Tartalmi kivonat
1.6(72) Rómaiak és barbárok (Gál Adrienn) A forrásszemelvények alapján jellemezze a rómaiak vélekedését a barbárokról! Tárja fel a vélemények mögött meghúzódó szándékokat! 1.A forrás: „Mi szeretjük a szégyentelenséget, ők, a gótok, elátkozzák, mi menekülünk a tisztaság elől, ők szeretik. [] röviden szólva minden [barbár] népnek vannak bizonyos hibái, de néhány jó tulajdonsága is. [] Milyen reménye lehet még Rómának, ha a barbárok tisztábbak és erkölcsösebbek, mint a rómaiak?” (Salvianus, 450-460 körül) „Ha a barbárok csak azért törhettek be a római területre, hogy Keleten és Nyugaton a templomok megteljenek hunokkal, vandálokkal, burgundokkal és más nemzetiségek hívőivel, akkor dicsérnünk kellene Isten irgalmasságát.” (Orosius, V század eleje) „azon szorgoskodtak, hogy a Római Birodalom jövendő felforgatói közül senki se maradjon odaát, még a halálos beteg se. [] Ez idő tájt, amikor
határsorompóink felnyíltak, a barbár föld úgy öntötte magából a fegyveres csapatokat, mint az Etna tüzes szikrákat. A tisztán nem látó illetékesek ügybuzgalma így készítette elő a római világ pusztulását.” (Ammianus Marcellinus a hunokról) „Minden szépség nélkül valók [] zömök, izmos termetűek, vastag nyakúak, ijesztően formátlanok és görbe lábak, az ember két lábon járó állatoknak hinné őket [] Megvannak anélkül, hogy főznék vagy fűszereznék ételeiket: megeszik a vadnövények gyökereit és bárféle állat félig nyers húsát, amit combjuk alatt puhítanak a ló hátán. ” (Ammianus Marcellinus a hunokról) „Nincsenek kijelölt lakóhelyeik, nincs otthonuk, sem törvényük, hanem megállás nélkül kóborolnak, mintha megállás nélkül menekülnének valaki elől kocsijaikkal; ezeken szövik asszonyaik azokat a borzalmas ruhákat, itt érintkeznek a férfiakkal, itt szülik meg és nevelik gyermekeiket, míg csak fel
nem cseperednek.” „Ammianus Marcellinus a hunokról) „A falvak nem összefüggő és egymás mellett álló házak, ahogy nálunk: minden háznak körös-körül széles nagy udvara van – lehet, hogy védelemül a tűz ellen, de lehet, hogy csak nem tudnak másképp építkezni. Épületkövet és téglát nem használnak: minden építkezéshez, szépséggel és csinossággal nem törődve, durva, faragatlan fát használnak.” (Tacitus a germánokról) „A törvényhozó nem adatja azok kezébe a fegyvert, akik nem az ő törvényei között születtek és nevelkedtek. Csak vakmerő nézheti tétlenül, anélkül, hogy félelem átjárná, hogy egy saját törvényei szerint élő nagy létszámú fiatalság a saját országában háborús gyakorlatokat hajt végre. (Synesius: A királyságról, Kr u 400 körül) 2.Vázlat: I.1 Elítélés, elismerés II.1 Életmódjuk 2. Római szándékok III.1 Népvándorlás 3.A rövid esszé: A rómaiak elismerik, hogy „minden
népnek vannak bizonyos hibái, de néhány jó tulajdonsága is”. Elismeri, hogy tisztábbak és erkölcsösebbek, mint a rómaiak Azonban két lábon járó állatoknak nevezi őket. A hunok zömök, izmos testűek, vastag nyakúak, görbe lábúak. Megvannak anélkül, hogy megfőznék ételeiket: vadnövények gyökereit, félig nyers húst esznek. Nincs otthonuk, sem törvényük, csak kóborolnak. Kocsijaikban laktak: itt születtek a gyerekek, itt nevelkedtek. A germánok falvai nem összefüggő házak, minden háznak széles udvara volt Építőkövet, téglát nem használtak. Minden építkezéshez durva faragatlan fát használtak A határok megnyitásával a hunok szabadon bejöhettek a birodalom területére, s a fegyveres harcosok előkészítették a pusztulást. A hunokat, vandálokat és más népeket csak azért telepítették be, hogy a templomok megteljenek, ám ezáltal lehetővé tették, hogy belülről gyengítsék meg a birodalmat. Ez a korszak a
népvándorlás kora, amely az ókor késői és a középkor korai szakaszán átívelt. A honuk megjelenése a Volgánál a germán törzseket megmozgatta, s azok a Római Birodalomra támadtak. Így jutottak az angolszászok Britanniába, a frankok a Rajna, a burgundok a Rhone vidékére, a keleti gótok Galliába, a nyugati gótok Hispániába, a vandálok pedig Észak-Afrikába