Egészségügy | Felsőoktatás » Érzékszervek, hallás

Hallás Rövid kérdések 1. Az audiometriában mit értünk 0 db (decibel) hangnyomásszinten? A decibel skála a hangnyomás [Pa] logaritmikus alakja. A hangnyomást decibelben a következő összefüggés alapján adhatjuk meg: [dB] = 20 ⋅ log px po ahol p x az aktuális hangnyomás [Pa]-ban, p 0 pedig egy viszonyítási alap, ami konvencionálisan 2×10-5 Pa (0,000204 dyn/cm2). Az egyenletből látható, hogy a hangnyomásszint értéke akkor 0 dB, ha p x = p 0 , azaz az aktuális hangnyomás 2×10-5 Pa (0,000204 dyn/cm2). 2. Milyen hangfrekvencia tartományban a legalacsonyabb az emberi fül hallásküszöbe? Legalacsonyabb az 500 – 4000 Hz tartományban, melyben a legmélyebb értéket 4000 Hz-nél veszi fel. 3. Mitől függ egy hanghullám a) magassága és b) hangossága? a) a hanghullám frekvenciájától b) a hanghullám amplitúdójától (de tulajdonképpen a frekvenciától is, lásd hallásküszöb) 4. A hangpercepcióval kapcsolatban, mit értünk a

maszkírozás jelenségén? Azt, hogy egy adott hang hallásküszöbe jelentősen megnő, ha egyidejűleg más hangok is szólnak. Ez a maszkírozás teszi pl. erős háttérzajban nehézzé a beszélgetést 5. Milyen irányban és milyen típusú hullám formájában terjed tova a hanghullám a membrana basilarison? Haladó hullám formájában, melynek terjedési iránya csiga bázisától a helicotrema felé mutat, a kitérések iránya pedig váltakozva a scala vestibuli és scala tympani felé. 6. Szignáltranszdukció lépései a szőrsejtekben Mechanikai esemény (ciliumok kitérése) tip-linknek köszönhetően mechanosenzitív kationcsatornák nyílása befelé irányuló K+-áram depolarizáció feszültségfüggő Ca2+-csatornák megnyílása a basolateralis oldalon kontrakció/transzmitterleadás. 7. Ismertesse a Corti-szerv külső szőrsejtjeinek fő morfológiai és funkcionális jellegzetességeit! A szőrsejt „testje” nagyjából téglatest idomú. A

bázisa a perilymphával, az apikális régiója az endolymphával érintkezik. Az apikális membránon meghatározott irányban (modiolus stria vascularis irány) növekvő méretű stereociliumok helyezkednek el. A stereociliumokat a csúcsokon keresztül a tiplink köti össze, amely a nagyobb cilium felé való elhajláskor nyitja, ellenkező irányban csukja a mechanoszenzitív kationcsatornákat (főleg K+). A ciliumok a membrana tectoriába vannak beágyazódva A basolateralis oldalon feszültségfüggő Ca2+-csatornák vannak. Nyugalmi membránpotenciálja -70 mV Három sorban helyezkednek el, összesen oldalanként kb. 20 000 db Fő funkciója a Ca2+-jel indukálta alakváltozás révén (elektromechanikus transzdukció) a membrana tectoria „lehúzása”, ami az amplitúdómaximum helyén növeli a kitérés nagyságát, ezzel élesebbé teszi a hangolást. Ez a folyamat bidirekcionális transzdukciós mechanizmus, ami kvázi előerősítést jelent 8. Ismertesse a

Corti-szerv belső szőrsejtjeinek fő morfológiai és funkcionális jellegzetességeit! A szőrsejt „testje” nagyjából téglatest idomú. A bázisa a perilymphával, az apikális régiója az endolymphával érintkezik. Az apikális membránon meghatározott irányban (modiolus stria vascularis irány) növekvő méretű stereociliumok helyezkednek el. A stereociliumokat a csúcsokon keresztül a tiplink köti össze, amely a nagyobb cilium felé való elhajláskor nyitja, ellenkező irányban csukja a mechanoszenzitív kationcsatornákat (főleg K+). A ciliumok a membrana tectoriába nincsenek beágyazódva. A basolateralis oldalon feszültségfüggő Ca2+-csatornák vannak Nyugalmi membránpotenciálja -70 mV. Egy sorban helyezkednek el, összesen oldalanként kb 3 500 db Mivel nincs összekötve a membrana tectoriával, a ciliumok elmozdulását a körülvevő endolympha mozgása teszi lehetővé. Fő funkciója a Ca2+-jel indukálta transzmitterleadás (glutamát), amivel

