Gazdasági Ismeretek | Gazdaságpolitika » Versenypolitika

Versenypolitika 1 Versenypolitika 1.1 Alapfogalmak Mielőtt a versenypolitikáról átfogóbban beszélnénk fontosnak tartom előszor pár alapfogalomnak a tisztázását, mely elősegíti a későbbiekben tárgyalásra kerülő anyagoknak a könyebb megértését. Versenypolitika: tisztességes versenyfeltételek biztosítására irányuló szabályozási rendszer. Gazdasági Versenyhivatal: országos hatáskörû, állami költségvetési szerv, mely a versenytörvényben, továbbá az árak megállapításáról szóló törvényben meghatározott versenyfelügyeleti feladatokat látja el. (További információ a Versenyhivatal tevékenységérõl a honlapján szerezhetõ be: www.gvhhu) Támogatáspolitika: a versenypolitika szerves részét képezi, segíti a vállalkozásokat, hogy olyan gazdasági feltételek kerüljenek kialakításra, amelyek hosszú távon biztosítják a verseny- és foglalkoztatási képesség növekedését, a versenyhátrányok csökkentését.

Ezek megvalósításáért kialakítja a támogatások folyósításához szükséges intézményrendszert. Kis- és Középvállalkozói Célelõirányzat: a kis- és középvállalkozások támogatására létrehozott, a költségvetés által juttatott támogatásokra elkülönített pénzkeret. Állami támogatás: az államháztartás költségvetésébõl, a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások részére, ingyenes vagy kedvezményes források, illetve egyéb elõny bármilyen formában történõ nyújtása oly módon, hogy ez állami bevételkiesést vagy kiadást jelentene. Horizontális támogatás: olyan támogatás, amely ágazattól függetlenül meghatározott cél(ok) elérése érdekében nyújtható. Ilyen meghatározott cél lehet a kutatás-fejlesztés, a támogatási célból kedvezményezett vállalatok, a képzés, a foglalkoztatás, a környezetvédelem és a nehéz helyzetbe került vállalatok támogatása. 1 Támogatási szempontból

kedvezményezett vállalkozás (TKV): az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 fõnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 40 millió eurónak megfelelõ forintösszeg, továbbá ha abban az állam, az önkormányzat vagy más TKV-n kívül esõ vállalkozások tulajdoni részesedése - tõke vagy szavazati jog alapján külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25%-ot. Támogatási intenzitás: a kedvezményezett számára nyújtott állami támogatás és az elszámolható költségek jelenértékének (a jövõbeni pénzek kezdõ idõpontra vonatkoztatott értékének) hányadosa. 1.2 Mi a versenypolitika? “A verseny gazdasági jelentősége elsősorban abban áll, hogy olcsó és jó minőségű javak előállítására készteti a gazdasági élet szereplőit” (Stigler) 1. sz táblázat: A versenypolitika számára rendelkezésre álló erőforrások alakulása Létszám Költségvetés (MFt) Költségvetés (1994 -es áron)

1998 111 409.8 221.4 1997 106 340.3 200.1 1996 106 297.7 196.1 1995 115 231.2 180.2 1994 110 214.4 214.4 Forrás: GVH 1999b, 3.16 fejezet; OECD CLP 1999 A költségvetés korrekciója a fogyasztói árindex változásai alapján, OECD (1997). Az államnak az a feladata, hogy fellépjen a verseny korlátozásának negatív formái ellen, s hogy a cégeket versenykörülmények közé kényszerítse. Erre az állami versenypolitika hivatott. A versenypolitika az EU egyik legvitatottabb, legellentmondásosabb politikája, amely látványos és mindennapos, mégis értelmezési problémákba ütközik, amikor hatáskörét, céljait és eredményeit vizsgáljuk. A verseny az alapfeltétele minden egészséges gazdaságnak, ezért magától értendően a közös piac is ezt kívánta meg. A verseny a mozgatója az innovációnak, technikai fejlődésnek, és ezért magának a gazdasági növekedésnek, ami pedig a 2 társadalom jótétét eredményezi általában.

