Történelem | Régészet » Szakmai protokoll, Örökségvédelmi hatástanulmányok

SZAKMAI PROTOKOLL ÖRŐKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYOK (RÉGÉSZETI MUNKARÉSZ) Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 2010 Szakmai protokoll Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész I. BEVEZETÉS Jelen szakmai protokoll célja a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat, illetve a szakszolgálat koordinálása mellett, bevont intézmények által készített Örökségvédelmi hatástanulmányok régészeti munkarészének tartalmi és formai követelményeinek összefoglalása. A protokoll a hatályos örökségvédelmi jogszabályok figyelembe vételével készült. I.A JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET - 4/2003. (II 20) NKÖM rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról 3. § A Hivatal hatástanulmány elkészítéséhez kötheti szakhatósági hozzájárulásának megadását: a) a régészeti lelőhelyen megvalósítandó tereprendezési eljárás, illetve olyan beruházás vagy fejlesztés esetén, ahol az engedélyezés alá vont

terület legalább 1 hektár nagyságú, vagy a tervezett építmény szintterülete legalább 500 négyzetméter, b) a külterületen lévő nyomvonalas létesítmények műszaki nyilvántartásáról szóló 18/1984. (XII 13) ÉVM rendelet 1 számú mellékletének 6 pontjában felsorolt vízügyi létesítmények, valamint az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről szóló 12/1988. (XII 27) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendelet mellékletében felsorolt nyomvonal jellegű építményszerkezetek létesítése, továbbá folyók, csatornák medrének módosítása esetén, c) jelentős vertikális kiterjedésű, 15 méteres vagy azt meghaladó magasságú építmény (antenna, átjátszótorony, szélkerék stb.) létesítése esetén, valamint d) bányatelek megállapítása, módosítása, bányarekultiváció eseteiben. 3/A. § A régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi

elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X 18) NKÖM rendelet 1 §ában meghatározott nagyberuházás esetén – terepbejárási dokumentációt is tartalmazó – hatástanulmányt kell készíteni. 4. § A Tv 66 §-ának (1) bekezdése szerinti hatástanulmány részei és tartalma: a) Valamennyi érintett kulturális örökségi elem számbavétele és állapotának részletes ismertetése: aa) kulturális örökségvédelmi és helytörténeti szakirodalmi adatok, Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 1 Szakmai protokoll Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész ab) múzeumi, térképi és levéltári adatok; fényképek. b) Változtatási szándékok ismertetése: ba) a beavatkozás tárgya, bb) a beavatkozás azonosítását szolgáló adatok, bc) a tervezett beavatkozás (létesítés, átalakítás stb.) célja, indokoltsága, bd) a megvalósítás főbb összetevőinek elemző leírása. c) Hatáselemzés: ca) a tervezett

beavatkozás előtti állapot, a beavatkozási folyamat és a tervezett állapot elemző értékelése, cb) a várható (közvetlen, közvetett, másodlagos, halmazati, rövid, közép- és hosszú távú állandó vagy időszakos, pozitív vagy negatív) hatások leírása, lehetőség szerinti számszerűsítése, jelentőségének becslése, illetve a tervezett beavatkozás esetleges elmaradásából származó következmények értékelése, különös tekintettel a kulturális örökség (pozitív-negatív) állapotváltozásainak prognosztizálására. d) Összefoglalás: az összefoglalónak tartalmaznia kell a tervezett változtatások lényegének ismertetését, a várható állapotváltozásokat; a hatásterület bemutatását; a kulturális örökség elemeire és együtteseikre irányuló hatások értékelését, az érintett közösségek életminőségében és életmódjában várható változásokat, a javasolható védelmi vagy módosítási intézkedéseket,

szükség esetén vizuális formában is. e) Nyilatkozat: a hatástanulmány készítőjének nyilatkozata arról, hogy a tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy a hatástanulmány elkészítésére jogosultsággal rendelkezik. - 21/2007. (III 26) OKM rendelet a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X 18) NKÖM rendelet módosításáról (R) 14/B. § (2) A beruházó nyilatkozni köteles, hogy a tervezett beruházás nagyberuházásnak számít-e. A nyilatkozat, valamint az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003 (II 20.) NKÖM rendeletnek megfelelő örökségvédelmi hatástanulmány az építésügyi hatósági, illetve örökségvédelmi hatósági (szakhatósági) eljárásban a Hivatalhoz benyújtott kérelem kötelező melléklete. Kulturális

Örökségvédelmi Szakszolgálat 2 Szakmai protokoll Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész I.B ALAPFOGALMAK 1. Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal határozatait megalapozó háttér szakanyag, amelynek javaslatait a Hivatal figyelembe veheti, de attól eltérően is dönthet. A tanulmány feladata az érintett régészeti örökségi elemek számbavétele, állapotfelmérése, a változtatási szándékok ismertetése és örökségvédelmi hatáselemzése, a további szükséges megelőző jellegű örökségvédelmi intézkedésekre vonatkozó javaslatok megfogalmazása. 2. Örökségvédelmi kockázatelemzés, kockázatelemző hatástanulmány Az örökségvédelmi kockázatelemzés célja, hogy még a tervezés legkorábbi fázisában (lehetőség szerint a helyszín, vagy nyomvonalverzió kiválasztásakor) – az örökségi elemek (régészeti lelőhelyek) szakirodalmi, adattári és

térképészeti források alapján történő számbavételével, valamint prediktív modell kidolgozásával – felmérje a tervezett változtatások örökségvédelmi kockázatait, javaslatot tegyen a kiválasztott helyszín esetleges elkerülésére, illetve örökségvédelmi szempontból rangsorolja a vizsgált helyszíneket vagy nyomvonalverziókat. A kockázatelemző hatástanulmány javaslatokat fogalmaz meg a további szükséges örökségvédelmi hatáscsökkentő feladatok vonatkozásában. 3. Prediktív modellezés Örökségvédelmi kockázatelemzések során alkalmazott korszerű módszer, amelynek célja egy adott földrajzi régiókban olyan zónák kijelölése, amelyekben a régészeti lelőhelyek várható előkerülésének valószínűsége kiemelkedően magas (örökségvédelmi kockázati zóna). A modellezés alapja az, hogy a régészeti lelőhelyek térbeli szóródása szabályosságokat mutat, amelyek hátterében komplex (topográfiai, az emberi

viselkedéssel kapcsolatos) tényezők állnak. Módszertanilag elsődleges forrása ezen tényezők komplex vizsgálata (pl.: domborzat, víztől való távolság, lejtés, lejtőkitettség, talajtípusok, illetve víztől számított költségtávolság, egyéb költségtávolságok, védelmi szempontok). Másik alapvető forrása az ismert régészeti lelőhelyek mintázata, amely egyben a módszer kontrollját is jelenti. Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 3 Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész Szakmai protokoll 4. Régészeti lelőhely „Régészeti lelőhely: az a földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók, és amelyet a hatóság nyilvántartásba vett.” (2001. évi LXIV törvény a kulturális örökség védelméről [Tv], 7 § 20) „A régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyről csak

régészeti feltárás keretében mozdíthatók el.” (Tv 19 § 2) 5. Régészeti érdekű terület Régészeti érdekű terület „valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető.” (Tv 7 § 17) „A régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el.” (Tv. 19 § 2) A régészeti érdekű terület tehát olyan földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen bár egyértelmű adattal nem rendelkezünk róla, mégis nagy eséllyel számíthatunk régészei lelőhely(ek) előkerülésére. A fogalom tehát leginkább átmeneti munka-fogalom, ugyanis minden potenciális terület addig számít régészeti érdekű területnek, amíg egyértelműen ki nem derül, hogy vannak vagy nincsenek rajta régészeti lelőhelyek. 6. Örökségvédelmi

kockázati zóna Prediktív modellezéssel készített örökségvédelmi kockázatelemzések során kijelölt olyan zóna, amelyben a régészet örökségi elemek előkerülésének esélye jelentően nagyobb (7090%) mint más területeken. 7. Megelőző régészeti feltárás A régészeti lelőhelyek földmunkák által érintett és veszélyeztetett részén, a jogszabályok alapján megelőző régészeti feltárást kell végezni, amelynek a helyszíni feltárási és dokumentálási munkákon túl az előzetes leletanyag-feldolgozási és dokumentációs munkák is szerves részét képezik. „Ha a régészeti lelőhely elkerülése a fejlesztések, beruházások költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a fejlesztés, beruházás másutt nem valósítható meg, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (a továbbiakban: megelőző feltárás).” (Tv 22. § 1) Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 4 Szakmai protokoll

Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész Teljes felületre kiterjedő megelőző régészeti feltárás vonatkozó javaslat megfogalmazása abban az esetben indokolt, ha a régészeti lelőhely kiterjedése és veszélyeztetése egyértelműen meghatározható. „A földmunkával járó változtatás teljes kiterjedésére vonatkozóan mind az előkészítő munkálatok, mind a kivitelezés tekintetében régészeti megfigyelést kell biztosítani, a régészeti lelőhelyeken pedig megelőző feltárást kell végezni.” (R 14/C §) „A régészeti lelőhelyeken feltárásra a régészeti szakszolgálat csak azokon a helyeken köteles sort keríteni, ahol a beruházás a talajt a jelenlegi talajszintnél 30 cm-nél, illetve a humuszréteg alsó szintjénél mélyebben érinti, vagy ahol a régészeti jelenségeket a beruházás egyéb módon veszélyezteti. Veszélyeztetésnek számít különösen az eróziónak való kitétel (víz, szél, fagy,

növényültetés), a földmunkával, anyagkitermeléssel vagy építkezéssel történő megsemmisítés vagy megbolygatás, az állapotváltozással járó elfedés.” (R 14/E 2) 8. Próbafeltárás A régészeti próbafeltárás célja a régészeti lelőhelyek érintettségének pontos meghatározása. Az eljárás során a lelőhely földmunkák által veszélyeztetett részének 1020%-ra kiterjedő feltárást végeznek, amelynek során a kutatóárkokat olyan módon jelölik ki, hogy azok reprezentatív adatokat szolgáltassanak a lelőhely kiterjedésére, intenzitására vonatkozóan. A próbafeltárás eredményétől függően, érintettség esetén el kell végezni a megelőző feltárást. „A megelőző feltárás részeként a régészeti lelőhelyen – a hatóság eltérő rendelkezésének hiányában – próbafeltárást kell végezni.” (Tv 22 § 2) 9. Régészeti megfigyelés A régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) célja, az előzetesen nem

azonosított, a földmunkák során váratlanul előkerülő régészeti jelenségek dokumentálása, szükséges mértékű leletmentése, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és K.ÖSz illetékes Regionális Irodájának haladéktalan értesítése. „A régészeti érintettség mértékétől függően – külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén – a hatóság régészeti megfigyelést írhat elő.” (Tv 22 § 2) „A földmunkával járó változtatás teljes kiterjedésére vonatkozóan mind az előkészítő munkálatok, mind a kivitelezés tekintetében régészeti megfigyelést kell biztosítani.” (R 14/C. §) Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 5 Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész Szakmai protokoll II. AZ EGYSÉGES ADATGYŰJTÉS ÉS ADATFELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI II.A AZ ADATGYŰJTÉS ÉS ADATFELDOLGOZÁS SZEMPONTJAI ÉS FOLYAMATA 1. Adatstruktúra A kulturális örökség részét képező

régészeti lelőhelyekre vonatkozó adatok szakszerű nyilvántartását és korszerű kezelését lehetővé tevő adatstruktúra kiépítése, adatfogadásra történő előkészítése. 2. A gyűjtendő adatok köre Valamennyi olyan adat gyűjtése és rendszerezése, melyek alapján a később felkutatandó régészeti értékek lelőhelyeinek járulékos információi (pontos térbeli viszonyok, érintettség etc.) értékelhetővé válnak Az adatok fogadására kialakított rendszerre vonatkozó hangsúlyos igény, hogy valamennyi felhasználható adat fogadására alkalmas legyen. Az előkészítés különböző stádiumaiban különféle adatokkal kell számolni, melyek formátuma és jellege igen változatos lehet (raszteres képállományok, vektoros rajzi elemek, alfanumerikus leíróadatok), azonban kezelésük szempontjából igen előnyös közös tulajdonságuk, hogy minden esetben leírhatóak a tér egy direkten meghatározott szegmensére vonatkoztatva. 3. A

dokumentációs rendszer vizualizációja A dokumentálási rendszernek meg kell felelni az adatok vizualizációjával kapcsolatos követelményeknek is, mivel a döntéshozatal különféle szintjein más és más struktúrák megjelenítése válhat szükségessé. Fontos, hogy a térbeli, illetve leíró adatok áramlása kétirányú; a rendszer nem pusztán a különféle munkafázisok eredményeinek tárolására szolgál, de a rendelkezésre álló információk alapján az előkészítés teljes folyamatában mint adatszolgáltató is megjelenik. Ennek figyelembe vételével az adatok térinformatikai feldolgozása során egyaránt szükség van a szakmai (régészeti) szempontú adatok (vizsgált, vizsgálható terület határa, elfedett területek, régészeti lelőhelyek, jelenségek, stb.) és hatósági eljárást segítő adatok, a javasolt örökségvédelmi intézkedések vizuális megjelenítésére. Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 6

Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész Szakmai protokoll 4. A befogadásra kerülő adatok főbb csoportjai: 1. Térinformatikai adatállományok (digitális és nyomtatott térképes formátumban): 4.11 Általános terepviszonyokra vonatkozó térképi információk 4.12 Topográfiai, vízrajzi, közigazgatási adatok - Mérőkamerás légifelvételezés, műholdfelvételek, stb. 4.13 Rekonstrukciós elemek, távérzékelés és műszeres kutatás adatai - Légi- és műholdfelvételek, geofizikai kutatás 4.14 Tervezési adatok - A kivitelezendő létesítmény különböző szintű tervei, hatástanulmányok adatai. 4.15 Régészeti jellegű információk - Lelőhelyek kiterjedésére vonatkozó szakirodalmi, adatári és terepbejárási és egyéb adatgyűjtés során nyert térinformatikai adatok. 2. Szöveges dokumentumok 4.21 A beruházás alapadatai 4.22 Műszaki leírás 4.23 Régészeti jellegű információk - Szakirodalmi, adatári és

terepbejárási és egyéb adatgyűjtés során nyert szöveges adatok). 3. Képi dokumentumok 4.31 Fotók (digitális és hagyományos) 4.32 Rajzok, vázlatok 4.33 Nem referálható térképek, vázlatok II.B AZ ADATGYŰJTÉS ÉS ADATFELDOLGOZÁS MENETE 1. FÁZIS: Alapadatok beszerzése, előkészítése, rendszerezése 1.1 Tervezési és alapadatok 1.11 Megbízói adatszolgáltatás alapján, a beruházás tervdokumentációjának, a hatástanulmány elkészítéséhez szükséges részei: elsősorban a tervezett beavatkozás részletes műszaki leírása, amely tartalmazza a tervezett munkák típusát, térbeli kiterjedését (szélességét, hosszúságát, mélységét). Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 7 Szakmai protokoll Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész 1.21 Megbízói adatszolgáltatás alapján, a beruházás tervdokumentációjának, a hatástanulmány elkészítéséhez szükséges helyszínrajzai, nyomvonalas

létesítmények esetén nyomvonaltérképe. A helyszínrajzokat, illetve a nyomvonalrajzot digitális, georeferált formában (.dwg, dxf, shp) kell beszerezni a Megbízótól 1.2 Területi vonatkozású alap információk gyűjtése 1.21 A beruházás által érintett területek térinformatikai feldolgozása. Egységesen használt alaptérkép: EOV 1: 10 000 léptékű topográfiai térkép. Ezen felül, nyomvonalas létesítmények, illetve más nagyobb kiterjedésű beruházások esetén 1: 25 000, 1: 50 000, 1: 100 000 léptékű összesítő készítése is javasolt. 1.21 A beruházás által érintett területek pontos lokalizálása, közigazgatási határok szerinti rendszerezése, ismert helynevek és egyéb területazonosítók (pl. hrsz-ok) gyűjtése, a megszerzett információ feldolgozása. 1.21 Régi helynevek azonosítását, valamint az egykori topográfiai viszonyokat lehetővé tévő dokumentumok (archív térképek, levéltári kutatások) felkutatása és

beszerzése digitális formában (EOV rendszerben), vagy szükség esetén georeferálása. A beruházás által érintett területekről 1: 10 000, illetve 1:25 000 léptékű kivágatok készítése. 1.21 Általános terepviszonyokra vonatkozó geodéziai információk, topográfiai, vízrajzi adatok, (domborzatmodellek, légifelvételezés, műholdfelvételek, stb.) gyűjtése és georeferálása. 1.21 Általános geológiai, talajtani információk (talajtani térképek, fúrásminták, talajmechanikai vizsgálatok, talajellenállás vizsgálatok) gyűjtése és georeferálása. 1.21 Korábbi geofizikai felmérések eredményeinek értelmezése, georeferálása. 1.21 Korábbi légifelvételezési, műszeres távérzékelési adatok (légi- és műholdfelvételek, lézerszkenneres – LIDAR felmérés, hypesrpectrál analízis stb.) 1.21 Google Earth műholdképek elemzése. 1.3 Kiemelt szintű adatszolgáltatás 1.31 Adattári régészeti kutatás előkészítése

