Pszichológia | Tanulmányok, esszék » Kreativitás, tétel

7. Tétel: Kreativitás Az IQ tesztek és elméletek sokáig uralták az emberi értelem természetéről szóló gondolkodást. Ez az uralom megtört, mikor Guilford az 50-es években bevezette a kreativitás fogalmát (Alkotóképesség, teremtőképesség). Vizsgálatai hátterében tapasztalatok álltak => mikor az alkotóképesség és a „hétköznapi” intelligencia nem esik egybe. (vizsgálatok bizonyítják: az alkotások létrejötte nem bizonyítható az IQ szinttel) Konvergens (összetartó), divergens (elágazó), produkció megkülönböztetése. Véleménye szerint az IQ inkább konvergens gondolkodásra jellemző. A divergens: egyszerre több irányba haladva, új, önálló gondolatokig jut el. (számos jó megoldás lehetséges) Értékelési szempontjai • Fluencia (folyékonyság, válaszszám: megadott idő alatt) • Flexibilitás (hajlékonyság: hány kategóriába sorolható) • Origanilitás (eredetiség: mennyire egyedi) • Újrafogalmazás

(ötletből tervet kovácsol) • Problémaérzékenység (Fogékonyság a problémákra) • Kidolgozottság (A részletek kidolgozása) Szokatlan használat tesz: mire lehet használni egy vödröt? (divergens szemléletet mér) Vizsgálatok megállapították, hogy az IQ tesztek eredménye és az iskolai teljesítmény között erősebb koleráció van, mint a kreativitás és iskolai teljesítmény között. Kreativitás és Intelligencia kapcsolata, mérése Az intelligencia nem mindig jár együtt a kreativitással. A kreativitás azonban bizonyos szintű intelligenciát feltételez. 115-120-as IQ felett, mely jelentősen eltér az átlagtól az intelligencia, és a kreativitás szétválik egymástól és egyre kevesebb összefüggés mutatható ki a közöttük. Ez azt jelenti, hogy e fölött az intelligencia érték felett találkozhatunk nagyon alacsony és igen magas kreativitással. Bár nem teljesen bizonyított, sokan összekapcsolják a kreativitást a féltekei

lateralizációval, a hasított agy kísérletekre alapozva, azt állítván, hogy a két agyfélteke működés eltér például a művészek és tudósok esetében. Míg a művészeket a jobb agyfélteke működésének túlsúlya jellemzi, hiszen ez a félteke ad helyet a térbeli, vizuális műveleteknek. A tudósokat viszont a bal agyfélteke kiemelkedő működése jellemzi, ezzel magyarázható kivételes analitikus és verbális képességük. Ezek az elméletek erősen vitatottak. Az agykísérletek tanúsága szerint a két félteke közti különbség az, hogy a jobb félteke ad helyet az intuitív, divergens gondolkodási folyamatoknak, míg a bal félteke konvergensen, analitikusan dolgozza fel az információkat (azaz az ilyen típusú folyamatokban erősebben vesz részt). Barron: A kreatív, alacsony IQ-jú emberek agresszívebbek, türelmetlenebbek Az intelligensebb, de kevésbé kreatívak lágyak, optimisták, de bizonytalanok. A magas IQ-jú kreatív ember képes a

gondolkodás álomszerű módjának átélésére anélkül, hogy kontrollját elveszítené viselkedése felett. Cropley (alkotó ember jelemzői) • változásra törekvés, merészség • impulzivitás (kevesebb kontroll) • hajlam a fegyelmezettségre (elért cél érdekében azonban önfegyelem) • nyitottság az új elképzelések iránt • nonkonformizmus / tekintély megkérdőjelezése • Gyors, rugalmas reagálás az új helyzetekre A kreativitás szintjei A kreativitás osztályzásának, értékelésének több kutató is jelentős munkát szentelt. Taylor a produktum szempontjából a kreativitásnak 5 szintjét különbözteti meg: • Kifejező (expresszív) kreativitás: jellegzetessége a kifejezés függetlensége, tekintet nélkül a produktum minőségére (pl. gyermekrajzok) • Produktív kreativitás: lényege a befejezettségre, teljességre törekvés, melynek érdekében az alkotó akár saját szabadságát is korlátozza. (realizmus,

tárgyilagosság jellemzi) • Inventív (feltaláló) kreativitás: az ismeretlen összefüggések észlelése, a régi felhasználása új módon. (leleményesség, szimbolikus megjelenítés jellemzi) • Innovatív (újító) kreativitás: lényegi vonása a módosítás és tökéletesítés folyamata.(pl Jung) • Teremtő (emergentív) kreativitás: gyökeresen új produktum teremtése, a kreativitás legmagasabb szintje. (pl Freud, Einstein, Picasso stb voltak a kreativitásnak, ennek a szintjén) Az alkotás folyamata Graham Wallas a kreatív folyamat négy szakaszát különíti el. 1. Az előkészítési szakasz: ebben a szakaszban ráeszmélünk a probléma létezésére és összegyűjtjük az ezzel kapcsolatos információkat és adatokat, az adatokat átgondoljuk, osztályozzuk, következtetéseket vonunk le. 2. A lappangási szakasz: a várakozás feszültsége jellemzi, amikor hagyjuk a problémát „parlagon heverni”. Az alkotó az előkészületi szakaszban

eljutott egy olyan szintre, amikor már nem tud tovább lépni, ekkor következik az inkubáció, a lappangás. Időtartama változó, függ a probléma jellegétől. 3. A megvilágosodás szakasza: a megoldás váratlan megtalálása jellemzi Gyakran kíséri ezt a szakaszt az ún. „aha-élmény” 4. A kivitelezés vagy végrehajtás szakasza: a kreatív ötlet vizsgálata igazolása vagy cáfolása ennek a szakasznak a legfontosabb feladata. Az alkotás folyamatában, sok esetben tudattalan történések is szerepet játszanak, ez abból a tapasztalatból ered, hogy a kreatív személyek gyakran képtelenek elmondani, hogy tettek szert új elképzelésükre. A pszichoanalízis a szublimáció, áttételeződés, sűrítés mechanizmusait hangsúlyozza. Regresszió szerepe (gyermeki érzés, gondolatvilágba való visszatérés) is lehetséges az alkotásban. Kreativitást segítő tényezők A kreativitást, a kreativitás kibomlását külső tényezőkkel is lehet

befolyásolni. E három tényező megléte otthon és az iskolában is kívánatos: - A hibáktól való félelem csökkentése: Ha késleltetjük a részeredmények azonnali kiértékelését, nem késztetjük a gyermeket minden kis lépésének igazolására, nagyobb az esély a továbbgondolásra, a nagyobb ugrásokra, melyeket esetleg csak a végeredmény után bontunk belső lépésekre. - Bizalom: Részben az előzőhöz kapcsolódik, lényege, hogy a divergens gondolkodású gyermekek különbözőségüket ne kudarcként éljék meg, másfajta gondolkodásukat természetesnek, sőt megfelelőnek tartsák. - Játék: A játékos, vidám és könnyű feladatok elősegíthetik, hogy a gyermek ne csak a végeredményre koncentráljon, hanem az alkotás folyamatát is sikerként élje meg