Oktatás | Könyvtári ismeretek » Dr. Baricz Zsolt - Művelődés és könyvtártörténet

Dr. Baricz Zsolt: Művelődés és könyvtártörténet 4. alkalom Témák: - Protestantizmus, a reformáció Európában A magyar biblia históriája Protestantizmus: A szerzetes atyák igen korai megjelenése (XIII.sz) Európában, előkészíti és - mindenfajta a katolikus egyházon belüli új szerzetesrendek kiszakadása, megalakulása előrevetíti az egyfajta belső és külső reform árnyékát. Meg is történik ez (ebbe persze besegít az eretnek rendek sokasága  amely a 15. sz elején többek között egy gyönyörű magyar bibliafordítást is eredményez. Ez az utolsó eretnek mozgalom a reformáció előtt, a huszitizmus!) Mi a reformáció lényege? Mit szerettek volna a reformátorok? Mit jelent az, hogy protestantizmus? Itt különböző vallásokról is kell hogy beszéljünk, mégpedig a protestantizmuson belül. A protestantizmus, a mai szóhasználatban, gyűjtőszóként működik. Ez annyit jelent, hogy a reformációval megkezdődő nemcsak vallási

és nemcsak erkölcsi mozgalom volt, hanem a mozgalmon belül sokféleséget (sokféle protestáns mozgalmat) is jelentett. Ez nem volt mindig így, csak a 16. század közepétől használható fogalom Tudniillik, azok a reformációs folyamatok, amiket később protestánsnak neveznek, ezek evangéliumi mozgalmak egészen 1529-ig. 1529- Staier-i birodalmi gyűlés, ahol is a hatalomban lévők (a legerősebb német városállamok vezetői, hercegek, fejedelmek) kiközösítették a Lutheránus vallásban leledzőket. Ez jelentett 6 hercegséget, 14 városállamot és ez ellen protestáltak ezek a kiközösítettek, a lelkiismereti szabadság jegyében. Ezt nevezték protestálásnak  innen fakad a protestáns szó. A reformáció, tehát majd protestáns vallásokat hoz létre, ezek a következők: - 1517. október Wittenberg-i városi templom, ahova kifüggesztik Luther 95 tételét és ezzel lesz publikussá a már megindult reformációs folyamat. - Református - Unitárius

vagy antitrinitárius (szentháromság tagadó) Mit szeretett volna a reformáció? Milyen célok köré lehet rajzolni a mozgalmat?  Nagyon fontos mindenesetre, hogy egyfajta erkölcsi, teológiai, egyházszervezeti célok köré lehet csoportosítani. A legnagyobb irányzatai, amelyek Európában is a legnagyobb tömegeket mozgatja meg, egyrészt: 1 - Lutheri, melantoni (wittenbergi) irányzat – német. (Később Magyarországon a - kollégium megalapításakor a wittenbergi törvények lesznek a mérvadók) Luther – Ágoston rendi kanonok szerzetes. Svájci – Helvét, Zwingli, Kálvin irányzat. Ez két városhoz kötődik, Kálvin (jogász) városa Genf, Zwingli (pap) városa pedig Zürich. Innen indulnak ki ezek a mozgalmak! A tulajdonképpeni teológiai, erkölcsi, egyházszervezeti problémák mellett, fontos megjegyezni az ún. szociális jellegű kérdéskört is, illetve a politikai – gazdasági kérdéskört is (Ezeket az alapvető célokhoz lehet rendelni)

Hogy Európában melyik az, amelyik domináns országokra lebontva, nagyon sok esetben radikális különbséget mutat.  Pl: A lutheránus német irányzat, erősen teológiai alapozottságú. Az anglikán egyház – VIII Henrik megalapítja Ez sokkal praktikusabb, nem az elmélet a lényeg. A katolikus egyház ennek az egész reformációs folyamatnak a hatására 1545-ben ül majd csak össze. Későn ébred rá 1545. Trient – i vagy Trident –i zsinat Egy belső reformációs folyamat indul meg, igyekszik szembenézni belső problémáival. A reformációra nagyon egyértelműen azt lehet mondani, hogy nyugat európai jelenség. A keleti határa a reformációnak a történelmi Magyarország keleti kárpátok alatti hegyei alatt húzódó kis falusi templomok. Itt ér véget a nyugat európai kultúra a kis, pici csíki katolikus templomokkal. A keleti kárpátokban azért elszórva lehet találni református templomokat A reformáció inkább beljebb költözik. Erdély nagy

