Tartalmi kivonat
CSALÁDSZOCIOLÓGIA 8. tétel: A családszociológia alapfogalmai A család szociológiai megközelítése. A rendszerszemlélet a család szociológiai vizsgálatában Család és háztartás. A család funkciói és történeti változásai Családtípusok a mai Magyarországon. A családszociológia a családot, mint társadalmi jelenséget vizsgálja. A családot történeti (társadalomtörténeti) alakulásában tekinti, hogy a társadalom egészének a változásával együtt hogyan változik a család. Két kérdésre keresi a választ: Hogyan működik a család a társadalomban? Hogyan működik a család önmagában? A rendszerszemlélet a családok szociológiai vizsgálatában A rendszerszemlélet lényege: a világon minden dolog lényegében egy rendszer, amelynek közös általános tulajdonságai vannak: • elemekből áll a rendszer jellemzője, hogy milyen elemekből tevődik össze • az elemek meghatározott viszonyban vannak egymással ez a rendszer
struktúrája, felépítése • van egy sajátos működésmódja • a rendszernek van egy határa Minden rendszer részrendszerekből tevődik össze: a család maga rendszer, de az elemei (részrendszerei) a családtagok magukban is rendszerek. Ha családi problémát vizsgálunk, akkor a családon belül nézzük és azt vizsgáljuk, hogy a család, mint részrendszer hogyan reagál a család önmagában való működése és a család részrendszerként való vizsgálata ez a rendszerszemlélet A kliens soha nem az egyén, hanem a család az egyén a tünethordozó sokszor a gyerek a tünethordozó, minél kisebb, annál erősebbek lehetnek a tünetek Család és háztartás A család a társadalom olyan mikrostrukturális részrendszere (kiscsoportja), amely • önmagában is viszonylag teljes rendszerként működik • szoros, sokirányú kapcsolatban van a társadalom más rész-rendszereivel • tagjai (családtagok) egymással rendszeres,
életvitelüket átszövő kapcsolatban vannak A családot továbbá az jellemzi, hogy • a tagok közti kapcsolat alapja jogilag legitim vagy társadalmilag elfogadott párkapcsolat (házasság, tartós együttélés) és (vagy) vérségi kapcsolat vagy jogilag rendezett örökbefogadás • folyamatos működésében a családtagokat közösségi-érzelmi (pszichoszociális), létfenntartási és szellemi-kulturális értékek és érdekek kötik össze • a kölcsönös egymásrautaltságból következően többfunkciós gondoskodó-ellátó rendszert jelent A statisztikában család: a szülők és a velük egy háztatásban élő nem házas gyermekeik így 3 típust különböztet meg házaspár, házaspár gyerekkel, egy szülő gyerekkel. Ezt szokás családmagnak vagy nukleáris családnak nevezni. A Családszociológia könyvben család fogalma a szokásosnál tágabb, annyiban hogy családnak tekinti a jogilag nem rögzített tartós együttélési
formákat is és annyiban szűkebb, hogy csak a tartós kapcsolatban állókat (együtt élőket) tekinti családnak. Háztartás: az együtt lakó és a megélhetési költségeket megosztó, együtt fogyasztó emberek csoportja, akik általában (de nem szükségképpen) rokonok. Háztartástípusok (Peter Lasett) 1. Nukleális családi háztartás egyetlen nukleáris család tagjai 2. Kiterjesztett családi háztartás egy nukleáris család tagjain kívül más rokonok pl özvegy szülő vagy nem házas testvér 3. Több családmagból álló háztartás ebben több családmag él együtt, legtöbbször szülők és házas gyermekük a családjával -van törzscsalád-háztartás szülők egyetlen házas gyermekükkel -házas szülőkből és több házas gyermekükből álló háztartás -házas testvérek együttélése egy háztartásban 4. Olyan háztartás, amelynek tagjai között senki sem tartozik ugyanazon családmaghoz pl. két nem házas unokatestvér 5.
