Gazdasági Ismeretek | Számvitel » A befektetett eszközök

1. A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK A befektetett eszközök olyan eszközök, amelyeknek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. Csoportjai: I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök 1.1 Az immateriális javak Immateriális javak: azok a nem anyagi eszközök (vagyoni értékű jogok az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog kivételével, szellemi termékek, üzleti vagy cégérték), amelyek tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet, valamint az immateriális javakra adott előlegek és az immateriális javak értékhelyesbítése. Itt mutatható ki - a vállalkozó döntésétől függően - az alapítás-átszervezés aktivált értéke, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értéke is Tételei a mérlegben: 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek

5. Üzleti vagy cégérték 6. Immateriális javakra adott előlegek 7. Immateriális javak értékhelyesbítése Az immateriális javak közé tartozó eszközök egy részét lehet, másik részét kötelező ezen eszközcsoportban kimutatni. Nem kötelező az immateriális javak között kimutatni: • az alapítás-átszervezés értékét, • a kísérleti fejlesztés értékét. Kötelező az immateriális javak között állományba venni (ha a s zámviteli törvény szerinti előírások fennállnak): • a vagyoni értékű jogokat (kivéve az ingatlanokhoz kapcsolódó jogokat), • a szellemi termékeket, • az üzleti vagy cégértéket, • az immateriális javakra adott előlegeket, • az immateriális javak értékhelyesbítését (amennyiben a számviteli politikában meghatározottak alapján értékhelyesbítést számolt el a gazdálkodó). 1.11 Az immateriális javak tételeinek tartalma (1) Az alapítás-átszervezés aktivált értéke Az

alapítás-átszervezés aktivált értéke a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos – beruházásnak, felújí- tásnak nem minősülő – a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan közvetlen önköltségbe tartozó költségek, amelyek az alapításátszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Ide tartoznak a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei is. Az alapítás-átszervezéssel kapcsolatos munkálatok célja lehet: • a tevékenység megkezdése (alapítás), • a tevékenység jelentős bővítése, átalakítása, átszervezése. A tevékenység megkezdésével kapcsolatos munkálatok egy része az alapítással kapcsolatos dokumentumok cégbíróságra történő benyújtása előtt, más része a

cégbírósági bejegyzés előtt jelentkezik. Természetesen – amennyiben szabályszerű bizonylatokkal rendelkezünk ezen gazdasági eseményekről – a tevékenység, a könyvelés tényleges megkezdésekor elszámolhatók. Az alapítás-átszervezés költségei a vállalkozó döntésétől függően kerülnek aktiválásra, azaz az alapítás-átszervezés kimutatása nem kötelező az immateriális javak között! Amennyiben a vállalkozó nem akarja az immateriális javak között kimutatni az alapításátszervezés értékét, úgy az ezzel összefüggésben a tárgyév során elszámolt (közvetett) költségek a vállalkozó tárgyévi eredményét csökkentik. Ha a vállalkozó kimutatja az immateriális javak között az alapítás-átszervezés aktivált értékét, akkor az aktivált értékkel azonos összeget el kell különíteni, ami azt jelenti, hogy az Eredménytartalékból ezt az összeget át kell vezetni a Lekötött tartalékba. A Lekötött tartalékban

kimutatott összeg csökkenti a jegyzett tőkén felüli vagyoni fedezetet, melynek pl. osztalékfizetéskor van jelentősége, azaz osztalékfizetési korlátot jelent), az állományba vett érték miatti eredménynövekedést a tulajdonosok nem vonhatják ki a vállalkozásból (ezzel részletesebben a saját tőke tárgyalásakor foglalkozunk). A lekötött összeget az alapítás-átszervezés aktivált értéke terv szerinti értékcsökkenési leírásának elszámolásakor – azzal azonos összegben – kell feloldani. (2) Kísérleti fejlesztés aktivált értéke A kísérleti fejlesztés 1 aktivált értéke a jövőben hasznosítható, a k ísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülő, a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan számlázott összeg és a saját tevékenység során felmerült közvetlen önköltségbe tartozó költség, amely aktiválható termékben – szellemi termék, tárgyi

eszköz, készlet – nem vehető számításba, mivel a létrehozott termék piaci – várható piaci – árát meghaladja. A kísérleti fejlesztés állományba vett aktivált értéke nem haladhatja meg azt az öszszeget, ami várhatóan megtérül a kapcsolódó jövőbeni gazdasági haszonból a további fejlesztési költségek, a v árható termelési költségek, illetve a t ermék értékesítése során közvetlenül felmerülő költségek levonása után. Kísérleti fejlesztés aktivált értékeként mutatható ki: a megkezdett, de az üzleti év mérlegfordulónapjáig be nem fejezett kísérleti fejlesztés – a jövőben várhatóan megtérülő – közvetlen költsége is. Kísérleti fejlesztés: Olyan a kutatásból és a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó, rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése vagy a már

létrehozottak vagy bevezetettek lényeges javítása. 1 Ebben az esetben a k ísérleti fejlesztés aktivált értéke nemcsak a kísérleti fejlesztés többletköltségeit foglalja magában, hanem azon termékek közvetlen költségeit is, amelyeket csak később, a kísérleti fejlesztés befejezésekor lehet a készletek, a tárgyi eszközök, a szellemi termékek között állományba venni a kísérleti fejlesztés aktivált értékének csökkentésével. Az alap2- és alkalmazott 3 kutatás költségei, valamint a kísérleti fejlesztés közvetett és általános költségei nem aktiválhatók az immateriális javak közé. Az a követelmény, hogy a kísérleti fejlesztés költségei várhatóan megtérülnek, a tevékenység kezdetén magától értetődően teljesíthetőnek minősül (e nélkül nem kezdenének a tevékenységbe). A későbbiek során azonban kiderülhet, hogy a kísérlet eredménytelen, ezért le kell zárni. Ilyen esetben az eddig az időpontig

aktivált (immateriális javak között kimutatott) értéket a könyvekből ki kell vezetni (az egyéb ráfordítások közé) A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként kizárólag olyan összeg mutatható ki, amely aktiválható eszközben nem vehető számításba. A több évig tartó kísérlet esetén előfordul, hogy a végeredmény – szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet – a téma lezárásakor aktiválható, értékét ekkor tudja a vállalkozó megállapítani. Ez azt is jelenti, hogy a kísérleti fejlesztés évenként aktivált értéke tartalmazta az eszköz(ök) költségeit is. Ebben az esetben a téma lezárásakor kell a kísérleti fejlesztés költségei közül az előállított eszköz piaci, illetve várható piaci értékét meg nem haladó előállítási költségét átvezetni a megfelelő eszköz számlára. Ezt követően a kísérleti fejlesztés költségei megegyeznek az eszköz értékét meghaladó költségekkel. Figyelem! Az

alapítás-átszervezés aktivált értékénél leírtakkal azonos módon a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt (értékcsökkenésként el nem számolt) összeg is csökkenti a jegyzett tőkén felüli vagyoni fedezetet, így pl. osztalékfizetésnél korlátot jelent (3) Vagyoni értékű jogok A vagyoni értékű jogok azok a megszerzett jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, nem tartoznak a szellemi termékek közé. Ilyenek különösen: • a bérleti jog, ha nem ingatlanhoz kapcsolódik, pl. a gépek tartós bérleti jogai; • a használati jog, ha nem ingatlanhoz kapcsolódik, pl. a gépek tartós használati jogai; • a vagyonkezelői jog; • a szellemi termékek felhasználási joga; • a koncessziós jog, ha nem ingatlanhoz kapcsolódik, pl. a televízió és rádió frekvenciák joga, szerencsejátékok joga; • a játékjog, amely nem tartozik a koncessziós jogok közé, mint pl. a sportolók játékjoga; • a márkanév

(döntéstől függően lehet szellemi termék is); • a licencek, amelyek vásárlásával a vállalkozó jogot szerez valamely tevékenység végzésére; • az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok. Alapkutatás: Olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül. 3 Alkalmazott kutatás: Új ismeretek megszerzésére irányuló eredeti vizsgálat, amelyet elsődlegesen valamely konkrét gyakorlati cél érdekében végeznek. 2 Jellemzői: • nem tulajdonjogok, de a vállalkozás kvázi tulajdonosként viselkedik, • az ellenérték megfizetése előre, és nem a későbbi folyamatos működés során történik, • ingatlanhoz nem kapcsolódhatnak (az ilyen jogok a tárgyi eszközök között szerepelnek), • tartós jogok. (4) Szellemi termékek A szellemi termékek: olyan tartós,

nem anyagi javak, amelyek felhasználásával (alkalmazásával) hasznosítható anyagi javak és/vagy nem anyagi javak állíthatók elő. A szellemi termékekre vonatkozóan a számviteli törvény nem ad fogalmi meghatározást, csak tételes felsorolást. Tételei: • a találmány, • az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta; • a szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek; • az egyéb szellemi alkotások; • a jogvédelemben nem részesülő, de titkossága révén monopolizált javak közül a knowhow és a gyártási eljárás; • a védjegy; • a márkanév (döntéstől függően lehet vagyoni értékű jog is), függetlenül attól, hogy azt vásárolták, vagy a vállalkozó állította elő, illetve használatba vették-e vagy sem. (5) Az üzleti vagy cégérték Üzleti vagy cégértékként kell kimutatni cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített többletkifizetés

összegét. Az üzleti vagy cégérték a teljes vagy részleges cégfelvásárláshoz kapcsolódik. Cégvásárlás: a) A vállalkozó valójában megvásárolja a cég eszközeit, átvállalja kötelezettségeit, a megvásárolt eszközöket és az átvállalt kötelezettségeket tételesen állományba veszi. b) A vállalkozó annak érdekében vásárolja fel az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit, hogy ezzel az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást (azaz legalább 75%-os részesedést) szerezzen (tőzsdén jegyzett, tőzsdén nem jegyzett részvények). Minősített többséget biztosító befolyás: amikor a részvényes, a tag az ellenőrzött társaságnál a szavazatok legalább háromnegyed részével (minimum 75%-ával) rendelkezik. A különbözet lehet: pozitív vagy negatív A negatív üzleti vagy cégérték nem mutatható ki az immateriális javak között, hanem paszszív időbeli elhatárolás alá kell

vonni (halasztott bevétel). (6) Immateriális javakra adott előlegek Az immateriális javakra adott előlegek az ilyen címen a s zállítóknak átutalt (készpénzben kifizetett) – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – öszszeg. Az immateriális javakra adott előlegek valójában követelést testesítenek meg a szállítóval szemben, a mérlegben azonban az eszközöket rendeltetésük szerint kell besorolni, ezért – a jövőbeni helyzetnek megfelelően – az immateriális javak között szerepelnek. (7) Immateriális javak értékhelyesbítése Az immateriális javak értékhelyesbítése: a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek esetében, amennyiben az eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen meghaladja a visszaírás utáni könyv szerinti értéket, a két érték közötti különbözet mutatható ki ilyen címen. 1.12 Az immateriális javak értékelése (1) Bekerülési érték