Tehát a versenypolitika érvényesülése a fogyasztók érdeke. A versenypolitika lényegében klasszikus közös politikaként jött létre. Bár az EK szerződés a versenypolitikát szó szerint nem közös politikaként határozta meg, de lefektette, hogy olyan rendszert kell létrehozni, ahol piac nem torzul, és a közösségi versenyt érintő minden döntés közösségi szintre került, a tagállami hatóságok hatáskörében csak azok a kérdések maradtak meg, amelyek kizárólag csak az adott tagállamban létező versenyt érintik. Ez alapján tehát a versenypolitika egyértelműen közös politikának tekinthető. Már az EU elődjének tekinthető Európai Gazdasági Közösségben is a közös piac létrehozásakor az átlátható, versenyző piac megteremtése, a vám- és kvótarendszer lebontásához való hozzájárulás volt a cél. Az egységes belső piac létrejötte után pedig az EU vigyázott arra, hogy ne lehessen a már lebontott határokat újra

meghúzni, és a kialakult piacon a szabad versenyt torzítani. Tehát a közösségi versenypolitika arra irányul, hogy a közös (egységes) piacon biztosítsa a tisztességes versenyfeltételeket. A közösség csakis olyan esetekkel foglalkozik, amelyek a tagállamok közötti kereskedelmet, illetve a szolgáltatások szabad áramlását akadályozzák. Az egy-egy tagországban a - nagy horderejű - tisztességtelen versenymagatartás ellen való fellépés az adott tagállam hatóságára tartozik. A közösségi versenyjog a Római Szerződés 3. cikke alapján a Közösség feladatának tekinti az „olyan rendszer létrehozását, amely a belső piac területén folyó versenyt megóvja a torzításoktól”. A közösségi versenyszabályok nagyon lényeges, valamennyi nemzeti versenyjogtól eltérő sajátosságokkal rendelkeznek. Ezek részben közösségi jellegükből fakadnak A nemzeti versenyjogoktól eltérően nem egyetlen nemzeti piacon hatnak, hanem a tisztességes

verseny egységes piacon történő érvényesülését szolgálják. Az európai versenyjog másik sajátossága, hogy hatálya a vállalkozások mellett szükségszerűen kiterjed a tagállamokra is, amelyek kormányai ugyanúgy képesek torzítani a versenyt, mint a vállalkozások. Ez a kettős hatály egyben azt jelenti, hogy a közösség versenyjogi szabályrendszere két fő csoportba sorolható, nevezetesen léteznek: - a vállalkozásokra vonatkozó szabályok, amelyek a versenykorlátozó megállapodások szabályozását, az erőfölényes piaci helyzettel való visszaélésre vonatkozó előírásokat, valamint a vállalatok koncentrációját ellenőrző rendelkezéseket ölelik fel, valamint érvényes - az államokra vonatkozó szabályozás, amely a kereskedelmi jellegű állami monopóliumok működtetéséről, az állami vállalatok irányításáról, a vállalkozásoknak juttatott különleges és 3 kizárólagos jogokról szóló szabályokat, továbbá az

állami támogatás szabályait foglalja magában. Elkerülhetetlenül felmerül az EU és a nemzeti versenyszabályok közötti kapcsolat kérdése. E kérdés kapcsán megállapítható, hogy az EU és a nemzeti versenyszabályok két külön körben működnek: az előbbiek a Közösségen belüli kereskedelemre vonatkoznak, az utóbbiak a nemzeten belül érvényesek. Tényként közölhető továbbá az is, hogy a közösségi versenyjog rendelkezései közvetlenül alkalmazhatóak, ami azt jelenti, hogy a tagállami bíróságokon közvetlenül hivatkozni lehet rájuk. Lényeges dolog a versenyjoggal kapcsolatban, hogy nem értelmezendő anya- és leányvállalat viszonyában, valamint az, hogy nem szükséges írásos bizonyíték a versenykorlátozó magatartásra, elegendő az arra utaló magatartás, illetve az, hogy az árukapcsolás tilalma nemcsak az árukra, hanem a szolgáltatásokra is érvényes. A közösségi jog alkalmazhatóságának érdekében fontos még, hogy a

versenykorlátozás legalább két tagország piacát érintse, ellenkező esetben, ahogy már fent említettem az éppen hatályos nemzeti jog lép érvénybe. Az EU versenyszabályozása öt fontos kérdéskört érint:  Összehangolt piaci fellépést, azaz a kartell-megállapodást  Visszaélést uralkodó piaci helyzettel, azaz az erőfölény megszerzését  Vállalatok összeolvadását, azaz a fúziókontrollt  Állami támogatások rendszerét  Közösségi szolgáltatók különleges jogait, illetve az állami monopóliumokat. A következőkben ezen szempontok vizsgálatát szeretném részletezni. 4 1.3 A verseny korlátozása Az államnak az a feladata, hogy fellépjen a verseny korlátozásának negatív formái ellen, s hogy a cégeket versenykörülmények közé kényszerítse. Ez az állami versenypolitika feladata A versenyszabályozás pedig a versenypolitika "aprópénzre váltása", realizálása, az ezt szolgáló eszközrendszer.