Egyszemélyes háztartás Attól függően,
hog lyes
részt vennie. Fontos a család szerepe a politikai mozgásokról való ítéletek kialakításában. A magyar társadalomban a legutóbbi 8-50-80-100-150-170 évre általánosan jellemző dezorganizációs tendenciák következtében a család szinte valamennyi funkciójának megvalósulása korlátozottabbá vált, a családok az optimálisnál és a szükségesnél kevésbé tudják funkcióikat betölteni. Ezt negatívumnak, társadalmi veszteségnek tekintjük Ugyanakkor pozitívum, hogy megvan és működik valamennyi funkció, nem esett ki a családok működésmódjából egyik lényeges elem sem. Családtípusok a mai Magyarországon 1. Jogilag rendezett és teljes nukleáris család • együttélő kisközösség szülőkből és kiskorú (vagy nem kiskorú, de a szülőkkel még együtt élő, eltartott) gyermekekből áll • a szülők házasságban élnek • a nem vérszerinti gyermekek helyzete is örökbefogadással (vagy más módon) jogilag rendezett
• hazánkban ez a legelterjedtebb családtípus Jogi szempontból részlegesen rendezett nukleáris család • szerkezete és összetétele megegyezik az előzővel • a részleges jogi rendezettség azt jelenti, hogy a szülők nem kötöttek házasságot, csak élettársak • a gyermekek nem vagy nem mindegyike az adott szülői kapcsolatból származik és családi jogállása nem egyértelműen rendezett Kiscsalád • 1-3 gyermekkel Nagycsalád • 4 vagy több gyermek Jogilag rendezett párkapcsolat • olyan tartós együttélési forma, amelyből utód nem származott és várhatóan nem is fog • Magyarországon jelenleg csekély a száma Csonka családok Gyermekét házastársi-élettársi kapcsolaton kívül szülő és egyedül nevelő nő • kialakulhat úgy, hogy a nő tudatosan választja ezt az életet • vagy úgy, hogy a gyermeket váró nő valami okból nem tud az apával házasságiélettársi kapcsolatot létesíteni • lélektanilag
teljesen különböző állapot Válás miatt gyermekét egyedül nevelő szülőből és gyermekéből álló család • ebben az esetben van a gyermekért felelősséggel tartozó másik szülő • a gyermekért való szülői felelősség nem szűnik meg a válással Egyik szülő halála miatt gyermekét egyedül nevelő szülő • ebben az esetben nincs a szülői felelősségben osztozó másik fél • ezt a szerepet a társadalomnak kell átvállalnia Többgenerációs családformák • három vagy több generációt képviselő, egymással egyenes ágú vérségi kapcsolatban álló személyek együttélése • korábban igen elterjedt volt, mára az ilyen családok száma erősen megcsappant Összetett család • olyan több generációt felölelő családi jellegű együttélési forma, amelyben a család tagjai között vannak olyan személyek is, akik a többi taggal nincsenek egyenes vonalú vérségi kapcsolatban 9. tétel: A családon belüli
viszonyok: Érzelmi viszonyok, kompetenciák, „hatalmi” viszonyok, koalíciók. A házaspár (élettársak) érzelmi kapcsolata A családon belül minden kapcsolat, minden „történés” érzelmekkel átszőtt, emocionálisan motivált. A különböző státuszban (helyzetben) lévő családtagokat azonban más és más tartalmú és jellegű érzelmek kötik egymáshoz. A házaspár kapcsolatának kiindulópontja, összetartó ereje az egymás iránt érzett szeretet nincs vérségi kapcsolat és nem dominánsak az anyagi tényezők. Az érzelmek mellet azonban a párválasztást más tényezők is befolyásolják a társadalmi státusz, szellemi-kulturális tényező, értékvilág ezek valóban csak befolyásoló tényezők, a párkapcsolatok létrejötte alapvetően érzelmi indíttatású. A házaspár (élettársak) közötti érzelmi kapcsolatnak önmagában is többféle tartalma van szexuális vonzás, megbecsülés, bizalom ezek az érzések