Alapítás-átszervezés aktivált értéke: a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos – beruházásnak, felújításnak nem minősülő – külső vállalkozók által számlázott, valamint saját tevékenység során közvetlenül felmerült költség. Az alapítás-átszervezés tehát megvalósítható saját és idegen kivitelezéssel, illetve a kettő kombinációjával. Idegen kivitelezésnél a számlázott érték, míg saját kivitelezés esetén az előállítási költség lesz a bekerülési érték. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke: a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan számlázott összeg, és a saját tevékenység során közvetlenül felmerült költségek, amelyek aktiválható termékben – szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet – nem vehetők számításba, mivel a létrehozott termék piaci (várható piaci) árát

meghaladják, továbbá a tárgyévben megkezdett, de az üzleti év mérlegfordulónapjáig be nem fejezett kísérleti fejlesztés közvetlen költségei. A kísérleti fejlesztés jellemzően saját kivitelezésben valósul meg, de előfordulhat egyes témák, esetleg résztémák megbízással történő elvégeztetése, azaz idegen kivitelezés. Idegen kivitelezésnél a számlázott érték, saját kivitelezésnél az előállítási költség a bekerülési érték. Vagyoni értékű jogok: bekerülési érték a beszerzési érték (a jog megszerzéséért fizetett ellenérték). Az előállítási költség nem értelmezhető, önmaga javára ilyen jogot senki nem alapíthat Szellemi termékek bekerülési értéke a beszerzési érték, illetve saját előállítás esetén az előállítási költség. Üzleti vagy cégérték • amikor a megvásárolt társaság, annak telephelye, üzlethálózata eszközeit és kötelezettségeit a vevő tételesen állományba veszi:

a fizetett ellenérték és az egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek – számviteli törvény szerinti értékeléssel meghatározott – értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték a magasabb; • amikor az adott társaság részvényeit úgy szerzi meg a vevő, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit a tőzsdén jegyzik, illetve forgalmazzák: az adott társaság megszerzett részvényeiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint a megvásárolt részvények piaci értéke, a kettő közötti pozitív különbözet; • amikor az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit

tőzsdén nem jegyzik, nem forgalmazzák: az adott társaság megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint az ezen befektetésre jutó – az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembe vételével meghatározott (számított) – saját tőke értéke, a kettő közötti pozitív különbözet. Az immateriális javakra adott előlegek bekerülési értéke az átutalt (készpénzben kifizetett) – levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeg. (2) Értékcsökkenés Terv szerinti értékcsökkenés Felső határ: alapítás-átszervezés aktivált értéke, kísérleti fejlesztés aktivált értéke esetében maximum 5 év Egyösszegű elszámolás: 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek esetében (a vállalkozó döntésétől függően) Egyéb feltétel:

alapítás-átszervezés aktivált értéke, kísérleti fejlesztés aktivált értéke esetében a tevékenység befejezése Terven felüli értékcsökkenés és visszaírása Kísérleti fejlesztés aktivált értéke, a vagyoni értékű jogok, a szellemi termékek és az üzleti vagy cégérték esetében számolandó el. Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális javaknál elszámolni akkor, ha a) az immateriális javak közé tartozó eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke, b) az immateriális jószág értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, c) a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető, d) a

befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz. e) az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke – a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében – tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget). Az érték csökkentését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális javak közé tartozó eszköz használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az immateriális javak közé tartozó eszköz rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak közül ki kell vezetni. Terven felüli értékcsökkenés visszaírása: A terven felüli értékcsökkenés elszámolását

követő években az eszköz piaci értéke növekedhet. A megbízható és valós összkép érdekében a piaci megítélés pozitív irányú változását az értékcsökkenés visszaírásával kell figyelembe venni. A számviteli törvény szerint amennyiben az immateriális javak közé tartozó eszköz könyv szerinti értéke alacsonyabb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékénél, és az alacsonyabb értéken történő értékelés (a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának) okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegét csökkenteni kell. Az immateriális javak közé tartozó eszközt a piaci értékére, legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére vissza kell értékelni. (3) Értékhelyesbítés A vállalkozás döntésétől függően vagyoni értékű jogoknál, szellemi termékeknél

számolható el. (4) Mérlegkészítéskori érték Alapítás-átszervezés aktivált értéke Terv szerinti értékcsökkenési leírással csökkentett bekerülési érték (nettó érték). Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, terven felüli értékcsökkenés visszaírásával növelt bekerülési érték (nettó érték). Vagyoni értékű jogok Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, terven felüli értékcsökkenés visszaírásával növelt bekerülési érték (nettó érték). Szellemi termékek Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, terven felüli értékcsökkenés visszaírásával növelt bekerülési érték (nettó érték). Üzleti vagy cégérték Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírásával növelt bekerülési érték

(nettó érték). Immateriális javakra adott előlegek Mérlegkészítéskori érték az átutalt – levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeg (bekerülési érték), illetve a m ár elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési érték (könyv szerinti érték). 1.13 Az immateriális javak nyilvántartása Az immateriális javakat – az immateriális javakra adott előlegek kivételével – a főkönyvi könyvelésben az 1. Befektetett eszközök számlaosztályban kell nyilvántartani Itt kell elszámolni és nyilvántartani a nyitó értéket, a bekövetkezett növekedéseket és csökkenéseket (beszerzés, előállítás, értékcsökkenés, selejtezés, értékesítés, gazdasági társaságba adás, egyéb növekedés, illetve csökkenés), továbbá az év végi záró értékeket. Az immateriális javakra adott előlegek könyvviteli elszámolása

történhet az 1. Befektetett eszközök és a 3. Követelések, pénzügyi eszközök, aktív időbeli elhatárolások számlaosztályban (Tananyagunkban az utóbbit – 3 számlaosztály – alkalmazzuk) Külön célszerű kimutatni az immateriális javak bruttó (beszerzési, előállítási) értékét, az elszámolt terv szerinti értékcsökkenést, a terven felüli értékcsökkenést és annak visszaírását, valamint az értékhelyesbítéseket. Ily módon biztosítható a mérlegben kimutatandó érték (nettó érték, értékhelyesbítés) meghatározása (lásd számlatükör) A részletezés kialakításakor figyelemmel kell lenni a vállalkozó információ igényén túlmenően arra is, hogy a kiegészítő mellékletben az immateriális javakkal összefüggésben be kell mutatni többek között az értékcsökkenés és az értékhelyesbítés alakulását mérlegtételenkénti bontásban. Ebből következően a részletező (egyedi) nyilvántartást úgy célszerű

megszervezni és kialakítani, hogy annak alapján a vállalkozó a számviteli törvényben meghatározott kötelezettségeknek eleget tudjon tenni, segítséget nyújtson a vagyon megállapításához, ellenőrzéséhez (tartalmazza az immateriális javak egyedi beazonosításához szükséges adatokat, a n yilvántartási adatokat és azok változásait, az állomány- és értékadatokat és azok változásait, a leltári, leltározási feljegyzéseket, egyéb, a vállalkozás által fontosnak tartott információkat). Az analitikus nyilvántartások és a főkönyvi könyvelés adatai között kötelező egyezőségnek kell fennállni. 1.14 Az immateriális javak főbb gazdasági eseményei A gazdasági események növekedéseket vagy csökkenéseket okozhatnak az immateriális javak értékében, állományában. Sajátos gazdasági esemény az értékhelyesbítés elszámolása, ez ugyanis közvetlenül nem változtatja meg egyik eszköz értékét sem. A tipikus növekedési

formák: • beszerzés, • saját előállítás, • apportként történő átvétel, • térítés nélküli átvétel, • ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök, • követelés fejében, csereszerződés keretében átvett eszközök (a követeléseknél fogjuk tárgyalni), • terven felüli értékcsökkenés visszaírása, • értékhelyesbítés. Megjegyzés: a többlet az immateriális javak esetében nem jellemző gazdasági esemény. A csökkenések leggyakoribb formái: • értékcsökkenés (terv szerinti, terven felüli), • • • • • • értékesítés, apportként történő átadás, térítés nélküli átadás, selejtezés, megsemmisülés, értékhelyesbítés csökkenése, kötelezettség fejében történő átadás (a kötelezettségeknél fogjuk tárgyalni). A továbbiakban az 1. ábrán összefoglaljuk a főbb gazdasági események elszámolását, majd a számlatükörben megadott számlaszámok

használatával mérlegtételenként rendszerezzük az egyes eszközök jellemző gazdasági eseményeinek könyvelési tételeit. 1. ábra IMMATERIÁLIS JAVAK FŐBB GAZDASÁGI ESEMÉNYEI T 4. Nyitómérleg számla 3. Pénzeszköz vagy 4. Szállító 3. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke 9. Rendkívüli bevétel 5. Saját előállítású eszközök aktivált értéke 1. Immateriális javak bruttó értéke Nyitóegyenleg Beszerzés K T Értékesítés, terven felüli értékcsökkenés, hiány selejtezés 8. Egyéb ráfordítás Apportként átvett Térítés nélkül átvett* Saját előállítás Apportként történő átadás, térítés nélküli átadás 1. Immateriális javak értékcsökkenése* K Nyitóegyenleg Terv szerinti értékcsökkenés Terven felüli értékcsökkenés 4. Nyitómérleg számla 5. Értékcsökkenési leírás 8. Egyéb ráfordítás 8. Rendkívüli ráfordítás Terven felüli értékcsökkenés visszaírása 9. Egyéb bevétel

Záróegyenleg 4. Zárómérleg számla * A terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenés (és annak visszaírása) elszámolására külön-külön könyvviteli számlát alkalmazunk (lásd számlatükör). *Ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszköz esetében is így kell az állománynövekedést elszámolni. Megjegyzés: A jegyzett, de még be nem fizetett tőke könyvviteli elszámolása történhet a 3. Követelések, pénzügyi eszközök, aktív időbeli elhatárolások és 4. Források számlaosztályban is. Tananyagunkban az előbbi (3 számlaosztály) megoldást alkalmazzuk (1) Alapítás-átszervezés aktivált értéke NÖVEKEDÉSEK a) Idegen kivitelezés Szállítói számla (beszerzés): T 111. Alapítás-átszervezés aktivált értéke T 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó - K 454. Szállítók Amennyiben a vállalkozás nem mutatja ki az alapítás-átszervezés értékét az immateriális javak között,

