Történelem | Felsőoktatás » A horvátországi (szlavóniai) magyarság történeti kronológiája (1991-2004)

Az horvátországi (szlavóniai) magyarság történeti kronológiája (1991-2004) A kronológiák 1999. évig terjedő összeállításához felhasznált adatbázis - a szlovéniai kronológia kivételével - a Teleki László Intézet "A kisebbségek régi és új szerveződései" kutatási programjában készült. Közreműködtek: Jánki András (Ukrajna); Mák Ferenc (Horvátország); Orosz Márta (/Cseh/Szlovákia); Udvardy Frigyes (Románia); Vékás János (Jugoszlávia). A 2000, 2001, 2002, 2003 és 2004 évekre vonatkozó horvátországi összeállításokat Mák Ferenc készítette. A szlovéniai kronológia (1991-2001) Mák Ferenc munkája. 1991 Május 19. Horvátországban népszavazással döntöttek az önálló horvát állam létrehozásáról, ami egyben a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságból történő kiválás tényét is szentesítette. A Drávaszögben 67 szavazóhelyen a szavazati joggal rendelkező 41267 polgár közül 27.337-en

járultak a szavazóurnákhoz (a szavazók 66 százaléka) A horvát állam függetlensége mellett 24.390 (89,20 százalék), ellene 2527 (8,25 százalék) szavazó tette le a voksát, míg 690 (2,52 százalék) szavazólap érvénytelen volt. Június 19. A szerb hadsereg (és a kötelékeihez tartozó ugyancsak szerb szabadcsapatok) egységei erőteljes tűz alá vették a 748 lakosú kelet-szlavóniai magyar falut, Kórógyot. A falu polgármestere, Kell József megszervezi a falu védelmét, bár az első perctől világos a számukra, hogy támadás esetén a túlerővel szemben vajmi keveset tehetnek. Ezért elkészül a terv a lakosság evakuálásáról is. Június 26. Zágrábban és Ljubljanában egyszerre kiáltották ki a Szlovén Köztársaság és a Horvát Köztársaság függetlenségét. Az esti órákban a Jugoszláv Néphadsereg harci gépei megjelentek a két főváros felett. Június 27. Palae a szerb faluból egész éjszaka lőtték a kelet-szlavóniai

Szentlászlót A falu lakosai kísérletet tettek a település védelmének megszervezésére. Július 3. A hosszú hónapok óta a szerb-horvát határ mentén felsorakoztatott jugoszláv páncélos egységek délután három órakor a batinai (kiskőszegi) hídon át bevonultak a Drávaszög területére. A mintegy 30 páncélosból és 15 teherautóból álló menetoszlop végigvonult Vörösmarton, Csúzán és Hercegszőlősön, majd Pélmonostor irányába fordult. Helyi értesülések szerint a különböző gyárak és cégek tehergépkocsijai a Vajdaságban mozgósított tartalékosokat szállították. Eközben Kelet-Szlavóniában folyamatossá váltak az összecsapások a szerb szabadcsapatok, valamint a horvát rendőri alakulatok és a nemzeti gárda egységei között. Július utolsó napjai. A kelet-szalvóniai háborús területekről, valamint az elpusztított A elije és Tenja horvát falvakból tömegesen érkeznek a menekültek Eszékre és a város környékére.

A Tenját elfoglaló csetnikek folyamatosan lövik Eszék külső városrészeit. Augusztus 25. A kelet-szlavóniai magyar falu, Kórógy több mint kilencszáz fős lakossága az agressziót elkövető szerb katonaság és a velük felvonuló szabadcsapatok előretörése következtében elhagyja a falut. Polgármesterük, Kell József vezetésével a település lakosainak jelentős része ideiglenesen magyarországi (siklósi és harkányi) menekülttáborokba kerül. Szeptember 4. A szerb fegyveres erők befejezettnek tekintik a Drávaszög "felszabadítását", ami a fegyveres megszállás kiteljesedését jelenti. A több mint három hónapig tartó katonai akció nem járt olyan hatalmas pusztítással, mint Kelet-Szlavónia esetében, a helybéliek ugyanis nem tanúsítottak semmilyen ellenállást. Szeptember 9-10. A Horvát Köztársaság Kivándorlásügyi Minisztériumának küldöttsége Pécsett és Mohácson megbeszéléseket folytattak a városi

önkormányzat képviselőivel, lévén, hogy e két város területén mintegy 30.000 horvátországi menekült tartózkodik Az elhelyezési gondok megvitatása mellett szó volt a menekült gyerekek oktatásának megszervezéséről is. Szeptember 30. Hajnali három órakor hosszú katonai menetoszlop hagyta el Belgrádot, és indult nyugat felé. A mintegy kettőszáz járműből álló konvoj feltételezések szerint a Vukovár, Vinkovci és Eszék környékén harcoló szerb csapatok megerősítése céljából indult Horvátország felé. Október 6. A baranyai szerb katonai közigazgatás lezárta az egyetlen még szabad határátkelőt Magyarország felé. Az udvari határállomás, és az oda vezető út elaknásításával a Drávaszögben maradt lakosok kizárólag Szerbia felé, a bezdáni hídon át közlekedhettek. Ezzel létrejött egy katonailag ellenőrzött gettó, közel 5.000 fős magyar közösséggel Október 10. Délután 1500 órakor életbe lépett a Franjo

Tudjman horvát elnök és Kadijevie jugoszláv hadseregtábornok által aláírt - sorrendben hetedik - tűzszüneti megállapodás. A megállapodás értelmében a Jugoszláv Néphadsereg katonai egységeinek vissza kell vonulniuk a kaszárnyákba, a horvát félnek pedig újra biztosítani kell a katonai létesítmények áram-, vízés gázellátását, valamint helyre kell állítani a telefonösszeköttetést is. November 18. Hosszú hónapok kíméletlen ostroma után elesett Vukovár A várost a Jugoszláv Néphadsereg 650 tankja, több mint száz rakétalövője, 250 ágyúja lőtte, s tette a földdel egyenlővé, majd a reguláris hadsereg és a szerb szabadcsapatok 30.000 katonája rohamozta meg. A városba bevonuló fegyveresek tömegesen végezték ki a lakosságot és az elfogott védőket. A kórházból kétszáz sebesültet hurcoltak el - orvosaikkal és ápolóikkal együtt - és az Oe vara városrészben valamennyiüket tömegsírba lőtték. A város bevétele

után a szerb hadsereg előtt megnyílt az út Horvátország belső területei felé. A kelet-szlavóniai magyar és horvát települések - közöttük Szentlászló és Haraszti is - végveszélybe került. November 24. 152 napos ostrom után elesett Szentlászló is November 20-a óta a harcok a falu utcáin folytak, s a védőknek sikerült kimenekíteni a lakosságot. A földig lerombolt faluban mindössze hét lakos maradt. Az utolsó napok csatáiban 38 szentlászlói honvédő esett el 11 pedig eltűnt. A falut elhagyó több mint 1100 lakos 80 sebesültet vitt magával December 4. A Horvát Szábor elfogadta az emberi jogokról, a szabadságjogokról és az etnikai és nemzeti közösségek vagy kisebbségek jogairól szóló alkotmányos törvényt, amelynek 3. szakasza kimondja: "A Horvát Köztársaság védi az etnikai és nemzeti közösségek (kisebbségek) egyenjogúságát, és serkenti azok sokoldalú fejlődését." December 15. Budapesten aláírták a

Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása területén folytatandó együttműködés elveiről szóló jegyzőkönyvet, melynek 1. pontja kimondja: a Felek támogatják Magyar-Horvát Kisebbségi Vegyesbizottság létrehozását. 1992 Január 1-5. A baranyai szerb hatóságok kijelentik, hogy mindenki elhagyhatja a baranyai háromszöget, aki az újonnan felállított szerb válságtörzs előtt írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy a jugoszláv hatóság javára lemond minden vagyonáról. A megfélemlítés, a terror fokozódik, hogy minél többen távozzanak. Január 15. Az EK tizenkét tagállama elismeri Horvátország és Szlovénia függetlenségét Belgrádban megdöbbenéssel fogadják a döntést, hiszen ez lényegében a szerb politika veresége. Január 23. Év végi számvetést készített az Eszéken megjelenő Magyar Képes Újság A közzétett adatok szerint az 1991. évi népszámláláskor a

Drávaszögben 19310 horvát, 12857 szerb és 9.920 magyar nemzetiségű polgár élt A szerb megszállást követően mintegy 17000 horvát, 6.000 magyar és 5000 más nemzetiségű (albán, jugoszláv, német, szlovén) menekült el a térségből. A drávaszögi magyar tannyelvű iskolákban (Vörösmarton és Laskón), valamint a körzeti iskolákban (Újbezdánon, Sepsén, Csúzán, Nagybodolyán, Várdarócon és Kopácson) megszűnt a magyar nyelvű oktatás. A kimutatás szerint Horvátország háborús övezeteiből megközelítőleg 130 magyar pedagógus menekült el. A csetnik szabadcsapatok KeletSzlavóniában szétlőtték a kórógyi, a szentlászlói és a haraszti templomot, a Drávaszögben pedig felrobbantották a pélmonostori, a bellyei, és megrongálták a darázsi templomot. Baranyában egyetlen katolikus pap sem maradt, református igehirdetést is mindössze két lelkész végez Laskón és Karancson. Fosztogatás és rablótámadás során (nem a fegyveres

összetűzések alkalmával) a megszállt Baranyában összesen 21 magyart öltek meg. Február 14. A Horvátországi Magyarok Szövetsége Pécsett megtartott rendkívüli kibővített elnökségi ülésén - amelyet az elnökségi, választmányi tagok és a szakbizottsági elnökök együttes kérésére hívtak össze - felmentették elnöki tisztségéből Csörgits Józsefet. Az ülés résztvevői kifogásolták, hogy a horvátországi magyarság tragikus helyzete ellenére a HMSZ kilenc hónapja nem működött. Február 1-15. Szinte valamennyi horvátországi frontszakaszon az érvényben lévő tűzszünet ellenére folytatódnak a harcok. A szerb hadsereg (a szabadcsapatokkal együtt) folyamatosan lövi Vinkovcit és Eszéket. Február 15. A "kopácsi pogrom napja" Szerb fegyveresek zárták körül a falut és házrólházra járva, listák alapján gyűjtötték össze a keresett személyeket A begyűjtött magyar férfiakat bántalmazták. Tóth Sándor a

helyszínen, Séri Sándor öt nappal később halt bele a sérüléseibe. Ezt követően a magyar lakosság tömegesen hagyta el a drávaszögi falvakat Február 16. A horvát Szábor beleegyezik a kéksisakosok fogadásába A szerb hadsereg tovább lövi Zárát, Sziszeket és Eszéket. Február 22. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa dönt a békeerőknek a volt Jugoszlávia háborús övezeteibe történő kiküldéséről. A 743 számú határozat 13340 katona, 530 rendőr és 519 polgári tisztviselő egy évre szóló kiküldetését hagyja jóvá. A Kelet- és Nyugat-Szlavónia, Észak- és Dél-Krajina területére érvényes békefenntartó kontingens az UNPROFOR nevet kapja. Horvátországban egyes politikai körökben felmerül a gyanú, hogy a békefenntartó erők a szerb hódítás elismerését jelentik-e. Február 27. Aláírták a magyar-horvát-UNHCR háromoldalú nyilatkozatot, amelynek egyik legfontosabb eleme a menekültek hazatérését szorgalmazó ajánlás. Március

4. A szerb megszállás alatt lévő horvátországi területek szerb hatóságai kijelentik, hogy a falvakból és városokból elmenekült horvát és magyar lakosok nem térhetnek vissza otthonaikba. Az üresen maradt házakat és lakásokat a szerb betelepülők rendelkezésére bocsátják. Április 5. Szerb források szerint "minden korábbinál hevesebb harcok folynak a Drávaszögben". A halottak száma meghaladja a 200-at Ugyancsak szerb hírforrások szerint a horvát alakulatok Magyarország területéről támadták a szerb egységeket. Április 8. Súlyos bombatámadás érte Eszéket Ötven sebesültet szállítottak a város kórházába, közülük négy belehalt sérüléseibe, húsz súlyos sebesült további ápolásra szorul. Április 10. Megérkeztek Szlavónia háborús övezetébe az ENSZ békefenntartó alakulatainak első egységei. Az UNPROFOR néven szereplő kéksisakosok legfontosabb feladatai közé tartozik a fegyveres konfliktus

felszámolása és a békés tárgyalások feltételeinek a megteremtése. Április 13. A Kelet-Szlavóniát megszálló szerb hatóságok az elnéptelenedett Kórógynak a Srpska Palae a nevet adják. A faluban maradt néhány magyar mellé az elmúlt hónapokban 750 szerb lakost telepítettek. Május 14. A Magyar Képes Újság tudósítása szerint megtartotta évi közgyűlését az 1990 március 23-án megalakult Horvátországi Magyar Néppárt. A közgyűlésen hangsúlyozták: A HMNP a jövőben "szorgalmazni fogja a magyarok által leginkább lakott Drávaszög és a magyarországi Baranya egységes régiójának kialakítását". Május 16. Hivatalosan megkezdődik a Drávaszög demilitalizálása A jugoszláv katonai alakulatok baranyai parancsnoksága vállalta, hogy három napon belül kiüríti a megszállt területet és a nehéztüzérséget is 30 kilométerrel hátrább vonja. Május 19. Dárdán kilenc személyt - öt horvátot, három magyart és egy

cigányt - kivégeztek a csetnikek. Május 22. Az ENSZ közgyűlése egyhangú döntéssel 172 tagállamként felveszi tagjai sorába Horvátországot. (Vele egyidőben Szlovénia és Bosznia-Hercegovina is az ENSZ tagja lett) Május 30. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 757 számú határozata azonnali érvénnyel gazdasági és kereskedelmi embargót rendelt el a szerb-montenegrói államszövetség, KisJugoszlávia ellen. Az indoklásban szerepel a Horvátország elleni katonai agresszió ténye is Június vége. Az 1991/92-es tanévben főleg Pécsett és Mohácson tizenegy általános iskolában 914, öt középiskolában pedig 566 horvátországi menekült diák részesült oktatásban. Augusztus 3. Franjo Tudjman 56,42 százalékkal fölényesen megnyeri a horvátországi választásokat. Pártja, a Horvát Demokratikus Közösség a szavazatok 42,59 százalékával nem szerez ugyan abszolút többséget, de mégis övé a kormányalakítás joga. Augusztus 12. Franjo Tudjman, az

első közvetlen szavazással megválasztott elnök Zágrábban leteszi az esküt. Beszédében ígéretet tesz a horvát állami szuverenitás helyreállítására és a megszállt horvát területek felszabadítására. Szeptember 7. Stjepan Mesia lett a Horvát Szábor új elnöke A képviselői helyek több mint kétharmadát, összesen 84-et a kormánypárt, a Horvát Demokrata Közösség szerezte meg. A legerősebb ellenzéki párt a Szociálliberális Párt. A horvátországi szerbeknek 13 képviselője van, míg a magyarság érdekeit Faragó Ferenc független képviselő (akit a HMDK is támogatott) jeleníti meg. Szeptember 29. Zágrábban közlik, hogy még nem tartják időszerűnek a horvát és a magyar menekültek visszatérését a Drávaszögbe. Korábban a menekültek szeptember 30-áig történő hazatéréséről beszélt az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is, mire a megszállt terület szerb hatósága erődemonstrációba és újabb megfélemlítési akciókba

kezdett. Szeptember 30. Minden figyelmeztetés ellenére Eszék környékéről mintegy száz ember kísérli meg a hazatérést Baranyába, ahol a szerb fegyvereseket készültségbe helyezik. Az UNPROFOR alakulatai Antunovacnál megállítják a hazatérni szándékozókat. Október 23. Az Orvosok az Emberi Jogokért szervezet nyilvánosságra hozta bizonyítékait, amely szerint egy Vukovár környéki tömegsírba a szerbek 174 meggyilkolt kórházi ápoltat temettek el. November 15. A Drávaszögben a szerb fegyveres alakulatok "különleges rendőrséggé" alakulnak át, miközben tovább tart a terror. December 16. Antall József magyar és Hrvoje Šarinia horvát miniszterelnök aláírta a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság közötti baráti kapcsolatokról és együttműködésről szóló szerződést, amely külön fejezetet (17. szakasz) szentel a kisebbségek jogainak érvényesítését biztosító rendelkezéseknek. 1993 Április 6.

Zágrábban megtartotta alakuló közgyűlését a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK). Az érdekképviseleti szervezet elnökévé Pasza Árpádot, alelnökévé Jakab Sándort, Kell Józsefet és Horváth Lászlót választották. Ezt megelőzően 1992 februárjában Pécsett a HMSZ elnökségének egy része kibővített ülést tartott, amelyen a Horvátországi Magyarok Szövetségének gyakorlati politizálásával szembeni elégedetlenség következtében - egyhangú döntés született egy új érdekvédelmi szervezet létrehozásáról. Pasza Árpádot ekkor választották meg ügyvezető elnöknek. Május 17. Zágrábban a horvát igazságügyi és közigazgatási minisztérium hivatalosan is bejegyezte a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségét. Május 20. Megalakult a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) Zágrábi Egyesülete. Elnökévé Baráth Árpádot, alelnökévé Pápé Jánost, titkárává pedig Likó

Jánost választották. Június 28. A HMDK küldöttsége a horvát kormányhoz eljuttatott kérelmében jelezte egy zágrábi (központi) és egy eszéki (körzeti) teljes vertikumú magyar oktatási központ létrehozására vonatkozó igényét. 1994 Január 24. Megjelent a Horvátországi Magyarság című szépirodalmi és tudományos folyóirat első száma. A 32 oldalas, havonta megjelenő kiadványt Lábadi Károly felelős kiadó és főszerkesztő irányításával a Drávaszög Alapítvány jelenteti meg. Március 24. A HMDK elnöksége levélben fordult W J Clintonhoz, az Egyesült Államok elnökéhez, amelyben felhívta a figyelmet a horvátországi magyarok helyzetére, a szerb megszállás által keletkezett pusztítás lehetséges következményeire. Szeptember 13. Hosszas előkészület után négy zágrábi középiskolában egy-egy csoport keretében megkezdődött a magyar nyelv oktatása. Az anyanyelv-ápoló tanfolyamokon mintegy hetven gyermek vesz részt.

December 16. Kovács László magyar és Mate Grania horvát külügyminiszter budapesti találkozóján egyebek között szó volt az eszéki székhelyű, teljes vertikumú magyar oktatási központ létrehozásáról is. A horvát fél ígérete szerint mindet megtesz a horvátországi magyar nyelvű oktatás előmozdítása érdekében. 1995 Április 5. Eszéken aláírták a Magyar-Horvát Kisebbségvédelmi Egyezményt, melynek 1 bekezdése leszögezi: "A Szerződő Felek biztosítják a kisebbségek számára a kultúra, a nyelv, a vallás és a magyar, illetve a horvát identitás megőrzését." Július utolsó napjai. A horvát fegyveres erők két napos villámháborúban felszabadították a Knini Krajinát. Közel 200000 szerb menekült tart Szerbia felé, ezek egy része Baranyában és Kelet-Szlavóniában marad. A horvát hadsereg ezt követően a duna-menti megszállt terület felszabadításának szándékával kelet felé vonul, csak a nemzetközi

diplomáciai nyomás állította meg Tudjman hadseregének lendületét. Augusztus eleje. A Drávaszögben a szerb hatalom kényszermunkára hurcolja a férfiak jelentős részét. Az ezt követő három hónap során soha nem tapasztalt kegyetlenkedési hullám söpört végig a megszállt területen, melynek célja a megfélemlítés. A férfiak lövészárkokat ásnak, megerősítik a frontvonalat és újabb aknamezőket telepítenek. A kényszermunka december közepéig tart. Szeptember 29. A Horvátországban megtartott előrehozott választások során Faragó Ferenc képviselő helyére Jakab Sándor, a HMDK alelnöke került a Horvát Száborba. November 14. A lapok értesülése szerint Horvátország és Szerbia a napokban aláírta a tizennégy pontot tartalmazó Erdődi Egyezményt, amely a Drávaszög, Kelet-Szlavónia és Nyugat-Szerémség Horvátországhoz történő békés visszacsatolásáról szól. A megállapodás tartalmazza a népszavazás és a választások

pontos menetét is. 1996 Január 15. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa két határozatot hozott Az első kimondja: létre kell hozni egy átmeneti kormányt, amely biztosítani fogja a szerbek által megszállt horvát területek, a Drávaszög és Kelet-Szlavónia békés visszacsatolásának lehetőségét. Ennek értelmében megalakult az UNTAES, a rendezés nemzetközi erőit tömörítő szervezet, amelynek parancsnoka Jacques Klein tábornok. A másik határozat az ENSZ-csapatok Prevlaka félszigeten történő állomásoztatásának meghosszabbításáról rendelkezik. (Az ENSZ Biztonsági Tanácsa eddig összesen 89 határozatot hozott a balkáni konfliktus rendezése érdekében.) Január 27. Zágrábban az Ady Endre Művelődési Egyesület székházában megtartotta alakuló közgyűlését a Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság. A meghívókat a kezdeményező bizottság nevében Skala Károly, Szirovitza Lajos és Horváth László írták alá. A HMTMT

szándéka szerint a horvátországi magyar értelmiség és a tudományos élet jeles személyiségeinek szervezett összefogását szorgalmazza. A társaság elnökének Skala Károlyt választották. Április 11. Eszéken megjelent az Új Magyar Képes Újság, a HMDK hetilapja A Kalapis Rókus főszerkesztésében megjelenő tizennégy oldalas kiadvány a Horvátországi Magyarok Szövetségének hosszú idő óta halódó Magyar Képes Újság című kiadványa helyett szeretné elvégezni a hiteles tájékoztatást. Április 25. A Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság elnöke, Skala Károly nyilatkozatban tájékoztatta a közvéleményt az április 2-án Hodak-Mintas Ljerka miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélésének lényegéről. A közleményből kiderül, hogy miután a HMSZ és a HMDK vezetőivel folytatott megbeszéléseket követően a horvát kormány illetékesei előtt is világossá vált a nézetkülönbségek lényege,

Hodak-Mintas Ljerka a HMTMT vezetőségét kérte fel a magyar szervezetek közötti közvetítésre. Május 23. A washingtoni kongresszus előtt Tom Lantos beszámolt a szerb csapatok Horvátország keleti területein végzett pusztításairól. Jelentésében kitért a 167 részben vagy teljes egészében lerombolt templom újjáépítésének szükségességére is. Október első napjai. Több hónapos előkészítés után a horvát-magyar államhatáron megnyílt a Kneževo (Herceglak) - Udvar közötti határátkelő. November 1. Halottak napja alkalmából hosszú idő után a menekültek egy csoportja hazalátogathatott a Dráva-szögbe. Az UNTAES ellenőrzése alatt egy órát tölthettek az újbezdáni temetőben. December 2. A drávaszögi magyar iskolákban hat év után visszatértek a horvátországi tantervek szerinti oktatásra. Magyar nyelvű oktatás ugyan csak a laskói iskolában folyt, ahol az 1995/96-os tanévben összesen 57 diák tanult, ezek közül

Kopácson négy osztályban 4, Várdarócon három osztályban 11 diákot tartottak számon. Laskón mindössze egy állandó pedagógus dolgozik, heten pedig a környező falvakból utaznak. December 15. Elhalasztották az erre a napra tervezett helyhatósági választásokat a szerbek által megszállt Kelet-Szlavónia, Baranya és Nyugat-Szerémség térségben. A választások tétje: a helyi önkormányzatok megalakítása révén segíteni a terület Horvátországhoz történő békés reintegrációját. Franjo Tudjman köztársasági elnök és Jacques Klein tábornok, az UNTAES helyi megbízottja a választások új időpontját 1997. március 16-ára tűzte ki 1997 Január 15. Ezen a napon járt le az UNTAES csapatoknak a horvát Duna-mente térségére szóló megbízatása, ám jelenlétüket fél évre, július 15-éig meghosszabbították. A nemzetközi katonai erők élére Willy Hanset belga vezérezredes került. A békefenntartó egységek horvátországi

állomásoztatása a horvát költségvetésnek havi 4,5 millió kunájába kerül. Március 15. Választási előzetesként a Magyar Képes Újság ünnepi száma a horvátországi magyarságra vonatkozó statisztikai adatokat közölt. Eszerint a háború éveiben a Drávaszögből 4.651, Kelet-Szlavóniából és Nyugat-Szerémségből 3252 magyar menekült el Közülük 5.163 Horvátország szabad területein él - főleg Eszék és Vinkovci környékén, de sokan menekültek Zágrábba is - míg a többiek külföldön, elsősorban Magyarországon tartózkodnak. Április 10. Az Új Magyar Képes Újság beszámol az eszéki Magyar Oktatási Központ ünnepélyes alapkőletételéről. Az intézmény jelentőségét Gál Zoltán, a magyar parlament elnöke, Ljilja Vokia horvát oktatási miniszter és Branimir Glavaš, Eszék-Baranya megye főispánja méltatta. Április 13-14. Többszöri halasztás után az Erdődi Megállapodás értelmében Horvátország megszállt területein

megtartották a helyhatósági választásokat, amelynek során a drávaszögi magyarság választott képviselői helyet kaptak a helyi önkormányzatokban. A legtöbb bonyodalmat a választók névsorának hiánya okozta. Az első jelentések szerint az UNTAES védnöksége alatt álló területen 98.000 személynek volt választójoga, közülük 60-70000 járult az urnák elé. Május 21. Ettől a naptól kezdve a megszállt és az UNTAES által ellenőrzött baranyaiszalvóniai körzetben a jugoszláv dinár helyett hivatalosan is a horvát kuna lett a fizetőeszköz Ugyancsak május közepétől Baranya és Szlavónia postai és távközlési szolgáltatásait a Horvát Posta és Távközlés hálózata vette át. Május utolsó napjai. Eszék-Baranya megye és Vukovár-Szerémség megye területén az újonnan megválasztott helyi önkormányzatok mindenütt megtartották alakuló ülésüket. Mindenütt egybehangzóan az elüldözöttek visszatelepülését és a terület

újjáépítését tartották a legfontosabb feladatnak. Július 14. Horvátország legkeletibb részén, Újlakon, Erdődön és Kiskőszegen az UNTAES zászlaja mellé felvonták a horvát zászlót is, "jelezve ezzel, hogy Horvátország hat év után teljes területén visszanyerte szuverenitását". Június 15. A nemzetközi megállapodások értelmében Baranyában és Kelet-Szlavóniában ezen a napon járt le a horvát közigazgatás visszaállításának határideje. A szerbek azonban újabb fél éves halasztás kértek. Augusztus első napjai. Zágrábban közölték, hogy elégedetlenek a Horvátországból elüldözöttek visszatelepítésének ütemével. Az UNTAES által felügyelt területekre mintegy 80.000, a szülőföldjét elhagyni kényszerült polgárt várnak vissza, ám eddig mindössze 8870 család jelezte visszatérési szándékát, közülük ténylegesen 17 család tért haza. Az UNTAES vezetői engedélyezték, hogy a drávaszögi Karancs falu

lakói augusztus 7-én odahaza ünnepeljék meg a falu védszentjének napját, Szent Domonkos ünnepét. Augusztus 15-én az almásiak ugyancsak otthon ünnepelhetik falujuk ünnepét, Nagyboldogasszony napját. Augusztus 16. Az Eszék melletti repülőtéren megrendezett ünnepségen elbúcsúzott Jacques Paul Klein tábornok, aki az UNTAES élén 18 hónapig volt Kelet-Szlavónia, Baranya és Nyugat-Szerémség kormányzója. Utódja William Walker tábornok lett, akinek folytatnia kell a "helyreállt béke megőrzését, a hazatelepülők megsegítését és az újjáépítés megszervezését". Augusztus 17. Hat év után Csúzán ismét megünnepelhették Szent István ünnepét Augusztus utolsó napjai. Eszék-Baranya megye 25 településén befejeződött az üres lakóházak összeírásával és a háborús károk felbecsülésével megbízott csoport munkája. Szeptember 15-éig Vukovár-Szerém megye 18 településén is elvégzik a felmérést. Szeptember 11.