kölcsönösek és ideális esetben az intenzitásuk is hasonló. A házaspár (élettársak) kötődése alapjában szimmetrikus kapcsolat ugyanolyan jellegű és intenzitású érzelmek kötik őket össze. A gyerek-szülő kapcsolat Itt különbséget kell tennünk szülőtől a gyerek felé és a gyerektől a szülő felé irányuló érzelmek között. Az érzelmek alapja is más, a vérségi kapcsolat, így előbb jön létre a kapcsolat és utána töltődik fel érzelmekkel. Míg a szülők viszonyában az érzelem a kapcsolat alapja, a szülő-gyermek viszonyban a kapcsolat az érzelem alapja. És mivel ez a kapcsolat megszüntethetetlen adottság, ezért a szülő-gyermek kapcsolat sokkal nehezebben bontható meg, mint a pár kapcsolata. A szülő-gyermek érzelmi kapcsolat aszimmetrikus az érzelem intenzitása lehet azonos, de tartalma szükségképpen más. Testvérek közötti érzelmi kapcsolat A testvérek kapcsolata szintén vérségi alapú, de nincs benne
rászorultság jellegében lehet szimmetrikus,de egészen más tartalmakkal, mint a szülőké. Negatív érzelmek A családban természetesen vannak negatív érzelmek is féltékenység a kistestvérre, növekvő gyermek önállósodása miatt a szülők szorongást vagy haragot is érezhetnek a szülők közt fellépő negatív érzelem tipikus forrása lehet valamilyen külső kapcsolat. Nem az a kérdés, hogy kiküszöbölhetőek-e a negatív érzelmek, hanem hogy a családtagok tudják-e kezelni az egymással szembeni negatív érzéseiket ez bizalom és konfliktuskezelő technikák kérdése. A bizalom hit a másik felém irányuló pozitív szándékában a kölcsönös megértés alapfeltétele a bizalom az érzelmi viszonyok nélkülözhetetlen összetevő eleme és eszköze a családon belül fellépő egymás iránti negatív érzelmek kezelésének. Kompetenciaviszonyok A kompetencia általában valamiben való illetékességet, valamilyen
tudást, szakértelmet jelent. Család esetében azt jelenti, hogy a család egyes tagjai egyféle, mások másféle kérdésekben illetékesek a kulcskérdés a kompetenciaviszonyok megosztása, kiegyenlítettsége • homogén kompetencia-elosztás természetesen nem létezik a szülő több dologban kompetens, mint a gyermek • gyakori probléma a kompetencia-kisajátítás valamelyik családtag kompetenciájának tekint olyan dolgokat, amelyekben egy másik családtag az illetékesebb (pl. amikor a szülő nem engedi önállósodni a gyermekét) • a családban a kompetencia-viszonyok dinamikus rendszerré szerveződnek a rendszer relatív egyensúlyát folytonosan újra kell alkotni A családon belüli „hatalmi” viszonyok A hatalom annak a lehetősége, hogy valaki mások szándékától, akaratától eltérő döntést hozzon úgy, hogy döntése a másikra is érvényes legyen. A családon belüli hatalom négy forrásra vezethető vissza: •
családon belüli helyzetből származó hatalom a szülő hatalma a gyerek felett a hatalom forrása a kiszolgáltatottság, a tekintély valamint a szülő iránt érzett tekintély és bizalom • tradíciók, hagyományok a családfő a férfi, az ő szava a döntő a fontos kérdésekben vagy a háztartásvitel a feleség feladata, ebben ő dönt a családon belüli hatalom gyakran megosztott jó esetben a kompetenciaviszonyok függvényében • a gazdasági-vagyoni helyzet a feudális típusú családokban aki a vagyont hozta, annak a szava volt a döntő • a személyes befolyásolás képessége (énerő, asszertivitás) az a képesség, hogy valaki képes másokra a szándékai szerintihatást gyakorolni modern családban ez a hatalom legfontosabb forrása A modern családban kevésbé kötöttek a szerepek, nem kötelező erejűek a hagyományok, csökken az anyagi-vagyoni egyenlőtlenségek jelentősége, a család legfőbb
