Politika, Politológia | Kereszténydemokrácia » A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) politikájának alapelvei

A Kereszténydemokrata Néppárt politikájának alapelvei Tartalom • • • • • • • • • • • • • • • • • • Bevezetés Milyen párt a KDNP? Alapelveink A KDNP eszmeisége A KDNP néppárt jellege A KDNP társadalom felfogása A társadalom alapeleme az ember, mint személy A család a társadalom alapsejtje A társadalom felépítését meghatározó alapértékek A szabadság Az igazságosság A szolidaritás A társadalom szerkezete (A szubszidiaritás) A KDNP politikai alapelvei A politikai rendszer alapja: a jogállamiság és a demokrácia A KDNP gazdasági alapelvei Tulajdon, ökoszociális piacgazdaság Az ember és a természet Bevezetés Újból kiadjuk a kereszténydemokrata politizálás alapelveit. A több mint tíz éves füzetben rendszerezett értékek kiállták az idők próbáját. Sok minden megváltozott társadalmunkban és közvetlen környezetünkben. Ezek a változások azonban nem gyengítették, hanem ellenkezőleg:

megerősítették az alapvető elveket, amelyeket akkor komoly közös munka árán, számos szakértő bevonásával kidolgoztunk. Nem véletlenül A világ, benne Európa és hazánk is a mélyreható változások korát éli. Érezzük, hogy korszakos változások folyamatában fontos, hogy legyen megfelelő eszmei alapvetésünk, amely lehetőséget nyújt következetes politikai irányvonal kialakítására, a tájékozódásra a változó feltételek között és kiszámíthatóvá teszi a kereszténydemokrata politika lépéseit a magunk, barátaink és ellenfeleink számára. Így a naponta felmerülő új kérdésekre adott válaszaink nem lesznek ötletszerűek, hanem egyfajta egységbe illeszkednek. A kereszténységnek sajátos emberképe és életfelfogása van, szemben a materializmussal és az egyén autonómiáját valló liberális humanizmussal. A kereszténydemokraták a keresztény emberképre, a kereszténység etikai és lelki értékeire támaszkodnak.

Különösen keresztény szociáletikára, a keresztény egyházak társadalmi tanítására és ennek megfelelően kívánják alakítani a társadalmat. Ez a füzet rendszerezi ennek az értékszemléletnek az egyes társadalmi helyzetekre, és kihívásokra vonatkozó alapvető válaszait. Elkerülhetetlen tehát, hogy biztos elvi, eszmei alappal rendelkezzék az a kereszténydemokrata párt, amely programját a kereszténységre jellemző emberképre építi. Minél jobban szekularizálódik a társadalom és távolodik a keresztény etikai értékektől, annál inkább van szüksége arra, hogy világosan és részletesen kifejtse alapelveit és ezeket az értékeket szervezett politikai pártként jelenítse meg a társadalomban, a közéleti küzdelmekben. Mi, magyarok gazdag, saját hagyományokra építhetjük a korszerű kereszténydemokrata politikát. Giesswein Sándor, a tudós győri kanonok, Prohászka Ottokár, a II Vatikáni Zsinat szellemét megelőző püspök, a

francia perszonalizmus, elsősorban Jacques Maritain szellemiségében kialakult irodalom, a magyar népi írók szociális felelősséget ébresztő hatása, a két világháború közötti katolikus és protestáns szociális reformmozgalmak és neves vezetői, a Barankovics István vezette Demokrata Néppárt főtitkárának és számos nagynevű személyiségének közreműködése, szellemi hagyatéka hitelesen irányítja a tájékozódásunkat az evangéliumi forrásokra támaszkodó alapelvekben és az erre épülő közéleti tevékenységben. Átolvasva az eredeti Alapelvek szövegét azonban az is világossá vált, hogy ma más fogalmakat is használunk azonos vagy azóta előtérbe került jelenségek és értékek megjelölésére. Így vált szükségessé, hogy az elvek megtartása mellett bizonyos fogalmakat hozzáigazítsunk a mai nyelvhasználathoz, hogy érthetőbbé tegyük az Alapelvek üzenetét. Két kérdésben az egyre mélyülő elszegényedés és a