úgy a számlázott összeget költségként kell elszámolni az alábbiak szerint: T 52. Igénybe vett szolgáltatások költségei T 53. Egyéb szolgáltatások költségei T 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó - K 454. Szállítók b) Saját kivitelezés Saját teljesítmények költségei: T 51. Anyagköltség T 54. Bérköltség T 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések T 56. Bérjárulékok T 57. Értékcsökkenési leírás - K 1-3. Eszközök, 4 Kötelezettségek Saját teljesítmény aktiválása*: T 111. Alapítás-átszervezés aktivált értéke - K 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke *Amennyiben a vállalkozás nem mutatja ki az immateriális javak között az alapításátszervezés értékét, úgy a felmerült költségeket a leírtak szerint el kell számolni, de nem könyveljük a saját teljesítmény aktiválását, azaz az elszámolt költségek a tárgyévi eredményt fogják csökkenteni. c) Vegyes kivitelezés: az

a) és b) pontokban leírt könyvelési tételek együtt Kapcsolódó tétel az a) – c) pontokhoz: A bekerülési értékkel azonos összegű lekötött tartalék könyvelése: T 413. Eredménytartalék - K 414. Lekötött tartalék CSÖKKENÉSEK Terv szerinti értékcsökkenési leírás T 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás - K 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése Kapcsolódó tétel: Lekötött tartalék feloldása: T 414. Lekötött tartalék - K 413. Eredménytartalék Az alapítás-átszervezés esetében jellemzően más csökkenés nem fordul elő (terven felüli értékcsökkenés nem számolható el, egyéb állománycsökkenések nem értelmezhetők). (2) Kísérleti fejlesztés aktivált értéke NÖVEKEDÉSEK a) Idegen kivitelezés Szállítói számla: T 112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke T 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó - K 454. Szállítók Amennyiben a vállalkozás nem mutatja ki a

kísérleti fejlesztés értékét az immateriális javak között, úgy a számlázott összeget költségként kell elszámolni az alábbiak szerint: T 52. Igénybe vett szolgáltatások költségei T 53. Egyéb szolgáltatások költségei T 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó - K 454. Szállítók b) Saját kivitelezés Saját teljesítmények költségei: T 51. Anyagköltség T 54. Bérköltség T 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések T 56. Bérjárulékok T 57. Értékcsökkenési leírás - K 1-3. Eszközök, 4 Kötelezettségek Év végén a kutatás közvetlen költségeinek aktiválása*: T 112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke - K 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke *Amennyiben a vállalkozás nem mutatja ki az immateriális javak között az alapításátszervezés értékét, úgy a felmerült költségeket a leírtak szerint akkor is el kell számolni, de nem könyveljük a saját teljesítmény aktiválását,

azaz az elszámolt költségek a tárgyévi eredményt fogják csökkenteni. A kísérleti fejlesztés során előállított eszköz állományba vétele (előállítási költségen; ha piaci érték < előállítási költség, akkor piaci értéken): T 1-2. Eszköz - K 112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Kapcsolódó tétel az a) – b) pontokhoz: A bekerülési értékkel azonos összegű lekötött tartalék könyvelése: T 413. Eredménytartalék - K 414. Lekötött tartalék CSÖKKENÉSEK a) Terv szerinti értékcsökkenési leírás T 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás - K 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése b) Terven felüli értékcsökkenés Csak az érték csökken (az eszköz állományban marad): T 8663. Immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése - K 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása Visszaírás: T 118. Immateriális javak terven felüli

értékcsökkenése és annak visszaírása - K 9663. Immateriális javak visszaírt terven felüli értékcsökkenése Állománycsökkenés elszámolása: T 8663. Immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése - K 112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke T 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése - K 8663. Immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése Kapcsolódó tétel az a) –b) pontokhoz Lekötött tartalék feloldása a költségként, ráfordításként elszámolt összeggel megegyező összegben: T 414. Lekötött tartalék - K 413. Eredménytartalék (3) Vagyoni értékű jogok NÖVEKEDÉSEK a) Beszerzés Belföldi szállító számlája alapján: T 113. Vagyoni értékű jogok T 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó - K 454. Szállítók Külföldi szállító számlája alapján (választott árfolyamon

átszámítva): T 113. Vagyoni értékű jogok - K 454. Szállítók (külföldi) Importbeszerzés esetén a) A vámterhek könyvelése: T 113. Vagyoni értékű jogok - K 465. Vám- és pénzügyőrség elszámolási számla Megjegyzés: így könyveljük a le nem vonható áfa-t is. b) Levonható általános forgalmi adó könyvelése a kivetett összegben: T 368. Különféle egyéb követelések - K 465. Vám- és pénzügyőrség elszámolási számla Az áfa átvezetése a pénzügyi rendezés (VPOP-nak történő átutalás) napján: T 466. Előzetesen felszámított áfa - K 368. Különféle egyéb követelések Hatósági díjak, adók, illetékek könyvelése: T 113. Vagyoni értékű jogok - K 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek b) Apportból Létesítő okirat szerinti érték: T 113. Vagyoni értékű jogok - K 32., 33, 35 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Kapcsolódó tétel: Áthárított áfa: T 466. Előzetesen felszámított általános

forgalmi adó - K 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek Jegyzett tőke növekedése (a cégbírósági bejegyzés alapján): T 32., 33, 35 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke - K 411. Jegyzett tőke c) Térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt T 113. Vagyoni értékű jogok - K 9891. Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke - K 9892. Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke Megjegyzés: az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken. Kapcsolódó tétel: Áthárított áfa (térítés nélküli átvétel esetén): T 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó - K 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek Bevétel passzív időbeli elhatárolása: T 9891. Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke T 9892. Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke - K 483.

Halasztott bevételek A terv szerinti értékcsökkenés, illetve egyéb csökkenés elszámolásakor a költségként, ráfordításként elszámolt összeggel azonos összegben kell az elhatárolást megszüntetni: T 483. Halasztott bevételek - K 9891. Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke - K 9892. Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke d) Értékhelyesbítés T 117. Immateriális javak értékhelyesbítése - K 417. Értékelési tartalék CSÖKKENÉSEK a) Értékhelyesbítés csökkenése A piaci érték csökkenésekor (év végén), valamint az eszköz állományból való kivezetésekor (évközben) T 417. Értékelési tartalék - K 117. Immateriális javak értékhelyesbítése b) Terv szerinti értékcsökkenési leírás T 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás T 572. Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás - K 119. Immateriális javak terv szerinti

értékcsökkenése c) Terven felüli értékcsökkenés Csak az érték csökken (az eszköz állományban marad): T 8663. Immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése - K 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása Visszaírás: T 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása - K 9663. Immateriális javak visszaírt terven felüli értékcsökkenése Állománycsökkenés elszámolása: T 8663. Immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése - K 113. Vagyoni értékű jogok T 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése - K 8663. Immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése Kapcsolódó tétel: értékhelyesbítés megszüntetése d) Értékesítés Könyv szerinti érték kivezetése: T 861. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök

könyv szerinti értéke - K 113. Vagyoni értékű jogok T 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése - K 861. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke Kapcsolódó tétel: értékhelyesbítés megszüntetése Eladási ár és fizetendő áfa elszámolása: T 311. Belföldi követelések (forintban) - K 961. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele - K 467. Fizetendő áfa e) Átadás apportként Könyv szerinti érték kivezetése: T 881. Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke - K 113. Vagyoni értékű jogok T 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése - K 881. Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke Kapcsolódó tétel: értékhelyesbítés megszüntetése

Részesedés elszámolása az eszköz átadásakor: T 36. Egyéb követelés - K 981. Társaságba bevitt eszközök létesítő okiratban meghatározott értéke Részesedés állományba vétele a cégbírósági bejegyzéskor: T 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések) - K 36. Egyéb követelés Fizetendő áfa elszámolása (alapja a létesítő okirat szerinti érték): T 368. Különféle egyéb követelések* T 881. Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke* - K 467. Fizetendő áfa *Áthárított áfa esetében *Át nem hárított áfa esetében f) Átadás térítés nélkül Könyv szerinti érték kivezetése: T 8891. Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke - K 113. Vagyoni értékű jogok T 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése - K 8891. Térítés nélkül átadott eszközök

nyilvántartás szerinti értéke Kapcsolódó tétel: értékhelyesbítés megszüntetése Fizetendő áfa elszámolása (alapja a piaci érték): T 368. Különféle egyéb követelések* T 8891. Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke* - K 467. Fizetendő áfa *Áthárított áfa esetében *Át nem hárított áfa esetében (4) Szellemi termékek NÖVEKEDÉSEK a) Beszerzés Belföldi szállító számlája alapján: T 114. Szellemi termékek T 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó - K 454. Szállítók Külföldi szállító számlája alapján (választott árfolyamon átszámítva): T 114. Szellemi termékek - K 454. Szállítók (külföldi) Importbeszerzés esetén a) A vámterhek könyvelése: T 114. Szellemi termékek - K 465. Vám- és pénzügyőrség elszámolási számla Megjegyzés: így könyveljük a le nem vonható áfa-t is. b) Levonható általános forgalmi adó könyvelése a kivetett összegben: T 368.

Különféle egyéb követelések - K 465. Vám- és pénzügyőrség elszámolási számla Az áfa átvezetése a pénzügyi rendezés (VPOP-nak történő átutalás) napján: T 466. Előzetesen felszámított áfa - K 368. Különféle egyéb követelések Hatósági díjak, adók, illetékek könyvelése: T 114. Szellemi termékek - K 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek b) Saját előállítás Saját teljesítmények költségei: T 51. Anyagköltség T 54. Bérköltség T 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések T 56. Bérjárulékok T 57. Értékcsökkenési leírás - K 1-3. Eszközök, 4 Kötelezettségek Az előállított szellemi termék állományba vétele (aktiválása) T 114. Szellemi termékek - K 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke c) Apportból Létesítő okirat szerinti érték: T 114. Szellemi termékek - K 32., 33, 35 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Kapcsolódó tétel: Áthárított áfa: T 466. Előzetesen

felszámított általános forgalmi adó - K 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek Jegyzett tőke növekedése (a cégbírósági bejegyzés alapján): T 32., 33, 35 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke - K 411. Jegyzett tőke d) Térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt T 114. Szellemi termékek - K 9891. Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke - K 9892. Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke Megjegyzés: az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken. Kapcsolódó tétel: Áthárított áfa (térítés nélküli átvétel esetén): T 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó - K 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek Bevétel passzív időbeli elhatárolása: T 9891. Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke T 9892. Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci

értéke - K 483. Halasztott bevételek A terv szerinti értékcsökkenés, illetve egyéb csökkenés elszámolásakor a költségként, ráfordításként elszámolt összeggel azonos összegben kell az elhatárolást megszüntetni: T 483. Halasztott bevételek - K 9891. Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke - K 9892. Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke e) Értékhelyesbítés T 117. Immateriális javak értékhelyesbítése - K 417. Értékelési tartalék CSÖKKENÉSEK a) Értékhelyesbítés csökkenése A piaci érték csökkenésekor (év végén), valamint az eszköz állományból való kivezetésekor (évközben) T 417. Értékelési tartalék - K 117. Immateriális javak értékhelyesbítése b) Terv szerinti értékcsökkenési leírás T 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás T 572. Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás - K 119. Immateriális javak terv

szerinti értékcsökkenése c) Terven felüli értékcsökkenés Csak az érték csökken (az eszköz állományban marad): T 8663. Immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése - K 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása Visszaírás: T 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása - K 9663. Immateriális javak visszaírt terven felüli értékcsökkenése Állománycsökkenés elszámolása: T 8663. Immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése - K 114. Szellemi termékek T 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése - K 8663. Immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése Kapcsolódó tétel: értékhelyesbítés megszüntetése d) Értékesítés Könyv szerinti érték kivezetése: T 861. Értékesített immateriális javak, tárgyi

eszközök könyv szerinti értéke - K 114. Szellemi termékek T 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése - K 861. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke Kapcsolódó tétel: értékhelyesbítés megszüntetése Eladási ár és fizetendő áfa elszámolása: T 311. Belföldi követelések (forintban) - K 961. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele - K 467. Fizetendő áfa e) Átadás apportként Könyv szerinti érték kivezetése: T 881. Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke - K 114. Szellemi termékek T 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése - K 881. Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke Kapcsolódó tétel: értékhelyesbítés megszüntetése