a hallás közvetlen szolgálatában áll. A belső szőrsejtek ingerülete a nervus acusticus rostjain AP-okat generál 9. Létrejöhet-e állóhullám a membrana basilarison? Miért? 10. Miért változik a hanghullámok okozta nyomás a dobhártya és a fenestra ovalis között? A hallócsontok mint impedanciatranszformátor működnek, és összeköttetést képeznek az alacsony hullámimpedanciájú levegő és a nagy hullámimpedanciájú perilympha között. Nélkülük a hang visszaverődne az ovális ablakról. Az impedanciaillesztés két komponensből tevődik össze: egyrészt az energia nagy felületről (dobhártya) kis felületre (ovális ablak) tevődik át, másrészt a hallócsontok emelőkarrendszere az ovális ablakra ható erőt 1,3szeresre növeli. 11. A csiga mely részén legnagyobb a membrana basilaris kitérése és milyen frekvenciájú hangok hozzák ezt létre? A helicotremához közeli, végi részén, mivel itt a membrana basilaris szélessége

nagyobb, a membrán pedig lazább. Épp ezért az alacsony frekvenciájú, mély hangok hozzák létre a legnagyobb kitérést. 12. Mit értünk cochlea tonotop lokalizációján? Azt, hogy a Corti szervből (ganglion spiraléból) elvezetődő axonokon a cochlea bázisától a helicotrema irányába haladva egyre mélyebb hangok váltják ki az AP-frekvencia növekedését. 13. Mi a belsőfül frekvencia-diszkrimináló működésének lényege? A membrana basilaris a cochlea bázisától a helicotrema felé haladva egyre szélesebb, és egyre kevésbé feszes. Ezek miatt egy adott pontján egy adott frekvencia okozza a legnagyobb kitérést, így a különböző frekvenciájú hangok által keltett rezgés amplitúdómaximuma különböző helyekre lokalizálódik. A bázishoz közel a magas frekvenciák, a helicotremához közel a mély frekvenciák 14. Milyen tényezők játszanak szerepet abban, hogy a hangforrás irányát és helyét meg tudjuk állapítani (akusztikus

lokalizáció) ? Két oldal közötti időkülönbség és intenzitáskülönbség, valamint ép halló apparátus és hallópálya, különös tekintettel az oliva superiorra és colliculus inferiorra. 15. Emberen az egyik oldali hallókéreg kiesése (sérülése) okoz-e halláskiesést? Miért? Lényeges halláskiesést nem okoz. Ennek oka, hogy a hallópályának a nucleus cochlearis fölötti szakaszában nagymértékű, több szinten létrejövő kereszteződések vannak. 16. Milyen hiánytünetek jelentkeznek az egyik oldali hallókéreg sérülése esetén? A hangforrást lokalizáló képesség sérül, akár meg is szűnhet. 17. Mit értünk a hanghullámok “légvezetésén”? A hallószerv mely részeinek betegsége okozhat vezetéses halláscsökkenést? Azt, hogy a membrana tympani rezgései a hallócsontok közbeikatatása nélkül, a középfület kitöltő levegőn keresztül rezgésbe hozzák a kerekablakot lezáró membrana tympani secundariát is. Vezetéses

halláscsökkenést okozhat a külsőfülben vagy a középfülben történő hangátvitel megromlása (fülzsír, idegentest, dobhártya hegesedése vagy vastagodása, légritkulás a középfülben (zárt Eustach-kürt), otosclerosis, kengyel ovális ablakra való illeszkedésének elmerevedése). 18. Mely képletek sérülése okozhat percepciós típusú nagyothallást? Szőrsejtek (pl. endolymphában felhalmozódó streptomycin vagy gentamicin hatására beinduló degeneráció; krónikus zajártalom) Hallópálya (pl. n vestibulocochlearis daganata; kisagy-híd szögleti daganat; nyúltvelő ischaemiája)