Szociológia | Családszociológia » A családszociológia alapfogalmai

Alapadatok

Év, oldalszám:2008, 16 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:308

Feltöltve:2012. december 22.

Méret:194 KB

Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

CSALÁDSZOCIOLÓGIA 8. tétel: A családszociológia alapfogalmai A család szociológiai megközelítése. A rendszerszemlélet a család szociológiai vizsgálatában Család és háztartás. A család funkciói és történeti változásai Családtípusok a mai Magyarországon. A családszociológia a családot, mint társadalmi jelenséget vizsgálja. A családot történeti (társadalomtörténeti) alakulásában tekinti, hogy a társadalom egészének a változásával együtt hogyan változik a család. Két kérdésre keresi a választ: Hogyan működik a család a társadalomban? Hogyan működik a család önmagában? A rendszerszemlélet a családok szociológiai vizsgálatában A rendszerszemlélet lényege: a világon minden dolog lényegében egy rendszer, amelynek közös általános tulajdonságai vannak: • elemekből áll  a rendszer jellemzője, hogy milyen elemekből tevődik össze • az elemek meghatározott viszonyban vannak egymással  ez a rendszer

struktúrája, felépítése • van egy sajátos működésmódja • a rendszernek van egy határa Minden rendszer részrendszerekből tevődik össze: a család maga rendszer, de az elemei (részrendszerei) a családtagok magukban is rendszerek. Ha családi problémát vizsgálunk, akkor a családon belül nézzük és azt vizsgáljuk, hogy a család, mint részrendszer hogyan reagál  a család önmagában való működése és a család részrendszerként való vizsgálata  ez a rendszerszemlélet A kliens soha nem az egyén, hanem a család  az egyén a tünethordozó  sokszor a gyerek a tünethordozó, minél kisebb, annál erősebbek lehetnek a tünetek Család és háztartás A család a társadalom olyan mikrostrukturális részrendszere (kiscsoportja), amely • önmagában is viszonylag teljes rendszerként működik • szoros, sokirányú kapcsolatban van a társadalom más rész-rendszereivel • tagjai (családtagok) egymással rendszeres,

életvitelüket átszövő kapcsolatban vannak A családot továbbá az jellemzi, hogy • a tagok közti kapcsolat alapja  jogilag legitim vagy társadalmilag elfogadott párkapcsolat (házasság, tartós együttélés) és (vagy) vérségi kapcsolat vagy jogilag rendezett örökbefogadás • folyamatos működésében a családtagokat közösségi-érzelmi (pszichoszociális), létfenntartási és szellemi-kulturális értékek és érdekek kötik össze • a kölcsönös egymásrautaltságból következően többfunkciós gondoskodó-ellátó rendszert jelent A statisztikában család: a szülők és a velük egy háztatásban élő nem házas gyermekeik  így 3 típust különböztet meg  házaspár, házaspár gyerekkel, egy szülő gyerekkel. Ezt szokás családmagnak vagy nukleáris családnak nevezni. A Családszociológia könyvben család fogalma a szokásosnál tágabb, annyiban hogy családnak tekinti a jogilag nem rögzített tartós együttélési

formákat is és annyiban szűkebb, hogy csak a tartós kapcsolatban állókat (együtt élőket) tekinti családnak. Háztartás: az együtt lakó és a megélhetési költségeket megosztó, együtt fogyasztó emberek csoportja, akik általában (de nem szükségképpen) rokonok. Háztartástípusok (Peter Lasett) 1. Nukleális családi háztartás  egyetlen nukleáris család tagjai 2. Kiterjesztett családi háztartás  egy nukleáris család tagjain kívül más rokonok pl özvegy szülő vagy nem házas testvér 3. Több családmagból álló háztartás  ebben több családmag él együtt, legtöbbször szülők és házas gyermekük a családjával -van törzscsalád-háztartás  szülők egyetlen házas gyermekükkel -házas szülőkből és több házas gyermekükből álló háztartás -házas testvérek együttélése egy háztartásban 4. Olyan háztartás, amelynek tagjai között senki sem tartozik ugyanazon családmaghoz pl. két nem házas unokatestvér 5.

