Oktatás | Könyvtári ismeretek » Könyvtári tantárgy-pedagógia

Könyvtári tantárgy-pedagógia Előszó Miért szükséges a könyvtárhasználat tantárgy-pedagógiájában jártasságot szerezni? A kérdés jogos, hiszen a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola tanító szakos hallgatói pedagógiai előadásokat hallgatnak, tantárgyi pedagógiai-módszertani szemináriumokon vesznek részt. A kommunikáció-informatikus könyvtárszakos hallgatók azonban nem részesülnek módszertani képzésben. A tanító hallgatók sem feltétlenül a könyvtárhasználat speciális vonásaival ismerkednek. Mióta az ember rádöbbent az információszerzés fontosságára, igyekszik olyan helyet találni, ahol az információk milliárdjait együtt találja. Ez a hely a könyvtár. Lássunk néhány más megközelítést: - A XXI. Században felgyorsultak a s zellemi-, tudományos-, technikai változások sem szüntethetik meg a könyvtárakat. Inkább forradalmian modernizálják a tárolási- és kereső technikákat - Az iskolai

könyvtár az ismert források rendszeres használatával képessé teszi a tanulókat a különböző típusú könyvtárak használatára. - A könyv kéznél van, többször fellapozható. - A könyvtárban megtalálhatók a nem hagyományos dokumentumok, illetve a hozzáférés eszközei is. - Az olvasónak gyakran nem általában könyvre, hanem az abban tárolt információra van szüksége. - Az iskolai könyvtár állományának alakításával és gyűjteményének felhasználásával az iskola napi nevelési és oktatási céljait is meg lehet valósítani. - A könyvtár tanulási forrásközpont is, azaz a korszerű iskolai könyvtár minőségi változást jelent mind a működtetés, mind a felhasználás tekintetében. Az a gyermek válik művelt, a világban eligazodó emberré, aki könyves környezetben, könyvek használatával nő fel. (A továbbiakban az egyszerűség okán engedtessék meg, hogy a könyv megjelenési formája alá rendeljem a nem hagyományos

dokumentumokat is.) A könyvet a még olvasni nem tudó gyermek is kézbe veheti, forgathatja, nézegetheti A szülők felolvashatnak belőle A gyakran hallott, látott szöveget megtanulhatja, később is emlékszik rá. Már az óvodában is polcra kerülnek a könyvek A gyerekek mesefoglalkozásokon vesznek részt - A óvodás korú gyermek szüleivel is eljut a könyvtárba, nézelődik, válogat. Otthon is a gyerekszoba fontos kellékei a könyvek. - A könyves környezetben felnövő gyerek az iskolában is több érdeklődést mutat a könyvek iránt, mint ingerszegény környezetben élő társai. - Az a gyerek, aki otthon nincs a számítógép vagy a videó elé „száműzve”, akinek mesemondására otthon is kíváncsiak, az iskolai könyvtár ajtaján is hamarabb lép be, mint kevésbé motivált társai. - Éppen ezért a tanítónak és a könyvtáros tanárnak is fel kell készülni a könyvtárhasználati módszerek folyamatos bővítésével a gyermek

információ-igényének kielégítésére, s nem utolsó sorban egyre több, érdekes módszerrel tudjuk a könyvtár titkait gyermekközelbe hozni. 1 - A következő oldalakon szeretnénk csokorba szedni a korszerű könyvtárhasználat legfontosabb ismereteit. Meg szeretnénk mutatni a k önyvtárhasználat tárgyi és emberi feltételeit. Szeretnénk megvilágítani, hogy a könyvtár és iskola partnerek, kiegészítik egymást, egyik a másik nélkül csonka, elégtelen. Az elméleti fejtegetések után óraleírásokat is mellékelünk, ezzel is segítve a hallgatók ismereteinek szélesítését, s kedvformáló is egyben a kommunikáció szakos hallgatók számára. Az is elsajátíthatja az alapvető tanítási módszereket, aki nem tanító szakon tanul, sőt, szüksége is van effajta készségekre, ha könyvtárosként, iskolában szeretne dolgozni. 2 A könyvtári tantárgy-pedagógia értelmezése - Tantárgy-pedagógia: azon módszerek összessége,

amelyeknek segítségével az adott ismeretkörben a tanulók eljutnak a megértés, a jártasság, a készség szintjére. - K önyvtári tantárgy-pedagógia pedig azon módszerek összessége, amelyek segítségével a tanulók megismerik a könyv, mint eszköz szerkezetét, az egyes szerkezeti részek funkcióit, felhasználásának módjait, lehetőségeit, képessé válnak a könyvtár állományában való eligazodásra, önálló információ szerzésre. • • - - - • • • • • Hazánkban az 1960-as évek végétől új szakma alakult ki, mely az óta is folyamatosan fejlődik. Az új szak neve. Könyvtár szakos tanár vagy könyvtáros-tanár Az iskolákban évszázadok során a könyvtári munka két részből állt: a könyvtár gondozásából a könyvtárhasználók igényeinek kielégítéséből E két terület egészült ki olyan tervszerűen végzett pedagógiai munkával, mely általában az iskolai tanári pedagógiai munkára jellemző. A

könyvtárhasználtatás és olvasói szokások fejlesztése, valamint a szellemi munka technikájának minél magasabb szintű elsajátíttatása is helyet kapott a könyvtáros-tanár feladatai között. A könyvtáros-tanár nem kizárólag a könyvtárba önként, egyénileg betérő tanulók fejlődéséért felel. Az iskola egészére vonatkozó koncepció, helyi terv kidolgozását kívánja Az iskola tanulóinak teljes körére programot kell készíteni, mely kiterjed az intézményben tanuló valamennyi tanulóra, s melyet a könyvtáros-tanár a t antestülettel közösen valósít meg. A könyvtáros-tanár felelőssége tehát ma már nem csak azt jelenti, hogy a könyvtárat gondozza, esetleg kérésre bemutatja a betérőknek a lehetőségeket, melyeket a könyvtár nyújtani tud. A könyvtáros-tanár feladata olyan folyamatos, gyakran egész osztállyal végzett pedagógiai munkát jelent, melyet az iskolában a pedagógiai programnak megfelelően bármely szakos

tanár vagy tanító végez. Ezen túl jelenti azt a folyamatosan végzett készség- és képességfejlesztő munkát, amely a tantervben megfogalmazott könyvtári ismeretek átadása megkíván A gyerekek a könyvtárban tanulják meg, amit az olvasónak tudnia kell: A könyv, a hangzó, a képi dokumentumok, az internet információforrások. Minden tantárgy körében gyűjthető információ a felsorolt dokumentumok és források segítségével. Megtanulják használni az említett dokumentumokat és eszközöket, s képessé lesznek a nyomtatott vagy elektronikus információkat használni. Folyamatosan elsajátítják az önműveléshez vezető út lépéseit Utóbbi annál inkább fontos, mert nálunk is erősen terjed a funkcionális analfabétizmusnak nevezett világjelenség. A funkcionális analfabéta ugyan (meg?) tanul olvasni, írni, de ebbéli fejlesztő képessége nem teszi alkalmassá az új ismeretek befogadására, hatékony kommunikációra, s mert nem

gyakorolja a z olvasást, írást, képességei csak romlanak, személyisége zárttá, önművelésre motiválatlanná válik. A jelenség következményei rendkívül veszélyesek a társadalomra.” 1 - Az információszerzés folyamatában az iskola feladata, hogy megfelelő szinten tanítson olvasni, az olvasott szövegeket feldolgozni, értelmezni, a megfelelő információkat kiemelni, felhasználni. 3 Ebben a folyamatban első lépés az olvasástanítás, melynek során jól alkalmazhatók a gyermekirodalmi alkotások, s ez egyben elősegíti a szépirodalom megkedvelését, megkedveltetését. „Továbbá tudomásul kellene végre venni, hogy az iskolai oktatás-nevelés gyakorlatában nem az ismeretek korlátlan kiterjesztése, bevonása jelenti a korszerűség kritériumát, hanem a tananyag újfajta feldolgozásának módszerbeli elsajátítása. Ilyen módon válhat a tanuló önállóan is képessé a számára szükséges korszerű és aktuális tudás

megszerzésére az iskolában és később is.” 2 A könyvtárhasználati módszertan alapvetően támaszkodik az általános tanítási módszerekre, s kiegészül általános lélektani, nevelés lélektani ismeretekkel, s a tanításban megjelenő tárgyak szakmódszertanával. Ma már egyre inkább elfogadottá válik, hogy a könyvtári óra nem a könyvtáros és nem a tanár külön-külön kompetenciája, hanem csapatmunka. Olyan munkamegosztást kell tervezni, amely feltételezi a napi együttműködést, tájékozódást. A közös munka jegyében tudják megtervezni, hogy a könyvtáros-tanár a könyvtári szakismereteket, a tanító, tanár pedig saját szakterületén, tantárgyi szakórákon tanítja saját módszereivel úgy, hogy ismeri és alkalmazza mindkét terület módszertanát. 2. A könyv- és könyvtárhasználatra nevelés helye a Nemzeti alaptantervben 4 2.1 Az általános könyvtárhasználati ismeretek Elsősorban a könyvtár rendjére, a

könyvtári rendszerre vonatkozó tudnivalók. Lássunk néhány példát: • A könyvtár, mint információt gyűjtő, tároló, terjesztő intézmény használatával kapcsolatban a tanuló ismerje meg az információk, információhordozók könyvtári rendszerét, értse meg a könyvtárhasználat szerepét az információ megszerzésében, az önálló tanulásban, művelődésben, a mindennapi tájékozódásban és a szabadidő tartalmas eltöltésében. • Ismerje meg a könyvtári szolgáltatásokat: látogasson el az iskolai könyvtárba osztályával és egyénileg is. • Ismerje meg az iskola könyvtárát, tanulja meg és tartsa is be a helyes viselkedés szabályait, alkalmazkodjon a könyvár házi rendjéhez. • Ismerje meg, és tudja kiválasztani a tájékoztatás segédeszközeit; információkat, információhordozókat. Tudjon keresni bennük, és legyen képes a kiválasztott dokumentum típusokból ismereteket meríteni, azokat feldolgozni • Tanulja meg a

számítógépes katalógus és egyéb könyvtári adatbázisok használatát. • Ismerje meg a könyvtári problémamegoldás módjait, használja azokat tanulási problémák megoldásában és az önművelésben. Jusson el a szellemi értékek tiszteletéhez Könyvtárhasználata váljon folyamatossá. 2.2 Dokumentumismeret: Olyan ismereteket tartalmaz, amelyek a dokumentumtípusok tartalmi és formai megismeréséhez adnak eligazítást. Ilyenek: • nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumtípusok és jellemzőik (könyv, folyóirat, nem hagyományos dokumentumok és jellemzőik), • A nyomtatott dokumentumok szöveges és nem szöveges részei, • A könyv formai elemei, belső, tartalmi egységei (bevezetés, fejezetek, tartalomjegyzék), • A sajtótermékek (folyóirat, napi-, hetilap) formai, szerkezeti jellemzői (elsősorban gyermek- és ifjúsági folyóiratokon célszerű bemutatni), - A tanuló tudjon információkat meríteni a nyomtatott dokumentumok szöveges és

nem szöveges részeiből (kép, illusztráció, ábra, táblázat stb.) és nem nyomtatott információhordozókból - Átlapozással és a tartalomjegyzék használatával tudjon eligazodni a nyomtatott dokumentumokban, - Olvasmányaiból tudjon rövid tartalmi ismertetést készíteni, valamint ajánlást fogalmazni kortársai részére. 2.3 Könyvtári tájékoztató eszközök: A használat elsajátítása, amely szükséges a dokumentumok gyors eléréséhez, megtalálásához Ide tartoznak: • a direkt tájékoztató eszközök: enciklopédiák, lexikonok, szótárak • indirekt tájékoztató eszközök: betűrendes katalógus - Tanuljon meg információkat keresni a gyermekek részére készült segédkönyvekből. - Önálló keresés a betűrendes leíró katalógusban szerző és cím szerint - Minimálisan ismerje az abc-t a lexikon és enciklopédia használatához, - Segítséggel tudjon megoldani keresési feladatokat. 2.4 A szellemi munka technikája: 5 A

különböző forrásokból szerzett információk feldolgozásának, alkalmazásának, újra alkalmazásának műveletsorát, technikai elemeit tartalmazza * A tanuló legyen képes az adott témát önállóan feldolgozni könyvtári segédeszközök és dokumentumok felhasználásával - A tanuló pontosan fogalmazza meg kérdéseit, - Jól válassza meg a könyvtár segédeszközeit, és azokat használja is, - Egy-két rövidebb forrásból tudjon ismeretet meríteni és a feladat megoldásáról szóban vagy írásban beszámolni. Nagyon fontos feladat, hogy tanítsuk meg az adott könyvtár rendelkezésre álló eszközeinek, információ kereső rendszereinek használatát. Ezen belül elsősorban a felsőoktatásban részt vevőknek kell műszaki, elektronikai ismereteket tanítani A könyvtárhasználók, vagyis a tanulók tanulják meg mindazon ismereteket, amelyek segítik az információszerzést, a könyvtár használatát. A könyvtárhasználati ismeretek oktatása a

használó képzésnek csak kis részét jelenti, amely az általános- és középfokú oktatásban lehetővé teszi az információ megszerzését, feldolgozását, a tanulók saját tevékenysége során való alkalmazását. 3. A tanítás-tanulás eszközei a könyvtárban Az iskolai könyvtár sajátosságai 6 3. 1 Az iskolai könyvtár berendezése A könyvtárhasználati órák oktatása akkor hatékony, ha jól berendezett, szakszerűen és korszerűen felszerelt a könyvtár. - Az a legjobb, ha a könyvtáros tanár maga irányítja a könyvtár berendezését, de legalábbis törekszik arra, hogy a könyvtári törvény által előírtak mellett arculatot adjon a könyvtárnak. A könyvtárhasználó lássa, hogy a könyvtáros együtt él és dolgozik a könyvtárral Egyénisége a berendezésen is tükröződik Aki a könyvtárba belép, jóérzéssel lépjen be, hasson rá a könyvtár miliője, érezze, hogy itt és most érte történik minden, fontos, hogy minden

olvasó jól érezze magát, máskor is szívesen térjen be ide. Az általános iskola, mint alsó fokú oktatási intézmény 1-8 osztályt foglal magában. A könyvtár az iskola része, egymás nélkül nem léteznek. A könyvtár megfelel a Pedagógiai programban foglaltaknak, melyben benne foglaltatik a könyvtár pedagógiai programja is. A tanulók mellett kielégíti a tantestület igényeit, s ha gyakorlóiskoláról van szó - korlátozottan, de – a hallgatók jelenlétével is számolnia kell. Optimális, ha a könyvtár alapterülete legalább ötven négyzetméter (ez egy átlagos tanterem mérete), ha legalább 25-30 fő (egy átlagos osztály) kényelmesen le tud ülni. Az asztalok és székek kényelmesek, a megvilágítás jó, nem vetül árnyék a dokumentumra. Célszerű az olvasóterem és a tárolt állomány külön választása, s lehetőség van a könyvtáros tanár adminisztratív munkájának nyugodt végzésére is. Nagyon fontos, hogy az olvasóteremben

jól felszerelt, sokszínű kézikönyvtár várja az olvasókat. Ha lehet, az alsó tagozatosok által használt kézikönyveket válogatva, szemmagasságban helyezzük el, megkönnyítve ezzel a kisiskolások első próbálkozásait (Így a kezdő keresők könnyebben jutnak sikerélményhez, bátrabban használják majd a könyvtárat.) Legyen az olvasóteremben a hasznos időtöltést is szolgáló szépirodalom és ismeretközlő gyűjtemény. Kapjanak helyet a folyóiratpolcokon a legfrissebb folyóiratok. Helyezzük itt el a könnyen használható alap katalógusokat is. Amennyiben a könyvtárnak lehetősége adódik, itt helyezzük el az elektronikus katalógus használatát biztosító számítógépet. A könyvtárhasználati órák sikere érdekében helyezzünk itt el technikai eszközöket - televízió, DVD lejátszó – is. Jól láthatóan kell elhelyezni a könyvtár nyitva tartási idejét. Ezen belül legyen feltüntetve a kölcsönzési idő, az órák,

foglalkozások, rendezvények ideje. Itt kaphatnak helyet más fontos hírek és tudni valók is. A könyvtár nem ruhatár. A kabátok, táskák elhelyezését az iskolai ruhatárban kell megoldani Feltétlenül helyezzük el a könyvtári házirendet is A dokumentumok elhelyezése az olvasók életkorát is vegye figyelembe. Nem hiányozhatnak a függönyök, virágok, esetleg kedves állatfigurák, képek sem. 3. 2 Az iskolai könyvtár állománya 7 A könyvtár csak az intézmény oktatási feladatainak, felhasználók számának és körének figyelembe vételével, a hatályos oktatási törvény, a NAT, a helyi tantervek követelményeinek figyelembe vételével működik. Ennek jegyében kell az állományt kialakítani Az állományt napra készen, a céloknak megfelelően gondozni kell. Ezek a követelmények a következők: - Gondosan tervezett beszerzési források feltárása és használata. • Könyvtárellátó és Közhasznú Társaság (KELLO) szerződés •

Kínálati listák tanulmányozása, • A folyóiratok és a folyamatosan használt tankönyvek ajánlásainak átolvasása • A nyomtatott és elektronikus média kínálatának áttekintése • Tájékozódás a könyvpiacon személyesen, legalább hetente, tíznaponta • Legalább félévente a tantestület igényeinek felmérése • Az igények kezelése (lehetőség szerint) • A kínálati piac folyamatos nyomon követése (válogatás, rangsorolás, szükségletek) • Pénzügyi lehetőségek, pályázatok megismerése és ismertetése a tantestülettel - A könyvtári beszerzés szakmai joga a könyvtáros tanár joga és kötelessége. A könyvtáros tanár rendelkezik megfelelő szakképesítéssel, hogy felelősen eldöntse, szükség van-e az adott dokumentum beszerzésére. (Az igazgató a fenntartó felelős képviselője, ő az anyagiak praktikus felhasználásáról felel, de szakmailag a könyvtáros véleménye nem hagyható figyelmen kívül.) - A könyvtár

működési és szervezeti szabályzata, illetve az állomány alakításáról rendelkező gyűjtőköri szabályzat kapcsolódik az intézmény szervezeti és működési szabályzatához. - A könyvtár az iskola szerves része, közöttük mellérendelt viszony van. Ez annyit jelent, hogy az állomány gondozása, szakmai irányítása a könyvtáros tanár feladata és kötelessége. Az igények hozzá érkezzenek, ő gondoskodjon a folyamatos működésről Nemcsak az igényeket tartja nyilván, hanem időnként kínálattal is él a tantestület felé (ajánló bibliográfia, szakkönyvismertetés). - A könyvtárosnak tudnia kell az adott intézmény tanulói és tanári létszámát, s ehhez mekkora állomány biztosítja az oktatási feladatok ellátását. - A könyvtárat tervszerűen kell fejleszteni. Pontosan tudnia kell, hogy egy naptári évben mennyit költhet dokumentumokra és más szükséges felszerelésekre. Ezen túl célszerű a pályázatok figyelése, s

megpályázása. - Ahhoz, hogy az állomány mindig napra kész, információszerzésre alkalmas legyen. Ezért nem elég a k arbantartás, gyarapítás és kivonás az állományból, hanem figyelni kell a használat színvonalára, a dokumentumok felhasználásának gyakoriságára. Így a naponta használt dokumentumok könnyen elérhetőek legyenek, míg a ritkábban használatosakat és a duplumokat inkább a raktári részlegben tároljuk. - A helyi tantervek és a pedagógiai program szempontjából elavult dokumentumokat, a tartalmilag helytelen nézeteket képviselő irodalmat, a megrongált, piszkos, hiányos példányokat vezessük ki az állomány nyilvántartásaiból, azaz selejtezzük (de célszerű a tartalmilag elavultakból legalább 1 példányt a raktárban megőrizni, esetleg kiállításokon vagy múzeumi anyagként felhasználni). - Az állományellenőrzést, kivonást az igazgató rendeli el a tantestület tudtával és beleegyezésével. A nagy figyelmet

igénylő munkát ne tanítási időben végezzük! - A könyvtáros figyeljen a természetes elhasználódásra, a s zándékos rongálást akadályozza meg. - Fontos az állomány megóvása, védelme. - A könyvtárhoz a könyvtárosnak legyen kulcsa, tudta nélkül senki ne léphessen be (takarítás, látogatók) 8 - Fontos a klimatikus védelem, az elemi károk (beázás, tűz), betörés elleni védekezés. 3. 3 A gyűjtőköri szabályzat A könyvtár működésének feltétele az érvényes gyűjtőköri szabályzat, melyet szakértővel kell véleményeztetni, s az abban megszabottak szerint kell az állományt fejleszteni. A gyűjtőköri szabályzatot a 16/1998. évi rendelet kötelezővé teszi A szabályzat pontosan előírja az iskolai könyvtár gyűjtőkörére vonatkozó követelményeket. Kellően rugalmasak a határértékek ahhoz, hogy a helyi lehetőségeknek vagy elvárásoknak megfelelően alakíthassuk ki a könyvtár arculatát. A gyűjtőköri

szabályzat a szervezeti és működési szabályzat része (melléklete). Mint ilyen, része az intézmény Szervezeti és Működési szabályzatának, így mindenkire vonatkozik. - Az SzMSZ meghatározza az iskolai könyvtár működési és használati rendjét. - Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata a közoktatási, könyvtári jogszabályoknak, útmutatóknak és az adott intézmény pedagógiai programjának megfeleltetett, hivatalosan jóváhagyott dokumentuma. - A dokumentum célja, hogy szabályozza és meghatározza a könyvtár * feladatát és gyűjtőkörét, * kezelésének és működésének rendjét, * fenntartásának és fejlesztésének, gazdálkodásának módját, * állományvédelmi eljárásait 3. 3 1 Az iskolai könyvtár működési szabályzatának alapdokumentumai: - 1997. évi CXL törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről - 1996.

évi LXII törvény a közoktatásról, az 1993évi LXXIX törvénnyel módosítva, s azóta is többszöri módosítással, - 1992.évi XXXIII törvény a közalkalmazottak jogállásáról és későbbi módosításai, - 1992.évi XXII törvény és későbbi módosításai a Munka törvénykönyvéről, - 16/1998.(IV8)MKM rendelet, melyet a közoktatási és művelődési miniszter adott ki és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI8)MKM rendelet és annak módosításai - A művelődési és közoktatási miniszter 5/1998 (II.18)MKM rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről - 6/1994 (IV.13) MKM rendelet a szakértői tevékenységről - 10/1994.(V13)MKM rendelet a szakmai szolgáltatásokról - A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter 3/1975. KM-PM számú együttes rendelete a könyvtári állomány ellenőrzéséről ( leltározásról) és az állományból

történő kivezetésről szóló szabályzat kiadásáról - A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter együttes irányelve a 3/1975.(VIII17) KM-PM számú együttes rendelettel megállapított szabályzattal kapcsolatos kérdésekről - Az MKM tájékoztatója a funkcionális taneszköz jegyzékről. Ajánlás a taneszköz fejlesztéshez Műv Közl1998 jan23 - Nemzeti alaptanterv. Bp Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1995 Dinasztia 262.p és átdolgozott kiadásai - Az iskola pedagógiai programjában foglalt célkitűzések és követelmények Szólni kell magáról a szervezeti és működési szabályzat lényegesebb gondolatairól is az érthetőség okán 9 3.32 A szervezeti és működési szabályzat tartalma A szervezeti és működési szabályzat céljainak megfelelően tartalmazza: - A könyvtár vezetésére és működtetésére, - a gyűjteményszervezésre vonatkozó előírásokat, valamint - Az állományvédelem feladatait, módját, -

Könyvtár-pedagógiai tevékenységét, - egyéb idevonatkozó rendelkezéseket Fel kell sorolni a vezető nevét, a könyvtárs nevét,a nyitva tartás idejét, a foglalkozások időpontjait, az olvasó terem használatának rendjét és idejét. Le kell írni, hogy a könyvtárat milyen biztosító rendszer védi. A dokumentumok kölcsönzésének, használatának feltételeit, rendjét, idejét. Hogyan kell és lehet az olvasó által okozott kárt megtéríteni. Le kell írni a könyvtár által nyújtott pedagógiai lehetőségeket és az iskolai pedagógiai programmal való lehetséges és kötelező együttműködés pontjait. 3.33 Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok: - a könyvtár elnevezése, - székhelye, címe ( levél- és távirat cím, telex, telefon, telefax, e-mail) - a könyvtár létesítésének időpontja, jogelődök ( ha van) felsorolása, - a könyvtár bélyegzője. 3.34 A könyvtár fenntartása: - Az iskolai könyvtár fenntartásáról és

fejlesztéséről az iskolát fenntartó önkormányzat vagy egyéb természetes jogi személy az iskola költségvetésében gondoskodik. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért a könyvtárat működtető iskola és a fenntartó vállalja a felelősséget. Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója vagy az általa kijelölt helyettese ellenőrzi és a nevelőtestület javaslatainak meghallgatásával irányítja. 3.35 Szakmai szolgáltatások: Az iskolai könyvtár szakmai tevékenységét szakmai szolgáltatásokkal ( szaktanácsadás, pedagógiai tájékoztatás, továbbképzés, módszertani útmutatás stb.) segítik a megyei ( városi, területi) pedagógiai szolgáltató intézetek szakmai munkaközösségek, báziskönyvtárak, ill más – szakmai segítségnyújtással megbízott) intézmények. Az iskolai könyvtár munkájának értékelését az országos szakértői névjegyzéken szereplő szakember végzi. 3.36 Az iskolai könyvtár

gazdálkodása: Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket az intézmény költségvetésében biztosítja. A fejlesztésre fordítandó összeg megállapításához szükséges iskolai szintű tervezés, ezáltal a pedagógiai programban meghatározott dokumentum szükséglet financiális oldala összehangolható a könyvtári költségvetéssel. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtáros rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. Az iskola gazdasági vezetője gondoskodik a napi működéshez szükséges technikai eszközökről, irodaszerekről és szociális feltételekről. 10 A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a k önyvtáros tanár feladata. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtáros tanár a felelős. Ezért csak beleegyezésével lehet a könyvtár részére a

könyvtári keretből dokumentumot vásárolni. 3.37 Az iskolai könyvtár feladata: Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa ( gyűjtőkörének igazodnia kell a műveltségi területek követelményrendszeréhez és az iskola tevékenységének egészéhez). A szakszerűen fejlesztett gyűjtemény, az erre épülő saját és a más könyvtár(ak) által nyújtott szolgáltatásoknak kell biztosítani. - a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanári-tanulói igények teljesíthetőségét, - a könyvtári pedagógiai program megvalósíthatóságát.( Az iskolai könyvtár alap-és kiegészítő feladatait ld Részletesen a 16/1998(IV8) MKM rendeletben) 3.38 Az iskolai könyvtár gyűjtőköre: Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az intézmény által megfogalmazott és a nevelőtestület által jóváhagyott pedagógiai program határozza meg. Állományalakítási szempontjait, kereteit a szervezeti és működési szabályzat

rögzíti. A gyűjtőköri szabályzatot elfogadás előtt az Országos Szakértői Névjegyzékben felsorolt szakértővel véleményeztetni kell. A gyűjtőköri szabályzatnak megfeleltetett könyvtári állomány eszközül szolgál a pedagógiai program megvalósításához A dokumentumok kiválasztása, pedagógiai felhasználása ill. ennek megtervezése, megszervezése a könyvtáros tanár és a tantestület együttműködését feltételezi Az állomány tervszerű, meghatározott irányú fejlesztésekor az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott cél- és feladatrendszeréből kell kiindulni, amely meghatározza a könyvtár alapfunkcióját is. Az ebből fakadó feladatainak megvalósítását segítő információhordozók tartoznak az állomány fő gyűjtőkörébe. A tematikusan meghatározott ismeret területek tükrözik a helyi tantervben rögzített tantárgyi eszközigényeket is. Ide sorolandók: - a pedagógiai program, - a műveltség területek

tanításának/tanulásának alapdokumentumai, - az audiovizuális módszertani anyagok, - metodikai segédanyagok, - a használatukhoz szükséges eszközök A könyvtár másodlagos funkciójából eredő szükségletek kielégítését a mellék gyűjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik Az iskolai könyvtár a tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények kielégítését csak részlegesen tudja vállalni. 3.39 Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők: A gyűjtőkör meghatározásánál az iskola pedagógiai programjából kell kiindulni. 11 Amit figyelembe kell venni: - Az iskola nevelési és oktatási céljai - Helyi tanterv, tantárgyi követelményrendszer - Tehetséggondozási és felzárkóztató program, - Más könyvtárak szolgáltatásai - Könyvtárközi kölcsönzés - Internetes elérhetőségek, adatbázisok 3.4 A gyűjtés szintje és mélysége: Az iskolai könyvtárak erősen válogatva gyűjtenek. A gyűjtőköri leírásban fel

kell tüntetni az állományrészek speciális sajátosságait ( ha van ilyen) 3.41 Kézikönyvtári állomány Az iskolai könyvtárak minden típusában gyűjteni kell a műveltségi területek alapdokumentumait az életkori sajátosságok figyelembe vételével. Alapvetően szükségesek: - általános és szaklexikonok, - általános és szakenciklopédiák - szótárak és fogalomgyűjtemények, - kézikönyvek és összefoglalók, - adattárak, - atlaszok, - tankönyvek, - a tantárgyakhoz kapcsolódó folyóiatok, napilapok, - nem nyomtatott ismerethordozók ( AV,CD,CG-ROM,DVD) közül a tantárgyak oktatásához szükséges példányok 3.42 Ismeretközlő irodalom Teljességgel kell gyűjteni az alapvizsga, az érettségi vizsga és a szakképesítő vizsga követelményrendszerének megfeleltetett alap- és középszintű irodalmat. Biztosítani kell a közismereti és a szakmai tárgyi programokban meghatározott házi- és ajánlott olvasmányokat, a munkáltató