globalizáció következtében szükségesnek tartottuk kiegészíteni az Alapelveket. Az Alapelveket képviselve válik a Kereszténydemokrata Néppárt az európai kereszténydemokrata pártok és a magyar kereszténydemokrácia szellemi hagyatéka méltó képviselőjévé a változó hazai körülmények között, és hiteles politikai tényezővé a XXI. századbeli magyar jövő megalapozásában Budapest, 2005. pünkösdjén Kovács K. Zoltán Milyen párt a KDNP? Alapelveink 1. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alapelvei azokat a legfontosabb megállapításokat, értékeket és célokat tartalmazzák. amelyek megalapozzák a párt politikai programjait, a párt tagjainak közéleti tevékenységét. 2. Az Alapelvek kifejezik a KDNP politikai eszmerendszerének lényegét és meghatározzák önazonosságát. 3. Az Alapelvek összehangolják a párt tagjainak, különböző vezető testületeinek és szerveinek tevékenységét, segítik a párton belüli egység

megvalósítását, a párt integritásának kialakulását. 4. A KDNP elvárja minden tagjától hogy az Alapelveket megismerje és elfogadja, igyekezzék érvényesíteni politikai tevékenységében, a konkrét kérdések megítélésében és lelkiismerete szerint igyekezzék érvényesíteni az Alapelvekben megfogalmazott elveket. értékeket és célokat A KDNP, mint párt 5. A Kereszténydemokrata Néppárt – mint a Demokrata Néppárt (1944–1949) utóda – keresztény eszmeiségű, modern, önálló programmal rendelkező mozgalmi jellegű párt. Eszmevilága a magyar történelmi múlt Szent Istvánig visszanyúló keresztény hagyományaiból és az európai kultúra keresztény ihletéséből. valamint a modern nyugat-európai kereszténydemokrata pártok szellemiségéből fakad. 6. A Kereszténydemokrata Néppárt keresztény eszmei alapon álló ökumenikus országos párt, amely a Magyar Köztársaság Alkotmányát, törvényeit betartva vesz részt a

parlamentáris demokrácia minden szintjén a közéletben (politikai tevékenységekben). 7. A KDNP demokratikus és hazafias néppárt A magyar nemzeti hagyományok és sajátosságok szellemében, valamint a kialakult történelmi helyzet fgyeIembevéteIéve1 dolgozza ki politikai programját és folytatja tevékenységét az egész társadalom és a nemzet érdekében. 8. A KDNP a kereszténydemokrácia eszmerendszerét vallja és az ennek megfelelő társadalom megvalósításáért dolgozik. Épít a keresztényszociális és kereszténydemokrata mozgalmak külföldi és hazai hagyományaira. 9. A KDNP magyar hazafias politikája arra a meggyőződésre épül, hogy a magyar nemzet érdekeit akkor szolgálja legjobban, ha egyidejűleg mindent megtesz más népek, nemzetek, nemzetiségi csoportok történelmi hagyományainak, sajátos értékeinek és érdekeinek tiszteletben tartásáért, elismeréséért és védelméért. 10. Határozott nemzeti jellege mellett a KDNP szoros

együttműködésre törekszik más országok keresztényszociális és kereszténydemokrata pártjaival és mozgalmaival hasznosítja eszmei eredményeiket és gyakorlati tapasztalataikat. 11. A közjó és a nemzeti érdekek megvalósításának szándékától vezérelve – asaját elveinek feladása nélkül – mindig kész párbeszédre és meghatározott kérdések megoldásában együttműködésre más demokratikus politikai pártokkal és társadalmi szervezetekkel. A KDNP eszmeisége 12. A Kereszténydemokrata Néppárt tagjai arra törekszenek, hogy a keresztény értékrenddel összhangban lévő válaszokat találjanak a társadalmi élet kérdéseire, anélkül azonban, hogy a kereszténységet közvetlenül politikai célokra használnák, vagy összetévesztenék a politikai eszmerendszerekkel. Olyan politikai tevékenységet folytatnak, amely az egész társadalmi élet demokratikus fejlődését, a közjó előmozdítását és az emberek, mint személyek teljesebb