Egyszemélyes háztartás Attól függően,

hoglyes

részt vennie. Fontos a család szerepe a politikai mozgásokról való ítéletek kialakításában. A magyar társadalomban a legutóbbi 8-50-80-100-150-170 évre általánosan jellemző dezorganizációs tendenciák következtében a család szinte valamennyi funkciójának megvalósulása korlátozottabbá vált, a családok az optimálisnál és a szükségesnél kevésbé tudják funkcióikat betölteni. Ezt negatívumnak, társadalmi veszteségnek tekintjük Ugyanakkor pozitívum, hogy megvan és működik valamennyi funkció, nem esett ki a családok működésmódjából egyik lényeges elem sem. Családtípusok a mai Magyarországon 1. Jogilag rendezett és teljes nukleáris család • együttélő kisközösség  szülőkből és kiskorú (vagy nem kiskorú, de a szülőkkel még együtt élő, eltartott) gyermekekből áll • a szülők házasságban élnek • a nem vérszerinti gyermekek helyzete is örökbefogadással (vagy más módon) jogilag rendezett

• hazánkban ez a legelterjedtebb családtípus Jogi szempontból részlegesen rendezett nukleáris család • szerkezete és összetétele megegyezik az előzővel • a részleges jogi rendezettség azt jelenti, hogy a szülők nem kötöttek házasságot, csak élettársak • a gyermekek nem vagy nem mindegyike az adott szülői kapcsolatból származik és családi jogállása nem egyértelműen rendezett Kiscsalád • 1-3 gyermekkel Nagycsalád • 4 vagy több gyermek Jogilag rendezett párkapcsolat • olyan tartós együttélési forma, amelyből utód nem származott és várhatóan nem is fog • Magyarországon jelenleg csekély a száma Csonka családok Gyermekét házastársi-élettársi kapcsolaton kívül szülő és egyedül nevelő nő • kialakulhat úgy, hogy a nő tudatosan választja ezt az életet • vagy úgy, hogy a gyermeket váró nő valami okból nem tud az apával házasságiélettársi kapcsolatot létesíteni • lélektanilag

teljesen különböző állapot Válás miatt gyermekét egyedül nevelő szülőből és gyermekéből álló család • ebben az esetben van a gyermekért felelősséggel tartozó másik szülő • a gyermekért való szülői felelősség nem szűnik meg a válással Egyik szülő halála miatt gyermekét egyedül nevelő szülő • ebben az esetben nincs a szülői felelősségben osztozó másik fél • ezt a szerepet a társadalomnak kell átvállalnia Többgenerációs családformák • három vagy több generációt képviselő, egymással egyenes ágú vérségi kapcsolatban álló személyek együttélése • korábban igen elterjedt volt, mára az ilyen családok száma erősen megcsappant Összetett család • olyan több generációt felölelő családi jellegű együttélési forma, amelyben a család tagjai között vannak olyan személyek is, akik a többi taggal nincsenek egyenes vonalú vérségi kapcsolatban 9. tétel: A családon belüli

viszonyok: Érzelmi viszonyok, kompetenciák, „hatalmi” viszonyok, koalíciók. A házaspár (élettársak) érzelmi kapcsolata A családon belül minden kapcsolat, minden „történés” érzelmekkel átszőtt, emocionálisan motivált. A különböző státuszban (helyzetben) lévő családtagokat azonban más és más tartalmú és jellegű érzelmek kötik egymáshoz. A házaspár kapcsolatának kiindulópontja, összetartó ereje az egymás iránt érzett szeretet  nincs vérségi kapcsolat és nem dominánsak az anyagi tényezők. Az érzelmek mellet azonban a párválasztást más tényezők is befolyásolják  a társadalmi státusz, szellemi-kulturális tényező, értékvilág  ezek valóban csak befolyásoló tényezők, a párkapcsolatok létrejötte alapvetően érzelmi indíttatású. A házaspár (élettársak) közötti érzelmi kapcsolatnak önmagában is többféle tartalma van  szexuális vonzás, megbecsülés, bizalom  ezek az érzések