részében vált protestánssá. (ez Magyarországot is jelenti egyben, mert mikor jöttek a törökök 1542-ben akkor az ország keleti része alájuk tartozott, nyugati rész a Habsburgoké volt.) A 16század végére 85%-ban protestánssá válik az ország Európa egyik legegységesebb református állama Hollandia lesz. Európából terjed szét a reformáció. Az egyik hely észak – Amerika lesz Itt a református vallást igyekeznek elterjeszteni. Amerika erőteljesen ki lesz téve vallási hódításnak Természetesen a távol kelet sem maradhat ki. (Jezsuita misszionáriusok) Mi is maga a reformáció?  Nem a búcsúcédulák elleni lázadás! Ennél jóval többről van szó! Maga az írás szerepe. (sola scriptum az ige ereje, az írás által való prédikáció) A Biblia ereje. A prédikáción keresztül, a magyarázatokon keresztül hat (Istentiszteleten belül, azaz misén belül) Sola fide  a hit által juthatunk kegyelmi állapotba. „megigazulás”

Másképpen ez a feltétel nélküli kiválasztás. Predestinációnak is szokták nevezni Szentség a harmadik  nagyon fontosak a szentségek kiadása. Mik ezek, hát a házasság, keresztelkedés, konfirmálás Szentek is fontosak, mindig a Bibliához tér vissza. (szeplőtelen Szűz Mária, az isteni származású a ferenceseken belül az obszervánsoknak a legnagyobb szentje) (egyháztani kérdésekről a tanár nem beszélt) Sola sriptum: Az egyedüli írásban való hit. A hit az íráson alapszik Az egyedüli tekintélynek a bibliai írások tesznek tanulságot. Isten igéjéről a bibliai írások szólnak (Ó és Újszövetség) 2 A biblia nem írott pápa, azaz tekintélye inkább üzenetében van, amelyet Jézus személye és munkája foglal össze. Semmit sem szabad szó szerint venni, ugyanis itt az értelmezések körül vannak a legnagyobb viták.  Hogy kezdődik a reformáció? Úgy, hogy a humanisták újrafordítják a Bibliát. Újabb értelmezést

kívánt adni (Hermeneutika – 16 században, újfajta értelmezés) (Erasmus egy úton lévő humanista tudós volt.) Luther azt mondja, hogy emberek írták a Bibliát, ezáltal vizsgálatoknak (történeti és szabad) lehet alávetni, és lehet értelmezni.(azért ő részéről is áll az aranyközépút) Azért adatik minden egyes kézbe, hogy mindenki saját maga olvassa el, értelmezhesse is és elmélkedjen róla. Ez nagyon fontos. Itt Isten személyessé válik, és lényegében kikapcsolja az egyházszervezetet  Ez a 17. sz második felében válik nagyon radikálissá a pietizmuson belül Nem a papság monopóliuma a Biblia. Mindenki maga értelmezhette a saját tiszta eszével, zavarosságával stb. A bibliaértelmezésben a prédikátor csak segíthet, csak magyarázhat, amit vagy elfogadok, vagy nem. A szeretett himnusz után van egy érdekes passzus: A pengő és zengő cimbalom, ilyen a szeretet, tükör által homályosan, vagy szemtől szembe, ahogy a gyerek

látja közvetlenül és tisztán látja a világotstb. Következő passzus: Nem mindegy, hogy a közösség nyelvén beszélek e, vagy a tudományok nyelvén. Ha én a tudományok nyelvén beszélek nem biztos, hogy a közösség érti. A közösség számára, ha a Biblia igéjét közvetítem alapvető követelmény, hogy érthetően beszéljek. Sola fide: Hit által való megigazulás, vagy üdvösség egyedül a kegyelem által. (kegyelem = megigazulás, megvilágosodás így is –úgy is szoktuk mondani) A megvilágosodás pillanata. Ezt a kegyelmi állapotot akár az ókorból is ismerhetjük, amikor az ókori bölcs a fejéhez kap és azt mondja: „megvan, rájöttem”. Amikor nem racionálisan követi végig tudásmennyiséget, hanem egyszer csak ráeszmél. Az embertől független. Független attól, hogy hisz-e, az ember bűnös A teremtés lázadásában bűnös az ember, ezért lett kitiltva a paradicsomból, és szolgaságra lett ítélve. A bűnösség a hittel nem

