Történelem | Középiskola » Áfra Krisztina - A demokrácia kialakulása Athénban

1. Az ókor és kultúrája 1.2 A demokrácia kialakulása Athénban AZ ATHÉNI DEMOKRÁCIA INTÉZMÉNYEI, MŰKÖDÉSE Görög kultúrák 1. Krétai kultúra: Kr e III-II század Istenkirályok uralkodása 2. Mükénéi kultúra: Kre I évezred Kevés rabszolga volt, akiket a palotákban alkalmaztak, uralkodói háztartás alakult ki 3. Átmeneti korszak: Kre VIII század Ekkor megszűnik a régi államhatalom, hanyatlásnak indul a mezőgazdaság. Megindult a többlettermelés Kialakulnak a poliszok, a városállamok. A görög gyarmatosítás A városállamokban nőtt a lakosság száma, de ezt nem követte gazdasági fejlődés. A polisz földje nem tudta eltartani a népességet, túlnépesedés lépett fel. Fokozta ezt, hogy a nagybirtokosok földjeik növelésének érdekében, egyre több kisbirtokos földjét szerezték meg. A volt tulajdonosok így földnélkülivé váltak, elvesztették megélhetésüket Adósságba keveredtek, az adósrabszolga-sors várt rájuk.

Tengerre szálltak a közösségek, s Hellász peremterületein telepedtek le, és alapítottak új városokat. Ennek a gyarmatosításnak három iránya volt: északkelet (Dardanellák), nyugat (dél-Itália), dél (Afrika). A gyarmatok önálló poliszok voltak Ez a folyamat a K re VI századra lelassult, majd befejeződött. A gyarmatosítás hatásai A tengerentúlról beáramló olcsó gabona átalakította, fejlettebbé tette a görög mezőgazdaságot. Nem kellett rossz minőségű földeken gabonát termeszteni, át lehetett állni a sokkal jövedelmezőbb bor-, olajbogyó- és zöldségtermelésre. Társadalmi hatásai is voltak a v áltozásoknak. Csökkent az arisztokrácia súlya, nőtt a kézművesek jelentősége, fejlődött az ipar. A fejődő kereskedelem szükségessé tette a pénzgazdálkodást. Kr.e 508-ban Kleiszthenész kezébe adták a változtatás jogát Ő újra megpróbált a démosz kezébe hatalmat adni. Demokratikus intézkedései:  az új

berendezkedés alapja a t erületi felosztás volt (ez szolgált a pol itikai, katonai, közigazgatási rendszer alapjává)  Attikát tíz phülére osztja, ez a démosznak kedvezett. Egy phülét pedig három részre: tengerpart, szárazföld, város. Minden phülé egy katonai vezetőt, stratégát választ  a legfőbb hatalom a népgyűlés kezébe került, melynek munkájában minden athéni polgár részt vehetett.  az ekklészia hozta a törvényeket, kezében volt a háború és a béke kérdése  a bulé (tanács) létszámát 500 főre emelte, s ide bárki bekerülhetett  átszervezte a hadsereget  bevezette a c serépszavazást (osztrakiszmosz), legalább 6000 s zavazatnak kell lennie, hogy a s zavazás érvényes legyen ezzel lehetetlenné tette a z sarnokság újjáéledését METOIKOSZOK ÉS CSALÁDJUK POLGÁROK CSALÁDJA RABSZOLGÁK POLGÁROK cserépszavazás 6000 szavazat 20 év felettiek EKKLÉSZIA (népgyűlés) sorsolás választás

választás sorsolás HÉLIAIA (bíróság, 6000 fő felváltva) BULÉ (500 tagú tanács) 10 SZTRATÉGOSZ 9 ARKHÓN AREIOSZ PAGOSZ Metoikoszok és csa ládjuk: Nem athéni születésű, bevándorolt idegenek; szabad emberek, iparral és kereskedelemmel foglalkoznak. Teljes jogú athéni polgár: Minden 20 év feletti, szabad, athéni születésű férfi,akinek a szülei is athéniak. Rabszolgák: KLASSZIKUS RABSZOLGÁK, akiket a termelésben alkalmaztak. Legfontosabb politikai intézmények:      Népgyűlés (ekklészia): A legfőbb hatalom a népgyűlés kezében volt, amelynek munkájában minden athéni polgár részt vehetett. Az ekklészia hozta a törvényeket, kezében volt a hábor ú és a bék e kérdése, s minden fontos kérdésben döntöttek. Sűrűn ülésezett, de nem folyamatosan. Bulé (500-ak tanácsa): Fontos államhatalmi szerv. Minden szabad polgár bekerülhetett ide, mivel minden phülé sorshúzással 50-50 tagot küldhetett ide,