kibontakozását szolgálja. 13. A KDNP keresztény eszmeisége tehát elsősorban tagjainak elkötelezettségéből fakad Tagjai éppen ezért kötelességüknek érzik a politikai életben való aktív részvételt, a politizálást feladatnak és szolgálatnak tekintik. Meggyőződéssel vallják, hogy lehetséges a keresztény szellemű és becsületes közéleti és politikai tevékenység. 14. A kereszténydemokraták tudatában vannak annak, hogy a társadalmi folyamatok befolyásolása csak megfelelő politikai hatalom birtokában lehetséges, de fellépnek az öncélú hatalomra való törekvés ellen. 15. A KDNP az egyházaktól független szervezet Tiszteletben tartja az egyházak és vallási közösségek autonómiáját. Tevékenysége során nem avatkozik be az egyházak belső életébe. Nem fogad el azoktól irányítást és közvetlen befolyást 16. A KDNP meggyőződése szerint az egyházak szerteágazó és mással nem helyettesíthető hivatást töltenek be a

társadalom életében. A keresztény politikának egyik kötelessége éppen az, hogy az egyházak feladatának minél sikeresebb teljesítéséhez a földi előfeltételeket biztosítsa, megóvja vagy kiharcolja. 17. A KDNP keresztény eszmeiségéből következik, hogy a párt belső életében a keresztény emberektől elvárható módon a kölcsönös tisztelet, az áldozatvállalás és szeretet szellemében valósítja meg tevékenységét. A párt keresztény szellemisége a politikai életben való részvétel stílusában és magatartásában is megnyilvánul. 18. Saját eszmei elkötelezettsége mellett tiszteletben tartja minden ember ettől eltérő nézetét. A KDNP az emberi személy szabadságának elvét vallja és elítél minden világnézeti vagy vallási alapon történő megkülönböztetést. A KDNP néppárt jellege 19. A Kereszténydemokrata Néppárt nem osztály vagy rétegpárt Olyan gazdaságitársadalmi szerkezet és viszonyok megvalósítására

törekszik, amelyek kedvező feltételeket teremtenek minden ember, emberi közösség és társadalmi réteg vagy foglalkozási ág számára céljaik megvalósítására. Nem fogadja el egyetlen személy vagy csoport megkülönböztető elsődlegességét másokkal szemben. Tagsága nyitott bármilyen társadalmi csoport vagy réteg, továbbá bármilyen műveltségi szintű, foglalkozású személy számára. 20. Meggyőződése, hogy a társadalom egyes csoportjai között meglévő vagy kialakuló érdekellentétek békés eszközökkel feloldhatók. Ezért a párt elutasítja az erőszak, a fenyegetés vagy az osztályharc minden formáját. Ugyanakkor elfogadja az érdek vagy politikai akarat kifejezésének minden törvényes formáját. A KDNP társadalomfelfogása A társadalom alapeleme az ember, mint személy 21. Az ember szabad teremtmény, öntudattal rendelkező és egyben felelős közösségi lény, Vagyis személy. Mint ilyen, minden földi létező középpontja és

csúcsa, egyedi, megismételhetetlen és helyettesíthetetlen érték. 22. A személyes méltóság minden ember elidegeníthetetlen tulajdona Ez megköveteli a személy jogainak elismerését, tiszteletben tartását, védelmét és előmozdítását. Az ember jogai természetéből fakadóan egyetemes és sérthetetlen jogok, melyeket sem az állam, sem csoportok vagy személyek nem sérthetnek meg. 23. A személyek méltósága az alapja az emberek jogegyenlőségének A kereszténydemokraták elítélik a személyek hátrányos és igazságtalan megkülönböztetését, mert az sérti az ember méltóságát és kiváltója a társadalmi feszültségeknek. 24. Az élethez való jog az ember legtermészetesebb és legalapvetőbb joga Az élethez való jog nem tagadható meg az egészség, a lakás, a munka vagy a kultúra feltételeinek hiányára való hivatkozással. Az emberi élet érték a fogamzástól a természetes halálig, állapotától függetlenül: így a beteg, a

fogyatékos vagy a nem kívánt élet is. 25. Az emberi személy értéke nem függ az általa birtokolt javaktól, a teljesítményétől, a társadalomban betöltött szerepétől vagy hasznosságától. Az ember sohasem tekinthető eszköznek tárgynak vagy Csupán hasznos erőforrásnak. 26. A teljes ember szükségletei és Céljai elsőbbséget élveznek az egyoldalú gazdasági növekedési követelményekkel szemben. 27. Az egyes ember – mint személy – és a társadalom – mint személyek közössége – elválaszthatatlanok egymástól. A társadalom a személyek közössége A személy a társadalmi rend alapja, alanya és célja. A KDNP tehát elutasítja mind az individualizmus, mind a kollektivizmus eszmerendszerét. A család a társadalom alapsejtje 28. Az emberek közösségének legtermészetesebb alapformája a család, amely ezért minden társadalmi struktúra alapsejtje. A család sajátos, eredeti és helyettesíthetetlen feladatokat tölt be a

