Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Bankrendszer II.

Bankrendszer II. Banki kockázatok Kockázat – – – • A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások száma A kockázat mértékét valamilyen becsült esemény bekövetkezésének valószínűsége határozza meg. Befektetési kockázat: – • értékvesztés, hozamok elmaradása Likviditási kockázat – – Az adós kötelezettségeit esedékességkor nem tudja teljesíteni Nem rendelkeznek elegendő pénzügyi tartalékkal • Hitelkockázat – • Az adós a szerződésben meghatározott időben kedvezőtlenné vált pénzügyi helyzete miatt nem képes törleszteni Kamatkockázat – – • Kamatlábak változása Kamatkövetelések behajthatatlansága Árfolyamkockázat – • Valuták, devizák, értékpapírok piaci árának változása Lehívási kockázat – Mérlegen kívüli tételek •

Kezességvállalások • Garanciavállalás • Egyéb kötelezettségvállalás, ha az alapügylet fizetésre kötelezettje nem teljesít • A bank prudens működését elősegítő követelmények Prudens: Óvatos, körültekintő Prudens működés fogalma: Azok a garanciák, amelyek a befektetőknek, az ügyfeleknek, magának a banknak a kockázatát minimalizálják. Követelmények: 1. Fizetőképesség fenntartása • Azonnali fizetőképesség – likviditás • Hosszú távú fizetőképesség –szolvencia 2. Saját tőke nagyságának biztosítása, védelme 3. Szavatoló tőke nagyságának biztosítása, védelme • Szavatoló tőke – Alapvető tőkeelemek: • jegyzett tőke:alapító okiratban rögzített, Cégbíróságon bejegyzett tőke • Tőketartalék: Sztv. határozza meg • Eredménytartalék: előző évek MSZE • lekötött tartalék: csak a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél a fel nem osztható szövetkezeti vagyonrész

• általános tartalék: adózott eredmény terhére • MSZE: eredmény levezetés, adó- és osztalékfizetés utáni „tiszta” eredmény - Járulékos tőkeelemek • értékelési tartalék Sztv. szerint képezik: Befektetett eszközök piaci és könyv szerinti értéke között pozitív különbség • alárendelt kölcsöntőke o Hitelintézet részére nyújtott kölcsön, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (pl. részvénnyé átváltoztatható kötvény) o Ténylegesen rendelkezésre kell állnia és az igénybe vevő hitelintézet számára azonnal hozzáférhető legyen, a mérlegében szerepeljen o A hitelt adó hitelintézet hozzájárul, hogy a o kölcsön bevonható az adósságrendezésbe o Min. 5 éves futamidejű kölcsön legyen o Előtörlesztés nem engedélyezett (kivéve külön engedéllyel) o Max. az alapvető tőkeelemek 50%-ig vehetők igénybe Az általános tartalék képzés követelményének való megfelelés: 4. • • 5.

Az adózott eredményből osztalék, részesedés kifizetése előtt általános tartalékot kell képezni, mértéke: 10 %. Mentesül a hitelintézet az általáros tartalékképzés kötelezettsége alól, ha a tőkemegfelelési mutató 12% felett van. A hitelintézet tőkemegfelésének biztosítása Tőkemegfelelési mutató= Szavatoló tőke / Kockázattal korrigált eszközök mérlegfőösszege megmutatja, hogy a bank kockázattal korrigált eszközeinek mérlegfőösszegét milyen mértékben finanszírozza a szavatoló tőkéjével. Nemzetközileg elfogadott mérték (BÁZEL I-II-III): 2013. év teljes tőkemegfelelési mutató minimum 8 % • • Elsődleges alapvető (CET1) tőkemegfelelési mutató (követelmény 4,5%), Alapvető tőke (T1) megfelelési mutató (követelmény 6%), 6. Kölcsönnyújtás kockázatának csökkentése: Hitelek, kölcsönök kihelyezése előtt a hitelintézet megvizsgálja az ügyfele fizetőképességét és a felajánlott

biztosítékokat 7. Nagykockázat vállalásának mérlegelése: 1. Nagykockázat: egy ügyfél (ügyfélcsoport) részére az összes kockázatvállalás nagysága meghaladja a hitelintézet szavatoló tőkéjének 10 %-át. 2. Egy ügyféllel szembeni kockázat: egy ügyféllel (ügyfélcsoporttal) szemben a hitelintézet szavatoló tőkéjének 25 %-át meg nem haladó mértékű kockázatot vállalhat. 8. Kockázati tartalék képzése: 1. Kockázati céltartalék: hitelezési, kamat, árfolyam, befektetési, ország és egyéb kockázatokból keletkező kockázati veszteségekre szolgál. Nagyságát a hitelintézet határozza meg. 2. Általános kockázati céltartalék: előre nem látható, nem prognosztizálható veszteségek terheinek finanszírozására képezik az adózás előtti eredmény terhére. Nagyságát a hitelintézetekről szóló törvény határozza meg: a korrigált mérlegfőösszeg 1,25 %-a. 2014.0101 megszűnt 250/2000 (XII24) kormányrendelet

9. Betétbiztosítás intézményének működtetése 1. Csak a névre szóló betétekre terjed ki 2. Önkéntes betét-, ill intézményvédelmi alapok saját kártalanítási szabályzatuk szerint kártérítést fizetnek a betéteseknek befagyott betétek után. • Feladata: biztosított betétek befagyása esetén a betétesek részére meghatározott összegig kifizetéseket teljesítsen • A kártalanítási kifizetés célja, hogy a betétesnek ne kelljen megvárnia a hitelintézet felszámolási eljárásának végét annak érdekében, hogy elhelyezett pénzének részét vagy egészét visszakaphassa • Az OBA-nak kötelezően tagja minden betétet elfogadó bank, takarékszövetkezet, hitelszövetkezet, valamint lakástakarék-pénztár • Az OBA (a hitelintézet fizetésképtelensége miatt fel nem vehető) betétek tőkéje és kamata után legfeljebb 100 ezer euróig fizet kártalanítást. • A kártalanítás forintban történik, MNB árfolyamon •

Betétkövetelésnek csak a 90 %-át fizeti ki az OBA • Példa: • Kis Tamás forintban elhelyezett betétjei: • Takarékbetét: 27.980000 Ft Kamat: 820.000 Ft Összesen: 28.800000 Ft • OBA által feltételezett MNB devizaárfolyam: 280 Ft/euró Kártalanítási értékhatár euróban: 100.000 euró Kártalanítási összeg forintban: 100.000 euró x 280 Ft = 28000000 Ft • Kis Tamás forintban elhelyezett betéteiből: • OBA által kártalanításként kifizethető 28.000000 Ft OBA által nem kifizethető: 800.000 Ft 10. Az ügyfelek jogainak védelme • Ügyfelek tájékoztatása a szolgáltatásokról, feltételekről • Banktitok jogintézménye – – – – az ügyfél személyére, vagyoni helyzetére üzleti tevékenységére, gazdálkodására tulajdonosi és üzleti kapcsolataira számlájának forgalmára, egyenlegére stb. vonatkozik