kölcsönösek és ideális esetben az intenzitásuk is hasonló. A házaspár (élettársak) kötődése alapjában szimmetrikus kapcsolat  ugyanolyan jellegű és intenzitású érzelmek kötik őket össze. A gyerek-szülő kapcsolat Itt különbséget kell tennünk szülőtől a gyerek felé és a gyerektől a szülő felé irányuló érzelmek között. Az érzelmek alapja is más, a vérségi kapcsolat, így előbb jön létre a kapcsolat és utána töltődik fel érzelmekkel. Míg a szülők viszonyában az érzelem a kapcsolat alapja, a szülő-gyermek viszonyban a kapcsolat az érzelem alapja. És mivel ez a kapcsolat megszüntethetetlen adottság, ezért a szülő-gyermek kapcsolat sokkal nehezebben bontható meg, mint a pár kapcsolata. A szülő-gyermek érzelmi kapcsolat aszimmetrikus  az érzelem intenzitása lehet azonos, de tartalma szükségképpen más. Testvérek közötti érzelmi kapcsolat A testvérek kapcsolata szintén vérségi alapú, de nincs benne

rászorultság  jellegében lehet szimmetrikus,de egészen más tartalmakkal, mint a szülőké. Negatív érzelmek A családban természetesen vannak negatív érzelmek is  féltékenység a kistestvérre, növekvő gyermek önállósodása miatt a szülők szorongást vagy haragot is érezhetnek  a szülők közt fellépő negatív érzelem tipikus forrása lehet valamilyen külső kapcsolat. Nem az a kérdés, hogy kiküszöbölhetőek-e a negatív érzelmek, hanem hogy a családtagok tudják-e kezelni az egymással szembeni negatív érzéseiket  ez bizalom és konfliktuskezelő technikák kérdése. A bizalom hit a másik felém irányuló pozitív szándékában  a kölcsönös megértés alapfeltétele  a bizalom az érzelmi viszonyok nélkülözhetetlen összetevő eleme és eszköze a családon belül fellépő egymás iránti negatív érzelmek kezelésének. Kompetenciaviszonyok A kompetencia általában valamiben való illetékességet, valamilyen

tudást, szakértelmet jelent. Család esetében azt jelenti, hogy a család egyes tagjai egyféle, mások másféle kérdésekben illetékesek  a kulcskérdés a kompetenciaviszonyok megosztása, kiegyenlítettsége • homogén kompetencia-elosztás természetesen nem létezik  a szülő több dologban kompetens, mint a gyermek • gyakori probléma a kompetencia-kisajátítás  valamelyik családtag kompetenciájának tekint olyan dolgokat, amelyekben egy másik családtag az illetékesebb (pl. amikor a szülő nem engedi önállósodni a gyermekét) • a családban a kompetencia-viszonyok dinamikus rendszerré szerveződnek  a rendszer relatív egyensúlyát folytonosan újra kell alkotni A családon belüli „hatalmi” viszonyok A hatalom annak a lehetősége, hogy valaki mások szándékától, akaratától eltérő döntést hozzon úgy, hogy döntése a másikra is érvényes legyen. A családon belüli hatalom négy forrásra vezethető vissza: •

családon belüli helyzetből származó hatalom  a szülő hatalma a gyerek felett  a hatalom forrása a kiszolgáltatottság, a tekintély valamint a szülő iránt érzett tekintély és bizalom • tradíciók, hagyományok  a családfő a férfi, az ő szava a döntő a fontos kérdésekben vagy a háztartásvitel a feleség feladata, ebben ő dönt  a családon belüli hatalom gyakran megosztott  jó esetben a kompetenciaviszonyok függvényében • a gazdasági-vagyoni helyzet  a feudális típusú családokban aki a vagyont hozta, annak a szava volt a döntő • a személyes befolyásolás képessége (énerő, asszertivitás)  az a képesség, hogy valaki képes másokra a szándékai szerintihatást gyakorolni  modern családban ez a hatalom legfontosabb forrása A modern családban kevésbé kötöttek a szerepek, nem kötelező erejűek a hagyományok, csökken az anyagi-vagyoni egyenlőtlenségek jelentősége, a család legfőbb