eszközként használt dokum entumokat. Ennek optimális mértéke egy tanulócsoportnyi példányszám (25-30 pld) 3.43 Szépirodalom Teljességgel kell gyűjteni az alapvizsga és az érettségi vizsga követelményrendszerének megfeleltetett és a mikro-tantervekben meghatározott: - antológiákat, - házi- és ajánlott olvasmányokat, - teljes életműveket, - népköltészeti irodalmat, - nemzeti antológiákat, - a nevelési program megvalósításához szükséges alkotásokat. 3.44 Pedagógiai gyűjtemény Gyűjteni kell a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumait: - pedagógiai és pszichológiai lexikonokat, enciklopédiákat, - szótárakat, 12 - pedagógiai és pszichológiai, valamint szociológiai összefoglalókat, dokumentumgyűjteményeket, a pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalmat, a tehetséggondozás és a felzárkóztatás módszertani irodalmát, az alkalmazott

pedagógia, a lélektani és a szociológia különféle területeihez kapcsolódó műveket, a műveltségi területek módszertani segédkönyveit, segédleteit, a tanításon kívüli foglalkozások dokumentumait, az iskolával kapcsolatos statisztikai és jogi gyűjteményeket, oktatási intézmények tájékoztatóit, általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat, az iskola történetéről, az iskola névadójáról szóló dokumentumokat ( utóbbi kettő külön-gyűjteményként is kezelhető). 3.45 Könyvtári szakirodalom ( a könyvtáros segédkönyvtára) Gyűjteni kell: - a kurrens és retrospektív jellegű tájékozódási segédleteket, - a könyvtári feldolgozó munka szabályait, szabályzatait tartalmazó segédleteket, - a könyvtári összefoglalókat, - könyvtárügyi jogszabályokat, irányelveket, - a könyvtár-használattan módszertani segédleteit, - az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványokat, - módszertani

folyóiratokat 3.46 Hivatali segédkönyvtár Gyűjteni kell az iskola: - irányításával, - igazgatásával, - gazdálkodásával, - ügyvitelével, - munkaüggyel kapcsolatos kézikönyveket, jogi- és szabálygyűjteményeket, - folyóiratokat. 3.47 Kéziratok Ide tartoznak: - az iskolai pedagógiai dokumentáció, - pályázati munkák, - iskolai rendezvények, forgatókönyvek dokumentációja, kísérleti dokumentumok, - iskolaújság, rádió dokumentumai 3.5 Gyűjteményszervezés A folyamatosan, tervszerűen és arányosan alakított állomány tükrözi az iskola: - nevelési és oktatási célkitűzéseit, - Pedagógiai folyamatának szellemiségét, - tantárgyi rendszerét, 13 - pedagógiai irányzatait, módszereit, tanári-tanulói közösségét A szerzeményezés és apasztás helyes aránya növeli a gyűjtemény információs értékét, használhatóságát. 3.6 Gyarapítás: A könyvtár állománya vétel, ajándékozás és csere útján gyarapodik. A

beszerzés forrásai: - Vétel: * történhet. A Könyvtárellátóval kötött szerződés alapján, az általuk rendszeresen küldött Új könyvek jegyzék segítségével. A dokumentum személyes megtekintése után, könyvesboltból, kiadóktól, folyóirat terjesztőktől. 1 1 Lásd a részletes Gyűjtőköri szabályzatot! 14 4. A könyvtárhasználati ismeretek tanítása A könyvtári ismeretek oktatásának feltétele, a forrásközpontú könyvtár A modern információs társadalomban elengedhetetlen, hogy állampolgárai tisztában legyenek az információ szükségességével. Fontos, hogy az információszerzés lehetőségeit, módjait iskolarendszerű oktatás keretében szerezzék meg. Ezért is kell minden iskolának forrásközpontú könyvtárral rendelkezni. Az iskolába az élet minden területéről áramlanak az információk. Az iskola feladata válogatni a beérkező információk között. Azokat fogadja be az iskola, amelyekre az oktatás területein

szükség van, amelyek a pedagógiai programnak megfelelnek, amelyek nevelési célokat szolgálnak Tehát lehetőség van a felesleges információk elutasítására, válogatásra, a fontosak begyűjtésére és felhasználására. Mi a felesleges információ? Minden olyan hír, ismeret, amely nem szolgálja a tanuló egészséges fejlődését, pozitív irányú nevelését. Például az iskola elutasítja a félrevezető, gyűlölet keltő vagy erkölcstelen információkat Támogatja viszont mindazon ismeretek beáramlását, rendszerezését és kellő tárolását, közvetítését, amely az iskola működését, fenntartását, a számára társadalmilag kijelölt hely betöltését szolgálja. Ezen túl minden információ fontos, amely a tanulók nevelését, tantárgyi ismereteinek bővítését, szabadidejének tartalmas eltöltését szolgálja. Mivel az információk számtalan csatornán érkeznek, több területen kerülnek felhasználásra, kell olyan hely, ahol az

információk összefutnak, ahol tárolni, megőrizni, rendszerezni, közzé tenni lehet őket. Erre a legcélszerűbb hely a könyvtár Míg akár néhány évvel ezelőtt is elsősorban könyvek, folyóiratok tárhelye volt a könyvtár, ma már a nem hagyományos dokumentumok által közvetített in formációkat is egy helyen, a könyvtárban ildomos tárolni, hozzáférését biztosítani. A tudatosan szervezett gyűjtemény rendezett, rövid idő alatt felhasználhatóvá teszi a dokumentumokat. Adatbázisokat hoz létre, hagyományos és elektronikus katalógusokban , megfelelő technikai eszközök segítségével biztosítja az ismeretek áramlását. Megőrzi a régebbi információkat, rendszerezi az újakat, felhívja a figyelmet a legfrissebb szerzeményekre, és megtanítja az ismeretek megszerzésének legfontosabb módszereit. Fontos, hogy minden iskolai könyvtár a számára leghasznosabb ismeretek tárhelye, forrásközpontja legyen. Tehát az alapfokú intézmények

mást gyűjtenek, mint a középfokú vagy felsőfokú oktatási helyek. Az általános, a működéshez szükséges dokumentumokon túl a könyvtárnak az életkori sajátosságok figyelembe vételét fontosnak kell tekinteni. Ennek megfelelően kell a gyűjteményt szervezni és hozzáférhetővé tenni. 15 Mit tanítsunk a könyvtárhasználati órákon? • • • • • • • • • A könyv fogalma, szerkezete ( ezen belül tartalomjegyzék, rövidítések, jelek, mutatók,ábrák, táblázatok, grafikonok, képek helye, megértése, használata), A könyvtár fogalma, felépítése A tájékozódás alapvető fajtái: kölcsönözhető, nem kölcsönözhető dokumentumok, a dokumentumok elrendezése (ETO fogalma, főosztályok, ezekhez készített útmutatók, jelek, feliratok, jelzetek), kézikönyvtár, kézikönyvek fogalma, fajtái, használatuk, Ismeretközlő irodalom, szépirodalom Folyóiratok fogalma, szerkezete, felhasználása, Katalógusok fogalma,

szerkezete, fajtái, keresés a katalógusokban, internet használat Bibliográfia fogalma, fajtái, használata Az önálló ismeretszerzés lehetőségei Néhány példa a könyvtárhasználati anyagból - Kézikönyvek *Lexikon A lexikon fogalmát kikerestetjük fogalomtárból. Hozzákapcsoljuk a címszó és a szócikk fogalmát. Tisztázzuk a használathoz nélkülözhetetlen betűrend (abc) tudását, majd megoldjuk a hasáb és élőfej rejtélyét Tisztázzuk a lexikonok tárgykör szerinti felosztását, s minél több keresési gyakorlattal rögzítjük a friss ismereteket. * Enciklopédia Most is a fogalom meghatározása az elsődleges. Részletesen megvizsgáljuk az enciklopédia-használat felhasználási területeit, tisztázzuk a lexikontól eltérő jellemzőket Hívjuk fel a figyelmet az enciklopédiák tartalmi szempontjaira, témaköreire. Gyakoroltassuk a tartalomjegyzék és a mutatók használatát, mutassunk rá a lapszámozás fontosságára. Nagyon jól

használhatók a korosztályos Képes gyermekenciklopédiák, Usborne enciklopédia sorozat, a Tudománytár . Az enciklopédiák jól használhatók az irodalom, földrajz, kémia szakórákon. • Szótár Szavak tára. Szótárfajták Külön kiemeljük a fontosabb egynyelvű szótárakat ( Magyar értelmező kéziszótár, Helyesírási szabályzat). Jelek és rövidítések feloldása, használata • Katalógusok Fogalma: a könyvtár kicsinyített mása, amely olvasói igények szerint sokféleképpen feltárhatja a k önyvtár állományát. Hagyományos katalógus, amely az iskolai könyvtárban elsősorban cédulakatalógus Ide kapcsolható a cédula fontosabb adatainak ismertetése ( a könyv személyi igazolványa) • Bibliográfia Alsó tagozatosoknak elegendő kevés szómagyarázat (a bibliográfia a könyvcímek olyan gyűjteménye, amely tanácsot ad a további ismeretszerzéshez). Nem kell részletesen ismertetni a bibliográfiák fajtáit, elegendő az ajánló

bibliográfiával foglalkozni Később fokozatosan bővíthetjük az ismereteket. • ETO Általában a 10. osztály végére válik teljessé az ETO rendszere, de a tájékoztatás szintjén korosztályosan és a tantárgyak függvényében szükség van némi fogalomismeretre 16 • • • • • • A Zsolnai-tanterv például már 3. osztályban, az Önművelés tárgy keretében egészen részletesen kitér az ETO ismertetésére. Egyéb kézikönyvek: Felhasználás szintjén néhány mondatban a leglényegesebb tudni valókat közölhetjük még az atlaszokról, kronológiákról, adattárakról oktatási segédletekről. Főleg a tantárgyakhoz igyekezzünk őket rendelni Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a könyvtárhasználat alapjainak tanítása a felsorolt alapegységeken túl is terjed. A könyvtárhasználati órák az írásbeli és szóbeli szövegértést és szövegalkotást is formálják. Szükségesek az egyszavas választ igénylő tesztek, valamint a

komplex szövegfeldolgozások megoldásához A könyvtárnak fontos szerepe van a szóbeli és írásbeli szövegalkotás elsajátíttatásában és az értő olvasás tanulásában is. A könyvtáros feladata is a jegyzetelés, cédulázás megtanítása. A tantervi anyagban a kilencedikes nyelvtani tananyagban esik róla szó részletesen, holott már a kisiskolás számára is fontos a lényeg kiemelése, a kulcsszó felismerése. (A 6-10 évesek nagyon jól megtanulják a fülszöveg készítését, s közben észrevétlenül kiemelik a lényeget. Az értő olvasásért is sokat tehet a könyvtár. Kiselőadást, önálló ismertetéseket készíthetnek tanulóink a könyvtári órákon, mesét mondhatnak, vagy szerzők életéről gyűjthetnek ismereteket 5. Könyvtári ismeretek oktatása a tantervekben A Nemzeti alaptanterv informatika/könyvtár műveltségterület ajánlásai 2 - A Nemzeti alaptanterv Informatika-könyvtárhasználat című fejezete mind általában, mind

részleteiben meglehetősen tömören fogalmazza meg az elvárható fejlesztést. (Bonyolítja a dolgot, hogy szinte minden változás máshová kapcsolja a könyvtári ismeretek tanítását.) - Az általános iskolai részben külön taglalja az 1-6. évfolyamra és a 7 -10 évfolyamra vonatkozó elvárásokat - Kezdődik azzal, hogy a tanulók a könyvtárban tudjanak viselkedni, ismerjék a házi rendet, az abban foglaltakat tartsák is be ( köszönés, csend, másokat nem zavarunk, ennivalót a könyvtárba nem viszünk, kabát, táska a ruhatárba kerül, a könyvet használat után visszatesszük a helyükre, őrjegy használata). - Igényeinek megfelelően tudja használni a könyvtári dokumentumokat, eligazodik a katalógusokban, információkat gyűjt a segédkönyvekből, vázlatot, tartalmi ismertetőt készít. - Megtanulja az igényeinek megfelelő kérdések megfogalmazását. - Elsajátítja az önművelés alapszabályait. - A 7-10. évfolyam már jól eligazodik az

állomány megfelelő részeiben, a könyvtári szolgáltatásokat megfelelő szinten jártasságként használja ( esetleg már a közkönyvtárban is eligazodik). Képes a megfelelő dokumentumot kiválasztani, használja a tájékoztató rendszereket ( katalógus, bibliográfia) - Tisztában van a dokumentumok eltérő információs értékével, önállóan kiválasztja és használja a segédkönyveket. - Megtanulja a megfelelő források kiválasztását. - Értékeli és rangsorolja saját feljegyzéseit, s belőle szükség esetén irodalomjegyzéket készít. 2 Teljes Nemzeti alaptanterv. Bp Dinasztia, Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1995215-220p 17 - Elemzi és értékeli z összegyűjtött forrásokat, szükség esetén beszámol a gyűjtött anyagról ( mit, miért olvasott, mit talált lényegesnek, lényegtelennek, mely műveket tart fontosnak). - Megismeri a különböző könyvtár típusokat, hogy megfelelő helyen kereshessen információkat.

Ismerje a könyvtári adatbázisok használatát, tudjon meríteni a könyvtári információs rendszerek elektronikus rendszeréből. - Az általános iskolai könyvtár-használati ismeretek a következő csoportok szerint jelennek mg: • dokumentumismeret, • a könyvtári tájékozódás segédeszközei, • a szellemi munka technikája, önálló ismeretszerzés. - A 6. évfolyam végére a tanuló legyen tisztában: * az iskolai könyvtár szolgáltatásaival, rendjével, járjon rendszeresen könyvtárba, igazodjon el minél magasabb szinten * Ismerje a nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumokat, a szöveget, a könyv formai elemeit, a sajtótermékek szerkezetét. Ezekből tudjon információt gyűjteni, tartalmilag tájékozódni, tartalmi ismertetést készíteni * Megkülönbözteti a direkt és indirekt tájékozódás eszközeit, ezekben segítséggel tud tájékozódni. * Képes problémáit megfogalmazni, a rendelkezésre álló lehetőségek alapján a megoldásig

eljutni. - A 7-8. osztály végére elvárt teljesítmények a következők: * a tanuló megismeri a könyvtártípusokat, s tud közülük választani. * Iskolai feladataihoz szaktárgyanként tudja kiválasztani a megfelelő dokumentumot, * Ismerje és használja az időszaki kiadványokat, * Tanulmányaihoz használja fel a tömegkommunikációs ismeretterjesztés lehetőségeit is. * Megtanul a kézikönyvtárban tájékozódni dokumentum típusok szerint ( lexikon/ általános és szak-, életrajzi, enciklopédiák, szótárak, egyéb kézikönyvek). * Ismerje a bibliográfia szerepét, fajtáit * Ismerje és használja a katalógus fajtáit (hagyományos fajták, elektronikus), * Használjon más, közhasznú információs forrásokat is ( telefonkönyv, menetrend), * A szellemi munka technikáját úgy alkalmazza, hogy feladataihoz segítséggel vagy önállóan ki tudja választani a forrásokat, értelmezni a szöveges és nem szöveges részeket, * Megtanul cédulázni,

jegyzetelni, ismereteit rendszerezni, vázlat alapján szóban és írásban feladatáról beszámol. - A 10. évfolyam végére: * A tanulók az eddig megszerzett ismereteket képesek rendszerezni és felhasználni tanulmányaik során. * Megpróbálja feladatait önállóan megoldani. * A megismert dokumentumtípusokat célirányosan használják, a szaktárgyak speciális vonatkozásaiban is tudnak különbséget tenni. * A könyvtári segédeszközöket már nemcsak fajta, hanem tartalom szerint is meg kell különböztetni. * A katalógusokat célszerűen tudja használni, használja a megfelelő fejlettebb technikát is * Az összegyűjtött információkat a fokozatosság elve szerint tudja rendszerezni. 18 A kerettanterv ajánlásainak felhasználása A kerettanterv az alapfokú nevelés és oktatás folyamatában két szakaszt különböztet meg; az első szakasz az 1-4. évfolyamot, a második szakasz az 5-8 évfolyamot foglalja magában A harmadik szakasz, a 9-12.

évfolyam tananyagát az egyes iskolatípusoknak megfelelően külön tantervekben ismerteti. 5.21: Az alapfokú oktatás első szakasza: A NAT jelenleg érvényes szövege szerint az önművelés, az önálló tanulás, a könyv- és könyvtárhasználat ismeretanyaga az 1-4. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom részeként fogalmazódik meg, ahol az „életkori befogadóképességnek megfelelő ismeretterjesztő szövegek megalapozzák az önálló ismeretszerzést a könyvtárhasználat alapismereteivel együtt.” 3 A fejlesztési követelmények kiemelik, hogy a tanulóknak „ elemi gyakorlottságot kell szerezniük () az információk felhasználásában, a tanult ismeretek tömörítésében, összefoglalásában” 4, s meg kell tanulniuk alkalmazni az információszerzésben a korosztály számára készült segédkönyveket, lexikonokat, szótárakat stb. Folyamatosan épül fel az ismeretanyag 1-4 évfolyamon, így 3. osztályban már tisztában kell lenniük az

alapvető könyv- és könyvtárhasználati ismeretekkel, majd ezekre jön a szellemi munka technikájának megalapozása Emellett a könyv- és könyvjellegű, egyáltalán a nyomtatott dokumentumok mellett helyet és szerepet kapnak a nem nyomtatott, illetve nem hagyományos információhordozók. Itt fogalmazódik meg először a továbbhaladás feltételei között a könyvtári ismeretek számonkérése, igaz, csak minimum szinten, mely a következő: könyvek önálló keresése a könyvtárban, illetve a tartalomjegyzék használata. Ez meglehetősen kevés Alsó tagozatban a M agyar nyelv és irodalom mellett csak a K örnyezetismeret tantárgyban fogalmazódik meg a könyv- és könyvtárhasználat, bár ez 1-2. évfolyamon nem annyira jelentős, mint 3-4 osztályban A fejlesztési követelmények szerint „ tudatosuljon ( a tanulóban), hogy a természetről szerzett ismereteket megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés útján szerezzük meg. Legyen

tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelő könyvek, cikkek, és a média segítségével is fejlesztheti, de sok téves nézettel is találkozhat.” 5 A fejlesztési követelményeket a tantárgyi témakörök és tartalmak fejti ki bővebben:pl.”Közvetlen vagy közvetett tapasztalatszerzés:tv, videó, dia, könyv, könyvtár” vagy „Az egyéni ismeretszerzés megalapozása. Búvárkodás a könyvtárban Önálló beszámolók a könyvtári tájékozódás eredményességéről.” 6 A többi tantárgy vonatkozásában nem fogalmazódik meg a könyv- és könyvtárhasználathoz, illetve az iskolai könyvtárhoz kötött ismeretszerzés, kivéve a Rajz- és vizuális kultúra c. tantárgyat, amely mind a fejlesztési követelményekben, mind a 3-4. évfolyam tananyagában szerepel, bár meglehetősen általánosan. 3 Kovács Mária – Tóth Gyula - Rétfalvi Gábor – Pálvölgyi Mihály:Többkönyvű oktatás az

általános iskolában. In:A felnőttkori alapműveltség és önművelés általános és szakmunkásképző iskolai megalapozottságának összefüggései, továbbfejlesztésének irányai. Szerk:Horváth Margit, Szombathely: BDTF,1985, 134-180 p 4 Az alapfokú nevelés, oktatás terve.1-3 köt BpOktMin,1978 25p 5 U.o74p 6 U.o83 és 84p 19 5.22 Alapfokú nevelés-oktatás 1-4 évfolyam - - - - - Tanulási képesség, könyv- és könyvtárhasználat. 1 osztály Az önálló feladatvégzés lépéseinek alapozása. Könyvtárlátogatás A könyvtár szolgáltatásai, a könyvkölcsönzés módja Olvasási szokásos alakítása a könyvtárban Gyermeklexikon használata Az önálló feladatvégzés lépéseinek gyakorlása Kérdésekre válasz keresése ismert szövegből. Látogatás az iskolai könyvtárban Válogatás a korosztálynak készült könyvekből:képeskönyvek, mesekönyvek, ismeretterjesztő művek megismerése. A könyvtárban szokásos viselkedési

szabályok megtanulása Szavak magyarázata a gyermeklexikon használatával. 2. osztály A kép és a szöveg kapcsolata. A könyvtárhasználat alapvető szabályai A könyvek jellemző adatai Gyermekújságok jellemzői Szövegekben a kép és a szöveg együttes értelmezésének gyakorlása Eligazodás a könyvekben, tartalomjegyzék alapján Tájékozódás a gyermeklexikon betűrendjében A könyvek jellemző adatainak megfigyelése ( író, cím, kiadó, a kiadás éve). Ismerkedés a gyermekújságokkal a könyvtárban 3. osztály Adatok, információk gyűjtésének, célszerű elrendezésének módjai. Alapismeretek a könyvtár tereiről és állományrészeiről. A könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalmi művek, ismeretterjesztő irodalom. A szótárak szerkezeti jellemzői ( betűrend, címszó), a szótárhasználat módja. A lexikon és a szótár egyező és eltérő vonásai Rövid szóbeli beszámoló ismeretterjesztő műből önálló vagy csoportos

anyaggyűjtésről. Az olvasott szövegben előforduló ismeretlen szavak értelmezése gyermeklexikon vagy szótár segítségével. Tetszés szerint választott helyesírási szótár használata tanítói segítséggel. Könyvek keresése szabadpolcon szerző és cím szerint Szépirodalmi és ismeretterjesztő művek témájának megállapítása cím és tartalomjegyzék alapján. Az olvasott könyvek adatainak fölsorolása (író, cím, kiadó, a kiadás éve). 4. osztály Különböző információhordozók a lakóhelyi és az iskolai könyvtárban ( folyóirat, hanglemez, hangkazetta, dia- és videofilm). Ismerkedés a folyóiratokkal A katalógus tájékoztató szerepe a könyvek és egyéb információforrások keresésében. A gyerekeknek szóló ismeretterjesztő művekből, folyóiratokból információk gyűjtése és az adatokkal a tanultak kiegészítése. Vázlat alapján beszámoló – szükség esetén tanítói segítséggel – ismeretterjesztő olvasmányokról,

megfigyelésekről kísérletekről Beszámoló egyéni élményekről, olvasmányokról. Mesegyűjtemények, gyerekek részére a szabadpolcon Eligazodás a gyerekeknek készült segédkönyvek ( lexikon, enciklopédia, kétnyelvű szótár) használatában Közmondások, szólások, állandó szókapcsolatok jelentésének megismerése kézikönyvekből 5.23 Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára Az ismeretszerzés anyaga itt is a Magyar nyelv és irodalom tantárgy keretén belül kap helyet. „ az ismeretszerzési technikák megtanítása valamennyi tantárgy együttes feladata, de jelentős szerepet kell vállalnia ebben a Magyar nyelv és irodalom tanításának is A szellemi munka technikájának elsajátításához szorosan kapcsolódik a könyvtári munka megismertetése, tapasztalatszerzés a s egédkönyvek, szak- és ismeretterjesztő irodalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és –rendezés módszeréről, a forrásfeldolgozás és az

idézés etikai és formai követelményeiről. A könyvtári gyakorlatnak ki kell terjednie a modern technológián alapuló információhordozókra is. A tanulási képesség fejlesztésének fontos állomása a m in- 20 dennapi élethez, irodalmi vagy egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó témák önálló feldolgozása, illetve módszerébe való fokozatos bevezetés is.” 7 A könyv és könyvtárhasználat elsősorban a nyelvtani ismeretekhez kapcsolódóan jelenik meg, tanulási képességek címszó alatt. - 5. évfolyam: „Eligazodni a gyerekeknek szóló ismeretterjesztő irodalomban, az olvasott művek, műrészletek rövid, szóbeli ismertetése , ajánlása. Vázlat felhasználása különböző műfajú, témájú szövegek megértéséhez, illetve megfogalmazásához. Könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése tartalomjegyzék, bevezető fülszöveg alapján, illetve átlapozással. Önálló ismeretszerzés könyvtári munkával:

könyvek keresése bármely tantárgyi témához, egyénileg vagy társakkal együttműködve Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak és lexikonok használata, ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére. Források azonosítása ( szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid feljegyzés készítése a felhasznált könyvekről.” 8 - 6.évfolyam: „ Önálló vizsgálódás a könyvtárban: a korosztálynak szánt sajtótermékek megismerése, kézikönyvek használata a t árgyalt irodalmi művekkel és tanulmányaik egyéb területeivel kapcsolatban. Tantárgyi gyűjtőmunka csoportosan vagy egyénileg az életkornak megfelelő folyóiratokból, talált adatok célszerű, gondos elrendezése vázlatban, rövid jegyzetben, a használt forrásokról szükséges adatok feljegyzése. A gyűjtött anyag felhasználása (pl szóbeli és írásbeli beszámolóban, olvasónaplóban,

műsorösszeállításban), 9 - 7. évfolyam: „Érvek, bizonyító erejű példák gyűjtése a könyvtárban, rendszerezésük, vázlat és jegyzet készítése, más tantárgyak témáiból, tankönyveiből is. A könyvtár nyomtatott dokum entumainak ( segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjesztő könyv, folyóirat), elektronikus információhordozóinak felhasználásával egyszerűbb téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és –feldolgozás segítséggel, beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával.” 10 - 8. évfolyam:” A tárgyi katalógus használata önálló feladat megoldásához, cédulázás, vázlat, forrásjegyzék készítése a gyűjtött adatokról.” 11 5.231 Történelmi és állampolgári ismeretek A Történelem és állampolgári ismeretek voltaképpen nem használja ki az ismeretszerzéssel kapcsolatos lehetőségeket. Már a NAT-ban sem aknázták

ki ezt, de a kerettanterv e tárgyban visszalépés – véleményem szerint, sőt másképp is gondolom megvalósíthatónak, tekintettel a szakterület önként kínált számtalan lehetőségére – e tekintetben, annak ellenére, hogy a fejlesztési követelmények – általánosságban – megfogalmazza a feladatokat. „A tananyag-feldolgozás folyamatában a diákok sajátítsák el a sokoldalú információgyűjtés és – felhasználás képességét, a legfontosabb kézikönyvek, lexikonok, atlaszok használatát. Legyenek képesek a legfontosabb történelmi fogalmak és kifejezések készségszintű alkalmazására.” 12 7 U.o142p U.o148p 9 U.o150p 10 U.o155p 11 U.o163p 12 U.o168p 8 21 Ez azonban alig fogalmazódik meg az egyes évfolyamok ismeretszerzési képességei között; ez ismét arra utal, hogy egy tantárgyhoz ( magyar irodalom) kötött ismeretekről, és nem tantárgyközi ismeretanyagról van szó. 5.osztály: „Tájékozódás a k önyvtárban az

egyes történelmi személyiségekkel, eseményekkel kapcsolatos gyermekirodalomban Képi és szöveges információk együttes keresése” 13 6. osztály:” Tájékozódás a korosztálynak készült történelmi tárgyú lexikonok, enciklopédiák, ismeretterjesztő könyvek körében Használatuk megismerése” 14 7. osztály:” Ismeretszerzési és feldolgozási képességek: információk gyűjtése statisztikai adatokból. Önálló kutatás adott témában, amelynek végeredménye rövidebb összefoglaló kiselőadás vagy esszé. Könyvtári kutatás megadott témában és szempontok alapján egy adott témában” 15 8. évfolyam:” Ismeretszerzési és feldolgozási képességek: önálló vázlat készítése Statisztikai adatok gyűjtése jelen ismereti témában Kutatás informatikai eszközök felhasználásával adott témában, tanári segítséggel.” 16 Megjegyezhetjük, hogy a követelmények is lényegesen kevésbé igényesek, mint a Magyar nyelv és irodalom

esetében 5.232 Matematika A Matematika tantárgy esetében – meglepő módon – először fogalmazódik meg a könyvés könyvtárhasználat szükségessége. Ez már a fejlesztési követelményekből is kitűnik, és a 7-8. osztály tananyagában is jelentkezik a következő szerint: „Helyes tanulási szokások fejlesztése. A tankönyvek, feladatgyűjtemények, statisztikai zsebkönyv, majd lexikonok, kisenciklopédiák használatára meg kell tanítanunk diákjainkat Lehetőség szerint multimédiás eszközökkel is ismertessük meg a tanulókat Ezek interaktív módon való használata aktivizálja a tanulókat, segíti a tanulásukat, fejleszti a matematikai szemléletüket. Pozitív motivációival felkelthetjük érdeklődésüket a matematikai érdekességek, a matematika története iránt Felhívhatjuk a figyelmet néhány magyar ill. más nemzetiségű neves matematikus életére és munkásságára, pl a tanított tananyaghoz kapcsolódóan” 17

7.évfolyam:”Matematikatörténeti érdekességek tananyaghoz kapcsolva Könyvtári és elektronikus eszközök felhasználása információk gyűjtésére, feldolgozására.” 18 8. évfolyam:”Fejlesztési feladatok, tevékenységek könyvtári és egyéb informatikai eszközök használatára” 19 13 U.o169-170p U.o174p 15 U.o179p 16 U.o183-184p 17 U.o203p 18 U.o213p 19 U.o218p 14 22 5.233 Informatika Az Informatika tartalma meglehetősen sokat változott a NAT-hoz képest, óraszáma is lecsökkent, s csak a 6-8. évfolyamon található Ennek ellenére mind a célok és követelmények, mind a fejlesztési követelmények között szerepel a könyv- és könyvtárhasználat Különösen ez utóbbi nagyon hosszadalmas, és úgy érezzük, nem is tükröződik vissza az egyes évfolyamokon szereplő tevékenységformák között. A Fejlesztési követelmények elég részletesen megfogalmazza az elvégzendő feladatok körét: „Igazodjon el a könyvtár tereiben,

állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait. Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat,ismerje és alkalmazza a k önyvtárhasználat szabályait, és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit. A dokumentumtípusok formai és tartalmi sajátosságainak ismeretében legyen képes önálló használatukra. Lássa, hogy a technika fejlődésével az információk új és újabb információhordozókon jelennek meg, és szerezzen tapasztalatokat ezek használatában. Ismerje a kézikönyvtár tájékozódásban betöltött szerepét, iskolai feladatai megoldásához és a mindennapi tájékozódáshoz tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő segédkönyveket. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott szempontok alapján belőlük információkat szerezni, és elvégzett munkájáról beszámolni. Tudjon a

dokumentumokból szabályosan idézni , és a forrásokra hivatkozni. Tapasztalatai alapján lássa a könyvtár szerepét az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében. Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje meg, és használja a lakóhelyi közkönyvtárat is” 20 A tantárgy oktatására szánt időkeret nem ad lehetőséget a könyvtári ismeretek elsajátítására. Súlyosbítja a dolgot, hogy az informatika tanárok kevésbé vannak meggyőződve a könyvtári ismeretek oktatásának szükségességéről. 5.224 Az egyes évfolyamok feladatai 6. évfolyam: „Könyvtárhasználat:Raktári rend, szépirodalom, betűrend, ismeretközlő irodalom. Szakrend Dokumentumtípusok, nyomtatott (könyv, sajtótermékek) és nem nyomtatott ismerethordozók Betűrendes leíró katalógus szerkezete, használata” 21 7. évfolyam: „Könyvtárhasználat:A kézikönyvtár összetételének és tájékozódásban betöltött szerepének megismerése.

