Alapadatok
Év, oldalszám:2013, 25 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:22
Feltöltve:2018. április 28.
Méret:1 MB
Intézmény:
-
Megjegyzés:
Csatolmány:-
Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!
Nincs még értékelés. Legyél Te az első!
Mit olvastak a többiek, ha ezzel végeztek?
Tartalmi kivonat
o A modern művészet első jelentős irányzata o A szó eredete: latin impressio = pillanatnyi élmény, benyomás. o Céljuk: a pillanatról pillanatra változó látvány rögzítése. o Az 1860-as évektől indult el, Franciaországból o A kifejezést először egy Leroy nevű újságíró használta, gúnyos értelemben, az 1874 májusában Nadar fényképész műtermében kiállító festőművészek képeinek jellemzésére. o Kevésbé körülhatárolható o Főleg lírában, de epika és dráma is (elszórtan) o Hangsúly: érzelmi, hangulati benyomások, vizualizáció, zeneiség, hangszimbolika, szinesztézia, érzetkeverés o Egyedi, egyéni kifejezése (általános és tipikus helyett) o Névszói stílus Paul Verlaine (1844-1896) Rainer Maria Rilke (1875-1926) Arthur Rimbaud (1854-1891) Marcel Proust 1871-1922 Tóth Árpád (1886-1928) Krúdy Gyula (1878-1933) Juhász Gyula (1883-1937) Kosztolányi Dezső (1885-1936) o 1860-as
években önálló csoport: Claude Monet, Frédéric Bazille, Alfred Sisley, Auguste Renoir o Charles Gleyre festőműhelyében találkoztak (1863-ig) o Csatlakozik hozzájuk Pissarro o Első önálló kiállításukon már ott van : Degas, Cézanne, (Bazille nincs) o Eddig: fényképszerű részletességgel kidolgozott képek, műtermi festészet, beállított modellekkel, mesterséges megvilágítással o Az impresszionisták: közvetlen megfigyeléssel dolgoznak, természetes fényviszonyok között o A színeket a fényviszonyok folyamatosan változtatják o Színeik vidámak, élénkek, de nem harsányak, gyakoriak a pasztellárnyalatok o Képkivágásos kompozíció: csak annyit festenek meg a képen, amennyi pillanatnyi látóterükbe belefér. o Ecsetkezelésük laza, kontúrok nélküli: foltszerűség, elmosódottság o A kép hatása nem a részletekben, hanem az egészben rejlik o a modernizálódó nagyváros o szórakozás, társasági élet
o városi és természeti tájak Camille Pissarro (1830-1903) A Montmartre délutáni napsütésben Eduard Manet (1832-1883) A Folies-Bergére bárja Claude Monet (1840-1926) A felkelő nap Pierre August Renoir (1841-1919) Evezősök reggelije Edgar Degas (1834-1917) A táncosnő Szinyei Merse Pál (1845-1920) Majális 1873 A nagybányai művésztelep alkotói Hollósy Simon (1857-1918) Réti István (1872-1945) Thorma János (1870-1937) Ferenczy Károly (1862-1917) Iványi Grünwald Béla (1867-1940) Réti István Nagybánya, 1900 Ferenczy Károly Október, 1903 Thorma János Borús időben, 1920-as évek Iványi Grünwald Béla Nő vízparton, 1897 o 1907 májusa – 1911 között működött o Cél: az impresszionista és naturalista festők egyesítése, évenkénti kiállítások o 17 alapító tag, köztük: Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai József , Vaszary János, Fényes Adolf, o Művészi nézeteltérések
(fauvizmus) – Keresők – Nyolcak (Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan, Tihanyi Lajos) Rippl-Rónai József (1861-1927) Vaszary János (1867-1939) Márffy Ödön (1878-1959) Czigány Dezső (1883-1937) Szinyei Merse Pál (1845-1920) Rippl-Rónai József A körtvélyesi kastély,1907. Vaszary János Reggeli a szabadban,1907. Czigány Dezső Tájkép,1906 Márffy Ödön: Csipkekendős nő,1930
években önálló csoport: Claude Monet, Frédéric Bazille, Alfred Sisley, Auguste Renoir o Charles Gleyre festőműhelyében találkoztak (1863-ig) o Csatlakozik hozzájuk Pissarro o Első önálló kiállításukon már ott van : Degas, Cézanne, (Bazille nincs) o Eddig: fényképszerű részletességgel kidolgozott képek, műtermi festészet, beállított modellekkel, mesterséges megvilágítással o Az impresszionisták: közvetlen megfigyeléssel dolgoznak, természetes fényviszonyok között o A színeket a fényviszonyok folyamatosan változtatják o Színeik vidámak, élénkek, de nem harsányak, gyakoriak a pasztellárnyalatok o Képkivágásos kompozíció: csak annyit festenek meg a képen, amennyi pillanatnyi látóterükbe belefér. o Ecsetkezelésük laza, kontúrok nélküli: foltszerűség, elmosódottság o A kép hatása nem a részletekben, hanem az egészben rejlik o a modernizálódó nagyváros o szórakozás, társasági élet
o városi és természeti tájak Camille Pissarro (1830-1903) A Montmartre délutáni napsütésben Eduard Manet (1832-1883) A Folies-Bergére bárja Claude Monet (1840-1926) A felkelő nap Pierre August Renoir (1841-1919) Evezősök reggelije Edgar Degas (1834-1917) A táncosnő Szinyei Merse Pál (1845-1920) Majális 1873 A nagybányai művésztelep alkotói Hollósy Simon (1857-1918) Réti István (1872-1945) Thorma János (1870-1937) Ferenczy Károly (1862-1917) Iványi Grünwald Béla (1867-1940) Réti István Nagybánya, 1900 Ferenczy Károly Október, 1903 Thorma János Borús időben, 1920-as évek Iványi Grünwald Béla Nő vízparton, 1897 o 1907 májusa – 1911 között működött o Cél: az impresszionista és naturalista festők egyesítése, évenkénti kiállítások o 17 alapító tag, köztük: Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai József , Vaszary János, Fényes Adolf, o Művészi nézeteltérések
(fauvizmus) – Keresők – Nyolcak (Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan, Tihanyi Lajos) Rippl-Rónai József (1861-1927) Vaszary János (1867-1939) Márffy Ödön (1878-1959) Czigány Dezső (1883-1937) Szinyei Merse Pál (1845-1920) Rippl-Rónai József A körtvélyesi kastély,1907. Vaszary János Reggeli a szabadban,1907. Czigány Dezső Tájkép,1906 Márffy Ödön: Csipkekendős nő,1930
