Egészségügy | Tanulmányok, esszék » Az egészségügy és gyógyszerügy fontosabb hazai és nemzetközi intézményei

Az egészségügy és gyógyszerügy fontosabb hazai és nemzetközi intézményei Az Egészségügyi Törvény (1997. évi CLIV Törvény az egészségügyről) (Folyamatosan frissül) 1. Az egészségügyi szolgáltatások során biztosítani kell a betegek jogainak védelmét. A beteg személyes szabadsága és önrendelkezési joga kizárólag a beteg egészségi állapota által indokolt, e törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. 2. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során érvényesülnie kell az esélyegyenlőségnek. 3. Az egészségi állapot javításának elsődleges eszköze az egészség megőrzése és a betegségek megelőzése. 4. Az egészségügyi szolgáltatások alapvető szakmai feltételrendszere tulajdon-és működési formától független, kizárólag a szolgáltatás szakmai tartalmán alapul. 5. Az egészségügy intézményrendszer szakmai ellátási szintekre tagolt felépítése és működése

emberközpontú, az eltérő jellegű és súlyosságú megbetegedésekben szenvedők egészségi állapota által meghatározott szükségletekhez igazodik, valamint tudományos tényekre alapozott és költség-hatékony eljárásokon alapul. Az egészségügyi szolgáltatás feltételei • Az egészségügyi szolgáltatás kizárólag az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély birtokában folytatható. • Feltétel a felelősségbiztosítás • A tárgyi feltételrendszernek biztosítania kell az ellátáshoz szükséges követelményeket • Egészségügyi tevékenységet szakképesítéssel rendelkező és működési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet. • A működési nyilvántartást az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) végzi (2015 óta). Emberi Erőforrások Minisztériuma • 2012: ez a minisztérium fogja össze a korábbi Egészségügyi Minisztériumhoz tartozó feladatokat • Az oktatásért, a

tudománypolitikai koordinációért, a kultúráért, a sportpolitikáért való felelősséggel kapcsolatos feladatokat • A miniszter felel továbbá a szociális és nyugdíjpolitikával, a családpolitikával, a kábítószer-megelőzéssel és kábítószerügyi koordinációs feladatokért, a gyermek- és ifjúságvédelemmel, a gyermek- és ifjúságpolitikával, a fogyatékosok esélyegyenlőségének előmozdításáért való felelősségével kapcsolatos feladatokért is. • Az egészségügyért államtitkár felel Az egészségügy országos irányításának korábbi intézményei o o o o 1989-től: Szociális és Egészségügyi Minisztérium 1990-től: Népjóléti Minisztérium 1998-tól: Egészségügyi Minisztérium 2002-től: Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium o 2004-től: Egészségügyi Minisztérium o 2010-től: Nemzeti Erőforrás Minisztérium, több minisztérium összevonásával o 2012-től: Emberi Erőforrások Minisztériuma

Egészségügyért Felelős Államtitkárság • • • • Államtitkár: Dr. Horváth Ildikó Az államtitkárság feladata az egészségügyi ellátás szakmai szabályainak meghatározása. Felel az egészségügyi ellátás országos hatáskörű és a felsőoktatási intézményekben folyó egészségügyi betegellátó tevékenységnek az irányításával kapcsolatos jogszabályok előkészítéséért. Szabályozza a közegészségügyi, népegészségügyi feladatokat. Az Államtitkárság felelősségi területe: Egészségfejlesztés, Gyógyszerügy, Egészségügyi Intézmények. Az egészségpolitikáért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységek • Egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár – Egészségpolitikai Főosztály – Népegészségügyi Főosztály – Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály – Egészségbiztosítási és Ágazati Tervezési Főosztály • Egészségügyi koordinációért és

EU-ügyekért felelős helyettes államtitkár – Nemzetközi és Európai Ügyek Egészségügyi Ágazati Főosztálya – Egészségügyi Ágazati Humán Erőforrás Főosztály – Intézmény Felügyeleti Főosztály Az egészségügyért felelős államtitkár által irányított szervezeti egység feladatai • Magyarország állampolgárai szociális és egészségügyi ellátásának elvi irányítása és felügyelete • A lakosság egészségi állapotával kapcsolatos kormányzati teendők (pl. gazdaságpolitika, környezetvédelem, oktatás, területfejlesztés egészségüggyel való összehangolása) • Minden egészségügyi tevékenység irányítása függetlenül a tevékenységet folytató szerv jogállásától és alárendeltségétől A Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály •Célja az egészségpolitikai feladatok részét képező gyógyszer-politikai elvek, szabályzók kialakítása, koordinálása valamint a végrehajtás ellenőrzése.