(terepviszonyok és létesítményi tervek viszonya, a vizsgálandó területek kijelölése). 1.31 Mérőkamerás légifelvételezés, egyéb légirégészeti felmérés repülési tervének elkészítése. Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 8 Szakmai protokoll Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész 1.31 Terepi régészeti kutatás előkészítése (terepbejárás, mérőkamerás légifelvételek, műszeres távérzékelés, műszeres lelőhely-felderítés, geofizikai kutatások). Terepbejárási útvonalak tervezése, térinformatikai előkészítése. 1: 10 000 léptékű illetve összesítő térképek (topográfiai, archív térképek, légifotó) nyomtatása, illetve digitálisan GPS-re, PDA-ra töltése. 1.31 A felderített lelőhelyek térbeli és tartalmi leíróadatainak kezelése, a lelőhelyek strukturálása, az adatok tematikus térképek formájában történő megjelenítése. 2. FÁZIS: Ismert régészeti

lelőhelyek szakirodalmi és adattári adatainak feldolgozása 1.1 Az adattári és szakirodalmi adatgyűjtés célja Az érintett régészeti lelőhelyekre vonatkozó szakirodalomban fellelhető adatok, valamint az országos hatókörű intézmények (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Magyar Nemzeti Múzeum, MTA Régészeti Intézete), illetve lehetőség szerint a regionális érdekeltségű múzeumok kezelésében lévő szakirányú adattárak azon adatainak feldolgozása és rendszerezése, amelyek a beruházás által érintett területeken ismert és nyilvántartott régészeti lelőhelyekre, régészeti érdekű területetekre, illetve szórvány régészeti leletekre utalnak. Ily módon lehetőség nyílik olyan lelőhelyek lokalizálására is, melyek napjainkban más módszerrel már nem felderíthetőek. A lelőhelyek/leleletek adatai a hatástanulmány készítése során feldolgozásra és rendszerezésre kerülnek, ennek dokumentációja a terepbejárási

dokumentáció részét képezi. 2.1 Szakirodalmi kutatás A beruházás által érintett illetve veszélyeztetett régészeti lelőhelyekre vonatkozó szakirodalmi adatok teljes körű, szisztematikus felgyűjtése. Az adatgyűjtést a topográfiai munkák (MRT, stb.) valamint a különböző lelőhelykatasztereken túl ki kell terjeszteni a lelőhelyek különböző szakirodalmi, helytörténeti feldolgozásaira és említéseire, a Régészeti Füzetek és a Régészeti kutatások Magyarországon sorozatok, illetve hasonló sorozatok köteteire. 3.1 Adattári kutatás A rendelkezésre álló régészeti adattárak (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal közhiteles lelőhely-nyilvántartása, Magyar Nemzeti Múzeum központi régészeti adattára, Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 9 Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész Szakmai protokoll MTA Régészeti Intézetének adattára és a területileg illetékes múzeumok régészeti adattára)

vonatkozó információinak feltárása és feldolgozása. 4.1 Területi analízis és adatrögzítés 2.41 Az adattári és irodalmi kutatások nyomán látókörbe került lelőhelyek topográfiai elhelyezkedésének rekonstruálása, a pontos pozícionálása. 2.42 Szükség szerinti helyszíni állapotfelmérés végrehajtása a bizonytalan lokalizációjú lelőhelyek adatainak pontosítása érdekében. 2.43 A pozícionált lelőhelyek és a kivitelezendő beruházás térbeli analízise, a beruházás által érintett lelőhelyek szűrése, adataik illesztése a helyszínrajzokhoz. 2.44 Nyomvonalas létesítményeknél az előzetes adatgyűjtés a tervezett nyomvonal tengelyétől balra és jobbra - 0-200 méteres vizsgálandó sáv esetén 250-250 méteres - 200-240 méteres vizsgálandó sáv esetén 300-300 méteres méteres sávra terjed ki. 2.45 Nem nyomvonalas létesítmények esetén az előzetes adatgyűjtés a változtatással érintett területre és 500

méteres környezetére terjed ki. 2. FÁZIS: Légirégészeti felderítés, műszeres lelőhelyvizsgálat 1.2 Légirégészeti felderítés 3.11 Az örökségvédelmi hatástanulmány kötelező mellékleteként, a terepbejárás előkészítéséhez mérőkamerás légirégészeti felderítést is szükséges végezni, minden 10 km-nél hosszabb, 10 méternél szélesebb területet érintő nyomvonalas létesítmény, illetve 200 ha-nál nagyobb kiterjedésű, egybefüggő fejlesztési terület esetén. 3.12 A légifotó kötelező műszaki paraméterei: - georeferáltság - minimális felbontás: 10 pixel/m 3.13 További javasolt felmérési módszerek - Lézerszkenneres (LIDAR) felmérés - Hyperspectrális felmérés - Infrakamerás felmérés 3.14 Nyomvonalas létesítményeknél a légirégészeti felderítés a tervezett nyomvonal tengelyétől balra és jobbra - 0-200 méteres vizsgálandó sáv esetén 250-250 méteres Kulturális Örökségvédelmi

Szakszolgálat 10 Szakmai protokoll Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész - 200-240 méteres vizsgálandó sáv esetén 300-300 méteres méteres sávra terjed ki. 3.15 Nem nyomvonalas létesítmények esetén a légirégészeti felderítés a változtatással érintett területre terjed ki. 2.2 Műszeres lelőhelyvizsgálat 3.21 Indokolt esetben – elsősorban olyan lelőhelyek esetén, amelyek jellege (pl. temető) vagy elfedettsége nem teszi lehetővé a lelőhely felszíni jelenségek alapján történő vizsgálatát, kiterjedésének, érintettségének meghatározását – a terepbejárást fémkeresős lelőhelyvizsgálattal célszerű kiegészíteni. 3.22 Indokolt esetben – elsősorban olyan lelőhelyek esetén, amelyeken épített örökségi elemek (falak, etc.) előkerülése várható, továbbá olyan lelőhelyek esetén, amelyek jellege (pl. temető) vagy elfedettsége nem teszi lehetővé a lelőhely felszíni jelenségek

alapján történő vizsgálatát, kiterjedésének, érintettségének meghatározását – az érintett lelőhely(ek) tekintetében a hatástanulmány elsődleges forrásaként geofizikai felmérési eredmények használhatók fel. 3. FÁZIS: Régészeti terepbejárás 1.3 A terepbejárás előkészítése 4.11 Szükséges szakhatósági engedélyek beszerzése 4.12 A szükséges topográfiai térképek és a beruházás geodéziai adatainak digitalizálása. Térképek nyomtatása (lásd: 1 FÁZIS, 13) 4.13 A topográfiai előkészítés során olyan területek előzetes kijelölése, amelyeken nagy eséllyel lehet számítani régészeti örökségi elemek előkerülésére (Régészeti érdekű területek). Elsősorban nagyobb területet érintő vizsgálatok esetében, amennyiben azt a topográfiai és az előzetes régészeti adatok lehetővé teszik, célszerű prediktív módszerrel végzett elemzés során Örökségvédelmi kockázati övezeteket kijelölni. 4.14