A kézikönyvtár jellemző könyvtártípusainak használata szaktárgyi feladatok megoldásához.” 22 Az egyes típusokat már 5. osztálytól lehet tanítani A továbbhaladás feltételei c. részben:” Tudja, hogy milyen könyvtípusok tartoznak a kézikönyvtárhoz. Tudjon információt keresni a segédkönyvekből (szótár, lexikon, enciklopédia) Tudja, hogy az iskolai könyvtáron kívül használhatja a közművelődési (helyett a közkönyvtárat) is, Tudja, hogy hazánk nemzeti könyvtára az Országos Széchényi Könyvtár.” 23 20 U.o218p U.o226p 22 U.o226p 23 U.o230p 21 23 8.évfolyam:”Könyvtárhasználat: Források keresése szaktárgyi feladatokhoz tárgyi katalógusok segítségével A keresett téma kifejezése tárgyszóval, illetve szakjelzettel (A keresés lépéseinek felismerése, gyakorlása) A könyvtár dokumentumainak vagy az internetnek felhasználásával egyszerű informatikai téma feldolgozása, problémafelvetés, forrásválasztás és

feldolgozás segítségével, beszámoló készítése, hivatkozás forrásra” 24 Megjegyzendő, hogy az informatika tárgy órakerete az utóbbi néhány évben csökkent. Ezért nehézséget jelenthet a javasolt könyvtárismereti elemek beépítése. 5.234 Természettudományi tárgyak A Természetismeret, Fizika, Kémia, Biológia és Földünk és Környezetünk c. tantárgyak fejlesztési követelményeiben – bár nem egyforma mértékkel – megfogalmazódik a könyvés könyvtárhasználat, az ismeretszerzés szükségessége. Ezek a követelmények visszatükröződnek az egyes tantárgyak tartalmában, tevékenységformáiban is. Ezen ismeretek elsajátíttatása a szaktanár feladata. A könyvtáros-tanár feladata a szaktanár felkészítése az információs bázis használatára. 5.235 Egyéb tantárgyak Az Ének-zene, valamint a Rajz és vizuális kultúra alig, vagy nagyon általánosan foglalkozik a könyv- és könyvtárhasználat kérdéseivel, annak, ellenére,

hogy mind a kettő esetében lenne létjogosultsága. A testnevelés és sport, Tánc és dráma, valamint Hon- és népismeret modul nem számol ismeretszerzéssel. Ember és társadalom esetében halványan megfogalmazódik a kutatás, mint tevékenység. A belépő tevékenységformák című részben olvashatjuk:” Kutatás (önmagunk, események, helyzetek megfigyelése és elemzése, megismerkedés és interjú szakemberekkel, írásos és szóbeli beszámolók, összegyűjtése, elemzése, rendezése.) Kiegészíthetik: bibliográfia készítése, a tanultak és feltártak vizuális megjelenítése, olvasmány- és eseménynapló vezetése, sajtófigyelés, élménybeszámoló készítése” 25 A Mozgókép- és médiaismeret kis modul a kerettantervben, mégis fontos a szerepe, mert a tantárgy oktatásnak elsődleges célja, „hogy a tanulók felkészültséget szerezzenek a különböző média-szövegekkel kapcsolatban az önálló és kritikus attitűd kialakítására,

és nyitott szemlélettel használják a hagyományos és új médiumokat.” 26 Egészségtan tárgy szintén kis modulként szerepel, itt az ismeretszerzés nem játszik szerepet. Összegzésként megállapítható, hogy a könyv és könyvtárhasználat, ismeretszerzés folyamatának elsajátítása 1-4. évfolyamban elsősorban a Magyar nyelv és irodalom, 5-8 évfolyamban szintén a Magyar nyelv és irodalom tantárgyban történik, utóbbinál elsősorban a magyar nyelv keretében. Megemlíthetjük még az Informatika, valamint a Mozgókép és médiaismeret. A természettudományos tantárgyaknál a legfontosabb ismeretek a megfelelő helyen integrálva találhatók Valamennyi esetben megoldatlan marad az órakeret kérdése. Nincs központi szabályozás Az órák megtartásának tárgya helyi alku kérdése. Emellett az egyes iskolai könyvtárak anyagi helyzete és forrásközpontúsága sem mindenütt megoldott. 24 U.o231p U.o369p 26 U.o372p 25 24 Nem a

legszerencsésebb, hogy a könyv- és könyvtárhasználatra nevelés rendkívül erőteljesen kapcsolódik a Magyar nyelv és irodalomhoz. Ugyanis azt az érzést kelti, hogy nevezett ismeretek tanítása elsősorban a humán tárgyak esetében fontos Ezzel szemben köztudott, hogy a természettudományos ismereteknél nagyon is lényeges a naprakész információ. Nagyon fontos, hogy a szaktanár minden esetben motiválja a tanulókat az ismeretszerzés fontosságára 5.3 Könyvtárismeret tanítása a gimnáziumi oktatásban „A gimnáziumi nevelés és oktatás egyik alapvető célja, hogy a tanulókat összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra nevelje. Tegye képessé őket információk szerzésére, szűrésére és feldolgozására, az információs korban való eligazodásra Követelményeivel ösztönözze a tanulókat a tudásra épülő, önálló élmény kialakítására, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, majd az ezeken alapuló felelős

döntésekre.” 27 5.31 Magyar nyelv és irodalom Az ismeretszerzés bázisa itt is a Magyar nyelv és irodalom. Kitér az ismeretszerzés kérdéseire, bár ezt erőteljesebben a fejlesztési követelményekben fogalmazza meg Foglalkozik a kommunikációs problémákkal is. „A tanulási képességek fejlesztésének fontos területe a kapcsolatteremtés és az együttműködés képességének alakítása a társakkal, a szöveggel: a nyelvhasználat, a gondolkodás, a v iselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése. Feladata másrészt a kognitív képességek tevékenységekben való alakítása, a történeti gondolkodás, a problémamegoldó gondolkodás Szorosan összefügg ezzel a rendszeres könyvtári munka, a különféle információhordozók használata, annak a képességnek az elsajátítása, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk világában, értelmesen és értékteremtően

tudjanak élni az önképzés lehetőségeivel.” 28 9. évfolyam „ Gyakorlottság a j egyzet és vázlat-készítésben, írott szövegről, előadásról. Irodalmi és köznapi témákban ismeretterjesztő, értekező szövegek feldolgozása, az adatok rendszerezése önállóan vagy csoportmunkával. Az iskolában tanult anyag bővítése önálló könyvtári kutatással, különböző típusú dokumentumok ( könyv, folyóirat, videó, multimédia, CD9 kiválasztása, értékelése és felhasználása megadott témában.” 29 10. évfolyam „Különféle tantárgyak feladatainak megoldása változatos közlésformákban és szövegfajtákkal:definíció, magyarázat, kifejtés, osztályozás, összefoglalás. Az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, internet kínálta lehetőségekkel. A megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb

bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása.” 30 11. évfolyam 27 A középfokú oktatás kerettantervei.(Gimnázium)Bp200021p U.o26p 29 U.o29p 30 U.o36p 28 25 „ A hosszabb felkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követelő anyaggyűjtés és válogatás többféle forrásból: jegyzet,vázlat, hivatkozás- és forrásjegyzék készítése. Az ismeretterjesztő ( pl műelemző, művelődéstörténeti, nyelvészeti) irodalom alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés, kiselőadás, hozzászólás formájában.” 31 A legösszegzőbb a 12. évfolyam anyaga, mely a könyvtárhasználati ismeretek meglehetősen széles körét tartalmazza 12.évfolyam „A továbbtanulásra való felkészülés egyéni kutatómunka alapján, nagyobb lélegzetű dolgozat megírása: a könyvtárhasználat, szakszerű anyaggyűjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának

hasznosításával. Önálló tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, pl antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés ( könyvajánlás, könyvismertetés) műfajában” 32 5.32 Történelem A Történelem tantárgy – éppúgy, mint az előző időszakban – igencsak általánosan fogalmazza meg az ismeretszerzés, a könyv- és könyvtárhasználat követelményeit, feladatait. Ez elsősorban a célok és követelmények közül hiányzik, bár a fejlesztési követelmények között már megtalálható, elég hosszan megfogalmazva. „A gimnáziumi történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében jelentősen túllép az általános iskolai szinten. A gimnáziumi tanulmányok végére a tanulóknak ismerniük kell a különböző fajtájú elsődleges és másodlagos források kezelésnek alapszabályait, a tudományos anyaggyűjtés elemeit Alapkövetelmény a tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban,

atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban Járatosnak kell lenniük az internetes keresőprogramokban, és a történelem további társtudományai anyagát hordozó CD-ROM-ok kezelésében” 33 Megjegyzendő, hogy a történelem tanítása nem képzelhető el könyvtári háttér nélkül. Azonban a tárgy óraszáma alacsony ahhoz, hogy osztályszintű könyvtári szakórákon történjen. A tananyag jó része könyvtárakban, levéltárakban található, így csak egyéni módon lehet ezeket a feladatokat elvégeztetni A történelemórai könyv- és könyvtárhasználat a szaktanár feladata. 5.33 Informatika Az Informatika tárgy csak a 9. évfolyamon kap óraszámot A tantárgyban külön- külön tárgyalják – a NAT-ban megfogalmazottakhoz hasonlóan – a számítástechnika és a könyvtárhasználat oktatásának célkitűzéseit. Itt most csak az utóbbiról esik szó *” felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására * a könyvtárra

alapozott önművelés képességének kialakítása 31 U.o41p U.o47p 33 U.o67p 32 26 * a forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése * az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás kialakítása; * a könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai fejlődéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és feldolgozásba; * a f orrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása, és a normakövetés követelményeinek elfogadtatása; * a különböző társadalmi szerepekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint változtatni, és bennük hamarosan tevékenykedni tudó személyek nevelése.” 34 Az itt felsorolt célkitűzések nagyon részletesek, de a

fejlesztési követelményekben aligalig fedezhetők fel. A belépő tevékenységformák között „könyvtárhasználat” címszó alatt a következőket találjuk: - „Tájékozódás a középiskolai könyvtár tér- és állomány-szerkezetében; - Ú jabb könyvtártípusok megismerése látogatással ( tanulmányi kirándulás) vagy közvetett források segítségével; - A tanult dokumentumok rendszerezése információs értékük szerint; - Információkeresés hagyományos és számítógépes forrásokból; - Keresés formai és tartalmi szempontok szerint hagyományos és számítógépes katalógusokban az interneten; - Közhasznú információk keresése hagyományos és elektronikus tájékoztató forrásokban ( pl. kirándulás útvonalának, programjának megtervezése.); - szelektív irodalomgyűjtés és bibliográfia készítése számítógépes adatbázisok felhasználásával különböző témákhoz, tantárgyi feladatokhoz.” 35 Összegezve: A

megtanítandó tevékenységformákat jól összefoglalja a tanterv. Jellegét tekintve összegzés Nem tisztázták azonban talán egetlen iskolában sem, hogy az órákon hogyan osztozik az informatikus és a könyvtáros-tanár. (Kivételesen szerencsés, ahol a két szakot ugyanaz a személy tanítja.) 5.34 Egyéb tantárgyak • Matematika, fizika, Biológia, Kémia, Földünk és környezetünk: elsősorban a szaktanár feladata az ismeretszerzés lehetőségeire rávilágítani. • Az Emberismeret, etika, mint modul, valamint az Első és Második idegen nyelv nem foglalkozik a kérdéssel, s ugyanez a helyzet az Ének-zene, Testnevelés és sport, a Társadalomismeret tantárgyak szintén eltekintenek a könyvtárhasználat kérdésétől. Látszólag ez helyénvaló is, bár nem biztos, hogy egyet kell vele érteni, főleg a történeti részek esetében. • Mozgókép és médiaismeret tantárgy esetében a 8. osztályos ismeretekre építhetünk A tárgy a 11-12.

évfolyamon kap óraszámot, elsősorban a tömegkommunikáció és média 34 35 U.o130p U.o134p 27 • • • • társadalmi szerepével, média-szövegek elemzésével és feldolgozásával foglalkozik. Ehhez az eszközök biztosítása az iskolai könyvtár feladata Összefoglalás: Felmerül a kérdés, hol, hogyan biztosítható a könyvtárhasználati ismeretek oktatására óraszám. Az Oktatási Minisztérium által kiadott segédlet (Kerettantervi segédlet a környezeti neveléshez, a könyvtárhasználathoz és az eészségneveléshez.Bp2001 103 p.) a könyvtárhasználati ismeretanyag tanításához az általános iskolában 45 órát javasol, míg a középfokú képzés első 2 évfolyamán 15 órát a magyar nyelv és informatika tantárgyak keretében. Ehhez javasol még 21 osztályfőnöki órát, vagyis összesen 81 óra fordítható a könyvtárismereti anyag elsajátítására szakórák nélkül. Meg kell jegyezni, hogy téves felfogás, miszerint a

könyvtáros-tanár feladata a szükséges órák kiharcolása. Egyáltalán miért harc ez, ha mindenki tudja, hogy szükség van rá. Kétségtelen tény, hogy baj van a tanítási órakerettel A tanulók figyelme, terhelhetősége véges, tehát nem igazán célravezető, ha még több órával terheljük őket Több próbálkozás is történt már, az óraszámok csökkentésére, de nem volt egy sem eredményes. Ugyanakkor folyamatosan nyomulnak előtérbe az ellenérdekek is ( pl a mindennapi testnevelés), ami nem volna baj, de az oktatási idő tűréshatáraihoz értünk már egy ideje. Inkább lenne kívánatos, hogy mégis adna konkrétabb útmutatást az Oktatási Minisztérium, s talán az érintett tárgyak nem túlzottan sérülnének néhány óra elvesztése miatt, s ezt rugalmas órarenddel meg is lehetne valósítani. Így talán sem a könyvtáros-tanárt nem illetnék ellenséges megjegyzésekkel, sem a testnevelés nem kerülne háttérbe. 6. A

könyvtárhasználati óra 6. 1 A könyvtárhasználati órák tárgya: - A könyv és könyvtár fogalma, szerkezete, felépítése, elrendezése - Tájékozódás a könyvtárban - A tájékoztatás eszközei, ezek megismerése, használatának megtanítása - Az értő olvasás segítése, - Szövegalkotás szóban és írásban, lényegkiemelés - Az önművelés lehetőségeinek felkínálása - Szabadidős programok - Tömegkommunikáció és könyvtár kapcsolata 6. 2 A könyvtárhasználati órák megtartásának feltételrendszere Az iskolai és gyermekkönyvtári munka című részben részletesen szóltunk a könyvtár és iskola összeforrottságáról. Iskola és könyvtár egyszerre jött létre, s a mai napig nem választhatók el egymástól. Az iskolai könyvtár az ismeretszerzés legősibb színtere és forrása Az ismeretbővítés legadekvátabb helye. Egymásra utaltságuk nem kérdőjelezhető meg - Fontos tényező, hogy az iskolai könyvtár forrásközpont. Az

iskolai könyvtár/forrásközpont fogalma az utóbbi 30-40 évben vált ismertté és elfogadottá a s zakirodalomban - A könyvtárban eredetileg könyveket tároltak. Ez így volt évszázadokon keresztül, legfeljebb az elrendezés, a tárolás módja változott - A technikai forradalom a könyvtárakban is változások folyamatát hozta. Világossá vált, hogyha a fejlődéssel, a korszerű információszerzéssel, tárolással, közvetítéssel a 28 - - • • • • • • • • 36 könyvtár lépést akar tartani, ha nem akarja az oktatásban betöltött szerepét elveszíteni, be kell fogadnia a modern, nem hagyományos információhordozókat. A fejlődés, ha némi késéssel és akadozva is, de megindult A hagyományos könyvtárak helyszűkével is küszködtek, s a könyvtárosok nem igazán tudták kezelni az új információközvetítőket. Ma már a könyvtár egyre inkább médiatár, amely a hagyományos és az új funkciókat is megpróbálja

betölteni. A médiatár magasabb szolgáltatási szintet biztosít a könyvtár számára. A döntő változás akkor következik be, amikor a tanulás szervezésében elterjed a csoportmunka, majd az egyéni és az önálló tanulás. Ezekhez a tanulási formákhoz már nem egyszerűen szemléltetőeszközökre van szükség, hanem mindenféle forrásanyagra.”A médiatár átalakul a tanulás szervezésének a helyévé. Ezt az egyéni és önálló tanulásnak megfelelő szolgáltatási fokozatot nevezik tanulási forrásközpontnak.” 36 A szakma legújabb kiadványai részletesen foglalkoznak az iskolai könyvtár/forrásközpont cél- és feladatrendszerével, feltételeivel. Báthory Zoltán megállapítása azért is helyénvaló, mert először világít rá a tanulásszervezés megváltozott szerepére Az iskolai könyvtár funkcióját, tevékenységét napjainkban a legrészletesebben D án Krisztina fejtette ki , melyről a következőkben szólunk: „Az iskolai

könyvtár” „Az iskolai igény szerint és a minőség elvét érvényesítve gyűjti a nyomtatott dokumentumokat /könyv, időszaki kiadvány, tartós tankönyv, segédkönyv, kotta,stb./kívül az iskola kéziratos pedagógiai anyagát / helyi pedagógiai program és tanterv, kísérleti dokumentáció, szervezeti és működési szabályzat, pályamunkák, stb./ és a nem nyomtatott ismerethordozók /diafilm,hanglemez, hang- és videokazetta, írásvetítő transzparens, zenei CD, CD-ROM, számítógépes floppy, multimédia CD, stb/; A gyűjteményen belül kiemelt figyelmet szentel a gyors, naprakész /közhasznú, közérdekű/ információszervezést szolgáló dokumentumtípusoknak /napilap, folyóirat, referensz művek, számítógépes adatbázisok/; Egységes gyűjteményét hozzáférhetővé teszi a tanulók és a pedagógusok részére, és biztosítja a különböző információhordozók használatához szükséges technikai eszközöket. Gyűjteményéből – az

igényeknek és lehetőségeinek megfelelően – letéteket helyez el az iskola különböző helyszínein; Felhasználja a könyvtári rendszer szolgáltatásait / könyvtárközi kölcsönzés/ és a hálózatokon hozzáférhető szöveges és egyéb forrásokat; Lehetőséget ad a különböző dokumentumok másolására, sokszorosítására, új oktatási anyagok összeállítására /oktató csomag, új dokumentumok előállítására /hang- videofelvétel, fotófelvétel, internetről letöltött tartalmak, stb./; Gyűjteményét feldolgozza az érvényes könyvtári szabályok szerint, információs tartalmukról sok-szempontúan, gyorsan, pontosan visszakereshető adatbázist épít lehetőség szerint számítógépes könyvtári program adatbázisból letölthető rekordok felhasználásával; Tájékoztató feladatai ellátásához saját eszközein kívül felhasználja a helyi, regionális illetve világméretű hálózaton hozzáférhető hazai és külföldi OPAC-okat

és egyéb információs forrásokat; Gyűjteményein, eszközein és tájékoztató forrásain alapuló szolgáltatásaival kielégíti az iskola tevékenységéből eredő információs igényeket; Báthori Zoltán:Tanulók, iskolák, különbségek. Bp Tankvk,1991216-217p 29 • • • • Kielégíti a pedagógusok alapvető szakirodalmi és információs igényeit saját gyűjteményével és más könyvtárak regionális és országos információszolgáltató intézményeinek ez irányú szolgáltatásainak közvetítésével, segíti őket új oktatási anyagok összeállításában, elkészítésében; Pedagógiai aktivitással központi helyet tölt be a nevelőtestülettel szoros együttműködésben a tanulók információszerző, -kezelő, kommunikációs képességeinek megfogalmazásában és fejlesztésében, a kívánatos olvasási, tanulási szokások kialakításában; Közreműködik a könyvtárhasználatra nevelés helyi pedagógiai programjának,

tantervének kidolgozásában Eszközeivel megalapozza a tanulók könyvtárhasználatra nevelését. felkészíti őket a korszerű könyvtári információs technikákra; Az iskola nyitott kommunikációs centrum, demokratikus fórum, amely lehetőséget ad a könyvtárhoz kapcsolódó programok megszervezésére a diákok öntevékenységére. Szocializációs szerepe különösen fontos a társadalmi szempontból hátrányos helyzetű településeken, népességi körzetekben.” Dán Krisztina az iskolai könyvtár funkció- és feladatrendszerét nagyon alaposan tárja fel. Ebben a fejtegetésben fontos szerepet kap a könyvtár használtatása, s ehhez kapcsolódnak a könyvtár szolgáltatásai. Többek között: • egyéni és csoportos helyben használat, • a könyvtári állomány kölcsönzése, • tájékoztatás, olvasószolgálat, • az önálló ismeretszerzésre, olvasásra, könyvtárhasználatra nevelés egyéni és csoportos formái 37 • a tartós

tankönyvek illetve segédkönyvek gyűjtése, nyilvántartása, kezelése, kölcsönzése. • Számítógépes informatikai szolgáltatások. Az iskolai könyvtár két nagy tevékenységi köre: • A mindenkori tevékenységhez szükséges anyagi-tárgyi feltételek biztosítása ( a megfelelően gyűjtött és feltárt dokumentumok összessége). • A gyűjtemény rendelkezésre bocsátásának különféle formái, módjai, a különféle szolgáltatások. • A szolgáltatások közül a könyvtárhasználati ismeretek oktatását az önálló ismeretszerzésre, olvasásra, könyvtárhasználatra nevelés jelenti. Külön hangsúly illeti az egyéni és csoportos megnyilvánulási formákat. • A könyvtárhasználati ismeretek oktatása az alapfokú és középfokú oktatásban részt vevők teljes körét érinti. A könyvtárhasználati oktatás egyéni és csoportos formában történik, s ez a könyvtáros, a könyvtáros-tanár feladata. • Fontos hangsúlyozni, hogy

nemcsak a személyi, hanem a tárgyi feltételek biztosítása is szükséges (Jól feltárt állomány, megfelelő alapterület/ ahol kb. 30 tanuló elhelyezhető, s rendelkezésre állnak a tanuláshoz szükséges eszközök) • Az iskolai könyvtár csak könyvtár legyen. Ne használják más célokra (pl más tantárgyak oktatása,gyűlések helyszíne, iskolaorvosi rendelő) • Rendelkezzen a könyvtár minden,a használathoz szükséges eszközzel, rendelkezzen számítógépekkel – internettel, sőt belső használatú intranettel – hogy könnyebb legyen az információszerzés. 37 Kovács Mária szerint ide tartozik az egyéni használóképzés is, s ebben teljesen egyet érthetünk vele. I.m:Kovács Mária:A könyvtárhasználati ismeretek oktatása, Szombathely,200135p 30 • • A pedagógusok legyenek felkészítve a könyvtár használatára. (Alapvetően legyenek tisztában a könyvtári állomány szerkezetével, az ETO szerinti elrendezéssel, az

információszerzés ismereteivel. Optimális esetben a könyvtári órákat a könyvtárban tartjuk. Előfordulhat, hogy nem feltétlenül szükséges a könyvtári háttér. Többnyire azonban a könyvtári háttér szélesebb választékot kínál, valamint lehetőséget ad a könyvtári ismeretek gyakorlására Abban az esetben, ha azonos dokumentumokból dolgoznak, pl. Helyesírási szabályzat, akkor ez a tanteremben is megoldható. 6.3 A könyvtárhasználati órák céljai - Nemcsak a tantárgyi órákon, hanem a könyvtári órákon is célrendszert kell megvalósítani. - Hagyományosan a következő célokat szoktuk megfogalmazni: • oktatási, • nevelési, • képzési A könyvtárhasználati órákon a többkönyvű oktatás dominál. Biztosítja az az olvasóvá nevelés és az önművelés kiindulási pontjait. A könyves környezet jobban motiválja a tanulókat Megtanulják a kézikönyvek célszerű, változatos használatát, s a gyűjtő, szövegértő,

szövegelemző munka is korszerűbb lehet. A könyvtári órákra is komplex célokat fogalmazunk meg. Általában témakörökben gondolkodunk, majd a témakörök céljait részekre bontjuk Arra is figyelni kell, hogy az egymásra épülő célokat korosztályosan is fogalmazzuk meg, s mindig megjelöljük a konkrét, órai célokat is. • Oktatási cél: fogalmak, dokumentumok, eszközök értelmezése, felhasználásának megtanítása • Nevelési cél: az írott betű, a könyvek, könyvtárak értékei; a könyvek által közvetített értékek tisztelete; a használat rendszerességének felismerése; kapcsolódás az órai nevelési célokhoz (pl. Történelemóra – Mátyás uralkodásának értékelése és a humanizmus értékei, a király könyvtára, műveltsége könyvek használata) • Képzési cél: a képességek kibontakoztatása, jártasság, készség szintjének elérésére törekszünk. ( Kikeresünk, válogatunk, megértünk adott szöveget, rendszerezzük

és felhasználjuk a megszerzett ismereteket) - Konkrétabban is megfogalmazhatjuk: pl. az óra témája A kézikönyvek alaptípusainak megismerése és használata. Ekkor a célok a következők lehetnek: Oktatási cél a kézikönyvek három fő csoportjának megismerése ’szótár, lexikon, enciklopédia’, főbb jellemzőik, a bennük való tájékozódás elsajátítása; nevelési cél az önművelés igényének felkeltése, könyvtárhasználatra szoktatás, egymás munkájára való odafigyelés; képzési cél a kézikönyvekben való tájékozódás gyakorlatának kialakítása, a néma, értő olvasás fejlesztése, problémamegoldás. 6.4 A könyvtári órákon használható eszközök, szemléltetés • • • Legfontosabb eszköz a könyv és mellette minden olyan dokumentum, amely könyvtári rendszerben, szakszerűen elhelyezve a polcokon rendelkezésünkre áll Szemléltethetünk dokumentumegységet, Idézetet olvashatunk fel a könyvből, Képet mutathatunk

belőle, 31 • • • • • • • • • • • • • - Szövegértésre kijelölhetünk egy-egy részt Fontos a hanghordozókkal való szemléltetés Egy vers meghallgatása, Ismeretközlő szöveg Zene Dalszöveg művészi előadásba Képtechnika is lehet a szemléltetés eszköze egy-egy kép egy-egy vetített kép egy-két jelenet filmből vagy DVD-ből jelenet mozgófilmből AV dokumentum, Számítógép segítségével megjeleníthető bármilyen ismeret Lehetnek egyszerű szemléltető eszközök: szókártya feladatlap, applikációs képek Időszalag, térkép, atlasz, A szemléltetésnek helyes arányai vannak. Nem lehet egy könyvtárhasználati óra csupa szemléltetés Mindig akkor és annyit mutassunk, amikor és amennyi motivációs eszközként szerepet kap, teljesebbé, gondolatébresztővé teszi az óránkat Ebből következik, hogy nem mindegy, hogy milyen korosztálynak mivel szemléltetünk, s nem mindegy, hogy milyen óratípusoknál hogyan

szemléltetünk. A szemléltetést éppúgy meg kell tervezni, mint magát az órát ( az óra része). Tudni kell, hogy hány fős tanulócsoport vesz részt az órán. Tudni kell, hogy mi az óra témája, milyen korosztály. Milyen módszerek dominálnak az órán. Csoportosan oldanak meg feladatokat vagy egyéni munka az óra gerince, esetleg frontális a módszer. A témára szeretnénk az osztályt ráhangolni, vagy éppen az összefoglalás eleme. Maga a könyvtár, mint egyetlen nagy szemléltető eszköz, miliő, körül veszi a tanulókat. Hiszen jól tudjuk, hogy nem mindegy az sem, hogy hol tartjuk a könyvtárhasználati órát Nem is kérdés, hogy a könyvtárban. Az óra tartalmától,jellegétől függ, hogy a könyvtár „csak” háttér, vagy bizonyos elemei kiemelten segítik az ismeretszerzést. 32 7. A könyvtárhasználati órán alkalmazható módszerek Falus Iván szerint „az oktatási módszerek az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő

összetevői, a tantárgy és a tanuló tevékenységének részei,amelyek különböző célok érdekében eltérő stratégiákba szerveződve kerülnek alkalmazásra.” 38 Az egyes oktatási módszerek közül nem mindegyik használható a könyvtárhasználati oktatás során. Azonban nem is annyira speciális módszerekről van szó, amelyek csak és kizárólag a könyvtárhasználati órákon lehetnének alkalmazhatók. Sőt, nem is olyan módszerek, amelyek a tantárgyi oktatásban csak ritkán vagy alkalmanként kerülnek sorra. Inkább olyan módszerekről van szó, amelyek a könyvtárhasználat oktatása során is alkalmazhatók. Az előadás „Az előadás olyan monologikus szóbeli közlési módszer, amely egy-egy téma logikus, részletes, viszonylag hosszabb ideig tartó kifejtésére szolgál. Általában magába ötvözi az elbeszélés és a magyarázat elemeit” 39 Ez a módszer általában a felsőoktatásban és a felnőttoktatásban indokolt. Az általános

iskolában csak kivételesen és ritkán van létjogosultsága, s akkor is figyelembe kell venni a tanulók életkorát. Könyvtári órán ritkán érdemes előadást tartani. Általában olyankor célszerű előadást tartani, amikor a téma sokrétű, vagy az anyag más forrásból nem elérhető. Ekkor se legyen 15-20 percnél hosszabb. Ilyen téma lehet: a művelődéstörténet, könyvtártörténet. A magyarázat Feltétlenül gyakrabban alkalmazott módszer az előadásnál. A magyarázat „ olyan monologikus tanári közlési módszer, amellyel törvényszerű összefüggések, szabályok, tételek, fogalmak megértését segíthetjük elő.” 40 Leggyakrabban 10-18 éves fiataloknál alkalmazhatjuk eredményesen. A magyarázat akkor lehet hatékony és eredményes, ha illusztrációkkal színesítjük. A könyvtári órákon minden esetre gyakrabban fordul elő, mint az előadás. A magyarázat mindig építsen a tanulók korábbi ismereteire. Pontosan és világosan

fogalmazza meg a cé lokat A célmegjelölés és a megfelelő példák bemutatása mellett a szemléltető eszközök megfelelő kiválasztása és alkalmazása teszi világossá a tanári magyarázatot. Az elbeszélés „ Olyan monologikus szóbeli közlési módszer, amely egy-egy jelenség, esemény, folyamat, személy, tárgy érzékletes, szemléletes bemutatására szolgál.” 41 Az elbeszélés az előbbi módszerektől abban tér el, hogy rövidebb. Az információközlés az alapvető célkitűzés. Általában alsó tagozatban célravezető 38 Didaktika: elméleti alapok a tanítás tanulásához. Szerk Falus Iván Bp:Nemzeti Tankvk1998p283 U.o286p 40 U.o290p 41 U.o295p 39 33 Tanulói kiselőadás „A tanulók kiselőadásai olyan monologikus módszernek tekinthetők, amelyben az összefüggő közlés nem a tanártól, hanem a tanulótól származik.” 42 Elsősorban felső tagozatban lehet eredményes, bizonyos tantárgyak esetében. Könyvtárhasználati órán