• Feladata: –A gyógyszerészek tárcán belüli képviselete –A gyógyszerellátás időszerű kérdéseinek elemzése –A gyógyszerellátás jogi szabályozásának előkészítése –A gyógyszerár és árrendszer ügyeinek koordinálása –Állatgyógyszerek, izotóp-és diagnosztikai készítmények minősítési ügyeiben való közreműködés –Kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal kapcsolatos engedélyezési nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatok –Gyógyszerré minősített termékek jogszabályi kihirdetése –Gyógyszer export-import engedélyezése –Magyarországi gyógyszertárak nyilvántartása –Munkakapcsolat: ÁNTSZ, MGYK, MGYT Egészségpolitikai ágazati feladatok • Közegészségügyi határértékek meghatározása • Egészségvédelmi feladatok a terhes nők és gyermekek egészségmegőrzésével kapcsolatosan • Élelmiszerek előállításának és forgalmazásának egészségügyi feltételeinek meghatározása •

A Nemzetközi Kábítószer Egyezmény hatálya alá eső gyógyszerek forgalmazása, rendelése szabályainak kidolgozása • Az egészségügy területén fizetendő térítési díjak meghatározása • A gyógyszerek kereskedelmi árrésének meghatározása (egyetértésben a pénzügyminiszterrel) • Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek előállítása, minősége, minőségellenőrzése, törzskönyvezése forgalomba hozatala, rendelése szabályainak kidolgozása • Az egészségügyi ellátás feladatainak kidolgozása • Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés szabályait a létesítmények tervezésének, üzemeltetésének közegészségügyi feltételeinek meghatározása • A foglalkozási megbetegedések bejelentésére, kivizsgálására vonatkozó szabályok kidolgozása • A közgyógyellátással összefüggő szabályok kidolgozása • Az iskolai tananyag részét képező , kábítószer-, dohányzás és alkohol elleni küzdelem

szakmai javaslatának kidolgozása • A felsőoktatási intézményekben folyó egészségügyi betegellátó tevékenység irányítása • Az egészségfejlesztési kutató tevékenység irányítása Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 2015. március 1 • Az ÁEEK egészségügyi fejlesztési, elemzési és értékelési, kutatási, szakértői és szakmai támogatási feladatokat lát el, adatgyűjtést végez, egészségügyi informatikai feladatokat lát el. • Fő feladata az állami fenntartásban lévő egészségügyi intézmények feletti tulajdonosi (fenntartói) jogkör gyakorlása. • Az ÁEEK-hoz tartozik a legtöbb, az ágazatot érintő európai uniós projekt menedzselése • Nyilvántartási és Továbbképzési Főosztály: – az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek alapnyilvántartásának vezetésével kapcsolatos feladatok, – az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásának vezetésével kapcsolatos

feladatok Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő 2017. január 1.-től Korábban: Országos Egészségbiztosítási Pénztár – A NEAK feladata az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása – A társadalombiztosítás általános érvényű sajátossága a kötelező, szervezett gondoskodás az egyénekről és a társadalomról – A gondoskodás biztosítási alapokra, társadalmi kockázatközösségre épül. – Alapvető célja a biztosítottak esélyegyenlőségének biztosítása. – A társadalombiztosítás Magyarországon általános és kötelező. – A munkavállalók meghatározott járulékot fizetnek a garantált és egységes szolgáltatás fejében. – A munkáltató is fizet járulékot az általa kifizetett bérek után, így a járulékfizetés megoszlik a munkáltató és a munkavállaló között. – Az egészségügyi szolgáltatásokat a társadalombiztosítási pénztárak fizetik ki a szolgáltatást nyújtó intézményeknek,

orvosoknak. – A NEAK önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Központi szervei: • Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) - önállóan gazdálkodó és teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv, az ÁNTSZ központi irányító, koordináló szerve (vezetője – országos tisztifőorvos) • OTH irányítása alá tartozó országos intézetek – részjogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek (vezetője – főigazgató): • Országos Alapellátási Intézet (OALI) • Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) • Országos Epidemiológiai Központ (OEK) • Országos „Frederic Joliot Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) • Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI) • Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) • Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ (OSzMK) •

Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) Az ÁNTSZ feladatai és hatásköre • Környezet-és település-egészségügyi, munkaegészségügyi, élelmezés-és táplálkozás-egészségügyi, járványügyi feladatok ellátása • Közegészségügyi ellenőrzés az ország területén (a fegyveres erők, rendvédelmi szervek kivételével) • Népegészségügyi tevékenysége keretében – Vizsgálja a lakosság egészségi állapotának alakulását – Működteti a fertőző és nem fertőző betegségek, környezeti ártalmak okozta egészségkárosodások bejelentési rendszerét – Tudományosan megalapozza az egészségügyi követelményeket, határértékeket, az egészségkárosító kockázat csökkentésének módozatait • Egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatai körében – Felügyeli az egészségügyi intézmények működésére vonatkozó szabályok érvényesülését – Felügyeli a lakossági gyógyszerellátást

nyújtók tevékenységét – Engedélyezi az egészségügyi szolgáltató tevékenységének végzését – Nyilvántartja a megye ügyeleti, készenléti ellátásának, betegbeutalásának területi rendjét Gyógyító-megelőző ellátás vezető intézményei és országos gyógyintézetek • Szervezési-módszertani, oktatási és tudományos alapintézmények – – – – – – – – – – – – Országos Korányi Pulmonológiai Intézet Országos Onkológiai Intézet Országos Traumatológiai Intézet Országos Psychiátriai és Neurológiai Intézet Országos Igazságügyi Orvostani Intézet Országos Kardiológiai Intézet Országos Érsebészeti Intézet Központi Stomatológiai Intézet Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet Országos Sportegészségügyi Intézet Országos Haematológiai Vértranszfúziós és Immunológiai Intézet Országos Mentőszolgálat Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

(OGYÉI) 2010-2014: Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet GYEMSZI 1962-2010: Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) • Államigazgatási feladatokkal felruházott intézet (1962-ben alapították) • Szervezési-módszertani továbbképző és tudományos kutató alapintézmény • Mind hatósági, mind szakhatósági jogkörrel rendelkezik • Hatósági jogkör: – Gyógyszerek forgalomba hozatalának engedélyezése, a nem megfelelő tételek forgalomból való kivonása – Humán klinikai gyógyszervizsgálatok engedélyezése – Egyedi gyógyszerimport engedélyezése – A magyar gyógyszerkönyv módosítása, kiegészítése • Szakhatósági jogkör: – A gyógyszergyártási engedély kiadása előtt és folyamatosan – A gyógyszer-nagykereskedelmi engedély kiadása előtt – Biztonsági vizsgáló laboratóriumok ellenőrzése során – Gyógyszerek, gyógytermékek reklámozása, ismertetése, a

gyógyszerismertetés felügyelete terén Az OGYÉI feladatai • Ellátja a gyógyszer-felügyeleti hatósági, piacfelügyeleti hatósági, egészségügyi géntechnológiai hatósági feladatokat • Az élelmezés- és táplálkozás-egészségügy, valamint a kozmetikai termékekkel összefüggő szakterületen ellátja a hatósági, tudományos kutatási, képzési, továbbképzési, értékelési szakvéleményezési feladatokat • Ellátja a gyógyszer-ellátással kapcsolatos hatósági feladatokat, a gyógyszertárak működésének és gyógyszerellátási tevékenységének ellenőrzését, koordinálását, felügyeletét, a megyei, illetve fővárosi tisztifőgyógyszerészek, tisztigyógyszerészek felügyeletét. • Ellátja a gyógyászati segédeszközök minősítésével, az egészségügyi szolgáltatók orvostechnikai, technológiai beruházásaival, üzemeltetésével kapcsolatos szakértői feladatokat. OGYÉI Tisztigyógyszerészet feladatai