társadalomban, ezért jogait és zavartalan működését minden eszközzel biztosítani kell. 29. A család és a társadalom feladatai kölcsönösen kiegészítik egymást Az államnak és a társadalomnak el kell ismernie a család alapvető és sajátos jogait. Az állam nem veheti el a családoktól azokat a feladatokat, amelyek a családra tartoznak, hanem a legmesszebbmenőkig támogatnia és igényelnie kell a család felelősségét a szubszidiaritás elvének megfelelően. 30. Elő kell segíteni, hogy a szükségletek széles köre minél teljesebb mértékben a családi közösségben legyen kielégíthető. Az oktatás-nevelés intézményei kiegészítik és segítik a család ilyen irányú feladatait. Biztosítani kell a család és a szülők jogait e területeken is. 31. A gazdasági berendezkedésnek lehetővé kell tenni azt, hogy a szülők maguk gondoskodhassanak a család anyagi létalapjáról. A nagyobb családok többletterheit a társadalomnak kompenzálnia

kell. 32. Az emberi élet értékének és a személy méltóságának következménye az, hogy az életadással és a gyermekneveléssel kapcsolatos – főleg az édesanyákat terhelő – többletfeladatokat a társadalom hasznos munkavégzésként ismerje el és munkajogilag is ennek megfelelően vegye figyelembe. 33. Az egyedül élők vagy a családi közösségből bármilyen okból kiszorultak támogatását fontos feladatnak tekintjük, különösen abban, hogy közösség iránti igényüket lehetőleg családias jellegű kisközösségi formákban kielégíthessék. 34. Az emberi méltóság érvényesülése, az ember kibontakozása csak békében lehetséges A kereszténydemokraták elutasítják – az élet védelmének jogos biztosítása mellett – a társadalmi vagy nemzetközi konfliktusok megoldásának az erőszak és fegyveres harc bármelyik formájában történő megoldását. A társadalom felépítését meghatározó alapértékek A szabadság 35. Az

ember, mint személy, természeténél fogva szabad Szabadsága a lelkiismeret és a felelősségvállalás szerves egységében valósulhat meg. A személy szabadságának bármilyen megsértését elítéljük, mert az támadás az emberi méltóság ellen. 36. A kereszténydemokraták abból indulnak ki, hogy az ember, mint szabadságra teremtett lény akkor lehet szabad, ha megismeri az igazságot és a felelős önmeghatározás képességével rendelkezik. Szabadon hozott döntéseiért saját lelkiismeretének, embertársainak és Istennek felelős. 37. A szabadság minden embert megillet Saját szabadságával tehát mindenki csak úgy élhet, ha elismeri mások szabadságát, sőt elősegíti azt. Az emberi szabadság csak rendezett és békés társadalmi viszonyok között érvényesülhet. 38. A szabadságjogok között sajátos figyelmet szentel a KDNP a vallás- és lelkiismereti szabadságnak. Elutasítja mindennemű megsértését, a nem ritkán tapasztalt hátrányos

megkülönböztetést. 39. A KDNP természetesnek tartja a nézetek, felfogások sokféleségét, a társadalom pluralizmusát – világnézeti síkon is – és ezt a személy szabad önkifejezéseként értékeli. 40. Elengedhetetlennek tartja a különböző nézetek tiszteletben tartását, a toleranciát, mint a modern társadalmi együttélés nélkülözhetetlen elvét. 41. Az ember – mint személy – szabadsága csak akkor bontakozhat ki, ha a társadalmi berendezkedés lehetővé teszi és elősegíti azt. Különösen fontos az emberek öntudatának, kreativitásának, kezdeményező készségének és felelősségérzetének fejlesztése. Az igazságosság 42. Az igazságosság az emberi kapcsolatok és a társadalmi viszonyok alapvető követelménye, amelynek értelmében mindenkinek meg kell kapnia azt, ami őt megilleti. Az igazságosságot a KDNP ezért elengedhetetlen értéknek tekinti 43. A KDNP olyan társadalmi és gazdasági szerkezet létrehozásáért