Részesedés elszámolása az eszköz átadásakor: T 36. Egyéb követelés - K 981. Társaságba bevitt eszközök létesítő okiratban meghatározott értéke Részesedés állományba vétele a cégbírósági bejegyzéskor: T 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések) - K 36. Egyéb követelés Fizetendő áfa elszámolása (alapja a létesítő okirat szerinti érték): T 368. Különféle egyéb követelések* T 881. Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke* - K 467. Fizetendő áfa *Áthárított áfa esetében *Át nem hárított áfa esetében f) Átadás térítés nélkül Könyv szerinti érték kivezetése: T 8891. Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke - K 114. Szellemi termékek T 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése - K 8891. Térítés nélkül átadott eszközök

nyilvántartás szerinti értéke Kapcsolódó tétel: értékhelyesbítés megszüntetése Fizetendő áfa elszámolása (alapja a piaci érték): T 368. Különféle egyéb követelések* T 8891. Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke* - K 467. Fizetendő áfa *Áthárított áfa esetében *Át nem hárított áfa esetében (5) Üzleti vagy cégérték NÖVEKEDÉS a) Teljes cégvásárlás (eszközök és hozzá kapcsolódó kötelezettségek) Számla szerinti vételár: T 368. Különféle egyéb követelés (Üzleti vagy cégérték elszámolási számla) T 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó - K 454. Szállítók Megvásárolt eszközök állományba vétele (piaci értéken): T 1-3. Eszközök - K 368. Különféle egyéb követelés (Üzleti vagy cégérték elszámolási számla) Átvállalt kötelezettségek állományba vétele: T 368. Különféle egyéb követelés (Üzleti vagy cégérték elszámolási számla)

- K 4. Kötelezettségek Az üzleti vagy cégérték állományba vétele (a 368. számla T egyenlege): T 115. Üzleti vagy cégérték - K 368. Különféle egyéb követelés (Üzleti vagy cégérték elszámolási számla) A negatív különbözet elszámolása: T 368. Különféle egyéb követelés (Üzleti vagy cégérték elszámolási számla) - K 483. Halasztott bevételek vagy T 368. Különféle egyéb követelés (Üzleti vagy cégérték elszámolási számla) - K 969. Különféle egyéb bevételek és T 969. Különféle egyéb bevételek - K 483. Halasztott bevételek Megjegyzés: Részletesen lásd később, a passzív időbeli elhatárolások elszámolásánál. b) Részleges cégvásárlás – részesedés vásárlás Számla szerinti vételár: T 368. Különféle egyéb követelés (Üzleti vagy cégérték elszámolási számla) - K 478. Értékpapírokkal kapcsolatos kötelezettségek Megvásárolt részesedés állományba vétele (piaci értéken): T 17.

Tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések) - K 368. Különféle egyéb követelés (Üzleti vagy cégérték elszámolási számla) Az üzleti vagy cégérték állományba vétele (pozitív különbözet): lásd a) pontban A negatív különbözet elszámolása (passzív időbeli elhatárolás – halasztott bevétel): lásd a) pontban CSÖKKENÉS a) Terv szerinti értékcsökkenési leírás T 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás - K 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése b) Terven felüli értékcsökkenés T 8663. Immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése - K 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása Visszaírás: T 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása - K 9663. Immateriális javak visszaírt terven felüli értékcsökkenése c) Kivezetés állományból (Pl. értékesítésre kerül a részesedés, amelyhez az

üzleti vagy cégérték kapcsolódik) T 861. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke - K 115. Üzleti vagy cégérték T 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése - K 861. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke (6) Immateriális javakra adott előlegek Előleg átutalásakor: T 351. Immateriális javakra adott előlegek T 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó -K 384. Elszámolási betétszámla Teljesítéskor: T 454. Szállítók - K 351. Immateriális javakra adott előlegek - K 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó Előzménye: T 11. Immateriális javak T 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó - K 454. Szállítók Megállapíthatjuk, hogy az állománycsökkenések elszámolása – bármilyen jogcímen is következik be – azonosságot mutat: 1. Eszköz bruttó T értéke bruttó érték K 1. Eszköz terv szerinti

értékcsökT kenése K elszámolt terv szerinti elszámolt terv szerinti értékcsökk. értékcsökkenés kivezetése 8. Ráfordítás T (egyéb vagy rendkívüli) K bruttó érték kivezetése Egyenleg = 0 Egyenleg = 0 1. Eszköz terven felüli értékcsökkenése és annak viszT szaírása K elszámolt terven felüli elszámolt terven felüli értékcsökk. értékcsökkenés kivezetése Egyenleg = nettó érték Megjegyzések: a) Nem számolhatunk el terven felüli értékcsökkenést az alapítás-átszervezés aktivált értékénél. b) Az alapítás-átszervezés aktivált értéke és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke esetén állománycsökkenés elszámolásakor kapcsolódó tétel a lekötött tartalék feloldása az eszköz nettó értékével azonos összegben. c) Vagyoni értékű jogok és szellemi termékek esetében kapcsolódó tétel lehet az értékhelyesbítés megszüntetése (a nyilvántartásban kimutatott összegben). d) További kapcsolódó

tételek is lehetnek (pl. értékesítéskor az eladási ár és az áfa elszámolása), azok azonban az adott gazdasági eseményekhez kötődnek, az előbbiek szerint nem általánosíthatók. Figyelem! Az állománycsökkenések elszámolása a tárgyi eszközök esetében is az előbbi öszszefüggések szerint történik. 1.2 A tárgyi eszközök Tárgyi eszközök: azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatok, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozás tevékenységét, valamint a beruházások, a beruházásokra adott előlegek és a tárgyi eszközök értékhelyesbítése. Tételei a mérlegben: 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok

2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásokra adott előlegek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Megjegyzés: Azokat az anyagi eszközöket (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha stb.), amelyek a vállalkozás tevékenységét egy évnél rövidebb ideig (nem tartósan) szolgálják, használatba vételükig nem a tárgyi eszközök, hanem készletként a forgóeszközök között kell kimutatni. 1.21 A tárgyi eszközök tételeinek tartalma (1) Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Ingatlan a rendeltetésszerűen használatba vett földterület és minden olyan anyagi eszköz, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé tartozik: • a földterület, • a telek, • a telkesítés, • az épület, az önálló épületrész, • az egyéb építmény, • az

üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, • az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták, vagy a vállalkozó állította elő, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg. Az ingatlanok között kell kimutatni a bérbe vett ingatlanon végzett és aktivált beruházást, felújítást is. Földterület, telek: az a termőföld, amelyet ingatlan nyilvántartásban szántóként, kertként, gyepként, nádasként vagy halastóként tartanak nyilván, továbbá az építmény elhelyezésére alkalmas vagy különleges rendeltetésű földterület. Erdő: a fákkal és fásszárú növényekkel benőtt terület, melynek fő hasznát a fanövedék kitermelése, illetőleg a fa védőhatása adja. Ültetvény: a termőfölddel tartósan összefüggő, többéves rendszeres termelésre létesített növényi kultúra. Ültetvény a szőlő-, gyümölcs-, komló-, spárgakultúra,

szórványültetvény, valamint a nyárfa- és fűztelep (Az évelő szántóföldi növények – pl lucerna stb – és a gyep nem tartoznak az ültetvények közé.) Az épület olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot. Egyéb építmény: minden épületek nem minősülő építmény (út, vasút, kerítés stb.) Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között kell kimutatni azokat a megszerzett tartós jogokat, amelyek ingatlanokhoz kapcsolódnak, függetlenül attól, hogy az ingatlan a vállalkozó tulajdonában van vagy nincs. Ilyenek: • a földhasználat, • a haszonélvezet és használat, • a bérleti jog, • a szolgalmi jog, • az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő – jogszabályban nevesített – hozzájárulások megfizetése alapján szerzett használati jog (víz- és csatornahasználati

hozzájárulás, villamosfejlesztési hozzájárulás, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás), • az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok. Figyelem! A telefonhálózat használati jogáért fizetett összeget az immateriális javak között, vagyoni értékű jogként kell kimutatni. (2) Műszaki berendezések, gépek, járművek Műszaki berendezések, gépek, járművek a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló • erőgépek, • erőművi berendezések, • egyéb gépek, berendezések, • műszerek és szerszámok, • szállítóeszközök, • hírközlő berendezések, • számítástechnikai eszközök, • a tevékenységi profilt meghatározó vasúti, közúti, vízi- és légiközlekedési eszközök, valamint az előbbiekben felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás. (3) Egyéb berendezések, felszerelések,

járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó gépek, berendezések, felszerelések, járművek, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetetten szolgálják. Ilyenek különösen: • az egyéb üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések, járművek, • az irodai, igazgatási berendezések, felszerelések, • az üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek, valamint az előbbiekben felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás. Figyelem! A tárgyi eszközök műszaki berendezések, gépek, járművek vagy az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé történő besorolását üzembe helyezéskor kell elvégezni annak megfelelően, hogy az adott eszköz közvetlenül vagy közvetett módon szolgálja a vállalkozás tevékenységét. (4) Tenyészállatok

Tenyészállatok azok az állatok, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható termékeket (szaporulatot, más leválasztható terméket – pl. tej, gyapjú) termelnek, és a tartási költségek ezen termékek értékesítése során megtérülnek, vagy az egyéb hasznosítás (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási tevékenységet. A tenyészállatokat akkor is itt kell kimutatni, ha a hasznos élettartamuk (tenyésztésben tartási idejük) rövidebb egy évnél (pl. tenyésztyúk) Nem mutathatók ki a t enyészállatok között azok, amelyeket tartás nélkül továbbértékesít a vállalkozó (rendeltetésüknek megfelelően a készletek között mutathatók ki). (5) Beruházások, felújítások A beruházások, felújítások között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi

eszközök bekerülési értékét, valamint a már használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartamnöveléssel, felújítással összefüggő munkák – még nem aktivált – bekerülési értékét. Immateriális javak esetében nem beszélünk beruházásról, növekedésüket közvetlenül a megfelelő immateriális eszköz csoportban mutatjuk ki. A beszerzett, előállított tárgyi eszköz értéke az üzembe helyezésig, rendeltetésszerű használatbavételig marad a beruházások között. Beruházási tevékenység a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység,

amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel igénybevételt, a biztosítást is). Beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt. Felújítás az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termék minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításaiból a jövőben

gazdasági előnyök származnak. Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, mikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti. Nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától. Karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen

visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását jelenti. Figyelem! A karbantartással összefüggésben felmerült költségek nem képezhetik részét az adott tárgyi eszköz bekerülési értékének. (6) Beruházásokra adott előlegek Beruházásra adott előleg a beruházási szállítónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának ilyen címen átutalt (készpénzben kifizetett) – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeg. A beruházásokra adott előlegek valójában követelést testesítenek meg a szállítóval szemben, a mérlegben azonban az eszközöket rendeltetésük szerint kell besorolni, ezért – a jövőbeni helyzetnek megfelelően – a tárgyi