gyógyszerügyek területén • Feladatkör – gyógyszerforgalmazás,– gyógyszerészeti tevékenység, – kábitószerforgalmazás felügyelete, engedélyezése, külső minőségellenőrzése – Személyi jog – Gyógyszertár létesítés, működés – Gyógyszertáron kivüli gyógyszerforgalmazás engedélyezése • A tisztigyógyszerészet 2015-ben került az ÁNTSZ-től az OGYÉI-hez Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság MGYT • Az MGYT alapvető célja és feladata a gyógyszerészeti tudományok ápolása, fejlesztése, a tudomány és gyakorlat egységének megteremtése, a képzés, továbbképzés és szakképzés területén jelentkező feladatok koordinálása. • Célja a gyógyszerészet társadalmi megbecsülésének és a gyógyszerészi tudományok mind teljesebb elismertetése • Fontos cél a gyógyszerészet tudományos színvonalának emelése Az MGYT közreműködik az egyetemi képzés curriculumának, a szakképzések és

továbbképzések tartalmi részének kidolgozásában. Figyelemmel kíséri a Ph.D képzés tudományos vonatkozásait • A különböző területen dolgozó gyógyszerészek számára megfelelő tudományos fórumokat szervez Magyar Gyógyszerész Kamara • 1994. évi LI Törvény a Magyar Gyógyszerész Kamaráról • A szakmai önkormányzat lehetővé teszi, hogy a gyógyszerésztársadalom közvetlenül és választott testületei, tisztségviselői útján demokratikusan - a jogszabályok által meghatározott keretek között - önállóan intézze szakmai ügyeit, meghatározza és képviselje szakmai, gazdasági és szociális érdekeit, társadalmi szerepének és súlyának megfelelő mértékben járuljon hozzá az egészségpolitika alakításához, a lakosság gyógyszerellátásának javításához. • A Magyar Gyógyszerész Kamara a gyógyszerészek szakmai, érdekképviseleti és önkormányzati köztestülete. A Kamara feladatai • A Kamara a

gyógyszerészi hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben képviseli és védi a gyógyszerészi kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, és a gyógyszerészek jogait. A Kamara véleményezi:  a gyógyszerészeti tevékenység szervezetére és működésére, alapvető fejlesztési elképzeléseire vonatkozó terveket;  a gyógyszerészképzés, szakképzés és szakmai továbbképzés során érvényesítendő követelményszintet;  a gyógyszergyártást, a gyógyszerellátást és forgalmazást, a gyógyszerészek szakmai tevékenységét, illetve anyagi helyzetét, valamint a Kamara feladatait és működését közvetlenül érintő jogszabályok tervezeteit;  a magasabb vezető és vezető beosztású gyógyszerész kinevezését,  a gyógyszertárak létesítését és működtetését;  tagjairól nyilvántartást vezet;  elmarasztalja az etikai és szakmai szabályokat vétkesen megszegő gyógyszerészeket;  előzetesen

véleményt nyilvánít a gyógyszerészi diplomához kötött tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyek kiadásakor Az egészségügy nemzetközi szervezetei Egészségügyi Világszervezet World Health Organization (WHO) • Az ENSZ megalakulásakor 1945-ben San Franciscóban határozták el megalakítását. • 1946-ban az ENSZ által összehívott nemzetközi egészségügyi konferencia eredményeként alakult meg 26 ország közreműködésével, működését 2 év múlva kezdte meg. • Feladata: nemzetközi gazdasági, szociális, egészségügyi és rokon feladatok megoldása és nemzetközi kulturális és nevelésügyi együttműködés • A WHO-nak mintegy 150 tagja van. • Célja: előmozdítani, hogy a világ összes népe a lehető legmagasabb egészségügyi színvonalat érje el. Működési területek: • • • • • • • • • • • • • Epidémiás, endémiás betegségek leküzdése Balesetek megelőzése A

környezet-higiénés tényezők javítása Nemzetközi egészségügyi egyezmények, szabályzatok kidolgozása Egészségügyi információk átadása Tudományos eredmények összegyűjtése és dokumentálása Nemzetközi betegségi és haláloki névjegyzék összeállítása Gyógyszerek nomenklatúrájának revíziója és kidolgozása Gyógyszerek, biológiai termékek standardizálása Mikroorganizmus-törzsek egységes leírása Nemzetközi gyógyszerkönyv szerkesztése A világ egészségügyi statisztikáinak elkészítése Stb • 1977: „Egészséget 2000-re mindenkinek” • Az 1988-ban Új-Delhiben megfogalmazott WHO dokumentum (A gyógyszerész szerepe az egészségügy rendszerében) állást foglal amellett, hogy a gyógyszertárak egyik legfontosabb feladata a betegeknek nyújtott tanácsadás. • Ezt a célt szolgálta a 2001-ben kidolgozott és meghirdetett „Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program 2001-2010” ENSZ

Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala United Nations Office on Drugs and Crime (UNODC) • Központja Bécsben található, a világon 21 regionális irodája van • A tömeges kábítószer-élvezet nagy embercsoportok munkáját, fejlődését, előrehaladását veszélyezteti. • Az illegális droghasználat visszaszorítására csak hathatós nemzetközi együttműködéssel lehet esély. • 1912: Hágai Nemzetközi Ópiumegyezmény • Magyarország az egyezményt 1923-ban törvénnyel fogadta el • 1931: Genfi Egyezmény: újabb szigorított rendszabályok • A II. világháború óta a kábítószerellenőrzés az ENSZ Gazdasági és Szociális tanácsának hatáskörébe tartozik. Ennek funkcionális szerve a Kábítószer Bizottság. Magyarország kezdettől fogva tagja, mint jelentős morfin-termelő és exportáló ország. • 1961: Egységes Kábítószer Egyezmény (New York) leszögezi: a kábítószerek használata gyógyászati és

tudományos célokra nélkülözhetetlen, ugyanakkor a kábítószer-élvezet súlyos csapás mind az egyén, mind a társadalom számára, ezért annak visszaszorítása minden állam közös érdeke. • Az egyezmény rendelkezéseinek végrehajtását a Nemzetközi Kábítószerellenőrző Szerv hivatott biztosítani. • Az UNODC aktív szerepet vállalt az ENSZ Határokon átívelő Szervezett Bűnözés elleni Egyezményének (UNTOC), valamint az ENSZ Korrupció elleni Egyezményének (UNCAC) megalkotásában. • Hazánk mindkét egyezményt aláírta (2005, 2006) Nemzetközi Vöröskereszt Henri Dunant • 1859: Solferinoi csata – A csatára a legjellemzőbb volt az áldozatok elégtelen orvosi ellátása (30 000 halott és sebesült, 20 000 eltűnt, 40 000 beteg) • Henri Dunant olyan szervezet felállítását követelte, amely feladata már békeidőben felkészülni a háború áldozatainak megsegítésére. • 1864: Genfi Egyezmény – A sebesültek és betegek

nem tekinthetők ellenségnek, a kórházak és betegszállító járművek semlegesek – A nemzetközi szervezet neve Svájc iránti tiszteletből Vöröskereszt, székhelye Genf – Henri Dunant-t a világon elsőként Nobel békedíjjal tüntették ki 1901-ben A solferinoi csata Harc Solferinóért. Háttérben a Spia d’Italia torony A Spia d’Italia: („Itália kémje”): középkori torony a csatateret uraló magaslaton, véres harcok színhelye. Henri Dunant a solferinói csatatéren A Vöröskereszt előzményei Magyarországon • 1848-49: Kossuth Zsuzsanna felhívása • 1878: Bosznia megszállása: Központi Segélyező Nőegylet mozgalmat indított a harcoló katonák, valamint az itthon maradt hozzátartozóik megsegítésére. • 1879: a Magyar Országos Segélyező Nőegylet kezdeményezésére bontakozott ki hazánkban az önkéntes és hivatásos ápolónőképzés. • 1881: megalakult a Magyar Szent Korona Országai Vörös-kereszt Egylet. • 1882:

a Magyar Vöröskereszt Társaságot a Vöröskereszt nemzetközi bizottsága a mozgalom 25. tagjaként ismeri el • A Magyar Vöröskereszt feladata: közreműködik a lakosság egészségügyi képzésében, a betegségek megelőzését szolgáló intézkedések végrehajtásában és a járványok elleni küzdelemben. Elősegíti a vérellátás biztosítását önkéntes véradók toborzásával, elemi csapások idején részt vesz a lakosság megsegítésében, stb. • Nemzetközi együttműködés, természeti katasztrófák idején küldött segélyek • 1993-ban a Magyar Vöröskeresztről törvény született (1993.évi XLtv) A Vöröskereszt jelképei • A vörös kereszt jelképet kizárólag a következők jelzésére használhatják: – Sebesült és beteg katonák ellátásával foglalkozó létesítmények – Hadseregek orvosi személyzete – Katonai lelkészek – Vöröskereszt szervezetek – A 182 országos Vöröskereszt • Vörös félhold –

