Történelem | Tanulmányok, esszék » A reformkor politikai és kulturális törekvései

Adatlap

Év, oldalszám:2007, 3 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:305
Feltöltve:2008. március 18
Méret:64 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

A filozófiai istenbizonyítás a középkori keresztény filozófiában. Szent Ágoston Bevezetés „Isten elsősorban nem mint a filozófia tárgya, hanem mint a vallási tisztelet és imádás legfőbb lénye jelent meg az emberek tudatában” 1. Ez abból is következtethető, hogy a vallás előbb volt, mint a filozófia. Mégis idővel, az elvont és tudományos gondolkodás megszületésével - magától értetődő módon - az Istenfogalom, a létezésének, avagy tagadásának kérdései foglalkoztatták a filozófusokat. Hiszen Isten létének és lényegének vizsgálata ősidők óta jelen volt az emberek gondolataiban. Istenbizonyítás a filozófia történeti folyamatában az adott kortól és gondolkodóktól más-más értelmet, célt, funkciót kapott. Ókori filozófusok számára az Isten létének bizonyítása az egész filozófiai rendszer tetőpontját és lezárását jelentette A középkori keresztény filozófusoknál már Isten a vallási tapasztalat

ésszerű igazolása Céljuk már nem először megtalálni Istent és ezzel alátámasztani a filozófiai rendszerüket, hanem megmutatni a hitben megtapasztalt Istenhez vezető ész-utakat Középkor világa „A középkori filozófia történetéről meglehetősen nehéz egységes képet adni, miután maga a középkor is térben és időben meglehetősen szétterülő egészet alkot. Térbeli kiterjedése felöleli Európa egészét, a Földközi-tenger medencéjét, a h ajdani görög és római birodalmakon belül működő afrikai és kisázsiai gyarmatvárosokat, a mai Izrael és Szíria bizonyos területeit is (Palesztina). Időintervalluma ugyanilyen hatalmas: körülbelül ezer év, melynek során birodalmak emelkedtek, virágoztak és enyésztek el tarka sokféleségben. A kor meghatározó szellemi mozgalma a kereszténység, amely egy társadalmilag alulról, földrajzilag keletről induló mozgalom. Képviselői leplezetlenül az antik filozófia befolyásoltjaként

és meghaladójaként, valamint az antik politeizmus elutasítóiként lépnek fel” 2 A filozófiatörténet alapjában véve nem sokat mondhat erről az időszakról. A középkor maradandó érdeme, hogy az ókori gondolkodást átmentette az újkorba. Egyik legkiemelkedőbb gondolkodója Szent Ágoston volt „A korai kereszténység legfőbb filozófiai problémája a hit és a tudás viszonya volt. Előbb ellentétet láttak a kettő között, utóbb termékeny feszültséget. Két különböző út, de 1 Dr. Bolberitz Pál 5 2 Dr. Szigeti András 28 ugyanahhoz a célhoz vezet mindkettő. Talán a hit a tulajdonképpeni, a „királyi út” (küriosz), de a tudás is Istentől származik és hozzá visz. A másik nagy kérdés Isten léte Nem elégedtek meg azzal, hogy hittel elfogadják, hanem hamarosan bizonyítani is akarták Isten létét a természetből.” 3 „Ami ugyanis megtudható az Istenről, az világos előttük, maga Isten tette számukra

nyilvánvalóvá. Mert ami benne láthatatlan: örök ereje és isteni mivolta, arra a világ teremtése óta műveiből következtethetünk” 4 Szent Ágoston (354-430), a nyugat tanítója Aurelius Augustinus a numidiai Tagasteban született. Alapos – főleg - retorikai képzésben részesült, s a legnagyobb hatást Cicero gyakorolta az ifjú rétorra (pontosabban annak Hortensius c. műve) Bár édesanyja, Mónika keresztény szellemben nevelte fiát, az mégis az "ifjúkori bűnök" csábításának engedett inkább. Kicsapongó életmódja gyümölcseként fia is született, akit Adeodatusnak [Isten ajándéka] nevezett el. (A megtérés előtti eseményekről többek között a Vallomások c. önéletrajzi művében számol be) Már 20 é vesen a retorika professzora lesz Karthágóban, s innen indult el kalandos szellemi utazására: először a manicheusok tanítását követte, majd később az akadémikusok szkepticizmusát tartotta elfogadható

világmagyarázatnak. Amikor azonban kinevphalmáról áthelyeződött Pestre A sikeren felbuzdulva néhány évvel később Kisfaludy egy évenként megjelenő zsebkönyvet indított, egy nagyon tehetséges írógárdával, Aurora néven. Hamarosan, Kazinczy támogatásával, pedig a Hébe látott napvilágot, mint az Aurora ellenzsebkönyve. Ezidőtájt, 1823-ban, sikerült a kormánynak megtörnie a nemesi ellenállást. A két fél közötti megegyezésre az 1825-ös reformországgyűlés kínált alkalmat. A közel két évig tartó vita végén megismételték az 1791. é vi, az ország különállását kimondó törvényeket Az új intézmények tették lehetővé a reformkor liberális nemesi ellenzékének, hogy a polgári átalakulást törvényes és békés úton próbálhassa véghez vinni. Kompromisszum született az adó és az újoncszállítás ügyében, valamint a h azai anyagi állapotok felmérésére országos összeírást rendeltek el (ennek eredményei