eszközök között szerepelnek. (7) Tárgyi eszközök értékhelyesbítése A tárgyi eszközök értékhelyesbítése: az üzembe helyezett, rendeltetésszerűen használatba vett tárgyi eszközök (ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok, műszaki berendezések, gépek, járművek, egyéb berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok) esetében, amennyiben az eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a visszaírás utáni könyv szerinti értéket (terv szerinti értékcsökkenési leírás figyelembevételével meghatározott nettó értéket), a két érték közötti különbözet mutatható ki ilyen címen. 1.22 A tárgyi eszközök értékelése (1) Bekerülési érték Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok: az üzembe helyezéskor, rendeltetésszerű használatbavételkor megállapított beszerzési érték, előállítási költség (bruttó érték). Műszaki berendezések, gépek, járművek: az üzembe helyezéskor,

rendeltetésszerű használatbavételkor megállapított beszerzési érték, előállítási költség (bruttó érték). Egyéb berendezések, felszerelések, járművek: az üzembe helyezéskor, rendeltetésszerű használatbavételkor megállapított beszerzési érték, előállítási költség (bruttó érték). Tenyészállatok: a tenyészállatként történő állományba vétel időpontjában megállapított beszerzési érték, előállítási költség (bruttó érték). Beruházások, felújítások: a tárgyi eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerült, a tárgyi eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek összege (beszerzési ár, előállítási költség). Figyelem! Minden – a bekerülési érték részét képező – tételt a beruházás értékében kell figyelembe venni. A tárgyi eszköz üzembe helyezésekor a beruházásnál kimutatott értéken, az úgynevezett bruttó értéken kell az

eszközt állományba venni az ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok, a műszaki berendezések, gépek, járművek, az egyéb berendezések, felszerelések, járművek, illetve a tenyészállatok között. (Erre majd ügyeljen a gazdasági események könyvviteli elszámolása során is!) Beruházásokra adott előlegek: bekerülési érték az átutalt (készpénzben kifizetett) – levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeg. (2) Értékcsökkenés Terv szerinti értékcsökkenés Tiltások: Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés • a földterület, a telek (a bányaművelésre, a veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő bekerülési (beszerzési) értéke után, • a képzőművészeti alkotás, a régészeti lelet bekerülési (beszerzési) értéke után, • az üzembe nem helyezett beruházásoknál, • az olyan egyéb eszköznél, amely

értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke – különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan – évről évre nő. Egyösszegű elszámolás: 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszköznél Terven felüli értékcsökkenés és visszaírása Üzembe helyezett tárgyi eszköznél, beruházásnál számolandó el (beruházás esetében a piaci érték csökkenése miatt nem számolható el terven felüli értékcsökkenés, így visszaírás sem). (3) Értékhelyesbítés Vállalkozás döntésétől függően üzembe helyezett tárgyi eszközöknél számolható el. (4) Mérlegkészítéskori érték Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, terven felüli értékcsökkenés visszaírásával növelt bekerülési érték (nettó érték). Műszaki berendezések, gépek, járművek Terv szerinti és terven felüli

értékcsökkenési leírással csökkentett, terven felüli értékcsökkenés visszaírásával növelt bekerülési érték (nettó érték). Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, terven felüli értékcsökkenés visszaírásával növelt bekerülési érték (nettó érték). Tenyészállatok Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, terven felüli értékcsökkenés visszaírásával növelt bekerülési érték (nettó érték). Beruházások, felújítások A tárgyi eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében felmerült, a m ég nem aktivált tárgyi eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek összege (beszerzési ár, előállítási költség), csökkentve a terven felüli értékcsökkenési leírással. Beruházásokra adott előlegek Mérlegkészítéskori érték az átutalt (készpénzben kifizetett) – levonható

előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeg (bekerülési érték), illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti érték. 1.23 A tárgyi eszközök nyilvántartása A tárgyi eszközök főkönyvi nyilvántartása – a beruházásokra adott előlegek kivételével – az 1. Befektetett eszközök számlaosztályban történik Itt kell elszámolni és nyilvántartani a tárgyi eszközök nyitó értékét, a bekövetkezett növekedéseket és csökkenéseket, továbbá az év végi záró értékeket. A beruházásokra adott előlegek könyvviteli elszámolása történhet az 1. Befektetett eszközök és a 3. Követelések, pénzügyi eszközök, aktív időbeli elhatárolások számlaosztályban is (tananyagunkban ez utóbbi – 3 számlaosztály – megoldást alkalmazzuk) A tárgyi eszközöknél a számviteli törvény. előírásai szerint két nagy csoportot

különböztetünk meg: • a már üzembe helyezett tárgyi eszközöket (ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok, műszaki berendezések, gépek, járművek, egyéb berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok), • az üzembe nem helyezett, rendeltetésszerűen használatba nem vett tárgyi eszközöket (beruházások, felújítások). A könyvvezetés során erre, és az egyedi értékelés elvére mindenképpen tekintettel kell lenni. A számviteli törvény. szerint a tárgyi eszközök a mérlegben nettó értéken jelennek meg, de a kiegészítő mellékletben információt kell adni a bruttó értékről, az elszámolt értékcsökkenésről, valamint az értékhelyesbítésről is. Külön célszerű tehát kimutatni a tárgyi eszközök bruttó (bekerülési) értékét, az elszámolt terv szerinti értékcsökkenést, a terven felüli értékcsökkenést és visszaírását, valamint az értékhelyesbítéseket, így biztosítható a

mérlegben kimutatandó értékek (nettó érték, értékhelyesbítés) megállapítása. Az analitikus nyilvántartások keretében a tárgyi eszközök nyilvántarthatók egyedileg és csoportosan is. A tárgyi eszközök egyedi nyilvántartásának legalább az alábbi adatokat tartalmaznia kell: • a tárgyi eszköz megnevezése és az azonosításához szükséges adatok, • a beszerzés, létesítés, illetve gyártás éve, • a használatbavétel (üzembe helyezés, tenyésztésbe vétel) időpontja, • beszerzési érték, előállítási költség (bruttó érték), • hasznos élettartam (várható használati idő, tenyésztésben tartási idő) években, maradványérték, értékcsökkenés elszámolásának módja, az éves leírás összege, • a terven felüli értékcsökkenés indoka és összege, a visszaírás indoka és összege, • az értékcsökkenés megváltoztatásának időpontja és módosított mértéke, • a felújításra vonatkozó adatok

(aktiválás, beszerzési érték, előállítási költség, a módosított értékcsökkenés elszámolásához szükséges információk), • értékhelyesbítés stb. Csoportos nyilvántartás homogén eszközcsoport esetén alkalmazható (ugyanabban az időpontban beszerzett, előállított és aktivált, azonos bekerülési értékű, hasznos élettartamú, maradványértékű eszközök, amelyeknél azonos módszert alkalmaz a vállalkozó az értékcsökkenés elszámolására). Csoportos nyilvántartás esetén az előbbi követelmények módosulnak, mivel egy nyilvántartó lapon több eszköz is szerepel. A csoportos nyilvántartásnak biztosítania kell, hogy abból megállapítható legyen az évenkénti növekedés, illetve csökkenés menynyisége és értéke, a nyilvántartás szerinti állomány mennyisége, bruttó értéke a beszerzés (aktiválás) évei szerint, és az elszámolt értékcsökkenés ugyanezen bontásban A különböző időpontban beszerzett,

előállított tárgyi eszközöket nem lehet csoportosan nyilvántartani és az értékcsökkenéseket átlagosan elszámolni. Az analitikus nyilvántartások és a főkönyvi könyvelés adatai között kötelező egyezőségnek kell fennállni. 1.24 A tárgyi eszközök főbb gazdasági eseményei A gazdasági események – mint ahogyan az immateriális javaknál láttuk – növekedéseket és csökkenéseket okozhatnak az eszközök értékében és állományában. A növekedések és csökkenések tipikus formái azonosak a két eszköz csoportnál, azonban könyvviteli elszámolásukban eltérés mutatkozik abban, hogy a tárgyi eszközök beszerzése, létesítése beruházásnak minősül, így a bekerülési értékbe tartozó tételeket a beruházások könyvviteli számlán kell könyvelni, majd az így kialakult bekerülési (bruttó) értéket az üzembe helyezéskor kell a megfelelő tárgyi eszköz számlára átvezetni. A tenyészállatoknál is előfordulnak

sajátos gazdasági események, ezért a tárgyi eszközökhöz kapcsolódó könyvviteli elszámolásokat az alábbi szerkezetben mutatjuk be: • a tárgyi eszközök növekedései, • a tárgyi eszközök csökkenései, • a tenyészállatok sajátos gazdasági eseményei, • beruházásokra adott előlegek könyvviteli elszámolása. TÁRGYI ESZKÖZÖK NÖVEKEDÉSEI (1) Beszerzés (idegen kivitelezésű beruházás) Tárgyi eszköz beszerzése, felújítása értékének könyvelése a belföldi szállító számlája alapján: T 161. Befejezetlen beruházások T 162. Felújítások T 466. Előzetesen felszámított áfa - K 4551. Belföldi beruházási szállítók Megjegyzés: az előbbi számlaösszefüggéssel kell könyvelni a belföldi szállító számlája alapján: • a szállítási és rakodási költséget, • az alapozási, szerelési költséget, • a közvetítői, bizományi díjakat, • az üzembe helyezésig beszerzett tartozékok, tartalék alkatrészek

beszerzését is. Tárgyi eszköz beszerzése, felújítása (választott árfolyamon átszámított) értékének könyvelése a külföldi szállító számlája alapján: T 161. Befejezetlen beruházások T 162. Felújítások - K 4552. Külföldi beruházási szállítók Megjegyzés: az előbbi számlaösszefüggéssel kell könyvelni a külföldi szállító számlája alapján: • a szállítási és rakodási költséget, • az alapozási, szerelési költséget, • a közvetítői, bizományi díjakat, • az üzembe helyezésig beszerzett tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzését is. Importbeszerzés esetén a) A vámterhek könyvelése T 161. Befejezetlen beruházások T 162. Felújítások - K 465. Vám- és pénzügyőrség elszámolási számla Megjegyzés: így könyveljük a le nem vonható áfa-t is. b) Levonható általános forgalmi adó könyvelése a kivetett összegben T 368. Különféle egyéb követelések - K 465. Vám- és pénzügyőrség

elszámolási számla Az áfa átvezetése a pénzügyi rendezés (VPOP-nak történő átutalás) napján: T 466. Előzetesen felszámított áfa - K 368. Különféle egyéb követelések Üzembe helyezésig felmerült hitelkamat, kezelési költség, rendelkezésre tartási jutalék, bankgarancia, biztosítási díj könyvelése: T 161. Befejezetlen beruházások T 162. Felújítások - K 384. Elszámolási betétszámla - K 381. Pénztár - K 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek Hatósági díjak, adók, illetékek könyvelése: T 161. Befejezetlen beruházások T 162. Felújítások - K 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek Megjegyzés: A bekerülési érték részét nem képező hatósági díjakat, illetékeket az 53. Egyéb szolgáltatások költségei számlacsoporton belül kell elszámolni. A beruházásra adott előleg, valamint a beruházásra elkülönített pénzeszköz után kapott kamat – számviteli törvényben meghatározott

