, közlekedés, környezetvédelem) elnöklésénél megmaradna a rotáció elve. iparpolitika és http://www.doksihu 27 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az Alkotmányban felsorolt területeken kívül a

döntéshozatalban a minősített többségi szavazás válik alapszabállyá. A fentiek értelmében öt tanácsi formáció kerül felállításra (Általános Ügyek Tanácsa, jogalkotási, külkapcsolatok, gazdasági és pénzügyi, igazságügyi és biztonsági. Az Európai Tanács európai határozatban azonban megállapítja a Miniszterek Tanácsának további formációit. A nevezett két első tanácsi formáción kívüli tanácsi testületekről az Európai Tanács dönt, valamint azokról a rotációs szabályokról is, melyek értelmében a tagállamok évente váltanák egymást az egyes tanácsi formációk elnökségében. Azaz az Európai Tanács egyhangú döntésével ezekben a formációkban egy éves időtartamra állandó elnököket nevezne ki, melynek során kötelessége a tagállamok közti politikai és demográfiai egyensúly fenntartása.22 Franciaország, Nagy-Britannia, Spanyolország és Málta támogatják, hogy a soros elnökség miniszterei helyett

állandó elnökök töltsék be a miniszteri tanácsi funkciókat, a többi tagállam azonban ellenzi ezt. A felmerült kérdés kapcsán, hogy a Miniszterek Tanácsának ülései nyilvánossá váljanak-e, megjegyezendő, hogy Magyarország, Ausztria, ĺrország, Nagy-Britannia és Svédország teljességében, a többi állam pedig csak az ülések elejét és végét tennék nyilvánossá. 5. Európai Parlament – Nemzeti Parlamentek – Beleszólhassanak-e a nemzeti parlamentek abba, hogy mi tartozik uniós és mi nemzeti hatáskörbe? Maximálódjon-e a Parlament létszáma? Eredetileg a bővítés kapcsán már az Amszterdami Szerződés is rendelkezett a Parlament leendő létszámáról, és kimondta, hogy a testület képviselőinek száma nem haladhatja meg a 22 Gordos Árpád – Ódor Bálint: Az Európai Konvent és Magyarország helye az integrációban c. tanulmány, Európai Tükör 2003/3. szám 53-55 old http://www.doksihu 28 BGF KKFK Elektronikus

Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 700 főt. A Nizzai Szerződés azt a feladatot kapta, hogy ezen belül felossza a képviselői helyeket az egyes akkori jelenlegi és jövőbeni tagállamok között. A Szerződést kidolgozó kormányközi konferencia során azonban nem sikerült olyan alternatívát elfogadni, amely rendezni tudta volna a maximált 700 fős testület képviselői helyeit, ezért a Nizzai szerződés végül 732 főben állapította meg a 27 tagú Unió parlamenti képviselőinek számát. Az Alkotmány-tervezet értelmében az Európai Parlament tagjainak létszáma nem haladhatja meg a 732 főt, és

az állampolgárok képviseletének „degresszíven arányosnak” kell lennie, a legkisebb tagállamoknak négy hely járna. Rögzítésre kerül továbbá, hogy a 2009-es Parlamenti választásokat megelőzően az Európai Parlament új összetételéről az Európai Tanácsnak kell döntenie, mely döntés eredményeként az új struktúrának a Parlament javaslatán és egyetértésén kell alapulnia, és az állam- és kormányfők egyhangú döntéssel kifejezett akaratát kell tükröznie. A taglétszámot érintő változáson túlmenően az Alkotmány tervezetet általánosságban jellemzi az Európai Parlament és a tagállami parlamentek szerepének jelentős növelése, amit többek között az is alátámaszt, hogy az Európai Bizottság elnökét az Európai Parlament választja, mely döntés alapjaiban érinti az eddigi intézményrendszeri egyensúlyt. Ugyancsak erre az erősítő tendenciára utal, hogy az uniós döntéshozatalban a Parlamenttel

együttműködésben történő együttdöntési eljárás - azaz a Parlament társjogalkotói szerepének - jelentős mértékű kiterjesztésére kerül sor. A Parlament fontos szerepet kap továbbá a demokratikus deficit mérséklésében, a stratégiai jellegű anyagok megtárgyalásában és a választott EU intézményi vezetők beszámoltatásában. „Az intézményi reformok első számú nyertesei azonban minden kétséget kizáróan a tagállamok nemzeti parlamentjei.” – olvashatjuk számos, az Alkotmány-tervezet értékelése tárgyában született mű sorai közt. Ez pedig nagyon jól jelzi az alkotmány szerkesztőinek arra irányuló törekvését, hogy eleget tegyenek a tagállamok demokratikus kontrollal kapcsolatos növekvő várakozásának. Egyértelmű az a tény, hogy a nemzeti parlamentek szerepe részben a szubszidiaritás elvének fokozottabb, előzetes politikai jellegű ellenőrzésén keresztül valósulhat meg. A nemzeti parlamentek tehát az uniós

jogszabály-tervezetekkel kapcsolatban jelentős felhatalmazást kapnának a szubszidiaritás és az arányosság elve betartásának ellenőrzésére. Valamennyi http://www.doksihu 29 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. jogszabálytervezetet – az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal egyidejűleg – véleménynyilvánítás céljából meg kell küldeni a nemzeti parlamenteknek is. A nemzeti parlamenteknek hat hét áll rendelkezésre, hogy a tervezetet megvitassák, mely időtartam egyben ügydöntő jelentőségű is, tekintettel arra, hogy e határidő elteltéig a különféle

munkacsoportok szintjén nem születhetnek döntések, illetve előzetes megállapodások; a miniszteri szintű döntéshozatalra pedig ugyancsak felfüggesztő hatállyal bír. A nemzeti parlamentek ellenőrző szerepe ugyanakkor – külön Jegyzőkönyv értelmében - az Európai Unióval összefüggő kört illetően saját kormányaik felett is erősödne. A nemzeti parlamentek megerősítésének szándéka tehát egyértelműen kitűnik a fent említett alkotmányos rendelkezésekből, ugyanakkor az sem elhanyagolható, hogy az Alkotmánytervezet csak külön jegyzőkönyvbe foglaltan tartalmazza ezen rendelkezéseket, mellyel jelzi azon szándékát, hogy az alkotmány készítői továbbra is „távol tartják magukat a tagállamok belső, alkotmányos-közjogi folyamataiba történő beavatkozástól.” 5. Európai Külügyminiszteri poszt létrehozása – Összevonják-e a külügyi biztos és a külügyi főmegbízott státuszát? A külügyminiszteri poszt

létrehozására vonatkozó alkotmányos cikk az egyik legfontosabb újítás az egész alkotmánytervezetben, mert egy teljesen új intézményt állít fel. Az Európai Tanács a Bizottság elnökével egyetértésben minősített többséggel megválasztja az Unió külügyminiszterét, szögezi le a tervezet. A külügyminiszter a közös kül- és biztonságpolitika végrehajtását a Tanács felhatalmazása alapján végzi, és „javaslataival hozzájárul a közös külpolitika, valamint a közös biztonság –és védelempolitika kialakításához, amelyet a Tanács felhatalmazása alapján végez.” A közös külpolitika tehát továbbra is lényegében véve kormányközi jellegű maradna a tagállami vétó alkalmazásával, ezért változatlanul főként az Európai Tanács és a Külügyi Tanács hatáskörébe tartozik. Az uniós külügyminiszter azonban fokozottabban felhasználhatja majd a bizottság által irányított, gazdasági jellegű befolyásolási

eszközöket, tekintettel arra, hogy személye összekapcsolja a Tanácsot a Bizottsággal. Az Európai külügyminiszter egyben a Bizottság egyik alelnöki funkcióját is ellátja, mely szerepkörében a külkapcsolatok kezeléséért és az Unió külső fellépése más vonatkozásainak http://www.doksihu 30 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. koordinálásáért felelős. A Bizottság e felelősségi köreinek gyakorlása során, s kizárólag ezen felelősségek keretében, „a külügyminiszterre a bizottsági eljárások a kötelezőek”, ami azt jelenti, hogy rá többek között a

kereskedelempolitika terén nem a Tanácson belüli eljárások lesznek kötelezőek . Dánia, Svédország, Észtország ellenezte; Belgium, Finnország az Európai Bizottság alárendeltségében, a többi állam pedig az Európai Bizottság és a Miniszteri Tanács együttes alárendeltségében képzelné el az újonnan felállítandó külügyminiszteri posztot. 6. Minősített többségi szavazás / Kettős többségi szavazás – avagy csökkentsék-e azon területek számát, ahol nemzeti vétó van / a tagállamok és a népesség egyszerű többsége, vagy a tagállamok egyszerű többsége, a népesség háromötöde kelljen-e az érvényes döntés megszületéséhez? A döntéshozatali rendszer egyik kulcskérdésének a minősített többségi szavazás aránya tekintendő: a ”föderalisták” szerint 25 vagy több tagállam esetén végképp nem tartható fenn az egyhangú döntéshozatal. A „nemzetek Európájá”-nak nevezett álláspont hívei viszont

