Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » A kereslet rugalmassága

3. A KERESLET RUGALMASSÁGA Az ár- és jövedelemváltozás hatása a fogyasztóra Amennyiben a fogyasztó jövedelme nő, akkor a költségvetési egyenes az eredetivel párhuzamosan jobbra tolódik, egy magasabb közömbösségi görbére kerül, így nő a megszerezhető hasznosság. I = költségvetési egyenes, a rajta elhelyezkedő jószágkosarak megvásárolhatók a jövedelem teljes elköltése mellett. Az árváltozás hatására megváltozik a költségvetési egyenes meredeksége, a fogyasztó már csak egy alacsonyabb közömbösségi görbéről tud választani, azaz kevesebb hasznosságot szerezhet. A keresletet alakítja: • • • nomináljövedelem jószág ára jószág hasznossága  A vásárló képes és hajlandó-e megvenni a saját értékítélete alapján A kereslet rugalmassága A kereslet rugalmasságával (elaszticitás) azt tudjuk megmutatni, hogy hogyan reagál a kereslet valamilyen befolyásoló tényező változására. Ez a befolyásoló

tényező lehet belső (a termék ára) és lehet külső (jövedelem, másik termék ára) tényező. Ennek megfelelően háromféle rugalmassági mutatót szoktunk számolni. • Kereslet árrugalmassága megmutatja, hány %-kal változik egy áru kereslete, ha az ára 1%-kal változik. Képlete: • kereslet %-os változása / ár %-os változása Kereslet jövedelemrugalmassága megmutatja, hány %-kal változik egy jószág kereslete, ha a fogyasztó jövedelme 1%kal változik. Képlete: kereslet %-os változása / jövedelem %-os változása • Kereslet kereszt-árrugalmassága megmutatja, hány %-ával változik y jószág kereslete, ha az x jószág ára 1%-kal változik. Képlete: 2. termék keresletének %-os változása / 1 termék árának %-os vált Árrugalmassági mutató: • • • ha ε > I1I -nél, akkor a termék kereslete rugalmas,  luxustremék ha ε < I1I -nél, akkor a termék kereslete rugalmatlan,  szükségtermék ha ε = I1I ,

akkor a termék kereslete egységnyi árrugalmasságú. Kereszt-árrugalmasság szempontjából: • • • helyettesítő termékek esetén az ε + előjelű,  pl. két gyümölcs vagy vaj és margarin (ha az egyik ára nő, a másikat veszik meg) kiegészítő termékek esetén az ε – előjelű,  pl. margarin és liszt (ha az egyik ára nő, a másikat sem veszik meg) független termékek esetén az ε = 0. Jövedelemrugalmasság szempontjából: • • • normál jószágok (pozitív előjelű, kereslete viszonylag állandó, értéke 1 körül mozog) luxusjószágok (pozitív előjelű, mutatója növekvő, nagyobb 1-nél)  nélkülőzhetőek alacsonyabb rendű jószágok (negatív előjelű)  jobbra cserélhetőek