Megközelíthetőség vizsgálata, a napi útvonaltervek elkészítése. 4.15 Adatnyerés a navigációs GPS-ek, PDA-k számára, azok adatokkal történő feltöltése. 4.2 Terepmunka (bejárás) 4.24 A terepbejárás elvégzése, a topográfiai, fedettségi és régészeti információk rögzítése digitális (GPS, PDA) és hagyományos (térkép, leírás, fotó) formátumban. Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 11 Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész 4.25 Szakmai protokoll A terepbejárást a régészeti topográfiai felderítés szabályai szerint kell elvégezni. 4.26 A terepbejárás során, a lelőhelyek térbeli kiterjedése, korszakai és intenzitása a terepfelszínen lokalizált nyomokból alapján vizsgálható. 4.27 A terepbejárás során törekedni kell a régészeti lelőhelyként, jelenségként értékelhető tájelemek azonosítására, felmérésére. A GPS technológia alkalmazásával végzett felmérés során

olyan adatfelvételre kell törekedni, amely alkalmas a régészeti lelőhelyek kiterjedésére, illetve a felszíni leletanyag intenzitására vonatkozó reprezentatív adatok gyűjtésére. Lehetőség szerint kísérletet kell tenni a több korszakú lelőhely-komplexumok esetében az egyes korszakokhoz tartozó lelőhelyek (egyedi tájértékek) térbeli elkülönítésére és jellegük (telep, temető, stb.) meghatározására 4.28 Az előkészítési munkafázisban kijelölt Régészeti érdekű területeken lehetőség szerint a helyszínen el kell dönteni, hogy indokolt-e a terület, vagy egy részének – a lehetőségek szerinti legpontosabb földrajzi körülhatárolás után – lelőhelyállományba történő felvétele, illetve szükséges-e a terület régészeti érdekű státuszának fenntartása. 4.29 Nyomvonalas létesítményeknél a terepbejárás a tervezett nyomvonal tengelyétől balra és jobbra - 0-2 méteres vizsgálandó sáv esetén 20-20 méteres

- 2-10 méteres vizsgálandó sáv esetén 50-50 méteres - 10-100 méteres vizsgálandó sáv esetén 100-100 méteres - 100-240 méteres vizsgálandó sáv esetén 130-130 méteres méteres sávra terjed ki. 4.210 Nem nyomvonalas létesítmények esetén a terepbejárás a változtatással érintett területre terjed ki. 4.211 Az azonosított régészeti lelőhelyek kiterjedésének meghatározását a lelőhely vizsgálandó sávon, vagy területen kívüli részein is el kell végezni. 4.3 Feldolgozás 4.34 A terepi adatok naponkénti letöltése a GPS készülékekről, azok térinformatikai feldolgozása. 4.35 A gyűjtött régészeti leletanyag tisztítása, szükség esetén restaurálása, nyilvántartásba vétele. 4.36 A leletanyag és a lelőhelyek meghatározása. Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 12 Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész 4.37 Szakmai protokoll A fontosabb leletek, illetve fontosabb lelőhelyekről

előkerült leletanyag fotózása, rajzolása. 4.4 Dokumentálás 4.44 A terepbejárási adatok összefoglaló értékelése. 4.45 A hatályos jogszabályoknak megfelelő terepbejárási jelentés, dokumentáció elkészítése, helyszínrajzok összeállítása egységes dokumentációban. Nyomtatott és ezzel azonos digitális formában. 4.46 - Jelentési és dokumentációs kötelezettség teljesítése Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes regionális irodája (nyomtatott formátumban) - Magyar Nemzeti Múzeum Központi Régészeti Adattára (nyomtatott formátumban) - Területileg illetékes múzeumok adattárai (nyomtatott formátumban) - Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyilvántartási Irodája (nyomtatott és digitális formátumban) 5. FÁZIS: Az eredmények összefoglalása, dokumentálása 5.1 A Kulturális örökségvédelmi hatástanulmány célja és tartalma A Kulturális örökségvédelmi hatástanulmány célja egységes keretben

kezelni és láttatni változtatással érintett területre vonatkozó valamennyi régészeti jelentőséggel bíró informácót (adattári, szakirodalmi, terepbejárási, légirégészeti, topográfiai, műszaki etc.) Ezek elemzése alapján lehetőség nyílik a megelőző kutatások körébe vont területek pontos lokalizációjára, az elvégzendő régészeti feladatok szakmai specifikációjára, illetve fentiek nyomán a leghatékonyabb elméleti feltárási sorrend megalkotására, valamint a feltárások időbeni modelljének elkészítésére. 5.2 Az adatgyűjtés eredményeinek elemzése 5.21 A lelőhelyek és régészeti érdekű területek kiterjedésének rögzítése 5.22 A vizsgált területek előzetes régészeti megfigyelését akadályozó tényezők felvétele a rendszerbe (erdő, legelő, vízjárta területek, mocsár, műtárgyak, települések etc.) 5.23 A lelőhelyek térbeli analízise (az esetleg összetartozások vizsgálata, javaslatok erre vonatkozóan).

Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 13 Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész Szakmai protokoll 5.24 Az eltérő forrásokból ismert lelőhelyek közötti kapcsolatok vizsgálata (pl a terepbejárási és a légirégészeti vagy adattári lelőhelyek közötti megfeleltethetőségek lehetőségét tekintve). 5.25 A lelőhelyekre, régészeti érdekű területekre vonatkozó térbeli információk feldolgozása, a szükséges adattartamok digitalizálása és illesztése az adattári és légirégészeti adatokat tartalmazó (térinformatikai) meglévő állományokhoz. 5.3 Az adattári, légirégészeti és a terepbejárási információkat tartalmazó adatbázis attribútumai - Lelőhely azonosító - KÖH lelőhely azonosító - Közigazgatási egység - Dűlőnév - Esetleges névvariációk - Az információ jellege: -  Adattári  Légirégészeti  Terepbejárási  Műszeres lelőhely-kutatási  etc. Az

információ megszerzésének célja:  Felderítés  Adattári információ hitelesítése  Légirégészeti információ lokalizálása  Lelőhely állapotfelmérése - Az információ megszerzésének ideje - A lelőhely térbeli pozíciója:   Szöveges formátumban:  A lelőhely középpontja EOV koordináták szerint (x, y, z)  A lelőhely kiterjedése (szélesség, hosszúság, átmérő)  A lelőhely iránya  Egyéb azonosítok (pl. helyrajzi szám) Digitális és nyomtatott térképes formátumban:  A lelőhely középpontja Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 14 Szakmai protokoll Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész  - - A lelőhely kiterjedését rögzítő lehatároló vonal (poligon) A lelőhely beruházás általi érintettsége:  teljes terület érintett  nyomvonalas létesítmény esetén: a tengely által érintett  részben érintett 

pufferzónában érintett (veszélyeztetett)  nem érintett A lelőhely beruházás által érintett területe,  négyzetméterben  nyomvonalas létesítmény esetén méterben. - Kalkulálható feltárási terület (négyzetméterben kifejezve) - Azonosított régészeti korszakok - Az azonosított korszakok jellege (település, temető, depot, etc.) - Az azonosított korszakok intenzitása (erős, átlagos vagy szórványos intenzitású) - Kapcsolódó lelőhelyek - Leírás 5.4 Örökségvédelmi hatáselemzés elkészítése, javasolt kárenyhítő intézkedések meghatározása 5.41 Az azonosított örökségi elemek és a változtatási szándék térbeli viszonyának elemzése, a tervezett változások örökségvédelmi hatáselemzése. 5.42 Az egyes lelőhelyek feltárási metódusának meghatározása (próbafeltárás, megelőző feltárás, megfigyelés). 5.43 Az elemzések összefoglalása (lelőhelyenként, illetve összefoglaló

táblázatban) 5.44 Az adatok vizuális megjelenítése – elemzése (EOV 1: 10 000 méretarányú alaptérképek, összesítő térképek, archív térképek, egyéb tematikus térképek légifotó, etc.) 5.5 Az eredmények összegzése 5.51 A tervezett változtatási szándék örökségvédelmi hatáselemzésének összegzése szöveges formátumban. 5.52 A javasolt kárenyhítő örökségvédelmi intézkedések összegzése szöveges formátumban. Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 15 Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész Szakmai protokoll 5.53 A javasolt kárenyhítő örökségvédelmi intézkedések összegzése táblázatos formában 5.54 A javasolt kárenyhítő örökségvédelmi intézkedések összegzése térképes formában. III. AZ ÖRÖLSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYOK RÉGÉSZETI MUNKARÉSZÉNEK TARTALMI ELEMEI III.A ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYOK 1. Az örökségvédelmi hatástanulmány tárgya - A beruházás