csakis a tagállamok vétójogának fennmaradásában látják a tagállami szuverenitás garanciáját a legfontosabb szabályozási területeken. Az Alkotmányszerződés tervezete újabb jelentős lépést tett, amikor úgy rendelkezett, hogy a „Tanács döntéseit – fő szabályként – minősített többségi döntéssel hozza”. A Konvent javaslata szerint a jelenleg hatályos döntéshozatali rendhez képest, az uniós politikákról szóló részben mintegy 50 esetben változna az előírás, azaz a korábbi egyhangúságot a minősített többségi szavazás váltaná fel. Az alkotmányos szerződés tervezet 2009. november 1-jéig fenntartja a minősített többségi szavazás nizzai meghatározását, amely meglehetősen bonyolult szavazási rendet írt elő a 25 tagállam számára. A minősített többségi szavazás új definíciója csak 2009 november 1-jén lépne hatályba, akkor is, ha az Alkotmányt ezt megelőzően már elfogadják. Addig megmaradnak a

korábbiak során lefektetett szavazati súlyok, melyek inkább pozitív diszkriminációt jelentenek a kisebb és közepes méretű országoknak, tekintettel arra, hogy a szavazatok száma nem igazodik pontosan a népességhez, hanem degresszíven arányos, vagyis http://www.doksihu 31 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. minél kisebb egy állam, arányosan annál több szavazat van. Az Európai Tanács minősített többséggel dönthet arról, hogy a jelenlegi szavazati rendszer 2009 után további három évig fennmaradjon. Ellenkező esetben az Unió áttérne az ún „kettős minősített

többségi” szavazatrendszerre, melynek értelmében csak az a döntés érvényes, amely mögött a tagállamok egyszerű többségének és a népesség háromötödös demográfiai többségének kell felsorakoznia (azaz egy döntéshez a 25 tagú Unióban legalább 13 ország igen szavazata szükséges, továbbá az, hogy e 13 ország lefedje az uniós népesség háromötödét.) Abban az esetben viszont, ha a Tanács – ideértve a Miniszterek Tanácsát és a tagállamok vezetőiből álló Európai Tanácsot is – nem a Bizottság előterjesztése alapján döntene egy bizonyos javaslatról (illetve kül –és biztonságpolitikában az uniós külügyminiszter előterjesztésére), akkor a hivatkozott küszöb megemelkedik, azaz érvényes döntéshez a tagállamok kétharmadára és a népesség 60 százalékára lesz szükség. A szavazási szabályokba beépítettek egy ún „rugalmassági klauzulát” (passarelle-záradék), amely lehetővé teszi, hogy az Európai

Tanács konszenzusos döntését követően egy tanácsi formáció egy adott területen átálljon a minősített többségi szavazásra, amennyiben ezen területen normális körülmények között az egyhangú döntés a szabály (többek között ide sorolható a pénzügyi tanács adózással kapcsolatos kérdései). Amennyiben a tagállamok ez utóbbi szavazási rendet kívánják, a döntésről legalább négy hónappal korábban értesíteniük kell a nemzeti parlamenteket. Az új, 2009-től bevezetésre kerülő döntéshozatali szavazási rendszer – amely az említetteknek megfelelően a döntést a tagállamok feléhez és az uniós össznépesség 60 százalékának támogatásához köti – egyértelműen a nagyobb államoknak kedvez. Az új alaptörvény azonban több kritika szerint nem korlátozza kellő mértékben a nemzeti vétó lehetőségét. Ennek kiváló bizonyítéka, hogy például a struktúrális támogatások kérdésében ugyan átmenetileg megmarad

a nemzeti vétó, azonban csak 2007-ig (a következő pénzügyi időszak letárgyalásáig), ami akár hátrányosan is érintheti az újonnan csatlakozó államokat.23 Ausztria, Irország, Finnország, Lengyelország és Nagy-Britannia nem lelkesedett azon ötletért, melynek értelmében csökkenne azon területek száma, ahol a nemzeti vétó lehetősége fennáll, a többi állam azonban támogatta azt. http://www.doksihu 32 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Belgium, Finnország, Németország, Görögország, Portugália, Lengyelország a szavazási renden belül a tagállamok és a

népesség egyszerű többségéhez kötött változatát támogatják, Magyarország azonban a nizzai szerződés által kivívott szavazási rend talaján áll. 7. Európai Népek Kongresszusa A Konvent elnöke javaslatot tett az Európai Népek Kongresszusának felállítására, amely az európai politikai élet képviselőinek kapcsolttartó és konzultációs fórumaként szolgálna. A Kongresszus évente egyszer ülésezne, tagjait egyharmad részben az Európai Parlament képviselői, kétharmad részben pedig nemzeti parlamenti képviselők adnák.24 7. A közös kül- és biztonságpolitikát érintő változások A fentiekben említett uniós külügyminiszteri poszt felállításán túlmenően a közös kül –és biztonságpolitika területé számos újítás bevezetése érdemel említést.25 Az alkotmánytervezet külön, részletes cikk keretében foglalkozik a „Közös kül –és biztonságpolitika végrehajtásának különleges előírásaival”, melynek

főbb jellemzői az alábbiakban foglalhatók össze: Az Európai Tanács határozza meg az Unió stratégiai érdekeit és a közös külpolitika céljait. A miniszterek Tanácsa megtervezi ezt a politikát az Európai Tanács által kialakított stratégiai irányvonalak keretében és az Alkotmány vonatkozó része rendelkezéseinek megfelelően. Az Európai Tanács és a Miniszterek Tanácsa egyhangúlag – kivéve az Alkotmány harmadik részében taxatív felsorolt eseteket - meghozzák a szükséges „európai döntéseket”. Azaz ezen a területen nem jönnek létre a dolgozat első felében részletesen bemutatott európai törvények és kerettörvények. Ugyanakkor ezen a területen is fennáll a lehetősége annak, hogy az Európai Tanács egyhangúan döntsön arról, hogy egy meghatározott ügyben ne egyhangúan, 23 Szájer József beszámolója az Európai Konvent munkájáról, www.konvent hu Gordos Árpád – Ódor Bálint: Az Európai Konvent és Magyarország

helye az integrációban c. tanulmány, Európai Tükör 2003/3. szám 55 old 25 Csejtei István: Az Európai Konvent alkotmánytervezetének külpolitikai és védelmi vonatkozásai c. tanulmány, Európai Tükör 2003/4-5. szám 54-63 old 24 http://www.doksihu 33 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. hanem minősített többséggel cselekedjen, kivéve a tervezet harmadik részében felsorolt eseteket. A közös kül –és biztonságpolitikát az Unió újdonsült külügyminisztere és a tagállamok hajtják végre nemzeti és uniós eszközök felhasználásával. A közös biztonság –és

védelempolitika a közös kül- és védelempolitika integráns részét képezi, amely operatív képességgel ruházza fel az Uniót, mely eszközöket az Unió az Unión kívüli küldetésre használhatja fel békefenntartás, konfliktus-megelőzés és a nemzetközi biztonság megerősítése céljából az ENSZ alapokmányával összhangban. A közös biztonságés védelempolitika magában foglalja az Unió közös védelempolitikájának fokozatos kialakítását is, amely azonban – szögezi le a tervezet – összeegyeztethető lesz az Észak-atlanti Szerződés keretében kialakított közös biztonság –és védelempolitikával. Az operatív követelmények meghatározására és az intézkedések kidolgozására Európai Fegyverzeti, Kutatási és Katonai-képességi Ügynökséget állítanak fel. Új elemként tűnik fel, hogy a Tanács egy feladat végrehajtásával tagállamok egy olyan csoportját is megbízhatja, mely tagállamainak „megvan a szükséges

képessége és elhatározása arra, hogy ezt a feladatot megvalósítsák. 7.1 A tervezet által létrehozott rugalmas együttműködési formák Azon tagállamok, melyeknek a katonai képessége magasabb színvonalú, s melyek igényesebb küldetésekre vonatkozóan, elkötelezettebb jellegű kötelezettségeket vállaltak, az Unió keretében ún. Struktúrált együttműködést valósítanak meg, melynek részes államait az Alkotmányos Tervezethez későbbiekben csatolandó jegyzőkönyv sorolná fel. Amennyiben egy tagállam a későbbiek során részt kíván venni ebben az együttműködésben – azaz elfogadja az ezzel járó kötelezettségeket -, ezen szándékáról tájékoztatja az Európai Tanácsot, melyet követően az említett tagállam kérésére a Miniszteri Tanács az ezen együttműködés képviselőiből álló formációban vitát folytat erről. A Tanács felkérheti a struktúrált együttműködésben részes tagállamokat, hogy uniós szinten

hajtsanak végre különféle – többek között leszerelési műveletekkel, humanitárius és konfliktus-megelőzési feladatokkal kapcsolatos – feladatokat. http://www.doksihu 34 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az együttműködés előbbiekben részletezett fajtája mellett a tervezet a kölcsönös védelem terén bevezeti az ún. „Szorosabb együttműködés” uniós kereteken belüli fogalmát, amíg a közös uniós védelempolitika létre nem jön. Ezen együttműködési formáció esetében, ha a benn részt vevő valamely tagállam saját területén fegyveres agresszió

áldozatává válik, akkor értesíti a helyzetről a többi részes államot és támogatást kér tőlük, melyek az összes rendelkezésre álló eszközzel segítséget nyújtanak számára. Ez az együttműködési forma – szemben az előbbi, kizárólag magasabb színvonalú katonai képességgel rendelkező tagállamok számára nyitva álló csoportosulással – az Unió valamennyi tagállama számára nyitva áll. Amennyiben valamely tagállam csatlakozni kíván ehhez a csoportosuláshoz, ugyancsak tájékoztatni köteles az Európai Tanácsot, amely azonban az esetleges felvétel kapcsán a csoportosulásban részes tagállamok képviselőivel folytatandó tárgyalásokat nélkülözve veszi fel a tagállamot a részes államok jegyzékébe. 6.1 Szolidaritási klauzula Az Unió és tagállamai közösen lépnek fel a szolidaritás szellemében, ha egy tagállam terrorista támadás, illetve természeti vagy ember okozta katasztrófa áldozatává válik. Az Unió

ilyen esetben minden rendelkezésre álló eszközt mozgósít annak érdekében, hogy az ilyen és hasonló sajnálatos eseményeket megakadályozzák, a demokratikus intézményeket és a polgári lakosságot megvédelmezzék, és az adott tagállamot saját területén politikai hatóság kérésére támogassák. A fenti együttműködési formák azt teszik lehetővé, hogy a tagállamok egy csoportja a védelempolitika terén a többiektől elkülönülve, közösen lépjen fel. Ennek értelmében létrejön a lehetősége a tagállamok egy szűk csoportja intenzív kooperációjának, ami a jövőben esetleg „többsebességes” előrehaladást jelenthetne ezen a területen. V. AZ EURÓPAI ALKOTMÁNY FELÉPÍTÉSÉRŐL TÖMÖREN http://www.doksihu 35 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti.

Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Valéry Giscard d’Estaing a Konvent elnökeként, valamint Giuliano Amato és Jean-Luc Dehaene a Konvent elnökhelyetteseiként 2003. július 20-án az Európai Tanács thesszaloniki ülése elé terjesztette az „Egy Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerződéstervezetet”. „Tökéletlen, de a reméltnél jobb” – fogalmazott zárszavában a Konvent elnöke, s e véleményben osztozott az alkotmányozó gyűlés szinte valamennyi résztvevője. Valéry Giscard D’Estaing konventelnök a konszenzus megszületéséről nyilatkozva úgy vélte, hogy az Európai Konvent az „EU-t alapító politika hagyományainak szellemében dolgozott, és az eddigi törekvések közé illeszkedik az alkotmány tervezete is, amely az uniós idealizmust ötvözi az

előrehaladást jelentő újítás politikájával, illetve a teremtő politikai realizmussal.”26 Az alkotmánytervezet kompromisszum eredménye. Valamennyi politikai csoportnak, parlamenti és kormányzati képviselőnek maradt hiányérzete, ám a megegyezés érdekében félretették kifogásaikat. A nyitva maradt kérdésekben a dolgozat későbbi részében részletesen tárgyalandó, 2003 októberében kezdődött kormányközi konferencia volt hivatott dönteni. Az alkotmány maga négy fő részből és összesen 450 szakaszból áll: 1. Az első rész – amely a hagyományos értelemben vett nemzeti alkotmányoknak feleltethető meg – 59 paragrafust tartalmaz. Az Európai Unió létrehozásának, valamint a közös célok elérése érdekében – az egyes tagállami hatáskörök Unióra történő átruházásának deklarálásával kezdődik, amit az uniós céljainak meghatározása követ. Nyolc bekezdés a közösségi döntési hatásköröket rögzíti,

felsorolva a kizárólagos kompetenciák területeit (monetáris és kereskedelmi politika, vámunió), azokat, ahol az unió és a nemzetállamok megosztva gyakorolják a döntési jogokat (belső piac, bel- és igazságügyek stb.), valamint azokat, ahol az unió a jelen dolgozat első részében részletesen bemutatott kiegészítő szerepet tölt be. Az alkotmány kimondta az uniós jog elsődlegességét a tagállamokéival szemben. Az első rész következő 10 paragrafusa az EU fő intézményeinek felépítését és viszonyait részletezi. Az ezt követő 6 bekezdés az uniós jogalkotásról szól, részletesen leírván a korábbi 15-ről 6-ra csökkenő jogi eszközök típusait. Külön bekezdések szólnak a közös kül-, valamint biztonsági és védelmi politikáról. Az első rész befejező szakaszai szerint egy tagállam uniós jogai felfüggeszthetőek, ha súlyosan és folyamatosan megsértette az uniós értékeket. A tervezet nyíltan kimondja továbbá, hogy

bármely tagállam kiléphet az EU-ból, e döntés http://www.doksihu 36 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. következményeiről azonban tárgyalásokat kell folytatnia az Unióval. A kilépés bejelentésétől számított két év múlva az alkotmány hatálya mindenképpen megszűnik a távozó ország területén. 2. A második rész az „Unió alapjogi chartája” címet viseli és a 2000 decemberében Nizzában elfogadott, de akkor kötelező erővel egyelőre nem felruházott alapvető jogok chartáját emeli be 50 bekezdésben az alkotmány tervezetébe. A charta listája az alapvető

emberi jogokkal kezdődik, majd számos szociális és munkaügyi alapjogot – többek között a dolgozók tájékoztatáshoz való jogát, a kollektív tárgyalás és sztrájk jogát és az egészségügyi ellátáshoz való jogot – rögzít. Az uniós állampolgári jogok között a charta az európai parlamenti szavazáson való részvételt, valamint a tagállamok területén való szabad mozgást garantálja. A második rész függeléke a nemzeti parlamentek új szerepét határozza meg jegyzőkönyv formájában, mely szerint minden tagállam törvényhozása hat héten belül jelezheti, ha megítélése szerint egy közösségi törvényjavaslat sérti a szubszidiaritás elvét. A Bizottság ezzel kapcsolatos végső döntése pedig az Európai Bíróság elő megtámadhatóvá válik. 0. A harmadik, s egyben legterjedelmesebb rész az „Unió politikái és működése” címet viseli, mely meghatározza az Unió céljait, valamint a tagállamok és az uniós

intézmények jogait, kötelességeit és együttműködésének fő szabályait részletezi az egyes közösségi szakpolitikai területeken. Ebből a részből derül ki, hogy az alkotmány mely kérdésekben tartja fenn a nemzeti vétó lehetőségét, illetve itt rendelkezik a tervezet a közösségi költségvetés kidolgozásáról is, mely tekintetben a jövőben az Európai Parlament a Miniszteri Tanáccsal egyenrangúan vesz részt. 0. A negyedik rész az „Általános és záró rendelkezések” címet viseli, és mindössze 9 zárórendelkezésben deklarálja, hogy az alkotmány az EU meglévő alapszerződéseinek helyébe lép. Megjelenik, hogy az alkotmány hatályosulásának feltétele, hogy azt valamennyi tagállam ratifikálja. Amennyiben az alkotmányt létrehozó szerződés aláírásától számított két éven belül a tagállamok négyötödében ez megtörténik, ám a többiben nem, a probléma az Európai Tanács elé kerül. Az alkotmány négy részét

számos jegyzőkönyv (pl. Jegyzőkönyv a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról, illetve az Eurót bevezető tagállamok minisztereinek informális ülésezéseiről), és a jegyzőkönyvek kiegészítéseként tett nyilatkozat (pl. Nyilatkozat az Európai Külügyi Szolgálat jövőbeni létrehozásáról) követi. 26 Kecskés László: EU jog és jogharmonizáció, HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2003, 188 old http://www.doksihu 37 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. „Jó kiindulási alap” – hangozatták a kormányfők 2003. júniusában a

Thesszalonikitől nyolcvan kilométerre fekvő Porto Karraszban tartott Európai Tanács ülésén, ahol a Konvent elnöke átnyújtotta a tervezetet az EU soros elnökségét ellátó Görögország miniszterelnökének. Az már ezen a helyszínen nyilvánvalóvá vált, hogy a tagállamok és a 10 csatlakozó ország közötti igazi egyezkedés majd csak az októberbe kezdődő kormányközi konferencián veheti kezdetét, ahol a fejezetek pontról pontra újratárgyalásra kerülnek. „Sikerül-e az egységes európai piac kiépítése után a közel harminc országot egyesítő Európa politikai egységét közjogi-intézményi eszközökkel létrehozni, úgy, hogy az új Alkotmány alapozza meg egy hatékony, globális közigazgatási rendszer működését, de egyúttal tartsa tiszteletben a tagállamaik nemzeti-kultúrális különbözőségeit, szuverenitás- és demokrácia iránti igényét?”27 VI. A KORMÁNYKÖZI KONFERENCIA CÉLJA ÉS EREDMÉNYEI28

Thesszalonikiben az állam- és kormányfők a menetrendet illetően csupán abban állapodtak meg, hogy a Kormányközi Konferencia során „minél hamarabb” be kell fejezni a tárgyalásokat, és a európai polgárokkal még a 2004. júniusi európai parlamenti választások előtt meg kell ismertetni az alkotmányt. A Kormányközi Konferencia célja az, hogy a másfél évi egyeztetést követően kialakult alkotmánytervezet szövegétől a konferencia a lehető legkisebb mértékben térjen el. A tárgyalások gyors lezárását természetesen számos nagyobb állam – Franciaország, Németország, a Benelux államok, Dánia stb. - is helyeselte, míg a maradék jelenlegi és jövőbeni tagállam – köztük Magyarország is – nyitottabbnak mutatkozott a vitára, és tartalmi módosításokat is szívesen eszközölt volna. A konferencia különböző helyszíneken és két szinten - állam- és kormányfői, illetve külügyminiszteri tárgyalásokon – zajlik. 27