1.31 Verseny korlátozásának típusai Az állam a folyamatokba többféleképpen avatkozhat be. 1. Ha a piacon a versenyfunkciók megfelelően érvényesülnek, a kormányzat semmiféle rendkívüli versenyszabályt nem ír elő. Ilyenkor a laissez faire (ejtsd: lesszé fer) elve érvényesül: "Hagyd, hogy menjen minden a maga útján!" 2. A másik lehetséges kormányzati politika az úgynevezett trösztellenes (antitröszt) szabályozás. Ezt versenytörvényben rögzítik, és a szabályok betartására önálló intézmény (hazánkban a Gazdasági Versenyhivatal) ügyel. - Az állam rendszerint tételesen tiltja mindazokat a vállalati akciókat, amelyek a versenytársakkal szembeni jogosulatlan előnyre vezet(het)nek. Ezt általában kiegészíti a fogyasztóvédelmet szolgáló szabályozás. - A kartellszabályozás a versenytársakkal való olyan összejátszást tiltja, amely a kívülállóknak kárt okoz. E szabályozási terület sok nehézséget és

buktatót rejt Az üzleti szerződéseket titok védi, ezért a kartelltevékenység sokszor nehezen ismerhető fel, és alig bizonyítható. Aztán vannak nagyon is hasznos, egyenesen támogatandó kartellmegegyezések is: ilyenek például azok, amelyek a verseny korlátozásával szemben lépnek fel, vagy a fogyasztók számára hasznosak. Támogatható például egy olyan, a kis és középkereskedők által létrehozott beszerzési társaság, amely tevékenységével az óriáscégek – bevásárlóközpontok – beszerzési feltételeihez közelít. - A versenyt csökkentő piacszerkezet kialakulása megakadályozható 1. a monopolpozíciót megszerző cég szétbontásával 2. a cégek fúziójának (egyesülésének, összeolvadásának), illetve a cégfelvásárlásnak az engedélyhez kötésével 3. a piacra lépés azon korlátai elleni fellépéssel, amelyek a nem hatékony piaci szerkezet kialakulására vezetnek. 5 3. Vannak olyan piaci szegmensek,

amelyekben a természetes monopólium – csupán egyetlen gazdálkodó szervezet – tud leghatékonyabban működni. Ilyen piaci szegmens rendszerint az áramszolgáltatás, a postai szolgáltatás, a vasútüzem stb. Ez esetben államilag kell olyan működési feltételeket teremteni, hogy a hatékonyság, a piacgazdasági eredmények a lehető legjobban megközelítsék a versenyszférabelieket (az előírások vonatkozhatnak az árra, a szolgáltatási kötelezettségre, a szerződéses szabadság korlátozására stb.) 4. A versenypolitika következő eleme az “egyéb területek” szabályozása E körbe a piaci működés általános szabályozása (például a kereskedelmi, környezetvédelmi, műszaki előírások) és a hozzá kapcsolódó intézmények tartoznak. De idetartozik az állam közvetett befolyása is, kedvezmények nyújtása, büntető és fogyasztási adók kivetése által. 5. Az állam közvetlenül is befolyásolhatja a piaci versenyt: az állami szektor

működtetésével, állami vállalatok alapításával. Ez azonban nem járhat a verseny korlátozásával Ennek veszélye úgy csökkenthető vagy szüntethető meg, hogy a versenyszabályozás más előírásai az állami szektorra is kiterjednek. (Állami tulajdonú vállalatok a gazdaság azon területein működnek, amelyeket az állam nem kíván átengedni a magánszférának, vagy pedig ott, ahol a magánszféra nem érdekelt a feladatok elvégzésében. Az állam e vállalatokban tulajdonosi jogokat gyakorol, ellenőrzi tevékenységüket, s rendszerint meghatározza a működés körülményeit és feltételeit.) 1.32 Törvényi szabályozás A versenypolitikáról és szabályozásról hazánkban az 1990. évi LXXXVI törvény rendelkezik. Betartásán – az állami ellenőrzési rendszer mellett – különféle társadalmi szervezetek őrködnek. Közülük a legfontosabb a fogyasztóvédelem intézményesített formája: a fogyasztóvédelmi felügyelőségek

hálózata. De fontos szerepük van azoknak a szervezeteknek is, amelyek az állam versenyt korlátozó lépéseire, a vállalatok szabályszegéseire stb. figyelmeztetnek Az állami beavatkozás elsősorban a szabad kereskedelem érdekeit szolgálja. Kulcsfontosságú intézményes formái a nemzetközi egyezmények és szervezetek. Ezekhez csatlakozva azonban meglehetősen ellentmondásos helyzet alakul ki. A nemzetközi és a nemzeti érdekek ugyanis nem feltétlenül esnek egybe A nemzeti versenypolitika a hazai gazdaság védelmét, az ország állampolgárainak érdekeit szolgálja, vagyis “kifelé” bizonyos protekcionizmust mutat. 1.321 A versenypolitika szerepe a szabályozási reformban Versenypolitika és a szabályozási problémák négy konkrét módon kapcsolódnak egymáshoz: A szabályozás ütközhet a versenypolitikával. A jogszabályok bátoríthatnak vagy akár előírhatnak olyan magatartásokat vagy feltételeket, amelyek máskülönben a versenyjog