érdekes lehet pl egy-egy lexikon, enciklopédia bemutatásánál Nem lehet csak feladatként kiadni, mert komoly tanári előkészítést, kutatómunkát igényel. Ne legyen hosszabb 10-15 percnél. Fontos, hogy a téma felkeltse a figyelmet, s olyan tanuló mutassa be, akinek előadása élményszerű, leköti a hallgatóságot, s új információkkal szolgál az osztály számára. Nagyon ügyeljünk arra, hogy a megbízott tanuló kiselőadása ne maradjon el, mert ez a későbbiekben negatívan motiválhatja a tanulókat. A megbeszélés „A megbeszélés (beszélgetés) dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek során a tanulók a pedagógus kérdéseire válaszolva dolgozzák fel az anyagot.” 43 Minden korosztályban ez a legkedveltebb, leggyakrabban alkalmazott módszer. Akkor eredményes, ha: • a gyerek jó előismeretekkel rendelkezik, • érdeklődés mutatkozik a téma iránt, • a téma önmagában is érdekes, élményszerű, • a légkör oldott,

kötetlen, • lehetőség szerint mindenki bekapcsolódik az elbeszélésbe. • A tanár határozottan és rugalmasan irányítja a megbeszélést, • Nyilvánvalóan kiemeli a beszélgetés konstruktív elemeit. Ez a módszer alkalmas a kommunikációs készségek fejlesztésére. Éppen ezért nagy felelősség nehezedik a t anárra, hogy hogyan állítja össze a kérdéseket. Figyel arra, hogy a k érdések a tanulók életkorának megfelelnek-e , értelmi színvonalukhoz illeszkedik-e, fejleszti-e a tanulók önálló gondolkodását. A módszer arra is alkalmas, hogy értékelje a tanulók visszacsatolását, az adott válaszokat. A visszacsatolás része, hogy a hibás válaszokat javítjuk, s értékeljük a tanulók aktív részvételét, helyes válaszait. Szemléltetés „A szemléltetés ( demonstráció, illusztráció) olyan szemléletes oktatási módszer, amelynek során a tanulmányozandó tárgyak, jelenségek, folyamatok észlelése, elemzése történik.” 44

Egyik legősibb oktatási módszer, amelyet ma is alkalmaznak. Szerepe jelentős a természettudományokban, a művészetekben, a zene, az idegen nyelvek oktatásában Eredményességét néhány tényező megléte feltételezi: • Kapcsolódnia kell a régebbi anyagrészekhez, • Minden tanuló legyen képes követni a szemléltetés folyamatát, 42 U.o296p U.o296p 44 U.o303p 43 34 • • A lényegkiemelés elengedhetetlen, A tanulók aktív résztvevők legyenek. A szemléltetés általában tanári közléssel kezdődik, mintegy a lényegre irányítva a figyelmet. A kooperatív oktatási módszer – csoportmunka „A tanulók (4-6 fős) kis csoportokban végzett tevékenységén alapul. Az ismeretek és az intellektuális készségek fejlesztésén túl kiemelt jelentősége van a szociális készségek, együttműködési képességek kialakításában.” 45 A csoportmunka során a tagok között kölcsönös függőség, ellenőrzés és felelősség alakul ki, ahol

a tanulók ugyanúgy felelősek egymásért, mint a sajátjukért. Egyik legfontosabb kérdés a csoportok kialakítása. Különböző szempontokra kell odafigyelnünk, pl a tanulók tanulmányi szintje, érdeklődésük, speciális képességeik ( jól olvas, gyorsan ír, ügyesen keres, kiválóan rajzol, tud irányítani) A könyvtárhasználati órán egyik leggyakrabban alkalmazott módszer a csoportmunka. Legszívesebben különböző képességű gyermekekből alkotják meg a csoportokat Nyilván odafigyelünk, hogy a feladat feleljen meg a gyerekek felkészültségének A könyvtárban azért optimális begyes csoportokat szervezni, mert a gyerekek tudnak egymásnak is segíteni, és közben egyéni feladatokat is megoldanak. Újabban a csoporton belül is szokás kiscsoportokat szervezni. A hagyományos csoporton belül két-három fő még külön is összedolgozhat, s kisebb csoportok munkája a hagyományos csoportban összegződik. A csoportmunka szervezésének

gyakorlati kérdései: * „a csoportmunka tartalmi és hangulati előkészítése frontálisan; * a csoportfeladatok kiosztása, vagy a választás lehetővé tétele, vagy a csoport által önállóan meghatározott feladat rögzítése; * az együttes munkára, rendelkezésre álló idő meghatározása, Csoportos tevékenység a pedagógus ( vagy könyvtáros!) igényelt vagy kezdeményezett segítségével, s csoportokra célzott hatásrendszerrel ( történik) vagy éppen a csoportok közötti konzultációval; • a csoportmunka befejezése; • a csoportmunka frontális munkaformában történő beszámolói, kiegészítések, viták – közben a m indenki számára szükséges és tartalmak rögzítése ( szükség esetén tanári irányítással) az egyes csoportokhoz kapcsolódva a munka szöveges szóbeli értékelése, a megoldás tartalma, színvonala mellett az együttműködés jellegére is kitérve.” 46 A jól szervezett csoportmunka sikerélményt jelent a

résztvevők számára. Fejlődik a gyerekek kommunikációs képessége, megtanulnak egymásra figyelni, jártasságot szereznek az önálló ismeretszerzésben, könnyen eligazodnak a könyvtárban, megtanulják az idővel való gazdálkodást. A szimuláció, szerepjáték, játék 45 46 U.o308p U.o384p 35 „ A szimuláció, szerepjáték és a játék olyan oktatási módszerek, amelyekben a tanulók tapasztalati tanulás révén fogalmakat, eredményeket, jelenségeket sajátítanak el, tevékenységeket gyakorolnak be.” 47 A könyvtári órán is lehet játszani. Lehet rejtvényt fejteni, játékos nevű csoportelnevezéseket választani vagy vetélkedni. A módszer segítségével megszerzett ismereteket gyakorolunk. A gyerekek körében rendkívül népszerű módszer. A jól megválasztott módszereken a könyvtári óra sikere múlik. A csoportmunka mindig időhöz kötött legyen Ezt a feladat megjelölésekor közölni kell a csoportokkal Mindig legyen idő a

csoportok munkájának meghallgatására és értékelésére. Érdekeltté kell tenni a csoportokat abban is, hogy egymás munkájára is odafigyeljenek. Ezért a csoportok a beszámolók meghallgatásakor még vetélkedőjellegűen ellenőrző kérdéseket kaphatnak a másik csoport munkájából, s ez is hozzájárul az értékeléshez. Még izgalmasabbá válhat a könyvtári óra. 8. Órák a könyvtárban „ Az oktatás alapvető, de nem kizárólagos szervezeti formája a mai magyar iskolában a tanítási óra.” 48 A mai modern pedagógiai gondolkodásmód szerint a hagyományos, óra-centrikus felfogás mellett egyre inkább teret hódít a téma-centrikus felfogás. Ez azt jelenti, hogy tartalmi egységekben határozhatjuk meg az óra funkcióját, az elérendő követelményeket, a feldolgozandó ismeretanyagot, az alkalmazandó módszereket, a felhasználható segédleteket Ezzel máris bekapcsolódunk a tematikus tervezés folyamatába. Báthory Zoltán Burns amerikai

pedagógus kutatásaira hivatkozva ismerteti a t anórai kutatás fogalmi rendszerével kapcsolatos kérdéseket. 49 E szerint a tanulásszervezés logikailag azt írja elő a tanárnak, hogy a tanulásszervezést folyamatában tekintse át. Burns szerint a tanórai kutatás rendszerének két dimenziója van: - tanári döntések, - tanári tevékenységek. A tanári döntéseknek 3 szintjét különbözteti meg: Az első szinten a tanév elején hozott, az egész tanévre meghatározó döntések szerepelnek, pl. • a tanítandó tartalom, • az elsajátítandó követelmények, • a tanulók csoportosításának módja stb. A második szint a rövidtávú tervezéshez tartozó döntések és tevékenységek köre,melyek hatékonyan befolyásolhatják a tanulás eredményét. * pl. a célok, a tanítási követelmények tisztázása, * a módszerek, szervezeti formák kiválasztása, * a tanultak felidézése, * ismeretközlés, gyakorlás, * a tanulók ellenőrzése,

értékelése. A harmadik döntési szinthez tartoznak a tanórán, a tanítás közben hozott ún. interaktív döntések, amelyeknek a tanítás-tanulási folyamatot fenntartó, a tanulók részvételét, aktivitását biztosító tanulásszervezési és kommunikációs képességek felelnek meg. Kedvező esetben a 47 U.o309p U.o357p 49 L.előbb, 177-178p 48 36 tanórán hozott interaktív döntések megfelelnek a tanítási-tanulási folyamat egészére vonatkozó, korábban hozott döntéseknek, ha nem, akkor szükséges az egész tervezés felülvizsgálata. A tanórai kutatások területén hasonló rendszert dolgozott ki Falus Iván, aki szerint „A tanórai munkát 3 jellegzetes szakaszra osztják a kutatók: - a tanóra előtti tervezés-felkészülés, - a tanóra végrehajtása, és - a tanóra utáni értékelés. Az egyes szakaszokkal pedagógusi tevékenységek ( döntés, végrehajtás, elemzés) feleltethetők meg. Mindegyik szakaszhoz három tevékenység

rendelhető, de a tervezésben a döntés, az interaktív szakaszban a végrehajtás, az értékelő szakaszban pedig az elemzés a domináns tanári tevékenység.” 50 „Az óratípusok helyett megjelent a szakirodalomban az óramodell fogalma, amelynek az a lényege, hogy az órák menetének megtervezésekor az ismert didaktikai feladatok mellett jelentősnek kell tekinteni, hogy az óra milyen sajátos szerepet játszik a tanítási-tanulási folyamatban, hogy milyen tanítási-tanulási eszközrendszer áll rendelkezésre, hogy a tanulók aktivitásának kiváltására milyen lehetőségek kínálkoznak.” 51 9. Könyvtárhasználati órák bemutatása A következőkben néhány könyvtári órát mutatunk be. Valamennyit a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola nappali és levelező tagozatos hallgatói tervezték, és valamennyit a gyakorlatban is tesztelték. Néhányról videó felvétel is készült Ezeket mellékletként tervezzük közzétenni Úgy

gondoljuk, hogy a jövő könyvtáros-tanárainak lényeges útbaigazítást jelentenek ezek a könyvtárban tartott órák. Témájukat tekintve igyekeztünk valamennyi témakörben válogatni. Arra is figyeltünk, hogy ezen órák a könyvtárhasználati tudnivalók mellett valamely tantárgyi anyaghoz is kapcsolódjanak. Döntően alsó tagozatosok számára tervezett órák, de néhány felső tagozatos és gimnáziumi tanóra is található köztük. 50 51 U.o178p Nagy Sándor elméletére hivatkozik Falus Iván. im36p 37 A továbbiakban közölt tanítási óratervezetek mind bemutatásra kerültek. Elsősorban a tervezet menetét, az órák leírását, s valamelyest a feladatokat tudjuk közölni, esetleg mellékletként látható majd az eredeti tervezet is, ami azért érdekes, mert hallgatóink ezernyi ötlettel, nagy gonddal, játékos kedvvel tervezték a feladatokat. 1. A betűrendes leíró katalógus Könyvtárhasználati óra Helyszín:Kölcsey Ferenc

Református Tanítóképző Főiskola Gyakorlóiskola Könyvtára 52 Osztály:6. Tanít: Lénárt Timea 4/11. csoport Az óra anyaga: A könyvtári katalógus A katalóguscédula legfontosabb adatai A leíró betűrendes katalógus és használata Célok és feladatok: A tanulók megismertetése a katalóguscédula legfontosabb adataival A besorolási rendszavak ( szerző, cím) kijelölése és gyakoroltatása Gyakorló feladatok a katalógus használatához Új ismeretek szerzése, alkalmazása, gyakorlása Időkeret:2x45 perc Az óra menete S zervezési mód, módszer Eszköz I. Előzetes ismeretek felidézése Ki tudná megnevezni a könyvtári könyvek két fő csoportját? frontális (ismeretterjesztő, szépirodalmi) Milyen könyvtárak tartoznak a csak helyben használhatók közé? (kézikönyvek) Minek alapján rendezzük el a szépirodalmi műveket a szabadpolcon? Szemléltetés (betűrend) könyvtári ABC Applikáció Figyeljétek meg a táblán a következő példákat!

Tudnátok-e Szabályokat kapcsolni hozzájuk? 1. a=á; o=ó stb A rövid és hosszú magánhangzók azonos betűnek számítanak. applikáció 2. cs= c+s frontális A kétjegyű mássalhangzókat betűnként értelmezzük. beszélgetés Kivétel:sz szemléltetés 3.Fekete Gyula Fekete István Ha a családnév megegyezik, a keresztnevet kell figyelembe venni. 52 Továbbiakban:KFRTKF 38 4. Eric Kästner Külföldi szerzőnél a családnevet előre kell helyezni. 5. Csutak és a szürke ló A Pál utcai fiúk A könyv címében a címkezdő határozott névelőt nem vesszük figyelembe. 6. Gádonyi Géza:Egri csillagok Ida regénye A láthatatlan ember Ugyanazon szerzőnek a könyveit a művek címe alapján is betűrendbe rakjuk Hogyan történik az ismeretterjesztő művek elrendezése? (témájuk, a tudományágak és szakágak alapján) Pl. természettudományok, művészetek A táblán látható két jelzetről mit tudnátok elmondani? A76 894 A76 (A76= szépirodalmi mű,

894/A76= ismeretterjesztő mű raktári jelzete II.Új anyag A betűrendes leíró katalógus bemutatása, használatának gyakorlati elsajátítása Mi minden segítségével tudtatok eddig eligazodni a könyvek között? ( feliratok, betűrend,raktári jelzetek) A mai órán a könyvtári betűrendes leíró katalógussal ismerkedünk. Keressétek meg a Magyar értelmező kéziszótárban a katalógus szó jelentését! (katalógus=könyvek, műtárgyak rendszeres jegyzéke) 774.o l h6 Címszó Miből áll a könyvtári jegyzék, katalógus? (katalóguscédulákból) Hogyan néz ki ez a cédula? Mutassátok fel! Előzetes ismeretek felidézése Továbbiakban a táblán két könyv katalóguscéduláját fogjátok látni. Mielőtt megtekintenétek, ismételjük át, hogy melyek a könyvnek azon Részei, amelyek a legfontosabb adatokat tartalmazzák? A könyv részeinek felsoroltatása ( címlap, kolofon). Olvassunk céduláról! A legfontosabb adatok felsoroltatása:raktári jelzet

szerző cím Leolvastatás mágneses tábla Raktári Jelzet Bemutatjuk a két könyvet frontális munka szótár használat A keresés sel elsőnek elkészült tanuló felolvassa a szó jelentését. Egyéni munka Minden tanuló csoport asztal án a létszámnak megfelelő számú cédulát helyeztünk el. frontális szemléltetés applikáció könyvek 39 Kiadási adatok: a kiadás helye a kiadó neve a kiadás éve terjedelmi adatok:lapszám =pagina méret = cm Mi a mű raktári jelzete? Ki a mű szerzője? Mi a mű címe? Hol jelent meg a könyv? Melyik kiadó adta ki? Melyik évben jelent meg? Hány lapból áll a könyv? Hány cm a könyv gerincének magassága? Vegye kézbe most mindenki a katalóguscédulát! 1. csoport: Olvassátok le a katalóguscédulátokon található raktári jelzetet és a szerző nevét! 2. csoport: Soroljátok fel a címeket! 3. csoport: Ismertessétek a kiadási adatokat! 4. csoport:Ismertessétek a terjedelmi adatokat! m egbeszélés

differenciált csoportmunka katalóguscédulák De valóban a könyv legfontosabb adatait tartalmazzák-e a katalóguscédulák? Ellenőrizzétek! Minden csoportból két tanuló keresse meg a + jellel ellátott katalógus- + jelű könyvek cédulákhoz tartozó könyvet! ellenőrzés Azonosítsátok a katalóguscédulák és a könyvek adatait! -----------------------------------------------------------------------------------------------------------Hogyan lesz a katalóguscédulákból katalógus? frontális ( elrendezzük őket a katalógusdobozokban) visszacsatolás Minek alapján rendezzük a katalóguscédulákat? (szerzők neve, címük, sorozatok címe szerint) egyéni munka E három rendezési elv alapján készül el a leíró betűrendes katalógus. Ki tudná a katalógusdobozok feliratai segítségével felsorolni a betűrendes leíró katalógus fajtáit? ( szerzői, cím szerinti, sorozati) Készítsetek ti is katalógust! differenciált 1. csoport- szerzői katalógus

csoportmunka rendezzétek a cédulákat a szerzők neve alapján! 10 db cédula 2. csoport – cím szerinti katalógust csoportonként Rendezzétek a cédulákat a címük alapján! 3. csoport – sorozati katalógust Rendezzétek a cédulákat a sorozatcímek alapján! 4-5. csoport A ti feladatotok, hogy egészítsétek ki az óravázlatot! --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Mutassátok be az elkészült katalógusokat! Olvassátok fel a kiegészített vázlatot! Egyetértenek-e a többi csoport tagjai a kiegészítésekkel? A tanulók bevonáHa igen, írják be a saját vázlatukba! s a az értékelésbe. Addig a 4. és 5 csoport tagjai az asztalukon lévő két-két könyvről Páros munka Írjanak katalóguscédulát! 2 db könyv 40 2 db üres Katalóguscédula ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Értékelés Mellékletként a

feladatlapok! 2. Katalógusok Tanít:Kiss Ildikó Osztály:5. Tanítás helye:Irinyi János Általános Iskola Tananyag:Katalógusok – A könyvtári tájékoztatás eszközei Feladatok: - Oktatási: A könyvtár egyik legfőbb tájékoztató eszközének típusai és használata. A katalóguscédulák adatai és a katalógusba való besorolásuk rendje - Nevelési: Önálló munkára és csoportmunkára nevelés. A katalógus használata a mindennapi könyvtárhasználat során A katalógus jelentőségének tudatosítása - Képzési: feladat-megoldási készség fejlesztése. Megfigyelő, összehasonlító, elemző képesség fejlesztése. A kifejezőkészség fejlesztése a szakszókincs használatával Jártasság fejlesztése az önálló szövegfeldolgozásban (lényeglátás) Szemléltetés: katalóguscédulák, feladatlap, a könyvtár katalógusai ( szerző, cím, sorozati) szókártyák Eszköz- és anyagigény: feladatlap, könyvtár katalógusai. Táblakép

Óratípus:Gyakorló IDŐ 2 p. 5 p. 1 p. 5 p. AZ ÓRA MENETE MEGJEGYZÉS Óraszervezés: Eszközök bekészítése. Becsengetés előtti Applikációs képek, katalógusok, könyvtárosi munka. katalóguscédulák, illetve feladatlapok előkészítése. Motiváció Azt, hogy mivel fogunk a mai órán foglalkozni, a Könyvtárosi közlés rejtvényből megtudhatjátok Ahhoz, hogy eljuss a megoldáshoz, lóugrásban kell haladnod a betűhálóban a megadott helyről, illetve betűtől. Táblán a rejtvény. Akinek sikerült a rejtvényt megfejteni, kérem, jelentkezzen. Megfejtés:katalógus Célkitűzés A mai órán tehát a könyvtári katalógusokról tanult ismereteiteket fogjuk átismételni. Ismétlés Mi az a katalógus és mire használható? A gyerekek válaszolnak. 41 Válasz: Egy-egy könyvtár állományát képező dokumentumokról készített rendezett jegyzék. Ez a fogalom meghatározás felkerült a táblára. Milyen típusú katalógusokról beszélhetünk?

Válaszok: betűrendes szerzői, cím, sorozati. A könyv tartalma alapján: szakkatalógus, tárgyszó katalógus Ezek a katalógustípusok felkerülnek a táblára. 25 p. Főrész Az óra további részében csoportokban fogunk dolgozni. Jelöljük ki a csapatokat! (1,2,3-as csoportok) A csapatszámok felkerülnek az asztalokra. Minden csoportnak kiosztom a feladatlapot, amelyen majd dolgozni fognak. Minden csoport kezdje el megoldani az első feladatot! Döntsétek el az állításokról, hogy igaz vagy hamis! Ha mindenki kész, ellenőrizzük! Egy gyerek mondja a megoldásokat. A többi javít! Ahhoz, hogy teljesen jól tudjuk használni a könyvtári katalógusokat, ismerni kell a könyvtári ábécét. Ismételjük át, mit tanultunk a könyvtári ábécéről. Erre a feladatlapot használjuk. Oldjátok meg a feladatlap 2. feladatát! A gyerekek dolgoznak. Ellenőrzés: Ki fogalmazná meg a szabályokat? Minden csoportból egy tanuló felolvas egy szabályt. Aki nem ehhez

hasonló szabályt fogalmazott meg, javítsa! Kinek lett hibátlan? Most minden csoport kap egy könyvet, és a könyv alapján pótolja a céduláról kimaradt adatokat. A hiányos cédulát a 3. feladatban találod meg Kezdj hozzá! Ellenőrzés: Most én mondom, hogy a vonalakra mit kell pótolni. Válaszok:Macska, Athaeneum.2000, ISBN 9639471-62-3 Ezeket az adatokat kellett pótolni. Kinek lett mindegyik hibátlan? Egyéni értékelés! Csapatok kialakítása. A könyvtáros kiosztja a feladatlapokat. A könyvtáros közlése. H a kell, a könyvtáros ellenőrzi a munkát. Ha szükséges, a könyvtáros javít. Könyvtáros közlése. A könyvtáros megadja a válaszokat. Az előző feladat kapcsán elevenítsük fel, milyen Adatok találhatók egy katalóguscédulán. A feladatlapon írd is mellé nyíllal! 42 A katalóguscédula adatai:raktári jelzet, szerző neve, születési adatai, cím, illusztrátor, kiadásjelzés ,kiadás helye, kiadó neve, kiadás éve,

oldalszám, gerincmagasság,ISBN szám, kötés, ár, szakjelzet, tárgyszó. Az ismétlés után használjuk is a katalógust. Segítséget nem adok hozzá. Minden csoport más-más feladatot kap. 1. csoport: Megnézi, található-e 3 példány az Egri csillagokból + megkeresik, hogy a Mi micsoda sorozatnak hány db kötete van meg A könyvtárban. 2. csoport:Megkeresitek,hogy hány db mű van a könyvtárban Nógrádi Gábortól + kiderítitek, van-e a könyvtárban Sivatagok élővilága c. könyv 3. Található-e a könyvtárban a Pöttyös könyvek sorozatból? Ki írta a Kofferes kislány című ifjúsági regényt? Jó munkát! Minden csoportból két ember keres, a többiek a feladatlapon lévő 4. feladaton dolgoznak,előbb azonban beszéljék meg közösen,hogy hogyan is induljanak el, akik keresnek! A csoportok egyik fele keres, a másik a feladatlapon A tanulók dolgozik. dolgoznak. Ellenőrzés:Beszéljük meg ki mit talált! Mindenki figyel, mert neki is hasznos lehet a

hallott információ! A csoportok egyik tagja elmondja a keresésre adott Válaszokat. A katalógusbeli keresés után a feladatlap kerül ellen őrzésre. Melyik az a csoport, akinek a keresése és a feladata is hibátlan lett? 5 p. 2 p. Összefoglalás Már sokat beszéltünk arról, hogy hogyan épül fel a katalógus, és hogyan kell használni, ezért következő feladatot kapjátok: Készítsetek a kiosztott cédulákból cím szerinti betűrendes katalógust! Úgy kezdjétek, hogy először aláhúzzátok a címet! A gyerekek dolgoznak a kiosztott katalóguscédulákkal. Ellenőrzés! Egy gyerek a csoportból felsorolja, hogyan rakta sorba. Ha szükséges. A könyvtáros javít, és indokolja a javítást. Folyamatos ellenőrzés. Értékelés Egyéni és csoportos értékelés a tanulók munkája és 43 fegyelme alapján. Mellékletben:táblakép és a feladatlapok 3. A katalóguscédula ismertetése, használata Tanítás helye: Szent Imre Katolikus Gimnázium és

Általános Iskola, Nyíregyháza Osztály:6. Tanít:Kassai Bernadett Óra témája: A katalóguscédulák fontosabb adatai Foglalkozás célja: a tanulók ismerjék meg a katalóguscédula legfontosabb adatait. Óratípus: vegyes tanóra Munkaforma:csoportos és egyéni Eszközök:könyvek, katalóguscédula Az órán felhasznált irodalom: • Horváth Árpád:Órák • Fekete István:Lutra • Petőfi Sándor: János vitéz • Tamási Áron: Ábel a rengetegben • Jókai Mór: A kőszívű ember fiai • Madách Imre:Az ember tragédiája ------------------------------------------------------------------------------------------------------------Az óra menete Meg jegyzések Idő Foglalkozás előtti szervezés A könyvek kiválasztása, a katalóguscédulák előkészítése. Csoportok kialakítása, és az órához szükséges eszközök elhelyezése az asztalokon. Köszöntés, bemutatkozás 2 perc Előző ismereteikre támaszkodva néhány, az órára hangoló kérdés.

Beszélgetés, felszólítás alapján 5 perc (Egyeztetve a vezető tanárral.) 1. Ki tudná megnevezni a könyvtári könyvek két fő csoportját? (ismeretterjesztő, szépirodalmi) 2. Milyen könyvek tartoznak a csak helyben használható könyvek közé? (kézikönyvek) 3. Minek alapján rendezzük el a szépirodalmi műveket a szabadpolcon?(betűrend) Az első feladatot a táblán szemléltetem. A A megállapítások, szabályok 7 perc feladat az, hogy a táblán található példák lejegyzése a füzetbe. A rövid és alapján az anyaggal kapcsolatos szabályok- hosszú magánhangzók azonos ra kell rájönniük tanulóknak. betűknek számítanak. A kétjegyű Pl.e=é, cs=c+s, Fekete István, Fekete Géza, msh-kat betűként értelmezzük, kivéve Paolo Coelho, Kincskereső kisködmön, A az sz. Ha a családnév megegyezik, láthatatlan ember. A kkor a keresztnevet kell figyelembe Az egyéni vélemények után közösen megvenni, külföldi szerzőnél a családnevet 44

beszéljük, és a helyes megállapításokat a füzetbe írják. helyezzük előre. A címben az elején szereplő határozott névelőt nem veszszük figyelembe. Ha egy szerzőnek több műve is van, akkor címük alapján is betűrendbe kell rakni őket. Kötetlen beszélgetés 5 perc A két jelzethez tartozó könyvek szemléltetése. Azt már tudjuk, hogy a szépirodalmi művek mi alapján vannak elhelyezve a polcokon. De hogyan kell az ismeretterjesztőket? (témájuk szerint, tudományágak alapján) A táblán látható két jelzet: 810 F37 A39 Meg kell állapítaniuk az ismereteik alapján, hogy melyik ismeretterjesztő és melyik szépirodalmi jelzet. -------------------------------------------------------------------------------------------------------Gyakorlati feladatok, beszélgetés: Kötetlen beszélgetés, egyéni munka A továbbiakban a tanulók az asztalokon az új anyag lejegyzése a füzetbe. Kikészített könyvek céduláiból dolgoznak. Fő csoportok: 12 perc

Közösen megbeszéljük melyek a legfontosabb Kiadási adatok: Adatok,pl.raktári jelzet, szerző, cím, kiadás kiadás helye, helye, éve, kiadó neve, lapszám, és ezeket kiadás éve, a megfelelő csoportokba soroljuk. kiadó neve Egyénileg mindenki a következő kérdésekre Terjedelmi adatok: keresi a választ: lapszám, Mi a mű raktári jelzete? méret Kik a művek szerzői? Mi a mű címe? Hol jelent meg? Melyik kiadó adta ki? Mikor jelent meg? Hány lapból áll? Hány centiméter a könyv gerincének a magassága? -------------------------------------------------------------------------------------------------------Az utolsó feladat: Csoportos munka, keresés 10 p. Minden asztalon van 4 cédula összekészítve. a polcokon, új ismeretek Az első csoport feladata, hogy a cédulákról gyakorlása. Olvassák le a raktári jelzetet és a szerző nevét. A második csoport feladata, hogy sorolja fel a címeket, a harmadik csoport feladata, hogy ismertesse a kiadási

adatokat, a negyedik csoporté pedig, hogy a terjedelmi adatokat ismertesse. Ezt követően pedig minden csoportból egyEgy tanuló keresse meg a polcokon a cédulához tartozó könyveket, és ellenőrizzék a cédulák és a könyv adatainak egyezését. -------------------------------------------------------------------------------------------------------Az óra végén átbeszéljük az óra anyagát, megbeszéljük a feladatokat, és értékelem a tanulók munkáját, valamint megköszönöm 45 a figyelmet. 4 perc 4. Könyvek a könyvtárban Hely: KFRTKF Gyak.Isk Könyvtára Osztály: 3.d Tanár: Újhelyiné Kenéz Zsuzsanna Tananyag: Könyvek és azok helye a könyvtárban, a betűrend és a katalógus Feladatok: Oktatási: Könyvek helyei és tárolásai ( otthon, könyvesboltban, iskolában, könyvtárban) A betűrend szerepe a könyvtárban. A katalógus formai sajátosságai Képzési: Tájékozódás a könyvek birodalmában. Szókincsfejlesztés Szövegértő olvasás

képességének fejlesztése Nevelési: A könyvtári ismeretekre vonatkozó spontán tapasztalatszerzéshez, élményhez juttatás. Önálló és közös munkára nevelés Olvasóvá nevelés Óratípus: ismétlő, gyakorló Módszerek: Meglévő ismeretek rendszerezése, gyakorlása, beszélgetés, szemléltetés, applikáció, magyarázat Szervezési mód: Önálló munka, frontális osztálymunka, csoportmunka. Eszközök: Könyvtári könyvek, feladatlapok, íróeszközök, mesevár, szókártyák, tábla, televízió, videomagnó. Tantárgyi koncentráció: Magyar nyelv és irodalom Idő: 45 perc -------------------------------------------------------------------------------------------------------Idő Az óra menete Pedagógiai megjegyzések 2 perc I. Az óra előkészítése Szókártyák, applikációs képek előkészítése Becsengetés előtti tanítói munka. Könyvek előkészítése Csoportok kialakítása Bemutatkozás, gyerekek köszöntése Becsengetés utáni

tanítói munka. II. Ismétlés, motiváció 6 perc Hoztam nektek Meseországból egy mesevárat Tanítói közlés, utasítás. amelyben különböző dolgokat találhattok. Kérek ide minden csoportból valakit, hogy válasszon egy könyvet a várból! Egyéni és csoportos munka Minden csoportnak elemeznie kell az egyes könyvek külsejét! ( A várban fürdőkádkönyv, textilkönyv, leporelló és papírlapos könyvek találhatók.) - Mikor használtál ilyen könyvet? (Csecsemőkoromban) - Mit tettél vele? (Rágcsáltam,nézegettem) Ezt a fajta könyvet fürdőkádkönyvnek hívjuk. Tanítói kérdések. Mit gondoltok, miért? ( Mert vízálló.) 46 - Ezt a könyvet mikor forgattad? ( Kisgyerekkoromban) - Mire használtad? (Nyalogatás, nézegetés) Az ilyen típusú könyvek neve:textilkönyv. A következő könyvből ki olvasott nektek és mikor? (A felnőttek, amikor még nem tudtam olvasni.) - Milyenek a lapjai és miért? (Kemények, hogy ne szakadjanak el.) Ezt a

könyvet leporellónak hívjuk. Az utolsó kihúzott könyv lapjai milyenek? ( Mint bármilyen iskolai könyvünké.) - Mire tudjátok ezt használni? (Ebből tanultunk meg olvasni, és ilyeneket Találunk a könyvtárban is.) Az egyes könyvek közül melyek találhatók meg A könyvtárban? (A textil- és fürdőkádkönyvek Nem, csak a kötött, keményfedelű könyvek.) Minden csoport ügyesen oldotta meg a Feladatait. 2 perc 5 perc 8 perc - III. Célkitűzés A mai órán közelebbről is meg fogjuk vizsgálni a könyveket, és azok megtalálási helyét. Átismételjük és gyakoroljuk majd a könyvtári betűrendet, valamint a katalógus sajátosságait is újra átnézzük. IV. Az óra anyagának feldolgozása 1. Oldjátok meg az asztalokra helyezett feladatlap 1. feladatát! Olvassátok el némán a feladatot! Beszéljük meg, mit kell majd tennetek! (A mondatok mellé kell majd írni a legmegfelelőbb szót!) Jó munkát kívánok! Közösen ellenőrizzük a feladatot!