Slavko Baria horvát vezérőrnagy sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Drávaszögben mintegy 12.000-15000 taposóaknát kell hatástalanítani ahhoz, hogy biztonságos legyen a menekültek hazatérése. Szeptember 18. A horvát kormány Menekültügyi Hivatalának közlése szerint felgyorsult a hazatelepülési folyamat. Eddig 3230 hazatérési jóváhagyást állítottak ki az illetékesek, közülük 103 személy tért vissza. A betelepített szerbek közül 3300-an kaptak hazatérési engedélyt, ők horvátországi régi lakhelyükre térnek vissza. További 3000 szerb Szerbiába történő távozásának engedélyezését kérte. Ugyancsak most közzétett adatok szerint az átmeneti rendőrségben jelenleg 838 horvát, 919 szerb és 52 más nemzetiségű rendőr teljesít szolgálatot. Szeptember vége. A helyhatósági választásokat követően egymás után alakulnak meg a helyi önkormányzatok. Várdarócon és Laskón szeptember 20-án, Vörösmarton 23-án tartották

meg az alakuló közgyűlést, míg Csúzán - az érdektelenségből eredően - csak egy ideiglenes intézőbizottság alakulhatott a legsürgősebb teendők elvégzésére. Október 9. Az Új Magyar Képes Újság tudósítása szerint a napokban a budapesti Új Kézfogás Közalapítvány 47.000 német márka értékben 70 tonna vetőmagot szállított 13 baranyai és kelet-szlavóniai magyarlakta falu mezőgazdasági termelőinek. November 11. Hat év szünet után helyreállt a vasúti forgalom Horvátország és KisJugoszlávia között Vinkovciról délelőtt tíz órakor futott ki az első szerelvény, és 1130-kor érkezett a šidi állomásra. November 15. Megemlékezést tartottak az "Erdődi egyezmény" aláírásának második évfordulóján. William Walker kormányzó, ideiglenes ENSZ megbízott az erdődi kastélyban rendezett ünnepségen elmondta: az egyezménynek köszönhető, hogy a horvát Duna-mente térségében sikerült békés úton

helyreállítani a horvát szuverenitást. December 10. Életbe lépett a Horvátország és Kis-Jugoszlávia közötti kishatárforgalmi egyezmény. A határátlépési engedélyeket a vukovári és a pélmonostori rendőrállomásokon adják ki. 1998 Január 15. Horvátország és az ENSZ Biztonsági Tanácsa befejezettnek tekinti KeletSzlavónia, Baranya és Nyugat-Szerémség békés reintegrációjának folyamatát, ezzel Horvátország visszanyerte korábbi szuverenitását a térségben. Ezzel egy időben megszűnt az UNTAES csapatok mandátuma is. Február 10. Marijan Petrovia , a menekültek visszatelepítésével foglalkozó minisztérium vezetője Zágrábban fogadta az MVSZ Csoóri Sándor vezette küldöttségét. A baranyai és kelet-szlavóniai magyarok hazatérése körül támadt nehézségek kapcsán a horvát minisztérium vezetője elmondta: a háború összesen 27 milliárd kuna közvetlen kárt okozott Horvátországnak, a magyarok lakta Duna-mente térsége pedig

13 milliárd kuna kárt szenvedett. A helyreállításra fordított összegek kevesebb mint két százalékát biztosítják a nemzetközi szervezetek, holott csak a taposóaknák eltávolításához három millió kunára lenne szükség. Február 22. Zágrábban megalakult a Horvátországi Magyar Szervezetek Szövetsége, amely a tizenötezerre becsült horvátországi magyarság közös érdekeinek képviseletét tűzte ki célul. Egyes becslések szerint Horvátországban közel két tucat civil és társadalmi-politikai jellegű szervezet működik, amelyek nem egy esetben egymással is rivalizálnak. A Horvátországi Magyar Szervezetek Szövetsége mindezen szervezetek között szeretne közvetítő szerepet vállalni. Március 27. Eszéken elhelyezték a Magyar Oktatási és Művelődési Központ alapkövét A tervek szerint szeptemberben megtörténik az intézmény felavatása, s a magyar diákok már az új iskolaközpontban kezdhetik meg a tanévet. Május 13. A

Baranyában, valamint Kelet-Szlavóniában és Nyugat-Szerémségben állomásoztatott kiegészítő ENSZ-rendőrség szóvivője, Kirsten Haupt aggodalmát fejezte ki a térségben élő szerbekkel és magyarokkal szembeni horvát fenyegetések miatt. Zágrábi sajtótájékoztatóján bejelentette, az utóbbi időben már nem csak a szerb kisebbség tagjait fenyegetik, hanem azokat a magyarokat és horvátokat is, akik azután is a lakhelyükön maradtak, hogy 1991-ben a szerbek ellenőrzésük alá vonták a vidéket. A maradókat akkor a szerbek "usztasaként" bélyegezték meg, visszatelepülő honfitársaik pedig most "csetnikként" tekintenek rájuk. Május 27. Horvátország 1992-től napjainkig 28,361 millió német márkának megfelelő összeget fordított a területén élő nemzeti kisebbségek támogatására jelentette be Zágrábban a kormány nemzeti és etnikai kisebbségi hivatalának vezetője, Mila Šimia . Az 1991-től működő hivatal

vezetője elmondta, hogy a pénzt a kisebbségi szervezetek kapják meg, amelyek tagjainak a kulturális autonómia keretein belül biztosítják anyanyelvük használatát, az anyanyelvi oktatást, a szabad vallásgyakorlást, valamint a kulturális és a történelmi emlékek ápolását. Mila Šimia bejelentette továbbá, hogy a Horvát Szábor hamarosan a harmadik olvasatban tárgyalja a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát szabályozó törvényt. Június 5-8. A Magyarok Világszövetsége és a Horvátok Világszövetsége Eszéken együttműködési megállapodást írt alá, amelyben egyebek között azt rögzítették, hogy tervet dolgoznak ki a délszláv háborúban lerombolt horvátországi magyar települések újjáépítésének támogatására és fokozzák együttműködésüket a két országban élő magyar, illetve horvát kisebbség megsegítése érdekében. Tőkés László református püspök, az MVSZ küldöttségének tagja Szentlászlón, a

lerombolt templomban tartott istentiszteletet, ahol a Világszövetség "Magyar újjáépítés - Szentlászló" elnevezésű segélyakciója keretében a székelyföldi ácsok megkezdték a tető helyreállítását. Október 15. Az ENSZ-től az EBESZ vette át a horvát Duna-mente térségében a többnemzetiségű horvát rendőrség tevékenységének felügyeletét. A nemzetközi szervezetnek ez az első ilyen jellegű megbízatása. Az EBESZ Tim Guldiman vezette horvátországi képviseletének megbízatása december 31-én lejár, s a zágrábi kormány, illetve a bécsi ENSZközpont közötti tárgyalásokon döntenek majd arról, folytatódjék-e az EBESZ szerepvállalása. November 10. Az euro-régiók fejlesztésére és a kisebbségi jogok érvényesítésének támogatására vonatkozó magyar javaslatok is bekerültek annak a zágrábi értekezletnek a záródokumentumába, amelyen a Közép-Európai Kezdeményezésben résztvevő államok parlamenti

delegációi tanácskoztak. A 14 ország részvételével tartott konferencián megvitatták a globalizáció hatását a regionális stabilitásra és gazdasági fejlődésre, az erkölcsi és etikai értékek alakulására, a formálódó demokráciák alkotmányos-politikai berendezkedésére, valamint a népek kulturális azonosságtudatára. December 1. Horvátországban ismét lesz magyar nyelvű hetilapja az ott élő magyarságnak A hét hónapja szünetelő Új Magyar Képes Újság örökébe a Zágrábban megjelenő Képes Újság lépett, amelynek első számát 1.200 példányban nyomtatták ki A korábban Eszéken megjelenő Új Magyar Képes Újság megjelentetésének szüneteltetésére azért került sor, mert az egymással rivalizáló magyar szervezetek anyagi támogatását a horvát kormány Kisebbségi Hivatala felfüggesztette. 1999 Január 29. A horvát kormány kisebbségügyi hivatalával szembeni kemény bírálatának adott hangot Csörgits József, a

Horvátország Magyarok Szövetségének elnöke. Az eszéki székhelyű HMSZ hosszú ideje belharcot vív a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének vezetőivel. Csörgits azzal vádolja a kisebbségügyi hivatalt, hogy a horvátországi magyarság szétverésére törekszik, mivel - éppen az említett belviszály miatt - a tavalyi év júliusától felfüggesztette a magyar szervezetek költségvetési támogatását. Január 31. "A magyar kormány külön pénzalapot hoz létre a délszláv háborúban lerombolt horvátországi magyar települések újjáépítésének a támogatására" jelentette be háromnapos horvátországi látogatásának befejezésekor Kopácson Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki a háborúban súlyos károkat szenvedett Kórógyot és Szentlászlót is felkereste. Március 16. Kétszázmillió forintos támogatást ígért a közelmúltban tett látogatása során Orbán Viktor magyar miniszterelnök a baranyai és a

kelet-szlavóniai elpusztított magyar településeken található templomok felújításához. "Mi, itteni magyarok ehhez a támogatáshoz úgy járulhatunk hozzá - nyilatkozták a helyszínen az illetékesek -, hogy előkészítjük a felvonulási terepet, részt veszünk a bontásban és a romok eltakarításában. A kórógyi és a kopácsi templom várhatóan a magyar kormánysegélyből újulhat meg, és talán ebből rekonstruálják a vörösmarti művelődési házat is." Június 1. A Határon Túli Magyarok Hivatalában aláírtak a horvátországi magyar települések újjáépítésének támogatásáról szóló szerződést. A magyar kormány 200 millió forintos segélykeretéből 90 millió forinttal támogatja a kórógyi és 40 millió forinttal a kopácsi református templom felújítását. Az ünnepélyes aláíráson jelen volt dr Lévai Anikó, a miniszterelnök elesége, a Védnöki Testület elnöke is. Szeptember 28. Göncz Árpád

köztársasági elnök horvátországi látogatásának második napján Eszéken ünnepélyesen felavatta a Magyar Oktatási és Kulturális Központ új épületét. 2000 Január 3. Parlamenti választásokat tartottak Horvátországban, amelynek során a napokban elhunyt Franjo Tudjman pártja, a Horvát Demokrata Közösség (HDZ) súlyos vereséget szenvedett. Tíz választókerületből kilencben győzött az Ivica Račan vezette Szociáldemokrata Párt és a Dražan Budiša vezette Horvát Szociálliberális Párt koalíciója. A horvát Száborban a balközép koalíciónak 71, a Horvát Demokrata Közösségnek 40, a liberális, parasztpárti, néppárti és isztriai koalíciónak 24, a jogpárti és kereszténydemokrata koalíciónak 5, a kisebbségeknek ugyancsak 5, és a külföldön élő horvátoknak is 5 (vagy ennél is több) képviselője lesz. A horvátországi kisebbségek az 1992-es parlamenti választások óta küldhetnek képviselőt a horvát parlament

alsóházába. Akkor Faragó Ferenc, az 1995-ös választásokat követően pedig Jakab Sándor - mindketten a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének jelöltjei - jutottak mandátumhoz. A mostani választások során dr. Szántó Tibor 1891 szavazattal (42,89 %) jutott képviselői mandátumhoz Sója Dénes 1.566 (35,52 %) szavazattal a második helyen végzett, őt 538 szavazattal (12,20 %) Szekeres Péter, 413 szavazattal (9,39 %) pedig Sörös József követte. Dr Szántó Tibor, aki helyettesének Jakab Sándort nevezte meg, az eszéki Új Magyar Képes Újság lapjain köszönte meg a magyar választók bizalmát. "Kivétel nélkül köszönetet mondunk mindenkinek, aki a magyar lista valamelyik jelöltjére szavazott, mert ezzel eleget tett nem csak állampolgári, hanem nemzeti hovatartozásból eredő kötelességének is. A vetélytársaknak köszönjük a tisztes versenyt és helytállást, remélve, hogy a továbbiakban ismét együtt, az ő

képességeikre is támaszkodva dolgozhatunk magyarságunk érdekeinek védelmében, anyagi és szellemi felemelkedése érdekében. Ebben a tevékenységben mindenképpen segíteni fog bennünket az az együttműködési megállapodás, amelyet december végén, közvetlenül a választások előtt a HMDK kötött a győztes SDP-HSLS koalícióval." Január 22. Az eszék-rétfalusi Népkör Magyar Kultúregyesület helyiségében megtartotta második tisztújító közgyűlését a Magyar Egyesületek Szövetsége, amely Farkas Tivadar elnöki beszámolójával kezdődött. Az Alapszabály értelmében a régiók alelnököket adnak Az elkövetkező négy éves időszakban öt alelnöke lesz a szervezetnek: Farkas Tivadar (Eszék), Sója Dénes és Ágh Izabella (Baranya), Szekeres Péter (Zágráb), valamint Dobó Irén (Tengermellék). Az alelnökök közül Ágh Izabellát az elnöki teendőkkel is megbízták, mandátuma egy évre szól. Az elnöknő elmondta, a MESZ

elsődleges feladata a kultúregyesületek munkájának serkentése és segítése, a nemzeti azonosságtudat és a kulturális hagyományok megőrzése érdekében. Január 24. Nem hozott eredményt a horvátországi köztársasági elnökválasztás első fordulója, egyetlen jelölt sem szerzett abszolút többséget. A február 7-én sorra kerülő második fordulóban a választók Stipe Mesic (41,11 %) és Dražen Budiša (27,71 %) jelöltekre adhatják le voksukat. Stipe Mesic, az első fordulóban legtöbb szavazatot kapott elnökjelölt az eredmény ismeretében a következőket nyilatkozta: "Sokan nem hitték, hogy miután szakítottam a hivatalos politikával, tárt kapukon át újra visszatérhetek. Bebizonyosodott most, hogy mindenben nekem volt igazam -90-ben, -91-ben, -93-ban, -94-ben, és íme, most 2000ben is, amikor új lapot nyitunk az európai kritériumokra épülő horvát demokráciáért, és stratégiai célunk a mielőbbi tagság az Európai Unióban és

a NATO-ban." Január 27. Ivica Račan, az új horvát miniszterelnök kinevezte huszonkét tagú kormányát Kormányfő-helyettessé Goran Granicot (HSLS), a kormány két alelnökévé Slavko Linicet (SDP) és Šeljka Antunovicot (SDP) nevezte ki, míg a külügyminiszter Tonino Picula (SDP) lett. A horvátországi magyarság sorsát közvetlenül is érintő tárcák élére kultuszminiszterként Antun Vujic (SDP), oktatási és sportminiszterként pedig Vladimir Stugar (HSS) került. Január 29. A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége Csúzán megtartotta közgyűlését. Pasza Árpád elnöki beszámolójában hangsúlyozta: "Természetesen mindannyian tudjuk, hogy a HMDK nem párt, hanem több annál: egy nemzeti kisebbség pártok feletti érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezete. () Ma egy picit ünnepelünk is, mert a választási eredményeket tekintve erre minden okunk megvan. Ha azonban a horvátországi magyarság helyzetét tekintjük,

akkor, sajnos nem ennyire indokolt az ünneplés." Jakab Sándor alelnök néhány alapszabály-módosítási javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, amelyeket a küldöttek egyhangúan elfogadtak. A közgyűlés a következő két évre a HMDK feladataként a következőket fogalmazta meg: 1. A szervezeti felépítés további erősítése 2 A középületek felújításával kapcsolatos tevékenység folytatása. 3 Küzdelem a magyarok hátrányos megkülönböztetésének megszüntetéséért (az újjáépítésben, a foglalkoztatásban). 4 Arányos részvétel és a magyar nyelv használata a közhivatalokban. 5 Gazdasági téren a magyarországi kapcsolatok és lehetőségek kihasználása. 6 A közoktatási intézmények hatékonyságának növelése. 7 A magyar nyelv használatának visszaállítása a katolikus egyházban 8 A szórványmagyarsággal való fokozottabb törődés. 9 A belső tájékoztatás erősítése, a HMDKHírmondó megjelenésének

rendszeresítése 10 A kisebbségvédelmi egyezmény rendelkezéseinek betartatása. 11 Az ezeréves magyar államiság megünneplése, részben közösen a magyarországi horvátokkal. Január 30. Horváth István kezdeményezése nyomán megtartotta alakuló közgyűlését a dályi, erdődi, és alsó-dályhegyi magyarokból álló, Petőfi Sándor nevét viselő kultúregyesület. A kistelepülések magyar lakói közül mintegy százan vettek részt a rendezvényen. Az egykor híres, de a szerb megszállás kilenc éve során tevékenységét felfüggesztő kultúregyesület huszonhárom tagot számláló elnökséget választott. Az elnök Hugyik Imre, a titkár Horváth István lett. A Duna felett magasodó dombok aprófalvaiban élő magyarok nagy megelégedéssel vállalták a hagyományápoló munka folytatását. Február 7. Az elnökválasztás második fordulójának eredményei alapján Stipe Mesic lett Horvátország új köztársasági elnöke. Mesic 1430907 szavazatot

(56,21 %) kapott, míg riválisára, Dražen Budišára 1.114549-en (43,79 %) voksoltak Az új köztársasági elnök tizenhét megyében - beleértve a fővárost is - győzött, míg Budiša mindössze négyben és a külföldi szavazóhelyeken. Mesic Požega-Szlavón megyében aratta legnagyobb győzelmét a szavazatok 71,52 %-ával, de 70 %-on felüli szavazati arányt ért el Verőce-Drávamellék és Isztria megyékben is. Február 19. A horvát média megkülönböztetett figyelmet szentelt Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem hivatalos zágrábi látogatásának. A magyar kormányfő találkozott Ivica Račan horvát miniszterelnökkel is, és megállapodtak abban, hogy egy hónapon belül hivatalos találkozóra is sor kerül. A két fél a nem hivatalos találkozót kihasználta a két ország közötti szabadkereskedelmi egyezmény előkészítésének befejezésére, és a rijekai kikötő közös felújítási tervének kidolgozására. "Meg akarjuk mutatni, hogy

a kikötőnek van jövője A hivatalos találkozónkig tiszta képet szeretnénk kapni arról, hogyan realizálódhat a magyar érdekeltség" mondta a horvát miniszterelnök. Orbán Viktor ennek kapcsán kifejtette: "Mi Rijekát nem bérelni szeretnénk. Bizonyos mértékű közös beruházásban és közös üzemeltetésben is érdekeltek vagyunk, ami egy magasabb minőséget jelent." Február 23. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke budapesti hivatalában fogadta dr. Szántó Tibort, a horvátországi magyarok parlamenti képviselőjét, Pasza Árpádot, a HMDK elnökét és Jakab Sándor alelnököt. Március 8. Az intenzívebb együttműködés kezdetének mondta Horvátország első külügyminiszter-helyettese Németh Zsolt külügyi államtitkárral tartott zágrábi megbeszélését. Vesna Cvjetkovic-Kureles kiemelte, hogy egyebek közt a szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről és arról tárgyaltak, hogy a két ország

állampolgárai személyi igazolvánnyal léphessék át a közös határt. Németh Zsolt elmondta: az idő igazolta a kibontakozó stratégiai partnerséget. Bejelentette, hogy március 17-én - többoldalú találkozóra - Magyarországra látogat Ivica Račan miniszterelnök. Március 18. Újbezdánban ünnepélyes keretek között átadták a magyar kormánysegélyből felújított művelődési házat. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke ünnepi beszédében elmondta: "A horvátországi magyarok élni akarásának és magyarként történő megmaradásának bizonyítéka ez az újjáépült művelődési ház. Jelképe egyben az eltéphetetlen magyar-magyar kapcsolatoknak és az anyaország féltő gondoskodásának." Március 22. A horvát országgyűlés elnökének, Zlatko Tomčicnak a vezetésével parlamenti küldöttség látogatott Budapestre. A küldöttséget - amelynek Szántó Tibor, a horvátországi magyarság parlamenti

képviselője is tagja volt - fogadta Áder János, a magyar Országgyűlés elnöke, aki üdvözölte azt az elképzelést, hogy a Stabilitási Egyezményt aláíró országok házelnökei a közeljövőben Zágrábban találkozzanak. Orbán Viktor miniszterelnök is támogatta a javaslatot. A horvát küldöttség tagjai másnap találkoztak a Horvát Országos Önkormányzat vezetőivel, majd Mosoni Györggyel, a MOL vezérigazgatójával a magyar olajipari vállalat és az INA együttműködési lehetőségeiről tárgyaltak. Ezt követően Göncz Árpád köztársasági elnök és Martonyi János külügyminiszter is fogadta a horvátországi vendégeket. "A látogatásnak igen nagy jelentőséget tulajdonítunk, hiszen Tomčic úrnak ez volt az első külföldi útja. Mindkét ország igen fontosnak tartja az együttműködést, bármely területről legyen is szó" nyilatkozta Szántó Tibor képviselő. Március 27-28. A Bellyei Rt dolgozói öt hónapja nem kaptak

fizetést, ezért Bellye község és Eszék város között az egymást követő két nap során pár órára lezárták az utat. A tiltakozók szóvivője kijelentette: amennyiben nem teljesítik jogos követeléseiket, a mamutvállalat szakszervezete folytatni fogja a nyomásgyakorlásnak ezt a formáját. A vállalat tulajdonosa maga a horvát állam. Április 19. Az Illyés Közalapítvány Kuratóriumának budapesti ülésén döntés született a közalapítvány horvátországi alkuratóriumának megalakulásáról. Az alkuratórium elnöke K Kettős János (Kopács), tagjai: Dékány Zsuzsanna (Csúza), Kucsera Bandi (Laskó), Kutin Zsuzsa (Eszék), Likó János (Zágráb), Róth Sándor (Rijeka), Szántó Tibor parlamenti képviselő, Szőlősi István (Újgrác) és Tripolszki Márta (Eszék). A testület titkára Jakab Sándor, parlamenti képviselő-helyettes lett. Az alkuratóriumot alkotó tagok közül a legtöbben a kulturális és oktatási szférát képviselik, de

az önkormányzatok, a média, az egyházak, az ifjúsági és cserkészmozgalom, valamint a politika küldöttei is helyet kaptak benne. Április 27. A horvátországi kisebbségek jogait biztosító törvények tárgyalását kezdte meg a zágrábi parlament. A kisebbségek helyzete évekig a nemzetközi közösség és a Tudjman-párt viszonyának botrányköve volt. A jelenlegi törvények nemzetközi nyomásra 1994-ben és 1997-ben már a képviselőház napirendjén voltak, de a kormánypárt módot talált a szavazás elodázására, a javaslatoknak a napirendről való levételére és a kisebbségek iránti diszkrimináció folytatására. Az első törvényjavaslat szerint a kisebbségekhez tartozóknak joguk lesz hivatalosan is anyanyelvüket használni ott, ahol a lakosság többségét képezik, falvak és megyék önkormányzataiban, tekintet nélkül a törvény előírásaira, saját hatáskörükben is rendezhetik a kisebbségi nyelv használatának módozatait. Az

eddigi gyakorlattól eltérően az első fokú bíróságokon és államügyészségeken is lehet a kisebbségi nyelvet használni. A kétnyelvűség pedig nem csak a nyilvános okmányokra és nyomtatványokra vonatkozik, hanem a táblafeliratokra és a bélyegzőkre is. A másik törvény a kisebbségi nyelveken való oktatást szabályozza. Az új törvény nem gátolja a kisebbségek anyanyelvi iskoláztatását, sem pedig a horvát nemzetiségűeknek a kisebbségi iskolákba történő beiratkozását. Ahol nincs elegendő tanuló egy kisebbségi iskola megnyitásához, az irodalmat, a történelmet és a földrajzot tanítják majd a kisebbségek nyelvén. Az iskolai bizonyítványok kétnyelvűek lesznek. Április 28-29. Veszprémben megtartották a közép-európai államfők hetedik találkozóját, amelyen az elnökök egyetértettek a térség népeinek békés együttműködésének feltétel nélküli szükségességében. A találkozó keretében rendezett

kerekasztal-tanácskozás résztvevőinek nyilatkozata leszögezi: a közösen megélt 1000 év legfőbb tanulsága, hogy a térség népeinek együtt és nem egymás ellenében kell boldogulás útját keresniük. A tanácskozás másnapján Göncz Árpád magyar államfő megbeszélést folytatott horvát kollégájával, Stipe Mesictyel. Göncz Árpád a megbeszélést követően az MTI-nek elmondta, a találkozón felhívta Mesic figyelmét arra, hogy véleménye szerint jogilag rendezett, de "emberileg" rendezetlen a horvátországi magyarok helyzete. A magyar államfő ezért azt javasolta, hogy a háború utáni nehézségek, keserűségek feloldását segítendő, miniszteri vagy miniszterhelyettesi szinten jelöljenek ki egy tisztségviselőt, aki a kisebbségek, így a horvátországi magyarok "jogi panaszhatárok alatti", a közérzetet rontó, kisebb állampolgári problémáival foglalkozna. A magyar köztársasági elnök jól tájékozott a

horvátországi magyarság helyzetét illetően; ami elsősorban annak köszönhető, hogy a volt parlamenti képviselőnek, Jakab Sándornak többször is alkalma nyílt tájékoztatni őt a magyar kisebbség helyzetéről. Ez történt a köztársasági elnök tavaly őszi horvátországi útja előtt is, amikor Göncz Árpád az eszéki Magyar Oktatási és Művelődési Központ megnyitóján vett részt. Április 29. Erdődön és Dályhegyen gyászszertartás keretében végső búcsút vettek azoktól a magyar áldozatoktól, akiket a szerb szabadcsapatok a terror kezdeti időszakában, 1991-ben gyilkoltak meg. Holttestükre a közelmúltban bukkantak rá egy kút mélyén, és földi maradványaikat Zágrábban azonosították. Az erdődi szertartáson - amelyen a horvát parlament magyar képviselője, Szántó Tibor is részt vett - az áldozatoktól Horváth István dályhegyi tanító búcsúzott. A gyászszertartáson Bencze Józsefnek, Kálózi Antalnak és Kálózi