megsértését jelentenék. Például a jogszabályok felhatalmazhatnak az árkoordinációra, megakadályozhatják a reklámozást vagy egyéb, a versenyzésre szolgáló eszközök alkalmazását, illetve előírhatják a piac földrajzi felosztását. További példa lehet a költség alatti eladást tiltó szabályozás – amely versenytámogató szándékú, de gyakran versenyellenes 6 módon értelmezik –, vagy a versenyt a szabályozási cél megvalósulásához szükséges mértéket meghaladóan korlátozó szabályok nagyon széles köre. Amikor az ilyen szabályokat megváltoztatják vagy megszüntetik, az érintett cégeknek meg kell változtatniuk szokásaikat és várakozásaikat. A szabályozás helyettesítheti a versenypolitikát. Különösen, ahol elkerülhetetlenül létezik a monopólium, a szabályozás megkísérli a piaci hatalmat közvetlen módon ellenőrizni azáltal, hogy árakat határoz meg, és ellenőrzi a piacralépést és a hozzáférést. A

technológia és más feltételek változásai azonban – a szabályozást indokoló – azon kiinduló feltételezés újragondolásához vezethetnek, mely szerint a versenypolitika és ennek intézményei nem alkalmasak a monopólium kialakulása és a piaci hatalommal történő visszaélés megakadályozására. A szabályozás reprodukálhatja a versenypolitikát. A szabályok és a felügyeleti hatóságok (regulator, regulatory authority, regulatory body) éppúgy megkísérelhetik megakadályozni a koordinációt vagy az erőfölényes visszaélést egy iparágban, mint ahogy azt a versenypolitika teszi. Például a felügyeleti hatóságok rögzíthetik a tisztességes verseny alapnormáit vagy a tenderezésre vonatkozó szabályokat, hogy biztosított legyen a versenyző ajánlattétel. A különböző felügyeleti hatóságok azonban esetleg különböző megoldásokat alkalmaznak, és a szabályozási intézmények változásai felfedhetik, hogy a látszólagosan

duplikált politikák különböző gyakorlati kimenetelt eredményeztek volna. A szabályozás versenypolitikai módszereket hasznosíthat. A szabályozás céljainak megvalósítására szolgáló eszközöket úgy is ki lehet alakítani, hogy azok hasznosíthassák a piaci ösztönzők és a verseny dinamikájának előnyeit. Koordinációt igényelhet annak biztosítása, hogy ezek az eszközök a szándéknak megfelelően a versenyjogi követelmények összefüggésrendszerében működjenek. 1.322 A vállalatokra vonatkozó versenyszabályok A Magyarországon hatályban lévő versenytörvény mind tartalmában, mind szellemében követi a közösségi versenyszabályokat. A magyar versenyszabályozás a jogharmonizáció keretében többször módosult, és így a közösségi követelményeknek megfelelő versenyszabályozási környezet alakult ki hazánkban. Vállalatok közötti megállapodások, kartell megállapodások A magyar versenytörvény - összhangban a

közösségi rendelkezésekkel - tiltja azokat a vállalatok közötti megállapodásokat, amelyek a versenyt akadályozzák, korlátozzák vagy 7 torzítják. Ilyen megállapodásnak minősül például, ha a vállalatok piacfelosztásban vagy árakban állapodnak meg, ha üzletfeleikkel a szerződés megkötését olyan többletszolgáltatáshoz kötik, amely nem áll kapcsolatban a szerződés tárgyával, vagy például, ha azonos ügyletek esetén eltérő kereskedelmi feltételeket alkalmaznak partnereikkel szemben. Az EU versenyjoga szerint minden olyan összehangolt piaci fellépés tilos, amely a tagállamok közötti kereskedelem szabadságát akadályozhatja. Az ilyen lépések, tehát amennyiben mégis létrejön a kartell-megállapodás, automatikusan visszamenőleg semmisnek, érvénytelennek nyilvánul. Ez a kartelltilalom érvényes a nem EU székhelyű vállalatokra is Kivétel akkor van, ha korlátozó tartalmuk ellenére olyan előnyöket is