Kinek lett hibátlan? Ügyesen dolgoztatok! 2. Ismételjük át, amit a könyvek rendjéről tanultatok a könyvtárban! - Milyen rendben találhatók a szépirodalmi művek a polcokon? (ABC rendben) Milyen különbségek találhatók a magyar ABC és a könyvtári ABC között? Segít a tábla! (A magyar ABC 44 betűből áll, a könyvtári csak 28-ból. Csak rövid magánhangzók vannak a könyvtári ABC-ben, A két vagy többjegyű mássalhangzókat betűnként vesszük figyelembe, pl. CS=C+S; de Egyéni és csoportos válaszadások Tanítói kérdések és k özlések. Tanítói kérdések és közlések Tanítói közlés. Tanítói közlés Tanítói kérdések és közlések Tanítói kérdések és a tanulók válaszai Tanítói kérdések és közlések 47 kivétel az SZ.) Mit kell tennünk, ha egy írónak több műve is található a polcon? (Akkor a kötetek címének kezdőbetűit ABC rendbe rakjuk) Figyelembe kell-e venni a címekben a címkezdő határozott

névelőket (a,az)? (Nem, az azt követő szót soroljuk betűrendbe.) Milyen eszközök segítik a polcon a gyorsabb keresgélést? (A kinagyított könyvtári ABC betűi) 5 perc 3 perc 5 perc 7 perc Csoportmunka Táblakép elrendezése, tanítói közlés. Az idegen szerzők neveire milyen szabály érvényes? (Az idegen szerzők neveit a betűrendbe soroláskor megfordítjuk,pl. Milne,Alexander) Az asztalotokon különböző könyveket Tanítói közlések, Találtok. Az lesz a feladatotok, hogy tanulói válaszok Rakjátok őket olyan rendbe, ahogyan a Könyvtárban találhatók! Jó munkát kívánok! Ellenőrizzétek a munkátokat! 1. Arany László:Szép magyar népmesék 2. Bálint Ágnes:Mazsola 3. Bálint Ágnes:Mi újság a Futrinka utcában? 4. Csukás István:Hogyan fogtam el Settenkedő Tódort? 5. Janikovszky Éva:A téli tücsök meséi 6. Móra Ferenc:Kincskereső kisködmön 7. Scarry,Richard:Tesz-vesz város 8. Weöres Sándor:Ha a világ rigó lenne--Jól

dolgoztatok! A legügyesebbek az óra Végén megkapják jutalmukat. 3. Dia nénivel már megismerkedtetek a katalóguscédula formai felépítésével kapcsolatban Tanítói közlés és a Ismételjük át ezt újra! g yerekek válaszai Minden csoportból kérek egy tanulót a táblához, aki majd elhelyezi az egyes részek nevét a kinagyított tételhez! (Közben megbeszéljük az egyes részekre Jellemző tulajdonságokat!) V.Könyvajánlás Bálint Ágnes Mazsola című művéből fogok Könyvajánlás, tanítói nektek részletet olvasni. közlés, élmények Figyeljetek nagyon! meghallgatása (Részlet!) Jó szórakozást kívánok hozzá! Most pedig szeretném, ha filmen is megTanítói közlés néznénk egy kis részletet a meséből! Üljetek ide a szőnyegre! VI. Pótfeladat 48 Verseny a csoportok között. Melyik Tanítói közlés betűnél keresnéd meg a következő műveket? Amelyik csoport előbb jelentkezik az mehet keresgélni a polcon! Weöres Sándor.Bóbita

Nemes Nagy Ágnes:Aranyecset Móra Ferenc:Hatrongyosi kakasok Nefelejcs Bálint Ágnes:Mazsola és Tádé Salten, Felix:bambi Milne,Alexander:Micimackó VII. Értékelés 2 perc A tanulók órai aktivitása, kreativitása és magatartása alapján. Dicsérő kártyák kiosztása, egyének és csoportok jutalmazása. Munkájuk megköszönése VIII. Óra végi szervezés Az órán használt, általam kiosztott eszközök begyűjtése. Elköszönés a gyerekektől Melléklet:feladatlap 5. A betűrendes katalógus használata, a katalóguscédula Tantárgy: Könyvtárhasználat Osztály:3.b A tanítás ideje:2000.0424 Tanít:Dusa Diána Feladatok: Oktatási:A katalógushasználat elsajátítása Nevelési: Pontos, gondos munkavégzésre, önellenőrzésre nevelés Képzési:A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése Munkaforma:frontális, egyéni, csoportos Szemléltetés:applikációs lépek Eszközök:Feladatlapok Az óra menete: I: Motiváció (katalógus rajza) Mi ez, szerintetek?

Milyen bútorhoz hasonlít? Látott már valaki ilyet? Tudjátok-e, hol van ebben a könyvtárban? II. Célkitűzés: A mai órán a betűrendes katalógusról lesz szó, a katalóguscédulával fogunk részletesen megismerkedni. III. Új anyag: 1. A katalógus részei: A katalógusszekrénynek, mint minden szekrénynek, több fiókja van. Ezekben a fiókokban pedig cédulák sorakoznak, az itt található kártyák neve:katalóguscédula 49 Ezen a könyvkártyán megtalálhatók a könyv legfontosabb adatai. Olyan ez a kártya, mintha a könyv igazolványa lenne. 2. A könyvkártya adatai: Nézzük, milyen adatokat találunk egy katalóguscédulán! (Az összes adatot megbeszéljük.) A katalóguscédula a könyvet helyettesíti, minden fontos adat szerepel a k atalóguscédulán. - Feladat: 5 könyvet találtok az asztalon és mellettük katalóguscédulákat. Keressétek meg, melyik könyvhöz melyik cédula tartozik! Ellenőrzés:Amíg dolgoztatok, én folyamatosan

ellenőriztem, hogy jó katalóguscédulákat választottatok-e a könyvhöz? Hol találtatok adatokat? - Feladat: Mindegyik asztalra le fogok tenni egy könyvet. Nektek kell a könyvről katalóguscédulát szerkesztenetek - 1 percig dolgozhattok. - Ellenőrzés: Hasonlítsátok össze az eredeti katalóguscédulával a tiéteket! Kinek sikerült a szerzőt és a címet jól leírni? Milyen adatokat találtatok még? Megismerkedtünk a katalóguscédulával. A katalógus fiókjaiban is ilyen cédulákat találhattok Azonban ezeken a kat Cédulákon van egy érdekesség Egy szó alá van húzva, pl a szerző neve, a mű címe, vagy a sorozat címe. Nézzetek ismét a rajzra! Mit láttok a fiókokon: Milyen rendben találhatók a fiókok? (betűrend) Ezért ezt a katalógust betűrendes katalógusnak nevezzük. A katalógus fiókban betűrendben vannak a katalóguscédulák sorba rendezve. A. Szerzői katalógus * Feladat: Rakjátok ábécérendbe a következő írók nevét!

Számozással jelöljétek a sorrendet! Először csak az A oszlopot kezdjétek, ha az kész, utána a B-t is lehet. B. Címkatalógus * Feladat: Soroljátok betűrendbe számozással a kö9vetkező katalóguscédulákat a könyvek címe szerint! Ellenőrzés szóban: Mi alapján is lehet betűrendbe sorolni a cédulákat? Milyen katalógusban kereshetünk cím szerint? C. Sorozati katalógus Minden asztalra adok 3 könyvet. Milyen adatokat tudunk ezekről a könyvekről megállapítani? Mi a közös ezekben a könyvekben? – mindre rávan írva”felülre”:Már tudok olvasni Tehát ezek a könyvek egy sorozat tagjai. Van egy közös sorozatcím, és azon belül vannak különböző könyvek a sorozathoz rendelve. Az ilyen könyveknek is van katalóguscédulája. A katalóguscédulán mi van aláhúzva? Mi alapján lettek besorolva a sorozat tagjai? (cím szerinti betűrend) Hogy nevezzük azt a katalógust, amelyben a sorozatok katalóguscéduláit találjuk meg? • Feladat:

Húzzátok alá a cédulákon a sorozatcímet! • Milyen sorozatokat ismertek? IV. Összegzés: Feladatokkal! (lásd melléklet!) V. Értékelés: - magatartás - aktivitás 50 - egyéni értékelés 6. Cím- és szerzői katalógus Tanítás helye: Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtára Tanítás ideje: 2001.1211 Osztály: Bányai Júlia Általános Iskola 4.a osztálya Tantárgy:Könyvtárhasználat Témakör:katalógus használat Óra típusa: új anyag feldolgozó óra Feladatok: Oktatási: A katalógus fogalma, szerepe a könyvtárban A cím és szerzői katalógus megismerése Képzési: Készségszintű tájékozódás és keresés a cím- és szerzői katalógusban Figyelem és lényegkiemelés fejlesztése Nevelési: Közös és pontos munkára nevelés; Helyes viselkedés a könyvtárban Eszközök: szókártyák, feladatlapok, katalóguscédula, katalógusfiók, szépirodalmi művek Munkaformák: frontális, önálló Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom

Tanít:Szilágyi Mariann A tanítás menete: I. Szervezés: * terem berendezése, * könyvek, katalógusfiókok kikészítése, * feladatlapok kiosztása, * ismerkedés II. Motiváció: Milyen dokumentumok találhatók a könyvtárban? - könyvek, újságok, videók - Melyik dokumentumból található a legtöbb? (könyv) - Ha keresel egy könyvet, hogyan találod meg? - Hogyan kezdenél hozzá? - A segítséget megtudjátok, ha megfejtitek a telefonszámot! (katalógus) III. Célkitűzés: A mai órán megismerkedünk a katalógussal. IV. Főrész: Ki látott már katalógusszekrényt? Hogyan tudnád leírni? (fiókok vannak benne) Itt a könyvtárban a folyosón található. Mindenki asztalára tettem egy katalógusfiókot Vizsgáljuk meg, hogy mi található a katalógusfiókban! (cédulák) A cédulát nem szabad kivenni, mert felborul a rend, és nem tudjuk megtalálni a könyvet a könyvtárban. Nézzük meg, mi van felírva a fiók elejére? (Ke-l) Mi alapján vannak besorolva a

katalóguscédulák? Ezeket betűrendes katalógusnak nevezzük. Figyeljetek a feladatlap 2. feladatára Soroljátok betűrendbe a szerzőket! Írjátok a vonalra a sorrendet jelölő számokat! Következő feladatunk az lesz, hogy az asztalon lévő könyvekről írjátok le azokat az adatokat, amiket fontosnak találtok! 51 Most pedig hasonlítsuk össze a katalóguscédulán lévő adatokat azzal, amit leírtatok. Milyen adatokat tartalmaz a katalóguscédula? Mi az, amit még nem beszéltünk meg? (betűk, számok) Mit jelenthet a betű? Olvassátok el, ki a mű szerzője? A betű a szerző nevének kezdőbetűje, a szám pedig a pontos azonosítást teszi lehetővé. Elmondhatjuk, hogy a katalóguscédula a könyv legfontosabb adatait tartalmazza, és helyettesíti a könyvet. Figyeljetek a feladatlap 3. feladatára! Itt katalóguscédulákat láthattok, az egyes cédulákon más-más szó van aláhúzva. ( szerző, cím) A katalóguscédulán aláhúzzák azt a szót, amely

szerint a könyvet a katalógusba sorolják. Az aláhúzott szó neve: rendszó (Feladatok, mellékletben) V. Összefoglalás: Most keresni fogunk a katalógusfiókban! A szerzői és a címkatalógust kell használni. VI. Értékelés 7. A katalógus használata Hely: Monti ezredes u. Gyermekkönyvtár Idő: 1999. november 9 Osztály: 4.c Tantárgy: Könyvtárhasználat Téma:Népköltészeti foglalkozások – Mátyás király, mint a népmesék. Népmondák hőse Koncentráció: Magyar irodalom Szemléltetés:Feladatlapok, katalógus, katalóguscédulák, könyvek Módszerek:csoportos, egyéni, frontális Felhasznált irodalom:Huga Ibolya:Könyv- és könyvtárhasználati munkafüzet, 1990. TKF Tanít:Csákfalvi Andrea Az óra menete I. Az óra előkészítése 1. Szervezés: segédeszközök előkészítése, könyvek, katalóguscédulák kikészítése a csoportok asztalaira, feladatlapok kiosztása Tanulók érkezése, csoportok elhelyezkedése 2. Üdvözlés:”Köszöntelek

benneteket, az én nevem Csákfalvi Andrea, s ezt az órát én fogom nektek tartani.” 3. Ismétlés:”Kezdjük az órát rövid ismétléssel! – Milyen dokumentumokat találtatok a könyvtárban? Válasz: Könyvek, időszaki kiadványok ( folyóiratok, újság), hanglemez, hangkazetta.) Melyik dokumentumból található legtöbb a könyvtárban? Válasz:Könyvekből Mit gondoltok, hogy kereshetünk e rengeteg könyv között? Válasz: Betűk, számok segítségével. S mi van akkor, ha én konkrétan csak egy könyvet keresek? Erre a kérdésre megtudjátok a választ, ha megoldjátok az előttetek fekvő feladatlap első feladatát II. Az anyag kidolgozása. 1. Motiváció: a mellékelt feladat megoldása, értékelése 2. Célkitűzés:A mai órán a katalógusokkal foglalkozunk 52 3. • • • • • • • - - Főrész:”Ki tudja, hogy ebben a könyvtárban hol található meg a katalógus? Felállunk és megnézzük. Mit tudnátok elmondani a katalógusról,

bővebb ismeretek nélkül. Fiókokból álló szekrény, minden , minden fiókon megtalálható, hogy mettől meddig találhatók benne a könyvek. Az elhelyezés az ABC rendet követi Mi található a fiókokban? Cédulák. Ezeket a cédulákat soha nem szabad kivenni a fiókokból, mert akkor felborul a könyvtáros néni által készített rend és nem fogja tudni, hogy melyik könyv hol található. Mit vesztek észre a fiókon belül? ABC rend. Üljünk vissza. Miről beszélgettünk az előbb, míg kint voltunk? Idézzük föl! Hogy nevezzük a kint álló szekrényt? Katalógusnak. Mit tudtok még elmondani a katalógusról? Fiókokból álló szekrény, minden fiókon megtalálható, hogy mettől meddig találhatók benne a könyvek. Az elhelyezés az ABC rendet követi Előbb a céduláknál hagytuk abba. A katalógusban található cédula neve:katalóguscédula Most mindenkinek adok 1-1 katalóguscédulát. Jól nézzétek meg, és próbáljátok elmondani, hogy mi

található rajta! A szerző neve, a könyv címe, a rajzoló neve. Tehát a katalógusból megtudhatod, hogy milyen dokumentumok találhatók a könyvtárban, valamint hol találhatók a könyvtárban. Ha kihúzod az egyik fiókot, kis katalóguscédulákat találsz benne Ezek helyettesítik a könyveket Most kíváncsi vagyok, megértettétek-e, amiről eddig beszélgettünk! Részösszefoglalás Oldjátok meg a feladatlap 2. feladatát! Majd: Mit gondoltok, hogyan helyettesítik a katalóguscédulák a könyvet? Nézzétek meg a katalóguscédulát, ami előttetek van. Mi az, amit láttok rajta, de még nem beszéltük meg? Betűk, számok. Ezek a betűk és számok hogyan segíthetik a keresést? Meg tudná valaki mondani, hogyan? Betűrendben vannak a könyvek. Nézzük a számokat! A szépirodalmi jelzetek egysorosak. Ha leveszünk a polcról egy könyvet, abban is találunk cédulát, csak a könyvtáros veheti ki, ugyanazok az információk találhatók rajta, mint a

katalógusfiókban található cédulán. Csoportokban fogunk dolgozni. Szervezés. Kijelölöm a csoportokat és a csoportvezetőket, valamint kiosztom a feladatlapokat. A keresés során Mátyás királyról szóló népmeséket fogunk keresni. (Közben a mese eredetét és a népi alkotások jellemzőit is tisztázzuk.) A feladat: Minden csoportvezető fog keresni a polcokon. Minden csoport feladatlapján 1 cédula be van karikázva. Ezt keressük Amíg a csoportvezetők keresnek, a csoporttagok betűrendbe sorolják a cédulákat Ezután megérkeznek a könyvvel a vezetők, s ezek segítségével húzzátok alá a szerző nevét, a könyv címét, a rajzoló nevét. Ellenőrzés, azonosítás, értékelés. 53 - Újabb feladat megoldása következik, ezúttal kissé nehezebb feltételek között III. Befejező rész: - Összefoglalás, újabb feladat, ellenőrzés, értékelés. Megoldások felolvasása, jutalmazás ( csillag) - Csoportok, egyéni munka értékelése - Az

órán használt eszközök elpakolása Mellékletben a feladatlapok. 8. Könyvtári katalógusok felépítése, típusai, szerepük a tájékozódatásban Tanítás ideje: 2003. december 16 A tanítás helye: KFRTKF Gyakorló Iskolájának Könyvtára Osztály: 6.z Tantárgy: Könyvtárhasználat Tananyag: A könyvtári katalógusok felépítése, típusa, szerepük a tájékozódásban Célok, feladatok: Oktatási: a k atalógus fogalmának, tartalmának, fajtáinak megismertetése, a t ájékozódásban betöltött szerepük fontosságának tudatosítása Képzési: a k atalógusban való tájékozódás, keresés gyakorlása, fejlesztése, könyvadatok leolvasásának, a katalóguscédulák használatának gyakorlása, adatkeresési készségek fejlesztése. Nevelési: önálló könyvtárhasználatra, egyéni ismeretszerzés iránti igény ( gyűjtőmunka, kutatómunka) ösztönzés, erre való fogékonyságra nevelés. Óratípus: vegyes ( ismétlő, új ismereteket feldolgozó,

gyakorló) Munkaforma: frontális, csoportos, egyéni Eszközök:feladatlap, füzet Szemléltetés: összegző táblázatok, szókártyák, katalóguscédulák ( kinagyítva is), katalógusfiók Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom, matematika Tanít:Hegedűsné Sinkó Éva Az óra tartalma és menete 1. Óraszervezés: - A terem átrendezése csoportmunkához - A szükséges eszközök előkészítése - Feladatlapok, cédulák kiosztása 2. Bevezető beszélgetés, ismétlés Köszöntelek benneteket ezen a könyvtári órán, amit most én tartok nektek. (Rövid bemutatkozás). Az előző órán Emma nénivel a sajtótermékekről beszéltetek Kíváncsi lennék arra, hogy mennyire emlékeztek vissza az ott elhangzottakra Ki tudná megmondani, a könyvtári dokumentumok közül a sajtótermékeket hogyan nevezzük és miért? Fel tudnátok-e sorolni a sajtótermékek 3 fő csoportját? A sajtótermékek tehát a könyvtáraknak egyik igen fontos dokumentumfajtája, de nem a

legmeghatározóbb. fajtája A könyvtárra, mint ahogy a neve is mutatja, fő dokumentumfajtája a (könyv) Igen, természetesen a könyv. 3. Az új anyag feldolgozása Hogyan igazodhatunk el e között a sok könyv között? 54 Melyek azok a lehetőségek, amelyek segítségével a keresett könyvet megtalálhatjuk a könyvtárban? - polcokon keresés - könyvtárostól való megkérdezés - katalógus Mit jelent a katalógus szó? Saját szavaikkal való megfogalmazás, majd a lényegét kiemelő meghatározás elmondása, s majd a táblán való kiemelése Célkitűzés A mai órán a könyvtárban való tájékozódásnak erről a 3. nagyon fontos módjáról, a katalógusokról fogunk beszélni s megtanulni azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyek segítenek majd benneteket a használatuk biztonságos módjának alkalmazásához a) Vegyétek elő a füzetet ( irodalom) is, néhány gondolatot majd időnként a füzetbe is leírunk. Cím:Könyvtári katalógusok A

katalógus fogalma b) Mit tartalmaz egy katalóguscédula, mi mindent tudunk belőle kiolvasni? Mindenki kap egy fénymásolt lapot, amelyen 4 katalóguscédula látható, s én is kirakok egy felnagyítottat a táblára. A jellemző adatok kikeresése, aláhúzással, bekeretezéssel való kiemelése A füzetbe lejegyzés: A katalóguscédulán feltüntetett adatok: A könyv címe, írója, kiadó neve, helye, a kiadás éve, oldalszám, sorozatcím. c) Ez a sokféle adat lehetőséget ad arra, hogy a könyvtáros a keresés megkönnyítése érdekében különböző módon rendszerezze a katalógusokat? Nézzük meg, hogyan? Cédulakatalógusok fajtái ( betűrendes-, szerzői és cím szerinti, Sorozatkatalógus – sorozatok betűrendje szerint vagy téma szerinti, Szakkatalógusok – tartalom szerint rendezi a könyveket az ETO rendezési elve alapján, Számítógépes katalógusok) d) Nézzük meg, hogy itt, ebben a könyvtárban a könyvtáros néni milyen katalógustípusokat

épített ki! ( A katalógusszekrény bemutatása). A füzetbe lejegyzés: A katalógusok fajtái. (A táblai összesítő alapján) 4. Gyakoroltatás a) Most pedig egy kicsit ismerkedjünk meg közelebbről a különböző fajtájú katalógusokkal! Minden csoport kap egy-egy feladatlapot, amelyen gyakorolhatjátok egy kicsit ezeket! 55 Két csoportnak a feladat megoldásakor oda kell menni a k atalógusszekrényhez. Kérlek benneteket, figyeljetek egymásra, s csak egymást követve, felváltva oldjátok meg ezt a feladatot, mert egyszerre nem fértek el olyan sokan. A csoporton belül ketten kaptok egy feladatlapot,s természetesen, ha megakadtok, tőlem, s egymástól is kérdezhettek b) A csoportok munkájának megbeszélése c) Raktári jelzet alapján könyv keresése a szabad polcon ( A katalóguscédulákat én otthonról hoztam, s ezzel jól lehet bizonyítani, hogy a raktári jelzetek mennyire egységesek minden könyvtárban.) 5. Összefoglalás, az óra munkájának

értékelése Melléklet a teljes tervezet. Írásvetítőn mutatni 9. Enciklopédiák használata Tanítás helye:KFRTKF Gyakorlóiskola Könyvtára Tanítás ideje: 2004.1207 Tanít: Bohus Barbara Osztály: 3.a Tantárgy: Könyvtárhasználattan Témakör: Kézikönyvek Tananyag: Az enciklopédia és használata Feladatok, célok: - Oktatási: • Az enciklopédia részletes ismerete • A kézikönyvek használata - Nevelési: • Eligazodás a könyvtárban, és a könyvek szeretetére nevelés • Önálló keresés a könyvtárban • Csoportos és egyéni munkára nevelés - Képzési: • Más tantárgyak házi dolgozataira való felkészülés megkönnyítése • A szótárak és enciklopédiák összehasonlítása Óra típusa: új anyag feldolgozó óra Munkaforma: Frontális-, páros-, csoportos-, és egyéni munka Koncentráció: Történelem Szemléltetés: Feladatlap, szókártyák, könyvek Időkeret: 45 perc Felhasznált irodalom: 1. Sándor Gertrud: Könyves füzet

Bp2003, Krónika Nova Kiadó 40-49p 2. Csík Endre: Önművelési munkafüzet: az általános iskola 3-4 osztálya számára Bp 2003, Nemzeti Tankönyvkiadó. 26-29p 3. Huga Ibolya: Vár a könyvtár: Könyvtárhasználati ismeretek 3-4 osztály számára Celldömölk.1999 Apáczai Kiadó23-32p 56 Eszközök: - Képes gyermekenciklopédia/főszerk. Ann Kramer Bp Park,1992 - Usborne enciklopédia gyerekeknek/ Jane Elliott. Bp Park,1992 - A világ és az ember/ Dala László.- Bp :Móra, 1982, Az óra menete 1. Óra előtti szervezés: - A felhasznált enciklopédiák elhelyezése az asztalokon - Feladatlapok és szókártyák előkészítése 2. Motiváció: - Ráhangoló beszélgetés. Ismeretterjesztő szöveg felolvasása - Megfigyelési szempontok adása: • Milyen országban járt az utazó? • Hogyan nevezik az írásjeleket ott? • Mivel írnak és mire? Gyere ki, és mutasd meg a térképen Egyiptomot! 3. Célkitűzés: - A mai órán, ha jól dolgoztok, mg többet

megtudhattok az írástörténetről, arról, hogyan fejlődött a papírgyártás és a könyvnyomtatás. Mindezt az enciklopédiák segítségével 4. Ismétlés: Milyen fajta könyvek közé sorolhatjuk az enciklopédiákat? ( kézikönyvek) Ki lehet őket kölcsönözni? ( nem) Szerinted miért nem? ( mert nagyon drágák, és sűrűn használják a könyvtárba látogatók) Hol találod őket ebben a könyvtárban? Milyen kézikönyvfajtáról tanultunk az elmúlt órákon? ( szótárakról) Milyen a felépítésük? ( 2 hasábosak és ábécérendben vannak benne a szócikkek) Mi segíti a keresést bennük? ( a címszavak ki vannak emelve, és tartalmaznak rövidítésés jelek jegyzékét) II. Az óra főrésze Most nézzünk meg egy enciklopédiát közelebbről! Mindenki talál maga előtt egyet, vegyétek a kezetekbe és nézzetek bele! Mit tapasztaltok? Találtok benne 2 hasábot? Van benne ábécérend? ( nincs) Az enciklopédiákban témák szerint vannak csoportosítva

az ismeretterjesztő szövegek, és ezek fejezetekre vannak osztva. Itt mi segíti a keresést? (tartalomjegyzék és a mutatók) Ki melyen mutatót talált? ( név- és tárgymutatót) Mit találtok a mutatóban? ( szavakat) Ezeket hívják tárgyszavaknak. Mit láttok, milyen rendben vannak ezek a szavak? ( betűrendben) Mit jelölnek azok a számok mellettük? ( oldalszámok) Ha megnézitek a tartalmát egy enciklopédiának, vajon mikor fordulhatunk hozzá? Ugye, szép, színes illusztrált és hosszú szócikkeket tartalmaz. ( Ha többet akarunk megtudni egy bizonyos témáról) IV. Az ismeretek elmélyítése gyakorlással 1. Vegyétek elő a feladatlapot, és oldjátok meg az első feladatot! • Dolgozzatok A világ és az ember c. enciklopédia tartalomjegyzékének segítségével! • Ellenőrzés, értékelés • Oldjátok meg a feladatlap 2. feladatát! Használjátok hozzá az Usborne gyermekenciklopédiát! • Ellenőrzés, értékelés 57 Oldjátok meg a 3.