lesz semmissé. Ugyanakkor nem válik bűnösebbé, ha nem hisz Mi jótettekkel nem jutunk kegyelmi állapotba. Isten abszolút szuverén jogán múlik, hogy kegyelemben részesülünk, vagy nem. Az önszeretettel jellemzett lét ráveszi az embert, hogy önmagával helyettesítse az Istent. Ez az állapot a vallás útján nem változhat meg, sőt az ember megpróbálja elintézni Istennel magát az üdvösséget vallási cselekedetek révén. (búcsúcédulákkal, jócselekedettel stb.) Az ember önmagától sohasem üdvözülhet. Csak a hit által üdvözölhetünk, nem cselekedeteink által. Istentől csak kaphatunk, de nincs semmi, amit adhat Isten Sola gracia: üdvözülés. Predestinatio: Isten szuverén kiválasztása, hogy kit részesít kegyelemben. Elsőrendű szerepet tölt be a protestáns vallásokban. A terminus eltorzult az értelmezésekben A valláson belül nem torzult, de a közbeszédben igen. Nincsen szó itt Isten önkényes tettéről Nem Isten önkényes tette

a ~. Isten nem szabja meg ki az aki üdvözül A fatum (sors) itt valahol jelen van. Ez annyit jelent, hogy az emberi érdemeket alapvetően tagadjuk Nem lehet összegyűjteni az érdemeket, és azt várni, hogy Isten ez alapján fog részesíteni minket kegyelmében. Ellenkezőleg a ~ kegyelemből való kiválasztás Nem a bűnök vesztik el az embert. Krisztus, mint tükör akiben kiválasztásunkat szemléljük. Az ember aktív és felelős lény! A keresztény szabadság üzenete még: hogy az ember szembenézzen saját bűneivel, sikereivel, hibáival. Az az elv, amely a modern gondolkodást irányítja, nem valami elvont eszme Minden problémát elfogulatlanul és komolyan kell összevetni egy kritikai töprengésen belül. 3 Nem fogad el előre gyártott paneleket. Szembenézni saját hitetlenségemmel is, ha kell!  Ez a keresztény szabadság üzenete.(protestantizmusból fakadó, reformáció lényege) Reformáció követelte, előmozdította az egyház

visszaéléseinek megszüntetését (búcsúcédulákra kell itt gondolni), és maga kezdeményezte azt, hogy az erkölcsi parancsra helyezte a hangsúlyt és megvalósításukat a család, közösség, falu, város és az egész nemzet keresztény életében kérte, és szorgalmazta.  Fontos hangsúlyt kapnak a protestáns vallásokban. Kronológia: 1517 – 95 tétel, st. Ágoston rendi szerzetes  Pápai kiátkozó Bulla (reakció a 95 tételre) 1521 – eltépik, megvan a szakadás. Warburg vára (Bölcs Frigyes), ide jön Luther, elvonul a világtól és lefordítja nemzeti nyelvre a Bibliát. Szeptemberbe adják ki, innen az elnevezés szeptemberi Biblia. 1530 – A másik nagy egyénisége a lutheránus vallásnak, Melanchthon.  Hányféle kifejezés van erre a vallásra?  Lutheránus, azaz Luther követő, evangélikus és ágostai hitvallás. Miért nevezik ágostai hitvallásnak?  A szó Auschburg város szavából ered. Melanchthon tételei. (konfessio agustana

– ágostai hitvallás) Auschburg-i birodalmi gyűlés Milyen államokban terjedt el és hol? Németország: Az etnikumokhoz köthető túlnyomó többség protestánssá vált. Egy nagyon nagy többség, rész Bajorország környékén (München, lásd fekete erdő stb) katolikus maradt. Fválasztófejedelem vidékén, a Rajna mentén keletkezik majd, egy 10 milliós református közösség. Ezek később magukba szippantják, olvasztják a Franciaországból menekülő hugenottákat – fr. Reformátusok (Kálvin követők) Skandináv államok: Lutheránusok a Baltikum jelentős részei. (Az anglikán egyház csak 1534-ben jön létre. VIII Henrik) Magyarország: A lutheránus vallás szinte azonnal német nyelvterületeken kezd elterjedni  Szepesség, (É. Mo Felvidék) Szászság (Erdély- a román diktátor idején ürülnek ki a szászok) 1523 – Urlich Zwingli (Zürich) hatalmi helyzetbe kerül, német kanton. Megj: Genf lesz Kálvin helye  ez a két vallás lesz, ami