tartalmaznak, amelyek hozzájárulnak az árutermelés vagy a forgalmazás javításához. Az általános tilalom mellett a közösségi szabályozásnak megfelelően a magyar versenyjog is engedélyez olyan megállapodásokat, amelyek ugyan korlátozó tartalmúak, de kedvező elemeket is magukban foglalnak, így a fogyasztók érdekeit, a fogyasztói biztonságot előnyösen befolyásolják. A legsúlyosabb versenykorlátozások azonban sohasem mentesülhetnek. Kartell-megállapodásnak minősül: minden olyan érintett vállalat, amelynek vagy amelyeknek piaci részesedése meghaladja az 5%-ot valamint összforgalma az éves 300 millió eurót. Ha vertikális - azaz alá- fölérendeltségi viszonyban álló vállalatok közötti – megállapodásokról van szó, akkor az 5%-os piaci részesedés és a 300 millió euró éves forgalom alatt nem kell alkalmazni a korlátozó intézkedéseket (Római Szerződés 81. cikk) A gyakorlatban ez a versenyjogi szabályozás az

jelenti, hogy például tilos az árak rögzítése, tilos a termelés, a beruházások korlátozása vagy ellenőrzés alatt tartása, tilos a piacok vagy az erőforrások felosztása, illetve tilos a szerződések megkötését olyan feltételekhez kötni, amelyeknek nincs közük az adott szerződés tárgyához. A versenyjogi szabályok betartását az Európai Bizottság hivatott ellenőrizni. A rendelkezések megszegésekor felléphet saját kezdeményezése vagy valamely tagállam javaslata alapján is. A bizottság a versenyszabályok megsértőit legfeljebb éves forgalmuk 10%-át kivető összegig bírságolhatja meg. Ha a vállalatok közötti megállapodás befolyásolja az Eu tagállamok közti kereskedelmet, akkor a közösségi szabályokat kell alkalmazni, bár megmarad a lehetőség a nemzeti jog párhuzamos alkalmazására is. Egyes esetekben pedig, amikor a versenykorlátozás hatása a közös piacon eléri a közösségi országban meghatározott szintet, nem a

magyar Gazdasági 8 Versenyhivatal lesz az élenjáró versenyhatóság, hanem az Európai Bizottság versenyügyekért felelős főigazgatósága. Az Európai Bizottság határozatait a vállalatok az Európai Bíróság előtt támadhatják meg. A kereset megalapozottsága esetén a bíróság új eljárásra kötelezheti a bizottságot, vagy a felek számára kedvező ítéletet hozhat. Piaci erőfölény A vállalati versenyszabályozás másik nagy területe a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma. A versenyszabályozások - mind az uniós, mind a magyar - tiltják a domináns piaci helyzetben lévő vállalatok erőfölénnyel való olyanfajta visszaélését, amely közvetlenül sérti a fogyasztók és a versenytársak érdekeit, és ezzel torzítja a gazdasági versenyt. A Római Szerződés kimondja: „ A közös piaccal összeegyeztethetetlen és ezért tilos egy vagy több vállalkozásnak a közös piacon vagy annak jelentős részén meglévő

erőfölénnyel való visszaélés, amennyiben ez hatással lehet a tagállamok közti kereskedelemre.” Az erőfölény a gyakorlatban a 75% feletti piaci részesedésű cégeket érinti. Az erőfölény egyébként nem jogellenes, csak a visszaélést szankcionálják. Az erőfölény olyan piacon jöhet létre, ahol egy adott vállalat, mint erőfölényben lévő vállalat gazdasági tevékenységet folytat. Ilyen piacok lehetnek például: - termékpiac: azon áruk vagy szolgáltatások körében jelentkezik, melyek tulajdonságaiknál, áruknál vagy felhasználhatóságuknál fogva a fogyasztó számára egymást helyettesíthetőknek minősülnek. - Földrajzi piac: Az a terület, melyen az érintett vállalatok a termékek/szolgáltatások keresleti vagy kínálati oldalán jelen vannak és melyen a versenyfeltételek lényegében homogének és amely megkülönböztethető a környező piacoktól azáltal, hogy azokon a verseny feltételei érezhetően

különbözőek. - Innovációs piacok stb. Visszaélésnek számít például, ha a vállalatok a szerződéskötés megtagadásával, az árpolitika tisztességtelen alakításával, indokolatlan árukapcsolással vagy a megrendelők lekötésével akadályozzák a versenytársak piaci lehetőségeit, és ezzel korlátozzák a fogyasztókét is. Azon visszaéléseknél, amelyek hatása a tagállami kereskedelmet érinti, a magyar versenyhatóság köteles lesz a közösségi jogot (is) alkalmazni, illetve egyes esetekben a bizottság jár majd el. 9 A nagy piaci részesedés megléte, ha nem társulnak hozzá kivételes körülmények, önmagában megalapozhatja az erőfölény meglétét, különösen, ha az 50%-ot meghaladja. Sokszereplős piacokon 20-40%-os piaci részesedés is megalapozhatja az erőfölényt. Együttes erőfölényről akkor beszélünk, ha több cég úgy jelenik meg a piacon, mintha egy gazdasági egység lenne. Ez alapulhat kartell-megállapodáson is