azonosítására alkalmas alapadatok - Megbízói alapadatok - A hatástanulmány elkészítésének célja: o Nagyberuházások esetén kötelező hatáselemzés o Előzetes örökségvédelmi kockázatelemzés o Előzetes környezeti hatásvizsgálat részeként o Részletes környezeti hatásvizsgálat részeként o Egyéb 2. Az érintett örökségi elemek számbavétele, állapotának ismertetése 2.1 Történeti-régészeti értékvizsgálat, szakirodalmi, adattári, térképészeti adatok alapján - A vizsgált területre, illetve környékére vonatkozó földrajzi, geomorfológiai, talajtani adatok szakirodalmi forrásokon alapuló leírása. - A vizsgált terület és szűkebb környezetére vonatkozó szakirodalmi, helytörténeti, adattári, levéltári források (pl. oklevelek, kéziratok) összegyűjtése - A vizsgált terület és pufferzónájában található régészeti lelőhelyekre, egyéb örökségi elemekre vonatkozó teljes körű szakirodalmi,

helytörténeti, adattári, levéltári, térképészeti, stb. adatgyűjtés eredményei - Az adatok elemzése alapján régészeti érdekű területek kijelölése azokon a helyeken, ahol annak ellenére, hogy az értékvizsgálat során nem tudunk Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 16 Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész Szakmai protokoll egyértelműen régészeti lelőhelyeket azonosítani, de topográfiai, vagy egyéb okok miatt számítani lehet régészeti lelőhelyek előkerülésére. - Kockázatelemző hatástanulmányok esetén örökségvédelmi kockázati zónák prediktív elemzés alapján történő kijelölése. - Források megadása: - Szakirodalmi - Helytörténeti irodalom - Adattári adatok - Levéltári adatok - Térképészeti források: - EOV térképlapszámok - Archív térképek - Légifotó - Egyéb térképészeti források 2.2 Terepi adatgyűjtés (terepbejárás) - Az elvégzett terepbejárás

eredményeinek ismertetése: - A terepbejárás ideje, körülményei, résztvevők száma - A vizsgált terület állapotának általános leírása - A bejárt (bejárható) területek meghatározása - Az értékfelmérést akadályozó tényezők (elfedettség, időjárás, etc.) - Az azonosított régészeti lelőhelyekre, régészeti érdekű területekre, egyéb örökségi elemekre és érintettségükre vonatkozó adatok 2.3Szakirodalmi, adattári adatok és terepi vizsgálatok alapján azonosított, a beruházás által érintett és veszélyeztetett régészeti lelőhelyek jegyzéke - A hatástanulmány készítése során azonosított, érintett régészeti lelőhelyek alap adatainak összefoglalása táblázatos formában Lelőhely sorszáma1: Lelőhely-azonosító2: Település: Lelőhely neve (esetleges variációk): A lelőhely térbeli pozíciója (EOV) 3 Az azonosított korszakok és jellegük4: A lelőhely állapota3: Kulturális Örökségvédelmi

Szakszolgálat 17 Szakmai protokoll Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész 5 A lelőhely kiterjedése: 6 7 3 A lelőhely iránya : Az információ jellege8: Korábbi kutatások9: Leírás10: Irodalom, adattári azonosítók11: 1: A lelőhely hatástanulmányon belüli sorszáma 2: A lelőhely KÖH azonosító száma (ha már van) 3: KÖH lelőhely-bejelentő adatlap egységes szempontjai szerint 4: KÖH lelőhely-bejelentő adatlap és az MRT egységes szempontjai szerint 5: Szélessége (méterben) 6: Hosszúsága (méterben) 7: Átmérője (méterben) 8: - Adattári - Légirégészeti - Terepbejárási - Műszeres lelőhely-felderítési - etc. 9: A lelőhelyen végzett korábbi kutatások:  éve  a tevékenység típusa  a kutatás vezetője 10: Általános és földrajzi leírás, egyéb szöveges információk 11: A lelőhely irodalmi, adattári, etc. említései, hivatkozásai 2.4Szakirodalmi, adattári adatok és terepi vizsgálatok

alapján azonosított, a beruházás által érintett régészeti érdekű területek jegyzéke - A hatástanulmány készítése során azonosított, érintett régészeti érdekű területek alap adatainak összefoglalása táblázatos formában Azonosítószám1: Település: Dűlő: Térbeli pozíciója (EOV) A lelőhely kiterjedése: 2 3 4 Iránya: A kijelölés alapja5: Leírás6: 1: A régészeti érdekű terület hatástanulmányon belüli sorszáma (RÉ- ) 2: Szélessége (méterben) 3: Hosszúsága (méterben) 4: Átmérője (méterben) 5: - Adattári, szakirodalmi adat - Légirégészeti - Terepbejárási megfigyelések, erősen szórványos leletanyag (1-2 db) Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 18 Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész Szakmai protokoll - Topográfiai helyzet - Műszeres lelőhely-kutatási - etc. 6: Általános és földrajzi leírás, egyéb szöveges információk, a kijelölés részletesebb indoklása 3.

Változtatási szándékok ismertetése 3.1 A beavatkozás tárgya - A tervezett beruházás megnevezése 3.2 A beavatkozás azonosítását szolgáló adatok Megbízói adatszolgáltatás alapján - Nyomvonalas létesítmények esetén kilométerszelvények vagy egyéb szelvényezés alapján, a nyomvonal által érintett kezdő és utolsó település megadásával - Nem nyomvonalas létesítmények esetén helyrajzi szám(ok) alapján 3.3 - A tervezett beavatkozás (létesítés, átalakítás stb.) célja, indokoltsága Megbízói adatszolgáltatás alapján 3.4 A megvalósítás főbb összetevőinek elemző leírása Megbízói adatszolgáltatás alapján - A változtatási szándék leírása: - A földmunkák kiterjedésére (szélessége, hossza, mélysége) vonatkozó adatok - Műszaki, technológiai leírás 4. Hatáselemzés 4.1 A tervezett beavatkozás előtti állapot, a beavatkozási folyamat és a tervezett állapot elemző értékelése - A vizsgált

terület beruházás előtti állapotának leírása, elsősorban a helyszíni megfigyelések alapján: - A területhasználatra vonatkozó adatok: - Mezőgazdasági művelés (művelési ágak megadásával) - Mezőgazdasági művelésből kivont terület - Erdő - Beépített terület (beépítettség fokának meghatározásával) - Egyéb - A területhasználat hatása az azonosított és eddig azonosítatlan, ismeretlen örökségi elemekre: - A jelenlegi területhasználat nem veszélyeztet örökségi elemeket Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 19 Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész Szakmai protokoll - A jelenlegi területhasználat örökségi elemeket veszélyeztet - A jelenlegi területhasználat kis mértékben veszélyeztet örökségi elemeket - A beavatkozási folyamat (pl. földmunkák) várható hatása az azonosított és eddig azonosítatlan, ismeretlen örökségi elemekre: - A beavatkozási folyamat nem veszélyeztet

örökségi elemeket - A beavatkozási folyamat örökségi elemek veszélyeztetésével jár - A beavatkozási folyamat örökségi elemek részleges vagy teljes pusztulásával jár - A tervezett változtatások várható hatása az azonosított és eddig azonosítatlan, ismeretlen örökségi elemekre: - A tervezett változtatások nem befolyásolják az örökségi elemek állapotát - A tervezett változtatások az örökségi elemek részleges vagy teljes, időszakos vagy tartós elfedésével járnak - A tervezett változtatások az örökségi elemek részleges vagy teljes pusztulásával járnak 4.2 - Örökségvédelmi hatáselemzés A konkrét változtatási szándék hatásainak részletes elemzése, az érintett és veszélyeztetett örökségi elemek (régészei lelőhelyek) vonatkozásában, - Az elemzés kiterjed: - A lelőhelyek érintettségének meghatározására: - Nyomvonalas létesítmények esetén: - Tengelyben érintett - Részben érintett -