rövid vita után (10 év) egyesülni fog. Ebből lesz a helvét hitvallás, másképpen református, vagy kálvinizmus. 1535 – Megjelenik Kálvinnak a Keresztény vallás tanítása. (ez a református vallás nagy alapdokumentuma) 1536 – II. Helvét hitvallás (Bullinger ad ki egy iratot, Ő Zwingli utóda) A református vallás kezd elterjedni a következő helyeken: Németalföld, É-németalföld túlnyomó többségben, 1561–től egységesen az észak németalföld 7 tartománya református vallású lesz. Ez lesz majd a későbbi Hollandia 1560 – Knox (Skócia) 1563 – Pfalz 1567 – Magyarország (Heidelbergi káté) Ez nem jó dátum a magyar református vallás elterjedésére.  Európát megelőzve Erdélyben, a Tordai országgyűlésen (1568 – az erdélyi fejedelem már unitáriusként ül) egymásután hozzák meg a döntést, hogy az erdélyi rendeket (szász, székely, magyar) bevett vallássá teszik. Unitárius = bevett vallás, nem üldözendő 4

Németalföldi szabadságharc1566-tól 1609-ig. Szétszakad Itt a Benelux államokról van szó Katolikus Spanyol – Habsburgok az egyik irányítók.  Őnekik köszönhetően szakad ki 7 északi állam, amiből megalakul a Holland Köztársaság (ők egységesen református vallásúvá lesznek). A maradék állam lesz majd, a Belga állam (Flamandok – hollandok, Ballonok franciák) Maga a Belga állam túlnyomó többségben katolikus lesz  hisz Habsburg, Spanyol fennhatóság alatt van. Antwerpen polgári Európa kialakulásának ez a kiinduló pontja, a jelentőségét ebben a háborúban veszti el, de ezt átveszi majd a hollandiai Amszterdam. Ez nemcsak kereskedelemben, hanem kultúrában is mérhető. (Pl: többek között nyomdászatban) (Belga Antwerpen – Rubens, Amszterdam – Rembrandt) Erdélyben: (Partium) először az evangélikus (Lutheránus) vallás terjed el. Magyarország: jelentős része válik evangélikussá. Amint „rögtön utána” 10-15 év

múltán megjelenik a Kálvinista vallás, ez megosztottá teszi Magyarországot a következőképpen: Mindenki, aki a történelmi Magyarország területén lakik, ha szlovák, akkor vagy katolikus marad, vagy evangélikus lesz; ha szász (evangélikus), ha szerb, vagy ortodox vallású azt nem érinti. Ha székely, magyar akkor Kálvinista lesz Rendkívül szűk közösség marad evangélikus a magyarok közül. A következő lépés megint a magyarokra vonatkozik, radikalizálódnak. A bejövő unitárius vallás híveivé vállnak (egy részük) lsd. Tordai gyűlés, ahol az unitárius vallást bevett vallás (lelkiismeret alapján gyakorolható, nem üldözhető) teszik. Dávid Ferenc –pap, püspök, karizmatikus szellemi erővel rendelkezet. (áttérései voltak) Kétségkívül a magyar református és unitárius vallás alapvető Bibliája a Vizsolyi Biblia. Ennek vannak elődei és utódai is. * Miért reformáció a Biblia? A biblia sole sriptum  az írás, az ige

szerepe fontos a vallásban. Pl.: Hogy ez mennyire nem volt fontos a katolikus vallásban Az első bibliafordítás, amely katolikus 1636-ban születik meg, és 200 éven át kettő, azaz 2 kiadása volt csak. (egészen a 19 századig) *A magyar fordítás számtalan a vizsolyit megelőző fordításokból táplálkozott. Már 10 fölött volt a kiadásainak száma, mikor megjelent az első katolikus biblia, Pázmány Péter támogatásával. (náluk más jelentősége van a Bibliának) Mivel a 16. században a magyar lakosság 85%-a protestánssá vált nem lehet eléggé hangsúlyozni annak a szerepét, hogy a lefordított (Béze adaptációból) 150 zsoltárt a magyar templomok, hívők nagy része ismerte. (10-15-t legalább) Nézzünk vissza a múltba, hogy a Biblia miképp jelenik meg az irodalomban: Az első Bibliai hatás  Halotti Beszéd. A második  Az Ómagyar Mária siralom. (Ferences Himnusz, gyermekét sirató szűz Máriáról szól és legalább 3 ilyen passzusa