Mihálynak adták meg a végtisztességet. Béres Pál, Papp Ferenc, Papp Mihály Szénási István és Szénási József földi maradványait a közeli, magyarok által lakott kistelepülésre, Dályhegyre szállították, és az ottani katolikus temetőben a hozzátartozók, barátok és ismerősök vettek tőlük végső búcsút. A valószínűleg ugyancsak meggyilkolt id Kálózi Miklós, ifj. Papp Ferenc, Papp Julianna, Szénási Mária, valamint Papp Mihály menyasszonyának földi maradványait még nem találták meg. Május 10. A NATO állandó tanácsa és az Euro-Atlanti Partnerségi Tanács úgy döntött, hogy Horvátországot meghívja a szövetség békepartnerségi programjába. Horvátország lesz a NATO 26. békepartner országa Lord George Robertson főtitkár hangsúlyozta, hogy Horvátország - hátat fordítva a nacionalista politikának - példát mutat szomszédainak és ösztönzést jelent a térség mérsékelt erőinek. Május 11. Az európai normáknak

megfelelően rendezi Horvátország tizenkilenc nyilvántartott kisebbségének helyzetét az a törvénymódosítás, amelyet ezen a napon fogadott el a horvát parlament. A Szábor egyben megszavazta a kisebbségi nyelvek egyenrangúságáról szóló törvényt is, amelynek értelmében a kisebbség nyelve hivatalosan is használható mindazoknál a helyi önkormányzatoknál, ahol a kisebbségek többséget alkotnak. Ezeken a településeken bevezetik a kétnyelvű helységnévtáblák használatát és a törvény kedvezően rendezi a kisebbségi nyelveken történő oktatást is. A törvénymódosítás ellen szavazott a volt kormánypárt, a HDZ, valamint a szélsőjobboldali pártok. Nemtetszésüket leginkább az a törvény váltotta ki, amelynek alapján a lakosság nyolc százalékánál nagyobb lélekszámú kisebbségek arányos képviselethez jutnak a törvényhozásban, a bírói és a végrehajtói hatalomban. Ez a módosítás elsősorban a szerb kisebbségnek

kedvez, mert az 1991-es összeíráskor Horvátország lakosságának 12,16 százaléka vallotta magát szerbnek. (A magyar kisebbség akkor a lakosság 0,47 százalékát tette ki.) A szerbek így a jelenlegi öt helyett tizenhét kisebbségi képviselőt küldhetnének a parlamentbe, amire az ellenzék szerint Európában nincs példa. Az évek óta halogatott törvények elfogadását az gyorsította fel, hogy a kisebbségek helyzetének rendezésével megszűnik az Európa Tanács megfigyelőcsoportjának a munkája. Az ET-ellenőrök Horvátországban az emberi jogok tiszteletben tartását kísérték figyelemmel, de jelenlétük gátolta az országnak a nemzetközi szervezetekhez történő csatlakozását. Május 11. Hercegszőlősön egy hónap leforgása alatt immár másodszor egyeztetnek a kilenc baranyai adminisztratív egység - a nyolc járás és Pélmonostor város - vezetői; olvasható az Új Magyar Képes Újság beszámolójában. A téma: Baranya gazdasági és

szociális helyzete Szlavóniában az egy főre eső átlagkereset 783 kúna, míg Baranyában mindössze 189, a megyei átlag egyharmada. A vonatkozó törvény szerint, ha az adott járásban az átlagkereset nem haladja meg a megyei átlag 75 százalékát, akkor azt állami támogatásból, a járás közvetítésével kell pótolni. A számítások alapján Baranyának 1999-ben 1300000 kúnát kellett volna kapnia a költségvetésből. Ehelyett mindössze 62000 kúna érkezett Az adminisztratív egységek résztvevői havonta szeretnének együttes megbeszélést tartani a kérdés kapcsán. Szükségesnek vélik továbbá, hogy minden járás dolgozza ki a saját területfejlesztési tervét. Május 18. Határozott ellenérzéseket keltett a zágrábi Oktatási és Sportminisztérium legújabb döntése, amellyel megváltoztatták a kisebbségi oktatási intézmények állami támogatásának kritériumait. Ez főleg a kis létszámmal működő oktatási intézeteket érinti

hátrányosan, a kisebbségi iskolák tekintetében pedig egyenesen katasztrofális következményekkel járhat. A nemzetiségek nyelvén oktató intézmények eddig minden diák után 12 kúnát kaptak havonta, osztályonként pedig 220-at, valamint 2.500-2500 kúnát iskolatípusonként (általános és középiskola). Ez utóbbi juttatás januártól megszűnt, így jelen pillanatban a központi támogatásból már az alapvető tevékenység finanszírozására sincs lehetőség. Eddig a nemzetiségi iskolákat a szigeteken működő kisiskolákkal együtt emlegették a különböző rendelkezésekben, a mostani rendeletmódosítás viszont eltörölte ezt a lehetőséget. Május 19-20. "Kisebbségek - kultúrák közötti hidak" címmel a horvát kormány Kisebbségi Hivatala és az Európa Tanács közös szervezésében tanácskozást rendeztek Opatijában, amelyen a horvátországi nemzeti kisebbségek képviselői, a szomszédos országokban élő horvátok (és

néhány más kisebbség) küldöttei, valamint az érintett országok kisebbségekkel foglalkozó minisztériumainak képviselői vettek részt. A tanácskozást Mila Šimic asszony, a Kisebbségi Hivatal vezetője nyitotta meg. Az előadásokat követően a résztvevők ajánlást fogalmaztak meg: a kormányoknak és az Európa Tanácsnak az eddigieknél is jobban kell ösztönözniük és segíteniük a regionális együttműködést a kultúra terén egy-egy országon belül a különböző kisebbségek között ugyanúgy, mint a különböző országokban élő, azonos nemzetiségűek között. Május 22-23. Kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Budapestre Ivica Račan horvát miniszterelnök, aki a Magyar Nemzetnek adott interjújában a két ország együttműködését példamutatónak minősítette. "A horvát kormány és én személyesen is különösen nagyra becsüljük azt a támogatást, amelyben a Magyar Köztársaság az euro-atlanti tömörüléshez való

közeledési törekvéseinket részesíti. Üdvözöljük azt a budapesti törekvést is, hogy Horvátország teljes jogú tagként kapcsolódhasson be a magyar-szlovén-olasz háromoldalú együttműködésbe." Ivica Račan a horvátországi magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban elmondta: az utóbbi nyolc évben több mint 13 millió kúna (4,25 millió DEM) összegű állami költségvetési támogatást kaptak a horvátországi magyarok. 2000-ben 2,4 millió kúnán osztozik a HMDK és a MESZ. A horvát televíziónak van egy heti egy órás, többnemzetiségű műsora, amelyben megfelelő hely jut a magyar kisebbségnek is. Szervezeti és pénzügyi gondjai miatt azonban még nem indíthatta be a televízió a tervezett kisebbségi hírműsorokat. Folyamatban van viszont a kisebbségi nyelvek hivatalos használatáról szóló és a kisebbségi oktatási törvény meghozatala, amely elősegíti majd a magyarok hatékonyabb anyanyelvi tájékoztatását is. A

kormányfői találkozón megállapodás született, hogy 2000 július 1-jétől útlevél nélkül, személyi igazolvánnyal léphetnek át a magyar-horvát határon a két ország polgárai. Június 2-3. "Tavaszi Magyar Kultúrnapok - Eszék 2000" címmel kétnapos fesztivált rendezett a Magyar Oktatási és Művelődési Központ. A rendezvényen bemutatkoztak a régió magyar településeinek tánccsoportjai és népdalkórusai. A laskói és a vörösmarti asszonyok hagyományápoló kézimunkáiból készült kiállítást Jukic-Kéri Zita néprajzos méltatta. Június 3. "A református értékek érvényesülése a nevelésben" címmel az Ars Longa Alapítvány szervezésében református tanári konferenciára került sor az eszéki Magyar Oktatási és Művelődési Központban. A laskói, a vörösmarti, a szentlászlói és a vendéglátó intézmény pedagógusainak a budapesti Sylvester János Protestáns Gimnázium igazgatója és tanárai tartottak

előadásokat. A konferencia célja a horvátországi magyar iskolák és az anyaországi iskolák közötti kapcsolatteremtés, a pedagógiai és iskolavezetési munka során felmerülő problémák megoldásának együttes keresése volt. Június 15. Az Új Magyar Képes Újság tudósítása szerint Eszéken a napokban megbeszélést folytattak a HMDK és a Magyar Televízió Rt. képviselői a leendő magyar tévéstúdió kialakításának lehetőségeiről. Az érdekvédelmi szervezet részéről Kucsera Bandi országos titkár, dr. Szántó Tibor parlamenti képviselő, a Magyar Televízió Rt részéről Bornemissza Eszter, a Regionális, Kisebbségi és Határontúli Főszerkesztőség szerkesztőségvezetője, Ruzsicska Mária, a Pécsi Regionális Stúdió főszerkesztője, Kutin Zsuzsa, az eszéki rádió munkatársa, valamint az Új Magyar Képes Újság két munkatársa, Kriják Krisztina és Tolnai Tünde vettek részt a megbeszélésen. Dr Szántó Tibor a

megjelenteknek elmondta, hogy a magyar nyelvű tévéstúdió létrehozásáról már folytatott megbeszélést Mirko Galictyal, a Horvát Televízió elnökével, akitől ígéretet kapott arra vonatkozóan, hogy a kérdést szeptemberben újra napirendre tűzik. Június 22. Vladimir Strugar oktatási miniszter hosszas huzavona után az eddigi megbízott vezetőt, Kucsera Bandit nevezte ki az eszéki Magyar Oktatási és Művelődési Központ igazgatójává. Kinevezése alkalmából az igazgató az Új Magyar Képes Újságnak nyilatkozott, s megerősítette: az oktatási intézetben működő általános gimnázium mellett ősztől közgazdasági és kereskedelmi - bolti eladói - szakképzés is indul. A legnagyobb problémát azonban az intézmény keretében működő általános iskola jelenti, hiszen a diákok Eszék környékéről érkeznek. Az eszéki magyarság azonban oly mértékben elhorvátosodott, hogy a gyermekek túlnyomó többségét nem járatják magyar

iskolába, s ugyanez a helyzet a környező falvakban is. A kopácsi és a várdaróci magyar gyermekek nagy része a bellyei horvát tannyelvű általános iskolában tanul. Jelenleg is 65 magyar gyermek jár anyanyelvápolási órákra. Ez azonban nem pótolhatja az anyanyelven történő iskoláztatást, hiszen az anyanyelv ismerete hézagos, szegényes és igénytelen marad. Ezért okoz gondot az alsó tagozat fenntartása. A felső tagozattal nincsen különösebb gond, a következő tanévben remélhetőleg a most is itt tanuló kórógyiak mellett Szentlászlóról és Harasztiból is érkeznek diákok. Június 30. A horvát Oktatási és Sportminisztérium levélben értesítette a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház szuperintendensét, K. Kettős Jánost, hogy fakultatív alapon engedélyezi az általános iskolákban a hitoktatást. Ezt követően a HMDK közleményben sorolta fel azt a kilenc felekezetet (a római katolikus, a pravoszláv, a muzulmán,

a zsidó, az adventista, a mormon, az evangélikus, a pünkösdista-baptista és a református egyházat), amelynek hitelvei a fenti rendelet értelmében oktathatók. Július 19. A Magyar Reformátusok IV Világtalálkozója keretében - tekintettel a történelmi hagyományokra, arra, hogy 40 prédikátor jelenlétében megtartott zsinat határozata alapján 1576 augusztusában ott alakult meg a Dunamelléki Református Egyházkerület Hercegszőlősön 300-350 személy jelenlétében kihelyezett ülést tartottak. A történelmi múltra emlékezve a beszédekben többször is elhangzott: hitében, nyelvében és hagyományaiban él a magyar. Augusztus 3. Hosszú évek, évtizedek után először látogattak haza a baranyaszentistváni svábok. A második világháború után a partizánok elűzték Baranyából a teljes német ajkú lakosságot, az úgynevezett Duna menti svábokat. Helyükbe muraközi horvátokat telepítettek Most polgármesterükkel az élen mintegy 300 egykori

baranyaszentistváni származású német látogatott haza az észak-németországi Thueringen városból. Ajándékot is hoztak: 7000 márkát a felújítási költségekre és egy harangot a 200 éves Szent Kereszt-templom részére. Az ünnepség alkalmából Marin Srakic püspök celebrált szentmisét magyarországi és németországi papok együttműködésével. Augusztus 20. Az eszéki Magyar Oktatási és Művelődési Központ Kulturális Tanácsa augusztus 18-án, a HMDK és a laskói Petőfi Sándor Művelődési Egyesület ugyancsak 18-án, a csúzai Jókai Mór Kultúregyesület 19-én, az eszék-rétfalusi Népkör Magyar Kultúregyesület és a HMDK tengermelléki egyesületének spliti, rijekai és pulai tagozatai pedig 20-án rendeztek ünnepséget Szent István király és a magyar millennium emlékére. Augusztus 25. Harkányban az együttműködés fejlesztéséről tanácskoztak a horvát-magyar határ két oldalán fekvő megyék vezetői. Eszék-Baranya,

Baranya, Verőce-Dráva mente, Somogy, Kapronca-Körös, Zala és Muraköz megyék első emberei megállapodtak abban, hogy közös fejlesztési programokat készítenek és EU-támogatásokat pályáznak meg velük. A találkozót a Baranya Megyei Önkormányzat kezdeményezte, és az előkészítő munkákat is ők végezték el. A résztvevők meghatározták azokat a területeket, ahol különösen indokoltnak tartják a közös fejlesztési programokat. Ezek: a regionális tervezés; a határ menti műszaki infrastruktúra fejlesztése; gazdaságfejlesztés, különös tekintettel a turizmusra és a technológiai kutatási fejlesztésre; humánerőforrás-fejlesztés; valamint a környezet- és természetvédelem. Szeptember 9. Közel egy hónapon át, október 7-éig tart Pélmonostoron a baranyai Ősz elnevezésű rendezvénysorozat, amelyet a rendezők a drávaszögi és kelet-szlavóniai magyarság kulturális seregszemléjének szántak. Az egy hónap során szinte valamennyi

magyar művelődési egyesület bemutatkozik és számot ad felkészültségéről. Szeptember 11. Horvátországban is megkezdődött a tanítás Baranya hét, még magyarnak nevezett falujában - Vörösmarton, Csúzán, Sepsén, Laskón, Várdarócon, Kopácson és Újbezdánban -, a karancsi horvát iskola magyar tagozatán, valamint két olyan (nem magyar) városban, amelyben magyar oktatási intézmény (Eszék), illetve magyar tagozat (Pélmonostor) működik, az előző három tanévhez viszonyítva nőtt a tanulók létszáma. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az eszéki Oktatási és Művelődési Központban nem egy, hanem három iskolatípust indítottak az első évfolyamon, de annak is, hogy egyes helységekben (Csúzán, Kórógyon és Laskón) az idén többen iratkoztak be, mint az előző években. Dályhegyen viszont megszűnt a magyar alsó tagozat. Szeptember 20. Vajdasági horvát kisebbségi vezetők szerint a hivatalos Budapest szervezettebben

törődik a vajdasági magyarsággal, mint Zágráb az ott élő horvát kisebbséggel. E véleményüket többnapos látogatásuk alkalmából Zágrábban fejtették ki a horvát vezetésnek, amelynek során Stipe Mesic köztársasági elnökkel, Ivica Račan miniszterelnökkel és Tonino Picula külügyminiszterrel tárgyaltak. A 200 ezerre becsült vajdasági horvát kisebbség szervezeteit és intézményeit összefogó szövetség vezetői kiemelték: rendkívül jónak tartják az együttműködést a szerbiai tartományban a magyar és a horvát kisebbségek között. Szeptember 28. Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke hivatalos horvátországi látogatása alkalmából a zágrábi magyar követségen találkozott a magyar kulturális szervezetek képviselőinek, valamint a tudománnyal és művészetekkel foglalkozó jeles személyek egy csoportjával. Az MTA elnöke, miután meghallgatta a magyar tudományos élet rangos személyiségeinek beszámolóját,

összefoglalójában rámutatott, hogy megítélése szerint túlságosan sok magyar szervezet létezik Horvátországban, ami kommunikációs problémákat okoz. Szükség van egy optimális működési struktúra kialakítására, és a szervezetet oda kell vinni, ahol az emberek vannak. Egyetértett egy Kulturális Központ létrehozásának a legmagasabb kormányzati szinten már jóváhagyott tervével, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy egy ezen túlmenően létrehozott Tudományos Intézet csak a szervezetek számát növelné. A tudományos élet koordinálását, nyomon követését egy akadémiai státusz létrehozásával is meg lehet oldani. Valós probléma - mutatott rá az MTA elnöke -, hogy a magyarság szempontjából fontos intézmények Horvátországban nem léteznek, amiből kiszolgáltatottság származik. Ezután Glatz Ferenc a Zágrábi Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Tanszékén tett látogatást, és nagyra értékelte a tanszék néhány éve

megkezdett munkáját. Október 8. A vörösmarti református egyházközség hálaadó istentiszteletet tartott annak jegyében, hogy elkészült a templom belső felújítása, amelynek költségeit svájci reformátusok adományából fedezték. A hálaadó istentiszteleten a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház valamennyi gyülekezetének képviselői jelen voltak. Október 18-19. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztése, a gazdasági együttműködés bővítése, az euro-atlanti integrációs folyamatok, a kisebbségek helyzete és a jugoszláviai politikai folyamatok jelenlegi szakasza volt a fő témája Mádl Ferenc magyar és Stipe Mesic horvát köztársasági elnök budapesti megbeszélésének. Kiemelt figyelmet kapott a Rijeka-ZágrábBudapest autópálya építése A horvát köztársasági elnök javasolta, hogy a magyar vállalatok kapcsolódjanak be a horvátországi privatizációba. Mádl Ferenc utalt arra, hogy bár elkészült a magyar-horvát

szabadkereskedelmi egyezmény tervezete, a mezőgazdasági áruk körüli gondok miatt még mindig nem írható alá. Október 31. A felújított kopácsi református templomban megemlékeztek a reformáció világnapjáról. A központi ünnepségen Dobos Ágoston budapesti és Bereczky Ildikó harkányi lelkipásztorok jelenlétében K. Kettős János baranyai szuperintendens hirdetett igét Ebből az alkalomból leplezték le a kopácsi Narancsik lelkészházaspár emléktábláját is. November 9. A horvát országgyűlés alsóháza 106 szavazattal 35 ellenében meghozta az ország új alkotmányát, és ezzel megvalósította a januári választásokat követően hatalomra került hatpárti koalíció egyik legfontosabb ígéretét, az áttérést a Tudjman-korszak félelnöki rendszeréről a parlamentire. Elemzők a demokrácia diadalának tekintik az új alkotmány elfogadását. Az alaptörvény egyik legfontosabb eleme, hogy megerősítette a helyi önkormányzatok

működését, amelyek Stjepan Ivaniševic igazságügy-miniszter szerint véderőt képeznek a politikai hatalom összpontosítása ellen, és lehetővé teszik, hogy a gondokat és a feladatokat közvetlenül helyi szinten oldják meg. Hozzátette, Horvátországnak semmi szüksége sincs az eddig központosított közigazgatásra. Szántó Tibor parlamenti képviselő megítélése szerint a horvátországi magyarság számára "a legfontosabb, hogy végre érvényesül a kisebbségi pozitív diszkrimináció. Nincs akadálya többé, hogy a választási törvényben, az általános szavazati jog mellett külön jogot kapjunk kisebbségi képviselők megválasztására. Nem fogadták el azonban azt a javaslatot, hogy az országban élő nemzeti kisebbségeket felsoroló szövegrészbe bevegyék a bosnyákokat, a szlovénokat és a cigányokat is." Sikerült továbbá beépíteni az alkotmányba, hogy a kisebbségi gondokat ne csak törvények - mint amilyen az

oktatási vagy a kisebbségi nyelvhasználati törvény - hanem kisebbségvédelmi alkotmánytörvény is rendezze, amelyben a magyarországi példa nyomán helyet kaphatnak majd a kisebbségi önkormányzatok is. A kisebbségvédelmi alkotmánytörvényről hamarosan megkezdődik a parlamenti vita. November 19. A pélmonostori katolikus templomban ökumenikus istentiszteleten emlékeztek meg a magyar államiság ezeréves, illetve a kereszténység kétezredik évfordulójáról. Az istentiszteleten megjelent Mayer Mihály pécsi megyéspüspök, Marin Srakic djakovói megyés püspök és Láng Endre, a Horvátországi Református Keresztyén Egyház püspöke is. November 24. Szentlászlón a falu szerbek által történt elpusztításának gyászos évfordulóján a Horvátország függetlenségéért elesett harcosokra emlékeztek. A parkban emléktáblát lepleztek le, amelynél Eszék-Baranya megye, Eszék város, Szentlászló, valamint az illetékes minisztérium képviselői

helyezték el koszorúikat. A falu védelmében 1991-ben 38-an estek el, 10 harcost és civilt pedig még mindig az eltűntek listáján tartanak nyilván. 2001 Január eleje A horvát köztársasági elnök újévi fogadáson találkozott az egyházak vezetőivel. A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház képviseletében K. Kettős János szuperintendens jelent meg Zágrábban, aki elmondta: a fogadáson részt vettek a római katolikus egyházak püspökei, a szerb ortodox egyház, a muzulmán és a zsidó hitközség képviselői, valamint az evangélikus és a baptista egyház vezetői. "Szót váltottam majdnem mindegyik egyház képviselőjével és az elnök úrral is. A véle való ismeretségem korábbra nyúlik vissza, 1991-92-re. Abban az időben ő volt az első olyan horvát politikus, aki meglátogatta a Magyarországon menedéket talált horvát állampolgárokat. Erre azt útra én kalauzoltam el Mesić urat, aki akkor a horvát országgyűlés

elnöke volt. Hiszem, hogy ez a zágrábi találkozás jótékony hatással lesz a horvátországi magyar reformátusok helyzetére. Bár csak protokoll-beszélgetések folytak, én úgy érzem, hogy rokonszenv övezi a horvátországi magyar reformátusokat" nyilatkozta a fogadás után az Új Magyar Képes Újságban K. Kettős János. Február 5. Jakab Sándort saját kérésére Budapesten fogadta dr Boros Imre, a PHAREprogramokat koordináló tárca nélküli miniszter A baráti hangú megbeszélésen a miniszter értékes tájékoztatást adott a PHARE-programokkal kapcsolatos lehetőségekről, hiszen véleménye szerint - Horvátország hamarosan el fogja nyerni a programokban való részvétel lehetőségét, élhet a támogatással. Boros Imre készségesnek bizonyult arra is, hogy a horvátországi magyarság támogatásával Horvátországot is bevonja az előkészületekbe, és segítse a felkészülésben. A támogatás igénylése és a programok elkészítése

ugyanis komoly szakmai tudást és nagy hozzáértést igényel. A megbeszélés során a szakemberek felkészítésének lehetősége is felmerült. Február 15. Horvátországban csökken a kisebbségi szervezetek támogatásra szánt összeg nyilatkozta az Új Magyar Képes Újságnak Ádám Jenő, a zágrábi kisebbségi hivatal mellett működő tanácsadó testület egyetlen magyar tagja. Az eddigi 24 millió kúna helyett az idén csak 18 milliót lehet szétosztani. "Ami a magyar szervezeteket és kiadóvállalatunkat, a HunCrot illeti, el kell mondani, Jakab Sándor volt parlamenti képviselő annak idején kiharcolta, hogy a mindenkori támogatás 11 %-ával ők rendelkezhessenek. Ebben az esztendőben 1.960000 kúna jár a magyarságnak, amit sikerült 2 millióra kikerekíteni Ebből 1.640000 a HMDK alap- és tagszervezeteié, illetve a HunCro kiadóé, 360000 kúna pedig a Magyar Egyesületek Szövetségét alkotó művelődési egyesületeké lesz. A HMDK és