Pufferzónában érintett - Nem érintett - Nyomvonalas létesítmények esetén: - Teljes felületben érintett - Részben érintett - Pufferzónában érintett - Nem érintett - A lelőhelyek érintett területének meghatározására (m2). - Az értékvizsgálatot, vagy a hatáselemzést befolyásoló (akadályozó) tényezőkre Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 20 Szakmai protokoll Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész 5. Javasolt örökségvédelmi hatáscsökkentő intézkedések 5.1 Az értékvizsgálat és a hatáselemzés, valamint a hatályos jogszabályok alapján javasolt örökségvédelmi hatáscsökkentő intézkedések megfogalmazása - A javaslatokat minden esetben a konkrét adatok elemzése alapján kell felállítani, ezért jelen protokollban előzetes elvárások csak általánosan fogalmazhatók meg. - A hatályos jogszabályok figyelembe vételével, általánosan javasolható hatáscsökkentő intézkedések:

o Megelőző régészeti feltárás: A régészeti lelőhelyek változtatási szándék által veszélyeztetett részének teljes területére kiterjedő megelőző feltárás végzése azokban az esetekben javasolható, amikor a régészeti lelőhely kiterjedése (minimálisan a változtatási szándékkal érintett terület vonatkozásában) pontosan meghatározható, érintettsége egyértelmű, az elvégzett terepbejárás és/vagy az előzetes adatgyűjtés alapján. o Próbafeltárás: A jogszabályok alapján a megelőző feltárások első fázisaként próbafeltárás végezhető, amelynek célja a lelőhely kiterjedésének és intenzitásának így érintettségének pontos meghatározása. Ez az eljárás azokban az esetekben javasolható, amikor bár egyértelmű adatunk van a lelőhely létezéséről és érintettségéről vagy veszélyeztetettségéről, de a lelőhely kiterjedése és/vagy érintettsége nem határozható meg pontosan. A próbafeltárás a

lelőhely teljes potenciálisan érintett területének cca. 10-20%-ra terjed ki, a szondaárkokat olyan módon kell kijelölni, hogy azok a teljes vizsgálandó terület tekintetében reprezentatív adatokat szolgáltassanak. o Régészeti megfigyelés:  A hatályos beruházások jogszabályok földmunkái alapján, csak nagyberuházások régészeti megfigyelés esetén a mellett folytathatók.  Bizonyos speciális esetekben, az érintett lelőhelyeken a megelőző régészeti feltárás formája a régészeti megfigyelés is lehet. Ez az eljárás azokban az esetekben javasolható, amikor a beavatkozási folyamat térbeli kiterjedése (pl. 1 méternél keskenyebb közműárkok), vagy az Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 21 Szakmai protokoll Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész alkalmazott technológia nem teszi lehetővé megelőző vagy próbafeltárás elvégzését. 5.2 Kötelező szövegrész, abban az esetben,

ha a beruházás régészeti örökségi elemeket érint: [Mivel a tervezett beruház kulturális örökségi elemeket (régészeti lelőhelyeket érint) az engedélyezési eljárásba be kell vonni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt és a szükséges örökségvédelmi feladatok tekintetében a hivatal határozatai szerint kell eljárni. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV törvény (Kötv) 11 § alapján, a régészeti lelőhelyek általános védelmet élveznek. A földmunkával járó fejlesztésekkel a régészeti lelőhelyeket el kell kerülni (Kötv. 19 § (1) bek) Azonban a Kötv. 22 § szerint: „(1) Ha a régészeti lelőhely elkerülése a fejlesztések, beruházások költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a fejlesztés, beruházás másutt nem valósítható meg, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (a továbbiakban: megelőző feltárás)”. A Kötv 19 § (2) szerint: „A régészeti örökség

elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el.” Mivel a beruházás nagyberuházásként valósul meg, a 21/2007. (III 26) OKM rendelet (R.) 14/B-J § előírásai szerint kell eljárni: A 14/C. § szerint: „A földmunkával járó változtatás teljes kiterjedésére vonatkozóan mind az előkészítő munkálatok, mind a kivitelezés tekintetében régészeti megfigyelést kell biztosítani, a régészeti lelőhelyeken pedig megelőző feltárást kell végezni. 14/D. § (1) A nagyberuházások során a terepen végzett régészeti munkálatok és dokumentációkészítés, valamint az elsődleges leletfeldolgozás tekintetében a feladatokat - beleértve a régészeti érdekeltségeket érintő előkészítő munkafázisokban való részvételt is - a Tv. 22 § (3) bekezdésében meghatározott szerződés keretében a régészeti szakszolgálat látja el. 14/E. § (1): A régészeti

szakszolgálat köteles a teljes építési területen a tűzszerészeti átvizsgálási, valamint az azzal kapcsolatos előkészítési (bozót- és cserjeirtás), felderítési feladatok ellátásáról gondoskodni. (2) A régészeti lelőhelyeken feltárásra a régészeti szakszolgálat csak azokon a helyeken köteles sort keríteni, ahol a beruházás a talajt a jelenlegi talajszintnél 30 cm-nél, illetve a humuszréteg alsó szintjénél mélyebben érinti, vagy ahol a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 22 Szakmai protokoll Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész régészeti jelenségeket a beruházás egyéb módon veszélyezteti. Veszélyeztetésnek számít különösen az eróziónak való kitétel (víz, szél, fagy, növényültetés), a földmunkával, anyagkitermeléssel vagy építkezéssel történő megsemmisítés vagy megbolygatás, az állapotváltozással járó elfedés.” Az értékvizsgálat alapján a beruházás

egyértelműen érinti a , régészeti lelőhelyeket, ezek földmunkával érintett területén megelőző feltárás elvégzését látjuk indokoltnak. Azon lelőhelyek (, ) esetében, amelyek érintettsége a terepbejárási megfigyelések és az elvégzett további vizsgálatok, valamint a hatáselemzés alapján nem volt egyértelműen eldönthető a megelőző feltárás első ütemeként próbafeltárás elvégzését tartjuk szükségesnek.] - A javasolt örökségvédelmi intézkedések összefoglalása táblázatos formában a) Nyomvonalas létesítmények esetén: Az azonosított lelőhelyeken javasolt örökségvédelmi intézkedések Lelőhely: 1 Érintettsége: 2 Kilométer3 szelvények 4 Javasolt intézkedés Javasolt feltárási 2 5 terület (m ) 1: Lelőhely sorszáma: RL-[szám] (RL-01), [LELŐHELYNÉV] 2: Érintettsége: Tengelyben, Részben, Pufferzónában, Nem érintett. 3: A nyomvonal régészeti lelőhelyeket érintő szakasza kilométer-szelvények

szerint. 4: Javasolt intézkedés: Megelőző feltárás, Próbafeltárás, Megfigyelés. 5: Feltárásra javasolt terület, m2-ben kifejezve. Megelőző feltárás esetén a teljes érintett terület, próbafeltárás esetén az érintett terület 10-20%-a (eseti szakmai elbírálás alapján). Amennyiben a hatáselemzés időpontjában a változtatással érintett nyomvonal szélessége még pontosan nem ismert, a nyomvonal lelőhelyet érintő szakaszának hossza is megadható, méterben kifejezve. b) Nem nyomvonalas létesítmények esetén: Az azonosított lelőhelyeken javasolt örökségvédelmi intézkedések Lelőhely: 1 Érintettsége: 2 Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat A lelőhely érintett 2 3 területe (m ): 4 Javasolt intézkedés Javasolt feltárási 2 5 terület (m ): 23 Szakmai protokoll Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész 1: Lelőhely sorszáma: RL-[szám] (RL-01), [LELŐHELYNÉV] 2: Érintettsége: Teljes

felületben érintett, Részben érintett, Pufferzónában érintett, Nem érintett 3: A régészeti lelőhelyet veszélyeztető földmunkák kiterjedése m2-ben kifejezve. 4: Javasolt intézkedés: Megelőző feltárás, Próbafeltárás, Megfigyelés 5: Feltárásra javasolt terület, m2-ben kifejezve. Megelőző feltárás esetén a teljes érintett terület, próbafeltárás esetén az érintett terület 10-20%-a (eseti szakmai elbírálás alapján). 5.2 Kötelező szövegrész, abban az esetben, ha a beruházás nem érint, az értékvizsgálat során azonosított régészeti örökségi elemeket: [Mivel az értékvizsgálat és hatáselemzés során a tervezett földmunkák által veszélyeztetetett régészeti örökségi elemeket (régészeti lelőhelyeket, jelenségeket) nem azonosítottunk, a kivitelezés előtt további megelőző jellegű örökségvédelmi intézkedések (próba- illetve megelőző feltárás) nem indokoltak.] 5.3 Minden esetben kötelező