összetartó ereje az érzelmi viszonyok hálózata így a személyesség szférájába tolódnak át a döntési jogosultságok azért fogadják el a döntéshozó döntéseit, mert el tudja fogadtatni önmagát, mint a döntés meghozatalára legalkalmasabbat Hogyan vesznek részt a családot érintő döntési folyamatban a családtagok? Valamiképpen minden családban kialakul, hogy miként zajlik le a döntési folyamat, ez alakítja ki a családon belüli hatalmi viszonyok struktúráját. 1. Autoriter és merev struktúra • egy családtag kisajátítja a főhatalmat (autoriter) és a végső szó a döntési folyamatban mindig (merev) az övé • látszólag nagyon hatékonyan működik, gyorsan születnek meg nagyon határozott döntések • de magában hordja a súlyos konfliktusok esélyét és valószínűségét ez mellett nem kedvez a bizalomteli és szeretetre épülő családi légkör kialakulásának hosszú távon akadályozza a család
harmonikus működését 2. Demokratikus és merev struktúra • a döntési jogosultság a családtagok között megosztott, a döntési folyamatban több családtag érdemben részt vesz mindenkinek van lehetősége saját érdekeit képviselnie • a struktúra merevsége azt jelenti, hogy mindenkinek kialakul egy határozottan rögzített szerepe • a struktúra demokratikus jellege a család kiegyensúlyozott működését hozza magával, ugyanakkor a merevsége hosszabb távon veszélyeket hordoz 3. Autoriter és rugalmas struktúra • autoriter jellege azt jelenti, hogy egy családtag kisajátítja a főhatalmat • rugalmassága kétféle lehet változik a főhatalom személye vagy van állandó főhatalmat gyakorló személy, de ő a többiek szerepét változóan osztja ki • ez a struktúra harmonikusabb család működést tesz lehetővé, de a bizonytalanság elemét építi be a család életébe 4. Demokratikus és rugalmas struktúra • a
döntési jogosultság a családtagok között megosztott, a döntési folyamatban több családtag érdemben részt vesz • rugalmassága azt jelenti, hogy a szerepek nem rögzültek a változásoknak megfelelően folytonosan módosul a hatalmi-befolyásolási viszonyok szerkezete • ez a struktúra az, amely a leginkább optimális döntések meghozatalát garantálja • ebben a szerkezetben a legnagyobb az esélye annak is, hogy a családtagok egymás közötti viszonyai harmonikusan alakuljanak Családon belüli szövetségek, stabil vagy időleges koalíciók Helyzeti szintű és kizáró jellegű koalíció (szövetség) • egy adott konkrét cél elérése érdekében fog össze • két vagy több családtag a többiekkel szemben. Helyzeti szintű és egyensúlyi jellegű koalíció (szövetség) • konkrét egyedi cél érdekében alakul ki a koalíció • a koalíció megléte nem zárja ki, hogy egyidejűleg a tagok valamelyike valaki mással is ne
szövetkezhetne • feltétele a kiegyensúlyozott érzelmi viszony-rendszer és a kölcsönös bizalom. Kapcsolati szintű, kizáró jellegű koalíció • a koalíció tagjai nem csak egy konkrét cél elérése érdekében kötnek szövetséget, hanem tartósabb, hosszabb távra érvényes módon egyeztetik a többiek viselkedésére vonatkozó elvárásaikat • a koalíció kizáró jellegű, nem engedi meg, hogy a tagok másokkal is szövetségre lépjenek • kizárja a kiegyensúlyozott kapcsolati háló kialakulását. Kapcsolati szintű, egyensúlyi jellegű koalíció • koalíció, amely megengedi a másokkal való tartós vagy helyzeti szintű koalíciókban való részvételt is • feltétele az intenzív, mindenoldalú kommunikációs mező és a viszonylag kiegyensúlyozott kompetenciaviszonyok Az ilyen koalíciók azért szükségesek, mert a család belső szerkezetének olyan alkotóelemeit tekintik, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a családtagok
biztonságosnak érezzék a családon belüli helyzetüket a koalíciók változékonyak A család belső dinamikája a családon belüli viszonyok folytonos változása illetve