tagszervezetei 2000. évi elszámolását a kisebbségi hivatal elfogadta, a MESZ-től azonban még nem érkezett meg a pénzügyi kimutatás. A hivatalvezető Mila Šimic asszony elismerően szólt a Horvát-Magyar Kisebbségi Vegyes Bizottság munkájáról, jó példaként állítva azt a jelen lévő többi kisebbség képviselői elé." Február 17. A szlavóniai, Eszék-közeli Haraszti falu Dózsa György nevét viselő kultúregyesülete tisztújító közgyűlést tartott, amelyen megünnepelte harmincéves szünet utáni újraindulásának első évfordulóját. Tisztújító közgyűlést tartottak az eszék-rétfalusi Népkör Magyar Kultúregyesületben is. Az elmúlt időszak munkájáról elhangzott beszámolók arról tanúskodnak, hogy az egyesület jól működik, hiszen számos, igen sikeres rendezvényt tudhatnak maguk mögött: a hagyományos bálokat, a "Magyar Nap Eszéken" című rendezvényt, a magyar és horvát nemzeti ünnepek alkalmából

szervezett alkalmi műsorokat, a kézimunkákat és a régi használati tárgyakat bemutató kiállítást, valamint az ötven év kihagyás után 2000-ben áldozócsütörtökön megtartott búcsút, amit különösen nagy eredménynek tartanak. Február 18. Zágrábban megtartotta évi közgyűlését Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ottani tagszervezete. A közgyűlés döntése alapján nevet változtatott, és a továbbiakban Magyarok IV. Béla Érdekvédelmi Közössége néven fog tevékenykedni Az új szervezet - megtartva jogi alanyiságát - társult a Magyar Egyesületek Szövetségéhez, fenntartva azt a jogát, hogy bármikor más szervezethez vagy szervezetekhez társuljon, illetve kilépjen az adott társulási formából. Március 12. A horvát Liberális Párt és a HMDK közös sajtótájékoztatón jelentette be együttműködési szándékát a küszöbönálló helyhatósági választásokon. Ezen a tájékoztatón Zlatko Kramarič

pártelnök, Eszék polgármestere, a HMDK részéről pedig Jakab Sándor alelnök, Kucsera Bandi országos titkár és Szántó Tibor elnökségi tag, parlamenti képviselő vett részt. Jakab Sándor ennek kapcsán elmondta: "1997 után immár másodszor működünk együtt helyhatósági választásokon. Ez az együttműködés Zlatko Kramarič úrral - úgy is, mint Eszék polgármesterével, és úgy is, mint az ország egyik ismert és jeles politikusával - már jóval korábban kezdődött, hiszen az agresszió éveiben már együttműködtünk azokon a területeken, ahol ez szükséges és lehetséges volt. A mostani együttműködés konkrétabb és határozottabb az eddiginél, és a következőkre vonatkozik: a Liberális Párt megyei listáján az általunk megnevezett magyar jelölt olyan megtisztelő helyet kap - a másodikat -, amely már az 5 %-os választási küszöb elérése esetén is garantálja bejutását a megyei közgyűlésbe. Az LS viszont felhívja a

választói, szimpatizánsai figyelmét arra - nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül -, hogy azokban a járásokban, ahol a Liberális Pártnak nincs saját listája, de a HMDK-nak van, mindenképpen a HMDK-listára szavazzanak. () Én hiszem, hogy mi, horvátországi magyarok Zlatko Kramarič elnök úrnak és pártjának nyugodt lélekkel szavazhatunk bizalmat." Március 15. A magyar forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett ünnepségre a csúzai Jókai Mór művelődési otthonban került sor. A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége által szervezett megemlékezés Ács Gedeon, Kossuth lelkésze síremlékének megkoszorúzásával kezdődött, ahol K. Kettős János református lelkész mondott emlékbeszédet. Ezt követően a művelődési ház falán elhelyezett Kossuth-dombormű megkoszorúzására került sor, ahol a nagy forradalmár érdemeit Pasza Árpád, a HMDK elnöke méltatta, majd ünnepélyesen átadták

rendeltetésének a magyar kormány anyagi támogatásával felújított művelődési otthont, amit Dékány Zsuzsanna, a helyi művelődési egyesület elnöke köszönt meg. Az ünnepi műsor bevezetőjeként Csóti György zágrábi magyar nagykövet mondott ünnepi beszédet, amelyben idézte Kossuthnak a horvát-magyar együttélés jelentőségére vonatkozó gondolatát. Az ünnepségen megjelent Szántó Tibor, a horvátországi magyarság parlamenti képviselője is. Április 1. Horvátországban megkezdődött a népszámlálás Ennek kapcsán emlékezteti Tausz Imre a horvátországi magyarságot: amíg 1961-ben Baranyában 15.303 magyar élt, addig 1991-ben csak 8.956-an vallották magukat magyarnak 1991-ben a magyarság lélekszáma országos szinten még meghaladta a húszezret. "Hányan maradtunk 2001-ben? Oda kell figyelni főként nekünk, kisebbségeknek! Nagyon fontos, hogy a népszámláláskor magyarnak valljuk magunkat. Ha gyávaságból, vagy

megalkuvásból megtagadjuk nemzeti hovatartozásunkat, hamarosan nem lesznek iskoláink, intézményeink, és kihal az anyanyelvünk is. Legyünk tehát éberek, s ne feledjük a költő üzenetét, amely arra figyelmeztet, mit bíztak ránk a századok." Április 20. Az Új Magyar Képes Újság tudósítása szerint Brüsszelben a volt Jugoszláv utódállamok megegyeztek abban, hogy a Nemzetközi Valutaalap egy már korábban alkalmazott kulcsa alapján részesüljenek a bázeli bankban őrzött délszláv arany-, értékpapírés devizatartalék-fedezetből, továbbá, hogy a volt állam külföldi adósságait is magukra vállalják. Ez nagymértékben annak is köszönhető, hogy a maradék Jugoszláviában történt politikai fordulat óta Belgrád feladta addigi álláspontját, miszerint a JSZK az 1991-ben széthullott JSZSZK egyedüli jogutódja és örököse. A megállapodás szerint Horvátország 118 millió dollár értékű aranyhoz és devizához, valamint

további 14 millió dollárnyi részvényhez és osztalékhoz, összesen 132 millió dollárhoz jut. Ez ugyan elenyésző a pillanatnyilag 3 milliárd 400 millió dolláros horvát devizatartalékhoz viszonyítva, viszont fedezni lehet a bankok külföldi adósság-rendezéséhez szükséges esetleges hiteligényeket. Május 3. Az eszéki Magyar Oktatási és Művelődési Központba látogattak a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának szociológia-, szociálpolitika- és szociálismunkás-szakos hallgatói, de voltak közöttük néprajzosok és történészek is. Látogatásuk célja az volt, hogy megismerkedjenek az eszéki magyar központtal, annak tevékenységével, és hogy tájékozódjanak a horvátországi magyarság helyzetéről. Miután Kucsera Bandi, az intézmény igazgatója körbevezette a vendégeket a MOMK helyiségeiben, és röviden ismertette annak tevékenységét, Jakab Sándor parlamenti képviselőhelyettes, a HMDK alelnöke tájékoztatást

adott a horvátországi magyar kisebbség helyzetéről. Május 9. Az eszéki Magyar Oktatási és Művelődési Központban megtartotta alakuló közgyűlését a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma. A közgyűlésen a pélmonostori középiskola, a MOMK, a laskói, az újgráci és a dárdai iskola tanárai vettek részt. A megjelentek köszöntését követően Keresztes Árpád a Fórum megalakulásának szükségességéről beszélt, majd ismertették a szervezet alapszabályát, s megegyeztek abban, hogy a HMPF székhelye a MOMK-ban lesz. Elnökének Keresztes Árpádot, alelnöknek Csapó Nándort, titkárnak Kovečević Annát választották, valamint még öt tagot: Szőlősi Istvánt, Oros Károlyt, Kun Jolánkát (az óvodák képviseletében), Kucsera Bandit és Varga Ernát. Létrehozták a Fórum albizottságait is. Június 7. Vörösmarton megtartották a Horvátországi Magyar Vállalkozók Szövetségének alakuló közgyűlését. Az ülést Becskei László,

a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ Gazdasági Tanácsának elnöke vezette. A házigazda ifj Gerstmájer Mihály volt, aki - Vörösmartról lévén szó - természetesen a szőlészettel és a borászattal foglalkozott. A Szövetség fő feladata mindenképpen az érdekképviselet lesz, de rendszeres összejövetelek keretében egymás megismerése, segítése és támogatása is. Az eszéki Magyar Oktatási és Művelődési Központ részéről Jankovics Róbert tájékoztatta a résztvevőket az igazgató által korábban felkínált számítógépes adatbázis létrehozásáról és lehetőségeiről. A jegyzékben eddig huszonketten szerepelnek, az adatlapot viszont a vállalkozók korábbi találkozójára alapozva hatvan példányban készítették el, és azokat kitöltve várják vissza a központba. Statútum hiányában csak öttagú munkabizottságot neveztek ki Becskei László, Kecel István, Kettős Imre, Szöllősi János és Tóth Attila

személyében, szem előtt tartva, hogy minden szakterület képviselve legyen. Június 9-10. Immár másodszor rendezték meg Eszéken a Magyar Oktatási és Művelődési Központban a Tavaszi Magyar Kultúrnapokat. A szemle a központ három osztálytermében amatőr baranyai festők - Árpási Lenke és József, Jáger János, Petrik László, Tórizs Gizella és Egyed Árpád bellyei szobrász műveiből, valamint a pélmonostori Katolikus Nőegylet kegytárgy-gyűjteményéből összeállított kiállítások megnyitójával kezdődött, majd a horvátországi magyar kórusok - Újbezdán, Pélmonostor, az eszék-rétfalusi Népkör bemutatkozására került sor. A műsort az eszéki zeneiskola magyar növendékeinek színvonalas előadása tette színesebbé. A második napon tizenhárom szlavóniai és baranyai tánccsoport fellépését láthatta a nagyszámú közönség. Június 21. A sikeres helyhatósági választásokat követően megalakult a Bellyei járás

önkormányzata, amelynek Kucsera Bandi lett az elnöke. A győztes független magyar lista (HMDK) vezetője és társai már a választások előtt megállapodásra jutottak a Horvát Parasztpárttal, a Horvát Néppárttal, a Horvát Szociálliberális Párttal és a Szociáldemokrata Párttal a választások utáni koalíciós együttműködésről., s jelenleg a tizenöt tanácstagból álló testületben nyolc taggal rendelkeznek. Megválasztását követően Kucsera Bandi bejelentette, hogy az elöljáróságnak a jövőben a tanáccsal összhangban kell dolgoznia, nem pedig úgy, ahogyan az elmúlt években tapasztalható volt. Közben megtartották a hercegszőlősi járási tanács alakuló ülését is. Az önkormányzati választásokon leadott szavazatokkal a magyar nemzetiségű választópolgárok - akiknek túlnyomó többsége Vörösmarton, Csúzán és Sepsén él - négy képviselőt juttatott a járási tanácsba, kettőt a Keresztes Árpád által vezetett

listáról, egyet a Kollár-féle listáról, egy személyt pedig az SDP listájáról (a listavezető Sója Dénest). A dolgok rendje szerint a négy magyar nemzetiségű tanácstag közül vezető tisztségbe a két képviselőt adó listáról kellett valakinek kerülnie. A koalíciós partnerek ennek megfelelően a Keresztes-féle (HMDK) listáról bekerült Szűcs Jolánt, Csúza polgármesterét javasolták, Sója Dénes vele szemben Petar Šmrčković szerb képviselőt támogatta. A végszavazást követően a horvát blokk támogatta magyar képviselő 7:6 arányban alul maradt, így az 1991 és 1997 közötti események után legmagyarabb járás élére szerb nemzetiségű tanácsrag került. Június 28. Makarskában nagy részvéttel temették el a 62 éves korában, hosszú, súlyos betegség után elhunyt Holti Mária írónőt. Koporsójánál Mikelics Margit, a HMDK SplitDalmát Megyei Egyesületének elnöke mondott magyar nyelvű méltatást és búcsúztatót Holti

Mária "Mondd el búval és örömmel" címmel 2000-ben, Pécsett megjelent utolsó kötetének hátlapján olvasható, amit az Irodalmi Lexikon is jegyez róla. A magyarországi születésű írónő öt éven át Budapesten dolgozott kiadói szerkesztőként. 1967-ben az akkori Jugoszláviába települt át. Egy évig Újvidéken a Képes Ifjúságnál volt újságíró Kötetei az újvidéki Forum kiadónál jelentek meg, elbeszélései, novellái pedig gyakran láttak napvilágot az anyaországi folyóiratokban is. Újvidéken megjelent könyvei: "Farkasok és galambok" (1970), "Sodortatva" (1974), "Bordásfal" (1976), "Égi fuvarok" (1980), "Csak kő" (1981), "Ezer zizzenés" (1987). Utolsó írásaiban Dalmáciában élő magyar íróként vallott arról, hogyan élte át a rá szinte egyáltalán nem tartozó, ám őt mégis sújtó konfliktust, a véres horvát-szerb háborút. Több ezer kötetes

könyvtárát a spliti és a környékbeli magyarok egyesületének adományozta. A háborús években írt több száz szonettjéről egyéni hangvételük miatt úgy rendelkezett, hogy azok csak a halála után jelentethetők meg. Július 14. Dályhegyen nagy részvét mellett temették el a kilencvenes évek elején a szerb szabadcsapatok által kegyetlenül legyilkolt, s nemrégiben azonosított újabb magyar áldozatokat: Pap Juliannát, fiát, Pap Ferencet, Rakin Natáliát és Szénási Máriát. A teljesen kiirtott Pap család tagjai is végső nyugalomra leltek. A drávaszögi magyar mártírokat a helybeliek nevében Horvát István tanító, a horvátországi magyarok nevében pedig Jakab Sándor, Eszék-Baranya Megye Közgyűlése Emberjogi és Kisebbségi Bizottságának elnöke, helyettes parlamenti képviselő búcsúztatta. Július 29. A Svájcban élő Pataki Ferenc és Pataki Cservenyák Zsuzsanna önfeláldozó hozzájárulásának köszönhetően előkelő

egyházi és világi méltóságok jelenlétében hálaadó istentisztelet keretében átadták a felújított vörösmarti templomot. A vörösmarti egyházközség jelenlegi temploma a gyülekezet történetében a harmadik templom. Rácz Pál lelkipásztor és Mészár István gondnok idejében, 1866. január 7-én született meg a határozat a templom építésére, alapjait még ugyanabban az évben lerakták. Az építést Gfeller Károly zombori kőműves mester vállalta. Az 1866 augusztus 28-án aláírt szerződés értelmében a munkálatokat öt év alatt el kellett végezni. A helység lakossága is segített Az egyház kötelessége volt a vizet, meszet, téglát szállítani. A tégla kiégetéséhez is a lakosság adta össze a fát. 1867-ben a templomépítés jó ütemben haladt, a falak az ablakmagasságig értek 1868ban gondok merültek fel, így a munkát csak 1869-ben folytathatták Az első istentiszteletet az új templomban 1871. október 29-én tartották

Augusztus 23. Baranyában a pélmonostori munkaközvetítő hivatal adatai szerint 6397 munkanélkülit tartanak számon. Ez ugyan a januári 6800 főhöz képest csökkenést jelent, de csupán a mezőgazdaságban adódó időszakos munkának köszönhető; októberben, novemberben újra növekedni fog a munkanélküliek száma. 20-30 embert sikerült elhelyezni a tengerparton és németországi vállalkozók is keresnek mezőgazdasági munkásokat. A szakképesítés tekintetében a munkanélküliek összetétele a következőképpen alakult: alacsony szakképesítéssel 2.880-an, betanított munkásként 1897-en, középfokú végzettséggel 1383an, főiskolai végzettséggel 136-an, egyetemi végzettséggel pedig 101-en várnak munkára A munkanélküliek 51 %-a nő, ami megközelíti az 56 %-os országos átlagot. 1830 azoknak a fiataloknak a száma, akik még nem voltak munkaviszonyban. Segélyre 943-an jogosultak, ennek összege a szakképzettségtől függően 709 és 900 kúna

között mozog. Ebben a pillanatban kizárólag nőknek tudnak munkát biztosítani, Pélmonostoron az olasz Taliján cég keres munkásokat. Nemzetiségi megoszlás tekintetében nem vezetnek nyilvántartást, de nyilvánvaló, hogy a baranyai magyarság osztozik a többi nemzetiség sorsában. Augusztus 26. A dályhegyi Petőfi Sándor Kultúregyesület húszévi "szünet" után ismét megrendezte az egykor hagyományos, évente megtartott folklórszemlét. Az ünnepséget összekötötték a Szent István-napi megemlékezéssel. A rendezvény a tánccsoportok felvonulásával kezdődött; végigtáncolták a település főutcáját. A műsort az Alfalusi Vegyeskar (Laskó, Kopács) nyitotta meg a himnuszokkal, majd Hugyik Imre, az egyesület elnöke és Horvát István, az egyesület titkára köszöntötte az egybegyűlteket. Ezt követően Jakab Sándor, a HMDK alelnöke, a megyei közgyűlés képviselője és dr. Szántó Tibor parlamenti képviselő szólt a

megjelentekhez. A helybeli György Attila Szent István király életművét méltatta. A vörösmarti Bisztricán Lilla Csiki Sándor "Imádkozz értünk István király" című versét adta elő, majd bemutatkoztak a dályhegyi, a csákovci, a vörösmarti, a pélmonostori és a csúzai tánccsoportok. Szeptember 9. Varga Géza - aki a Bácskában, Óbecsén született - katolikus prelátus türelmes, segítő, szolgálatkész alakját minden baranyai és szlavóniai magyar faluban ismerik. Hatvan éve teljesít szolgálatot és látogatja rendületlenül híveit ezekben a falvakban. A jubileum alkalmából a vörösmarti egyházközség vezetősége rendezett szép ünnepséget a gyémántmisés prelátusnak. A katolikus templomban megtartott szentmise kezdetén virágcsokrokkal és versekkel köszöntötték Varga atyát a kisiskolások, az ifjúság képviselői, a helybeliek és más helységből érkezők. A református egyház csúzai és vörösmarti képviselői

is a jelenlétükkel fejezték ki tiszteletüket. Pardon Djurica helyi plébános külön köszönetet mondott Varga atyának a példamutatásért, azért az összetartást sugárzó erőért, amelyet az idős lelkipásztor megtestesít. A Budapestről érkezett városmajori Jézus Szíve Plébánia fiataljai énekükkel járultak hozzá a neves évfordulóhoz. Szeptember "Miért csökken évről évre a horvátországi magyarság lélekszáma; derűsebb korszakainkban hányan lehettünk; megélt-e népcsoportunk a múltban hasonló mértékű fogyatkozást, vagy a mi nemzedékünk a csúcstartó, megállíthatók-e a mai baljós kimenetelű demográfiai folyamatok? Olyan kérdések, amelyeket ha nem is teszünk fel naponta, de valahol mélyen minden horvátországi magyarban ott lappang." E sorshelyzet megfogalmazásával kezdődik a Horvátországi Magyarság című lapban az a beszélgetés, amelyet Kedves Tibor folytatott Bognár Antallal "A horvátországi

magyarság demográfiai fejlődése a legrégibb időktől máig" címmel a közeljövőben megjelenő kötete kapcsán. A mintegy 200 oldalas tanulmány méltán tarthat igényt a horvátországi magyarság széles körű érdeklődésére. Minden jel arra mutat, hogy a közösség egy átfogó alapművel lesz gazdagabb, amely nemcsak a magyarságkutatók munkáját segíti, hanem megtalálja helyét a horvátországi magyar családok otthoni könyvgyűjteményében is. Bognár Antal geomorfológus ugyan, de az elmúlt évek során számos demográfiai tanulmánya látott napvilágot. "A horvátországi magyarság demográfiai fejlődése az utóbbi másfél évszázadban" című tanulmány 1995-ben látott napvilágot, a "Dél-Baranya népességének és etnikai összetételének változása" című írása a Magyar Földrajzi Társaság közleményeiben jelent meg, "A magyarság helyzete a Vajdaságban 1918 után" pedig Horvátországban horvát

és angol nyelven került az olvasók kezébe. Bognár Antal 1987-ben a Magyar Földrajzi Társaság tiszteletbeli tagja lett, 1998-ban külső tagjai sorába választotta a Magyar Tudományos Akadémia. Ő az MTA első és máig egyetlen horvátországi tagja. Október 4. A horvát Szábor nem hagyta jóvá a szlovén-horvát határról szóló megegyezést Az éles pártközi vita következtében a napirendet a parlamentben elnapolták. Horvát források szerint az sem kizárt, hogy a parlament jóváhagyja a szárazföldi határt, míg a tengeri határ meghatározására nemzetközi bíróság beavatkozását kéri. Az illetékes bizottságnak előbb döntenie kell arról, hogy határmódosításról vagy új határról van szó, ez utóbbi esetén ugyanis 76, a módosítás esetében pedig 101 szavazatra van szükség a parlamentben. A vita a koalíció megmaradását nem veszélyezteti, de Ivica Račan kormányfő nagy politikai kudarcát jelenti. Račan kifejtette: a két ország

viszonyának javítása érdekében nemzetközi bíróság bevonását próbálja meg elérni a Száborban. A szlovén-horvát határ "rendezésekor" a szlovén oldalon jelentős területet veszített két - magyarok által is lakott - falu, Kót és Gyertyános. Kót falu közigazgatási területéből 40, Gyertyánoséból pedig 60 hektár került Horvátországhoz. Ezzel gyakorlatilag megszűnt a szlovéniai Muravidék kapcsolata a Murával. Október első napjai A Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány szervezésében mintegy ötvenfős csoport érkezett Magyarországról, hogy immár negyedik alkalommal koszorúzzák meg Rijeka - az egykori Fiume - térségében a régió fejlődéséért sokat tett személyek emlékhelyeit: az Opatija (Abbázia) melletti Voloskóban gróf Andrássy Gyula, Rijekában pedig Baross Gábor és Pfaff Ferenc emléktábláját. A koszorúzásokon részt vett Róth Sándor, a HMDK Tengermelléki és Fennsíki Megyei

Egyesületének elnöke és Ključariček úr, Magyarország rijekai tiszteletbeli konzulja is. Az egyik közeli fogadalmi és búcsújáró templomban Dukai Zoltán ferences atya fogadta a népes küldöttséget. Október vége Tíz év szünet után ismét megnyitotta kapuit a kopácsi könyvtár. Az olvasni szerető gyermekeket és felnőtteket Pajrok Margit könyvtáros fogadta. "Az 1991-ben kitört háború előtt is én vezettem a könyvtárat, de azt az épületet sajnos lerombolták, a könyvek nagy részét pedig tüzelőnek használták a katonák" mondta újságírói kérdésre a könyvtárosnő. "A szomszédok amennyit tudtak, megmentettek a könyvtár gyűjteményéből, e töredéknek azután az óvoda épülete adott otthont. A könyvtár jelenleg a helyi kultúregyesület és a HMDK helyi alapszervezetének támogatásával a Kultúrotthon egyik felújított emeleti termében működik. Heti két alkalommal, kedden és pénteken délután áll az

olvasni vágyók rendelkezésére. A jelenlegi könyvállományt a megmentett könyvekből, valamint jelentős mértékben a Duna Televízió könyvadományából állítottuk össze. Körülbelül 2300 könyv, régi tudományos és történeti hetilapok, videokazetták és hanglemezek kölcsönözhetők. A könyvtárba járás a kisiskolások soraiban a legnépszerűbb. A Kultúregyesület egy videó- és egy tévékészüléket is megpályázott az Illyés Közalapítványnál, ezeket meg is kaptuk." November 22. A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház felvételi előkészítő tanfolyamot hirdet mindazoknak a horvátországi református fiataloknak és idősebbeknek, akik elhivatottságot éreznek magukban arra, hogy valamelyik magyarországi egyetem hittudományi karán református teológiát vagy a református tanítóképző főiskolán pedagógiát tanuljanak, és a későbbiekben mint református lelkipásztorok, hitoktatók, illetve mint tanítók

teljesítsenek szolgálatot és dolgozzanak. Az előkészítő tanfolyam után sikeres felvételi vizsgát tett hallgatókat a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház egyetemi vagy főiskolai tanulmányuk ideje alatt tanulmányi, illetve szociális ösztöndíjban részesíti. November 22. "Tájtörténeti források a Duna és a Dráva védett területeiről" címmel nyílt meg Pécsett, a Természettudományi Kiállítás épületében a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, a Kopácsi-rét Természetvédelmi Park, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Baranya Megyei Levéltár közös kiállítása. A kiállítást prof Zvonimir Marić, Horvátország főkonzulja és Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató nyitotta meg. A kiállításon Izabella főhercegnő 100 éve készült, kordokumentum-értékű fotói, valamint 100200 éves, kézzel rajzolt térképek másolatai láthatók. Izabella főhercegnő Albrecht főherceg, a bellyei uradalom

tulajdonosának hitvese, a Drávaszög első néprajzilag és tájtörténetileg értékelhető fotóinak készítője. A XIX-XX század fordulóján készült fényképek betekintést nyújtanak a Bellyei Uradalom életébe. Bemutatják az akkori tájat, az ott élő emberek életét, viseletét, valamint a főhercegi pár családjának mindennapjait. A szervezők a kiállítás anyagát Horvátországban is szeretnék bemutatni. December 16. A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége megtartotta éves közgyűlését. A szervezet közép- és hosszú távú tervei - egyebek között - az oktatásra, a közművelődésre, a gazdasági életre és a tömegtájékoztatásra vonatkoznak. Az utóbbival kapcsolatban rámutattak az elektronikus média fontosságára, elsősorban az eszéki rádió magyar műsora megfelelő színvonalra történő emelésének, a magyar nyelvű televíziózás visszaállításának jelentőségére. A közművelődés és az oktatás terén

fontosnak tartják az eszéki Magyar Oktatási és Művelődési Központ teljes vertikumú működtetését, valamint a vörösmartí általános iskola egykori híréhez és rangjához méltó működésének biztosítását. A gazdasági élet vonatkozásában a magyarság aktív bevonását szorgalmazzák az e téren tervezett, illetve megkötött horvát-magyar egyezmények előkészítésébe és végrehajtásába. Az elfogadott határozatok többek között a meglévő és az új bizottságok működésével, illetve létrehozásával "bízták meg" az elnökséget. Az alapszabály módosítása után a tizenöt tagú elnökség - öt új tagja van - megválasztására került sor. Közülük nyolcan drávaszögiek, négyen a szlavóniai, hárman pedig a tengermelléki régiót képviseli. A HMDK új elnöksége ismét Pasza Árpádot választotta a közösség elnökévé. Az ügyvezető elnöki posztra (új tisztség a módosított alapszabály értelmében) Jakab