Elsőként az Oroszország és az oszmán birodalom közti fegyveres összecsapás idején használták (1876-1878) – 1929-ben fogadták el hivatalosan, eddig 25 muszlim ország ismerte el • Vörös kristály (2005) – A jelképet könnyen felismerhetővé tervezték, célja, hogy elfogadható legyen különböző kultúrák számára Nemzetközi Gyógyszerészeti Szövetség (FIP) • 1912-ben Hágában alakult meg a Fédération International Pharmaceutic (FIP) • Az előkészítő bizottság munkájában Koritsánszky Ottó magyar gyógyszerész is részt vett, akit alelnökké választottak. • Feladata az alapszabály értelmében: „A gyógyszerészeti tudomány, gyakorlat és oktatás fejlesztése, az elért eredmények közzététele a tagállamokban. A FIP feladatai • Kapcsolat az Egészségügyi Világszervezettel • A gyógyszerészeti tudomány és gyakorlat eredményeinek közzététele • A gyógyszerészképzés folyamatos tanulmányozása és

egységesítése • A gyógyszerészeti jogszabályalkotás összehangolása • A gyógyszerészeti tudományok fejlesztése, kérdések véleményezése, tanácsadás • Nemzetközi kongresszusok szervezése • A rendezvények határozatainak, eredményeinek feldolgozása • Nemzeti gyógyszerészeti társaságok támogatása A FIP szervezeti felépítése • • • • • • • • • • Közforgalmú Gyógyszerészi Szekció Kórházi Gyógyszerészi Szekció Katonai Gyógyszerészi Szekció Akadémiai Gyógyszerészi Szekció Gyógynövényügyi Gyógyszerészeti Szekció Gyógyszeripari Gyógyszerészi Szekció Hatósági Gyógyszerellenőrzési Szekció Gyógyszerügyi Szervezési Szekció Klinikai-biológiai Szekció Gyógyszerészeti Információs Szekció  EuroPharm Forum (The European Forum of Pharmaceutical Associations and WHO) 1992.  Az európai gyógyszerészeti társaságok és a WHO közötti együttműködés  European Federation for

Pharmaceutical Sciences (EUFEPS) 1991.  Koordináló tudományos társaság, az MGYT a szervezet alapító tagja. EuroPharm Forum Programjai: – Kérdezzen gyógyszerészétől – Aszthma szerviz – CINDI (Hipertónia kezelés) – Diabetes gondozás – Dohányzásról való leszokás – Gyógyszerészek és a HIV/ AIDS Az Európai Unió Gyógyszerészeti Csoportja (PGEU) • A közforgalmú gyógyszertárak gyógyszerészeinek érdekvédelmi szövetsége, a gyógyszerészek „hangja” Brüsszel felé • 34 ország több mint 400 000 gyógyszerésze • A PGEU missziója: a gyógyszerész - a közegészségügy kulcsszereplője - jelentőségének hangsúlyozása Kórházi Gyógyszerészek Európai Szövetsége 1972. • A kórházi gyógyszerészet fejlesztése, általános gyógyszerészi doktrina létrehozása Európában. • A kórházakban dolgozó gyógyszerészek helyzetének és szerepének megerősítése. • Felkelteni az érdeklődést a kórházi

gyógyszerészek iránt az EU tagállamai és hatóságaik körében. • Elősegíteni az együttmükődést Európa más gyógyszeré- szeti szervezeteivel, társaságaival. • A Magyar Kórházi Gyógyszerészeti Szervezet Kelet-középEurópából elsőként nyert felvételt a szövetségbe 1991-ben • Gyógyszerészhallgatók Nemzetközi Szövetsége (International Pharmacy Students Federation – IPSF) – A FIP védnökségével és támogatásával működik 40 ország tudományos és érdekvédelmi szövetségeként. – 1949-ben 8 gyógyszerészhallgató alapította Londonban – Jelenleg 84 országból 350 000 hallgató a tagja – Diák-csereprogramok, nemzetközi kongresszusok, tudományos és publikációs lehetőségek támogatása Európai Gyógyszerészhallgatók Szövetsége • Az EPSA mottója: „A gyógyszerészet, a tudás és a hallgatók összekapcsolása”, mely tükrözi a célját, hogy népszerűsítse az ötleteket és a véleményeket az