részének 4 – könyvelése: T 384. Elszámolási betétszámla - K 161. Befejezetlen beruházások - K 162. Felújítások (2) Saját előállítás (saját kivitelezésű beruházás) A beruházással kapcsolatban felmerült költségek könyvelése költségnemenként: T 51-57. Költségnemek - K 1-4. Mérlegszámlák Saját teljesítmény aktiválása a beruházások, felújítások közé (előállítási költség): T 161. Befejezetlen beruházások T 162. Felújítások - K 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke Beruházás, felújítás értékének csökkentése a próbaüzemelés során előállított termékek előállítási költségével, annak hiányában állománybavételkori piaci értékével 5: T 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke - K 161. Befejezetlen beruházások - K 162. Felújítások A bekerülési (beszerzési) értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra adott előleg után, annak

elszámolásáig; a beruházásra elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott kamat összege. 5 A bekerülési értéket csökkenti a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási költsége, ennek hiányában az állománybavételkori piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett eladási ára, várható eladási ára. 4 Kapcsolódó tétel: A próbaüzemelés során előállított termék készletre vétele: T 23. Befejezetlen termelés és félkész termék T 25. Késztermékek - K 581. Saját termelésű készletek állományváltozása A saját kivitelezésű beruházáshoz kapcsolódó áfa könyvelése: T 466. Előzetesen felszámított áfa - K 467. Fizetendő áfa Megjegyzés: az áfa törvény szerint a saját kivitelezésű beruházás után áfá-t kell elszámolni, melynek alapja az előállítási költség. Az áfa-t az

eszköz üzembe helyezésekor és nem a beruházások között történő állományba vételkor kell elszámolni. Figyelem! Az áfa törvény szerint a felújításhoz kapcsolódóan nem kell áfa-t elszámolni A le nem vonható áfa elszámolása: T 161. Befejezetlen beruházások - K 467. Fizetendő áfa (3) A tárgyi eszközök üzembe helyezése, aktiválása A tárgyi eszköz állományba vétele az üzembe helyezési jegyzőkönyv alapján beszerzési értéken vagy előállítási költségen (bruttó értéken): T 12-15. Tárgyi eszközök - K 161. Befejezetlen beruházások - K 162. Felújítások Figyelem! A beruházás, felújítás aktiválása, azaz a tárgyi eszköz üzembe helyezése a vállalkozás egésze szintjén nem jelent eszköznövekedést, hiszen eszközök körforgásról van szó. (4) Apportként átvett tárgyi eszközök Létesítő okirat szerinti érték: T 161. Befejezetlen beruházások - K 32., 33, 35 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Üzembe

helyezés: T 12-15. Tárgyi eszközök - K 161. Befejezetlen beruházások Megjegyzés: Amennyiben az üzembe helyezésig valamilyen értéknövelő munkát (pl. szállítás, szerelés stb) végzett vagy végeztetett a vállalkozás az átvett tárgyi eszközzel összefüggésben, a munka értéke a bekerülési érték részét képezi Könyvviteli elszámolása a beszerzésnél (1 pont), illetve a saját előállításnál (2 pont) leírtak szerint történik Kapcsolódó tétel: Áthárított áfa: T 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó - K 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek Jegyzett tőke növekedése (a cégbírósági bejegyzés alapján): T 32., 33, 35 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke - K 411. Jegyzett tőke (5) Térítés nélkül átvett, ajándékként hagyatékként kapott, többletként fellelt tárgyi eszköz T 161. Befejezetlen beruházások - K 9891. Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke

- K 9892. Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke Megjegyzés: az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken. Üzembe helyezés: T 12-15. Tárgyi eszközök - K 161. Befejezetlen beruházások Megjegyzés: Amennyiben az üzembe helyezésig valamilyen értéknövelő munkát (pl. szállítás, szerelés stb) végzett vagy végeztetett a vállalkozás az átvett tárgyi eszközzel összefüggésben, a munka értéke a bekerülési érték részét képezi Könyvviteli elszámolása a beszerzésnél (1 pont), illetve a saját előállításnál (2 pont) leírtak szerint történik Figyelem! E munka értéke nem számít bele a rendkívüli bevétel összegébe. Kapcsolódó tétel (térítés nélkül átvett eszköz esetén): Áthárított áfa (alapja a forgalmi, piaci érték): T 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó - K 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek Bevétel passzív időbeli

elhatárolása: T 9891. Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke T 9892. Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke - K 483. Halasztott bevételek A terv szerinti értékcsökkenés, illetve egyéb csökkenés elszámolásakor a költségként, ráfordításként elszámolt összeggel arányos összegben kell az elhatárolást megszüntetni: T 483. Halasztott bevételek - K 9891. Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke - K 9892. Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke (6) Értékhelyesbítés T 127. Ingatlanok értékhelyesbítése T 137. Műszaki berendezések, gépek, járművek értékhelyesbítése T 147. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek értékhelyesbítése T 157. Tenyészállatok értékhelyesbítése - K 417. Értékelési tartalék TÁRGYI ESZKÖZÖK CSÖKKENÉSEI (1) Értékhelyesbítés csökkenése A piaci érték csökkenésekor (év végén),

valamint az eszköz állományból való kivezetésekor (évközben) T 417. Értékelési tartalék - K 127-157. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése (2) Terv szerinti értékcsökkenési leírás T 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás T 572. Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás - K 129. Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése - K 139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése - K 149. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése - K 159. Tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenése (3) Terven felüli értékcsökkenés Csak az érték csökken (az eszköz állományban marad): T 8664. Tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenése - K 128-158. Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása - K 168. Beruházások terven felüli értékcsökkenése Visszaírás: 6 T 128-158. Tárgyi eszközök terven

felüli értékcsökkenése és annak visszaírása - K 9664. Tárgyi eszközök visszaírt terven felüli értékcsökkenése Állománycsökkenés elszámolása: a) Bruttó érték kivezetése Haszonanyag 7 (megtérülés) készletre vétele: T 21-22. Anyagok - K 12-14. Tárgyi eszközök Haszonanyag értékével csökkentett bruttó érték kivezetése: T 8664. Tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenése - K 12-16. Tárgyi eszközök b) Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés kivezetése T 128-158. Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T 168. Beruházások terven felüli értékcsökkenése T 129-159. Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése - K 8664. Tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenése Beruházás esetében visszaírás nem lehetséges. A tárgyi eszközök esetében hasznosítható anyagok (pl. bontásból származó alkatrészek, építési anyagok stb)

keletkezhetnek, melyek értékével a bruttó értéket kell csökkenteni. 6 7 Kapcsolódó tételek: Értékhelyesbítés megszüntetése: lásd előbb Biztosító térítése: a) December 31-ig befolyt T 384. Elszámolási betétszámla - K 968. Biztosító által visszaigazolt kártérítés összege b) December 31-ig be nem folyt, járó, elismert összeg T 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása - K 968. Biztosító által visszaigazolt kártérítés összege Dolgozót terhelő kártérítés: T 3612. Előírt tartozások - K 9631. Káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevételek (4) Értékesítés Könyv szerinti érték kivezetése: T 861. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke - K 113. Vagyoni értékű jogok T 128-158. Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T 168. Beruházások terven felüli értékcsökkenése T 129-159. Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése - K 861.

Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke Kapcsolódó tétel: értékhelyesbítés megszüntetése Eladási ár és fizetendő áfa elszámolása: T 311. Belföldi követelések (forintban) - K 961. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele - K 467. Fizetendő áfa (5) Átadás apportként Könyv szerinti érték kivezetése: T 881. Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke - K 12-16. Tárgyi eszközök T 128-158. Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T 168. Beruházások terven felüli értékcsökkenése T 129-159. Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése - K881. Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke Kapcsolódó tétel: értékhelyesbítés megszüntetése Részesedés elszámolása az eszköz átadásakor: T 36. Egyéb követelés - K 981. Társaságba bevitt eszközök létesítő okiratban meghatározott értéke

Részesedés állományba vétele a cégbírósági bejegyzéskor: T 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések) - K 36. Egyéb követelés Fizetendő áfa elszámolása (alapja a létesítő okirat szerinti érték): T 368. Különféle egyéb követelések* T 881. Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke* - K 467. Fizetendő áfa *Áthárított áfa esetében *Át nem hárított áfa esetében (6) Átadás térítés nélkül Könyv szerinti érték kivezetése: T 8891. Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke - K 12-16. Tárgyi eszközök T 128-158. Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T 168. Beruházások terven felüli értékcsökkenése T 129-159. Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése - K 8891. Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke Kapcsolódó tétel: értékhelyesbítés megszüntetése Fizetendő áfa

elszámolása (alapja a piaci érték): T 368. Különféle egyéb követelések* T 8891. Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke* - K 467. Fizetendő áfa *Áthárított áfa esetében *Át nem hárított áfa esetében TENYÉSZÁLLATOK SAJÁTOS ELSZÁMOLÁSAI (1) Növendék állat átminősítése tenyészállattá T 161. Befejezetlen beruházások - K 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke és T 151-153. Tenyészállatok - K 161. Befejezetlen beruházások Kapcsolódó tétel: Saját termelésű készlet csökkenésének elszámolása: T 581. Saját termelésű készletek állományváltozása - K 24. Növendék-, hízó- és egyéb állatok (2) Kiselejtezett tenyészállat hízóba állítása Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés kivezetése: T 158. Tenyészállatok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása T 159. Tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenése - K 151-153.