szövegrész: [Mivel a tervezett változtatások a 21/2007. (III 26) OKM rendelet 1 § f pontja szerint, a beruházó nyilatkozata alapján nagyberuházásként valósulnak meg, a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X 18) NKÖM rendelet 2007 április 3-án hatályba lépett 14/B-J. §-i (21/2007 (III 26) OKM rendelet) az irányadóak. (R) A jogszabály nagyberuházások esetén az örökségvédelmi feladatokat (régészeti érdekeltséget előkészítő munkafázisok, terepen végzett régészeti munkálatok, dokumentációkészítés és elsődleges leletfeldolgozás) a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (Régészeti Szakszolgálat) látja el (14/D. §) A R. 14/C § értelmében a nagyberuházásokhoz kapcsolódó valamennyi földmunka csak régészeti megfigyelés mellett folyhat. Amennyiben ennek során régészeti lelőhelyre utaló jelenségek

kerülnek elő, a földmunkák csak a lelőhely érintett részének régészeti feltárása, illetve az előkerült jelenségek dokumentálása után folytathatók. A R. a 14/E § értelmében a földmunkák megkezdése előtt el kell végezni a földmunkával érintett teljes terület lőszermentesítését.] Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 24 Szakmai protokoll Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész 6. Összefoglalás 6.1 A tervezett változtatások és a kulturális örökség elemeire gyakorolt hatásuk A tervezett változtatások alap adatai: beruházás/projekt neve, pontos helyszínek (Hrsz., kmsz) A kulturális örökség elemeire gyakorolt hatások: örökségi elemeket veszélyeztet, örökségi elemeket nem veszélyeztet. 6.2 Javasolt örökségvédelmi hatáscsökkentő intézkedések A javasolt örökségvédelmi hatáscsökkentő intézkedések összefoglalása. 7. Nyilatkozat 7.11 A nyilatkozat kötelező szövege:

{Alulírott, [név], régész, nyilatkozom, hogy a 4/2001 (II. 20) NKÖM rendelet 6 § (1) bekezdésének a) pontja szerinti előírásnak megfelelően szerepelek az adott örökségvédelmi területre vonatkozó szakértői névjegyzékben, valamint a nevezett jogszabályi hely (2) bekezdésében foglalt előírásnak megfelelően rendelkezem régész szakirányú felsőfokú végzettséggel. [Aláírás] Régész diploma száma: [diplomaszám] Szakértői engedély száma: [engedélyszám] Az általam ellenjegyzett örökségvédelmi hatástanulmány az örökségvédelmi jogszabályokkal és a hatósági előírásokkal összhangban készült, a tanulmányban szereplő tervezett megoldásokra vonatkozó javaslatok azoknak mindenben megfelelnek. [Dátum, aláírás]} 8. Függelék 1.81 Örökségvédelemmel, régészeti lelőhelyek védelmével kapcsolatos alapvető jogszabályok jegyzéke 1.82 Általános jogi elvek 1.83 A régészeti területek típusai 1.84

Nagyberuházásokra vonatkozó külön rendelkezések 9. Térképmelléklet Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 25 Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész Szakmai protokoll A térképmellékletek alapja: EOV 1:10 000 topográfiai térkép, amelyen jelölni kell a változtatással érintett terület határait, az azonosított régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek poligonjait, a javasolt megelőző intézkedések (megelőző feltárás, próbafeltárás) helyszíneit (külön színnel jelölve). Nagyobb területet érintő beruházások esetén 1:25 000, 1:50 000, 1:100 000 léptékű összesítő térképet is készíteni kell. III.B FELTÁRÁSI (TEREPBEJÁRÁSI, MŰSZERES LELŐHELY-FELDERÍTÉSI, LÉGIRÉGÉSZETI-FELDERÍTÉSI) DOKUMENTÁCIÓ 1. Jelentés A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal számára, a feltárás befejezését követő 30 napon belül leadandó rövid szöveges jelentés. A jelentés kiterjed az

elvégzett terepmunka alapvető adatainak (helyszín, időszak), a megfigyelési körülmények bemutatására (időjárás, elfedettség, stb.), az előzetes adatgyűjtés során azonosított lelőhelyek ismertetésére, a terepmunka során azonosított lelőhelyek, régészeti érdekű területek ismertetésére, az ezeken végzett kutatások eredményeinek összefoglalására. 2. Lelőhely-bejelentő adatlapok A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a terepmunka befejezését követő 30 napon belül leadandó egységes adatlap. Külön adatlapot kell kitölteni a terepmunka során azonosított, illetve vizsgált valamennyi régészeti lelőhelyről, illetve azokról a lelőhelyekről is, amelyek esetében az előzetes (szakirodalmi, adattári, térképészeti) adatgyűjtés során a KÖH adatbázisban szereplőekhez képest új adatok, információk kerülnek elő. Nyilvántartott lelőhelyek esetén minden esetben fel kell tűntetni a lelőhely KÖH azonosítószámát. 3.

Feltárási (Terepbejárási, egyéb terepi vizsgálati) napló A feltárási napló vezetésével és szükséges tartalmával kapcsolatban a 18/2001(X.18) NKÖM rendelet 11. § 2 bekezdésének rendelkezései az irányadóak 3.1 A naplót, a feltárásvezetőnek naponta kell vezetni 3.2 A napló kötelező tartalmi elemei: - Adminisztratív rész  Dátum  Időjárás Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 26 Szakmai protokoll Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész  Munkaidő (terepen töltött idő)  Résztvevők - Napi tevékenység szöveges összefoglalása Amely tartalmazza:  a megfigyelési körülmények részletes leírását, nagy hangsúlyt fektetve a vizsgálható és nem vizsgálható területrészek pontos megadására,  a terepmunka során azonosított, illetve vizsgált lelőhelyek leírását, a vizsgálatok eredményét  a terepmunka során azonosított régészeti érdekű területek

(örökségvédelmi kockázati zónák) leírását, a kijelölés indokait 4. Térképmellékletek 4.1 Alaptérkép 4.11 A kötelező térképmellékletek alapja:  EOV 1:10 000 topográfiai térkép 4.12 Az alaptérképeken ábrázolni kell:  A vizsgált terület határait, nyomvonalas létesítmény esetén a tengelyt, valamint a bejárt pufferzóna határát  A vizsgálható és nem vizsgálható (fedett) területek határait  A vizsgálható területeken a megfigyelés körülményeivel kapcsolatos adatokat (pl.: művelési ág)  Az előzetes adatgyűjtés során azonosított régészeti lelőhelyek geodéziai adatait („középpont” és/vagy poligon) és azonosítószámait  A terepi munkák során azonosított régészeti lelőhelyek geodéziai adatait, illetve az ismert lelőhelyek kiterjedésére vonatkozó új eredmények geodéziai adatait (pl.: új kiterjedés); (az előzőtől eltérő színnel, vagy ábrázolással) és azonosítószámait

 A vizsgálatok során azonosított régészeti érdekű területek geodéziai adatait és azonosítószámait 4.2 További javasolt térképmellékletek 4.21 Összesítő térkép - Nyomvonalas létesítmények, illetve nagyobb kiterjedésű nem nyomvonalas létesítmények esetén, a teljes vizsgált területet lehetőleg egyben ábrázoló összesítő térkép készítése kötelező Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 27 Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész - Szakmai protokoll Az összesítő térkép alapja EOV 1: 25 000, 1: 50 000, 1: 100 000 topográfiai térkép 4.22 Archív térképek 4.23 Légifotó 4.24 Talajtani térkép 4.25 Domborzati modellek 4.26 Egyéb felmérési eredmények térképes ábrázolásai 4.27 Az összesítő és egyéb térképeken ábrázolni kell  A vizsgált terület határait, nyomvonalas létesítmény esetén a tengelyt, valamint a bejárt pufferzóna határát  Az azonosított régészeti

lelőhelyek, illetve régészeti érdekű területek geodéziai adatait és azonosítószámait 5. Fotódokumentáció A vizsgált területről, a megfigyelést befolyásoló tényezőkről, az azonosított régészeti lelőhelyekről és régészeti érdekű területekről készített fotókat képtáblákba rendezve, számozva, fotólista mellékelésével kell a dokumentációba csatolni. Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 28 Szakmai protokoll Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész IV. AZ ÖRÖLSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYOK RÉGÉSZETI MUNKARÉSZÉNEK FORMAI KÖVETELMÉNYEI IV.A NYOMTATOTT PÉLDÁNYOK FORMÁTUMA 1. Örökségvédelmi hatástanulmány 1.1 Általános formátum, címlap, fejléc, élőláb - A hatástanulmányok szöveges részeit A/4 formátumban kell kinyomtatni. Javasolt betűtípus: Times New Roman 12-es betűméret, 1,5 sortáv. A címlapon szerepeltetni kell: - Örökségvédelmi hatástanulmány (ha a