Sándort, alelnöknek pedig dr. Róth Sándort és Szőlősi Istvánt választották. December vége Carla Del Ponte főügyész asszony feljelentette Horvátországot a Biztonsági Tanácsnál Ante Gotovina ügyében. A horvátországi magyarságot is érinti, hogy elmaradt a kisebbségek jogait rendező törvény elfogadása, ami miatt rosszallását fejezte ki az Európa Tanács, és a szomszédsági politikával sem lehet - Magyarország kivételével - elégedett a kormány. A nemzetközi közösség Horvátországot továbbra is a "kérdéses demokráciák" csoportjába sorolja, ezért tartotta fontosnak az OSCE mandátumának meghosszabbítását. Ez a szervezet már többször kifogásait hangoztatta a (szerb) menekültek visszatérésével és vagyonuk rendezésével kapcsolatban. 2002 Január eleje 2001 decemberében és 2002 januárjában a munkanélküliek száma Baranyában megdöntött minden eddigi rekordot. Az aktív lakosság mintegy 70 százaléka

munkanélküli Az utolsó népszámlálás szerint Baranyának 40.000 lakosa van Ebből 7000 a nyugdíjas, és mindössze 5.500 a munkaviszonyban lévő A szociális hivatal 1700 munkaképes lakosnak fizet havi juttatást. A munkanélküliek között több mint 200 főiskolai és egyetemi végzettséggel rendelkező fiatal is van. Ezért a fiatalok közül sokan nem jönnek vissza Baranyába. Vannak olyan települések is, ahol elképesztő méreteket öltött az "elöregedés", alig van fiatal, és felére csökkent a lakosság száma. Január 7. Pasza Árpád, a horvátországi Ajánlótestület elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke, Kucsera Bandi országos titkár és Jankovics Róbert, az igényléseket fogadó iroda vezetője az eszéki magyar Központban a kedvezménytörvényről tájékoztatta a sajtó képviselőit. A tájékoztató elsősorban a kevésbé informált horvát tömegtájékoztatási

eszközök képviselőinek szólt, akik több kérdést tettek föl az iroda munkájával kapcsolatban. Ezzel egy időben az iroda megkezdte hivatalos működését is; minden a helyén van, és minden - a számítógépes rendszer is - működik, elsőként a Kárpátmedencében. Az első napon 27 kérőlapot töltöttek ki A tervek szerint a napokban szórólapokat juttatnak el a magyar településekre a még pontosabb tájékoztatás érdekében. Január 18. Sohasem hallottak még olyan tartalmas és meggyőző templomi méltatást Árpádházi Szent Margitról Szplitben, mint amilyent don Zdenko Bralić, a Szent Dujam (Duimus) katolikus egyházközség plébánosa mondott a mai szentmisén. A Szent Margit ünnepséget a HMDK Split-Dalmát Megyei Egyesülete és Ivo Staničić spliti magyar tiszteletbeli konzul közösen kezdeményezte. Január 25-26. Orbán Viktor magyar miniszterelnök horvátországi látogatásának második napját, január 26-át a horvátországi magyarok

körében töltötte. Délelőtt Eszéken megnyitotta a magyar főkonzulátust, és az épület új helyiségében átadta az első horvátországi magyar igazolványokat. Ezt követően az eszéki Magyar Oktatási és Művelődési Központban találkozott a HMDK szűkebb vezetőségével, a horvátországi magyar történelmi egyházak képviselőivel. A megbeszélésen szó volt a miniszterelnök előző napi, zágrábi tárgyalásairól, a magyarságot érintő kérdésekről, egyebek között a magyar újjáépítési támogatás folytatásáról, a kapcsolatok további elmélyítéséről, a horvát-magyar kisebbségvédelmi egyezmény megvalósulását kísérő horvát és magyar kormányfelvállalások gyakorlati megvalósításáról. Kórógyon a magyar miniszterelnök felavatta a szerb agresszió során elpusztított, és magyar kormánytámogatással felújított református templomot. Január 26. Eszéken Jakab Sándor, a HMDK és Melita Mihajlović, a Kopácsi

Természetvédelmi Park Közhasznú Intézmény öt pontos megállapodási egyezményt írt alá. A megállapodás lényege a második cikkelyben olvasható: "Együttműködnek a természetvédelmi park népszerűsítésében, a hagyományos foglalkozási ágak megőrzésében és gyakorlásában, a fenntartó idegenforgalom fejlesztésében, a helyi lakosság természetvédelemmel és a fenntartó gazdálkodással kapcsolatos ismereteinek folyamatos bővítésében, a Kopácsi-rét TPKI területén élő népek és nemzeti közösségek hagyományainak megőrzésében és fejlesztésében." Február 14. A batinai templom védőszentje Szent Bálint a szerelmesek és az epilepsziás betegek védőszentje. Ezen a napon magyar nyelvű szentmisét Beer Gergely kulai születésű lelkész cereblálta. A Bálint-napi misére már a háború (1991) előtt is rengetegen zarándokoltak Batinára a Bácskából és a baranyai falvakból, és az idén is szépszámú hívősereg

gyűlt össze. A horvát nyelvű misét Varga atya és tizenöt lelkész jelenlétében maga a szlavonbródi püspök mutatta be. Február 28. A Magyar Televízió "Határátkelő" című műsora januárban egy horvátországi magyarlakta település, Kopács könyvtárának állapotáról tudósított. A műsorban Pajrok Margit könyvtáros számolt be arról, hogy a délszláv háború alatt magyar nyelvű könyveik jelentős része megsemmisült. A Magyar Könyvklub vezetői, látva a riportot, úgy határoztak, hogy segítenek a könyvtárnak. Az idén tizedik születésnapját ünneplő könyvklub vezérigazgatója, Révai Gábor egy 500 könyvből álló ajándékcsomagot nyújtott át Cickai Csabának, a járási tanács elnökének, Jakab Sándornak, a megye emberi jogi és kisebbségi bizottsága elnökének, valamint Vindić Ljubo polgármesternek és természetesen a könyvtárosnak, Pajrok Margitnak. Március 10. A HMDK pélmonostori egyesületének

szervezésében a Népegyetem zsúfolásig megtelt kiállítótermében megnyílt "A Drávaszög a képeslapok tükrében" című kiállítás. A rendezvényt Magyar József eszéki főkonzul és Katona József, Mohács alpolgármestere is megtisztelte a jelenlétével, és eleget tett a meghívásnak Pasza Árpád, az országos szervezet elnöke, valamint dr. Szántó Tibor, a horvátországi magyarság parlamenti képviselője is Március 17. Helyhatósági választásokat tartottak a hercegszőlősi járásban A szavazatok összeszámlálását követően kiderült, hogy a hercegszőlősi járásban az önállóságukat visszanyert magyar falvakban Csúzán a Szűcs Jolán vezette független lista - a HMDK támogatásával - megszerezte mind az öt képviselői helyet. Sepsén a Rabi Ferenc vezette ugyancsak független lista (HMDK) az ötből két képviselői helyet szerzett. Elgondolkodtató viszont, hogy Vörösmarton a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége

egyetlen mandátumot sem szerzett. A hercegszőlősi járásban 1797 szavazásra jogosult személy közül mindössze 770-en adták le voksukat. Április 27-28. A kisebbségek helyzetének megoldási lehetőségeiről tartottak kétnapos tanácskozást Szlavónia fővárosban a Vlado Gotovac Intézet, Eszék városa és a Fridrich Neumann Alapítvány közös szervezésében. Amint az elhangzott, a téma jelentőségét az adja, hogy ez az egyik legfontosabb feltétele az európai integrációnak. A konferenciának több mint száz résztvevője volt, természetesen Horvátországból, valamint Bosznia-Hercegovinából, Jugoszláviából, Csehországból és Magyarországról, de jöttek előadók Svédországból, Németországból és Amerikából is. A rendezvényt Stipe Mesić köztársasági elnök nyitotta meg. A horvátországi magyarságot dr Szántó Tibor parlamenti képviselő, valamint Jakab Sándor, az Eszék-Baranya megyei közgyűlés tagja, a HMDK ügyvezető elnöke

képviselte. Május 6. A horvátországi Levéltári Hét keretében az eszéki Állami Levéltárban a pécsi székhelyű Baranya Megyei Levéltár igazgatója, dr. Ódor Imre és az eszéki Állami Levéltár igazgatója, Stjepan Sršan írt alá együttműködési megállapodást. A két intézmény közt fennálló másfél évtizedes kapcsolat évenként ismétlődő aktusa az aláírás, amelynek tavaly Pécs volt a helyszíne, az idén pedig Eszéken került rá sor. Az együttműködés már eddig is számos sikert hozott, de a legfontosabb eredménye, hogy elősegítette a történelmi Baranya megye múltjának feltárását. Emellett különböző szakmai továbbképzéseket szerveznek, amelyeken a két intézmény munkatársai tapasztalatokat cserélhetnek. Közös munkájuk például a színháztörténet-kutatás, vagy a civil egyesületek múltjának a feltárása. A manapság oly divatos családfa-kutatás terén is nagy előrelépést jelent az együttműködés, hiszen

eddig sokszor az országhatár jelentette a problémát az ilyen témájú kutatások esetében. Május 17. Az eszéki-rétfalusi Népkör Magyar Kultúregyesület székházában, a HorvátMagyar Társaság szervezésében került sor Tausz Imre "40 év népem szolgálatában" című könyvének bemutatójára. A kiadványban közel harminc pedagógust szólaltat meg a szerző "Kérdéseivel sikeresen elevenednek meg a horvátországi magyarság kiemelkedő pedagógusegyéniségei. Egy-egy élet megörökítésével elénk tárul a tény, milyen buzgó alázattal tevékenykedtek, vagy dolgoznak ma is lankadatlanul, hogy a kisebbségi lét ne önmaguk kicsinységét hangsúlyozza, hanem inkább gazdagabb, többszínű kultúrájuk által egyéniségük értékeit érezzék kiteljesedni a tanítványok. Ezek a nevelők megtanítják magyarságuk önerősítő hangsúlyozását úgy, hogy növelik művelődési szokásaik kialakításakor a merítési

lehetőségeket" írja dr. Újvári Lajos a könyv ajánlásában, aki dr Lábadi Károly mellett méltatta a könyvet. Május 30. A falu 750 éves fennállására tervezett ünnepségsorozat egyik rendezvényére került sor Csúzán, amelyen Baranya nemzetiségei mutatkoztak be dalaikkal és táncaikkal. Június 8. Pélmonostoron a Népegyetem nagytermében megtartották a Merki Ferenc Anyanyelvápoló szemlét. Ez volt az anyanyelvápolásban részesülő (horvát tannyelvű iskolákba járó, heti néhány órában magyar nyelvet, zenét, gyermekjátékokat tanuló) gyermekek első olyan szemléje, amelyet a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma (HMPF) szervezett. Június 17. Tíz év alatt több mint 25 százalékkal csökkent a horvátországi magyarok létszáma A horvát állami statisztikai hivatal által nyilvánosságra hozott adatok szerint a 2001. áprilisi népszámláláson 16.595 horvát állampolgár - az ország 4437460 fős lakosságának 0,37 százaléka

- vallotta magát magyarnak. Tíz évvel korábban, az 1991 évi népszámlálás adatai szerint ennél 25,77 százalékkal több magyar élt Horvátországban, összesen 22.355 fő A XX században a mai Horvátország területén 30-40 évenként feleződött, vagy ennél is jobban csökkent az itt élő magyarok létszáma. Az utolsó évtized ennél lényegesen nagyobb fokú csökkenésében kétségkívül nagy szerepet játszott a délszláv háború. Június 23. - július 2 Az idén közel tíz napig tartott Budapesten a Határon Túli Magyar Fiatalok Találkozója. Augusztus 8. "A napokban zajlott le a horvát Száborban az alkotmányerejű kisebbségvédelmi törvény első olvasatának vitája, amelynek során nem az domborodott ki, hogy a népszámlálási adatok alapján mennyire csökkent a kisebbségek létszáma az ország önállósága óta, meg hogy addig nyújtózkodhatunk, ameddig a többség által szabott takaró ér" írta szokásos vezércikkében

Bencze Lajos az Új Magyar Képes Újságban. "Mivel a törvény meghozatalához szükséges kétharmados szavazat-többséget, a 101 szavazatot a jelek szerint csak úgy érheti el a beszűkült kormányzó koalíció, ha engedményeket tesz az ellenzék felé, nem csoda, hogy a kisebbségek kapcsán politikai csereberét és a kisebbségek elleni keresztes hadjáratot is emlegettek. Olyan súlyos szavak is elhangzottak a kisebbségek részéről, mint a szegregáció, a diszkrimináció és a rasszizmus, és az a kijelentés, hogy a törvény jelenlegi változata semmiben sem különbözik a 2000. január 3-ai fordulat előtti kisebbségi nézetektől A többségi nemzet honatyái közül sokan - ellenzékiek és kormánykoalíciósok is - váltig hangoztatják azt a már szólamszerű véleményüket, hogy a kisebbségeknek sehol a világon nincsenek ekkora jogai, mint Horvátországban, és szinte lepereg róluk, mint a falra hányt borsó a kisebbségi közösségekhez

tartózók minden észrevétele. Aligha hihető, hogy a törvénynek az őszi ülésszak elejére várható második olvasatáig valamelyest is megváltoznának a vélemények és az erőviszonyok a tisztelt Házban és a Házon kívül. Így hát törvényes kisebbségvédelem ide, alkotmányerejű kisebbségvédelem oda, a kérdést egyelőre még - minden deklarált demokrácia és egyenjogúság ellenére - másképpen látja a jogokat szabó szerepében a többség, és másképpen érzi a saját bőrén a kisebbség, amelynek védelméért folyik a politikai csatározás." Augusztus 15. Az Új Magyar Képes Újság beszámolója szerint könnyes szemmel búcsúztak Pardon Djurica plébánostól a vörömarti hívek, aki az egyházközségben öt évet és hat napot szolgált, és ugyancsak könnyes szemmel fogadták az új papot, Beer Gergelyt, mert jelenlétével megvalósult nagy álmuk, hogy a Drávaszögben is legyen egy magyar anyanyelvű plébános. Beer

plébános, aki kulai születésű, és Zágrábban tanult, valamint Magyarországon is szolgált, örül a szívélyes fogadtatásnak, és reméli, hogy eleget tud tenni az elvárásoknak. Augusztus 17. Várdarócon került sor a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének Szent István-napi központi ünnepségére. A házigazda a HMDK helyi alapszervezete volt, amelynek elnöke, Ádám Sándor köszöntötte először az egybegyűlteket. A műsor a zsúfolásig megtelt teremben a himnuszok eléneklésével kezdődött, majd Pasza Árpád országos elnök köszöntötte a közönséget, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője, Pirityiné Szabó Judit is szólt a jelenlévőkhöz, az anyaország jókívánságait tolmácsolva. Végül Magyar József eszéki főkonzul méltatta az ünnep jelentőségét Ezt zenés ünnepi műsor követte, amelynek végén Jakab Sándor, a HMDK ügyvezető elnöke, megyei közgyűlési képviselő köszönte meg a

szervezőknek és a vendégeknek a részvételt, megemlítve, hogy a daróci művelődési ház újjáépítésre szánt anyagiak előteremtésének gondja régebbi viszályra vezethető vissza. Aznap Eszéken a Népkör Magyar Kultúregyesület szervezésében emlékeztek az államalapító szent királyra. Augusztus 18. A "Csúza 750 éves" rendezvénysorozat keretében a helyi Jókai Mór Kultúregyesület alkalmi műsorral emlékezett Szent Istvánra. Ugyancsak ma rendeztek ünnepi műsort Vörömarton is. Szeptember 3. Bellyén megemlékeztek a felszabadító háború elesett áldozatairól Délután koszorút helyetek el az eszéki központi, a rétfalusi és a bellyei temetőben. Ezt követően szentmisét celebráltak a helyi katolikus templomban, majd az elesett védők tiszteletére a Bellyei járás Horvát-Magyar Kultúrközpontjában emlékműsort rendeztek. Szeptember 7-8. A csúzaiak falujuk fennmaradt első írásos emlékének 750 évfordulóját ünnepelték

gazdag és rendkívül színvonalas programmal. Még emelkedettebbé tette ezt az ünnepet, az volt, hogy a távolba szakadt csúzaiaknak alkalmuk nyílt találkozni a most is itt élőkkel és egymással is. Nemcsak a környéken élők látogattak haza, hanem az ország legtávolabbi vidékein lakók is, és nemcsak a szomszédos államokból jöttek, hanem Európa minden részéből, sőt a tengerentúli országokból is. A rendezvény után megfogalmazódott az igény, hogy legalább 5-10 évente találkozzanak az egykori és a ma is szülőfalujukban élő csúzaiak. Szeptember 13. Kriják Krisztina felelős szerkesztő irányításával közvetítette a Szlavón Televízió a "Drávatáj" című magyar nyelvű magazinműsor első adását. A kéthetente jelentkező, fél órás magazinműsor pénteken látható először és a következő vasárnap megismétlik. A Drávatáj a magyarság mindennapjait mutatja be, de rövid portréfilmeket is készítenek a vidék

kiemelkedő személyiségeiről. Az adást a Horvátországi Magyar Tudósítói Pont kis létszámú stábja készíti és általában 8-9 kétperces anyag kerül adásba. Kriják Krisztina elmondása szerint a legfőbb gondot az okozza, hogy a Szlavón Televízió adását nem tudják a teljes, magyarok által is lakott régió területén fogni. A Horvát Televízió viszont minden ígérete ellenére sem biztosít adásidőt a Drávatáj részére. Szeptember 26. Megalakulásának és működésének 70 évfordulóját ünnepli a zágrábi Ady Endre Magyar Kultúrkör. A művelődési egyesület a legrégibb horvátországi magyar intézmény, amelyet a Zágrábban tanuló, elsősorban vajdasági egyetemisták hoztak létre 1932- ben. Az egyesület székházában díszülésen emlékeztek meg a jeles évfordulóról, amelynek olyan rangos vendégei voltak, mint dr. Antun Vujić horvát művelődési miniszter, BálintPataki József, a HTMH elnöke Kocsi László, a Nemzeti

Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára a Pro Cultura Hungarica-díjjal tüntette ki Szekeres Pétert, a Magyar Kultúrkör elnökét. Október 15. Négynapos tudományos tanácskozásra gyűlt össze Zágrábban mintegy félszáz horvát és magyar történész abból az alkalomból, hogy 900 évvel ezelőtt, 1102-ben Könyves Kálmán királyt egyben horvát királlyá is koronázták. A horvát kormány védnökségével szervezett tudományos rendezvényen szó volt a több mint nyolc évszázados közös múlt valamennyi jelentősebb eseményéről. Október 19. Az eszéki Magyar Oktatási és Művelődési Központban "Szolgái és nem urai vagyunk a nemzetnek" címmel ünnepi megemlékezésre került sor Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából Az ünnepségen megjelent Csóti György zágrábi magyar nagykövet - aki egyben a rendezvény fő támogatója volt -, valamint Magyar József eszéki főkonzul is. November 3. A

Horvát Köztársaság Kisebbségi Hivatala - a köztársasági elnök támogatásával - immár ötödik éve megszervezi a nemzetiségi kulturális egyesületek találkozóját, amelynek az idén a Vatroslav Lisinski koncertterem adott otthont. A szervezők nem titkolt célja, hogy egyszerre, egy helyen adjon ízelítőt kultúrájából, hagyományaiból minden Horvátországban élő nemzeti kisebbség. A zsúfolásig megtelt teremben tizennégy kisebbség mutatkozott be énekeivel, népi táncaival. A horvátországi magyarságot a HMDK csúzai Csárdás Ifjúsági Kultúregyesületének népi tánccsoportja képviselte. A rendezvény keretében második alkalommal a Kisebbségi Hivatal támogatásával működő nemzetiségi kiadóvállalatok kiadványaiból nyílt kiállítás, amelyet Furio Radin, az olasz kisebbség parlamenti képviselője és a Szábor kisebbségi és emberjogi bizottságának az elnöke nyitotta meg. A kiállításon a HunCro magyar kiadó is bemutatkozott

sajtótermékeivel November 16. A laskói ifjúsági otthonban került sor Lábadi Károly "Laskó" című falumonográfiájának bemutatójára. A kiadvány a "Száz Magyar Falu Könyvesház" millenniumi sorozat keretében jelent meg. A könyvbemutatón jelen volt maga a szerző, Lábadi Károly is. November 24. Ünnepi istentisztelet keretében megtörtént a Horvátországi Református Keresztyén Egyház püspökének és lelkészeinek felszentelése a karancsi református templomban. Az istentisztelet a lelkészek ünnepélyes bevonulásával, majd dr Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinata lelkészi elnökének igehirdetésével kezdődött. A prédikációt a lelkészek fogadalomtétele és megáldása követte Az áldást dr Bölcskei Gusztáv püspök, dr. Pásztor János teológiai professzor és dr Ducan E Hanson, az Amerikai Református Egyház képviselője osztotta. Ezután Láng Endre fogadalomtétele és püspökké

szentelése következett. Az istentisztelet közös úrvacsoravétellel végződött December 13. Új alkotmányerejű kisebbségvédelmi törvényt fogadott el a horvát Szábor A 151 főt számláló testületből 115-en szavaztak igennel a kétharmados törvényre, amely lehetővé teszi a kisebbségek számára, hogy külön listáról válasszanak maguknak kisebbségi képviselőket. A magyarok egy, az olaszok egy, a csehek és a szlovákok együttesen egy parlamenti képviselőt, a ruszinok, az ukránok, a németek, az osztrákok és a zsidók közösen ugyancsak egy képviselőt választhatnak, míg a szerbeknek 1-3 képviselője lehet a Száborban. Dr. Szántó Tibor a horvátországi magyarság parlamenti képviselője a következőket nyilatkozta az eszéki Új Magyar Képes Újság című hetilapnak: "A horvátországi nemzeti kisebbségek nem kapták meg mindazokat a jogokat, amelyeket követeltek, de lényegében elégedettek a törvénnyel. A pozitív

diszkrimináció (a kettős szavazati jogról van szó) nem a legfontosabb mozzanata a törvénynek, és ez korrigálható lesz a választójogi törvény módosításával. A legfontosabb, hogy megalakulhatnak a kisebbségi önkormányzatok járási és megyei szinten. Azokban a városokban és járásokban pedig, ahol a kisebbségek csak 5-15 százalékát teszik ki a lakosságnak, a tanácsokban biztosítani kell a számukra egy képviselői mandátumot, ha pedig nagyobb az arányszámuk, akkor ezzel párhuzamosan növekszik a képviselőik száma az adott testületekben." December 19. Az Új Magyar Képes Újság arról tudósít, hogy a legújabb statisztikai kimutatások szerint Baranyában tovább nőtt a munkanélküliek száma. A pélmonostori munkaközvetítő hivatalban 2002 novemberében 6.426 munkanélkülit regisztráltak Tavaly ugyanebben az időben 54 személlyel kevesebb volt a nyilvántartottak száma. December vége Kétéves huzavona után néhány

járásban megkezdődött az állami földterületek eladása, bérbeadása. A 129985 hektárnyi állami földterületből előreláthatóan 60.380 hektárt adnak majd el, 27907 hektárt koncesszióba, 23347 hektárnyit bérbe adnak, 14.985 hektár visszakerül az egykori tulajdonosok birtokába, 3366 hektárt pedig "egyéb célokra" használnak fel. A tervek szerint tavaszra a legtöbb járásban be kellene fejeződnie a földeladásnak, de a határidő betartása kétségesnek tűnik, ugyanis a járások által elkészített rendeltetési programot a 600 járás közül eddig közel 150-ben fogadták el. A bellyei járás adóhivatal meghatározása szerint egy 6. osztályú földterület 9082 kúnába kerül majd hektáronként. Ez az összeg a termőföld minőségétől függően, osztályonként 20 %-kal növekszik. A családi gazdaságok által birtokolható mezőgazdasági földterület nagyságát 50 hektárban maximálták. Amint Martin Kovacevic, a bellyei járás

elöljárója elmondta, a Kopácsi-rét természetvédelmi park követelése miatt, és mert 318 hektáros földvisszaigényléssel számoltak eddig, ám több mint 400 hektárra érkezett igénylés, újabb egyeztetési tárgyalásokat folytatnak a Bellye Rt-vel. 2003 Január 16. Az Új Magyar Képes Újság szokatlan módon, színes mellékletben számolt be a "Kedvezménytörvény" egy éves történetéről. A jól megszerkesztett tájékoztató röviden szól a 2002. január 1-jén hatályba lépett "A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény" lényegéről, a magyar igazolvány megszerzésnek módjáról. Különösen értékes "A kedvezménytörvény horvátországi végrehajtásáról" szóló fejezet, amelyből kiderül: 2002. december 31-éig az eszéki irodában 4.759 kérvényt fogadtak és továbbítottak Budapestre Ez a szám a 2001. évi népszámlálási adatok alapján a horvátországi magyarok 30 %-át teszi ki Az

Ajánlótestület döntése értelmében kihelyezett (terepi) kérvény-fogadásra először a szórványmagyarságnál került sor, erősítve ezzel az összetartozás érzését is. Ezt követően külön táblázat mutatja be a többi szomszédos ország magyar közösségei által átadott kérelmek számának alakulását. Nem feledkezve meg arról, hogy az eszéki információs iroda 2002 január 1-jén elsőként kezdte meg munkáját, a nagy figyelemmel összeállított melléklet is jelzi, mennyire fontos a horvátországi magyarok számára a "Kedvezménytörvény". Január 22. Az idén a magyar kultúra napján Horvátországból elsőként Ognjenović Kettős Zsuzsannát avatták a Magyar Kultúra Lovagjává. O Kettős Zsuzsanna huszonkét éve neveli a zene szeretetére a drávaszögi magyar gyermekeket, iskolai, gyermek- és ifjúsági népi tánccsoportokat és énekkarokat vezet. Ő vezeti egyebek mellett az immár országhatárokon is túlnövő Alfalusi