van, ami a Bibliát idézi.) Az első valóságos bibliafordításra a 15. sz-ig kell várni (XV:sz-i tételhez kell!) A Huszita Biblia.  Ferences szerzetesek által fordítatott le, akik a „huszitizmus bűnébe estek” Hogy maradt fenn? Csak másolatban; 3 forrás van, ahol nem a teljes fordítás, de annak nagy része 5 megmaradt. A "huszita biblia" az első ismert amely a Bécsi-, Müncheni- és az Apor-kódexben maradt ránk. magyar bibliafordítás, Bécsi kódex: Ószövetségi fordítás töredéke. Müncheni k.: A későbbi magyar fordítások számára nagyon fontos, a 4 evangélista könyveit tartalmazó ~. Nem teljes szöveg, de az első „mi atyánk” ebben olvasható! Apor k.: Zsoltárok fordításai vannak benne A huszita biblia nagy hatással volt a 15. századi, 16 század eleji kézirat, kódexfordításokra Például: a Döbrentei Kódex, női kódexek. A XVI. században beszélhetünk az első nyomtatott Bibliáról Az első Biblia

fordítás: Frangepán Katalin, Berényi Miklós feleség udvarában volt az első fordító, K. B (tanító is volt). Komjáti Benedeket hívta az udvarába gyermekei tanítójának, és közben cselesen megbízta, hogy fordítsa le szent Pál leveleit. Az első bibliafordítás szent Pálhoz kapcsolódik és K. Benedek tanító fordítja, akinek egyébként úgy kellett ez, mint a hátára a púp Nehezen viselte, de meg kell mondjuk ahhoz képest ez egy igen kiváló fordítás lett. (részfordítás) A megjelenési év 1533. Krakkó Vietoris nyomda! (Az szent Pál levelei magyar nyelven, melyet Hieronymus Vietor krakkói nyomdász nyomtatott 1533-ban)  ez lesz a vizsgán!!! Az első magyar nyelvű nyomtatott könyv! A krakkói egyetem rendkívül nyitott volt, katolikusokat és már a reformátorokat is befogadta. Ez nem református fordítás, félreértés ne essék. (Később fontos nevek: Pesti Gábor, Szylveszter János  őket hármukat (beleértve Komjátit is) nevezik a

magyar erazmistáknak. Tehát rotterdami Erasmus magyar követői! A kor humanista eszméit követik. (Közülük kettő – Komjáti és Pesti nem mondhatók reformátusnak) A második Biblia fordítás: Erre bizonyosan hatással volt a Huszita Biblia, hiszen az első nyomtatott „miatyánkot” Pesti (Mizsér) Gábor 1536-ban Bécsben adja ki. (Az Újszövetség egyes részeit) Ez a fickó 1526ban Mátyás király csodálatos könyvtárában, mint másoló deák lakhatott és élhetett Innen megy Bécsbe tanulni, ahol szintén sok időt tölt el. Azt mondja magáról, hogy nem nagy tudású, ehhez képest kiad egy 6 nyelvű szótárat illetve Eusobus (a nevét nem jól hallottam) fabuláit lefordítja magyarra. Angol, német, latin, görög, zsidó, magyar Megj.: még mindig nincs Magyarországon könyvkiadás! Csak magyarországi latin és német nyelvű szövegeket adnak ki. 1541 – a harmadik erazmista, Sylveszter János lefordítja a teljes magyar Újszövetséget. „Az

magyar, ki ezt olvassa” SZ. J a Nádasdiak támogatásával a Dunántúlon jelenteti meg 1541-ben ezt a Bibliát. Az első magyarországi magyar nyomtatott könyv!  Olyan könyv, mely a fölkavart lelket lenyugtathatja. Magyarország 1526?-tal teljesen kiszolgáltatott állapotba kerül, a török nem foglalja el, hanem bizonytalanságot hagy itt, hatalmas vereséget hagy itt.  Ezért új vallást keresnek Ekkor aztán 1541-ben jön ez a bibliafordítás. 6 1551-56 között olyan ember irányítja ezt a fordítást, aki hasonlóképp Dávid Ferenchez, szász származású Kaspar Hert a neve. Evangélikus vallású, 20 évesen tanult meg magyarul, Kolozsvárra ment. Az evangélikus ige-hirdetést magyarul tarja már!  Ő Heltai Gáspár Ő hozza létre az első magyarországi magyar nyelvű nyomdát, pontosabban azt, amelyik hosszú időn át működik. A XVI századnak egyik legnagyobb nyomdásza lesz és Bornemissza Péterrel együtt a legnagyobb prózaírója is.