Dr. Forgács Imre: Születőben az Európai Alkotmány c cikk, Európai Jog 2003/4 szám, HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 7 old 28 Gordos Árpád- Ódor Bálint: Az Európai Unió alkotmányozó Kormányközi Konferenciájának alapszaka c. tanulmány, Európai Tükör 2004/1. szám http://www.doksihu 38 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Kormányközi Konferencia alapszakaszának tekintett folyamata az októberi római nyitó üléstől a decemberi brüsszeli csúcsig tartott, és maga is három további szakaszra bontható: 1. A „problémafeltárás” időszaka, amely amellett, hogy

összegyűjtötte a tagállami javaslatokat, az elnökségi kérdőívek és az ezekre adott válaszok alapján a közös álláspontformálás kezdetét jelentette. A fő célkitűzések terén az intézményi és döntéshozatali reformot érintő elemek mellett több ország esetében megjelentek nem intézményi jellegű, ország-specifikus érdekek is: A felvetések első csoportjában a Bizottság összetételével és az Európai Tanács elnöke feladatkörének pontos meghatározáséval, továbbá a minősített többségi szavazás új kritériumrendszerével kapcsolatos felvetések jelentek meg. Tíz állam prioritásai között szerepelt a korábbiakban hangoztatott „egy ország – egy biztos” elve. Lengyel-spanyol prioritásként a javasolt kettős többség helyett a nizzai szavazati súlyozáshoz való visszatérés jelentkezett. A felvetések második csoportja az EU kül- és védelempolitikájának tervezett reformjára irányult. Több résztvevő oldaláról

felmerült, hogy a kritikus érdemi észrevételeken túlmenően szükségesnek tartják a vonatkozó rendelkezések megvitatását is. Végül pedig a nem-intézményi jellegű felvetések sorát a magyar – a dolgozat hátralévő részében részleteiben is tárgyalandó – kisebbségi jogi javaslat mellett a keresztény örökség Preambulumban történő megjelenítésére irányuló, szám szerint 7 ország által felterjesztett javaslat gazdagította. Ide sorolható továbbá Portugáliának a tagállami egyenlőség megjelenítésére vonatkozó felvetése, valamint a Svédország oldaláról jelentkező, a nemek egyenlőségének kimondására vonatkozó javaslat. Az első októberi ülés során konkrétan megtárgyalásra került a Tanács jogalkotói funkciója, a tanácsi formációk és a Tanács elnökségének rotációs rendszere. Pár héttel később került sor a Bizottság összetételére, az uniós külügyminiszteri poszt létrehozására, valamint

egyszersmind valamennyi intézményi kérdésre (Európai Parlament összetétele, a minősített többség meghatározása) vonatkozó javaslat megvitatására. http://www.doksihu 39 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az első szakasz végén a napirenden szereplő kérdések három, egymástól jól elválasztható csoportja vált megkülönböztethetővé: - intézményi kérdések - kül- és védelempolitika - nem intézményi felvetések. Bár számos tudósítás alapján az első szakasz a nyitott és demokratikus munkamódszer szellemében telt el, az áttekinthetőség mégsem javult

és igazán érdemi megoldás egyetlen pont kapcsán sem született, sőt a nem-intézményi kérdéskörben számszerint szinte száz kérdés megvitatása merült fel igényként. 2. A 2003 novemberének végéig tartó „problémaelemzés és a megoldáskeresés időszaka” felölelt különféle írásos információkéréseket, tagállami írásos állásfoglalásokat, elnökségi javaslatokat és legmagasabb szintű többoldalú konzultációkat is. Ezen szakasz legfontosabb érdemének egy új kompromisszumos elnökségi csomagjavaslat kidolgozása tekinthető, melyben az olasz elnökség 38 kérdésben tett javaslatot a Konvent által kidolgozott tervezet módosítására, és melyet az elnökség a résztvevőkkel tartott kétoldalú találkozók és a résztvevők közti magas szintű megbeszélések alapján dolgozott ki. Az új javaslatcsomagban a módosított javaslatok három, egymástól jól elkülöníthető csoportja körvonalazódott: - nem intézményi

felvetések (melynek tekintetében a legtöbb javaslat érkezett, mely azonban nem sorolható az érzékeny politikai kérdések közé); - kül- és védelempolitika (melynek kapcsán a szakasz további tárgyalásain rendszeres, háromoldalú brit-francia-német egyeztetésekre kerül sor a vonatkozó kompromisszumos szövegjavaslat kidolgozása céljából); - intézményi és döntéshozatali reformcsomag (melynek tekintetében csak a politikailag kevésbé érzékeny elemekkel összefüggésben születtek kompromisszumra törekvő javaslatok). 3. A konferencia záró szakaszának tekintett „letisztulás időszaka” a legégetőbb kérdésekben egymásnak feszülő álláspontok feloldására koncentrált. http://www.doksihu 40 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus

könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Első alkalommal került sor az intézményi és döntéshozatali reform kérdéskörének átfogó megvitatására, melynek során a Bizottság összetétele, illetve a minősített többségi szavazás definiálásának kérdése került előtérbe. S bár több kérdésben közeledtek az álláspontok, formális kompromisszum nem született, a politikailag legégetőbb kérdésekről – elsősorban az új szavazati rend – érdemi vita még nem körvonalazódott. A nem intézményi kérdések legnagyobb részében azonban sikerült tényleges kompromisszumot találni. A végső politikai döntés megszületését a résztvevők a december közepén megtartott brüsszeli, az „utóbbi évek legeredménytelenebb európai csúcstalálkozóként” számon tartott Európai Tanácsi ülésre

irányozták elő, ahol a legnagyobb problémát az európai tanácsi szavazatok megosztása körüli – főként Lengyelország és Spanyolország oldaláról hevesen vitatott probléma okozta. A lengyelek ugyanis arra hivatkoztak, hogy a népszavazást a 2000-es nizzai szerződés alapján tartották, amely jóval nagyobb szavazati arányt biztosított Lengyelországnak, közel annyit, mint az EU legnépesebb tagállamának, a nyolcvanmilliós Németországnak. Az új alkotmány viszont a népességet venné alapul, amivel a lengyelek mellett Spanyolország is hátrányt szenvedne. A lengyelek hajthatatlanságát látva Németország azzal fenyegetett, hogy az EU nem fogja megadni Lengyelországnak az ígért pénzügyi támogatást, melyre föl a lengyelek azzal érveltek, hogy attól tartanak, hogy a tagállamok egyszerű többségét és a lakosság hatvan százalékát alapul vevő tervezett szavazási rendszer a nyolcvanmilliós Németország dominanciájához

vezetne. Ettől függetlenül is számos elemző utalt annak veszélyére, hogy a keleti bővítéssel az Unió gravitációs központja elkerülhetetlenül Németországba tevődik át, azaz Kelet-Európa országainak akarva-akaratlanul Németországhoz kellene igazodnia. Ugyancsak vita tárgyát képezte továbbra is az Unió végrehajtó szervének, az Európai Bizottságnak az összetétele. Magyarország továbbra is ragaszkodik az „egy ország – egy biztos” elvéhez, azaz kiáll a 25 biztost számláló bizottság mellett. Ezzel szemben azonban többen azt hangoztatták, hogy a hatékonyság növelése érdekében 15 főre kell csökkenteni a biztosok számát. Érezhető, hogy a kisebb államok talán fontosabbnak tartják a bizottságban való teljes jogú részvételüket, mint a testület hatékony működését, mivel nem éppen az optimális működés irányába mutat, hogy annyi tárcát hozzanak létre, ahány tagállam van, s nem a szükségek szabják meg a

biztosok számát. http://www.doksihu 41 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A további rendezetlen kérdések között szerepelt még az EU elnöki és külügyminiszteri tisztségének létrehozása, amivel az Unió gazdasági súlyához méltó beleszólást szeretne elérni a globális világban. Érdemes megjegyezni, hogy a „csúfos véget ért” kormányközi találkozót követően Jacques Chirac francia elnök javaslatot tett, hogy egy ún. élcsapat – Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg (az „alapítók”), valamint esetlegesen