Tenyészállatok Kapcsolódó tétel: értékhelyesbítés megszüntetése Maradványérték elszámolása anyagköltségként: T 51. Anyagköltség - K 151-153. Tenyészállatok Hízóállat állományba vétele maradványértéken: T 242. Hízóállatok - K 581. Saját termelésű készletek állományváltozása Megjegyzés: A tenyészállatok selejtezésének elszámolása a többi tárgyi eszközzel azonos módon történik abban az esetben, ha a kiselejtezett tenyészállatokat nem állítják hízóba. (3) Tenyészállatok elhullása, hiánya Elszámolása megegyezik a tárgyi eszköz csökkenései (3) pontjában leírtakkal. BERUHÁZÁSOKRA ADOTT ELŐLEGEK KÖNYVVITELI ELSZÁMOLÁSA (1) Adott előleg átutalása T 352. Beruházásokra adott előlegek T 466. Előzetesen felszámított áfa - K 384. Elszámolási betétszámla (2) Az előleg rendezése a szállító teljesítésekor T 455. Beruházási szállítók - K 352. Beruházásokra adott előlegek - K 466. Előzetesen

felszámított áfa Előzménye: a szállító számlájának könyvelése T 16. Beruházások, felújítások T 466. Előzetesen felszámított áfa - K 455. Beruházási szállítók 1.3 A befektetett pénzügyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök: azok az eszközök (részesedés, értékpapír, adott kölcsönök), amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozásnak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. A befektetett pénzügyi eszközök tételei: 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 7. Befektetett pénzügyi eszközök

értékhelyesbítése 8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete A befektetett pénzügyi eszközök nyolc tétele közül öt (1., 3, 6, 7, 8) az értékpapírokhoz kapcsolódik. Értékpapírok a forgóeszközök között is találhatók, ezért a kapcsolódó fogalmakat, szabályokat, könyvelési tételeket együtt rendszerezzük a következő fejezetben 1. 31 A befektetett pénzügyi eszközök tételeinek tartalma (1) Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban mérlegtételként a kapcsolt vállalkozásban (anya-, leány-, társult és közös vezetésű vállalkozás) lévő tulajdoni részesedést jelentő, tartósan befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget biztosító befektetéseket (részvényeket, üzletrészeket, vagyoni betéteket) kell kimutatni. (2) Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban mérlegtétel azokat a p

énzkölcsönöket (ideértve a pénzügyi lízing miatti, a részletre, a halasztott fizetéssel történt értékesítés miatti követeléseket is), tartós bankbetéteket tartalmazza, amelyeknél – a kapcsolt vállalkozással, mint adóssal kötött szerződés szerint – pénzformában kifejezett fizetési igények teljesítése, a betét megszüntetése a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes. (3) Egyéb tartós részesedés Egyéb tartós részesedés mérlegtétel minden olyan – nem kapcsolt vállalkozásban lévő – tulajdoni részesedést jelentő befektetést tartalmaz, amely tartósan szolgálja a vállalkozás érdekeit. (4) Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban mérlegtétel tartalmazza az egyéb részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni pénzkölcsönt és tartós bankbetétet. A tartósan adott kölcsönök

közé tartoznak: - a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes (tartós) pénzkölcsönök, amelyek lehetnek: • meghatározott cél nélkül adott kölcsönök, • pénzügyi lízing miatti követelések, • részletre történt értékesítések miatti követelések, • halasztott fizetéssel történt értékesítés miatti követelések, - a hitelintézeteknél egy évnél hosszabb lejáratra lekötött bankbetétek, amelyeknél a betét megszüntetése a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes. Figyelem! A tárgyévet követő üzleti évben esedékes kölcsön (törlesztő részlet), továbbá megszűnő hosszú lejáratú bankbetét a mérlegben a forgóeszközök között mutatható ki. A pénzügyi lízing: olyan szerződés alapján valósul meg, amely szerződés értelmében a lízingbe adó a lízingbe vevő igényei szerint beszerzett és a lízingbe adó tulajdonát képező eszközt lízingdíj ellenében, a szerződésben rögzített

időtartamra a lízingbe vevő használatába, birtokába adja azzal, hogy a lízingbe vevőt terheli a használatból következően minden költség és kockázat, a lízingbe vevő jogosult a hasznok szedésére. A szerződés időtartamának végén a lízingelt eszköz tulajdonjogát a lízingbe vevő vagy az általa megjelölt megszerzi (vagy megszerezheti), a maradványérték megfizetésével vagy anélkül, illetve a lízingbe vevőt elővételi jog illeti meg, a lízingbe vevő azonban ezen jogairól a szerződés megszűnése előtt is lemondhat. Hosszú lejáratú bankbetétként a hitelintézeteknél egy évnél hosszabb lejáratra lekötött pénzeszközök forintértékét kell kimutatni. (5) Egyéb tartósan adott kölcsön Egyéb tartósan adott kölcsönként kell kimutatni a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni pénzkölcsönt és tartós bankbetétet. (6) Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Tartós hitelviszonyt megtestesítő

értékpapírként azokat a b efektetési céllal beszerzett értékpapírokat kell kimutatni, amelyek lejárata, beváltása a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes, és a vállalkozó azokat az üzleti évet követő évben nem szándékozik értékesíteni. (7) Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítéseként a részesedések – bekerülési értéket meghaladó – piaci értéke és bekerülési értéke közötti különbözet mutatható ki. (8) Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete A befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete a valós értéken történő értékelést alkalmazó vállalkozások mérlegében megjelenő speciális mérlegsor. A vállalkozás tulajdonában lévő értékpapírok, részesedések, adott kölcsönök besorolása a vállalkozás döntésétől függ. A számviteli törvény meghatározza a b esorolási szempontot, mely

szerint azon eszközök minősíthetőek befektetett pénzügyi eszköznek, amelyek 1 éven túl szolgálják a v állalkozási tevékenységet. Amennyiben e szempont már nem áll fenn, az eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé. A mérlegben a forgóeszközök között kell kimutatni (átkönyvelés nem kötelező) a befektetett pénzügyi eszközök 1 éven belül esedékes részét is. (Pl egy éven belül lejáró kötvény, egy éven belül lejáró hosszú lejáratú bankbetét, kötvény egy éven belül esedékes törlesztő része stb.) 1.32 A befektetett pénzügyi eszközök értékelése (1) Bekerülési érték Részesedések, értékpapírok bekerülési értéke: • Beszerzési érték: vételár, visszavásárlási ár, létesítő vagy egyéb okiratban meghatározott érték. • Bekerülési értéket növelő tétel: a részesedés, értékpapír beszerzéséhez hozzárendelhető bizományi díj; a beszerzéshez kapcsolódó, vásárolt vételi opció

kiírójának fizetett opció díja. • Diszkontértékpapírok: az elsődleges forgalomban beszerzett diszkontértékpapír bekerülési értéke a kibocsátási érték, a másodlagos forgalomban beszerzett diszkontértékpapír bekerülési értéke a névérték alatti vételár. • Hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír: bekerülési értéke nem tartalmazhatja a vételár részét képező, a kibocsátási okiratban, a csereszerződésben, a vagyonfelosztási javaslatban meghatározott piaci, forgalmi, beszámítási érték részét képező (felhalmozott) kamat összegét. Megjegyzés: a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, továbbá a hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál a bekerülési érték csoportos nyilvántartás esetén meghatározható a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési áron, vagy a FIFO módszer szerint meghatározott beszerzési áron is. A tartósan adott kölcsönök, tartósan

lekötött bankbetétek bekerülési értéke: • Forintban: a folyósított (kihelyezett, lekötött) forintösszeg. • Devizában: a folyósított (kihelyezett, lekötött) deviza folyósítás (a bekerülés) napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéke. • Pénzügyi lízing esetén a lízingbe adónál a követelések (adott kölcsön) közé fel kell venni a lízingszerződés tárgyát képező, a lízingbe vevő részére beszerzett és a lízingbe vevő könyveiben beruházásként elszámolandó eszközöknek a lízingbe adó által a lízingbe vevő felé számlázott, a fizetendő általános forgalmi adót nem tartalmazó összegét, illetve az eladó által a lízingbe vevő felé számlázott, a lízingbe adó által pénzügyileg rendezett, előzetesen felszámított – levonható – áfa-t nem tartalmazó összegét. A pénzügyi követelések összege nem foglalja magában az ezen követelés után felszámított kamat összegét (azt a

pénzügyi műveletek bevételei között kell elszámolni). (2) Értékvesztés Tartósan adott kölcsön: a vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a m érlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelés- jellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – a követeléskönyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Amennyiben a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen

meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a követelés nyilvántartásba vételi értékét. (3) Árfolyamkülönbözet A mérleg fordulónapján meglévő külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket a számviteli törvényben meghatározott szabályok szerint kell értékelni. Az értékelés során megállapított jelentősnek minősített árfolyamkülönbözetet el kell számolni és az értékelésbe bevont eszközöket és kötelezettségeket – a külön-külön megállapított – árfolyamkülönbözettel módosított értéken kell a mérlegben kimutatni. Figyelem! A devizás tartósan adott kölcsönnél először az értékvesztés összegét, vagy az értékvesztés visszaírásának összegét kell megállapítani devizában, azt az üzleti év

mérleg fordulónapjára vonatkozó, választott devizaárfolyamon átszámítani forintértékre és könyvelni a pénzügyi műveletek ráfordításaként, vagy a pénzügyi műveletek ráfordításait csökkentő tételként. Ezután következhet a devizás eszközhöz kapcsolódó árfolyamkülönbözet megállapítása és könyvelése (ha teljesülnek a számviteli törvény vonatkozó előírásai). (4) Mérlegkészítéskori érték A mérlegben a tartósan adott kölcsönöket az értékvesztéssel csökkentett, visszaírással növelt, az árfolyamkülönbözettel módosított (az árfolyamnyereséggel növelt, az árfolyamveszteséggel csökkentett) bekerülési értéken kell kimutatni. A mérlegérték meghatározásakor figyelembe kell venni: • Tartósan adott kölcsönök esetén az egy üzleti éven belül esedékes követelés értékét a forgóeszközök – egyéb követelések – között kell szerepeltetni. • Tartósan lekötött bankbetéteknél az egy

üzleti éven belül lejáró bankbetét értékét a pénzeszközök (forgóeszköz) között kell kimutatni. • A pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelés összege nem foglalja magában a pénzügyi lízinggel kapcsolatosan járó kamat összegét. A követelés összegét a megfizetett lízingdíjnak a lízingszerződésben meghatározott törlesztés összegével csökkentetten kell a mérlegbe beállítani, a mérleg fordulónapját követő évben esedékes részletet az egyéb követelés (forgóeszköz) mérlegtételnél kell kimutatni. 1.33 A befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartása A befektetett pénzügyi eszközök főkönyvi elszámolása az 1. Befektetett eszközök számlaosztályban történik Itt kell elszámolni és nyilvántartani a befektetett pénzügyi eszközökben bekövetkezett növekedéseket, csökkenéseket, illetve az értékelésből adódó értékhelyesbítést, értékvesztést és visszaírását, valamint itt kell kimutatni a

nyitó és záró értéket. (Ha a vállalkozás alkalmazza a valós értéken történő értékelés módszerét, külön főkönyvi számlát célszerű nyitni elszámolására.) A számlák részletezését úgy célszerű kialakítani (lásd számlatükör), hogy: • mérlegtételenkénti bontásban kimutatható legyen a b ekerülési érték, az elszámolt értékvesztés (illetve annak visszaírása) és az értékhelyesbítés, • a konszolidációba bevont vállalatoknál a mérlegtételeket - anya- és leányvállalatok, - közös vezetésű vállalkozások, - társult vállalkozások, - egyéb vállalkozások megbontásban is részletezni kell, • az adott kölcsönöknél és a hosszú lejáratú bankbetéteknél a forintban és devizában kihelyezett összegek elkülöníthetők legyenek. A befektetett pénzügyi eszközök analitikus nyilvántartása lehet egyedi vagy csoportos. A részvényről, az értékpapírokról, a részesedések között kimutatott vagyoni

betétről célszerű olyan egyedi nyilvántartást vezetni, amelyből típusonként megállapíthatók az egyedi azonosításhoz szükséges adatok. Az egyidejűleg sorozatban beszerzett (kihagyás nélkül egymást követő sorszámozású) értékpapírokról csoportos nyilvántartás is vezethető A nyilvántartásnak tartalmaznia kell legalább az azonosításhoz szükséges adatokat, a befektetés, a vásárlás, a kihelyezés időpontját, összegét, az elszámolt, a visszaírt értékvesztést, értékhelyesbítést, a törlesztés és/vagy lejárat időpontját, a hozam (kamat, osztalék, részesedés) feltételeit stb. 1.34 A befektetett pénzügyi eszközök főbb gazdasági eseményei A befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatban egyrészt az érték- és állományváltozások, másrészt a hozamok (kamat, osztalék, részesedés) elszámolását tekintjük át. Az értékpapírok, részvények, részesedések, üzletrészek gazdasági eseményeit a forgóeszközök