küzd, amely kizárja a társadalmi méretű igazságtalanságot, vagyis azt, hogy egyes csoportok vagy rétegek másokat megrövidítve jussanak előnyökhöz, illetve javakhoz. 44. Az igazságosság megköveteli, hogy a társadalom minden tagja számára biztosítva legyen az esélyegyenlőség, hogy kibontakoztassa önmagát és felelősséget vállaljon. Ez megköveteli a társadalomtól, hogy kiegyenlítő intézkedéseket tegyen azok részére, akik számára az esélyegyenlőség helyzetükből fakadóan egyébként nem biztosított. Az esélyegyenlőséghez az államnak a törvényes kereteket biztosítania kell. 45. Az igazságosságnak a társadalmi élet minden területén érvényesülnie kell Különösen fontos az igazságosság és az esélyegyenlőség a gazdasági tevékenységek területén. A szolidaritás 46. A személy közösségi jellege és a felelős szabadság alapozza meg az emberek közötti együttműködést, a közösségvállalást és segítést, vagyis

a szolidaritást. 47. A személy méltósága és az emberi élet értéke megköveteli mindenkitől a szegények, a hátrányos helyzetűek, a betegek és a fogyatékosok támogatását, a szolidaritás és a szociális igazságosság elve szerint. 48. A szolidaritás nem szűkíthető le csak a szociálpolitikára, vagy a karitatív tevékenység területére, hanem a társadalmi, gazdasági élet egészét át kell hogy járja. A KDNP – mint néppárt – azért küzd, hogy a társadalom minden tagja, csoportja vagy rétege szolidáris legyen másokkal. 49. Fontosnak tartjuk, hogy a társadalom tagjai a szolidaritás alapján közösségekbe és szervezetekbe egyesüljenek. Támogatjuk a szakszervezeteket és a különböző érdekegyeztető szervezeteket és intézményeket. 50. A KDNP olyan szociálpolitikát és szociális gondoskodási rendszert akar, amely hatékony gazdaságpolitikán alapul, amely biztosítja az emberi méltóság megőrzéséhez szükséges minimális

létfeltételeket. 51. A szociális gondoskodási rendszernek elő kell segítenie az egyes személyek, a család, a helyi és más kisközösségek kezdeményezéseit, aktív közreműködését és felelősségvállalását a szubszidiaritás elve alapján. A szociális gondoskodásban való túlzott állami szerepvállalás a felelősség átvállalásával eltorzítja az emberek személyiségét. A KDNP néppárti jellegéből következik, hogy megkülönböztetett figyelmet fordít a magyar társadalomban történelmi okoknál fogva jelentkező leszakadó társadalmi rétegek közötti szakadék megszüntetésére, a szolidaritás erényének elmélyítésére. 52. A KDNP elismeri, és nagyra értékeli az egyházak és más szervezetek karitatív és emberbaráti tevékenységét. Szükségesnek tartja, hogy az állam és a társadalom támogassa az ilyen tevékenységeket, anélkül azonban, hogy ezáltal saját kötelezettségei és felelőssége alól felmentve érezné

magát. 53. A nemzetek közösségének békéje és fejlődése megköveteli a szolidaritást a népek és népcsoportok, valamint az államok között. Minden nemzet és minden állam kötelessége, hogy lehetőségeihez mérten segítse a szegényebb vagy hátrányos fejlődési helyzetben lévő nemzeteket és államokat. A társadalom szerkezete (A szubszidiaritás) 54. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a társadalmi szerkezet (struktúra) helyes kialakításának, mivel ez lényegesen befolyásolja az egyes emberek cselekvési és döntési lehetőségeit. Nem fogadjuk el azonban azt, hogy pusztán a társadalmi struktúra megváltoztatása önmagában képes lenne megoldani az összes társadalmi és emberi problémát. 55. A társadalom felépítésében érvényesülnie kell a szubszidaritás elvének: amit az egyes ember megvalósíthat, azt egy közösség nem veheti el tőle, amit pedig egy kisebb közösség képes önmaga megvalósítani, azt nem ragadhatja magához egy