Vállalatok összeolvadása A vállalati versenyszabályozás harmadik nagy csoportjába a vállalatok közötti koncentrációk ellenőrzése tartozik. A meghatározott gazdasági erejű vállalatok összefonódásának bejelentése a magyar versenytörvény alapján is kötelező, a fúzió létrejötte a Gazdasági Versenyhivatal engedélyéhez van kötve. A Gazdasági Versenyhivatal nem tilthatja meg az összefonódást, ha az nem hoz létre, vagy nem erősít meg erőfölényt. Hasonlóan a már vázolt két esethez, összefonódások esetén is egyes esetekben a bizottság lesz az egyedül eljáró hatóság. A Római Szerződés nem tartalmaz rendelkezéseket a vállalati összeolvadások tekintetében. A 4064/89-es tanácsi rendelet tartalmazza a vállalati fúziókra vonatkozó szabályozást. A közösségi méretű összefonódásokra nézve az Európai Bizottság kizárólag hatáskörben jár el. A vállalati összefonódásnak kétféle esetét különböztetjük meg: 

két korábban független vállalat összeolvadása  egyik vállalat ellenőrzést szerez egy másik vállalat felett. A szabályozás az összefonódás mértékét – azaz, hogy az összeolvadás tagállami vagy közösségi szintű - a küszöbérték meghatározása alapján határolja el. A küszöbértékek lehetnek: - az érintett vállalatok együttes, éves, világméretű forgalma több mint 5 milliárd euró És - közülük legalább kettőnek az éves, a közösségen belüli forgalma egyenként 250 millió euró Kivéve, ha - a vállalatok éves bevételének kétharmada ugyanabból a közösségi tagállamból származik. Közösségi méretű az összefonódás, ha: - a felek együttes világméretű éves bevétele több mint 2,5 milliárd euró és - legalább 3 tagállamban külön-külön, az együttes árbevétel több mint 100 millió euró - és ezen államokban legalább két érintett vállalat éves bevétele egyenként 25 millió euró feltéve, hogy

10 - nem áll fenn, hogy valamennyi érintett vállalat éves közösségi szintű bevételének kétharmada egy tagországból származik. Az Európai Bizottság versenyfelügyeleti jogköre azt is jelenti, hogy a bizottság a vállalatoknál eljárást foganatosíthat, információt kérhet, szemlét tarthat, és betekinthet a pénzügyi könyvekbe, többnapos vizsgálat esetén lepecsételheti a vizsgált helyiséget. Lehetősége lesz a helyszínen vizsgálatot folytatni, bárkit meghallgatni, aki információval rendelkezhet a jogsértés körülményeiről, sőt a vállalati vezetők magánhasználatú helyiségeit, gépjárműveit is átkutathatja. Ha vizsgálata saját határozatára alapul, akkor a vállalkozások kötelesek lesznek annak alávetni magukat. Rendőrségi közreműködésre azonban a bizottság is csak a magyar bíróság engedélye alapján tarthat igényt. 1.323 Állami támogatásokra vonatkozó közösségi szabályok Mindenek előtt szeretném

meghatározni, hogy mit is jelent valójában az állami támogatás. Az állami támogatás az államháztartás költségvetéséből, a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások részére, ingyenes vagy kedvezményes források, illetve egyéb előny bármilyen formában történő nyújtása oly módon, hogy ez állami bevételkiesést vagy kiadást jelentene. Az Európai Unió általánosan kötelezővé tett versenyszabályai azt a célt szolgálják, hogy az áruk és szolgáltatások egyformán piacképesek legyenek minden tagországban és segítsék elő a verseny tisztaságát. A versenyszabályok egyik kiemelt területét képezik az állami támogatásokra vonatkozó közösségi jogszabályok. Az állami támogatásokra vonatkozó közösségi jogi szabályozás három részre osztható:  A kereskedelmi jellegű állami monopóliumok diszkriminációmentes működtetésére vonatkozó előírás (Római Szerződés 37. cikk)  Az állami vállalatok

irányítása, valamint a vállalkozásoknak juttatott különleges és kizárólagos jogok (Római Szerződés 90. cikk)  Állami támogatások nyújtása (Római Szerződés 92-94. cikk) Az állami támogatások szabályozási alapelvét a 92. cikk mondja ki: „Amennyiben arról ez a Szerződés másképpen nem rendelkezik, bármely tagállam által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott támogatás, amely torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget azáltal, hogy bizonyos vállalatoknak vagy bizonyos javak termelésének kedvez, és amennyiben érinti a tagországok közötti kereskedelmet, összeegyeztethetetlen a Közös Piaccal.” 11 Tehát ezen cikk értelmében egy támogatás akkor minősül állami támogatásnak, ha megfelel az alábbi feltételek mindegyikének:  Állami forrásból kell származnia (ide tartoznak az önkormányzati támogatások is)  Előnyt jelent az érintett vállalat, vállalkozás számára  Bizonyos vállalatot vagy