így ennek létszáma 500 főre emelkedett. Javaslatot tehetett a népgyűlésnek, kisebb kérdésekben döntést hozhatott. Feladata a törvények előkészítése, betartásának ellenőrzése. Héliaia: Esküdt bíróság, a népgyűlés tagjaiból sorsolással kerülnek ki, 6000 fő felváltva. Sztratégoszok: Katonai vezetők, az athéni állam tényleges vezetői voltak, ez az egyetlen tisztség, melyre az egyéves hivatali idő lejárta után ugyanazt a személyt újra meg lehetett választani. Minden phülé 1 sztratégoszt nevezett ki Areioszpagosz: Arkhónok tanácsa, melynek feladata a tisztviselők ellenőrzésére szűkült. Athén Periklész korában A Kr.e V század közepe a demokrácia virágkora Athénban, s ennek vezető politikusa Periklész volt, aki a m eggyilkolt Kleiszthenész unokaöccse. 15 éven keresztül évről évre megválasztották első sztratégosznak, s így az athéni állam tényleges vezetője volt. Kre 462-ben jelentősen csökkentették az

Areioszpagosz hatalmát, a jogok szélesebb biztosítása volt a cél ( a 200 mérősök is kaptak politikai jogokat).A szegényebbek, megélhetését veszélyeztette a politikában való részvétel, mivel ez időt vett el a termelőmunkától. Ezért bevezették ezen rétegek számára a napidíjat. Periklész az ötszázak tanácsában és az esküdtbíróságokon végzett munkáért, a görög politikai életben sajátos szerepet játszó színházi előadásokon való megélhetésért is napidíjat fizettetett az állammal. Athén jóléte a gaz daság virágzásán nyugodott. Periklész idején a társadalomban is változások következtek be. Létrejött a jogi egyenlőség a polgárok között, de a vagyoni különbségek azonban nőni kezdtek. A különbséget némiképp enyhítették Periklész intézkedései: a vagyonosokra többletkiadásokat rótt, a szegényeket pedig napidíjakkal támogatta. Ez a viszonylagos vagyoni egyensúly és a politikai jogok egyenlősége

tette lehetővé, hogy az athéni demokrácia egy-két nemzedék idejére ténylegesen biztosítsa az athéni polgárok egyenlőségét. A megnövekedett állami jövedelmekből hatalmas építkezéseket valósítottak meg. E M E L T S Z I N T AZ ATHÉNI DEMOKRÁCIA KIALAKULÁSÁNAK FOLYAMATA Az arisztokraták fokozatosan vesztettek gazdasági jelentőségükből, míg a démosz tagjai egyre erősödtek. A démosz (a nép) politikai jogaiért harcot indított többek közt Athénban is Drakón (sárkány) Kr.e 621-ben írásba foglalta a t örvényeket, ezzel gátat szabott a szokásjog önkényes értelmezésének. Ezek szigorú törvények voltak, innen ered a „drákói szigor” kifejezés, de továbbra is az arisztokrácia érdekeit védték. A belső ellentétek tovább éleződtek, míg Kr.e 594-ben Szolón (volt arkhón) új törvényeket nem hozott. Szolón figyelembe vette és teljesítette a szegénység legfontosabb követeléseit. - eltörölte az

adósrabszolgaságot - elengedte az adósságokat Ez sok paraszt számára tette lehetővé a föld megtartását, aminek katonai jelentősége is volt. Ezután már a pa rasztok is élhettek politikai jogaikkal, és részt vehettek az ekklészián (népgyűlésen). Szolón megteremtette a demokrácia (népuralom) alapjait (A törvényhozás, kormányzás, bíráskodás nem 1 személy közében, hanem a nép kezében van). Szolón vagyoni helyzet alapján osztotta csoportokba a népet: - 500 mérősök (500 mérő felett) - Lovagok (300-500 között) - Ökörfogatosok (200-300 között) - Napszámosok (200 alatt) Az arisztokratáknak még mindig nagyobb volt a politikai jelentőségük. Egyes politikusok felrúgva a t örvényeket, egyeduralmat vezettek be. Ezt a r endszert türannisznak (zsarnokságnak) nevezték, vezetőjét türannosznak (zsarnoknak). Kre 560-510-ig állt fenn Athén türannosza Peiszisztratosz (Kr.e 560-527) lett Hatalma biztosítása érdekében a démoszt