szintén a gyökeres változások szükségességét tudatosították). Azonban eme pontok eltörpültek a pozsonyi országgyűlés központi témája, a magyar nyelv ügyének megtárgyalása mellett, melynek nagy előremozdítója Gróf Széchenyi István volt. Ő ugyanis birtokainak egyévi jövedelmét felajánlotta egy tudós társaság megalapítására. Ezenkívül Hitel című munkája a polgári átalakulást segítette, hiszen Széchenyi ebben a művében az átalakulás gazdasági-társadalmi programját foglalta össze. Ettől kezdve, kb. 1830-tól, az irodalom és a politika szoros házassága vette kezdetét, leginkább a romantikus triász, Toldy Ferenc, Bajza József és Vörösmarty Mihály segítségével. Toldy az anyanyelven művelendő tudományok és szépművészetek támogatására, bevezetésére létrejött társaság, a Magyar Tudós Társaság (későbbi Magyar Tudományos Akadémia) igazgatójaként vált nagy magyarrá, míg Bajza a Pesti Magyar Színház

(későbbi Nemzeti Színház) fejeként járult hozzá hazánk fejlődéséhez. Vörösmarty viszont inkább irodalmi munkásságával tűnt ki. Kölcseyhez hasonlóan neki is van egy műve, amely a régi dicsőség illúziója (honfoglalás) és a törpe jelen közti kontrasztot emeli ki, ráadásul a két fő és jellemző műfaj kombinációja, nemzeti eposz és líra is egyben. E mű, a Zalán futása, bizonyította a megújított magyar nyelv életképességét, hiszen természetes hexameterei tanúsították, hogy a magyar nyelv mennyire alkalmas az antik formák követésére. Azonban Vörösmarty alkotott egy másik és sokkal jelentősebb művet, ami sokkal inkább mutat valamiféle hasonlóságot az ő és Kölcsey munkássága között. Ez a vers a Szózat Kis nemzetünk másik nagy verse, mely szintén végigkíséri népünk dicső, de olykor véres múltját, valamint előrevetíti a lehetséges jövőt, ami nagy valószínűséggel a nemzeti pusztulás lesz. Tehát ez a

költő is figyelmeztet, ha nem változtatunk, elbukunk. Kölcsey nemzeti hagyomány-programját pedig Vörösmarty a német tündéries drámát a hazai népmesei hagyományokkal ötvöző Csongor és Tünde című mesejátékával követte. Vörösmarty a Kisfaludy Társaság megalakulása után nem sokkal hozta létre saját asztaltársaságából a Nemzeti kör (később Ellenzéki kör) néven futó irodalmi egyletet. Eme társaság segítségével szerkesztette Vörösmarty 4 éven keresztül a Tudományos Gyűjtemény szépirodalmi mellékletét, a Koszorút. Azonban ezzel nem tett a költő egyedi dolgot, hiszen akkoriban rengeteg rangos irodalmi folyóirat működött, mint például az Athenaeum, a Figyelmező, a Kritikai Lapok valamint Kossuth Lajos jelentős folyóirata az Országgyűlési Tudósítások. Kossuth már az 1832-36-os pozsonyi diétán történő eseményeket jutatta el újságja hasábjain keresztül az érdeklődőkhöz. Ez az országgyűlés a

várakozásokhoz képest szerény eredményeket hozott. Ugyan a nemesség adómentességi privilégiuma megszűnt, hiszen a később megépített Lánchídon a nemeseknek is kellett hídpénzt fizetni. Eredménynek könyvelhető el a liberális eszmék széles körű megismertetése és az, hogy a t örvények hivatalos nyelve a m agyar lett. Azonban a legfontosabb kérdés, a jobbágykérdés majdhogynem megoldatlan maradt, Ugyanis az önkéntes örökváltság engedélyezésének valamint a jobbágyok személy-és vagyonbiztonságának garantálásának törekvései mind sorra elbuktak. Azonban az országgyűlés egyre erősebben követelte a jobbágyfelszabadítást és ezért a bécsi kormány úgy döntött, hogy feloszlatja az országgyűlést és az ellenzék ellen politikai pereket indít. A bécsi kormány eme agresszív viselkedése már jelezte az akkori politizáló magyaroknak, hogy reformok útján már nem biztos, hogy érvényt tudnak szerezni követeléseiknek, és

hogy lehet, hogy forradalmi eszközökhöz kell majd nyúlniuk. Másfél évtized országgyűlésein e polgárosulni vágyó nemesség véghez viszi a fokozatos polgárosodás törvényeit: a jobbágyterhek leépítését, majd az örökváltság lehetőségét, a pénzforgalom, hitelnyújtást segíteni akaró váltótörvényt, a kereskedelmi, a szabad gyáralapítást kimondó törvényeket. És megindul a városiasodás annak kulturális és politikai fejlődésével egyetemben.