Saját műveit is kiadja (Magyar Krónikán keresztül a hálóig stb.) Egész munkássága felbecsülhetetlen Ki a magyar, aki vállalja A Vizsolyi Biblia lenne a következő állapota a bibliafordításnak. 1590 – megszületik az első teljes magyar bibliafordítás Vizsolyban. Károly Gáspár vezetésével, (prédikátor, esperes, püspök) és a környék református papjainak közreműködésével. Ekkor ismerkedik először a Bibliával egy 16 éves forma gyermek, akit Szenci Molnár Albertnek hívnak (kefelenyomatokat hordozgatta), későbbi életét jelentősen meghatározza ez és a magyar nyelv, bár élete nagy részét Németországban tölti. Milyen módon lesz ez meghatározó?  Ez már a XVII. századba vezet át minket A Vizsolyi Biblia Prózai nyelven közli a 150 Dávid zsoltárt, Szenci M. A költői nyelvre szeretné lefordítani, énekelhető nyelvre írja át. 1608 – Koppenhága, 1612 – Oppenheim, Hannau.  Németország, ekkor már végez

tanulmányival, és közben végzi a fordítást és hasonlítja össze a két Bibliát. (Hódmezővásárhelyi Bethlen Gimnázium könyvtárában van az egyedül fennmaradt könyv.) igen becses könyv és a neve Biblia Iholina/Igulina? (református, kálvinista)  saját sorsát is belejegyezte. 1626-ban Bethlen Gábor meghívja, de nem megy el. Szenci hazaköltözik Erdélybe, ott hal meg. Ez a híd Európához, az első olyan magyar – latin – német szótár, ami végre használható lesz sokak számára. Szenci tehát az Európában való jelenlétnek is a prófétája egyben Ezután kis szünet következik be. Erdélyben és Magyarországon a nyomdakultúra messze nem éri el a nyugatit. A pereginus diákok veszik rá Jansenius holland nyomdászt, 36-ban nyomtassa ki a bibliát, hisz a háborúk alatt eltűnnek a bibliák, új biblia kell. A katolikus Biblia is megjelenik ugyanebben az évben. (Pázmány Péter, Kálvin Györgyöt bízza meg és lefordítják az első

magyar katolikus Bibliát) Közben új szellemi belső áramlatok indulnak. (kopceiánus)  Váradi Biblia megszületése, melynek története nem éppen probléma mentes. (1658, Nagyvárad – 1667, Kolozsvár) II. Rákóczi Ferenc lengyel király akar lenni, azt gondolta ő is olyan nagyelme, mint Báthori István, de nem volt az. Tatárok támadása, Nagyvárad támadása, de szerencsére pár példányt meglehetett menteni a bibliákból. Megrendelés: komáromi Csipkés György féle bibliának a leginkább vad, véres sors jutott, mégpedig lefordítja maga a szerző a soknyelvű prédikátor, és meghal. Halála után 1685ben kinyomtatják a címlapját Amszterdamban és itt megáll a dolog, jön a Hegyaljai felkelés, a Rákóczi felkelés semmi nem kedvez annak, hogy Bibliát adjanak ki. 1711-után Habsburgi birodalom, innentől kezdve cenzúráznak. 7 50 Biblia jut át Debrecenbe, és marad a nyomdahelyen kb. 1500-2000 Biblia A lényeg az, hogy ez a Biblia

lefoglaltatott, elégetetett és a maradékot pedig Krakkóba szállítják. (80 évet várnak veleakkor kapja vissza Debrecen sokszoros áron.) Párhuzamosan ezzel megbízást kap Misztótfalusi Kis Miklós, hogy a Biblia nyomtatásban segítsen. Gazdag volt, művelt Kint volt sokáig Hollandiában 1658-ban a teljes bibliát kinyomatja, majd az újszövetséget, és a Szenci zsoltárokat is. Az ő Bibliája az Aranyos Biblia. A XVIII. sz-ban számtalan Biblia-kiadás (református) van, a katolikus B második és harmadik kiadása is ekkor jelenik meg. Míg a reformátusok a 21 kiadásnál tartanak, a katolikusok a 3-nál. XIX. sz-ban jelent meg „nyelvújításos” Biblia is A Szombatosok, zsidózó vallásnak nevezték. Bethlen egyik kancellárja volt a fő alakja, Bécsi Simon. (Kemény Zsigmond írt is róluk) Baricz: A vizsgán ezt Így vissza fogja kérni!!! 8