szektort előnyben részesít  Versenytorzító hatású  Befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet Látható tehát, hogy az állami támogatások tilalma igen széles körre terjed ki. Nem csupán a közvetlen finanszírozás nem megengedett, hanem a piaci szintűnél alacsonyabb kamatra adott kölcsönök, kölcsöngaranciák, adókedvezmények és mentességek is. Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően a nemzeti támogatások alkalmazása többé nem a tagországok belügye, hanem azokról a tagállam kérésére és a bizottság javaslatára a tanács dönt. Ezek értelmében tilos a közös piaccal összeegyeztethetetlen bármely olyan állami forrásból nyújtott juttatás, amely a verseny torzításához vezet, illetve a tagállamok közötti kereskedelmet befolyásolja. Szintén a 92. cikkelyben az állami támogatást megtiltó rendelkezés mellett találhatók olyan esetek is, amikor a támogatás nyújtása megengedhető. Ilyenek például: 

Szociális jellegű támogatások  Természeti katasztrófák vagy egyéb rendkívüli események következtében keletkezett károk elhárítására nyújtott segélyek  A kultúra és a nemzeti örökség megőrzésének előmozdítására nyújtott támogatások, ha ezek nem állnak ellentétben a közösségi érdekekkel. Az Európai Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri az állami támogatások alakulását a tagállamokban, részben a tagállamok kötelező bejelentései alapján, részben más forrásokból. További mentességet, kivételt jelentenek a következő kategóriák: 1 Horizontális támogatás, azaz országos szintű, területi és ágazati körülhatárolás nélkül: pontosabban olyan támogatás, amely ágazattól függetlenül meghatározott célok elérése érdekében nyújtható.  Kutatási fejlesztési célra nyújtott támogatások  Környezetvédelmi célra nyújtott támogatások  Kis- és középvállalkozásoknak nyújtott

támogatások  A foglalkoztatás elősegítésére nyújtott támogatások 12 2 Nehéz helyzetbe került vállalatok megmentésére és/vagy szerkezetátalakítására nyújtott támogatások 3 Körülhatárolt régióhoz kapcsolódó beruházási, foglalkoztatási vállalkozás A következőkben részletesebben szeretnék foglalkozni a kis- és középvállalkozásoknak, azaz a támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozásoknak nyújtott kedvezményekkel és ennek közösségi versenyjoggal való kapcsolatával. Támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozásnak tekinthetők mindazon vállalkozások, amelyeknek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 40 millió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá ha azokban az állam, önkormányzat vagy más vállalkozások tulajdoni részesedése külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25%-ot. Fontos megemlíteni azt, hogy a kis- és

középvállalkozások általában hátrányos helyzetből indulnak a piaci versenyben a nagyvállalatokkal szemben, azonban működésük haszna olyannyira nyilvánvaló, hogy létrejöttüket és fennmaradásukat valamennyi fejlett régióban és országban évtizedek óta támogatják. Az Európai Unió tagállamaiban szintén évtizedek óta nyomon követhető a kis- és középvállalkozásokat támogató politika, és ez a közösségi szabályozásban is megjelenik. E cél elérése érdekében az EU 1994-ben integrált programot fogadott el a kis- és középvállalkozások helyzetének, pozíciójának megerősítésére. Az EU kisvállalati támogatásának túlnyomó részét a tagállamok nyújtják saját vállalkozóiknak. Azonban a kis- és középvállalkozások részére nyújtott állami támogatás nem sértheti a közös piacon a verseny szabadságát. Így a rendelet kimondja: „az állami támogatás minden típusának átláthatónak kell lennie és az egységes

piacot, valamint az uniós versenyhelyzet javítását kell szolgálnia.” Tehát általánosságban bármilyen állami támogatás tilos, ha az valamely vállalkozásnak gazdasági előnyt ad másik vállalkozással szemben. A nem tiltott támogatásokhoz tartozik ezen kívül a „de minimis” elve alapján adott támogatás ( a kis- és középvállalkozásoknak adott támogatások nagy része e szabály alá tartozik). A „de minimis” elv azt jelenti, hogy a bíróság nem veszi figyelembe, elnézi azokat a viszonylag kisebb összegű támogatásokat, amelyeknek a kedvezményezettjei maximum 150 főt foglalkoztatnak, forgalmuk nem éri el a 15 millió eurót, és az adott támogatás kisebb mint 13 7,5%. A támogatás 3 év alatt nem haladhatja meg a 100 000 eurót Az ilyen támogatás tehát akkor is jogszerű az EU-ban, ha azt az állam a költségvetésből közvetlenül nyújtja. A fent említett állami támogatási formák közül a ráfizetéses termelést