feladatot is! Itt már ne a tartalomjegyzéket használjátok, hanem a név- és tárgymutatót! • Ellenőrzés, értékelés V. Összefoglalás - Miről tanultunk ma? Mi jellemző rájuk? Miben különböznek a szótáraktól? Mi segíti bennük a keresést? Mikor fordulunk hozzájuk? VI. Könyvajánlás - A rejtelmes Föld /[főszerk.:Claude Nadin et al]- [Kaposvár]:Holló,1997 • VII. Az óra értékelése Táblakép és feladatlapok mellékletben! 10. A szótárak használata Tanítás helye: KFRTKF Gyakorlóiskola Könyvtára Tanítás ideje: 2004.11 Tanító: Bohus Barbara Osztály: 3.b Tantárgy: Könyvtárhasználattan Témakör: Kézikönyvek Tananyag: A szótárak használata Feladatok, célok: *Oktatási: A kézikönyvek fogalma, feladata a könyvtárban * A szótárak szerepe és használata * Nevelési: A szótárak helyes használata; Önálló kézikönyvhasználatra nevelés; Csoportos és egyéni munkára nevelés. * Képzési: A könyvtárban való könnyebb

eligazodás; A szótárak használatának megkönnyítése más órákon Óra típusa: Új anyag feldolgozó óra Munkaforma: Frontális-, csoportos- és egyéni munka Koncentráció: magyar irodalom, magyar nyelvtan Szemléltetés: Feladatlap, szókártyák, könyvek Időkeret: 45 perc Az óra menete: I. Az óra bevezetése: 1. Előkészítés: - Szókártyák, kézikönyvek és feladatlapok előkészítése 2. Motiváció: - Oldjátok meg az 1. feladatot a feladatlapon! 3. Célkitűzés: - A mai órán a kézikönyvek egyik fajtájával, a szótárakkal fogunk megismerkedni. 4. Ismétlés: Milyen másik két fajtája van a kézikönyveknek? ( enciklopédiák, lexikonok) Hol találod őket ebben a könyvtárban? 58 Kikölcsönözheted őket? ( nem) Vajon miért nem lehet? ( mert drágák és sokan használják őket) Milyen szótárakat ismertek? II. Az óra főrésze: Az asztalokon találtok szótárakat. Melyek ezek? ( szinonimaszótár, Magyar értelmező kéziszótár, Idegen

szavak és kifejezések szótára) Melyik mire szolgál vajon? Nézzetek bele mindegyikbe! Milyen a felépítése? Mi segít még a keresésben? Az élőfej a lapok tetején található tájékoztató felirat. II.Gyakorlás Oldjátok meg a 2. feladatot a feladatlapon! Vajon melyik szótárat kell majd használnotok hozzá? Ellenőrzés, értékelés Milyen jelet találtok a szerecsendiónál? Mire szolgál? Oldjátok meg a 3. feladatot! Itt milyen jellel ismerkedtetek meg? [] Mit jelenthet? . III. Összefoglalás Milyen kézikönyvfajtával ismerkedtünk meg a mai órán? Milyen a felépítése? Mi segít a keresésben? Soroljatok fel 3 szótárt? Melyiket mikor használjuk? IV. Értékelés Táblakép, feladatlapok mellékletben! 11. Dokumentumismeret Tanítás helye: KFRTKF Gyakorlóiskola Könyvtára Tanítás ideje: 2003.1128 Tanít:Máncsné Horváth Katalin Osztály: 3.c Tantárgy: Könyvtárhasználat Témakör: Dokumentumismeret Tananyag:A gyermekfolyóiratok Feladatok: -

Oktatási: A gyermekfolyóiratok jellemzői, csoportosítása - A folyóirat, rovat, szerkesztő fogalma - Nevelési: A folyóiratok védelme, megbecsülése; Olvasóvá nevelés; Közös munkára, egymás munkájának odafigyelésére nevelés. - Képzési: A gyermekfolyóiratokban való készségszintű eligazodás, tájékozódás; A gyermekfolyóiratok rovatainak biztos felismerése; Lexikon- és szótárhasználat Óra típusa: Új ismeretet feldolgozó óra Munkaforma: Frontális, csoportos, egyéni. Koncentráció: Rajz, magyar irodalom Szemléltetés: Feladatlap, szókártyák, újságok, folyóiratok, könyvek. 59 Időkeret: 45 perc Felhasznált dokumentumok. - Könyvek: 1. Az én újságom: Válogatás Benedek Elek és Pósa Lajos gyermekújságjából 1889-1914 Vál. és szerk Csokonai Attila Bp [1996] Skiz Könyv- és Lapkiadó Kft 144 p 2. Könyvtári ismeretek kisszótára Szerk Buda Attila Bp 2000 Korona Kiadó 292 p 3. Német Lászlóné – Seregély Istvánné:

Szókincstár kislexikon Bp 2001 Akadémiai Kiadó. 96 p Időszaki kiadványok: 1. Szivárvány heted 7 határon: csoportonként 4 darab 2. Tarkabarka: csoportonként 4 darab 3. Tudorka: csoportonként 4 darab 4. Kincskereső:csoportonként 1 darab 5. Vadon: csoportonként 1 darab 6. napilapok, hetilapok, folyóiratok: csoportonként 1-1 darab Az óra menete 1. Óra előtti szervezés - Könyvek, folyóiratok, újságok elhelyezése az asztalokon. - Szókártyák, feladatlapok előkészítése II: Bemutatkozás III. Ismétlés - Az előzetes ismeretek számbavétele. - Mit gyűjt a könyvtár - Közülük melyek találhatók meg az olvasóteremben? IV. Motiváció - Ha meg szeretnétek tudni, hogy a mai órán a kettő közül melyikkel, és ezen belül mivel fogunk foglalkozni, fejtsétek meg a rejtvényt! V. Célkitűzés - A mai alkalommal a gyermekfolyóiratok jellemzőivel fogtok megismerkedni. VI. Új anyag 1.a Először a folyóiratokkal, a hetilapokkal és a napilapokkal

ismerkedjetek meg! (Feladatok, frontális, megbeszélés) 2.a Most pedig ismerjétek meg a gyermekfolyóiratokat! ( frontális és csoportmunka) 3.a A rovat fogalma 4.a Rovat-, rovatcím-, jelkép (tanítói közlés, megbeszélés) VII. Összefoglalás - Mivel foglalkoztunk a mai órán? - Miért van ezekre szükség? VIII. Házi feladat Könyvtárban vagy újságárusnál nézzétek meg, hogy milyen folyóiratok jelennek meg még gyermekek számára! IX. Könyvajánlás : Az óra elején használt Benedek Elek- Pósa Lajos könyv részletei, felolvasás. X. Értékelés: órai munka, magatartás Mellékletben a feladatlapok, teljes óramenet 12. 60 A könyvtár részei, dokumentumai, a könyv felépítése Tanítás helye: KFRTKF Gyakorló Általános Iskola Könyvtára Tanítás ideje:2004.0921 Osztály: 3.d Tantárgy: Könyvtárhasználat Tananyag: A könyvtár részei,dokumentumai, a könyv részei Óra típusa: Új anyag feldolgozó Célok: Oktatási: - A könyvtár

felépítésének, szerkezetének megismerése. - Új fogalmak: dokumentum, helyben használható-kölcsönözhető, kézikönyv, ismeretterjesztő könyv. - Könyv részei - A könyv legfontosabb adatai : szerző, cím, kiadó neve, kiadás helye, kiadás éve Képzési: - A tanuló készségszinten tudjon bármelyik könyvtárban eligazodni Nevelési: Önálló könyvtárhasználatra nevelés Munkaformák: frontális, önálló Szemléltetés: könyv, feladatlap, szókártya Eszközök: 1. Szókincstár gyermeklexikon 23 és 4 os ztályosok részére/ szerk Esztergályos Jenő, Celldömölk, Apáczai,2002. 2. Mi újság a Futrinka utcában?/ Bálint Ágnes;Kende Márton rajzaival, Bp:Holnap Kvk.cop2001 3. Az elvarázsolt egérkisasszony/ Bálint Ágnes; az illusztrációkat Reich Károly készBp:Holnap2001 Tanít:Ruzsinszky Enikő Az óra menete 1. Az óra előkészítése Feladatlapok kiosztása. Könyvek kikészítése: 1. Szókincstár gyermeklexikon 23 és 4 osztályosok

részére II. Motiváció: Feladatlap ( koncentráció: matematika) III. Célkitűzés: A mai órán a könyvtár felépítésével, részeivel, dokumentumaival fogunk foglalkozni IV.Új anyag feldolgozása 1. A könyvtár dokumentumai 2. A könyvtár részei – Milyen rendben helyezkednek el a könyvek? ( mesék, gyermekversek, regények, bibliai olvasmányok, ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok, kézikönyvek 3. A könyv részei ( feladatlap) – tanítói közlés, utasítás, lexikonhasználat, önálló munka, ellenőrzés) V. Összefoglalás: kérdések alapján Melyek a könyvtár dokumentumai? Mit tudtunk meg a kézikönyvekről? Melyek a könyv legfontosabb adatai? VI. Értékelés: egyéni és osztálymunka VII. Könyvajánlás:Szókincstár gyermeklexikon 61 13. Kézikönyvek: lexikonok Tanítás helye: KFRTKF Gyakorló Iskolája Tanítás ideje: 2004.0928 Osztály: 3.d Tanít: Ruzsinszky Enikő Tantárgy: Könyvtárhasználat Téma: Kézikönyvek

Tananyag:Lexikonok Óra típusa: vegyes Célok: Oktatási: Általános és szaklexikonok közti különbség; bennük lévő keresési módok megismerése. Új fogalmak: hasáb, címszó, szócikk Képzési: Készségszintű keresés a lexikonokban Nevelési: Önálló könyvtárhasználatra nevelés, csoportmunkára nevelés. Munkaformák: frontális, önálló, csoport Szemléltetés: könyv, feladatlap, szókártya Koncentráció: anyanyelv Eszközök: 1. Szókincstár gyermeklexikon 2,3 és 4 osztályosok részére/ szerk Esztergályos Jenő, Celldömölk:Apáczai Kiadó,2002 2. Bibliotheca Corviniana/ Csapodi Csaba- Bp:Helikon,1990 3. Mátyásból király lesz: mesék és anekdoták/N. László Endre.[Nagykanizsa]:Canissa,[1999] 4. A magyar történelem nagy alakjai/[főszerk Vagyóczkyné Kékes Viktória]- [Bp]: Reflektor,1987. Az óra menete I. Ismétlés (Feladatlap) Ismételjük át az elmúlt órán tanultakat! Ehhez kapcsolódik a feladatlap. Karikázzátok be az

állításnak megfelelő betűt, olvassátok össze, és írjátok a megfejtést a vonalra! (Lexikon) II. Célkitűzés A mai órán a lexikonok fajtáival és a bennük való kereséssel ismerkedünk. III. Új anyag feldolgozása 1. A lexikon fogalma 2. A lexikon felépítése 3. A lexikonok fajtái 4. Mátyás király és Kinizsi IV. Összefoglalás szókártyákkal V. Könyvajánlás VI. Értékelés A módszerek, részletes óramenet, táblakép mellékletben. 14. 62 Dokumentum-típusok és használatuk Tanítás helye:KFRTKF Gyakorlóiskolájának Könyvtára Tanítás ideje:2003.0928 Tanít: Dienes Mária Osztály: 4.c Tantárgy: Könyvtárhasználat Témakör: Dokumentumismeret Tananyag:Dokumentum-típusok és használatuk Feladatok, célok. • Oktatási: A dokumentum-típusok jellemzői; Könyvtári betűrend; A könyv címlapjának adatai • Nevelési: A könyvek védelme, megbecsülése; Dokumentumok használatával önművelésre nevelés; Csoportmunkára nevelés;

Önálló feladatvégzésre nevelés • Képzési: A könyvtári dokumentumok közötti eligazodás; A könyv adatainak felismerése; Könyvtári ábécé készségszintű használata Óra típusú: ismétlő óra Munkaforma: Frontális, csoportos, egyéni Koncentráció: magyar irodalom Szemléltetés: Feladatlap, szókártyák, könyvek és más dokumentum-típusok Időkeret: 45 perc Felhasznált eszközök: 1. Szókincstár gyermeklexikon 2. hangkazetta 3. hanglemez 4. diafilm 5. videofilm 6. CD 7. DVD-film Az óra menete I. Óra előtti szervezés: könyvek elhelyezése az asztalon; feladatlapok, szókártyák előkészítése II. Ismétlés: Előzetes ismeretek számbavétele III. Motiváció: Megtudhatjátok, hogyan nevezzük a könyvtárban található könyveket, újságokat, CD-ket, összefoglaló néven, ha megfejtitek a feladatlapon látható rejtvényt ( dokumentum) IV. Célkitűzés: A mai órán a dokumentum-típusokat és a könyv külső és belső részeit fogjuk

átismételni. V. Főrész: Mi a dokumentum? Hol használjátok a könyvtári dokumentumokat? Hogyan csoportosítjuk használatuk szerint a könyveket? Melyek a kölcsönözhető dokumentumok? Hogyan nevezzük azokat a dokumentumokat, amelyeket helyben használunk? Milyen kézikönyveket ismertek? A könyv külső és belső részeinek bemutatása: - Milyen külső részei vannak a könyvnek? ( védőborító, kötéstábla, gerinc) 63 Milyen belső részei vannak a könyvnek? ( könyvtest, elő-vagy védőlap, címlap, tartalomjegyzék) Milyen adatokat látunk a címlapon? VI. Összefoglalás: feladatok megoldása, válasz kérdésekre VII. Házi feladat VIII. Könyvajánlás IX. Értékelés Táblakép, feladatlapok, mellékletben! 15. Kézikönyvek és használatuk Tanítás helye:KFRTKF Gyakorlóiskolájának Könyvtára Tanítás ideje: 2003.1012 Tanít:Dienes Mária Osztály: 4.c Tantárgy: Könyvtárhasználat Témakör: Dokumentumismeret Tananyag: Kézikönyvhasználat; a

s zótárak és a lexikonok használata a s züret témakörébe ágyazva Feladatok, célok: • Oktatási: Kézikönyvek fogalma, helye, szerepe a könyvtári állományban; A szótárak és a lexikonok jellemzőinek összegyűjtése; A szüret hagyományáról tanultak rendszerezése • Nevelési: A könyvek védelme, megbecsülése; a kézikönyvek használatával önművelésre nevelés; csoportmunkára nevelés; önálló feladatvégzésre nevelés • Képzési: A kézikönyvek közötti eligazodás segítése; Készségszintű szótár és lexikonhasználat; Lényegkiemelő képesség fejlesztése; önálló ismeretek megszerzésének képessége. Óra típusa: Új anyag feldolgozó óra Munkaforma: Frontális, csoportos, egyéni Koncentráció: Magyar irodalom, Magyar néprajz Szemléltetés: Feladatlap, szókártyák, könyvek Időkeret: 45 perc Felhasznált eszközök: 1. Magyar értelmező kéziszótár 2. Magyar szinonimaszótár 3. Magyar helyesírási szótár 4. Idegen

szavak és kifejezések szótára 5. Vademecum: szokatlan szavak szótára 6. Akadémiai kislexikon Az óra menete I. Óra előtti szervezés: kézikönyvek előkészítése; Feladatlapok és szókártyák előkészítése II. Ismétlés: Előző órán tanultak átismétlése 64 III. Motiváció: Hoztam nektek egy verset. Figyeljétek meg, miről szól, milyen a hangulata ( Takács Gyula:Szüreti vers); Mit tudtok a szüretről? Milyen évszakhoz kötődik a szőlőszüret; Hogyan nevezzük a szüretet lezáró mulatságot? IV. Célkitűzés: Ahhoz, hogy több ismeretet szerezzünk a szőlőszüretről, megtanuljuk, hogyan keressünk kézikönyvekben. V. Főrész: A) A szótár helyben használható kézikönyv; jelei, típusai; Feladatlapok. B) A lexikonok: Mikor fordulunk a lexikonokhoz? Hogyan épül föl a lexikon? Mi segíti a keresést a lexikonban? Milyen rendben követik egymást a címszavak? VI. Összefoglalás: VII. Könyvajánlás : Vademecum VIII. Értékelés

Táblakép, Feladatlapok 16. A könyv felépítése Tanítás helye: Kazinczy Ferenc Általános Iskola Tanítás ideje:2002.1205 Osztály:4. Tantárgy: Informatika, könyv- és könyvtárhasználat Téma:A könyv felépítése Tananyag: A könyv részei, adatai, külső megjelenési formái. Könyvajánlás- és választás módjai Tanít:Radics Krisztina Feladatok: • Oktatási: a könyv külső és belső felépítése, adatai, szövegtest, könyvválasztás és ajánlás módjai. • Képzési: Készségszinten tudjon eligazodni és eldönteni, hogy számára elegendő-e a dokumentumban lévő információ s tudja megtalálni azokat. • Nevelési:Önművelésre, önálló ismeretszerzésre, könyvtárhasználatra nevelés. Óra típusa: komplex óra Munkaforma: frontális, egyéni, csoportos Szemléltetés: szókártyák, fólia, táblakép Koncentráció: magyar Eszközök: feladatlap, kézikönyvek Az óra menete I. Ismétlés A könyvtári állományt milyen két nagy

csoportba oszthattuk? A helyben használható dokumentumokat hogyan csoportosítottuk? Mik tartoznak a kézikönyvekhez? Mit nevezünk időszaki kiadványnak? Miért nevezzük ezeket időszaki kiadványoknak? Hogyan osztjuk fel a kölcsönözhető állományt? II. Motiváció 65 Az asztalon mindenki talál egy feladatlapot. Olvassátok el az első feladatot, és oldjátok meg a keresztrejtvényt! Aki ügyesen és pontosan dolgozik, megfejtésként a mai óra címét kapja, III. Célkitűzés A mai órán a könyv részeivel és adataival fogunk megismerkedni. Megvizsgáljuk a külső megjelenés formáit, a szövegtestet, megnézzük a könyvajánlás és választás módját. IV. Fő rész Ha kézbe vesztek egy könyvet, legelőször a borítóját láthatjátok. Ez lehet kemény kötéstábla vagy puhább papírból készült borítófedél A kötéstáblákat, a borítófedeleket és a könyv testét alkotó lapokat a gerinc fogja össze. A könyvet gyakran védőborítóval

óvják a rongálástól. A védőborítót, borítófedelet, könyvtestet és a gerincet közös néven a könyv külső részének nevezzük. Nézzük meg ezeket részletesebben! A könyv belső részei: Ha kinyitjuk pl. A magyar értelmező kéziszótárt, láthatjuk, hogy a borítólapot vastagabb lappal erősítették a könyvtesthez. Ez az előzék Sorba nézzük a többi részt is ( Címlap, verzó, kolofon, szövegtest, tartalomjegyzék, mutatók, táblázatok) Összegzés kérdésekkel, feladatokkal, ellenőrzés Csoportmunka ( Lásd melléklet) V. Összefoglalás: Igaz-hamis állítások. VI. Könyvajánlás: Minden csoport válasszon ki egy-egy könyvet. Két percet kaptok a fölkészülésre Ajánljátok a kiválasztott könyvet csoporttársaitoknak VIII. Értékelés 17. Könyvtárhasználat Tanítás helye: KFRTKF Gyakorló Iskolájának Könyvtára Tanítás ideje: 2006.1124 Osztály: 4.c Tanít: Dankóné Ládi Timea Tantárgy: Könyvtárhasználat Tanítás témája:

Környezetvédelemmel való ismerkedés Feladatok: • Oktatási: A környezetvédelem fogalmának megismerése kézikönyvekből szerezhető információk segítségével. Környezetvédelemmel kapcsolatos új ismeretek elsajátítása • Nevelési: A természet szeretetére, védelmére nevelés. Környezetvédelmi nevelés Önművelésre nevelés. Együttműködésre, egymás munkájára való odafigyelésre nevelés Ok-okozati viszonyok megfigyelése • Képzési: Készségszintű keresés a kézikönyvekben. Problémamegoldó gondolkodás, megfigyelési képességek fejlesztése. Néma, értő olvasás fejlesztése Óratípus: Új ismeretet feldolgozó óra Munkaformák: Frontális osztálymunka, egyéni és csoportmunka Szemléltetés: Kézikönyvek, feladatlapok, tábla ( csomagolópapír) 66 Koncentráció: Magyar nyelv-és irodalom, Természetismeret Felhasznált kézikönyvek: - Steve Pollock:A víz. Bp Magvető,1992 - Steve Pollock:A levegő. Bp Magvető 1992 - Steve

Pollock: Az erdők. Bp Magvető,1992 - Steve Pollock: Az állatvilág. Bp Magvető,1992 - Steve Pollock: A Föld. Bp Magvető,1992 - O. Nagy Gábor- Ruzsiczky Éva: Magyar szinonimaszótár Bp Akadémiai,2005 - Magyar értelmező kéziszótár. Bp Akadémiai2004 Az óra menete: I. Az óra előkészítése A terem berendezése az órára. Könyvek, tálcák kikészítése az asztalokra A táblára a csomagolópapír felrakása, filc előkészítése A gyerekek elhelyezkedése Rövid bemutatkozás Csoportvezetők kiválasztása. II. Hangulatteremtés, ráhangolás - Az őszi szünetben sikerült a családommal a hegyekben pár napot kirándulni. Az erdőben, a fák között egy táblán érdekes versikét olvastunk Így szóltAz erdő fohászát elmondom). - Mit kér tőletek a vers írója? - Mit jelent az a szó, hogy fohász? - Jól gondolkoztunk? Az értelmező szótár választ ad erre. III. Célkitűzés A mai órán a környezetvédelemről, környezetünk óvásáról fogunk

beszélgetni. IV. Új anyag feldolgozása A mai óra főbb gondolatai - Víz - Levegő - Erdő - Állatok - Föld Érdekes rejtvényt készítettem nektek. Azt, hogy melyik csoport mivel fog foglalkozni az órán, az asztalon lévő tálcák határozzák meg. Nézzétek meg a tárgyakat, meséljétek el, mi történt! Csoportokban fogtok tovább dolgozni. Érdekes feladatokat készítettem számotokra Kérem a csoportvezetőket, hogy vigyázzanak a rendre és okosan osszák ki a feladatokat! (Feladatlapok kiosztása) Választanotok kell egy plakátrajzolót és egy levélírót. A többi tanuló a feladatlapokat tölti ki. Jó munkát kívánok! V. Ellenőrzés Az órai munka értékelése: - Hallgassuk meg egymást, ki hogyan dolgozta fel a témáját! Figyeljetek jól, mert egyegy csoport beszámolója végén a többi csoportnak kérdést teszek fel az elhangzott témából! VI. Összefoglalás A mai órán a környezetvédelemmel és a környezetszennyezéssel foglalkoztunk.

Megismerkedtünk különböző témák alapján ezekkel a fogalmakkal. 67 Az osztály ajándékot kap a jó munkáért – két kép az erdőről, amelyben az állatok és növények boldogan élnek. Feladatalapok a mellékletben! 18. A betűrend és a Cutter-szám Tanítás helye: KFRTKF Gyakorló Általános Iskola Könyvtára Tanítás ideje: 2007. 0120 Osztály: 4. Tanít: Kiss Ilona Tantárgy: könyvtárhasználat Tananyag: A betűrend és a Cutter-szám Feladatok: • Oktatási: A betűrend szabályainak ismétlése, gyakorlása. A Cutter-szám megismerése, használatának gyakorlása. • Képzési: Helyes betűrendezés gyakorlása, fejlesztése. Problémamegoldó képesség fejlesztése: Logikai képesség fejlesztése • Nevelési: Közös munkában való részvétel. Csoporton belüli együttműködés Önálló feladatvégzés. Óratípus: ismétlő-gyakorló Munkaforma: frontális, egyéni, csoportos Szemléltetés: táblakép, katalógus cédula, Cutter-táblázat

Eszközök: feladatlap, könyvek ( szépirodalmi és ismeretközlő művek), Cutter-táblázat Könyvek: - Arany László: Magyar népmesék - Balogh Zoltán: Gyerek KRESZ - Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje - Gárdonyi Géza: Cifra mese - Grimm legszebb meséi - Major Klára: gyermekenciklopédia - Tudod-e? - Varga András- Varga Domokos: Rejtelmes világ - Varga Tamás: Játsszunk matematikát! - Weöres Sándor: Bóbita Koncentráció: magyar nyelv és irodalom. Matematika I. Az óra előkészítése - Feladatok előkészítése - Könyvek előkészítése - Feladatlapok előkészítése - Tábla előkészítése Bemutatkozás, gyerekek köszöntése II. Motiváció A könyvtárban a könyveket tartalmuk alapján 2 nagy csoportra osztjuk. Melyik ez a kettő? Megoldás: Kikészítettem az asztalra néhány könyvet! Csoportosítsátok őket a két nagy csoport alapján! 68 Ellenőrzés csoportonként Feladatlap: 1. feladat: Próbáljátok kiválogatni, melyek tartoznak a

szépirodalomhoz és melyek az ismeretterjesztőhöz! A szépirodalmi műveket kékkel, az ismeretterjesztőket pirossal húzzátok alá! - Arany László: Magyar népmesék - Balogh Zoltán: Gyerek KRESZ - Fazekas Anna:Öreg néne őzikéje - Gárdonyi Géza:Cifra mese - Grimm legszebb meséi - Major Klára: Gyermekenciklopédia - Tudod-e? - Varga András- Varga Domokos: rejtelmes világ - Varga Tamás:Játsszunk matematikát! - Weöres Sándor:Bóbita III. Célkitűzés: A mai órán a betűrenddel és a raktári jelzettel fogunk foglalkozni. Ismételjük át először a betűrendet! Feladatok! Lásd melléklet Cutter-szám Most már mindent tudtok a betűk rendjéről, nézzük át a Cutter-számot! Mit gondoltok, honnan kaphatta a n evét ez az adat? Cutter amerikai könyvtáros volt, aki kitalálta ezt a rendszert. Az óra további részében a katalóguscédula első adatával, a raktári jelzettel fogunk megismerkedni. A táblán találtok egy kis segítséget. Feladatok :Lásd

melléklet! IV. Értékelés Melléklet a teljes óratervezet és a feladatok. 19. Mesemondók, mesegyűjtők Tárgy: Könyvtári tantárgy-pedagógia Készítette: Birki Bernadett Hely:KFRTKF Gyakorlóiskola Könyvtára Osztály:3.d Témakör: Mesemondók, mesegyűjtők Feladatok, célok: - Olvasásra (meseolvasás) való nevelés - A mesegyűjtők és a mesegyűjtemények megismertetése - Könyvtárhasználatra nevelés Munkaformák: frontális munka,egyéni és csoportos munka Szemléltető eszközök: könyvek, képek/fényképek,CD 69 Időkeret:45 perc Felhasznált könyvek: - Arany László:Magyar népmesék - Benedek Elek:A vitéz szabólegény - Illyés Gyula:hetvenhét magyar népmese - Kriza János: A csókalányok - Berecz András:Felítő c. könyvének CD melléklete Az óra menete Óra előtti szervezés: Megérkezés I. Köszönés, bemutatkozás: a gyerekeknek elmondjuk, hogy mi tartjuk a foglalkozást, és megkérjük őket, hogy csak akkor szólaljanak meg, ha

felszólítjuk őket, vagy ha a feladat úgy kívánja. II. Hangulatkeltés: Az óra elején hallgassunk meg egy mesét közösen. Utána pedig megbeszéljük, hogy mi lesz a mai foglalkozás témája. III. A mese bemutatása Majd: - Milyen meséket ismertek? - Csoportosítsuk őket! - Mutassátok meg, hol találhatók a könyvtárban? - Milyen mesekezdéseket és mesevégeket ismertek? - Mondjatok jellegzetes mesealakokat? - Milyen csodás erejük lehet ezeknek a szereplőknek, - Milyen meseszámokat ismertek? IV. A mesegyűjtők bemutatása: Ismertek híres mesegyűjtőket? Kiválasztott személyek bemutatása Puzzle Keresés V. Szorgalmi feladat VI. A foglalkozás értékelése, az elhangzottak összefoglalása. Elköszönés VII. Óra utáni rendrakás Mellékletek 20. Szabadidős foglalkozás Foglalkozás helye:KFRTKF Gyakorló Általános Iskolája, Könyvtár Foglalkozás ideje: Osztály: Tanítók:Arany Ágnes, Hajdú Mariann Téma: vetélkedő Feladatok: totó megfejtése,

mesék felismerése Cél. A már meglévő ismeretek felelevenítése, valamint új ismeretek közlése Munkaformák: frontális, csoportos 70 Szemléltetés: feladatlapok Az óra menete: I. Üdvözlés, bemutatkozás: Főiskolai hallgatók vagyunk. Ezen az órán mi tartunk nektek foglalkozást Foglalkozásunk vetélkedő lesz Van-e közöttetek olyan, aki tud mondani egy találós kérdést? Emlékeztek-e az oviban tanult mondókákra, mesékre? Ki tud mondani nekünk mesecímeket? Szoktatok olvasni esténként? II. Célkitűzés: Mesék és találós kérdések felismerése. A totó megfejtése Csukás István Ennek kapcsán a szerző meséinek felolvasása III. Motiváció: Öt csoport kialakítása. A feladata közlése Ha jól megoldjátok a totót, egy híres meseíró nevét kapjátok. IV. Az óra menete: A feladatlap kiosztása. Ha segítségre van szükségetek, segítünk Ellenőrzés Beszélgetés a megfejtés eredményéről. Meserészletek felolvasása és azok

felismerése. Közben Csukás István meséinek, rajzfilmváltozatainak bemutatása Eredményhirdetés, óra vége. Feladatok mellékletben! 21. Kézikönyvek megismerése és használata Tanítás helye: Arany János Gyakorló Általános Iskola Könyvtára Tanítás ideje:2000.1110 Osztály:4.c Tanító:Lázárné Szilágyi Ildikó Tantárgy:Könyvtárhasználat Téma: A könyv útja Magyarországon:Kézikönyvek megismerése és használata Feladatok: - Oktatási: A könyv fejlődési szakaszainak megismerése. Az itt használatos alapvető fogalmak elsajátítása. A kézikönyvek (lexikon, enciklopédia) fogalma, csoportjai, főbb jellemzőik. A bennük való tájékozódás gyakorlása - Nevelés: Közös munkára, könyvtárhasználatra, önművelésre nevelés. - Képzési: A kézikönyvekben való tájékozódás készségszintű kialakítása. A néma, értő olvasás és lényegkiemelés képességének fejlesztése. Óratípus: Új ismeret feldolgozó óra Munkaforma:

frontális, egyéni és csoportos Szemléltetés: Kézikönyvek, képek, szókártyák Eszközök: - Kézikönyvek: • Az írás/Karen Brookfield Bp. Park1995 • Móra lexikon. Szerk D Major KláraBp Móra, 1992 • Szókincstár gyermeklexikon. Szerk Németh Lászlóné Celldömölk Apáczai,2000 - Feladatlapok Koncentráció: magyar 71 Az óra menete: I. Az óra előkészítése Köszöntés, bemutatkozás II. Motiváció - Miről kellett olvasnotok a mai órára? A könyv útja Magyarországon - Kiemeltem a könyv fejlődésének főbb állomásait. Rendezzük időrendbe! - Melyik időszak keltette fel érdeklődéseteket? III. Célkitűzés - Ha bővebb ismereteket szeretnétek kapni erről a témáról, hová fordulhattok,? - A mai órát azért tartjuk a könyvtárban, hogy közelebb kerülhessünk a könyvekhez, és bővebb ismereteket is szerezzünk. - Egy utazást teszünk most vissza az időben, nyomon követjük a könyv fejlődésének az útját. Híres utazókról

nevezem el a csoportokat Kaptok egy vándorbotot is Az utazás során sok meglepetésben is lesz részetek. IV. Új anyag feldolgozása - Mielőtt még elindulnánk egy kis útravalóval szeretnélek ellátni benneteket. - Ha a k önyvtárban gyors, pontos ismeretet szeretnétek szerezni egy témáról, milyen könyvekhez fordultok? - Milyen kézikönyveket ismertek? - A mai órán csak a lexikonnal és az enciklopédiával ismerkedünk meg. 1. Lexikon - Vegyétek kézbe az asztalon található lexikont! - Lapozzunk bele! - Milyen elrendezésben találhatók benne a szavak? - Mi a szócikk? - Milyen jeleket láttok a szócikkben? - Mi segít a gyors tájékozódásban? - Feladatok: V. Részösszefoglalás - Utunk során megpihenünk egy kicsit, elevenítsük fel az élményeinket! - Kérdések, a botfeltartással jelezni a helyes választ. VI. Enciklopédia - Lényeges állomás volt a könyvnyomtatás. - A következő kézikönyvfajtából sok ismeretet tudhatunk meg erről -