nagyobb csoport, vagy állam. A felsőbb szint beavatkozása csak akkor engedhető meg, ha az bizonyítottan a közjót szolgálja, és ha az alsóbb szint még a kellő Segítség mellett sem képes megoldani feladatát. Akkor viszont a segítségnyújtás kötelező 56. A társadalom szervezetei között kitüntetett jelentőségűek az önkormányzó közösségek. Ezért rendelkezniük kell a feladataik megoldásához szükséges eszközökkel. Az önkormányzó közösségek közötti társadalmi szempontból kiemelkedő jelentőségűek a települési és lakóhelyi önkormányzatok. Az önkormányzatok önállóak és egymástól függetlenek. A települési önkormányzatnak nem lehet beleszólási joga a településen működő más önkormányzó közösségek belső életébe (család, egyesületek, egyházközösség vagy vallási csoport, stb.) 57. Az önkormányzó szervezetekre épülő pluralista és szervezett társadalomban, amelyet a közösségek alulról

felépülő hálózata sző át, az állam szerepe csak a valóban össztársadalmi, a közjót szolgáló feladatokra terjedhet ki (törvényhozás, védelem, stb.) A KDNP elutasít minden, a szubszidiaritás elvét megsértő, a közjó által nem indokolható centralizációs törekvést. A KDNP politikai alapelvei A politikai rendszer alapja: a jogállamiság és a demokrácia 58. Az ember szabadságát a társadalomban a politikai- és jogrendszernek kell biztosítania Meg kell akadályoznia a nem kívánt függőségek kialakulását, azt, hogy a törvényes renden kívül bárki rákényszeríthesse akaratát. A keresztény politika az egész emberi társadalom egységét nem csak elvben vallja, hanem kezdeményezően közreműködik az egész emberi társadalom egységének megvalósításában, az evangéliumi üzenet szellemében. Ez korunk legnagyobb, legnehezebb és legszebb feladata, amely valaha a politikára hárult. Így értelmezzük a globalizáció veszélyeinek

elhárítását és kedvező hatásainak megfontolt előmozdítását. 59. A KDNP a jogállamiság teljes és maradéktalan megvalósítását kívánja, amelyben a társadalom egésze szempontjából lényeges minden viszonyt demokratikusan alkotott törvények szabályoznak, és a törvények minden állampolgárra, az állampolgárok valamennyi szervezetére kötelezőek. Az önkormányzó közösségek belső szabályozásában ugyanakkor teret kell engedni a helyi normáknak, a szokásjognak, a hagyományoknak és az erkölcsi elvek szabályozó szerepének. A jognak korlátai is vannak, nem lépheti túl a közjó által indokolt illetékességi körét. 60. A szabadság és jogállamiság csak a személyek és kisközösségek teljes és valódi demokráciájára épülhet, amely garanciákat tartalmaz a kisebbség védelmére is. 61. Az államforma tekintetében a KDNP elveinek jobban megfelel a közvetlen demokrácia, de tudomásul veszi és támogatja a modern

jogállamiság keretei között szükségszerű képviseleti demokráciát. 62. A demokrácia az emberek egyenlőségét jelenti, de nem egyformaságot, hanem a társadalmi sokszínűség és pluralizmus szabad érvényesülését. A társadalmi demokrácia a politikai demokrácia mellett magában foglalja a gazdasági demokráciát is. 63. A KDNP fontosnak tartja a tagjai és minden állampolgár esetében a jogi és politikai műveltség gyarapítást. Szorgalmazza a közügyekben való aktív részvételüket, személyes felelősségvállalásuk növelését. Azt vallja, hogy művelt és öntudatos polgárok nélkül igazi demokrácia nem jöhet létre. 64. A KDNP – mint demokratikus néppárt – saját belső életében is minél teljesebb módon megvalósítja a demokráciát. A KDNP gazdasági alapelvei Tulajdon, ökoszociális piacgazdaság 65. A KDNP a társadalom életében meghatározó fontosságúnak tartja a gazdasági viszonyok rendezettségét, a gazdaság hatékony

működését. A társadalom tagjainak anyagi jóléte a társadalmi béke alapja is. 66. A KDNP támogatja a magántulajdonra épülő ökoszociális piacgazdaságot A magántulajdonhoz való jogot alapvető emberi jognak tekinti. A tulajdon a személy autonómiájának és kibontakozásának alapja, de egyidejűleg elősegíti a gazdaság hatékony működését is. A gazdaságpolitikának el kell érnie, hogy az állampolgárok minél szélesebb köre rendelkezzék tulajdonnal. Támogatja, hogy a munkavállalók ne csak bérmunkásként vagy alkalmazottként vegyenek részt a gazdasági életben. Csökken jenek az egyoldalú függőségi viszonyok. mert kialakulásuk akadályozhatja a személyiség szabadságát és kibontakozását. 67. A KDNP abból indul ki, hogy a földi javak minden ember és minden nép használatára állnak. A javaknak méltányos arányban kell el jutniuk mindenkihez A magántulajdonnak a közjót szolgáló feladatai is vannak. A társadalmat megilleti a