támogatta, s az arisztokráciával szembekerült. A gazdaság nagymértékben fejlődött, ez annyira megerősítette a démoszt, hogy számára szükségtelenné, sőt akadályozó tényezővé váltak a türannoszok. Peiszisztratosz halála után rövid ideig fiai Hippiasz és Hipparkhosz uralkodtak, de idejükben, az országban belső ellentétek éleződtek ki. A nép annyira megutálta a türannoszokat, hogy akik megölték, azoknak szobrot állítottak A SPÁRTAI ÁLLAM A TÁRSADALOM JELLEMZŐ VONÁSAI Spártát a dórok hozták létre, meghódítva az akhájokat. A spártai polgárok egyenlő nagyságú földbirtokkal rendelkeztek. A földeket, s az ott dolgozó akhájokat nem lehetett eladni. Így vélték fenntartani a polgárok közötti egyenlőséget Ugyancsak az egyenlőséget szolgálta a vaspénz bevezetése. Erre azért volt szükség, mert a hódító dórok saját létszámuknál tízszer több akhájt igáztak le, s ezek féken tartása érdekében meg kellett

őrizniük a belső egységüket. A spártai polgár fő feladata a katonáskodás volt. Itt is éltek olyan szabadok, akik nem rendelkeztek politikai jogokkal, nem katonáskodtak. Őket Körüllakóknak (perioikoszoknak) nevezzük. Volt földjük, de főleg iparral foglalkoztak Ők látták el Spártát kézműipari termékekkel. A társadalom legalsóbb rétegét a helóták jelentették, akik a földművelést végezték. Meghódított akhájok voltak, s az állam tulajdonát képezték Nem rendelkeztek politikai jogokkal, bárki megszégyeníthette, megölhette őket büntetés nélkül. ÁLLAMBERENDEZKEDÉS SAJÁTOSSÁGAI A népgyűlés (apella) munkájában minden 30. életévét betöltött spártai polgár részt vehetett, de szerepköre jóval korlátozottabb volt, mint Athénban. Csak igennel vagy nemmel szavazhattak. A tényleges hatalom így a Vének Tanácsa kezében volt, mely a két királyból és 28 vénből állt. A királyok szerepköre is jóval korlátozottabb

volt, mint korábban Háborúban hadvezérek, békében a v allási élet irányítói voltak. A véneket 60 évüket elért polgárok közül választották. A Vének Tanácsa tehetett javaslatot a népgyűlésnek, hogy miről szavazzanak. Ezek mellett választottak még 5 ephoroszt, akik az állam életének tényleges irányítói voltak. E tisztséget 30 évüket elért polgárok tölthették be, 1 évre Feladatuk volt a bíráskodás, rendőri felügyelet, tisztviselők ellenőrzése, a külpolitika. A polgárok beleszólása az irányításba nem volt egyenlő. A tekintély és életkor alapján választották ki a vezetőket, az ilyen jellegű államot arisztokratikusnak nevezzük. A SPÁRTAI NEVELÉS ÉS ÉLETMÓD A spártai nevelés fő célja az állam jellegéből adódóan fiúk esetében a jó katona, lányok esetében a jó katonát szülő anya. Az életképes fiúkat már 7 éves koruktól elszakították szüleiktől, s közösségekben nevelték őket, katonai