tanulmánynak műemlékvédelmi munkarésze is készül: Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész - Hatástanulmány címe - Megrendelő neve - A K.ÖSz címere, alatta az Intézmény neve, illetve a hatástanulmányt készítő szervezeti egység neve (pl.: Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat, Topográfiai Osztály, vagy: Dél-Alföldi Regionális Iroda) - Feladatellátásba bevont intézmény esetén a K.ÖSz címere és neve mellett a bevont intézmény címere és neve - A hatástanulmány készítésének éve. A fejlécben baloldalon a hatástanulmány címét kell feltűntetni, a jobb oldalon az Örökségvédelmi hatástanulmány, vagy Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész szerepel. Az élőlábban a bal oldalon az Intézmény nevánek, és a hatástanulmányt készítő szervezeti egység nevének, jobb oldalon az oldalszámnak kell szerepelni. A oldalszámozás az első tartalmi oldallal kezdődik, a címlap nem

kap számozást. 1.2 Térképmelléklet A térképmelléklet formátumát alapvetően a tartalmi szempontok határozzák meg (lásd: III.A9) A térképlap fejlécében minimálisan szerepelnie kell a projekt (beruházás) nevének és K.ÖSz logójának (bevont intézmény esetén az intézmény lpgójának, vagy nevének). Az élőlábban minimálisan fel kell tüntetni a térkép méretarányát, az északi irányt jelző nyilat és az EOV térképlap számát. Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 29 Szakmai protokoll Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész 2. Terepbejárási dokumentáció 2.1 Általános formátum, címlap, fejléc, élőláb - A dokumentáció szöveges részeit A/4 formátumban kell kinyomtatni. Javasolt betűtípus: Times New Roman 12-es betűméret, 1,5 sortáv. A címlapon szerepeltetni kell: - Terepbejárási dokumentáció (egyéb engedélyköteles terepi vizsgálat esetén: pl.: Légirégészeti felderítési

dokumentáció - A vizsgált terület megnevezése - A K.ÖSz címere, alatta az Intézmény neve, illetve a terepbejárást (vagy egyéb feltárást) végző szervezeti egység neve (pl.: Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat, Topográfiai Osztály, vagy: Dél-Alföldi Regionális Iroda) - Feladatellátásba bevont intézmény esetén a K.ÖSz címere és neve mellett a bevont intézmény címere és neve - A dokumentáció készítésének éve. A fejlécben bal oldalon a dokumentáció címét kell feltűntetni, a jobb oldalon az Terepbejárási dokumentáció, vagy Örökségvédelmi hatástanulmány, Műszeres lelőhelyvizsgálati dokumentáció szerepel. Az élőlábban a bal oldalon az Intézmény nevének, és a terepbejárást (vagy egyéb feltárást) végző szervezeti egység nevének, jobb oldalon az oldalszámnak kell szerepelni. A oldalszámozás az első tartalmi oldallal kezdődik, a címlap nem kap számozást. 2.2 Jelentés,

lelőhelybejelentő-adatlap, terepbejárási napló A jelentés és a terepbejárási napló formátumát a kötelező tartalmi elemek (III.B fejezet, 1-3.) és fenti általános formai előírások határozzák meg A lelőhelybejelentő-adatlapok esetén a KÖH által meghatározott formátum használata kötelező, minden változtatás, kiegészítés tilos. 2.3 Térképmelléklet A térképmelléklet formátuma azonos a hatástanulmányok térképmellékletének formátumával (IV.A fejezet 12, lásd még: IIIB4) 2.4 Fotódokumentáció A feltárás során készített fotókat A/4 lapokra kell szerkeszteni, egy lapra maximum 4, sorszámozott. A fotódokumentációhoz fotólistát kell mellékelni Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 30 Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész Szakmai protokoll IV.B DIGITÁLIS PÉLDÁNYOK FORMÁTUMA 1. Nyomtatott formátumú dokumentumok digitális nyomtatása A teljes hatástanulmányt és a kapcsolódó

dokumentációt (külön) PDF állományokba kell kinyomtatni és ebben a formátumban kell átadni, archiválni. 2. Térinformatikai adatok A dokumentációhoz mellékelni kell a változtatási szándék és az azonosított lelőhelyek poligonjait tartalmazó térinformatikai állományt, .dwg, illetve lehetőség szerint emellett .shp formátumban A hatástanulmányhoz ugyanezt kell mellékelni, kiegészítve a feltárási metódusra (megelőző feltárás, próbafeltárás) vonatkozó javaslatok térinformatikai megjelenítésével. 3. Fotók A fotókat TIFF formátumban kell archiválni. IV.C PÉLDÁNYSZÁMOK, ARCHIVÁLÁS 1. Örökségvédelmi hatástanulmány 1.1 Nyomtatott példányok Minden Örökségvédelmi hatástanulmányt minimum hét példányban kell kinyomtatni. Ezek közül: - Minimum négy példányt a Megbízó számára kell átadni - Egy példányt a K.ÖSz Központi Adattárában kell elhelyezni és archiválni - Egy példányt a K.ÖSz Topográfiai

Osztályán kell elhelyezni és archiválni - Egy példányt a K.ÖSz érintett Regionális Irodájába kell eljuttatni 1.2 Digitális példányok - Egy digitális példányt (PDF, .dwg/shp, TIFF) CD-re, vagy egyéb adathordozóra írva a Megbízónak kell átadni - Egy digitális példányt (PDF, .dwg/shp, TIFF) CD-re, vagy egyéb adathordozóra, írva, illetve a központi szerveren keresztül vagy más hálózati technológiával a K.ÖSz Topográfiai Osztályára kell eljuttatni, és a KÖSz Központi szerverén kell archiválni Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 31 Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész - Szakmai protokoll Egy digitális példányt (PDF, .dwg/shp, TIFF) CD-re, vagy egyéb adathordozóra, írva, illetve a központi szerveren keresztül vagy más hálózati technológiával a K.ÖSz érintett Regionális Irodájába kell eljuttatni 2. Terepbejárási dokumentáció 2.1 Nyomtatott példányok Minden terepbejárási

dokumentációt minimum 11 példányban kell kinyomtatni. Ezek közül: - Minimum négy példányt a Hatástanulmány szerves részeként a Megbízó számára kell átadni. (Kisebb terjedelmű tanulmányok esetén a tanulmány és dokumentáció egybeköthető, nagyobb terjedelem esetén praktikusabb a különkötés.) - További három példányt, szintén a Hatástanulmány részként a K.ÖSz különböző szervezeti egységeiben (Központi Adattár, Topográfiai Osztály, érintett Regionális Iroda) kell elhelyezni és archiválni. - Egy példányt, a terepi munka befejezését követő 30 napon belül le kell adni a KÖH illetékes Területi Irodájába, amennyiben több régiót is érint a projekt, valamennyi irodába. - Ezzel egyidejűleg, egy példányt a KÖH Nyilvántartási Irodájának (Budapest) kell leadni. - Egy példányt el kell helyezni a Magyar Nemzeti Múzeum Központi Adattárában. - Egy példányt le kell adni a területileg illetékes megyei

múzeum Adattárának. - Amennyiben a leletanyagot nem a megyei múzeum, vagy a MNM fogadja be, a leletanyagot befogadó területi (városi, egyéb) adattárába is le kell adni egy példányt. 2.2 Digitális példányok - Egy digitális példányt (PDF, .dwg/shp, TIFF), a hatástanulmánnyal azonos CD-re, vagy egyéb adathordozóra írva a Megbízónak kell átadni. - Egy digitális példányt (PDF, .dwg/shp, TIFF), a hatástanulmánnyal azonos CD-re, vagy egyéb adathordozóra, írva, illetve a központi szerveren keresztül vagy más hálózati technológiával a K.ÖSz Topográfiai Osztályára kell eljuttatni, és a K.ÖSz Központi szerverén kell archiválni Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 32 Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész - Szakmai protokoll Egy digitális példányt (PDF, .dwg/shp, TIFF), a hatástanulmánnyal azonos CD-re, vagy egyéb adathordozóra, írva, illetve a központi szerveren keresztül vagy más hálózati

technológiával a K.ÖSz érintett Regionális Irodájába kell eljuttatni - Egy digitális példányt (PDF, .dwg/shp, TIFF) CD-re, vagy egyéb adathordozóra, írva vagy Interneten keresztül el kell juttatni a KÖH Nyilvántartási Irodájának (Budapest). Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 33