Vegyeskórust is. Február 9. Csúzán megszervezték a presbiterek továbbképzését A résztvevők Baranya és Szlavónia falvaiból érkeztek a faluba, ahol minden gyülekezet képviseltette magát. A presbiteri továbbképzés gondolata már 1999-ben felmerült, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén egyház berkein belül. "2000-ben már meg is tartottuk az első ilyen konferenciát, magyarországi előadók segítségével. Évente 4-5-ször szoktunk találkozni, az idén a Zsinati Tanács úgy döntött, hogy télvíz idején fogja megtartani ezeket a tanácskozásokat. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy minden presbiterünk jelen legyen Ezeken a találkozókon felfrissítjük a presbiterek bibliai ismereteit, tanulnak egy kis egyháztörténelmet, egyháztanítást, dogmatikát. A találkozók megszervezésére minden alkalommal más-más településen kerül sor, s úgy tervezzük, hogy április elejére befejeződik. Ősszel azonban folytatni szeretnénk"

nyilatkozta a sajtónak K. Kettős János református püspök A csúzai összejövetelnek Varga György református lelkész és gyülekezete volt a házigazdája. Két hét múlva Hercegszőlősön találkoznak újra a gyülekezetek képviselői, régiek és újak egyaránt. Február 22. A magyar nagykövet védnökségével "Alkotó magyarok" címmel kiállítás nyílt az eszéki Népkörben. A millenniumi év alkalmából a külügyminisztérium megbízásából minden határon túli régióba eljutott a kiváló érzékkel összeválogatott anyag. A Kárpátmedence minden országában, ahol élnek magyarok, sikerült bemutatni a népszerű témát A megnyitó egyperces néma tiszteletadással kezdődött, ugyanis Sostarec Iván, a Vajdaságból a kilencvenes években Zágrábba áttelepült egyetemi tanár, aki megnyitotta és méltatta volna a kiállítást, aznap hirtelen elhalálozott. A kiállítást így Siteri Sándor, a nagykövetség első titkára nyitotta

meg. Magyar József, eszéki főkonzul horvát nyelven elmondott összefoglalójában úgy vélte, egy nép intelligenciáját úgy lehet mérni, hány feltalálót és Nobel-díjast adott a világnak. A kiállítás március 15-én a Magyar Oktatási és Művelődési Központba költözik Március 15. Az eszék-rétfalusi Népkör Magyar Kultúregyesület tagjai méltóképpen ünnepelték meg az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc évfordulóját. A telt ház előtt zajló alkalmi műsorban fellépett a Népkör vegyes kara és irodalmi szakcsoportja, valamint az eszéki zeneiskola két növendéke. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Csóti György nagykövet, Szántó Tibor parlamenti képviselő, az eszéki főkonzulátus és a Dunamenti Svábok Egyesületének képviselői. Március 15-e alkalmából ünnepséget rendeztek Csúzán, Pélmonostoron és Kórógyon is. Március 20. Az Új Magyar Képes Újság vezető írásában rámutat: a Drávaszögben a

békés reintegráció (1997) előtti egy-két évben szűnt meg a magyar tanfelügyelői státusz. Azóta számos megbeszélésen, kormányközi és kisebbségi vegyes bizottsági üléseken vetették fel a problémát. A horvát kormány most végre teljesítette a vállalását, az oktatási és sportminiszter megbízta Varga Erna tanárt a tanfelügyelői teendők végzésével. A csúzai születésű szakember 1980-ban érettségizett a pélmonostori középiskolai központ magyar tagozatának pedagógiai irányzatán. 1985-ig ösztöndíjasként tanult Budapesten, az Eötvös Lóránd Egyetem bölcsészettudományi karán, és magyar nyelv- és irodalom-, valamint pedagógiai szakos diplomát szerzett. 1986 februárjától a batinai és darázsi általános iskolában anyanyelvápoló tanárként dolgozott, 1987 augusztusától 1991 őszéig pedig a laskói általános iskola iskolapedagógusa volt. A háborús évek alatt könyvtárosi diplomát szerzett, így 1996 októberében

a Horvátországi Magyarok Központi Könyvtárának a vezetője lett, 1997-től pedig a pélmonostori városi könyvtár vezetőjeként is dolgozott. 2000 októberében munkahelyet váltott és azóta az eszéki Magyar Oktatási és Művelődési Központ iskolapedagógusaként tevékenykedik. Április 2. A horvát kormány kinevezte a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa tagjait A Tanács elnöke Aleksandar Tolnauer, a zsidó közösség képviselője, alelnöke Siniša Tatalović, a szerb közösség képviselője lett. A tanács újonnan kinevezett tagjai között nincs magyar, a kormány Zef Mirdita albán, Sead Berberović bosnyák és Dragutin Lalović Crna Gora-i képviselőnek szavazott bizalmat. A Kisebbségügyi Kormányhivatal helyébe lépő új szerv tagjai egyúttal a kisebbségek parlamenti képviselői (5 fő), ám nem világos, hogy a kormány mikor határoz a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa második alelnökéről, akit a nemzeti kisebbségek jogairól szóló

alkotmánytörvénnyel összhangban szintén ki kellett volna neveznie. A magyarokat így Szántó Tibor fogja képviselni a Tanácsban. A helyzetet csak bonyolítja, hogy a kormány május 18ára tűzte ki a Nemzeti Kisebbségi Tanácsok tagjai, illetve a nemzeti kisebbségek képviselőinek választását. Április 22. Dr Goran Granić, a horvát kormány alelnöke hivatalában fogadta a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének Jakab Sándor ügyvezető elnök által vezetett küldöttségét, amelynek tagja volt dr. Szántó Tibor parlamenti képviselő, Kucsera Bandi országos titkár, az eszéki Magyar Oktatási és Művelődési Központ igazgatója, valamint K. Kettős János református püspök. A baráti hangulatú megbeszélésen a HMDK elsősorban a kormánykoalícióval való viszonyát, illetve a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyházzal kapcsolatos kérdéseket kívánta tisztázni. A HMDK javaslatainak és érveinek elhangzása után a

tárgyalófelek az alábbi közös álláspontokra helyezkedtek: 1.) a HMDK a Liberális Párt (LS) által közvetve a kormánykoalíció partnere, 2.) a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház a magyar nemzetiségű és református vallású horvát állampolgárok egyháza, amellyel a kormány még a nyár elejéig megköti az együttműködési megállapodást, 3) az eszéki Magyar Oktatási és Művelődési Központban szükséges egy népművelői státus biztosítása és tornacsarnokának az eredeti terveknek megfelelő felszerelése, valamint könyvtárának a magyarság központi könyvtárává való átminősítése, 4.) a magyar szervezetek anyagi támogatása az eddigi gyakorlatnak megfelelően, illetve a nemrégiben alakult, pillanatnyilag tíztagú országos kisebbségi tanács javaslatainak a függvényében történik, 5.) a kormány továbbra is törekedni fog a magyarság oktatásával, művelődési és hitéletével kapcsolatos fontos objektumok

felújítására. Május 17. A Horvátországi Magyar Pedagógus Fórum szervezésében a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központban első ízben gyűltek össze megbeszélésre az úgynevezett magyar anyanyelvápoló pedagógusok. "A konferencia célja elsősorban a problémák, gondok megosztása, a tapasztalatcsere, valamint a közelgő Anyanyelvápoló Szemle időpontjának, helyének közös meghatározása volt. Horvátországban tizenöt iskolában tizenkét pedagógus végzi ezt a rendkívül felelősségteljes, sok energiát, kitartást, türelmet igénylő munkát. Közülük tizenegyen vettek részt a megbeszélésen és valamennyien értékesnek, érdekesnek tartották az ilyen jellegű összejöveteleket, és természetesen a jövőben is találkozni kívánnak egymással legalább évente egy alkalommal. Külön örömet jelentett mindenkinek a Vajdaságból érkező, szintén anyanyelvápolással foglalkozó pedagógusok jelenléte. Szuhomeli

Judit Csonoplyán, Varga Rajnai Rózsa Zomborban működik Bemutatkoztak, majd munkájukról beszéltek, és megajándékozták az itteni kollégákat néhány, a Vajdaságban használt tankönyvvel, és kifejezték abbéli reményüket, hogy a jövőben ismét szorosabb együttműködésre kerül majd sor" nyilatkozta Kovacsevity Anna szervező. A konferencia résztvevőinek Varga Erna, az újonnan kinevezett tanügyi tanácsos (tanfelügyelő) is bemutatkozott és ígéretet tett, hogy az elhangzottak alapján elsődleges feladatának fogja tekinteni az anyanyelvápolók munkájának segítését. Május 18. Szavazóurnákhoz járulnak a horvátországi magyarok Ezúttal nem listákra, hanem nevekre, személyekre szavaznak (lakhely, a jelölő szervezet neve stb. nem szerepel a lapon) A járási szavazólapon - ábécérendben - 10 vagy 20 név szerepel (járása válogatja). A városi szavazólapon 15 vagy 30 névvel találkozik a választópolgár (ugyancsak ábécérendben):

ezen 15-öt kell megjelölni, a megyei szavazólapon 25, 50 vagy 75 név fog szerepelni (ábécérendben): itt 25 nevet lehet választani, bekarikázni. A megválasztott tanácsok jogi személyként fognak működni, önálló költségvetéssel. Az új kisebbségvédelmi törvény értelmében fő feladatuk a horvátországi magyar kisebbség általános helyzetének javítása lesz. A létrejövő magyar kisebbségi tanácsok (önkormányzatok) főbb jogosítványai: javaslatokat nyújthatnak be a már működő, nem kisebbségi önkormányzatoknak mindazokkal a kérdésekkel, hivatalos rendelkezésekkel, alapokmányokkal kapcsolatban, amelyek kihatással lehetnek a magyarság életére járási, megyei vagy akár országos szinten is; jelölteket állíthatnak az államigazgatás és a nem kisebbségi önkormányzatok különböző testületeinek tisztségeire való kinevezés érdekében; tájékoztatást kapnak mindazokról a magyar kisebbséget érintő kérdésekről,

amelyekről a nem kisebbségi önkormányzatok valamelyik döntéshozó szerve tárgyalni fog; véleményt és javaslatokat fogalmazhatnak meg az (eszéki, pélmonostori) magyar nyelvű rádió- és tévéműsorokkal, illetve a magyarsággal foglalkozó egyéb műsorokkal (pl. Prizma) kapcsolatosan; javaslatot tehetnek arra vonatkozóan is, hogy az országszerte megalakult magyar kisebbségi tanácsokat (önkormányzatokat) ki képviselje a horvátországi nemzeti kisebbségek országos tanácsában (ennek pillanatnyilag egy magyar tagja van dr. Szántó Tibor személyében) Május 30. Továbbra is észlelhető a horvátországi magyarság beolvadása a többségi nemzetbe, és ez ellen mozgósítani kell minden társadalmi erőt áll a horvátországi magyarság jövőjéről, fennmaradásának gondjairól a kelet-szlavóniai Kórógy településen május 30-án tartott kerekasztal-értekezlet zárónyilatkozatában. Az okmány kiemeli, hogy az új horvátországi kisebbségi

törvény a nemrégiben tartott önkormányzati választásokon megválasztott kisebbségi tanácsok és képviselők közvetítésével lehetőséget ad arra, hogy az ország magyarságának politikai és társadalmi érdekképviseletét ezentúl ne a horvátországi magyarság szervezetei, hanem a megválasztott helyi, járási és megyei kisebbségi képviseletek lássák el. A horvátországi Magyar Egyesületek Szövetsége szervezte Horvátországi Magyar Kultúra Hete rendezvénysorozat keretében tartott értekezleten politikai, közigazgatási, önkormányzati, oktatási, gazdasági, anyanyelvű vallásgyakorlási és anyanyelvű tájékoztatási szempontból elemezték a horvátországi magyarság helyzetét. Elhangzott, hogy a határon túli magyarság létszáma az egész Kárpát-medencében Horvátországban csökken a legrohamosabban. Az első világháború előtt még százezren felüli, a második világháború utánra megfeleződött horvátországi magyarságból

az 1991. évi népszámláláson még 22355 személy vallotta magát magyarnak, a szerb megszállás, a többéves véres háború következtében azonban 2001-ben már csak 16.595 horvátországi magyart jegyzett a népszámlálás. Június 13. Karancson negyven éve nem volt hasonló színvonalú ünnepi rendezvény "A Magyar igazolvány átvétele egy egyszerű közigazgatási ügy, nem így a karancsi magyaroknak, akik ezt az alkalmat ünnepélyessé tették" mondta alkalmi beszédében többek között Magyar József eszéki magyar főkonzul. A karancsi magyarság úgy döntött, hogy a Magyar igazolványok átvétele ünnepélyes keretek között történjen, és az is szerepet játszott az egészben, hogy magyar művelődési rendezvényre negyven éve nem került sor a faluban. Az ötvenes években működött egy színjátszó csoport, amelynek tagjai számos sikeres darabot mutattak be, a ’80-as években viszont megszűnt a magyar nyelvű oktatás, a magyar

gyermekek a szomszédos Hercegszőlősre voltak kénytelenek utazni, így ők alkalomadtán csak "vendégszerepelhettek" a helyi művelődési házban. A zsúfolásig megtelt művelődési ház színpadán Magyar József főkonzul mondott beszédet, aki kiemelte, hogy eddig a karancsi magyarok 80-85 %-a igényelte a Magyar igazolványt, amire igazán büszkék lehetnek (több mint 120-an vehették át az okmányt). Beszélt a kedvezménytörvény létrejöttének körülményeiről, és a legutóbbi MÁÉRT-értekezlet zárónyilatkozatát is felolvasta, majd a műsor végén három Magyar igazolványt nyújtott át. Elsőként Heka Dénes vehette át a dokumentumot, aki a konzulátus ajándékát is hazavihette. Július Idén második alkalommal jelentkezhettek a Magyarországon felsőoktatásban részesülő tanulók szülőföldi szakmai gyakorlatra. Horvátországban az eszéki Agora iroda feladata volt, hogy megkeresse azokat a cégeket és intézményeket, amelyek

vállalják a diákok alkalmazását. Az iroda azután értesítette a hallgatókat a lehetőségekről "Tíz céggel, illetve intézménnyel egyeztettem" mondta Pajrok Andrea, az eszéki Agora iroda vezetője. "Az idén szinte bármilyen szakos hallgató jelentkezhetett, ugyanis nagyon széles volt a választék. A tanár-szakosok leginkább a nyári táborozások közül választhattak, a gazdasági szakokon tanulókat az Opeka cég fogadja, a média terén érdekeltek pedig - az előző évhez hasonlóan - a HunCro Sajtó és Nyomdaipari Kft.-ben tölthetik a gyakorlat idejét Több könyvtár is jelezte, hogy szívesen látná a gyakornokokat. De a pélmonostori gyógyszertárba és a bellyei WWF (Világ Természetvédelmi Alap) szervezetében is várták a nyári szakmai gyakorlatra jelentkezőket. Az idén több mint húszan jelentkeztek szülőföldi gyakorlatra: ez azt jelenti, hogy mind többen érdeklődnek az itthoni munkalehetőség iránt.

Tulajdonképpen a programnak az is a célja, hogy azok a diákok, akik ösztöndíjasként Magyarországon tanulnak, a diploma megszerzése után hazajöjjenek, és itthon helyezkedjenek el. A magyar Oktatási Minisztérium anyagilag támogatja a kéthetes nyári gyakorlatokat. Ezúton is köszönetet szeretnék mondani azoknak a cégeknek és intézményeknek, amelyek felkérésemre gyakorlati helyet biztosítottak diákjaink részére" nyilatkozta a sajtónak Pajrok Andrea. Július 4. Megtartotta alakuló ülését a Hercegszőlősi járás magyar kisebbségi tanácsa A testületbe a HMDK és a MESZ listájáról is öt-öt személy került be. Az ülés előtt heves vitákra került sor, amelyek már személyeskedésbe torkolltak. A HMDK-sok Andócsi Jánost, a MESZ-esek Tóth Attilát jelölték elnöknek. A titkos szavazáson az előbbi kapott több szavazatot, vagyis ötöt, négyen Tóthra szavaztak, egy valaki pedig rosszul karikázott, így érvénytelen lett a voksa. A

kisebbségi tanács elnökének helyetteséül Szűcs Endrét (HMDK) választották. Az újdonsült elnök megköszönte a rá szavazók bizalmát, és megígérte, hogy mindent meg fog tenni a megbomlott egység helyreállítása érdekében. Július 15. Eszéken megalakult az Eszék-Baranya megyei magyar kisebbségi önkormányzat Kissé irigykedve mondta üdvözlőbeszédében Mile Horvat, a horvátországi szerb kisebbség képviselője az eszéki megyeháza tanácstermében tartott alakuló ülésen, hogy az ő másnapi, azonos célú összejövetelük bizonyára nem kap ekkora támogatást. Megtisztelte ugyanis jelenlétével az ülést Egeresi Sándor, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (Szlovénia) elnöke, dr. Hargitai János parlamenti képviselő (Fidesz-MPSZ), dr. Zlatko Kramarić eszéki polgármester, Magyar József főkonzul, valamint dr. Szántó Tibor, a horvátországi magyarok parlamenti

képviselője Miután Zdravko Bosančić, a megye első embere üdvözölte a megjelenteket, az ülés vezetését Ádám Jenő vette át. Jakab Sándor házigazdaként - a megyei közgyűlés tagjaként, az emberi jogi és kisebbségi bizottság elnökeként - mondott rövid beszédet, majd a vendégek köszöntötték a húsz HMDK-s és a két MESZ-es képviselőt (az előbbiek közül két, az utóbbiak közül egy bizalmat kapott ember hiányzott). Elnöknek Kucsera Bandit választották meg - az országos kisebbségi tanácsba is őt jelölték -, helyettese pedig Kriják Krisztina lett. Az újdonsült elnök vezetésével folytatódó ülésen elfogadták az alapszabályt, valamint különböző bizottságokat hoztak létre, amelyeknek a következő ülésen már kidolgozott terveket kell előterjeszteniük. Az önkormányzat (tanács) székhelye az eszéki Magyar Oktatási és Művelődési Központban lesz. Július vége A megyei és a városi szintű kisebbségi

önkormányzatok a tengermelléken Isztria megyében (Pula) és a Tengermelléki-fennsíki megyében (Rijeka) - is megalakultak. Isztria megyében július 7-én alakult meg a kisebbségi önkormányzat, ahol a 25 HMDK-s képviselő közül 17-en voltak jelen. Elnöknek Lőcsei Józsefet, elnökhelyettesnek Strál Lászlót választották. Két nap múlva, július 9-én a Pula városi önkormányzat is megalakult, ahol a 15 tagból 11-en vettek részt az alakuló ülésen, és így határozatképes volt a tanács. Elnöküknek Ambrus Bálintot, elnökhelyettesüknek Szántó Lászlót választották. Megyei és városi szinten is csak HMDK-s lista indult. A Tengermelléki-fennsíki megyében július 8-án alakult meg a kisebbségi önkormányzat. Tizenhatan a HMDK listájáról, 8-an a MESZ-éről kerültek be a megyei tanácsba. Elnöküknek dr Róth Sándort (HMDK) választották, alelnöküknek pedig Cservenák Ferencet (HMDK). Rijeka városában július 18-án alakult meg a

városi magyar kisebbségi tanács 12 HMDK-s és 2 MESZ-es képviselővel. Elnökük dr Pogány Tibor, elnökhelyettesük Nagy László lett (mindkettő HMDK-s). Augusztus vége A nemrégiben nyilvánosságra hozott adatok szerint a horvátországi lakosság 10 %-a él a létminimum alatt. Ez a felmérés a Világbank kérésére készült 1998-ban, és nem szerepeltek még benne a volt megszállt területek ide vonatkozó adatai, ezért ezt a mutatót "hasból" 12 %-ra emelték. E felmérés alapján az számít szegénynek, akinek évi jövedelme nem haladja meg a 15.200 kúnát, vagyis a havi 1260 kúnát Ennek alapján a legutóbbi népszámlálás adatait figyelembe véve Horvátországban közel félmillió a szegény ember. A másik felmérés a havi 850 kúnás jövedelemnél kevesebbel rendelkezőket sorolja ebbe a kategóriába, ennek alapján a lakosság 4-5 %-a nevezhető szegénynek. Azt is kimutatták, hogy egy egyedülállónak havonta 570 kúnára van

szüksége csupán ahhoz, hogy a legszükségesebb élelmiszereket megvehesse. Segélyre viszont csak akkor jogosult, ha a havi jövedelme 400 kúna alatt van, de ebben az esetben sem jár 400 kúnánál több szociális segély. Egy másik kimutatás szerint a tényleges szegények 10 %-a részesül csak segélyben. Szeptember 3. A jugoszláv hadsereg tíz évvel ezelőtt, 1991 szeptember 3-án szállta meg Bellyét, a harcokban tizenegy horvát honvédő halt meg, és ettől a dátumtól számolják Baranya elestét. A hazatérés óta a Bellyei járás vezetősége minden évben megemlékezést tart ezen a napon, a hősi halottak családjával együtt. Ezúttal is végigjárták a temetőket, megkoszorúzták az elesettek sírjait, majd a katolikus templomban szentmisét celebráltak emlékükre. A mise után leállították a forgalmat Bellye központjában, majd az Alfalusi Vegyes Kar elénekelte mindkét himnuszt. A kultúrotthon kiállítótermében háborús fotókat

állítottak ki. A Bellyi járás elöljárója, Hrvoljević Eden elmondta, hogy a tizenegy elesetten kívül a honvédő háborúnak 40 katonahalottja és körülbelül ennyi civil áldozata is volt a járás területén. A tizenegy elesett között magyar nemzetiségűek is vannak Szeptember 11. Stjepan Mesić horvát elnök a belgrádi látogatásáról tudósító horvát újságírók előtt kijelentette, hogy ha semmi másért, azért a bűntényért neki is bocsánatot kellett kérnie, amely egy Eszék melletti kastélyban történt 1991 decemberében. "Ha valaki kifogásolta, hogy Svetozar Marović Szerbia és Montenegró-i államfő jelképes bocsánatkérése után magam is bocsánatot kértem, gondoljon a Paulin Dvor nevű kastélyban történt kegyetlenkedésre, amelyben 18 szerb és egy magyar polgárt meggyilkoltak. Ott horvát védelem alatt álló civilek vesztették életüket. Őrség ügyelt arra, hogy semmi se történjen velük Ha minden mást ki is zárunk,

ez ok volt a bocsánatkérésre" szögezte le Mesić. A horvát kormány üdvözölte Svetozar Marović bocsánatkérését és egyetért a horvát elnök válaszgesztusával, az ellenzék azonban nemtetszésének adott hangot. Ivica Račan miniszterelnök kijelentette: jelképes, de az államközi kapcsolatokban szükséges megnyilatkozásról volt szó. A horvát elnök válaszáról szólva úgy vélte: Mesić jól mérlegelte szavait. Semmi oka annak, hogy ne kérjen Zágráb is bocsánatot mindazoktól - függetlenül attól, hogy milyen állampolgárok -, akikkel szemben törvénytelenséget, igazságtalanságot követtek el Horvátországban mondta Račan. Szeptember 18. Az idén csökkenő tendenciát mutat a magyar iskolákban tanuló diákok száma mutat rá az Új Magyar Képes Újság. Sőt, egyes iskoláknak a léte is kockán forog, mint például a kopácsinak, ahova már második éve nem iratkozott be első osztályos. A várdaróci iskola példája viszont

eléggé egyedi. Mindkét elsős diák roma nemzetiségű, és az összesen húsz diákból is 12 roma. A tanítás inkább horvát nyelven folyik, mivel a roma gyermekek nem tudnak magyarul, és csak fokozza a problémát, hogy a roma nemzetiségűek fele horvátul sem beszél. A bellyei járásban nagy elszívó ereje van a bellyei horvát tannyelvű nyolcosztályos iskolának. Elsősorban ennek következménye, hogy idén húsz kisdiákkal kevesebb jár a laskói (Kopács, Várdaróc) központi magyar általános iskolába, mint tavaly. Ez a szám normális körülmények között elhanyagolható, de két-három fős osztályok esetében ez akár egy alsó tagozat bezárását is jelentheti. A vörösmarti (Csúza, Sepse, Újbezdán) központi általános iskolában egyelőre nincs fogyás, a tanulók létszáma megegyezik a tavalyival. 2000ben 395, 2001-ben 394, 2002-ben 396, 2003-ban pedig 383 diák tanul összesen magyar tannyelvű általános és középiskolában