fegyelem alatt, a nehéz életkörülmények elviselésére. A spártai férfiak egészen 60 éves korukig katonaköteles voltak Spártai értékrend: egyenlőség, egyszerűség, katonáskodás. PERIOIKOSZOK ÉS CSALÁDJUK POLGÁROK CSALÁDJA HELÓTÁK ÉS CSALÁDJUK POLGÁROK 5 EPHOROSZ APELLA (népgyűlés) GERUSZIA (28 fő) 2 KIRÁLY A demokrácia kialakulása Athénban Az ókori görögség történetének helyszíne a Ba lkán-félsziget déli része, az Égeitenger szigetvilága és Kis- Ázsia nyugati partvidéke. A Mükénéi központok megszűnése után a földművesek ügyeik intézésére közösségeket hoztak létre. Új társadalmi és gazdasági berendezkedés alakult ki, ami létrehozta a poliszokat, vagyis a városállamokat. Már a kezdetektől az egyik legjelentősebb polisz Athén volt A Kr.e 7-6 században gyarmatosítások indultak, amibe Athén is bekapcsolódott Ennek következtében az arisztokrácia fokozatosan veszette gazdasági erejéből,

míg az iparosok, kereskedők és parasztok egy része egyre gazdagodott. A másik réteg a földművesek azon része volt, akik továbbra is nehéz helyzetben voltak és adósrabszolgaságba is süllyedhettek volna. Mindkét csoport ellenfele az arisztokrácia volt. Az ellentétből feszültség adódott, amit Kre 621-ben Drakón próbált csillapítani, azzal, hogy írásba foglalta a törvényeket. Ezzel gátat szabott a szokásjog önkényes értelmezésének. A rendelkezések meglehetősen szigorúak voltak és az arisztokráciát képviselték. Továbbra is maradtak ellentétek, aminek levezetése érdekében Kr.e 594-ben Szolón új törvényeket alkotott. Amik többek között tartalmazták az adósrabszolgaság, és az állam felé való tartozások eltörlését. A politikai jogokat kiterjesztette a legszegényebb polgárokra is, a l akosságot pedig vagyoni helyzet alapján csoportokba osztotta. Ezekkel az intézkedésekkel Szolón megteremtette a demokrácia (népuralom)

alapját, vagyis a rendszert, amelyben az államhatalom (törvényhozás, kormányzás, bíráskodás) a nép kezében van. Szolón visszavonulása után az arisztokrácia gazdasági szerepe csökkent, politikai szerepe viszont jelentős maradt. A démosz esetében pedig az ellenkező történt; gazdasági szerepe nőtt, ehhez képest viszont kevés politikai joggal rendelkezett. Kr.e 560-527 között Peiszisztratosz egyeduralmat vezetett be Ezt a r endszert zsarnokságnak (türennosznak), vezetőjét pedig türannisznak (zsarnoknak) nevezzük. Peiszisztratosz a démoszra támaszkodott, őket támogatta. Egy idő után azonban a démosz oly mértékben megerősödött, hogy a türannosz gátjává vált a további fejlődésnek, így jobbnak látták Peiszisztratosz és utódjainak elűzését. Kr.e 508-ben Kleiszthenész reformokat vezetett be A korábbi vagyoni felosztás helyett, most Athén lakosságát területi alapon 10 phülére osztotta. Minden phülé 3 részből állt.

Tengerparti sáv, vidék és városi rész A legfőbb hatalom a népgyűlés (ekklészia) kezébe került, amelynek munkájában minden athéni polgár rész vehetett. Továbbra is működött a bulé (tanács). Ennek 500 tagja volt, akiket minden phüléből sorshúzással sorsoltak. E szervezet javaslatokat tehetett a népgyűlés számára, melyeket már előre megtárgyalt, valamit kisebb döntésekben határozhatott. Ezen kívül működött még az Areioszpagosz, az arkhónok tanácsa. 9 tagja volt, ebből 3 volt a gazdasági, a politikai, a katonai és vallási élet felelőse, a többi pedig őket ellenőrizte. Jelentős lépés volt még a hadsereg átszervezése. A katonai vezetők, a sztratégoszok, az athéni állam tényleges vezetői voltak. Őket egymás után többször is megválaszthatták. Kleiszthenész a zsarnokság újraéledését azzal próbálta megakadályozni, hogy bevezette a cserépszavazást, vagyis az osztrakiszmoszt. Ez azt jelentette, hogy ha valakinek

nagyon megnőtt a tekintélye, és félő volt, hogy türannoszságra tör, akkor cserépszavazást tartottak, és akire a legtöbben szavaztak, azt 10 évre száműzték a városból. Hogy a szavazás érvényes legyen 6000 főnek kellett részt vennie benne