európai gyógyszerészhallgatók körében, hogy ezzel is fejlesszék az oktatást, a gyógyszerészeti szakmát és a gyógyszerészeti tudományokat. • Az EPSA és az IPSF között van egy Megállapodási Nyilatkozat, melyet kétévente az egyesületek mindenkori elnökei újra és újra aláírnak. A Nyilatkozat értelmében mindkét egyesület elnökét egyszer meg kell hívni egy vezetőségi ülésre mindkét egyesületnek, és ezen belül egy napot szánni kell a két egyesület közötti együttműködés megvitatására. Gyógyszerészet és állategészségügy Mottó: Az orvos az embert, az állatorvos az emberiséget gyógyítja Az állategészségügy története • Az állatgyógyászati gyógyszerészet (angol: veterinary pharmacy; latin: ad usum veterinariae (állatgyógyászati célra) a beteg állatok állatgyógyászati készítményekkel történő ellátására irányuló egészségügyi szolgáltató tevékenység. – Veterinarius = állatorvos •

Az agrárkultúra kialakulása: Kr.e 9000 (öntözés, gabonafélék, domesztikáció) • a ló háziasítása Kr.e 4400 (közlekedés, kereskedelem) • Valószínűleg a kutya háziasításával egyidős az állatorvoslás kezdete Az első állatorvosi egyetem: • 1762 Lyon: Claude Bourgelat nyitotta meg. XV. Lajos alapította azzal a céllal, hogy megismerjék az állatállomány betegségeit és gyógyításának módszereit. • Különösen a lóval kapcsolatos ismereteket oktatták magas szinten, mert a hadseregnek érdeke fűződött ehhez. A magyar állategészségügy története • A XVIII.sz vége: világszerte igényként jelentkezik az állatorvos-tudomány fejlesztése, a képzés megindítása (keleti marhavész) • 1787: II. József rendeletére megalapítják a Pesti Tudományegyetem Állatgyógyászati Tanszékét (Lyon és Bécs után harmadikként) • 1792: Tolnay Sándor megalkotja az első állategészségügyi szabályzatot (az

élelmiszer-higiénés alapelvek máig érvényesek) • 1867: a kiegyezés után „állategészség-rendőri” feladatokat ellátó ügyosztályt hoznak létre: az állategészségügy önállósul. • 1888: törvénycikk az állategészségügy rendezéséről, 60 évig volt érvényben – Ezen időszak alatt kialakult az állategészségügyi igazgatásnak egy kiegyensúlyozott, jól bejáratott formája. • 1928: állategészségügyi törvény és Állategészségügyi Szabályzat – Erre elsősorban az állatorvos-tudomány nagymérvű fejlődése következtében volt szükség A vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt áll: • Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) – (A korábbi Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal 2012. március 15-től mint Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóság működik tovább a NÉBIH-en belül) • • • • Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság Állategészségügyi

Diagnosztikai Igazgatóság Állatgyógyászati termékek igazgatósága Állattenyésztési Igazgatóság Az állategészségügy főbb feladatai • Megelőzni és leküzdeni az állatbetegségeket (heveny és krónikus betegségek) • Megóvni a lakosságot az emberre is veszélyes állatbetegségektől (zoonózisok) • Megakadályozni a fertőző állatbetegségek külföldről való behurcolását • Szabályozni és ellenőrizni az állati nyers termékekkel foglalkozó üzemek állategészségügyi tevékenységét (élelmiszerhigiénia) Élelmiszertermelő állatok gyógyszerelése Állatgyógyászati Szabványos Vényminta Gyűjtemény (Formulae Normales Veterinariae. IV) Az állatgyógyászatban leggyakrabban használt magisztrális összetételek és speciális gyógyszerformák Csak egy közös: gyógyszerészi és állatorvosi kiadása van A vények hatástani csoportosításban szerepelnek, azon belül abc sorrendben