Művészet | Művészettörténet » A barokk jellemzése, építészet és festészet

A barokk jellemzése – építészet és festészet Általános jellemzés Keresztény szellemiségű, emberközpontú, de misztikus világfelfogású. Fontos a jezsuita rend, mint egyházszervezet (Loyolai Szent Ignác alapította). A nyugodt, harmonikus felépítés helyett mozgalmas, dinamikus, keresi a látványos megoldásokat: túldíszítettség, felfokozott pompa, méretek eltúlzása, színpadias, mesterkélt Hatalmas belső és külső terek, a felsőbb rétegek (arisztokrácia) igényeit elégíti ki. Nagyon illuzionisztikus A barokk az egyházi irányzatból alakult ki. Az egyházi irányzat legfőképp ITÁLIÁBAN (Rómában) hódított: templomépítészet A barokk polgári irányzata a NÉMETALFÖLDÖN volt jellemző, ezen belül Hollandiában. Az udvari barokk pedig nagyrészt FRANCIAORSZÁGBAN, XIV Lajos idején volt jellemző (paloták, kastélyok.) Egyházi, vagy templomépítészet Az egyház hatalmát akarta bemutatni. A szellemiségnek alárendelte a

művészetet A szobrászatot és a festészetet az építészetnek rendelte alá Jellemzői: mozgalmasság, dinamikusság, összetett formák. Összhatása nyugtalanságot tükröz Felhasznál antik elemeket is, de az eredeti antik arányrendszert elveti A legfontosabb alapelve az építészetnek: SZUBORDINÁCIÓ: az épület minden részét egy fő témának rendeli alá. Minden kis motívum a fő motívumot hangsúlyozza Egyházi építészet belső terek: nagy légterű, gazdagon tagolt és díszített. STUKKÓ: díszítő műfaj, gipszből készített domborművek Ezenkívül stukkófreskók is jellemzőek És ehhez hozzákapcsolódik a márvány és arany felhasználása Példák (külső tér): PIAZZA DI SAN PIETRO (Szent Péter bazilika); BERNINI: építész és szobrász, az ő nevéhez fűződik a Szent Péter tér: ez oszlopsorral van körülvéve. Példák (belső tér): SAN CARLO ALLE QUATTRO FONTANE (Szent Károly a 4 szökőkútnál) – alaprajza ellipszisekből és

körökből áll össze Mozgalmassá válik a térrendszer és homlokzata Németalföldi barokk festészet Flamand: nem önálló terület, spanyol uralom alatt van. Leghíresebb festő: RUBENS: tökéletességre törekszik, tipikus barokk festő A monumentalitás, itáliai, velencei hatás érezhető képein Rubens művészetének általános jellemzői: erőteljesség, mozgalmasság, életöröm, érzékiség Aprólékos részletek. Témakörök: oltárképek, ami az egyház ideológiáját szolgálta Összetett kompozíciók: színek fontossága. Az AMAZONOK HARCA az egyik leghíresebb képe – erőteljes mozgás és a testiség ábrázolása Ecsetkezelés: erőteljes, változatos Festék felhordása: erős, vastag, lazúros részek (= híg, látszik az alap) Hollandiai barokk festészet Leghíresebb képviselője: REMBRANT: mély, elvont mondanivaló jellemezte alkotásait. Szimbolikusak a művei Pl az ÉJJELI ŐRJÁRAT: műfaja: csoportkép Színes, az alakok jól

jellemezhetők Térbeliséget hangsúlyozza, nagyon erős a fény-árnyék hatás. A színeknek szimbolikus jelentése van Lélek- és érzelemábrázolás. Másik híres képviselő: VERMER VAN DELFT: ő inkább a polgári irányzat felé húzott Más társadalmi berendezkedésben alkotott Ő az egyik Rembrandt utáni nemzedék Tipikusan jelentkezett nála Rembrandt hatása Zsánerképeket festett (= a hétköznapi témák hangulata jelentkezik), általában egyalakos kompozíciókat festett Nyugodt, békés hangulatú képek Sokszor használ kontraposztot A környezet a képeken: szobabelső, vagy jellegzetes barokk bútorok Anyagszerűség: drapéria, ruhák Magyarországi barokk Történelmi háttér: Magyarország 3 részre szakadása: TÖRÖK: iszlám, minaret, dzsámi( Eger, Pécs) ERDÉLY: (protestáns) itt uralkodott a legtovább a reneszánsz HABSBURG-RÉSZ: barokk kialakulása leggyorsabban- építészet fejlődik, jezsuiták. Jellemzés: Magyarország É-NY-i és NY-i

részére jellemző osztrák közvetítésű olasz stílus jött be Magyarországra. Pl: GYŐR: KARMELITA TEMPLOM: centrális berendezésű, ovális alaprajzú, homlokzatán óriási pillérekkel, voluta díszítés. FERTŐDI ESTERHÁZY KASTÉLY: világi építészeti alkotás, a francia hatás érezhető („magyar Versailles”). Hatalmas díszudvarral rendelkezik a kastély Két oldalt lépcső vezet fel a bejárathoz, a lépcső mozgalmassá teszi a homlokzatot Belső tér: stukkó díszek, mennyezeten is jellemzők Freskók/ táblaképek, olajképek. A dekoráció és a belső elrendezés az épületet erősíti Tükör: térhatást nővelő funkció. Udvarrész: épülethez tervezett terület Önálló tervek: szökőkutak, szobrok Pl: EGRI LÍCEUM: négyzet alakú udvar veszi körül, két emeletes épület: középrizalittal tagolt. 3 nagy terem: könyvtár, kápolna, díszterem. Külső homlokzat: mozgalmasság Belső tér: freskók: osztrák mesterek művei. Festészet

Európai szintű mesterek tevékenykedtek ekkor hazánkban. Műfajok: történelmi képek, csendéletek, portrék, zsánerképek, tájképek, ravatalképek Híres festőnk: MÁNYOKI ÁDÁM: II RÁKÓCZI FERENC PORTRÉJA: az első magyar festő volt, aki az európai színvonalat elérte. Rembrant hatása figyelhető meg művein – erőteljes fény-árnyék hatások. II RÁKÓCZI FERENC PORTRÉJA: ez egy életnagyságú mellkép, egységes, sötét tónusok jellemzik. Ruházata: gazdagon kidolgozott, aprólékos Enyhén kontraposztos beállítás, Harmonikus jellemábrázolás és színharmónia tükröződik