Horvátországban. Szeptember 22. Ivica Račan horvát miniszterelnök újságírók előtt kijelentette, hogy a 2000 január 3-ai horvát politikai fordulattal hatalomra jutott kormányzó koalíció megállapodott: azt javasolja Stjepan Mesić köztársasági elnöknek, hogy november 23-ára írja ki a választásokat. "Az időpont nem meglepő, mert hónapok óta állítottuk, hogy a választások november második felében lesznek" szögezte le a horvát kormányfő. Megfigyelők szerint a kormányzó koalíciós pártok legnagyobb választási ellenfele, az Ivo Sanader vezette Horvát Demokratikus Közösség bízik abban, hogy győzelme esetén a Goran Granić volt külügyminiszter vezette Demokrata Központ és a Dražen Budiša vezette Horvát Szociálliberális Párt választási koalíciójának segítségével jobbközép kormánnyal újra hatalomra juthat. Szeptember 26. Az eszéki Oktatási és Művelődési Központban megalakult a Tálasi István nevét

viselő hagyományőrző kör (Tálasi István etnográfus, az MTA tagja Laskón született 1910-ben). A kör elsődleges célja a horvátországi magyarság tárgyi és nyelvi néprajzi hagyatékának felkutatása, gyűjtése és megőrzése, valamint segítségnyújtás a már meglévő gyűjtemények gondozásában. Az újdonsült szervezet székhelye értelemszerűen a horvátországi magyarok művelődési és iskolaközpontjában lesz. A Kör megalakulásának kezdeményezői elnökül Burján István néprajzost választották, aki "székfoglaló" beszédében hangsúlyozta, mennyire fontos az ilyen irányú szervezett fellépés, hiszen a horvátországi magyarok már meglévő gyűjteményei gazdátlanul hányódnak, a magántulajdonban lévő, esetleg feleslegessé váló értékes tárgyak pedig tűzre vagy a szemétdombra kerülnek. Néhány hónapon belül a kör tagjai egy konferenciát terveznek, amelynek keretében Laskón elhelyezik Tálasi István

emléktábláját. Október 4. Pélmonostoron, a HMDK elnökségi ülése előtt az Isztria megyei magyar kisebbségi tanács (önkormányzat) nevében Lőcsei József elnök, a Tengermelléki-fennsíki megyei magyar kisebbségi tanács nevében dr. Róth Sándor elnök, az Eszék-Baranya megyei magyar kisebbségi tanács nevében pedig Kucsera Bandi elnök kézjegyükkel látták el a Magyar Kisebbségi Önkormányzatok Országos Koordinációjának megalakításáról szóló nyilatkozatot. A szóban forgó három megyében az országosan leadott szavazatok 78,25 %-át (2.681 voks) adták le a magyar nemzetiségű választópolgárok (Isztria megye: 39, Tengermelléki-fennsíki megye: 90, Eszék-Baranya megye: 2.562 szavazat) A koordinációs tanács ülésein a mindenkori elnöklői tisztséget minden bizonnyal a megyék ábécérendjében egyévi megbízatással - a megyei elnökök töltik majd be. Október 8. Az Új Magyar Képes Újság beszámolója szerint a kisebbségi

képviselők parlamenti frakciójának sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a november 23-ára kitűzött parlamenti választások során a pozitív diszkrimináció kérdését kénytelenek lesznek a strasbourgi nemzetközi emberjogi bizottság elé terjeszteni, mert az alkotmánybíróság nem volt hajlandó értelmezni a választási törvény erre vonatkozó magyarázatait. Szántó Tibor, a horvátországi magyarság parlamenti képviselője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a 2000 januárjában hatalomra jutott kormányzó koalíciós pártok "székfoglaló" programjában még benne volt a kisebbségek pozitív diszkriminációhoz való alkotmányos joga, vagyis hogy nemzetiségük külön listán induló jelöltje mellett szavazhassanak a pártlistán induló jelöltekre is, amivel az ellenzéki pártok a legerélyesebben szembeszegültek. Mert - szerintük - ez sértő megkülönböztetés a többségi nemzetre nézve, amely "csak" a politikai pártok

listájára szavazhat. És sajnos süket fülekre talál az a kisebbségi érv, hogy semmiképpen sem a többség, hanem a kisebbség rövidül meg, ha kirekesztő alapon szavazhat csak nemzeti képviselőjére. Tavaly decemberben, amikor kétharmados szavazattöbbség kellett az alkotmányerejű kisebbségvédelmi törvény meghozatalához, még érthető volt, hogy a legerősebb kormányzó koalíciós párt a szóban forgó szavazattöbbség biztosítása céljából taktikai okokból azon volt, hogy a pozitív diszkriminációhoz való alkotmányos jog kérdését a választójogi törvénnyel rendezzék, amelynek elfogadásához csak egyszerű szavazattöbbség kellett. Érthetetlen volt azonban, hogy a választójogi törvény meghozatalakor is az ellenzékkel teljesen azonos nézetet vallottak a kormányzó szociáldemokraták. Október 18. A HMDK Pélmonostoron megtartott elnökségi ülésén a vezetőség tagjai a lehetséges jelölteknek a vitában való aktív

részvétele után úgy döntöttek, hogy az Ádám Jenő - dr. Szántó Tibor párost indítják a soron következő parlamenti választásokon Azzal, hogy dr Szántó Tibor eddigi képviselőt helyettesként indítja, a HMDK az elmúlt ciklusban kezdődött gyakorlatot kívánja folytatni, nevezetesen azt, hogy az új jelöltet a leköszönő képviselő helyettesíti, "kíséri". Ádám Jenő sepsei származású (és kötődésű), jelenleg Dárdán él, az ottani általános iskola tanára. Hosszú évek, évtizedek óta tevékenykedik lakhelye kis magyar közösségének, illetve a horvátországi magyarság érdekében. A régi Horvátországi Magyarok Szövetségének oszlopos tagja, majd rövid ideig a titkára is volt. A HMDK alapító és elnökségi tagja. 2001-2002-ben a zágrábi kisebbségi kormányhivatal mellett működő szaktanács tagja volt. Dr Szántó Tibor Szentlászlón nevelkedett, jelenleg Eszéken él Orvosi egyetemet végzett, osztályvezető

főorvos. Aktív politikus, az Liberális Párt (LS) alapító tagja 1993-tól két ciklusban a városi elöljáróság és a megyei közgyűlés tagja. 1997-től HMDK-tag, 1999-től elnökségi tag, 2000 januárjától a horvátországi magyarság parlamenti képviselője volt. November 6. Hivatalosan is megkezdődött a november 23-ára kiírt parlamenti választás kampánya. Ivica Crnić, az Országos Választási Bizottság elnöke nyilvánosságra hozta a jelöltek végleges listáit. Összesen 405 javaslatot kapott a bizottság, ebből 363 párt- és független lista, és 42-en pályáznak a kisebbségi képviselői helyekre. Összesen 5155 jelölt indul a képviselői helyekért, 1.089-cel több, mint ahányan 2000 januárjában versengtek 25 %-uk nő. Az induló jelöltek átlagéletkora 46 év (A férfiaké 46,96, a nőké 42,94) A legfiatalabb jelölt mind a férfiak, mind a nők között mindössze 18 éves, 1985-ben született, a legidősebb férfi 1917-ben, a legidősebb

jelöltnő pedig 1919-ben. Több mint harmincan pályáznak egy-egy képviselői helyre. Az Országos Választási Bizottságnak 48 órán belül hitelesítenie, és november 5-én éjfélig minden napilapban közzé kellett tennie a választókörzetek (beleértve a kisebbségi képviselőkét is) jelöltlistáit, és 6-án megkezdődött a kampány. Az ezúttal önállóan induló Horvát Parasztpárt (HSS), amely 2000 januárjában a szociáldemokratákkal koalícióban versengett, konkrét megoldásokat ígér Horvátország gyorsabb gazdasági fejlődésére mondta Zlatko Tomčić pártelnök. A horvát politikai színtéren új erőnek számító Dražen Budiša - Mate Granić kettős Demokratikus Központja (DC) nevében (a Franjo Tudjman volt elnök életében a külügyminiszteri tisztséget betöltő) Granić kijelentette: remélik, hogy ők jobban tudják majd vezetni Horvátországot, és koalíciójuknak ez a választási ígérete. Nagy reményekkel indulnak koalíciós

partnereikkel a néppártiak (HNS). Vesna Pušić pártelnök leendő választóinak kijelentette: "Azt hiszem, hogy a Horvátország számára a következő időszakban kulcsfontosságú európai, több központból irányított modern régiós fejlődés legjobb mintái vagyunk." Esélyesnek tartják magukat a jogpártiak (HSP) is, akik eddig még sohasem vettek részt a kormányzásban. "Ezer oka van annak, miért szavazzanak a választók éppen a jogpártra, és egyetlen ellene szóló sincs" mondta Anto Đapić pártelnök. Ivić Pašalić és Miroslav Tudjman is reméli, hogy közös listájukon bekerülnek a Száborba, csakúgy, mint a határon túli szórványok listáján induló ellentmondásos Ljubo Češić Rojs eddigi képviselő, valamint másodízben a Horvát Demokratikus Parasztpárttal a III. választókörzetben Ivo Lončar, továbbá Zlatko Canjuga, illetve Vesna Kanižaj is, akinek még sohasem sikerült bejutnia a parlamentbe. Először

kap egy közös képviselőhelyet a bosnyák, a szlovén és a cigány kisebbség, a szerbek pedig első ízben - kisebbségi választókörzetük mellett - a határon túli szórványban is indulnak listájukkal. November 23. Ádám Jenő, a HMDK képviselő-jelöltje így mutatkozott be az Új Magyar Képes Újság olvasóinak: "Egy magyar ajkú közösségben, a drávaszögi Sepsén születtem 1945-ben. Olyan családban nőttem fel, ahol mindig is fontosnak tartottuk az anyanyelv iránti őszinte szeretetet, hagyományaink őrzését, ápolását és a nemzeti öntudatot. Általános és középiskolai tanulmányaimat anyanyelvemen végeztem, a főiskolát viszont horvátul, így mindkét nyelvet jól ismerem. 1971 óta családommal a többnemzetiségű (baranyai) Dárdán élek, és az ottani általános iskola tanára vagyok. Nős vagyok, harmonikus házasságomból két gyermekem született. Kezdettől fogva - feleségemmel együtt - a dárdai magyarság kulturális és

társadalmi életét szervezem, nagy gondot fordítva az utánpótlásra is. Hosszú éveken keresztül tevékenykedtem a régi HMSZ-ben, amelynek rövid ideig országos titkára is voltam. A honvédő háború alatt a horvátországi tantervek alapján magyar nyelven is oktató mohácsi menekültiskola egyik létrehozója voltam, majd az intézmény igazgatóhelyettesi tisztét láttam el hét éven keresztül. A HMDK alapító, majd elnökségi tagja vagyok Úgy tűnik, jól végeztem a munkámat, mert 2001-ben olyan megtiszteltetés ért, hogy a horvát kisebbségi kormányhivatal mellett működő, a hazai nemzetiségek képviselőiből álló szaktanács tagja lehettem egy éven keresztül." November 24. A nem hivatalos eredmények szerint a Franjo Tudjman alapította jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) győzelmét hozta a november 23-án a függetlenség 1991-ben történt kikiáltása óta negyedik alkalommal megtartott horvát parlamenti választás. A

pártot vezető Ivo Sanader és a horvát napilapok máris végérvényes győztesnek kiáltották ki a HDZ-t. A hírügynökségek által idézett szakértők sem kételkednek abban, hogy a már ismert eredmény alapján a párt joggal számíthat kormányalakítási megbízatásra, miután a kis pártokkal társulva akár 75 mandátumos többséget is szerezhet a 151 fős parlamentben. A szavazatok csaknem 96 %-ának összeszámlálása után közreadott legfrissebb, nem hivatalos eredmények szerint a két nagy párt, a HDZ és az Ivica Račan miniszterelnök vezette Horvátországi Szociáldemokrata Párt (SDP) közötti verseny valamivel szorosabbá vált. Az országos választási bizottság közölte, hogy a HDZ a 10 választókörzetből továbbra is nyolcban jobb az SDP-nél és koalíciós partnereinél, időközben azonban veszített 1 képviselői helyet, amelyet az SDP szerzett meg. Az első nem hivatalos értékelések szerint a HDZ-nek így 61 parlamenti képviselője

lehet, az SDP-nek pedig 3 koalíciós partnerével (IDS, Libra, LS) 44. Az eddigi balközép kormányzó koalícióban volt néppárt (HNS) egy koalíciós partnerével 11 parlamenti helyre számíthat, a parasztpárt (HSS) 9-re, a jobboldali jogpárt (HSP) egy koalíciós partnerével 8-ra. Továbbra sem hivatalos értékelés szerint összesen 11 párt lépi át a parlamenti küszöböt és kerül be a nemzetgyűlésbe. A külföldön élő horvátok választókörzetéből a mostani eredményekből úgy tűnik, hogy valószínűleg csak 5 HDZképviselő bejutása várható. Az egész Horvátország területére kiterjedő kisebbségi választókörzetben magyar részről a voksok 41,97 %-ával vezető Ádám Jenő tanár, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének jelöltje mögé szorosan fölzárkózott Sója Dénes hercegszőllősi járási elöljáró, a Magyar Egyesületek Szövetségének (MESZ) jelöltje, de a horvát hírközlő szervek továbbra is biztosra

veszik Ádám győzelmét. A választás a pártok eddigi legszorosabb küzdelmét hozta, ugyanakkor most volt a legalacsonyabb a választók részvételi aránya, 66 % adta le voksát a függetlenség kikiáltása után tartott első parlamenti választás 85 %-os részvételi arányához képest. December 4. Jakab Sándor, a HMDK ügyvezető elnöke a választási eredményről és a várható koalícióról nyilatkozott az eszéki Új Magyar Képes Újságban. A kérdésre, "miért döntött úgy a HMDK, hogy támogatásáról biztosítja dr. Ivo Sanadert, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnökét kormányalakítási szándékában", az ügyvezető elnök a következőket válaszolta: "Néha a legkézenfekvőbb döntés is magyarázatot igényel. Ezért engedjenek meg egy rövid visszatekintést a közelmúlt történéseire. A HMDK, mint érdekvédelmi szervezet az egykori HDZ-s kormány alatt látszólag semleges politikát folytatott, de valójában

ellenzékben volt, oda kényszerült. Annak idején magam is független képviselő voltam (kisebbségi társaimmal együtt), de a parlamenti vitában inkább ellenzékiként viselkedtem (viselkedtünk), és rendszerint ekként is szavaztam, illetve foglaltam állást az adott témában. Az akkori ellenzék ezért partnernek tekintett bennünket, így közvetlenül a 2000. január 3-ai választások előtt együttműködési megállapodást kötöttünk az SDP-HSLS koalícióval, később pedig a megyei választások előtt a dr. Zlatko Kramarič úr által vezetett Liberális Párttal (LS) Utóbbival együttműködésünk, amely a kölcsönös megbecsülés talajára épült, rendkívül korrekt volt. Kramarič úrral való kapcsolatunk ma is az, és - reményeink szerint - az marad a jövőben is. Országos szinten viszont az SDP vezette kormány, a mi együttműködési készségünk ellenére is keresztülnézett rajtunk, inkább ellenfélként kezelt, és előzetes

megállapodásunknak szinte egyetlen pontját sem teljesítette. Első helyen említeném a most leköszönő kormánynak a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyházzal kapcsolatos kötelezettségeit. Azután a foglalkoztatással, az újjáépítéssel, a magyar intézmények felszerelésével, ellátottságával kapcsolatos elvárásainkat. Ezek közül alig-alig teljesítettek valamit, a mostani választásokon pedig egyértelmű és egyoldalú háttértámogatást adtak a velünk szemben indulóknak. A kormánykoalícióban szerény erőt képviselő LS itt nem tudott segíteni, különösen azután, hogy Kramarič úr helyett Ivo Banac úr került a párt élére. Válaszom tehát: a fenti okokból már a választások előtt eldöntöttük, hogy a jövőben a jobboldalt fogjuk támogatni szerény lehetőségeink szerint, attól függetlenül, hogy az országnak milyen »színezetű« kormánya lesz. Úgy is fogalmazhatnék, hogy természetes alapállásunkból

adódóan a jobboldalhoz tartozunk, már csak azért is, mert országos szinten mélységesen csalódtunk a négyéves baloldali együttműködésben. Remélem, így már mindenki számára elfogadható, hogy az alakuló jobboldali kormányt támogatjuk, és velük valószínűleg együttműködési megállapodást kötünk." December 22. Zágrábban megtartotta alakuló ülését az új horvát nemzetgyűlés A 152 fős parlament elnökévé az eszéki születésű 61 éves jogász Vladimir Šekset, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) képviselőjét választották, majd a honatyák eskütétele volt napirenden. A november 23-ai választáson 15 politikai párt 144 képviselője arányos rendszerrel került a nemzetgyűlésbe, a nemzeti kisebbségek 8 képviselője pedig többségi választási rendszerrel. A választáson győztes HDZ-nek 66 képviselője van, a legerősebb szociáldemokrata ellenzéki pártnak (SDP) még három párttal (Libra, LS, IDS) koalícióban 43,

míg a néppártnak (HNS) két másik párttal (PGS, SBHS) együtt 11, a parasztpártnak (HSS) 9, a jogpártnak (HSP) 8, a szociálliberális pártnak (HSLS) és a Demokratikus Központnak (DC) együttvéve 3, a nyugdíjasok pártjának (HSU) 3, a demokratikus parasztpártnak (HDSS) pedig 1. A kormányalakító Ivo Sanader, a HDZ elnöke a parlament rendkívüli ülésén az eddiginél öt fővel kisebb, 14 fős kormány számára kér bizalmat. A parlament alakuló ülésén nem derült ki, mely pártok alkotják majd a parlamenti többséget és melyek a kisebbséget. Az elhangzottak alapján megtörténhet, hogy kisebbségi kormány alakul, de számottevő ellenzéki külső támogatással. 2004 Január 8. Az eszéki Új Magyar Képes Újság elemző írásában rámutat: a múlt évi novemberi parlamenti választások előtti hetekben vált nyilvánvalóvá, hogy az Eszék-Baranya megyei közgyűlésben bekövetkezett politikai "átsorolások" következtében kialakult

patthelyzetet csakis előrehozott választásokkal lehet megoldani (az országos önkormányzati választások 2001 tavaszán zajlottak le). A megyében élő nemzetiségek közül egyedül a szerbeknek van esélyük arra, hogy saját listáról képviselőket küldhessenek a közgyűlésbe; ők éltek is a lehetőséggel, és egyik pártjuk, az SDSS önálló listával indul a január 18-ai választáson. A horvátországi magyarság közel kétharmada ebben a megyében él, ám számaránya így is rendkívül alacsony, ezért a magyar szervezetek önálló (független) lista indítására nem is gondolhattak. Így érthető, hogy magyar képviselőjelöltek pártlistákon tűnnek fel A megyei választást is valószínűleg megnyerő HDZ listáján a 9. a HMDK alapító tagjaként is közismert Gerstmájer Mihály, ő biztos befutónak számít. A volt parlamenti képviselő, dr Szántó Tibor is minden bizonnyal bejut a közgyűlésbe, mivel az eszéki polgármester vezette

LS-lista 4. helyét foglalja el (a listavezető és a második helyen lévő jelölt parlamenti képviselő, ők valószínűleg nem vállalják a megyei képviselői megbízatást, ezért dr. Szántó gyakorlatilag 2 a listán). Szloboda Tibor, a HMDK-s pélmonostori magyar kisebbségi önkormányzat elnöke 6. az LS listáján Az SDP-HNS-LIBRA-SBHS közös listáján 22 a MESZ-elnök Juhász Sándor, a batinai HMDK elnöke, Kollár Attila pedig a 24. Egyébként 16 párt-, illetve független lista 47-47 nevet tartalmaz, közülük egyet kell választani. Január 12-13. Jakab Sándor, a HMDK ügyvezető elnöke és Ádám Jenő parlamenti képviselő, a HMDK elnökségi tagja január 12-én Bálint-Pataki Józseffel, a HTMH elnökével, január 13án pedig Szabó Vilmossal, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárával tárgyalt a horvátországi magyarságot illető időszerű ügyekről, valamint a HMDK-nak a két ország kapcsolatában lehetséges további

szerepvállalásáról és a küszöbönálló MÁÉRT-értekezletről. Január 18. A megyei közgyűlés 47 képviselői helyéért 16 párt, pártkoalíció, illetve független csoportosulás indult az időközi helyhatósági választásokon. Az ötszázalékos küszöböt hat párt- és egy koalíciós listának sikerült átlépnie. A várakozásoknak megfelelően a Horvát Demokrata Közösség (HDZ) nagy fölénnyel győzött, megszerezve a szavazatok 35,27 %-át, a szintén jobboldali Horvát Jogpárt (HSP) lett a második 14,36 %-kal, a baloldali pártkoalíció (SDP-HNS-LIBRA-SBHS) 11,41 %-ot ért el, a nyugdíjaspárt (HSU) 7,01 %-ot, a Liberális Párt (LS) a szavazatok 6,25 %-át kapta meg, a parasztpárt (HSS) 6,12 %-kal az utolsó előtti, a szerb kisebbség pártja (SDSS) pedig 5,51 %-kal jutott be a közgyűlésbe. A HMDK két képviselőjének - a HDZ színeiben Gerstmájer Mihálynak, az LS listájáról pedig dr. Szántó Tibornak - is sikerült bejutnia a megyei

közgyűlésbe. A MESZ-nek ezúttal sem lesz képviselője a közgyűlésben, az SDP színeiben induló Juhász Sándor nem került be. Az elkövetkező szűk másfél esztendőben tehát a HDZ és a velük koalícióra lépő politikai erők fogják irányítani a megyét. Február 17. Havier Solanával, az EU magas rangú megbízottjával találkoztak a horvátországi kisebbségi képviselők. A horvátországi magyarság parlamenti képviselője, Ádám Jenő (HMDK) elmondta, Solana urat arról tájékoztatta, hogy az új kormánnyal való kapcsolat bizakodásra adhat okot. "Ami Eszék-Baranya megyét, az ország »legmagyarabb« közigazgatási körzetét illeti, utaltam a gazdasági problémákra, a megdöbbentően magas munkanélküliségi mutatókra - különös tekintettel Baranyára -, valamint a privatizációval kapcsolatos gondokra". A kisebbségi képviselők találkoztak Ivo Sanader kormányfővel, aki a költségvetéssel kapcsolatban konzultált velük. Némi

derűlátásra ad okot, hogy az idén 10 %kal több jut a kisebbségeknek a költségvetésből, mint tavaly Február 26. A horvát kormány elfogadta a 2004 évi költségvetési tervezetet A kormányfő szerint az előző kormány 6,5 milliárd kúnás "felelőtlen" kötelezettségvállalásai, illetve az idei kölcsöntörlesztésekre fordítandó mintegy 21 milliárd kúnányi tehertétel ellenére az új kormány továbbra is támogatni fogja az útépítéseket, a vállalkozásokat, a legrosszabb anyagi helyzetben lévőket, a nyugdíjasokat, a honvédőket, a szülési szabadságon lévő kismamákat, és tenni kíván az igazságszolgáltatás hatékonyságáért. A költségvetési tervezet mellett a kormány törvénymódosítási javaslatot nyújtott be a kismamapótlék emelésével kapcsolatban (a munkaviszonyban lévők 2.500 kúnát, a munkanélküli kismamák 1600 kúnát kapnának havonta), amely 2004. július 1-jétől lép majd hatályba Szociális

juttatásokra a tavalyi évhez viszonyítva 100 millió kúnával több jut majd, a mezőgazdasági támogatások 250 millió kúnával nőnek. 2004-ben az illetékes minisztérium 4500 házat és 1800 lakást kíván állami pénzből újjáépíteni, a munkálatoknak jövő év nyarára be kell fejeződniük. Az új kormány a határon túli nemzetrészekről sem feledkezett meg. A hercegovinai Mostar 200 millió kúnát kap a horvát államtól, a mostari horvát egyetem működtetésére, illetve a város kórházának és egészségügyének reformjára 30 milliót szánnak. Március 4. Aleksandar Tolnauer, az országos Kisebbségi Tanács elnöke az Új Magyar Képes Újság riporterének kérdésére elmondta: "A Kisebbségi Tanács elvileg 17 főből áll, jelenleg csak tízből. A hiányzó hét tagot a kisebbségi önkormányzatok javasolják majd Ahhoz, hogy ezt a hét főt a kisebbségi önkormányzatok jelölni tudják, először meg kellett alakuljanak. Megtartották

a pótválasztásokat is, így a kisebbségi önkormányzatok megtehetik javaslataikat, amelyek alapján a kormány kinevezi majd a hiányzó tanácstagokat, különös tekintettel arra, hogy minden kisebbségnek legyen képviselője a Tanácsban." Március 15. Sok sepsei és a Drávaszög egyéb településeirõl érkezett polgár tett eleget az országos HMDK, illetve a csúzai és a sepsei HMDK-alapszervezet meghívásának, és jött el a huszadik század háborúiban elesettek nemrégiben felújított emlékművét méltóképpen felavatni. Kétszázötvenen - megszámolták - szorongtak az emlékmű előtt a keskeny sepsei főutcán, ahol Jakab Sándor, a HMDK ügyvezető elnöke emlékezett a hősi halottakra, az Alfalusi Vegyes Kar közreműködésével. A HMDK országos, alap- és tagszervezeteinek, megyei és járási magyar önkormányzatainak vezetőin, képviselőin kívül számos rangos vendég - Mohai László zágrábi magyar nagykövet, Ágoston András, a

Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Magyar József eszéki magyar fõkonzul, Mák Ferenc, a HTMH munkatársa, Ádám Jenő parlamenti képviselõ (HMDK), Gerstmájer Mihály és dr. Szántó Tibor, az Eszék-Baranya megyei képviselő-testület tagjai, a pécsi Határokon Túli Magyarságért Alapítvány képviselői és mások - is megtisztelte jelenlétével az ősi kis magyar települést, és helyezte el az emlékezés és a kegyelet koszorúit az emlékmű talapzatánál. Az ünnepség Csúzán folytatódott, ahol először Kossuth tábori lelkészének, Ács Gedeonnak a sírjához zarándokolt el a tömeg. Március 18. Az igazgatóválasztás esélyeit latolgatja az Új Magyar Képes Újság Kiemeli: a horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ alapkövét 1997 márciusában tették le, és 1999 áprilisában fejezték be az építkezést. Az intézmény azóta kiemelkedő szerepet tölt be a horvátországi magyarság életében. Az igazgató mandátuma

ebben az évben lejár, ezért nyilvános pályázatot írtak ki az állásra. A pályázatokról az iskola Igazgatótanácsa dönt majd A posztra ketten jelentkeztek, a jelenlegi igazgató, Kucsera Bandi, illetve Kovacsevity Anna tanár. Kucsera Bandi tanár a drávaszögi Baranyakisfaludon (Branjina) született 1963-ban, András (Kiskőszeg, magyar nemzetiségű) és Božica (Zágráb, horvát nemzetiségű) tanítók második gyermekeként. Családjával 1963 őszén Laskóra költözött, ahol szülei a helyi Petőfi Sándor Általános Iskolában helyezkedtek el. Az általános iskolát Laskón végezte a magyar tannyelvű iskolában, középiskolai tanulmányait pedig - magyar és horvát tannyelven - a pélmonostori Középiskolai Központban fejezte be 1982-ben, matematika-informatika-szakon. Az eszéki Pedagógiai Egyetem matematika-fizika tanszékére 1985 őszén iratkozott be, és 1990 júniusában szerzett matematika-fizika-szakos tanári diplomát. Laskón él, felesége,