jog, hogy megakadályozza a magántulajdonnal való visszaélést. Nem engedhető meg tehát a tulajdonnak egyes személyek vagy csoportok birtokában való olyan mértékű centralizációja, amely a társadalom tagjainak szabadságát korlátozhatja, indokolatlan függőségi viszonyokat és monopolhelyzeteket teremt. A tulajdon mértékének korlátozásánál azonban csak piackonform szabályozó eszközöket tart célszerűnek. 68. A KDNP támogatja a vállalkozás szabadságát és a vállalkozók esélyegyenlőségét Nem tesz különbséget a vállalkozási formák között. Ugyanakkor indokoltnak tartja a „valódi” szövetkezetek erkölcsi és anyagi támogatását, mivel ezek az emberi szolidaritásra épülnek és meghatározott közösségi terheket is vállalnak. A tevékenységek sajátos jellege miatt különösen fontosnak tartjuk a szövetkezés támogatását a mezőgazdaság, a természetgazdálkodás és a humán szolgáltatások területén. 69. A KDNP a

méltányos közteherviselés híve, alapvető követelménynek tartja, hogy a társadalom közös terheit a családok, az állampolgárok jövedelmük arányában viseljék. 70. A KDNP Igyekszik elősegíteni az ország valamennyi polgára jólétének emelkedését és támogatja a gazdasági növekedési és hatékonysági célokat. De a kereszténydemokraták károsnak tartják a profitérdekű fogyasztás egyoldalú hajszolását és a fogyasztói társadalmat. 71. A KDNP elismeri az emberi munka méltóságát A munka az ember természetes joga és hivatása. Ezért a KDNP küzd a munka megfelelő erkölcsi és anyagi elismeréséért 72. A KDNP küzd a munkavállalók jogos érdekeinek védelméért, síkra száll szabad szervezkedésükért. A munkahelyeken az együtt működés és a szolidaritás szelleme uralkodjék. és a felmerülő konfliktusok békés úton oldódjanak meg 73. Össztársadalmi érdek hogy hazánk minden területe a feltételeknek megfelelően

fejlődjék, és ezáltal az ország különböző részeiben élőknek egyenlő esélye legyen az emberhez méltó életkörülményekre, az anyagi boldogulására. Az állam feladata az, hogy megfelelő intézkedéseket tegyen a különbségek kiegyenlítésére. Az egyes régiók segítségének elsősorban arra kell irányulnia, hogy az ott élő emberek öntevékenységét és aktivitását segítse, megteremtse a nehézségekből való kilábalás feltételeit. Az ember és a természet 74. Az ember és a természet kapcsolatát illetően a KDNP abból indul ki, hogy az ember felelős a világ javainak használatáért nemcsak a ma élő, hanem a jövő generációinak tagjaival szemben is. A természet erőforrásaival való gazdálkodásnál alapelvünk tehát, hogy „A földet nem örököltük atyáinktól, hanem kölcsönbe kaptuk gyermekeinktől”. 75. A kereszténydemokraták megengedhetetlennek tartják, hogy a fogyasztás és a gazdasági növekedés öncélú

hajszolása miatt kizsákmányolják, rombolják a természetet és erőforrásait. Olyan gazdasági és társadalmi fejlődésért szállunk síkra, amely erkölcsi kötelezettségként veszi figyelembe nemcsak az anyagi javak növekedését, hanem az emberi élet minőségének javítását is. Az erőteljes állami intézkedések mellett nélkülözhetetlen az emberek felelősségtudatának és életmód-kultúrájának fejlesztése is. Valódi fejlődés elérhető a természeti erőforrások lerombolása nélkül, sőt szükséges azok regenerálása és bővítése. 76. A KDNP meggyőződése, hogy az ember és a teremtett világ viszonyát csak az emberi szükségletek és célok teljességét átfogó rendszerben lehet megoldani. A környezetet romboló öncélú gazdasági növekedésre való törekvés mellett elítéli az olyan túlzó törekvéseket is, amelyek nem veszik figyelembe a társadalom szociális és ésszerű gazdasági igényeit