összetartó ereje az érzelmi viszonyok hálózata  így a személyesség szférájába tolódnak át a döntési jogosultságok  azért fogadják el a döntéshozó döntéseit, mert el tudja fogadtatni önmagát, mint a döntés meghozatalára legalkalmasabbat Hogyan vesznek részt a családot érintő döntési folyamatban a családtagok? Valamiképpen minden családban kialakul, hogy miként zajlik le a döntési folyamat, ez alakítja ki a családon belüli hatalmi viszonyok struktúráját. 1. Autoriter és merev struktúra • egy családtag kisajátítja a főhatalmat (autoriter) és a végső szó a döntési folyamatban mindig (merev) az övé • látszólag nagyon hatékonyan működik, gyorsan születnek meg nagyon határozott döntések • de magában hordja a súlyos konfliktusok esélyét és valószínűségét  ez mellett nem kedvez a bizalomteli és szeretetre épülő családi légkör kialakulásának  hosszú távon akadályozza a család

harmonikus működését 2. Demokratikus és merev struktúra • a döntési jogosultság a családtagok között megosztott, a döntési folyamatban több családtag érdemben részt vesz  mindenkinek van lehetősége saját érdekeit képviselnie • a struktúra merevsége azt jelenti, hogy mindenkinek kialakul egy határozottan rögzített szerepe • a struktúra demokratikus jellege a család kiegyensúlyozott működését hozza magával, ugyanakkor a merevsége hosszabb távon veszélyeket hordoz 3. Autoriter és rugalmas struktúra • autoriter jellege azt jelenti, hogy egy családtag kisajátítja a főhatalmat • rugalmassága kétféle lehet  változik a főhatalom személye vagy van állandó főhatalmat gyakorló személy, de ő a többiek szerepét változóan osztja ki • ez a struktúra harmonikusabb család működést tesz lehetővé, de a bizonytalanság elemét építi be a család életébe 4. Demokratikus és rugalmas struktúra • a

döntési jogosultság a családtagok között megosztott, a döntési folyamatban több családtag érdemben részt vesz • rugalmassága azt jelenti, hogy a szerepek nem rögzültek  a változásoknak megfelelően folytonosan módosul a hatalmi-befolyásolási viszonyok szerkezete • ez a struktúra az, amely a leginkább optimális döntések meghozatalát garantálja • ebben a szerkezetben a legnagyobb az esélye annak is, hogy a családtagok egymás közötti viszonyai harmonikusan alakuljanak Családon belüli szövetségek, stabil vagy időleges koalíciók Helyzeti szintű és kizáró jellegű koalíció (szövetség) • egy adott konkrét cél elérése érdekében fog össze • két vagy több családtag a többiekkel szemben. Helyzeti szintű és egyensúlyi jellegű koalíció (szövetség) • konkrét egyedi cél érdekében alakul ki a koalíció • a koalíció megléte nem zárja ki, hogy egyidejűleg a tagok valamelyike valaki mással is ne

szövetkezhetne • feltétele a kiegyensúlyozott érzelmi viszony-rendszer és a kölcsönös bizalom. Kapcsolati szintű, kizáró jellegű koalíció • a koalíció tagjai nem csak egy konkrét cél elérése érdekében kötnek szövetséget, hanem tartósabb, hosszabb távra érvényes módon egyeztetik a többiek viselkedésére vonatkozó elvárásaikat • a koalíció kizáró jellegű, nem engedi meg, hogy a tagok másokkal is szövetségre lépjenek • kizárja a kiegyensúlyozott kapcsolati háló kialakulását. Kapcsolati szintű, egyensúlyi jellegű koalíció • koalíció, amely megengedi a másokkal való tartós vagy helyzeti szintű koalíciókban való részvételt is • feltétele az intenzív, mindenoldalú kommunikációs mező és a viszonylag kiegyensúlyozott kompetenciaviszonyok Az ilyen koalíciók azért szükségesek, mert a család belső szerkezetének olyan alkotóelemeit tekintik, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a családtagok

biztonságosnak érezzék a családon belüli helyzetüket  a koalíciók változékonyak A család belső dinamikája a családon belüli viszonyok folytonos változása illetve