(Wehring) Betilia biológia-kémia-szakos tanár, gyermekei Nikol (1991) és Richard (1996). Jelenlegi tisztségei: a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma elnökségének tagja, a laskói Általános Iskola Igazgató Bizottságának tagja, a HMOM Központ igazgatója (1999. 04 23. - 2004 06 01) Kovacsevity Anna tanár Újbezdánban született 1959-ben, édesapja Pálinkás István, édesanyja Erdélyi Julianna. A szülőfalujában elvégzett magyar tannyelvű általános iskola után a pélmonostori középiskolában éppen induló magyar tannyelvű gimnáziumba iratkozott be, ahol 1977-ben érettségizett. 1982-ben a szegedi JATE bölcsészettudományi karán magyar-szakos tanári diplomát szerzett. Tanulmányai befejeztével kötelességének tartotta a szülőföldre való visszatérést. Pélmonostoron telepedett le, azóta ott él családjával. Orvos férjével 1981-ben kötöttek házasságot Három gyermekük közül a két nagykorú orvostanhallgató, a legkisebb a

pélmonostori általános iskola V. osztályos tanulója A mintegy 21 szolgálati évből 16 és felet a tanügyben töltött. Dolgozott a pélmonostori középiskolai központban, a vörösmarti és a laskói általános iskolában, jelenleg a Központ magyar-szakos tanára és a Horvátországi Magyar Pedagógus Fórum "Szülőföldön magyarul" pályázati irodájának vezetője. Jelenlegi tisztségei: a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fórumának titkára, Pélmonostor Város Magyar Kisebbségi Önkormányzatának titkára, a HMDK pélmonostori alapszervezetének alelnöke, a Magyar Katolikus Nőegylet alelnöke, a Barkóca gyermekújság főszerkesztője, az Új Magyar Képes Újság külső munkatársa, a HMOM Központ felnőttek részére szervezett magyarnyelv-tanfolyamának vezető tanára. Április 1. Írásban is megerősítették a horvát kormányzópárt, a Horvát Demokrata Közösség (HDZ) és a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége

közötti, 2003 decemberében kötött szóbeli megállapodást. A választások utáni koalíciós megállapodást dr Ivo Sanader, a HDZ elnöke, valamint Jakab Sándor, a HMDK ügyvezető elnöke látta el kézjegyével Zágrábban, a HDZ székházában. Az aláíráson a HDZ csúcsvezetésből jelen volt még Jadranka Kosor asszony, Vladimir Šeks és Branimir Glavaš, a HMDK részéről pedig Ádám Jenő elnökségi tag, parlamenti képviselő. A koalíciós megállapodás többek között tartalmazza a HMDK véleményezési és javaslattételi jogát a magyar vonatkozású intézmények vezetőinek, felügyeleti szerveinek kinevezésével kapcsolatban, az egyházi ügyek rendezésével kapcsolatos elveket, az újjáépítés azonos szintű biztosítását a többségében magyarok lakta településeken, a magyar elektronikus és írott sajtó helyzetének megnyugtató rendezését. Május 29. A menekültek feltétlen visszatérése és az eltűntnek nyilvánítottak ügyének

mielőbbi rendezése mellett szállt síkra Miomir Žužul horvát és vendéglátója, Vuk Drašković Szerbia és Montenegró-i külügyminiszer. Belgrádi találkozójuk után hangsúlyozták, hogy a kérdések rendezése kormányaik számára kiemelkedő jelentőségű. A két külügyminiszter emellett munkacsoportok létesítésében állapodott meg, amelyeknek a polgárok nyugdíjjal, egészségügyi biztosítással, családi pótlékkal, szolgálati idővel kapcsolatos függőben levő kérdéseit kell megoldaniuk. Žužul a menekültkérdésről szólva elmondta, mintegy 110 ezer szerb tért vissza, és kifejezte kormánya eltökéltségét, hogy mindenkinek, aki Horvátországot hazájának érzi, minden jogát szavatolják. Június 3. A Magyar Szó értesülése szerint a JSZSZK volt tagköztársaságai megállapodtak az egykori Jugoszláv Nemzeti Bank mintegy 107 millió dollár értékű aranyfedezetének elosztásáról közölte a Horvát Nemzeti Bank, miután

Horvátország is jóváhagyta a jogutódlás kérdéséről szóló egyezményt. Ennek értelmében a JSZSZK vagyonának és pénzügyi kötelezettségének 38 %-a Szerbiát és Montenegrót, 23 %-a Horvátországot, 15,5 %a Bosznia-Hercegovinát, 7,5 %-a Macedóniát, 16 %-a pedig Szlovéniát illeti meg. A 8,5 tonna aranyat (amelynek világpiaci értéke mintegy 107 millió dollár) a zürichi Credit Suisse Bankban és a francia központi bankban (Banque de France) őrizték, és megállapodás született a volt Jugoszláv Nemzeti Bank aranyának elosztásáról is, amely a franciaországi, nagybritanniai és az egyesült államokbeli aranyért felelős bizottság birtokában volt. Miután a volt JSZSZK kötelezettségeit vizsgáló tanácsban megállapodás született az aranyfedezet elosztásáról, felvetették a volt Jugoszláv Nemzeti Bank egykori kereskedelmi bankjaiban nyitott devizaszámlákon lekötött összegek elosztásának tervét is. Ebben a kérdésben még nem jött

létre megállapodás, az illetékes tanács ugyanis még nem kapta meg az említett számlák állásáról, azok módosításáról szóló teljes dokumentációt, sőt azokról mintegy 589 millió dollárnak is nyoma veszett. Június 15. Tomislav Nikolić, a Szerb Radikális Párt elnökjelöltje a zágrábi Vjesniknek adott interjújában kijelentette, hogy nem fog lemondani a Virovitica - Karlovac (Károlyváros) Karlobag szerb határ létrehozásának tervéről. "Ez nem imperialista politika, hanem az én örök álmom marad. Remélem, egyszer majd valóra váltom, vagy valaki más teszi ezt meg" Egyszersmind azt javasolta Horvátországnak, hogy mindkét ország "azonnal semmisítse meg teljes fegyverkészletét". Nikolić megítélése szerint a szerbek visszatérése Horvátországba nem a megfelelő ütemben halad, mivel évente "csupán egyetlen vonatnyi" érkezik a szomszédos államba. A radikális párt elnöke szerint, ha

"Horvátország visszatelepíti a szerbséget eredeti lakóhelyére, akkor ez a nemzet kerül ott fölénybe. Ez az oka annak, hogy Horvátország nem kíván megoldást keresni a fennálló problémára". Július 2. Első alkalommal kötelezték a horvát államot, hogy fizessen kártérítést egy horvátországi szerb asszonynak, mert férjét egy rendőr meggyilkolta a szerb-horvát (19911995) háború idején vált ismertté zágrábi igazságügyi forrásokból. A zágrábi bíróság hozott ítéletet az ügyben, s 94 ezer euró kárpótlást ítélt meg az asszonynak. Jelka Kosić asszony 2003 végén indított pert a horvát állam ellen, amelyet felelősnek tart férje haláláért. Nikola Kosićot egy olyan térségben gyilkolták meg, amely nem volt háborús övezet. A férfit 1992-ben két rendőr elvezette a Horvátország keleti részén fekvő Podravska Slatina-i otthonából, majd Noskovci településnél, a Dráva folyó partján egy rendőr tarkón

lőtte. Holttestét a folyóba lökték. A gyilkos, Dinko Mijatović - akit négy és fél évi börtönre ítéltek négy hónapot sem töltött rács mögött, mert Franjo Tuđman horvát elnök kegyelemben részesítette. A horvát állam ez év áprilisában egy megállapodás értelmében közel 198 ezer euró kártérítést fizetett egy szerb család gyermekeinek, akiknek a szüleit 1991 decemberében öt horvát tartalékos rendőr gyilkolta meg. Július 15. A horvát kormány költségvetés-módosítási javaslata alapján az idei állami büdzsé 2,19 milliárddal lesz nagyobb a tervezett 101,5 milliárd kúnánál. A pénzügyminisztérium indoklása szerint a tervezett bevételeknél 2,8 milliárddal több folyt be az államkasszába, s ez a tény is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a folyó fizetési mérleghiány az év végéig a nemzetközi viszonylatban is elfogadhatónak tartott 4,5 %-os szinten maradjon. A költségvetés-módosítási javaslatban a tervezett

kiadások összegszerű növekedését azzal indokolják, hogy az állami adminisztrációban dolgozók bérének megnövelése 111 millió, az államkötvények kamatai pedig 136 millió kúnás terhet jelentettek a költségvetésnek, de jelentős kiadási tételt képezett a közvállalatok állami támogatása is. Július 22. Az Új Magyar Képes Újság cikkírója szerint a Bellyei Mezőgazdasági Birtok az idei esztendő első hat hónapjában 41,47 %-os veszteséget "termelt". A tavalyi év hasonló időszakához képest - amikor 19.32 százalék volt a vesztesége - ez 114,5 %-os növekedést jelent. A bellyei birtok vezetése a katasztrofális mutatókat az előző - részben a háborús években elszenvedett visszaeséssel magyarázza A nyári szabadságolások előtti utolsó kormányülésen Zágrábban döntés született arról, hogy a bellyei mezőgazdasági és ipari kombinát privatizálását új versenytárgyalási feltételek mellett kell lebonyolítani.

A kormány meghagyására a Horvát Privatizációs Alap a baranyai vállalatóriás részvényeinek 52,21 %-át kínálja fel mindössze egy kúnáért a potenciális vásárlóknak, akik a nyilvános felhívás közzétételétől számított 15 napon belül jelezhetik az alapnál vásárlási szándékukat. Ivica Vrkić, a Bellye Rt. igazgatója, a PPDIV és a HUS szindikátusok helyi vezetői és a megyei közgyűlés elnöke a kormánydöntéssel kapcsolatban elégedetten nyugtázták, hogy a HPA és a mezőgazdasági tárca képviselőivel folytatott előzetes tárgyalásokon követeléseiket és elvárásaikat a kormány teljes mértékben elfogadta és méltányolta. A cég új tulajdonosa az elkövetkező két évben feltőkésítés címén köteles lesz legalább 250 millió kúnát befektetni a részvénytársaságba, ugyanakkor az állam megtartja a vállalat részvényeinek 25 % plusz egy részvény értékű ellenőrző csomagját. Az új tulajdonos a magánosítás

időpontját követő egy éven belül nem bocsáthatja el a dolgozókat, és köteles kidolgozni egy hatékony középtávú (ötéves) befektetési és fejlesztési tervet. Eszék-Baranya megye - és a drávaszögi magyarság számára létfontosságú, hogy a tervet milyen mértékben sikerül megvalósítani Augusztus 16. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a legújabb készenléti hitel jóváhagyásakor a bérek és a társadalmi juttatások korlátozását követelte Horvátországtól írja a legnagyobb példányszámú zágrábi újság, a Večernji list. A lap szerint az IMF támogatja a horvát hatóságok arra irányuló középtávú terveit, hogy a következő időszakban folytatódjon az állami költségvetési hiány csökkentése, valamint hogy ezzel egyidejűleg csökkenjenek az adóterhek is, de mindenre kiterjedő középtávú kiadáscsökkentő politikát és bértömegcsökkentésre, valamint a társadalmi juttatások megnyirbálására irányuló reformokat

javasolt. Az IMF biztatónak tartja, hogy a kilencvenes évek dereka óta kielégítő a gazdasági fejlődés Horvátországban, alacsony az infláció, szilárd a pénzügyi szektor, nagyok a külföldi közvetlen befektetések, könnyű a tőkéhez jutás alacsony hozadéki különbséggel, és növekedett az idegenforgalom, az országba látogató turisták száma. Figyelmeztetett is azonban a belső takarékbetétek és a befektetések közötti mind nagyobb különbségre. Augusztus 25. A Hina értesülése szerint az új szabadkai horvát konzul Davor Vindiš, a belgrádi nagykövetség eddigi ügyvivője lesz. Vindiš ezen a poszton Jasmina KovačevićČavlovićot váltja, akinek letelt a négyéves megbízatása A távozó konzul a vízumkényszer felfüggesztését értékelte megbízatási idejének legjelentősebb eseményeként, valamint azt, hogy a horvátokat Szerbiában hivatalosan is nemzeti kisebbségként tartják nyilván. Mint mondta, a vízumkényszer

hatálytalanítása minőségileg javított Horvátország, valamint Szerbia és Montenegró viszonyán, és nagyban hozzájárult a gazdasági együttműködés fellendítéséhez. A szabadkai horvát konzulátus jogkörébe 30 bácskai és bánáti település tartozik. Augusztus 26. Az Új Magyar Képes Újság közlése szerint a Horvát Munkaközvetítõ Hivatal július végén 293.275 munkanélkülit tartott nyilván, ami az egy évvel korábbi adathoz viszonyítva 6,7 %-kal - azaz 20.953-mal - kevesebb munkát és megélhetést kereső személyt jelent. Júliusban 21903-an kérték felvételüket a munkanélküliek listájára, ugyanakkor az illetékesek 24.274 személy adatait törölték az adatbázisból Közülük 14600 szerződéses munkaviszonyba lépett (az idegenforgalmi főidényben 2003-ban csaknem 16.000-en kaptak munkát), 9.674 munkanélküli személy adatait pedig nyugállományba vonulás, a törvényes előírások figyelmen kívül hagyása vagy a katonai

szolgálat megkezdése miatt törölték a névsorból. Szeptember 1. Kucsera Géza, Szabadka polgármestere és dr Zlatko Kramarić, Eszék polgármestere aláírták a jószomszédi kapcsolatokról és együttműködésről szóló megállapodást. Ennek értelmében voltaképpen folytatódik a két város között több évtizedes múltra visszatekintő szoros barátság, a kulturális, tudományos, oktatási, gazdasági és egyéb területen történő együttműködés. Mint az erről szóló okirat kimondja, külön figyelmet fordítanak az emberi és polgári jogok tiszteletben tartására, az önkormányzatok fejlesztésérek, a környezetvédelemre és a városfejlesztésre. Szeptember 9. Az Új Magyar Képes Újság elemzése szerint csökkent a tanulók száma a magyar iskolákban. A 2004-2005-ös tanévet 17-tel kevesebben kezdik, mint az előzőt (2000ben 395-en, 2001-ben 394-en, 2002-ben 396-an, 2003-ban 383-an voltak, az idei tanévben pedig 366-an tanulnak összesen.) A

csökkenő tendencia szinte minden általános iskolára vonatkozik, kivéve a Magyar Oktatási és Művelődési Központ általános iskoláját és az újbezdáni tagozati iskolát. Az előbbibe 4, az utóbbiba 5 gyermekkel több iratkozott be A kopácsi általános iskolának ebben az évben még nem kellett bezárnia a kapuit három III. osztályos diák tanul még a település iskolájában. Az eszéki iskolaközpont középiskolai tagozataira is kevesebb gyermek jár, mint a 2002-2003-as tanévben, ami elsősorban annak következménye, hogy júniusban három, viszonylag nagy létszámú osztály búcsúzott el. Szomorú tapasztalat, hogy az idén fordult elő először, hogy az általános iskola nyolc osztálya után a szülők tömegesen nem taníttatják tovább a gyermekeiket. A jelenség oka, hogy nincs pénz a taníttatásra. Horvátországban 5610-en járnak a különböző kisebbségi iskolákba Szeptember 10. Az eszéki Magyar Oktatási és Művelődési Központ

igazgatója, Kovácsevity Anna kezdeményezésére összeültek az ország magyar oktatási intézményeinek vezetői, hogy megvitassák az időszerű problémákat. Az eszmecserén Kel Rózsa, a kórógyi általános iskola igazgatója elmondta, hogy számukra az iskola épületének állapota, felújításának késése jelenti a legnagyobb gondot. Mindannyian egyetértettek abban, hogy közösen kell fellépniük a magyar nyelvű oktatás érdekében. Általános és közös probléma a krónikus gyerekhiány Ez véleményük szerint összefügg a születések alacsony számával és a szülőknek azzal a téves felfogásával, hogy a gyermek könnyebben boldogul, ha nem magyar iskolába jár. Kovácsevity Anna, az eszéki iskolaközpont igazgatója hangsúlyozta, hogy a gyakorlat ennek éppen az ellenkezőjét igazolja, és ezt kell a jövőben megértetni a szülőkkel. Keresztes Árpád, a laskói magyar általános iskola igazgatója szerint nem lehet kizárni a kétnyelvű

oktatás bevezetésének lehetőségét sem a jövőben, ha a gyermeklétszám tovább csökken. Azt azonban nyomatékosították, hogy horvát tagozat indítása bármelyik magyar tannyelvű iskola keretei között a megszűnés felé tett első lépés lenne. Szeptember közepe A Horvát Privatizációs Alap igazgatóbizottsága hivatalosan is bejelentette, hogy a Bellye Rt. privatizálására kiírt pályázat sikertelennek bizonyult, mivel az egyetlen pályázó, a Bubalo házaspár támogatását is élvező eszéki Žito kft. nem felelt meg a pályázati feltételeknek. Az agráripari óriás alaptőkéjének 52,21 %-át kitevő 2 millió 880 részvényt a HPA egykúnás kikiáltási áron kívánta értékesíteni azzal a kitétellel, hogy az új tulajdonos az első két évben legalább 260 milliós befektetést eszközöljön a cégbe a harmadiktól az ötödik évig tervezett 120-140 milliós feltőkésítés mellett. A Žito tulajdonosa a befektetéssel és a

feltőkésítéssel kapcsolatos feltételeket elfogadta, de a munkaerő-felesleg végkielégítéséhez szükséges csaknem 180 millió kúna már elviselhetetlen terhet jelentett számára. Független gazdasági szakemberek értékelése szerint a Bellye Rt optimális körülmények között is legfeljebb 800 alkalmazottnak adhat munkát. A cég az év első hat hónapját 41,47 millió kúna veszteséggel zárta (tavaly június végéig valamivel kevesebb, mint 20 millió volt a mérleghiány). A veszteséges termelés mellett még szembetűnőbb, hogy jelentősen csökkent a vállalat bevétele az egy évvel korábbihoz viszonyítva (249 millióról 132 millióra), jóllehet a kiadásokat is lefaragták csaknem 36 %-kal. A részvénytársaság a legfrissebb adatok szerint 2.433 dolgozót alkalmaz (köztük 267 idénymunkást), a jelenlegi átlagfizetés 1.800 kúna A vállalat vezetősége a sajtóhoz eljuttatott közleményében azt állítja, hogy "fokozott erőfeszítéssel

dolgoznak a vállalat likviditásának fenntartásán" és "nem zárolták a cég számláját, a bérek kifizetése nem ütközik akadályba". Október 2. Újra jelentkezik a Horvát Baranya Rádió magyar nyelvű műsora A 88 MHz hullámhosszon a műsorkészítők - az első adásban elhangzott ígéretek alapján - minden hétfőn 18 és szombaton 19 órakor új munkatársakkal, kötetlen, tabu- és politikamentes hangulatban várják a hallgatókat a készülékek elé. A Horvát Baranya Rádió magyar nyelvű adásának két műsorvezetője Kriják Krisztina és Varga József lesz. Október 11. Az Illyés Közalapítvány "Szülőföldön magyarul" oktatási és nevelési támogatását a 2003-2004-es tanévre - a mintegy 22 ezer forint ellenértékét, tehát a 670 kúnát Eszék-Baranya megye területén a napokban 493 diák szülei kapják kézhez. A támogatás kifizetésével, illetve átutalásával kapcsolatos tudnivalókról Pálinkás Krisztián,

a Szülőföldön Magyarul Pályázati Iroda vezetője a következőket nyilatkozta: "Mint ismeretes, oktatásinevelési, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásra azok a gyermekek voltak jogosultak, akik magyar nyelvű oktatásban részesültek, vagy magyar anyanyelvápolásra jártak. Az egy főre jutó összeget, tehát a 22 ezer 400 forint kúna ellenértékét egy összegben utaljuk át a szülők számlájára. A pénzátutalásokat már megkezdtük Azok a többgyermekes családok, amelyek esetében a támogatás meghaladja az 1.500 kúnát, több havi lebontásban, azaz több részletben juthatnak majd hozzá a teljes összeghez". Október 26. Stjepan Mesić horvát elnök és Boris Tadić, Szerbia elnöke Cavtatban úgy értékelte, mindkét országnak ugyanaz a célja - csatlakozni az EU-hoz -, ezért kölcsönösen támogatni fogják a közös érdekű projektumokat. A két ország kapcsolataira kitérve Mesić rámutatott, hogy a helyzet most jobb, mint

bizonyos idővel ezelőtt, és jelenleg mindkét ország a stratégiai célokkal foglalkozik, azaz az európai integrációkkal. Október 30. Móricz Árpád református lelkész szervezésében a bácskossuthfalvi és a bácstopolyai gyülekezet tagjai baranyai-szlavóniai körúton vettek részt. Művelődéstörténeti, földrajzi, néprajzi vagy akár gasztronómiai szempontból is figyelmet érdemel a Duna-Dráva köze; méltatlanul kevesen látogatnak el a baranyai kis falvakba vagy a kopácsi rétre. Az ott élők a falusi turizmus fellendítésén fáradoznak, és remélik, a természeti adottságok, a rendezett környezet sok vendéget odacsalogat, és belátható időn belül megélhetést nyújt az itt élőknek. November 13. Mádl Ferenc köztársasági elnök Nagykanizsán találkozott Stjepan Mesić horvát államfővel, és kijelentette, Magyarország kiegészítő erőforrásokkal támogatni szeretné a magyarországi horvát közösség oktatásügyét, kulturális

életét. A két köztársasági elnök négyszemközti megbeszélést folytatott egymással, majd mindketten részt vettek a horvát nap tiszteletére rendezett gálaműsoron. A találkozójukon elhangzottakról szólva Mádl Ferenc elmondta: "Tudom, hogy nem elég, amit nyújt Magyarország, de az oktatás, a kultúra, a sajtó területén is kiegészítő erőforrásokkal támogatni szeretnénk azokat az erőfeszítéseket, amelyeket ez a közösség saját maga megvalósít." Stjepan Mesić elmondta, a háborúban legyengült iparú Horvátországot most újra iparosítani kell, ezt pedig csak az Európai Unió révén elérhető fejlett technológiával lehet megvalósítani. Mesić elnök a magyarországi horvátok előtt mondott beszédében kitért a határon túli horvátság kérdésére is. Mint mondta, Magyarországon "nagyjából rend van" ezen a téren, ám hiányolta a nemzetiségek megfelelő parlamenti képviseletét. "Mi ezt már

megoldottuk" tette hozzá A két köztársasági elnök találkozója alkalmából horvát-magyar gazdasági fórumot is tartottak Nagykanizsán. Ennek során mintegy 30 horvátországi üzletember és önkormányzati vezető ismerkedett Zala megyei befektetési lehetőségekkel, illetve az európai uniós források felhasználásával megnyíló támogatási lehetőségekkel. November 18. Az Új Magyar Képes Újság beszámolója szerint "A kisebbségek szerepe az országok politikai életében" címmel a budapesti Robert Schuman Intézet rendezésében háromnapos nemzetközi konferenciát tartottak Zágrábban, amelyen Magyarországról, Horvátországból, Szlovéniából, Bosznia és Hercegovinából, Szerbiából és Montenegróból, Szlovákiából, Romániából, Bulgáriából, Macedóniából és Albániából meghívott szakértők vettek részt. A tudományos tanácskozást Ivo Sanader horvát miniszterelnök nyitotta meg, aki üdvözlő beszédében

hangsúlyozta: a horvát kormány az országban élő kisebbségeket nem tehernek, hanem "az ország kincsének" tekinti. December 2. A legnagyobb példányszámú horvát napilap, a Večernji list legutóbbi közvélemény-kutatása szerint Stjepan Mesić elnök a szavazatok 56,8 %-ára, Jadranka Kosor, a kormányzó párt jelöltje pedig 17,1 %-ára számíthat a január 2-ai elnökválasztáson. Mi több, a kormányzó párt népszerűsége annyira csökkent az utóbbi egy hónap alatt, hogy jelenleg csak alig fél százalékos előnye van a legerősebb ellenzéki párttal, a szociáldemokratával szemben, pedig az egy évvel ezelőtti parlamenti választáson a szavazatok 33,23 %-át kapta, és egy idei áprilisi felmérés szerint nem kevesebb, mint 41,9 %-ára számíthatott. Ma viszont a választópolgároknak csak 22,8 %-a voksolna rá, míg októberben 27,6 %-ot mutatott a felmérés. A szociáldemokrata párt népszerűsége akkor 18,9 %-os volt, novemberi 22,4

%-ával pedig ott van már közvetlenül a kormányzó párt mögött. December 2. Négypárti delegáció kíséretében Eszékre látogatott Szili Katalin A magyar Országgyűlés elnök asszonya a főkonzulátus épületében találkozott a horvátországi magyarság képviselőivel, majd hivatalos tárgyalásokat folytatott vendéglátójával, Vladimir Šeksszel, a horvát Szábor elnökével. December 9. Amellett, hogy egyszerűen nem igaz, sértő is a horvátországi magyarság számára az a MESZ által terjesztett állítás, amely szerint a magyar állampolgárság birtokában 7-10 %-uk átköltözne Magyarországra nyilatkozta az Új Magyar Képes Újságnak dr. Szántó Tibor helyettes parlamenti képviselő, az Eszék-Baranya megyei közgyűlés tagja. "Általában részt veszek a magyar szervezetek által rendezett összejöveteleken, és - ha csak tehetem - a kötetlenebb jellegű találkozókon is ott vagyok, de a szóban forgó szándékról nekem még egyetlen

horvátországi magyar ember sem beszélt. A felmérés, amelyre a MESZ hivatkozik, szakmai szempontból értékelhetetlennek tekinthető, s mindazok, akik a minden alapot nélkülözõ állítást terjesztik - akár az anyaországi, akár a horvát sajtóban - félrevezetik a közvéleményt, és azok szekerét tolják, akik a vasárnapi népszavazás előtti negatív kampányban éhenkórász, a magyarországi munkahelyeket az ottaniak elől elvevő, segélyekre áhítozó tömegként beszéltek a határon túli magyarokról"