NagyBritannia, Görögország és Magyarország – kormányközi szinten folytassák tovább a munkát. Az ezáltal „kétsebességűvé” váló Unió így kialakult „kemény magja” számára a franciák szerint megnyílna a lehetőség arra, hogy közös megállapodás hiánya esetén is tovább lehessen lépni az egységesítés irányában, ami húzóerőként hathatna a „lassabban haladókra”. Nem csupán számos európai politikus utasítja el ezt a javaslatot – mivel széttörhet az európai egység, ha egyes országok előreszaladnának -, hanem az európai parlamenti képviselők is hibás lépésnek tartanák ezt, hiszen „hiba lenne egy A típusú és egy B típusú Európát létrehozni”, mivel az „lehűtené a közös szenvedélyeket”.29 VII. AZ ALKOTMÁNYOS SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA A KORMÁNYKÖZI KONFERENCIA ALAPSZAKASZÁNAK TÜKRÉBEN – A POLITIKAILAG LEGFONTOSABB MÓDOSÍTÁSOK SZELEKTÍV ÁTTEKINTÉSE 0. Értékek, célok, alapvető

jogok, hatáskörök Az Unió létrehozásáról rendelkező 1. cikk rögzíti, hogy az Alkotmányos Szerződés kifejezvén Európa államai és polgárai akaratát, létrehozza az Európai Uniót. Az Unió kizárólag a tagállamok és nem az alkotmány által ráruházott hatáskörök alapján járhat el. Az Unió nyitott valamennyi európai állam előtt, amelynek népei a közös értékeket vallják, azokat tiszteletben tartják és elkötelezettek közös alapon történő továbbfejlesztésükre. Az Unió legitimációs forrásai tekintetében lényeges változás, hogy az EU eddig a tagállamok és a népek közössége volt, a javaslat szerint azonban a polgárok és a tagállamok uniójává válik. 29 Hetek c. országos közéleti hetilap, VII évf 51 szám, 2003 december 19 http://www.doksihu 42 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb

jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Konferencia alapszakaszában ez a szövegrész nem módosult, vele összefüggésben azonban – portugál kezdeményezésre – az Unió és a tagállamok közti viszonyról szóló 5. cikk oly módon egészült ki, hogy az alkotmány az európai polgárok egyenjogúsága mellett a tagállamok egyenlő elbánásának elvét is kimondja, melynek kinyilatkoztatásával elfogadásra kerül, hogy a tagállamok egyenlősége nem tartozik az Unió alapelvei közé. Az Unió értékei minden korábbi szerződésnél bővebben kerültek kifejtésre, magukban foglalják az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartása, a pluralizmus, a tolerancia, az igazságosság, a

szolidaritás és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, s mindemellett magyar kezdeményezésre a kisebbséghez tartozó személyek jogainak védelmét is, valamint svéd felvetésre a férfiak és a nők közötti egyenjogúságot is. Az értékek kapcsán a konferencia során továbbra is éles vita folyt a keresztény örökségre való utalás Alkotmányban történő megjelenítéséről, ennek esetleges helyeként a javaslat felvetői azonban mindig is a Preambulumot jelölték meg. A konferencia alapszakaszában ez volt az egyetlen vitatott kérdés, mellyel összefüggésben az olasz elnökség nem állt elő módosító javaslattal. A szavazati rend és a Bizottság összetételének kérdésköre mellett tehát ez maradt a harmadik nyitott kérdés. Az Unió célkitűzése a béke, az Unió értékeinek védelme és a népek jólétének előmozdítása mellett továbbra s alapvető cél a verseny torzulásától mentes egységes piac elérése, amely mellett a

szabadság, a biztonság és az igazságosság térsége kap hangsúlyt. Megjelenik mindezek mellett a fenntartható fejlődés elérésének célja, annak szociális és környezetvédelmi szempontjaival egyetemben. A szociális piacgazdaság, a szociális igazságosság, a kohézió, a tagállamok közötti szolidaritás, a kulturális és nyelvi sokszínűség, a külkapcsolatokban érvényesítendő fő elvek az alapvető célok további elemeit képezik. A konferencia alapszakaszában az Unió célkitűzései kapcsán kiegészítő célú vita folyt, többek között a területi kohézió és a közérdekű szolgáltatások kapcsán. Az alapvető jogok vonatkozásában az Alkotmány vonatkozó rendelkezései kimondják, hogy az Alapvető Jogok Chartája az alkotmányos szerződés második részét képezi, és célként tűzi http://www.doksihu 43 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ki az Unió csatlakozását az Európa Tanács Emberi Jogokról és Alapvető szabadságjogokról szóló Egyezményéhez (EEE). A Konferencia során elfogadásra került az a cseh javaslat, amely az Uniónak a fent hivatkozott EEE Egyezményhez történő csatlakozását nem célkitűzésként, hanem szándékként jelenik meg. Az alkotmányos tervezet rögzíti az Uniós hatáskör-gyakorlás következő alapelveit: Hatáskörök átruházása; mely alapelvvel összhangban az Unió a kitűzött célok megvalósítása érdekében az Alkotmány által ráruházott hatáskörök keretei között jár el, azaz minden olyan hatáskör a tagállamokhoz tartozik, amely nem került

átruházásra az Unióhoz. A szubszidiaritás elve; melynek értelmében azon területeken, melyek nem tartoznak az Unió kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és olyan mértékben avatkozhat be, amennyiben a tervezett tevékenység célkitűzései tagállami szinten nem érhetőek el kielégítő módon, illetve nagyságrendje vagy hatásai miatt uniós szinten jobban megvalósíthatóak. Az arányosság elve; mellyel összhangban az Unió egyetlen intézkedése sem lépheti túl – sem formailag, sem tartalmilag – az alkotmányos tervezet célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket. A lojális együttműködés elve; mely szerint az Unió és a tagállamok egymás iránti tisztelettől vezérelve segítik egymást az Alkotmányból eredő feladatok véghezvitelében. A Konferencia alapszakaszában kiélezett vita folyt az Unió által tiszteletben tartandó, tagállami hatáskörbe tartozó funkciók egyik eleme, a belső biztonság kapcsán. A

vonatkozó rendelkezések között Nagy-Britannia kérésére megjelent a nemzetbiztonság fogalma, mely törekvés arra a nézetkülönbségre utalt, hogy a külső biztonság terén a föderációt támogató nagy tagállamok nem kívánják elismerni a tagállami kizárólagos hatáskört. Mindemellett a „beleértett külső hatáskörök” meghatározása a Bíróság döntései tükrében szintén heves vita alapjául szolgált. Az uniós jogszabályok az alkotmány-tervezet vonatkozó rendelkezései értelmében elsőbbséget élveznek a tagállamok jogával szemben. Az Unió ugyanakkor tiszteletben tartja a tagállamok alapvető berendezkedésében és feladataiban rejlő nemzeti azonosságát, különös tekintettel a politikai és alkotmányos berendezkedésre, melybe beleértendő a közhatalom megszervezése nemzeti, regionális és helyi szinten is. A Konferencia alapszakaszában http://www.doksihu 44 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes

szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. egyetértés született arról, hogy az alkotmány-tervezethez csatolt nyilatkozat rögzíti, hogy ezen elv a Bíróság döntései fényében értelmezendő. E kérdéskör terén nyitva maradt azonban a keresztény örökségre hivatkozás kérdése, és többen elvetették azt a szlovák javaslatot, mely az EU új alapokmányának a szerződés egészének szövegezésében „EU Alkotmányos Szerződés” formájú elnevezésének használatát indítványozta. 2. Intézményi és döntéshozatali reform A kormányközi konferencia legvitatottabb és egyúttal legkevésbé megvitatott kérdésköre az Unió intézményi

és döntéshozatali reformja volt, mely kérdéseket a legtöbb résztvevő „csomagban” kezeli, azaz az egyes részkérdések elfogadását a teljes megállapodástól teszik függővé. Kérdések, melyek kapcsán a Kormányközi Konferencia eddigi tárgyalásain megegyezésközeli eredményre sikerült jutni: 0. Európai Tanács elnöklése és székhelye; 0. Az Unió külügyminiszterének szerepe és hatáskörei; 0. A tanácsi formációk száma és a tanácsi elnöklés rendje; 0. A jogalkotói tanács elvetése; 0. Az európai parlamenti képviselők száma; 0. Az Európai Tanács intézményi tárgyú kérdésekről egyhangúan és nem konszenzusos alapon dönt, mely döntésekre a Bíróság joghatálya kiterjed; 0. Az euró zónába történő felvételről ezen zóna tagjai a Tanács többi tagjával együttesen döntenek. A minősített többségi szavazás reformjáról és a Bizottság vitatott összetétele tekintetében az álláspontok közötti különbség

továbbra is fennmaradt, hozzátéve, hogy az utóbbival kapcsolatos viták áthidalhatónak tűntek. http://www.doksihu 45 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A minősített szavazási rend A minősített többségi szavazási rend meghatározása során az alapkonfliktus a dolgozat megelőző részében ismertetett Lengyelország és Spanyolország, valamint Németország és Franciaország között áll fenn. „A végső döntés kizárólag a döntéshozatal hatékonyságának fokozása és ellehetetlenülésének kizárása, a kis-, közepes és nagy tagállamok közötti egyensúly

fenntartása, valamint az egyes államok döntéshozatalban meglévő blokkolási lehetőségeinek figyelembevételével születhet meg.” Tekintsük át részleteiben a vita ténylegesen meghúzódó szempontokat: 1. Az ún „súlyozott” szavazati rendszer” a kis- és közepes méretű tagállamok számára előnyös, mivel a szavazatok 27 százalékával – s emellett akár lakosságszámuk 18 százalékával – blokkolhatnak bizonyos döntéseket. A kettős többségre történő áttérés esetén a változást a közepes és kis országok befolyásának visszaszorulása jelentené a nagy tagállamokhoz képest, ami egyrészről a viszonylagos döntéshozatali súlyban, másrészről pedig a megszüntetett blokkoló erőben jelentkezne. Az új rendszer felszámolná a kis- és közepes államokat viszonylagos előnyben részesítő gyakorlatot, amely arányaiban nagyobb beleszólást jelentett számukra. Emellett pedig még lényegesebb változást jelent, hogy a nagy