közé sorolandó értékpapírokkal együtt mutatjuk be. LEGGYAKORIBB ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁSOK (1) Kölcsön kihelyezés A kihelyezett összeg elszámolása T 191. Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban T 192. Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban T 193. Egyéb tartósan adott kölcsönök - K 38. Pénzeszközök Kapcsolódó könyvelési tétel: az árfolyam-különbözet elszámolása a) Ha a kihelyezéskori árfolyamon átszámított forintérték magasabb, mint a deviza könyv szerinti forintértéke: T 386. Devizabetét-számla - K 97. Pénzügyi műveletek bevételei b) Ha a k ihelyezéskori árfolyamon átszámított forintérték alacsonyabb, mint a de viza könyv szerinti forintértéke: T 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai - K 386. Devizabetét-számla (2) Pénzeszköz lekötés A tartós lekötésű betétszámla kivonata alapján: T 195. Tartós bankbetétek kapcsolt vállalkozásban T 196. Tartós

bankbetétek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban T 197. Egyéb tartós bankbetétek - K 389. Átvezetési számla A 384. Elszámolási betétszámla vagy 386 Devizabetét-számla kivonata alapján: T 389. Átvezetési számla - K 384. Elszámolási betétszámla - K 386. Devizabetét-számla Kapcsolódó könyvelési tétel: az árfolyam-különbözet elszámolása (lásd 1. pontban) (3) Adott kölcsön törlesztése Forintban adott kölcsön: T 38. Pénzeszközök - K 191. Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban - K 192. Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban - K 193. Egyéb tartósan adott kölcsönök Devizában adott kölcsön (pénzügyi teljesítés napján érvényes választott árfolyammal forintra átszámított érték): T 386. Devizabetét-számla - K 191. Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban - K 192. Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló

vállalkozásban - K 193. Egyéb tartósan adott kölcsönök Kapcsolódó könyvelési tétel: az árfolyam-különbözet elszámolása. a) Ha a pénzügyi teljesítéskori árfolyamon átszámított forintérték magasabb, mint a kölcsön könyv szerinti forintértéke: T 191. Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban T 192. Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban T 193. Egyéb tartósan adott kölcsönök - K 97. Pénzügyi műveletek bevételei b) Ha a pé nzügyi teljesítéskori árfolyamon átszámított forintérték alacsonyabb, mint a kölcsön könyv szerinti forintértéke: T 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai - K 191. Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban - K 192. Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban - K 193. Egyéb tartósan adott kölcsönök (4) Hitelezési veszteség elszámolása adott kölcsönnél, hosszú lejáratú bankbetétnél T

86. Egyéb ráfordítások - K 191. Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban - K 192. Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban - K 193. Egyéb tartósan adott kölcsönök - K 195. Tartós bankbetétek kapcsolt vállalkozásban - K 196. Tartós bankbetétek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban - K 197. Egyéb tartós bankbetétek Kapcsolódó tétel: értékvesztés kivezetése T 199. Tartósan adott kölcsönök (és bankbetétek) értékvesztése és annak visszaírása - K 86. Egyéb ráfordítások EGYÉB, A B EFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKHÖZ KAPCSOLÓDÓ ESEMÉNYEK ELSZÁMOLÁSA (1) Kapott, illetve járó kamatok Kamatjövedelmet az értékpapírok, az adott kölcsönök és a hosszú lejáratú bankbetétek révén érhet el a vállalkozás. Könyvviteli elszámolásuk ugyanolyan módon történik, a pénzügyi műveletek bevételei között kell kimutatni a) Tárgyévre járó és a mérleg

fordulónapjáig befolyt kamat: T 384. Elszámolási betétszámla - K 97. Pénzügyi műveletek bevételei b) Tárgyévre járó, de a mérleg fordulónapjáig be nem folyt kamat: Az összemérés elve alapján a tárgyidőszak bevételei között kell figyelembe venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. Az összemérés elvét ilyen esetekben az időbeli elhatárolások alkalmazásával tudjuk érvényre juttatni. Könyvelése tárgyév december 31-én: T 39. Aktív időbeli elhatárolások (Bevételek aktív időbeli elhatárolása) - K 97. Pénzügyi műveletek bevételei Következő évben a mérlegszámlák nyitását követően meg kell szüntetni az időbeli elhatárolást, majd a pénz tényleges beérkezésekor könyvelni kell a kamatbevételt: T 97. Pénzügyi műveletek bevételei - K 39. Aktív időbeli elhatárolások (Bevételek aktív időbeli elhatárolása) és T 384. Elszámolási betétszámla - K 97. Pénzügyi műveletek bevételei (2) A devizában

adott kölcsönök és a hosszú lejáratú deviza bankbetétek értékelése mérlegkészítéskor: a) Adott kölcsönök: • Ha a pénzügyi teljesítéskor (kölcsön nyújtásakor) érvényes választott árfolyam magasabb, mint az üzleti év utolsó napján érvényes árfolyam: T 368. Különféle egyéb követelések (DÁK) - K 191. Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban - K 192. Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban - K 193. Egyéb tartósan adott kölcsönök • Ha a pénzügyi teljesítéskor (kölcsön nyújtásakor) érvényes választott árfolyam alacsonyabb, mint az üzleti év utolsó napján érvényes árfolyam: T 191. Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban T 192. Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban T 193. Egyéb tartósan adott kölcsönök - K 368. Különféle egyéb követelések (DÁK) Kapcsolódó tétel: összevont

árfolyam-különbözet könyvelése b) Hosszú lejáratú bankbetétek: • Ha a pénzügyi teljesítéskor (bankbetét lekötésekor) érvényes választott árfolyam magasabb, mint az üzleti év utolsó napján érvényes árfolyam: T 368. Különféle egyéb követelések (DÁK) - K 195. Tartós bankbetétek kapcsolt vállalkozásban - K 196. Tartós bankbetétek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban - K 197. Egyéb tartós bankbetétek • Ha a pénzügyi teljesítéskor (bankbetét lekötésekor) érvényes választott árfolyam alacsonyabb, mint az üzleti év utolsó napján érvényes árfolyam: T 195. Tartós bankbetétek kapcsolt vállalkozásban T 196. Tartós bankbetétek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban T 197. Egyéb tartós bankbetétek - K 368. Különféle egyéb követelések (DÁK) Kapcsolódó tétel: összevont árfolyam-különbözet könyvelése (3) Pénzügyi lízinggel kapcsolatos elszámolások A pénzügyi

lízinggel kapcsolatosan fennálló követelések összegét – a lízingbeadónál – az adott kölcsönök között kell kimutatni. A lízingügylet azonban kiterjed a lízingbevevőre is, így a továbbiakban az ügylet mindkét szereplőjének elszámolásait berendszerezzük. Számlaösszefüggések a lízingbeadónál: a) A lízingbeadó megvásárolja a lízingbevevő megbízásának megfelelő eszközt lízingbeadás céljából: T 26-28. Áruk T 466. Előzetesen felszámított, levonható áfa - K 454. Szállítók Ha az áfa-törvény értelmezése szerint a lízingbeadó nem számlázhatja a lízingbevevőre az áfa-t, akkor az a b eszerzési árnak része. Ez esetben a l ízingbeadás céljából megvásárolt eszköznek az áfa-ját is tartalmazó vételár könyvelése: T 26-28. Áruk - K 454. Szállítók a) A lízingbeadó pénzügyi lízing keretében lízingeli az ebből a célból megvásárolt eszközt a tulajdonjog fenntartásával, a lízingszerződés

szerinti eladási/vételi áron, piaci értéken, számla alapján: T 198. Pénzügyi lízing miatti tartós követelés - K 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele Ha a lízingbeadáskor kiállított számla tartalmazza az áfa-t is, akkor annak elszámolása: T 368. Különféle egyéb követelések - K 467. Fizetendő áfa Kapcsolódó tétel: a lízingelt eszköz beszerzési árának, könyv szerinti értékének kivezetése: T 81. Eladott áruk beszerzési értéke - K 26-28. Áruk b) A pénzügyi lízing keretében lízingelt eszköz után fizetendő, külön megállapított, áfás számlában számlázott áfa elszámolása: T 368. Különféle egyéb követelések - K 467. Fizetendő áfa c) A lízingdíj elszámolása: • törlesztő része: T 384. Elszámolási betétszámla - K 198. Pénzügyi lízing miatti tartós követelés • kamat része: T 384. Elszámolási betétszámla - K 97. Pénzügyi műveletek bevételei d) A lízingbevevő által fizetendő áfa

pénzügyi rendezése: T 384. Elszámolási betétszámla - K 368. Különféle egyéb követelések Számlaösszefüggések a lízingbevevőnél a) A pénzügyi lízing keretében lízingelt eszköz szerződés szerinti vételárának elszámolása beszerzési árként és kimutatása kötelezettségként, a lízingbeadó számlája alapján: T 16. Beruházások, felújítások - K 44. Hosszú lejáratú kötelezettségek (Pénzügyi lízing miatti kötelezettségek) b) Ha a lízingbeadáskor kiállított számla tartalmazza az áfa-t is, akkor az áfa elszámolása: T 16. Beruházások, felújítások (le nem vonható áfa-nál) T 466. Előzetesen felszámított áfa - K 47. Rövid lejáratú egyéb kötelezettségek c) Ha a l ízingbeadó az áfa-fizetési kötelezettségének időpontjában állítja ki a külön áfás számlát, az abban felszámított és a lízingbevevőnél levonható áfa elszámolása: T 466. Előzetesen felszámított áfa - K 47. Rövid lejáratú

egyéb kötelezettségek d) Amennyiben a l ízingbeadó az áfa-fizetési kötelezettség esedékességének időpontjában állítja ki a külön áfás számlát, az abban felszámított és a lízingbevevőnél le nem vonható előzetesen felszámított áfa elszámolása: T 16. Beruházások, felújítások - K 47. Rövid lejáratú egyéb kötelezettségek e) A lízingbe vett eszköznél a használatbavételt megelőzően felmerült költségek elszámolása: T 16. Beruházások, felújítások - K 455. Beruházási szállítók (K 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke) f) A lízingbe vett eszköz használatbavétele, aktiválása az üzembe helyezés dokumentuma alapján: T 12-15. Tárgyi eszközök - K 16. Beruházások, felújítások g) A lízingbe vett eszköz aktivált értéke alapján az értékcsökkenési leírás elszámolása a vállalkozás számviteli politikájának megfelelően: T 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás - K 12-15.

Tárgyi eszközök h) A fizetett lízingdíj elszámolása • törlesztő része: T 44. Hosszú lejáratú kötelezettségek (Pénzügyi lízing miatti kötelezettségek) - K 384. Elszámolási betétszámla • kamat része: T 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai (Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások) - K 384. Elszámolási betétszámla i) A b), c), a d) pont szerinti előzetesen felszámított áfa pénzügyi rendezésének könyvelése: T 47. Rövid lejáratú egyébkötelezettségek K 384. Elszámolási betétszámla