Kérdések, válaszok, feladatok. VII. Összefoglalás: - Utunk végeztével készítsünk egy kis útinaplót! - Mit tudtatok meg a könyvről? VIII. Az órai munka értékelése: - Milyen vastag lett a kódexetek? - Számoljátok meg, hány lapot gyűjtöttetek! - Nézzük meg az iniciálét! - Keressétek ki a Szókincstár kislexikonból az ékírás címszót! ( majd rovásírás, kódex, Corvina, Képes Krónika, könyvnyomtatás) Mellékletben a teljes óraleírás, feladatok! 22. Téli ünnepek:szövegértés a könyvtárban 72 Tanítás helye:KFRTKF Gyakorló Általános Iskolája, Könyvtár Tanítás ideje:2006.121 5 óra Osztály:4.c Tanít:Eignerné Gyürky Katalin Téma: Téli ünnepek ( mikulás, karácsony) Feladatok: - Oktatási: Ismerkedés a t éli ünnepekkel játékos feladatok formájában. Kialakulásuk, hagyományaik, népek karácsonya - Nevelési: Fegyelmezett, közös munkára nevelés. Az olvasás megszerettetése A család, az együtt töltött idő

megbecsülése - Képzési: A gondolkodási és kifejezőképesség fejlesztése Munkaformák: frontális, csoportos Szemléltetés: Könyvek, képek, rejtvények, táblakép Koncentráció: Anyanyelv és irodalom Felhasznált könyvek: - Csörgő Anikó-Csigó László:Adventtől karácsonyig. Bp1997 6-7o - Kósa-Szemerkényi:Apáról fiúra. Móra, Bp 1973196-198p - Magyar értelmező kéziszótár/szerk. Juhász József Akad Bp 2003 - Makoldi Sándor:Kelet-magyarországi népszokások a téli ünnepkörből. KFRTKF Debrecen.199229o - Méhes Mária Viktória:Szent Miklós legendája. Agapé Szeged1998 10-14o - O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások Gondolat, Bp 1996 Az óra menete Óra előtti szervezés Megérkezés I: Előkészítés, motiváció: Köszönés, bemutatkozás, csoportvezetők választása. A mai órán játékos feladatokat oldunk meg vetélkedő keretében. A táblán ünnepek neveit látjátok. Csoportosítsuk ezeket! II. Célkitűzés: A két

legkedveltebb téli ünnep a mikulás és a karácsony. Beszélgessünk róla egy kicsit! III. Új anyag feldolgozása: Kezdődhet a vetélkedő. A csapatok névválasztása Feladatok (szöveg néma olvasása, majd a feladat kiegészítése, kirakós játék) V. Összefoglalás: - Minek az ünnepe volt az ősi mitológiákban december 25? - Mi a betlehemezés? - Minek a hírnöke Miklós? VI. Értékelés Szöveg, feladatok mellékelve. 23. A téli évszak jellegzetességei A foglalkozás helye: KFRTKF Gyakorló Iskolájának Könyvtára A foglalkozás ideje: 2006.1201 Tanít: Ács Lászlóné 73 Osztály: 3.d Téma: A tél. A téli évszak jellegzetességei Feladatok, célok: - Oktatási: A téli évszakkal kapcsolatos ismeretek felelevenítése, bővítése - Nevelési: Közös munkára való nevelés - Képzési: Pontos munkára nevelés, képességfejlesztés Munkaforma: egyéni és csoportos Szemléltetés: könyvek, feladatlapok, rejtvények, zenei CD Időkeret:40 perc

Felhasznált könyvek: - Értelmező kéziszótár - Szólások és közmondások könyve - Csodaország A-tól Z-ig - Ablak zsiráf - Szóbúvár - Téli álom A foglalkozás menete Óra előtti szervezés I. Köszöntés, bemutatkozás II. Motiváció, hangulatkeltés - Felolvasok nektek egy nagyon szép verset. Szeretném, ha kitalálnátok, miről szól:Jancsik Pál:Itt van a tél III. Beszélgetés a télről, a télről szerzett ismeretek bővítése - Melyek a téli hónapok jellemzői, téli kikapcsolódás, időjárás - Feladatlap - Találós kérdés IV. A foglalkozás értékelése, összefoglalása, közös éneklés a gyerekek által ismert téli dalokból. Elköszönés Melléklet:Teljes óraleírás, feladatok 24. Könyvajánlás készítése. Könyvtárhasználati foglalkozás Tárgy:Könyvtári tantárgy-pedagógia Tanít:Pásztori Annamária A foglalkozás helye: KFRTKF Gyakorlóiskola Könyvtára Osztály:2.c Idő:2006.1201 Oktatási cél: Könyvajánlás

készítése Téma: Az emberi test – A légzés Feladatok-célok: • Könyvtárhasználatra nevelés • Önálló ismeretszerzésre nevelés • Verbális képességek fejlesztése • Logikus gondolkodás fejlesztése • Csoportban való fegyelmezett munkára nevelés Munkaformák: Frontális, egyéni, csoportos Felhasznált eszközök: könyvek, szókártyák, szótagkártyák, feladatkártyák, mágneses tábla, írótábla, stopperóra 74 Időkeret:45 perc A gyerekek által használt könyvek: * Kirsten Bleich:Az emberi test. Tessloff és Babilon Kiadó2005 ( Mi micsoda) * Balázs Anna: Ilyen vagyok kívül-belül. Móra 1988 * Emberi test:Képes ismertető az emberi test felépítéséről és működéséről. Graph- Art Kiadó.2000 (Tudorka könyvek) * Luann Colombo:Nézz bele! Az emberi test . Graph-Art Kiadó2003 Ablak zsiráf:Képes gyermeklexikon. Móra,2002 Csörgő Anikó:Csodaország A-tól Z-ig :Képes gyermeklexikon általános iskolások számára.

Csodaország1995 Az óra menete Óra előtti szervezés A könyvek, feladatkártyák, szókártyák kikészítése 3 asztalnál:Ilyen vagyok + Ablak zsiráf+ feladatkártyák 3 asztalnál:MI Emberi test+Csodaország+ Feladatkártyák Óra eleji szervezés Négyes csoportok kialakítása az asztaloknál Névjegy kitűzők ellenőrzése, pótlása, köszöntés, bemutatkozás Az eddig tanultak ismétlése Beszélgetés a könyvtárhasználati ismeretekről A szakszavakat szókártyákból rakják össze. A beszélgetés végén a szókártyákat csoportosítják a táblaképnek megfelelően. Az órán használt könyvek megismerése: Utalás a környezetismereti órán tanultakra Irányított kérdések Az asztalokon olyan könyvek vannak, amelyek az emberi testről szólnak A feladatok ehhez kapcsolódnak. A könyvajánlás készítés előkészítése Ötletbörze: Képzeld el, hogy könyvárus vagy tanító vagy, vagy újságíró vagy. Ajánlani akarsz egy könyvet. Mit mondanál el

róla? A legjobb ötletek kiválasztása. Tanítói könyvbemutató: Én így ajánlanám : cím, szerző, sorozat, téma, tartalom, képek, érdekességek, vicces rajzok) Jegyzeteket is készítettem. Felírtam a könyvről néhány adatot A könyvajánlás elkészítése: Csoportmunka :Feladatválasztás, eligazítás. Ajánlások elmondása csoportonként, megerősítés a kontrollcsoportokról. Értékelés, jutalom Keresés a könyvekben Beszélgetés a keresési módszerekről Párokban dolgoznak Munkamegosztás: rajzot, címszót, utalást keresni. Információk összefoglalása Feladatlap, pótkérdések Játék:Gyöngyhalász – ki meddig bírja levegő nélkül. Összefoglalás Értékelés 75 Óra végi rendrakás A Nézz bele című könyv közreadása Melléklet:Táblakép, feladatkártyák, Igaz/hamis állítások 25. A fülszöveg Tanítás helye:KFRTKF Gyakorló Általános Iskola Könyvtára Tanítás ideje:2006.1128 Osztály:2.c Foglalkozás vezetője: Sárosi

Mária Tantárgy: könyvtári óra Tananyag:A fülszöveg Célok: • Oktatási: A fülszöveg megfelelő elsajátítása • Nevelési: Megfelelő könyvtár-, könyvtárhasználatra nevelés. A könyvtárban való viselkedés tanítása • Képzési:A könyvek helyes használata. Az olvasás fejlesztése, megszerettetése Óratípus: új ismeretet közlő óra Munkaforma: frontális, egyéni Szemléltetés: könyv, könyvborító Koncentráció:magyar irodalom Az óra menete Óra előtti szervezőmunka: feladatlapok kiosztása, szemléltető könyvek kikészítése, tanulók bevezetése a könyvtárba - Ismétlés: a betűrend szabályai, feladatokkal - A címlap adatai, feladat, önálló munka - A könyv részei: segítséggel, illusztrációval - Célkitűzés: a fogalom (fülszöveg ) tisztázása, feladatmegoldás - Tanítói magyarázat, illusztrálással - Feladatmegoldás, szövegértéssel, megbeszélés - Összefoglalás (Szeml.: 1000 tanács; Fehér Klára:Bezzeg az én

időmben) - Értékelés: egyéni, osztály Melléklet: a teljes leírás és feladatok 26. A szépirodalmi művek betűrendje a könyvtárban és a könyvtári abc Tanítás helye: KFRTKF Gyakorló Iskola Könyvtára Osztály: 2.c Tanító: Varga Renáta Tantárgy: könyvtárhasználat Téma: A szépirodalmi művek betűrendje a könyvtárban és a könyvtári abc Feladatok: 76 - Oktatási: A szépirodalmi művek betűrendbe sorolása. Művek keresése a könyvtárban Nevelési: Közös munkára, könyvtárhasználatra és önművelésre nevelés Képzési: a szépirodalmi művek betűrendbe sorolásában és a könyvtári abc-ben való eligazodás készségszintű elsajátítása és a jártasság kialakítása Óratípus: ismétlő és gyakorló óra Munkaforma: frontális, egyéni, csoportos Szemléltetés: kézikönyvek és feladatlapok Eszközök: kézikönyvek - Hetvenhét magyar népmese/ Illyés Gyula.-11kiad-Bp:Móra,1986 - A kis ködmön [Képes mesekönyv] [Szöveg]/

Arany László [Rajz]; Heinzelmann Emma .- Bp:Móra,1977 - Vuk és a simabőrűek /Ifj. Fekete István;[Bakai Piroska rajz]- Bp:Móra,2000 - Tündér Lala [Meseregény]/ Szabó Magda .- Bp: Móra,1978 Koncentráció: magyar Az óra menete I. Az óra előkészítése: könyvek az asztalon, köszöntés, bemutatkozás II. Motiváció: Az osztály 4 csoportból áll, csoportvezetők választása, keresztrejtvény, megfejtés III. Célkitűzés: betűrend átismétlése, irányított kérdések, frontális megbeszélés Feladatok : egyéni feladatlapok, csoportos szemléltetés, csoportvezetők felolvasása Betűrendbe sorolási feladatok, ellenőrzés (összesen 20 perc van rá változatos feladatokkal) IV. Összefoglalás – találós kérdések V. Az órai munka értékelése VI. Házi feladat Mellékletben a teljes leírás és a feladatok megoldásokkal 27. Információk és adatok gyűjtése adott témához Tanítás helye: KFRTKF Gyakorlóiskola Könyvtára Tanítás ideje:

2004.1210 Osztály:5/b Tantárgy: Könyv és könyvtárhasználat Téma: Az adventi ünnepkör szokásai, hagyományai – adatgyűjtés adott témakörhöz Tananyag: Információk és adatok gyűjtése adott témához Feladatok: - Oktatási: Könyvek használata, bennük való tájékozódás gyakorlása. Adatgyűjtés, jegyzetelés, lényegkiemelés technikája. - Képzési: Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, készségszintű keresés a könyvekben, önkifejezés, előadókészség fejlesztése - Nevelési: Önművelés igényének felkeltése, könyvtárhasználatra nevelés; Közös munkára nevelés, egymásra figyelés szerepe; Csoporton belüli munkamegosztásra nevelés. Óratípus: vegyes:új anyag feldolgozó és rendszerező óra Munkaforma: csoportos, önálló, frontális Szemléltetés: időszalag, tabló, szókártyák, képek Eszközök: feladatlapok, borítékok, könyvek 77 - Ábel Zsuzsanna: Képes bibliai lexikon - Dömötör Tekla:Régi magyar

népszokások - Kósa-Szemerkényi: Apáról fiúra - Tészabó Júlia: Nagy karácsonyi képeskönyv - Tudod-e? Népszokások - Karácsonyi hagyományok a nagyvilágban - Ünnepnapok, hagyományok adventtől adventig - Nagy karácsonyi képeskönyv - Egyperces bibliai történetek - Menjünk mi is Betlehembe! Tanít:Hajdúné Mészáros Judit Koncentráció: magyar nyelv és irodalom, hittan, hon és népismeret, rajz Az óra menete: I. Az óra előkészítése: - könyvek, feladatlapok, borítékok előkészítése, - Szókártyák, tabló, időszalag elhelyezése - Terem rendjének kialakítása - Kazettás magnó üzembe helyezése - Köszöntés, bemutatkozás II. Motiváció: Tanítói felolvasás (Rilke verse), megfigyelési feladat adása Frontális folytatás: Címadás, tartalom. III. Célkitűzés: tanítói közlés – a mai könyvtári foglalkozáson az adventi ünnepkörrel, annak nevezetes napjaival ismerkedünk meg. Az óra második felében a neves napok

legszebbikével, a karácsonnyal kapcsolatos szokásokat, rítusokat és hagyományokat idézzük fel IV. Az óra anyagának feldolgozása - Csoportfeladatok kiosztása - A csoportok a megadott szöveg alapján önállóan dolgoznak, s ezen belül téma szerint párokat alakítanak. - A tanító feladata az irányítás, segítés, majd a csoportok beszámolói. V. Összefoglalás, értékelés 24 kérdés az adventi kalendárium alapján A teljes szöveg és a feladatok a mellékletben 28. Szótárak, lexikonok, enciklopédiák felépítése Tanítás helye:KRFTKF Gyakorló Iskola Könyvtára Tanítás ideje: 2004.1112 Osztály: 3.d Tantárgy: Könyv- és könyvtárhasználat Téma: Kézikönyvek használata Tananyag:Szótárak, lexikonok, enciklopédiák felépítése Feladatok: - Oktatási: Kézikönyvek használata, bennük való tájékozódás gyakorlása. Hasonlóság, különbség megállapítása 78 - Képzési: Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Szótárak,

lexikonok, enciklopédiák belső tulajdonságainak elmélyítése Készségszintű keresés a kézikönyvekben - Nevelési feladat: Önművelés igényének felkeltése, könyvtárhasználatra szoktatás. Közös munkára nevelés, az egymásra figyelés szerepe Csoporton belüli munkamegosztásra nevelés Óratípus: vegyes ( új anyag feldolgozó és rendszerező- gyakorló óra) Munkaforma: csoportos, önálló, frontális Szemléltetés: táblakép, szókártyák Eszközök: Feladatlapok, borítékok, ablak-zsiráf gyermeklexikon, Értelmező kéziszótár, Idegen szavak és kifejezések szótára Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom, rajz Tanít:Dr Barcsa Lajosné Az óra menete I. Az óra előkészítése: Könyvek, feladatlapok, borítékok előkészítése, szókártyák előkészítése, terem rendjének kialakítása, köszönés, bemutatkozás II. Ismétlés, motiváció: Minden csoport talál az asztalán 3 borítékot. Betűrejtvényeket találtok bennük Oldjátok

meg őket, és írjátok rá a borítékra a megfejtést! (lexikon, enciklopédia, szótár). Közös nevük:kézikönyv III. Célkitűzés: A mai órán a kézikönyvek használatáról fogunk tanulni. IV. Az óra anyagának feldolgozása: tanítói közlés, utasítás, frontális munka, táblakép- kézikönyvek jellemzői - Ablak-zsiráf képes gyermeklexikon segítségével dolgoznak. Csoportmunka Ellenőrzés felolvasással - Usborne gyermekenciklopédia: a módszer ugyanaz - Helyesírási kéziszótár, Idegen szavak kéziszótára, Magyar értelmező kéziszótár. A feladatokat hangos felolvasással ellenőrizzük. V.Összefoglalás: frontális munka, kérdések-válaszok: Miben hasonlítanak és különböznek a szótárak, lexikonok és enciklopédiák belső felépítésükben? Hasonlóság: hasábos elrendezés, ABC rend, címszó, szócikk, rövidítés jegyzék Különbség: élőfej – szótár, név és tárgymutató – enciklopédia VI. Értékelés: A teljes

leírás és a feladatok a melléklet részét képezik. 29. A kézikönyvek és a szakkönyvek használatának gyakorlása Tanítás helye: KRFTKF Gyakorlóiskola Könyvtára Tanítás ideje: 2004.1126 Osztály: 5.z Tantárgy: Könyvtárhasználati ismeretek Tananyag: A kézikönyvek és szakkönyvek használatának gyakorlása Feladatok: - Oktatási: A tanulók legyenek képesek a kézikönyvek és szakkönyvek önálló használatára 79 - Képzési: A tanult könyvtárhasználati ismeretek készségszintű alkalmazása Nevelési: Az önművelés vágyának erősítése az olvasás öröme segítségével. Közös munkára, a csoporton belüli munkamegosztásra nevelés. A tanulók ismerjék meg és ápolják őseink hagyományát, a magyar népi kultúrát! Óratípus: gyakorló óra Szemléltetés: táblakép, szókártyák, zenei CD Eszközök: feladatlap, könyvek, CD lejátszó Koncentráció: magyar nyelv és irodalom, ének-zene, matematika, népművészet Tanít:

Serfőző Mariann Az óra menete I. Bevezető rész: óra előtti szervezési feladatok, köszönés, bemutatkozás - Ráhangolás: Találós kérdések II. Fő rész: - A tanult könyvtárhasználati ismeretek ismétlése - A könyv részei - A kézikönyvről tanultak - Célkitűzés:A kézikönyvek és az ismeretközlő könyvek használatának gyakorlása - Motiváció: zenehallgatás - Csoportokban dolgoznak - Feladatlapok: puzzle, válogató feladata - Külön feladat: páros feladat III. Befejező rész: - Összegzés – tanári közlés - Könyvajánlás, értékelés - Felhasznált könyvek: • Élő népművészet Hajdú-Bihar megyében I. A népművészet mesterei/ Hubert Erzsébet; Deményi György, Debrecen; Kölcsey Ferenc megyei Közművelődési Intézet,2002. • „Félre gatya, pendely”. Látható és láthatatlan a m agyar népviseletben Katalógus/Katona Edit Bp: Néprajzi Múzeum,2002 • Jeles napok, ünnepi szokások/ Tátrai Zsuzsanna;Karácson Molnár

Erika. Bp:Planétás Kiadó • Magyar értelmező kéziszótár • Magyar népi cserépedények. Kolibri könyvek/Kresz Mária;Kövér Mária Bp.:Móra,1986 • Magyar nagylexikon • Magyar népi hangszerek:Kolibri könyvek/Mandel Róbert,Bp.:Móra,1986 • Magyar népi hangszerek/Sárosi Bálint. Bp:Tankönyvkiadó,1978 • Magyar népviseletek/Kolibri könyvek/Flórián Mária?Urai Erika,1993. • Magyar néprajzi lexikon 1,3,4. kötet • Magyar szólások és közmondások könyve/O.Nagy Gábor Zenei CD :Csik Együttes:A kor falára c. lemeze A teljes óraleírás a mellékletben! 30 A romantika irodalma, Jókai Mór Tanítás helye: Fiumei úti Általános Iskola, Szolnok 80 Osztály: 7.b Tantárgy:magyar irodalom Téma:A romantika irodalma, Jókai Mór Tananyag: önálló ismeretszerzésre nevelés a könyvtárban Feladatok: - Oktatási: a műnemek és műfajok rendszere, a regény fogalma, a romantika jellemzői, Jókai Mór életrajza - Nevelési: önálló

ismeretszerzésre, könyv- és könyvtárhasználatra nevelés, társakkal való együttműködés, a munka megosztása. - Képzési: információkeresés a l exikonban, enciklopédiákban, szakkönyvekben, szókincsfejlesztés ( az irodalmi szakkifejezések megismerése és alkalmazása), logikus gondolkodás, összefüggések felismerése Az óra típusa: új ismereteket feldolgozó óra Munkaformák: frontális osztálymunka, önálló munka, csoportmunka Szemléltetés: tábla, kártya, feladatlapok Koncentráció: történelem, rajz, ének-zene Eszközök: - Csorba Piroska: Műnemek és műfajok - Alföldy Jenő: Irodalmi fogalomtár A-Z - Benedek Marcell:Irodalmi hármaskönyv ( vers, dráma, regény) - Bárdos László:- Szabó B. István- Vasy Géza: Irodalmi fogalmak kisszótára - Marafkó László: Irodalmi séták; A magyar irodalom története; - Klaniczay Tibor szerk.: Jókaitól Jókairól - Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora - Az élő Jókai (

tanulmányok) - Kistükör. Magyar irodalomtörténeti arcképek - Új magyar lexikon - Magyar életrajzi lexikon - Magyar értelmező kéziszótár - Művészeti albumok, - Művészeti lexikon - Hangkazetták, magnetofon Tanít:Paróczainé Kiss Emma Az óra menete I. II. Szervezési feladatok: Jelentés, a szükséges taneszközök ellenőrzése Motiváció: tanári magyarázat. A mai órát játékkal kezdjük A táblai feladványokkal csoportonként fogtok vetélkedni III. Célkitűzés: Új témakör. Tanári közlés Csoportokban dolgoztok, Munka beosztása, feladatlapok kitöltése IV. Ismétlés: Az ETO főosztályok szerinti keresés, konkrétan irodalom, kézikönyvek helye, fogalma V. Új anyag feldolgozása: keresés e polcokon – lásd melléklet! VI. A csoportok beszámolója 1. Műnemek fogalma, műfajok rendszere, példák 2. A korstílus fogalma, a romantika fogalma, stílusjegyei, romantikus zene, festészet 3. Jókai életrajzi adatai, a regényíró,

érdekességek életéből, helye a magyar irodalomban Jegyzetelés, könyvajánlások meghallgatása VII. Összefoglalás: Játékosan Árverés VIII. Órai munka értékelése 81 A teljes óraleírás és feladatok a mellékletben 31 Tavasz az irodalomban Hely: KFRTKF Gyakorló Iskolája Idő: 1999.0507 Osztály:4.c Tantárgy: Könyvtárhasználat Tananyag:Tavasz az irodalomban Feladatok: - Oktatási: A szép- és szakirodalom fogalmának elmélyítése, ETO-ba sorolás elmélyítése - Képzési: Könyv- és könyvtárhasználati szabályok elsajátítása, elmélyítése, tartalomjegyzék használatának gyakorlása - Nevelési: Könyvtárhasználóvá nevelés, olvasóvá nevelés, közös munkára, együttműködésre nevelés, egymásra való odafigyelésre nevelés Szemléltetés: könyvek, feladatlapok Tanít: Anka Júlia Bevezető beszélgetés: a könyvekről; Fekete István:Kele II. Célkitűzés: A mai órán olyan irodalmi alkotásokkal foglalkozunk, amelyek a t

avaszról szólnak. III. Differenciált munka: feladatok, önálló munkavégzés tanítói segítséggel. IV. Ellenőrzés V. .Játék verseny a verscímekkel Tartalomjegyzék használata VI. A játék értékelése, jutalmazás. VII. Óra végi értékelés 32 Az osztálykirándulás előkészítése; Eger bemutatása Osztály: 3.a Tantárgy:Könyvtárhasználat Tananyag: Az osztálykirándulás előkészítése Feladatok: - Oktatási: Eger elhelyezése a térképen. Földrajzi adottságok, nevezetességek, műemlékek megismertetése - Képzési: A gyerekek készség szinten tudjanak tájékozódni az útikönyvekben - Nevelési: Könyvtárhasználatra való nevelés. Figyelemfelkeltés a könyvek rongálása ellen. Munkaformák: frontális, csoportos 82 Eszközök: atlaszok útikönyvek A tanítás helye: Hajdú-Bihar Megyei Gyermekkönyvtár Tanítás ideje: 2000.0502 Tanít:Motonok Beáta Az óra menete: I. Előkészítő rész: - Bemutatkozás - Motiváció – játék:

betűk kiosztása, értelmes szó alkotása - Frontális beszélgetés : a kirándulás helye, ideje, útvonala II. Főrész: 1. Célkitűzés – közlés 2. Földrajzi fekvés atlasz segítségével 3. Történelmi múlt – szövegkeresés, feladatlap, közlés 4. Nevezetességek – virtuális séta a városban Képek keresése Szövegalkotás a feladatok alapján, csoportbeszámolók 5. Összefoglalás III. Értékelés A teljes leírás és a feladatlapok mellékletként! 33 Kézikönyvek Hely: KFRTKF Gyakorlóiskola Könyvtára Idő: 2004.0301 Osztály:3.c Tantárgy:Könyvtárhasználat Téma:Kézikönyvek Tananyag: Kézikönyvek használatának gyakorlása, különös tekintettel a Móra lexikonra Feladatok: - Oktatási: Kézikönyvek használatának, a bennük való tájékozódásnak gyakorlása, a keresés készségszintű fejlesztése - Képzési: Néma, értő olvasás és szövegértés fejlesztése. Csoportos munkaformában való kooperatív munkára szoktatás

Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése - Nevelési: Önművelés igényének felkeltése, könyvtárhasználatra szoktatás. Szabadidő hasznos eltöltésének alternatíváit felmutatni és kedvet csinálni hozzá. Óratípus: gyakorló Munkaforma: csoportos és páros munka Szemléltetés: • táblakép • applikációs kép ( keresztrejtvény) Eszközök: • Móra lexikon • Usborne enciklopédia gyermekeknek • Értelmező kéziszótár • Idegen szavak és kifejezések szótára • Szinonima szótár • Feladatlapok (5) Koncentráció: tárgyon belüli, anyanyelv 83 Tanít:Vékony István Az óra menete I. Az óra előkészítése - Kézikönyvek, feladatlapok előkészítése - Táblázat elkészítése, keresztrejtvény felhelyezése a táblára - Tanulók elhelyezkedése II. Ismétlés, motiváció: A keresztrejtvény kitöltése az osztállyal III. Célkitűzés: Vetélkedő a szabadidőről IV. Az óra anyaga: - Szabályok ismertetése – közlés 1.

forduló: sport 2. forduló:olvasás 3. forduló:művészet 4. forduló:kirándulás 5. forduló: ház körüli munkák V. Eredményhirdetés VI. Összefoglalás VII. Könyvajánlás - Origami 4. papírhajtogatás A-Z-ig - Ügyeskedj tűvel, cérnával VIII. Értékelés IX. Óra végi szervezés: elköszönés, terem rendjének visszaalakítása, tanulók távozása A teljes leírás, feladatok mellékletként. 34 Néphagyomány:a téli ünnepkör – Luca napi szokások Helye: Arany János Gyakorlóiskola Könyvtára Idő:2000.1124 Tantárgy: Könyvtárhasználat Osztály:4.b Tananyag: Néphagyomány:téli ünnepkör Feladatok: - Oktatási: A téli hónapok jeles napjainak megismerése; a Luca napi szokások részletes feldolgozása; a könyvtári eszközök használatának gyakorlása - Nevelési: Önművelésre, önálló könyvtárhasználatra, közös munkára, egymás munkájára való odafigyelésre, hagyományőrzésre nevelés. - Képzési: Szövegértő képesség, néma

olvasási készség, problémamegoldó képesség fejlesztése, beszédkészség fejlesztése. Az óra típusa: új ismeretet feldolgozó, rendszerező Módszerek, eljárások: frontális, csoportos, egyéni munka Felhasznált eszközök: • O.Nagy Gábor:Magyarszólások és közmondások 3 db • Kocsis Mihály:Világfa 3 db • Néprajzi lexikon 3. kötet 2 db • Gyárfásné Kincses Edit:Színes kalendárium 1 db 84 • Kelet-magyarországi népszokások:Téli ünnepkör 1 db • Csatlósné Halász Ágnes-Kiss Ágnes: Hagyományaink 2 db • Részlet a „Hónapsoroló” c. videofilmből • Feladatlapok Tanít:Hajdúné Ferenczi Mária Az óra menete I. Előkészületek: - Eszközök előkészítése, feladatlapok kiosztása - Bemutatkozás II. Motiváció: Rejtvényfejtés III. Célkitűzés: Beszélgetés a népszokásokról IV. A téli ünnepkör feldolgozása könyvtári eszközökkel Csoportmunka feladatlapokkal, irányított beszélgetés, szókártyák, videofilm,

gombóckészítés só-liszt gyurmával V. Összegzés: rendszerezés, könyvek keresése a polcokon (ETO) VI. Munka értékelése, játék A teljes óraleírás és a feladatok mellékletként. 34. Tavaszi ünnepkör:Húsvét Hely:Arany János Általános Iskola Könyvtára Idő: 2000. 0413 Osztály: 2.d Tantárgy: Könyvtárhasználat Téma:Húsvét Feladatok: - Oktatási: A jeles napok és az ehhez kapcsolódó szokások megismerése - Képzési: Készségszintű keresés a kézikönyvekben. Néma olvasási készség fejlesztése, szövegértő készség fejlesztése, problémamegoldó készség fejlesztése. - Nevelési: Közös munkára, munkamegosztásra való nevelés, csoportmunka segítségével, önművelésre nevelés. - Óra típusa: új anyag feldolgozó - Munkaforma: frontális, csoportos - Szemléltetés: szókártyák, táblakép, díszített tányér, hímes tojások, díszterítő Eszközök: • Magyar néprajzi lexikon II. • Magyar néprajz VII. • Opra