tagállamok blokkolási lehetőségei a kicsi- és közepes tagállamokkal szemben nem szűkül, ami jelentős változást eredményez a tagállamok közötti viszonyban nagy lélekszámmal rendelkező államok javára. 2. Bizonyos nézetek szerint a kettős többség bevezetésével ugyanakkor rugalmasabban és könnyedebben, tehát rövidebb idő alatt lehetne új jogszabályokat elfogadni. Véleményem szerint a jogszabályok elfogadásánál azonban nem csupán a jogszabályok elfogadásának technikája, hanem legalább annyira a tagállami érdekek is hangsúlyosak. 3. A bővítés következtében felbillen a kis- és közepes, illetve a nagy tagállamok közötti számszerinti egyensúly, amely az alapító tagállamok (3 nagy – 3 kis és közepes) között messzemenőleg fennállt, az 1995-ös bővítésig fenn is maradt. A bővítést követően a 6 nagy tagállam mellett 19 kis- és közepes állam válik az Unió tagjává. A kis és közepes országokat előnyben

részesítő szavazási rendszer fenntartásával a nagy államok uniós döntéshozatalra való csoportkénti befolyása jelentősen csökken. A Római Szerződés aláírásakor a Benelux-államoknak együttesen több szavazatuk volt, mint Németországnak. http://www.doksihu 46 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A 25 tagú Unióban a Nizzai Szerződés szerint a három ország Németországéval megegyező szavazattal fog rendelkezni. Az alkotmány-tervezet szerint a három állam súlya a döntéshozatalban eltörpülne Németország befolyása mellett. 0. A vita mögött meghúzódik

továbbá Németország és Franciaország egymáshoz viszonyított súlya a döntéshozásban. Az európai integráció eddigi történetében az európai parlamenti helyek számán túlmenően egyetlen ízben sem került sor annak elismerésére, hogy Németország lakosságának száma – főként a német újraegyesítést követően – jelentősen meghaladja Franciaország lakosságszámát. A Nizzai Szerződés tette meg az első lépést ennek deklarálására, ennek Bővítésről szóló Jegyzőkönyve ugyanis írásba foglalat, hogy a minősített többséggel meghozott döntések során a szavazáskor fakultatív módon figyelembe lehet venni a döntések mögött álló lakosságszámot is. Az alkotmánytervezet pedig ennél jóval látványosabban szorítaná vissza Franciaország döntéshozatalban betöltött súlyát Németországhoz képest. Melyek tehát a kínálkozó lehetséges megoldások? - Döntés elhalasztása 2007-2009-ig (szakirodalomban ún.

„rendez-vous clause”); - Áttérés a kettős többségre, de ennek hatálybalépése a tervezett 2009. november 1 helyett egy későbbi időpontban; - Áttérés a kettős többségre, azonban a két mutató azonos szintű meghatározásával (50-50 %, illetve 60-60%); - Nizzai rendszer fenntartása a szavazatok számának módosításával („újrasúlyozás” keretében) úgy, hogy Németország – és talán a többi nagyobb tagállam is kisebb mértékben – néhány szavazattal többet kapna a jelenlegi 29-nél; - Áttérés kettős többségre az ioanninai kompromisszumhoz hasonló megoldás beépítésével, amely megkönnyítené Lengyelország és Spanyolország számára a döntések blokkolását. A minősített többségi szavazási rend kiterjesztése – nemzeti vétójog kérdése Az alkotmányos tervezet számos területen – többek között a munkavállalók szabad áramlása, a letelepedés, a bel- és igazságügyi együttműködés - javaslatot

tett az eddig kötelezően előirt egyhangú döntéshozatal helyett a minősített többségi szavazással történő döntéshozatalra. http://www.doksihu 47 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A konferencia alapszakaszában résztvevő államok egy része támadta a Konvent által bevezetett újításokat, többek között az adózás egyes területei, mások pedig a nemzeti vétó területeinek további szűkítése mellett - pl. a közös kül- és biztonságpolitika terén - törtek lándzsát. Vita tárgyát képezte továbbá a többéves pénzügyi terv elfogadásának módja is, mellyel

kapcsolatos döntés meghozatalát a konferencia egy későbbi időpontra napolta. Talán érdekes felvázolnunk – a teljesség igénye nélkül - azon területeket, ahol az egyes tagállamok továbbra is ragaszkodnak a nemzeti vétójog fenntartásához:30 - Adózás: Nagy-Britannia, ĺrország, Spanyolország, Svédország stb. - Költségvetés: Hollandia, Finnország, Nagy-Britannia stb. - Kultúra, oktatás: Franciaország, Görögország - Szociális politika: Ausztria, Nagy-Britannia, ĺrország - Bevándorlási politika: Németország - Igazságügyi együttműködés, büntetőügyek: Nagy-Britannia, Svédország, Ausztria A Kormányközi Konferencia alapszakaszában az elnökség a konvent eredményeihez képest a közös kül- és biztonságpolitika területére javasolta kiterjeszteni részlegesen a minősített többségi szavazást, mégpedig arra az esetre, amikor az uniós külügyminiszter kezdeményezésére születik meg egy bizonyos

döntés. Ezen javaslat viszont Nagy-Britannia heves ellenállását váltotta ki. Bizottság összetétele A Bizottság összetétele tekintetében a konferencia alapszakaszában az álláspontok közeledni látszottak egymáshoz. Ugyanakkor megjegyezendő, hogy amennyiben a szavazati rend kérdésében sikerült volna a résztvevőknek dűlőre jutniuk, úgy valószínűleg ebben a kérdésben is egyezség születhetett volna. 30 Gordos Árpád- Ódor Bálint: Az Európai Unió alkotmányozó Kormányközi Konferenciájának alapszaka c. tanulmány, Európai Tükör 2004/1. szám, 13 old http://www.doksihu 48 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak

saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Tekintsük át lépésről-lépésre a dolgozat során többször hangoztatott „egy ország – egy biztos” elve mellett felsorakoztatható érveket: 1. A Bizottság kollégiumi rendszere a tagállami egyenjogúság lényeges eleme; 1. A biztos személye fontos politikai szerepet játszik az uniós politikák hazai közvetítésében, amit az új tagállamok átmenetileg, a kis- és közepes tagállamok pedig tartósan sem nélkülözhetnek; 1. Az alapvető intézmények közötti egyensúly sérül, ha a vezető tagállamok nem képviseltetik magukat a Bizottságban szavazásra is jogosult biztosukkal, és ezáltal a Bizottság súlytalanná válik. Éppen ezért, a kis létszámú Bizottság nem erősítheti a Bizottság ún. intézményi háromszögben betöltött súlyát Kétségtelen azonban, hogy a vezető tagállamok előszeretettel hangsúlyozzák, hogy elviselik, ha nem képviseltetik magukat saját biztossal,

azonban nyilvánvaló, hogy ez a kijelentés nem valós; 1. Bár a biztosok saját nemzetük álláspontját a működési elvek értelmében nem vállalhatják fel, amennyiben minden tagállam delegál egy biztost a Bizottságba, talán kerülő utakon egyes nemzeti érzékeny területek jobban figyelembe vehetővé válnak; 1. A Konvent javaslata esetén igen kicsi valószínűséggel töltene ki egy személy több bizottsági periódust, ami ötévente a kollégium teljes kicserélődését eredményezné, és ezáltal kedvezőtlenül befolyásolná a Bizottság hatékony működését. A konferencia eddigi vitái alapján a fenti problematika kapcsán három lehetséges megoldási alternatíva került a figyelem középpontjába: 2014-ig fennmaradna az „egy ország – egy biztos” elv, mely alapján a következő két bizottsági ciklusban biztosított lenne a jelenlegi rendszer fennmaradása. A javaslatban megjelenő 15 helyett 18 európai biztosból állna a Bizottság,

mely alapján három bizottsági ciklusból kettőben biztosított lenne az egyes tagállamok jelenléte. http://www.doksihu 49 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az Alkotmányos Szerződés módosításának feltételei – felülvizsgálati eljárás és „átvezető záradékok” A Szerződések módosítására jelenleg egy hosszadalmas és meglehetősen bonyolult eljárás keretében kerül sor. Minden olyan esetben ugyanis, amikor a Szerződések felülvizsgálata szükségessé válik (például megjeleni az integráció elmélyítésének szándéka), kormányközi konferenciát

(Intergovernmental Conference, IGC) kell összehívni. A kormányközi konferencia fontos jellemzője, hogy nem az Unió vagy a Közösségek intézményi keretében folynak, hanem hagyományos diplomáciai tárgyalássorozatnak tekinthető, ahol minden állam szuverén hatalomként jelenik meg és ennek megfelelően dönteni is csak teljes összhangban, konszenzussal lehet. A kormányközi konferencia lezárását követően a tagállamoknak az egyes módosításokat nemzeti alkotmányos k9vetelményeiknek megfelelően ratifikálni kell. Ezen hosszadalmas procedúra okán a felülvizsgálati eljárás akár 3-4 évig is eltarthat, nem beszélve arról, hogy ez a folyamat 25 tag esetén magától értetődően még sokkal időigényesebbé és nehézkesebbé válna. A Konvent a Szerződés felülvizsgálatának egyszerűsítése és kevéssé időigényessé tétele céljából megteremtette az alábbi záradékok intézményrendszeri triumvirátusát: 1. Általános

felülvizsgálati záradék: A Kormányközi Konferenciát főszabályként egy Konvent készíti elő. Amennyiben két év elteltével a ratifikáció a tagállamok négyötödénél már megtörtént, azonban egy vagy több állam a megerősítési folyamat során nehézségekkel konfrontálódna, az ügy az Európai Tanács elé utalandó. 1. Általános „átvezető” záradék („passarelle”): Az Európai Tanács egyhangúan dönthet arról, hogy egyes politikák esetében módosuljon a jogalkotási rend, azaz különleges jogalkotási rendről áttérés a rendes jogalkotási eljárásra ( áttérés az egyhangú szavazásról a minősített többségi szavazásra és ezzel együtt az együttdöntési eljárás alkalmazására. Az Európai Tanács döntését megelőzően a nemzeti parlamenteket tájékoztatják, akik a saját belső szabályozásuk függvényében felhatalmazhatják kormányukat a tervezett változtatás megszavazására. http://www.doksihu 50 BGF KKFK

Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1. Speciális „átvezető” záradék: Az Európai Tanács szám szerint négy területen (külpolitika, szociális politika, családjog és környezetvédelem) egyhangúlag dönthet a minősített többségi szavazásra való áttérésről. A kormányközi konferencia során felmerült javaslatok a záradék kapcsán az alábbi módosításokra koncentráltak: Az Általános átvezető záradék kapcsán a javaslat erősíteni a nemzeti parlamentek kontroláló szerepkörét. Az Európai Tanács a döntést megelőzően a jogszabály-tervezetet megküldené a

nemzeti parlamenteknek, s ezek törvényhozásának 6 hónap alatt kellene eldönteniük, hogy a tervezett módosítást elfogadhatónak tartják-e. Egyet nem értés esetén a nemzeti parlament ezt köteles jelezni az Európai Tanácsnak. A javaslat értelmében elegendő lenne egyetlen állam egyet nem értése ahhoz, hogy a kérdéses javaslatról a Tanács ne is szavazhasson. Ennek értelmében a nemzeti parlamentek szerepe jelentősen megerősödne, és az eredetileg tervezett véleményező szerep helyett előzetes ellenőrző szerepet töltenének be, melynek során meglenne a lehetőségük arra, hogy a tervezett módosításokat meg is akadályozhassák. A javaslat az Általános felülvizsgálati záradékot nem módosította, ugyanakkor lehetővé tette, hogy a belső politikákat (a külkapcsolatokat kivéve a bel- és igazságügyi együttműködés) érintő, ám az Unió hatáskörét nem érintő kérdésekben az eljárás leegyszerűsödjön és ezeket Konvent és

Kormányközi Konferencia összehívását nélkülözve lehessen módosítani. A módosításról az Európai Tanács egyhangúan döntene, melyet az ismert rendnek megfelelően a tagállamok belső alkotmányos előírásainak megfelelően ratifikálniuk kellene. Álljon itt továbbá a teljesség igénye nélkül néhány - a nem intézményi jellegű kérdésekkel összefüggésben napvilágot látott – országspecifikus módosítási javaslat: - A közösségi jog elsődlegességének kérdése – brit javaslat - A tagállamok egyenjogúságának megteremtése – portugál és szlovén javaslat - A menedékjog tekintetében a minimum-követelmények meghatározása – litván javaslat - Az alkohol- és dohánypiac sajátosságainak figyelembevétele – svéd javaslat - Az Eurojust által a nemzeti bíróságoknál kezdeményezett ügyészi eljárás elutasítása – brit javaslatra stb. http://www.doksihu 51 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár

teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Ezen javaslatok egy része elfogadásra került, másokat a Kormányközi konferencia módosításokkal támogatott, s megint másokról érdemi vita ugyan folyt, a Konvent szövegezése azonban ezen felvetések tekintetében mégsem módosult. VIII. MAGYARORSZÁG KAPCSOLATOS ALKOTMÁNYOS ÉRDEKEI, FELVETÉSEI SZERZŐDÉSTERVEZETTEL ÉS AZ ÁLTALUNK ELÉRT EREDMÉNYEK31 Az alkotmányos szerződéssel összefüggésben Magyarország álláspontjának meghatározásánál az alábbi célok domináltak: - az EU működőképes legyen; - a tagállamok egyenjogúsága érvényesüljön; - a vegyes

(közösségi/kormányközi) modell hatékony legyen; - az EU fokozódó nemzetközi szerepvállalása támogatást kapjon. Magyarország egyetértett a dolgozat legelején felvázolt laekeni és nizzai reformcélokkal, támogatta az Unió egységes jogi személyiségének létrehozását, az Alapvető Jogok Chartájának jogi kötelezőerővel felruházott beemelését az Alkotmányos szerződésbe, valamint általánosságban az Alkotmányos Szerződés egységesítésével. Képviseltük továbbá azon álláspontot, hogy Európa ne csupán a tagállamok egyenjogúságát biztosítsa, hanem ez terjedjen ki a népekre és a polgárokra is. „A Konventben két legfontosabb javaslatom a nemzeti és etnikai kisebbségeknek az EU intézményi rendszerében történő képviseletére, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Bizottságának (CONEM) létrehozására irányult, valamint arra, hogy az Unió alaptörvénye tegyen említést a kereszténységről, az Európát összetartó

hitbéli hagyományról, illetve 31 Gordos Árpád - Ódor Bálint: Az Európai Konvent és Magyarország helye az integrációban c. tanulmány, Európai Tükör 2003/3. szám, 42-49old http://www.doksihu 52 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Istenről, és az, hogy szerepeljen az Alkotmányos Szerződésben az EU és az egyházak közötti strukturális dialógus, amelyről eddig nem szóltak az Unió szabályai”32 Az Unió alapvető értékei, elvei és céljai tekintetében nem lehetett visszalépés, sőt egy esetleges szinten tartás is kevés lett volna. Teret kellett nyitni a

jövőnek, hiszen az Unió a 10 csatlakozó állammal egy története során mindezidáig ismeretlen tényezővel, a tagjelölt országok kisebbségei köré csoportosuló problémakörrel találkozik, melyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. A kisebbségi jogok tiszteletben tartásának és védelmének ignorálása visszalépést jelentett volna az Európai Tanács 1993-as koppenhágai állásfoglalásához képest, mely a felvételi kritériumok között nevesítette ezt. A magyar részvétel a Konvent munkájában nem volt kifogástalan, mivel a csatlakozó országok egyenjogúsága a konszenzuális döntéseknél csorbult, tekintettel arra, hogy szemben a jelenlegi tagállamokkal, ezek a vétó jogát nem gyakorolhatták. Ennek azonban gyakorlati jelentősége nem volt, hiszen ez nem is volt kétséges. Ugyanakkor Magyarország először vehetett érdemben részt az EU működésének megreformálására irányuló folyamatban, amely részvétel milyensége szintén nem

tekinthető elhanyagolhatónak, tekintettel arra, hogy meghatározhatta azt, hogy Magyarország a tagállamok szemében milyen – esetleg belenyugvó, vitázó, érdekei mellett kitartó stb. - leendő tagállamként kerül elkönyvelésre Magyarország elsődleges célkitűzései a Kormányközi Konferencián, és ennek magyar vonatkozású fejleményei A konferencia során Magyarország fellépése a Konvent során is alkalmazott alapelvekre épült: Leendő tagállamként: hatékony, jól koordinált, nemzetközi szintéren egyaránt cselekvőképes és elismert Unióban vagyunk érdekeltek; 32 Szájer József beszámolója az Európai Konvent munkájáról, www.konventhu http://www.doksihu 53 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Közepes nagyságú új tagállamként alapvető érdekünk: a tagállamok egyenjogúságának fenntartása, a szolidaritás és belső kohézió érvényesítése, a közösségi módszer oly módon történő erősítése, hogy az intézményi egyensúly fennmaradhasson; Specifikus magyar érdem az Alkotmány-tervezet kiegészítése a fent említett nemzetközi és etnikai kisebbségek jogainak biztosításával és védelmével. Magyarország a konferencia alapszakaszában tömören az alábbi tényezőkre fektetett hangsúlyt: - A nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak megfelelő megjelenítése. - Az „egy ország – egy biztos” elvének Bizottságon belüli jövőbeni érvényesítése, azaz a szavazó és nem-szavazó biztosok szerinti megosztás elvetése - minden tagállam küldjön biztost és minden biztos

legyen egyenrangú. - A nagyobb országok érdekeit megjelenítő Európai Tanácsnak ne legyen állandó elnöke, ha rugalmasabb formában is, de maradjon meg az eddigi rotációs rendszer. - A védelempolitikai együttműködés területén hangsúlyoztuk, hogy az együttműködés legyen nyitott az összes tagállam előtt, ne tartalmazzon kizárólagosságra utaló jeleket, illetve ne érintse hátrányosan a transzatlanti viszonyt. Indítványoztuk továbbá a megerősített együttműködés feltételrendszerének módosítását. Magyarország fontosnak tartja ugyanis, hogy az EU a jövőben is megőrizze egységét, és az integráció jövőbeli fejlődése ne eredményezze a kibővített Unió széttöredezését. Ezért azt javasoltuk, hogy az együttműködésekhez való későbbi csatlakozást közösségi eszközökkel és forrásokból is támogassák, és az együttműködések elindítását a tagállamok felének részvételéhez kössék. - Igényeltük az Európai

Bíróság joghatóságának kiterjesztését az Európai tanács intézményi jellegű döntései vonatkozásában. - Kértük a hivatalos nyelvek felsorolását az Alkotmányos Szerződésben. Magyarország a Kormányközi Konferencia alapszakaszában a fentiek közül két nem intézményi jellegű kérdés megvitatását javasolta: A Magyarországon kívül egyetlen résztvevő oldaláról sem indítványozott kisebbségi jogi javaslat vonatkozásában bár végső konszenzus nem született, azonban a magyar prioritás kezelésében minőségi fordulat állt be. A konferencia során egyre több résztvevő által talált http://www.doksihu 54 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való

megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. támogatásra a javaslat, amely oda vezetett, hogy a javaslat – bizonyos megszorításokkal – bekerülhetett az Alkotmány szövegébe. A megszorítások egyrészről arra vonatkoztak, hogy az elnökség kizárta a jogok kollektív értelmezésének lehetőségét – kisebbségi jogok helyett a kisebbségekhez tartozó személyek jogait jelölte meg -, másrészről pedig eltörölte a javaslatunkban szereplő „kisebbségi és etnikai jelzőt”, mellyel a kisebbségi jogok kifejezésre szűkítette a magyar javaslatot. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezen javaslat véglegesen elfogadottnak csak a Kormányközi konferencia végső lezárásakor tekinthető. A megerősített együttműködésre vonatkozó magyar igény kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a 2003. decemberi brüsszeli csúcs elé terjesztett olasz kompromisszumos javaslatcsomagban az erre vonatkozó szövegezés már

Magyarország számára is elfogadható szövegezéssel került IX. A KORMÁNYKÖZI KONFERENCIA FOLYAMATÁVAL KAPCSOLATOS KÖVETKEZTETÉSEK Általánosságban elmondható, hogy a konferencia alapszakasza továbbvitte az alkotmányozó folyamatot és több pontjában továbbfejlesztette az Alkotmányos Szerződés szövegének tervezetét. Bár a tanácskozások nem mindig jártak sikerrel, mégis eredményesnek tekinthetők, tekintettel arra, hogy Európa építkezését 25 egyenjogú állam részvétele mellett továbblendítette, az elért eredmények pedig új kiindulási alapot szolgáltatnak a fennmaradt nyitott kérdések megvitatására. Bár a kormányközi konferencia tárgyalásainak sora a 2003. decemberi brüsszeli csúccsal átmenetileg kudarcba fulladt, ami a tárgyalások ideiglenes szüneteltetését jelenti, a tárgyalások felfüggesztéséről mégsem lehet beszélni. „Az Alkotmányos Szerződés tulajdonképpen egy triumvirátus jellegű, gyenge

köztársasági elnöki modellt állit fel több egymással versengő vezetővel (Európai Tanács és a Bizottság elnöke, az uniós külügyminiszter), ahol a tagállamok közti megosztott szuverenitás gyakorlása az eltérő egyenrangúság elvén nyugszik. Nyilvánvalóvá vált, hogy a tagállamok közti hatalommegosztás elve nem az egyenjogúság, hanem az egyenlő elbánás („equal treatment”). Az Alkotmányos Szerződés végső változatában valószínűsíthető a kettős többségi http://www.doksihu 55 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. meghatározásra való áttérés.

Egyébiránt az Unió hatékony működése valóban nem volt és nem is építhető a tagállamok abszolút egyenjogúságára, és ezt a tényt az újonnan csatlakozók elvként már csatlakozásukkor elfogadták. Világos elvek, szabályok nélkül azonban az érdekképzés és az érdekérvényesítés megoszthatja, feltördelheti a közösség egységét.” A Kormányközi Konferencia végjátékában a minősített többségi szavazás meghatározása és további kiterjesztése, valamint a Bizottság jövőbeli összetételének meghatározása mellett a negyedik nyitott kérdésnek a keresztény örökségre utalás tekinthető, mely utóbbi kapcsán érdemes megemlíteni, hogy bizonyos nézetek szerint a keresztény örökségre utalás egyértelműen szimbolikus értelemmel bír. Keresi a választ arra, hogy milyen is lesz az Unió az elkövetkezendő 50 évben, valamint próbál válaszolni arra a kérdésre, hogy az EU történetében bekövetkező folyamatos bővítés

csupán földrajzi bővítést jelöl-e, avagy egyúttal fontossá válik-e az Unió belső összetétele is. Érdekes azonban, és talán az iménti gondolatmenetet támasztja alá, hogy bár a keresztény örökségre történő hivatkozás csupán egy politikai kinyilatkoztatásnak tekintendő (azaz jogi értelemben kötőerővel nem bír), vele kapcsolatban kompromisszum mindezidáig nem született. Más nézetek szerint a keresztény örökségre utalás alkotmányos szerződésbe történő bekerülése körüli vita csupán politikai harcnak tekintendő. http://www.doksihu 56 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi

jellegű alkalmazásokhoz. KONKLÚZIÓ A dolgozat zárszavában szeretnék utalni arra a többek félelmeként megfogalmazott kérdésre, hogy vajon milyen is lesz, és mik lesznek a fejlődési irányai a jövőbeni Európai Uniónak. Vajon megmarad-e az Unió egysége, megmaradnak-e az alapelvek, vagy bekövetkezik-e az EU – sokak által megjósolt – ún. felhígulása A dolgozat bevezetőjében vázolt „mélyítés – bővítés” tendenciái közül vajon nem kerül-e inkább előtérbe a mélyítés nélküli bővítés folyamata? Lassan megkezdődnek a részletes tárgyalások az Unióhoz újonnan csatlakozni kívánó Törökországgal és Horvátországgal, félő, hogy kezdetét veszi az eddigi egység gyöngülése, a mélyítés pedig nem az Unió egészére, hanem - a tendenciák tükrében - csupán annak kisebb köreire fog kiterjedni. Elképzelhető-e, hogy az Európai Unió egysége olyannyira meggyengül, hogy bekövetkezik a legrosszabb, amikor is az

államok már az Unión keretén kívül keresik az egységesülés lehetőségét? „Lehetne-e megoldás egy korlátozott közhatalommal rendelkező közösségi forma, mely tekintettel arra, hogy hosszú távú koóperációra kötelezett a tagállamokkal szemben, sokkal szorosabb kötelék, mint az államkapcsolat, mégsem annyira szoros azonban, hogy önálló szuverenitása legyen. Ilyen keretek között lehetőség nyílna a nyitott államok sokoldalú együttműködésére. A hatékony koóperációhoz ugyancsak szükség lenne többek között a hatáskörök teljes tisztázására és a politikai felelősség átláthatóbbá tételére. E megoldás reformer, ugyanakkor nem radikális, hiszen az államok a szerződések urai maradnának, a súlypont mégis valamelyest az Európai Parlament felé tolódhatna. Létrejöhetne egy olyan szerkezet, amely egyaránt korlátozná a tagállamok törekvéseit és egyszersmind az Unió teljesen független, önálló akaratképzését

is.” 33 33 Dr. Zeller Judit összefoglalója Dr Gilbert Groning 2003 március 13-án, a Pécsi Tudományegyetemen tartott előadásáról, Európai Jog 2003/3. szám, HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft, 32old http://www.doksihu 57 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Véleményem szerint a fent megfogalmazott félelmek mellett azonban kétségtelenül igaz az, hogy az alkotmányos szerződés mérföldkő lehet az Unió további fejlődésébe. Változatlanul fennmarad a szervezet kettős jellege, ugyanakkor alkalmassá válik saját programjainak végrehajtására, az új szerepvállalás

kiteljesítésére és arra, hogy az Európai Unió a nemzetközi színtér hangsúlyosabb szereplőjévé váljon. http://www.doksihu 58 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. FELHASZNÁLT SZAKIRODALMI FORRÁSOK 1. Szerződéstervezet Egy Európai Alkotmány létrehozásáról, Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2004 2. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, 2002 3. Az Európai Unió jogi személyiségének és egyes külpolitikájának problémája az Európai Konvent munkájában c. tanulmány, Európai Jog 2003/2 szám, HVG ORAC

Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 4. Dr Frank Ádám: Folyamatban az alkotmányozó kormányközi konferencia c tanulmány, Európai Jog, Harmadik évfolyam 6. szám, 2003 november, HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 5. Vastagh Pál: Európai Alkotmány – Európai szociális modell c tanulmány, Európai Tükör 2003/7. szám, 6. Gordos Árpád – Ódor Bálint: Az Európai Konvent és Magyarország helye az integrációban c. tanulmány, Európai Tükör 2003/3 szám, 7. Dr Forgács Imre: Születőben az Európai Alkotmány c tanulmány, Európai Jog 2003/4 szám, HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 8. Csejtei István: Az Európai Unió alkotmánytervezetének külpolitikai és védelmi vonatkozásai c. tanulmány, Európai Tükör 2003/4-5 szám 9. Gordos Árpád – Ódor Bálint: Az EU alkotmányozó Kormányközi Konferenciája alapszakasza c. tanulmány, Európai Tükör 2004/1 szám http://www.doksihu 59 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az

elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 10. Dr Zeller Judit: Szükség van-e Európai Alkotmányra? (Dr Gilbert Groning előadása alapján) c. tanulmány, Európai Jog 2003/3 szám, HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft, Budapest 11. Kecskés László: EU Jog és jogharmonizáció, HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft, Budapest 2003 1. Szájer József beszámolója az Európai Konvent munkájáról, wwwkonventhu 1. Eperjesi Ildikó: Elnapolt Alkotmány, Hetek c Országos Közéleti Hetilap, VII évf, 51 14 Kocsis Györgyi: Nézeteltérések az Európai Unió alkotmányozó gyűlésén, HVG 2003. február 1