Csabáné:Varázsvessző helyett • Magyar ünnepek • Bibliai kislexikon • Adventtől szép pünkösd napjáig • Bihari Anna: Képes magyar néprajz • Dömötör Tekla:Magyar népszokások • Akadémiai kislexikon I-II. • Ábel-Zsuzsanna:Képes bibliai lexikon • Családi ünnepek 85 Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom, környezetismeret Tanít:Csákfalvi Andrea I. 1. 2. 3. 4. II. 1. 2. Az óra előkészítése: Szervezés:terem rendje, könyvek, feladatlapok előkészítése Köszöntés Motiváció: zenehallgatás – Vivaldi, találós kérdés, frontális munka Célkitűzés: tanítói közlés Új anyag feldolgozása: Szervezés: csoportmunka, csoportvezetők, rejtvény, kereső feladatok Részösszefoglalás: karton, szókártyák; vershallgatás játékkal, további csoportos feladatok III. Az óra befejezése: 1. Összefoglalás 2. Képi illusztráció:Szinnyei Merse Pál Majális 3. Könyvajánlás:Ábel-Zsuzsanna 4. Értékelés, jutalom A teljes

leírás és a feladatok mellékletként. 35 Jegyzetelés,cédulázás, információkeresés Hely:KFRTKF Gyak Isk. Könyvtára Osztály:8.z Idő:2003.1121 Célok, feladatok: A jegyzetelés megtanulása, formai jegyei Didaktikai feladatok: új ismeretszerzés, rendszerezés Tanítás: Dr Helmeczi Istvánné Célkitűzés: Gyűjtőmunka Móricz Zsigmondról. Milyen könyvekből gyűjthetünk ismereteket? - Lexikonokból, irodalommal foglalkozó ismeretterjesztő könyvekből - Van-e a könyvtárban a könyveken kívül más információkereső forrás? (Internet) - Melyik tudományág ismeretterjesztő könyvei segítenek nekünk? (irodalomtudomány) - Hol nézhetjük meg a könyvtárban azokat a könyveket, amelyeket Móricz írt, vagy amelyek róla szólnak? (katalógusszekrényben) - Keressük meg a katalógusban, milyen könyveket találunk Móricz Zsigmondról! - Vegyük ki a katalóguscédulákat, és tájékozódjunk az állományról! - A katalóguscédulákon sem találunk meg

minden könyvet, ami nekünk szükséges lehet. - Melyek azok a nagy alakú kézikönyvek, amelyek gyűjtőmunkában segítségünkre vannak? ( általános és szaklexikonok) Az asztalon minden csoport megtalálja a feladat elvégzéséhez szükséges könyveket. Mielőtt hozzákezdenénk a munkához, nézzük meg, hogyan is kell jegyzetelni. Van-e olyan formai követelmény, amit meg kell tanulni? Az előttetek levő feladatlapon igaz és hamis állításokat találtok a jegyzetről? Tippeljünk, melyik lehet igaz, melyik hamis! 86 Keressük ki és olvassuk el az Értelmező kéziszótárból a jegyzet fogalmát! Mi az, amit egy jegyzetlapnak vagy cédulának tartalmaznia kell? Ez a megállapítás az internetre is vonatkozik, csak ott az elérhetőséget, a weblapot kell forrásként megadni. Mik a jegyzetelés lépései? - az anyag figyelmes elolvasása - a jegyzet elkészítése - a lapok logikai sorrendjének megállapítása - a cédulák alapján fogalmazás készítése a

források megjelölésével Kezdjünk hozzá a munkához! A borítékban előre elkészített minta-jegyzetcédulákat találtok. A jegyzet helyén kérdést láthatsz, amire a választ a megadott könyvből kell kikeresned. Mindenki egy cédulát kap, ennek alapján megírhatja a sajátját. Ezekbe fogjuk az elvégzett munka után összerendezni, felolvasni. ( 6-7 perces tájékozódás) Az internetről is készítünk jegyzeteket, hasonló módszerrel A munka befejezése után a cédulákat a számozás sorrendjében felolvassuk. Megnézzük az internetes jegyzetet is. Értékeljük az információkat és a belőle összeállított fogalmazást Házi feladat: rövid gyűjtőmunka Móricz Zsigmondról. Mellékletként megnézhetjük a feladatokat 36. Információkeresés kézikönyvekből (Debreceni népi mesterségek) Hely:KFRTKF Gyakorlóiskola Könyvtára Idő: 2003.1114 Osztály:3.c Tantárgy:Könyvtárhasználat Oktatási feladat: Kézikönyvek használatának gyakorlása.

Információkeresés Képzési feladat: Szóbeli- és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése. Jól tagolt, érthető beszéd Pontos megfogalmazás Nevelési feladat: Pontos munkavégzés, önellenőrzésre nevelés. A népi mesterségek megismerése, értékek tiszteletben tartása Koncentráció: irodalom, ének-zene, néprajz Szükséges eszközök: feladatlapok, tábla, Magyar értelmező kéziszótár (6),Városunk (Honismereti szöveggyűjtemény Debrecenről)(7), Népi szűcsmunka, Ablak-zsiráf, O.Nagy Gábor:Magyar szólások és közmondások (3), Kovács Károly:Népművészet, Magyar néprajzi lexikon (1 kötet), Weöres Sándor:Bóbita (4), Tanít:Szakálné Fekete Hajnalka Az óra menete: Külső szervezés: a feladatlapok előkészítése, üdvözlés, bemutatkozás Kérdés-felelet játék: foglalkozásnevek, új és régi mesterségek. Debreceni híres mesterségek, keresés szövegben Célkitűzés: Csoportmunkában ismerkedés régi debreceni mesterségekkel.

Rejtvény, keresés, osztott feladatok (szűcs, csizmadia, köszörűs, mézeskalácsos, pereces, céh) Munka közben tanári segítség Csoportok élőszavas beszámolói 87 Weöres Sándor Vásár című verse Értékelés A teljes óraleírás és a feladatok mellékletben 37 Az ETO használata Hely:KFRTKF Gyakorlóiskola Könyvtára Idő: 1999.0507 Osztály:4.c Tantárgy:Könyvtárhasználat Feladat: - Oktatási: az ETO segítségével keresés a polcokon - ETO jelzet alapján könyv keresése - Fogalmak alapján főosztály keresése - Képzési: • Olvasási készség fejlesztése • Könyvtárban való tájékozódás segítése • Polcokon való keresésben jártasság • Könyvben való keresésben jártasság, a tartalomjegyzék és különböző mutatók segítségével - Nevelési: • Könyvtárhasználóvá nevelés • Egymásra való odafigyelésre nevelés • Csoportmunkára nevelés - Forma: 3 hét fős csoport - Szemléltetés, eszközök: • Felnagyított

jelzetek, feladatlapok, könyvek • Magyar szinonimaszótár A-Zs. Bp AkadK 1991 • Az esőerdő ( Mi micsoda sorozat). Bp Tessloff és Babilon 1992 • A hét világcsoda (Mi micsoda sorozat). Bp Tessloff és Babilon1995 • Dinoszauruszok. Db Phoenix Kv 1993 Tanít: Kiss Katalin Az óra menete: I. Óra eleji beszélgetés: a könyvtárról, a jelzetek fogalmáról, ETO-ról tanultak. II. Motiváció: Feladatlap és ETO táblázat használata (könyvcímek besorolása) III. Órai munka: csoportmunka, csoportvezetővel, a gyerekek párban dolgoznak. Megadott témában keresnek könyveket, jelzetek alapján, kérdésekre válasz általad választott könyv alapján IV. Összefoglalás: megoldások megbeszélése, óra végi értékelés A teljes leírás és feladatok a mellékletben ! 38. Ismeretterjesztő művek a szabadpolcon Hely: Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtára Idő: 2000.0508 Osztály: 3.b Tantárgy:Könyvtárhasználat 88 Célok, feladatok: Oktatási:

Szabadpolcos, ismeretterjesztő művek keresése, megkülönböztetése a szépirodalomtól. Az ETO számok megismertetése a gyerekekkel, és használatának gyakorlása keresési feladatokkal Képzési: Készség szintjén tudjon a gyerek bármely könyvtárban eligazodni, adott dokumentumot megtalálni. Nevelési: Önművelésre, önálló könyvtárhasználatra nevelés. Toleranciára, a másik munkájára való odafigyelésre nevelés a közös munka során. Rendes, pontos munkavégzésre nevelés A másság elfogadása. Óratípus:új ismeretet közlő óra Eszközök:Könyvek Szemléltetés:feladatlap, az ETO számokat tartalmazó ábra Munkaforma: frontális, egyéni munka Tanít:Zdrobené Bertalan Emőke Az óra menete: I. Szervezés: terem berendezése, gyerekek fogadása, leültetése II. Ismétlés: a könyvtár részei, a könyvek rendje, a kölcsönzés rendje, kiemelések ( a könyvtárban külön termekben találhatók a részlegek, így a tanulók közben sétálnak);

betűrendbe rakás ( önálló munka) III. Motiváció: Feladatlap segítségével – önálló munka IV. Célkitűzés: Önálló keresés a polcokon. V. Új anyag feldolgozása ( 25 p erc), csoportonként eltérő feladatok. Pl Könyvek szétválogatása. A könyv részeinek ismertető jegyei, jelzetek értelmezése; keresés gyakorlása VI. Összefoglalás: kérdés-felelet játék VII. Értékelés, jutalmazás Óraleírás és feladatok a mellékletben 39. Az ETO tanítása I. Köszöntés, célmegjelölés - Beszélgetés a könyvtárról - Rejtvény az órai célról - A könyvek háza II. ETO számok - Főosztályok felsorolása - Beszéljünk a csoportokról, nézzük is meg a polcokon - Vajon miért így alakult az elrendezés? III. Az asztalokon található könyvek: - Feladat: a könyvek szétválogatása - Számok helyes elrendezése - Könyvek tartalmi jellemzése – szövegértés, kitalálós játék IV. Összefoglalás: kérdés-felelet alapján Értékelés szóban

Teljes leírás a mellékletben. 40 Bibliográfia készítése 89 Óra anyaga:a bibliográfia, adott témában irodalomjegyzék készítése (Mosoly a könyvtárban – humor az irodalomban:Karinthy Frigyes) Az óra célja: Felismertetni a bibliográfia szerepét a tájékozódásban, az önálló szellemi alkotás elkészítésében. Tudatosítani a katalógus és a bibliográfia közötti különbséget Módszerek: rendszerezés, új ismeretszerzés, alkalmazás; frontális, csoportos és egyéni munka Hely: KFRTKF Gyakorló Iskolájának Könyvtára Idő: 2003.1128 Osztály:8.z Tanít:Laknerné Mihalcsik Ágnes Az óra menete: I. Előkészítés: bemutatkozás, csoportok kialakítása II. Előbbi óra anyaga: frontális munka, utalás az ott készített jegyzetekre III. A bibliográfia fogalma: keresztrejtvény, kézikönyvek segítsége, szóeredet. IV. A bibliográfia fajtái: elrendezése, felépítése, elkészítés módszere V. Rövid összegzés – vázlat a táblán VI.

Irodalomjegyzék készítése: - Hangulatteremtés : Karinthy:Tanár úr kérem - Csoportos munka, szabadpolc, ábra, katalógus használata, internet segítsége (OSZK honlapja), irodalomajánlás ( Karinthy) - Ajánljuk a többi nyolcadikosnak a következőket: - Karinthy művei a könyvtárban - Karinthy humoreszk gyűjteményei, kötetei - Karinthyról szóló irodalom - Karinthy művei audiovizuális dokumentumokon - Műelemzések - Ajánlás - Adjunk címet a bibliográfiánknak:Mosoly a könyvtárban – humor az irodalomban - Mottó:”A humor a teljes igazság” VII. Ajándék a kitartó munkáért egy Karinthy- paródia hangkazettáról Haumann Péter előadásában A teljes leírás, illusztrációk, transzparensek mellékletként. • • 41 Kézikönyvhasználat, lexikonok Hely:KFRTKF Gyakorlóiskola Könyvtára Idő: 2004.1012 Osztály:4.b Tanít:Pénzes Piroska Tantárgy: Könyvtárhasználat Téma: kézikönyvhasználat Óra típusa: új anyag feldolgozása Célok:

Oktatási: Lexikon fogalma Életkornak megfelelő lexikonok megismerése 90 • Címszó, szócikk, hasáb • Általános és szaklexikonok közötti különbség • Bennük lévő keresési módok megismerése • Kiegészítő segédeszközök használata ( jelek, rövidítések jegyzéke) • A betűrend szerepe a lexikonban való tájékozódásban - Képzési: készségszintű keresés a lexikonokban - Nevelési: • Önművelésre nevelés • Önálló ismeretszerzésre nevelés • Önálló könyv- és könyvtárhasználatra nevelés • Pontos munkára nevelés • Csoportmunkára nevelés Munkaformák: frontális, csoport, önálló Szemléltetés: könyv, szókártya, feladatlap Eszközök: 1. Szókincstár gyermeklexikon 2,3 é s 4 os ztályosok részére/ a matematika Szócikkek szerzője Németh Lászlóné; a könyvtári szócikkek szerzője Huga Ibolya; szerk Esztergályos Jenő.- Celldömölk:Apáczai Kiadó,2002 2. Akadémiai kislexikon- Bp:Akadémiai Kiadó,

1989- 2 db 3. Védett madarak kislexikona - Bp:Anno K 4. Képes gyermeklexikon [az ágtól a zsonglőrig]-[Pécs]:Alexandra,[1994] Az óra menete: I. Az óra előkészítése: feladatlapok kiosztása, könyvek előkészítése II. Ismétlés, motiváció: Feladatlap kitöltése, rejtvény, ellenőrzés III. Tanítói célkitűzés – tanítói közlés IV. Új anyag feldolgozása 1 A lexikon fogalma – tanítói felolvasás, tudatosítás szókártyákkal 2. A lexikon felépítése – tanítói bemutatás, Gyermeklexikon 3. Közös keresés – csoportmunka 4. A lexikonok fajtái – szókártyák 5. Részösszefoglalás szókártyákkal 6. Jelek és rövidítések 7. Keresés – önálló szövegalkotás, feladatlap V. Összefoglalás: frontális munka, szókártyák VI. Értékelés VIII. Könyvajánlás A teljes, részletes leírás és a feladatok mellékletként! 42 Meseország lexikonok segítségével Hely: KFRTKF Gyakorló Iskolájának Könyvtára Idő: 2003.1206

Osztály: 2.d Tanít:Dr Kósa Leventéné Feladatok: 91 - Oktatási: A lexikonról tanultak átismétlése. Lexikonhasználat gyakorlása Meseszereplők, színhelyek, meseszámok, mesei eszközök gyűjtése, híres meseírók bemutatása - Nevelési: Önálló feladatvégzésre nevelés, önművelésre nevelés - Képzési: Néma, értő olvasás fejlesztése. Készségszintű lexikonhasználat Óra: Gyakorló Szemléltetés: Mesekönyvek, szókártyák, varázsdoboz Munkaformák: egyéni, csoportos, frontális Tantárgyi koncentráció: anyanyelv Felhasznált könyvek: • Gyerekszemmel A-tól Z-ig/[összeáll. Pokorádi Zoltánné]- Kisújszállás: Szalay, [2002].3p • Csodaország A-tól Z-ig képes gyermeklexikon/ Csörgő Anikó; rajzolta Füredi Zsuzsa.- Szeged: Csodaország Kiadó,[2001]145 p • Ablak-Zsiráf képes gyermeklexikon/[írta és összeáll. Mérei Ferenc és V Binét Ágnes]- Bp: Móra Ferenc Könyvkiadó,[1999] 185 p Az óra menete: Tanári tevékenység,

a munka feltételeinek megteremtése, könyvek, feladatlapok előkészítése Köszöntés, bemutatkozás Hangulatkeltés: A padotokon könyveket találtok. A könyvek között kakukktojás rejtőzik Ismétlés, hasáb fogalma Célkitűzés, motiváció: rejtvény, frontálisan • A mese, egyéni munka, • Táblakép kialakítása • Képzeletbeli utazás Meseországban • Játékos lexikonhasználat • Meseírók felsorolása • Összefoglalás: igaz-hamis állítások • Könyvajánlás • Házi feladata • Értékelés • Óra utáni szervezés, rendrakás A teljes óraleírás és a feladatok mellékletként. 43 Kézikönyvek használata Hely: DE Arany János Gyakorlóiskola Könyvtára Idő: 2000.1124 Osztály:3.b Tanít:Szabó Nóra Tantárgy: Könyvtárhasználat Tananyag: Kézikönyvek használata – szótárak, lexikonok, enciklopédiák Feladatok: - Oktatási: Ismerkedés a kézikönyvtári állománnyal, a kézikönyvek fajtáival. Az egyes kézikönyvek

fogalmának tisztázása, felépítésük, használatuk megismerése 92 - Képzési: Készségszintű tájékozódás és keresés a kézikönyvekben. A szövegértő és a lényegkiemelő olvasási készség, valamint a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése - Nevelési: Az önálló ismeretszerzés mellett együttműködésre nevelés. Mások munkájának megfigyelése, elismerése - Óratípus: új ismeretközlő - Munkaforma: frontális, csoportos, egyéni - Szemléltetés: könyvek, szókártyák Eszközök: • Feladatlapok • Magnó, kazetta, • Kézikönyvek: - Idegen szavak szótára - Magyar-angol kéziszótár - Magyar értelmező kéziszótár - Magyar szinonimaszótár - Akadémiai kislexikon - Új magyar irodalmi lexikon - Új magyar lexikon - Szókincstár - Első enciklopédiám - Hangszerek enciklopédiája , - A világ és az ember - Természettudományi kisenciklopédia Koncentráció: ének-zene, magyar nyelv és irodalom Az óra menete I. Az óra

előkészítése: kézikönyvek, feladatlapok, szókártyák előkészítése. A gyerekek köszöntése II. Ismétlés: frontális munka, beszélgetés a könyvtári dokumentumokról - tartalom, használat, téma III. Motiváció: tanári közlés, rejtvény, csoportmunka ( megfejtés: az óra témája) IV. Célkitűzés: tanári közlés: kézikönyvek jellemzői V. Új anyag feldolgozása: Frontális munka. A kézikönyv értelmezése, fajtái, tartalma Koncentráció:ének-zene, irdalom – Iciripiciri - A szótárak felépítése, használata. Csoportmunka, feladat - Lexikon: használat, felépítés – a dalhoz kapcsolódó feladattal bizonyítás - Enciklopédia: jellemzői, feladat, megbeszélés - Közös éneklés VI. Értékelés: csoport, egyéni jutalom Táblakép,óraleírás, feladatok, mint melléklet. 44 A sajtótermékek Hely:KFRTKF Gyakorlóiskola Könyvtára Idő: 2003.1124 Téma:Sajtótermékek 93 Osztály: 6. Feladatok: 1. Oktatási: Az időszaki kiadványok,

sajtótermékek fogalmának megismerése, a sajtótermékek típusa, jellemzői 2. Nevelési: Könyv és könyvtárhasználatra nevelés, csoportos együttműködés, a feladatok megosztása 3. Képzési: Eligazodás a sajtótermékek között Főbb jellemzői, tartalom, információk közötti szelektálás, információk rendszerezése, kreativitás 4. Az óra típusa: Új ismeretet feldolgozó Munkaformák: ismétlő rendszerezés. Új ismeretek közlése ( tanári magyarázat), frontális osztálymunka, önálló munka, csoportmunka. Szemléltetés: rendszerező vázlat a táblán, sajtótermékek, brosúrák. Eszközök: Feladatlap minden tanulónak, kártyák, sajtótermékek, könyvek. Tanít: Paróczainé Kiss Emma Az óra menete I. A könyvtári dokumentumok. Előzetes ismeretek számbavétele Csoportmunka, ismétlő rendszerezés, a táblakép összeállítása II. Célkitűzés, az óra témájának ismertetése: új ismeretek közlése, tanári magyarázat, frontális és

csoportmunka, szemléltetés ( összehasonlítani a könyvet és a sajtóterméket, adatok megkeresése a kolofonban, a rovat témakörei III. Részösszefoglalás, rendszerezés: feladatlap, válogatás, osztálymunka IV. A sajtótermékek típusai: tanári magyarázat, új ismeretek, feladatlap, csoportmunka; A csoportok beszámolója V. Összefoglalás: önálló munka, értékelés Felhasznált irodalom: • Balázs Géza: Médiaműfajok:Rövid összefoglaló az újságok, a rádió, televízió műfajairól. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Mai Magyar Nyelvi Tanszék,1998. • Bevezetés a k önyvtárhasználat tanításába. Módszertani segédanyag óraleírásokkal Szerkesztette:Dán Krisztina, Fővárosi Pedagógiai Intézet,2001 • Homor Tivadar-Mészáros Antal:Az információ és az ember:Könyvtárhasználati ismeretek 13-18 éves tanulók számára. Szeged:Mozaik,1999 • Kokas Károly: Könyvtárhasználat 7-10. Szeged:Mozaik,1999 •

Könyvtárosok kézikönyve.1 kötet Alapvetés Szerkesztette:Horváth Tibor, Papp István Bp:Osiris,1999Teljes óraleírás ,táblakép és óramenet mellékletként 45 Pálmafák alatt Idő:2002.1115 Hely:Kossuth Gyakorló Gimnázium Osztály:10/C Tanít:Terdik Endre Tantárgy: Könyvtárhasználat Tananyag:Kézikönyvhasználat Téma: Fizika szakkönyvek, enciklopédiák, lexikonok használata Célok, feladatok: 94 - Oktatási: A korábban elsajátított könyv- és könyvtárhasználati ismeretek gyakorlása, alkalmazása az adott témakörben - Nevelési: Önálló könyvtárhasználatra nevelés, kézikönyvek használatának gyakorlása, egyéni és csoportos munkára nevelés - Képzési: a szövegértő olvasás gyakorlása, a tájékozódó képesség, a figyelem, a koncentrációs képesség fejlesztése Óra típusa: vegyes:gyakorló, ismétlő, új ismereteket feldolgozó Munkaforma: egyéni, csoportos, frontális Eszközök: kézikönyvek, lexikon, szótár,

enciklopédia Felhasznált könyvek: • Magyar-angol szótár • Angol-magyar szótár • Larousse diákenciklopédia • Magyar nagylexikon • Új magyar lexikon • Nobel-díjasok lexikona • Britannica Hungarica • Magyar értelmező kéziszótár • Akadémiai kislexikon • Usborne Természettudományi Kisenciklopédia Az óra menete Tanári tevékenység. A munka feltételeinek megteremtése, a könyvek, feladatlapok előkészítése I. Köszöntés, bemutatkozás II. Bevezető, ismétlés : Beszélgetés a tantárgyak kapcsolatáról, tölcsér-effektus, ötletek, kézikönyvek Lexikonok Enciklopédiák Szótárak III. Gyakorlás : rejtvény, egyéni és csoportos IV. Megbeszélés: Híres fizikusok:Oppenheimer – keresés V. Összefoglalás – a tudósok felelőssége VI. Értékelés, összefoglalás VII. Óra utáni szervezés, rendrakás Teljes leírás, feladatok mellékletként 46 Információ expedíció Hely: Kazinczy Ferenc Általános Iskola Könyvtára Idő:

2002.1122 Tárgy: Önálló információgyűjtés adott témában ( Móricz Zsigmond) Osztály:8 Célok: - Önálló információgyűjtés technikájának elsajátítása a könyvtár eszközeinek ( katalógus, könyvállomány) és a külső források ( internet) igénybevételével - Az információszerzés igényének kialakítása Módszerek: rendszerezés, új ismeretszerzés, alkalmazás 95 Eszközök: a könyvtár állománya és katalógusai, számítógépes katalógusok Időtartam:45 perc Tanít:Molitor Erika Az óra menete I. Szervezési feladatok, bemutatkozás II. A könyvtár állománya – rendszerezés: ötletbörze „Nekem a k önyvtárról az jut eszembe” Cél. Minél több fogalom megemlítése; A könyvtár állományának egységei: beszélgetés III. Az óra anyagának meghatározása – célkitűzés, motiváció. Rejtvény Irodalomjegyzék, bibliográfia készítés IV. Tájékozódás a könyvtár állományában: beszélgetés, megbeszélés

Katalógushasználat Kereső feladatok V. Az információgyűjtés technikája – a cédulázás Mit tartalmazzon a cédula? Besorolás VI. A rendszerezett ismeretek hasznosítása: csoportmunka, eltérő feladatok a csoportoknak. Cél:minél több információ összegyűjtése VII. Katalógusok az interneten: Feladatok kiosztása – csoportmunka Táblakép Jogvédelmi előírások VIII. Összefoglalás Hogyan állítunk össze irodalomjegyzéket? Milyen információforrásokat használunk? IX. Irodalomajánlás X. Értékelés Irodalom - Bevezetés a könyvtárhasználat tanításába. Szerk:Dán Krisztina Bp Fővárosi Pedagógiai Intézet2001 - Homor Tivadar- Mészáros Antal:Az információ és az ember.: munkafüzet Szeged, Mozaik Oktatási Stúdió,1999. - Homor Tivadar-Mészáros Antal: Az információ és az ember:könyvtárhasználati ismeretek 13-18 éves tanulók számára. Szeged, Mozaik Oktatási Stúdió,1999 - Könyvtári ismeretek kisszótára. Bp Korona Kiadó Kft

2000 - Rátz Tiborné:Könyvtárhasználati tudnivalók általános iskolásoknak 5-8. osztály Debrecen:Pedellus Kiadó,2001 - Sándor Gertrúd: Könyves füzet. Bp Krónika Nova Kiadó2001 - Seressné Barta Ibolya: Út a forráshoz. Debrecen, Pedellus Novitas Kft2000 A teljes leírás és feladatok mellékletként. 96 Irodalomjegyzék 1. Az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterve Bp Otatási MinisztériumDinasztia Kiadó Rt.2000,392 p 2. Balázsi Zoltánné: Az olvasásismeret – olvasószolgálat tantárgy szemináriumi foglalkozáson alkalmazott módszereim = Módszertani Közlemények.1991/3179-183p 3. Balogh Mihály: Tanuló, tanár, könyv, könyvtár= Könyv Könyvtár Könyvtáros1991/febr 41-47p 4. Bevezetés a könyvtárhasználat tanításába:Módszertani segédanyag óraleírásokkal Szerk Dán Krisztina Bp Fővárosi Pedagógiai Intézet2001375 p 5. Bocsák Istvánné: A magyar nyelv és irodalom a kerettantervben:1-4 évfolyam 6. Borsányi Katalin: Informatika a

k özépiskola számára Bp Nemzeti Kiadó2001 7. Czene Gyuláné: Könyv- és könyvtárhasználati feladatgyűjtemény az általános iskola 7-8. osztályos történelem tanításához Salgótarján Petőfi Általános Iskola1993 8. Dán Krisztina: A NAT könyvtár-pedagógiai esélyei, lehetőségei a helyi tantervekben= Könyvtárhasználattan 9. Dán Krisztina:Könyvtárhasználat a N AT-ban, könyvtárhasználat a h elyi tantervekben = Könyvtárhasználattan1996/3 1-10p 10. Az ember feje nem lexikon Könyvtári rejtvények és feladatok/szerk Sáráné Lukátsy Sarolta.SzegedMozaik1990 11. Homor Tivadar: Könyvtárpedagógia a helyi tantervben A könyvtárhasználat tervezésének szempontjai = Könyv Könyvtár Könyvtáros.1995/1042-49p 12. Huga Ibolya: Könyvek és könyvtárak titkai Könyvtárhasználati ismeretek 12osztály számára Celldömölk Apáczai Kiadó199954 p 13. Huga Ibolya: Vár a k önyvtár Könyvtárhasználati ismeretek 3-4 osztály számára Celldömölk

Apáczai Kiadó199962 p 14. Huga Ibolya: Könyv- és könyvtárhasználati munkafüzet az általános iskola 14 osztályosai számára 2 db Bp Dinasztia1993 15. Huga Ibolya: Helyi kerettanterv és tanmenetjavaslat Könyv- és könyvtárhasználat- és tanmenetjavaslat CelldömölkApáczai200136 p 16. Kokas Károly:Könyvtárhasználat 7-8 osztályMozaikSzeged199961 p 17. Sáráné Lukátsy Sarolta: A könyvtárhasználati ismeretek oktatása az általános iskolában. Forgatókönyv- sorozat Szeged Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet1990 114 p 18. Ugrin Gáborné: A könyvtárban tartott szakórák szükségessége, tervezhetősége Az óravezetés kérdései = Könyvtárhasználattan.1994/1-251-60p 19. Zsoldosné Cselényi Gyöngyi: Hogyan készítsük fel a tanulókat a könyvtárhasználati versenyekre? : Módszertani segédanyag könyvtárostanárok számára = Könyvtárostanárok füzete /2. Bod Péter Társaság1994 2 97