fenntartó támogatás általában tilos. Az EU Bizottsága a támogatásoknak leginkább ezt a formáját ellenzi, ez ugyanis közvetlenül hat a termelési költségek és az árak alakulására, így súlyosan negatív következményekkel járhat a vállalkozások közötti versenyre. A termékszerkezet-váltásra engedélyezhető támogatás odaítélésének kritériumai is meglehetősen szigorúak. Az egyes tagállamoknak ilyen esetben a brüsszeli bizottság előtt bizonyítaniuk kell az iparág vagy régió súlyos válsághelyzetét, valamint pontos tervet kell bemutatni arról, hogy ezáltal a termelés korszerűsödik és nem jönnek létre új, ismételt túltermeléshez vezető, felesleges kapacitások. Az EU-ban érvényes szabályok szerint lehetséges a krízishelyzetben levő vállalatok számára a közvetlen pénzügyi támogatás is, ez azonban csak rövid lejáratú hitel lehet. A regionális vagy területfejlesztési támogatás az EU-ban a régiók

közötti fejlettségi különbségek kiegyenlítését szolgálja. A regionális támogatás nyújtásának feltétele, hogy az adott ország egy olyan regionális beosztással rendelkezzen, ahol a kevésbé fejlett régióban a beruházó vállalatok több támogatást kaphatnak, mint a fejlettebbek. Az EU átlagánál fejletlenebb régiók felzárkóztatása az EU közös támogatáspolitikájának is egyik sarokköve. 14 1.4 A verseny támogatása (GVOP) A versenypolitikához azonban nem csak a verseny korlátozása, hanem annak támogatása is hozzátartozik. A következőkben a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programot ismertetjük. A 2004-2006 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) által meghatározott célokat, stratégiát és a fő támogatási prioritásokat öt operatív program valósítja meg, ezek egyike a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP). Az Európai Unió tagjaként Magyarország 2004. óta jogosulttá vált az

Unió fejlesztési támogatásainak, a Strukturális Alapok forrásainak igénybevételére. Ezek olyan pénzügyi források, melyekből a tagországok pályázatok útján jelentős anyagi támogatásokhoz juthatnak. Magyarország, a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében az Európai Uniótól a 2004-2006 időszakban a strukturális alapokból megközelítőleg 510 milliárd forint fejlesztési támogatásra jogosult, így az elkövetkező években a magyar állam támogatásával együtt mintegy 1 350 milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg Magyarországon. A Nemzeti Fejlesztési Tervben megjelölt legfontosabb cél az életminőség javítása Magyarországon, melyhez szükség van versenyképesebb gazdaságra, a humán erőforrások jobb kihasználására, jobb minőségű környezetre és kiegyensúlyozottabb regionális fejlődésre. Ezen célkitűzések alapján készült el öt ún. Operatív Program (OP), melyek a fejlesztési területeket tartalmazzák Az NFT

alábbi öt Operatív Programja keretében 2004-től több mint 60 különböző pályázat indult el: • • • • • Agrár -és Vidékfejlesztés OP (AVOP) Gazdasági Versenyképesség OP (GVOP) Humánerőforrás-fejlesztései OP (HEFOP) Regionális Fejlesztés OP (ROP) Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) Az Operatív programok közül a GVOP, a HEFOP, a ROP és a KIOP végrehajtását 2006. július1-tőla Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felügyeli. A GVOP költségvetési kerete a 2004-2006 közötti időszakban több mint 154 milliárd forint, melyből a kis- és középvállalkozásoktól kezdve a kutatásokon keresztül a nagyobb beruházások és az információs társadalom fejlesztéséig nyílik lehetőség pályázatok megvalósítására Magyarországon. 15 A Nemzeti Fejlesztési Terv általános célkitűzése az EU társadalmi-gazdasági fejlettségi szintjéhez történő felzárkózás elősegítése. Ennek egyik alapvető

feltétele a gazdaság hosszabb időszakon keresztül fennálló magas növekedési üteme, amihez egy versenyképes, az egységes piacon is jól teljesítő gazdaság szükséges. Ezért az NFT egyik specifikus célja a gazdasági versenyképesség növelése. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program elsődlegesen e cél teljesülését segíti elő. Ez alapvetően a termelőszféra támogatását, azaz a vállalkozások versenyképességének javítását jelenti. A program részletesen kifejti a tervezésekor fennálló gazdasági helyzetet, a program stratégiáját, intézkedéseit, pénzügyi forrásait és a végrehajtásra vonatkozó intézkedéseket. Az Operatív Program négy prioritást jelöl ki a támogatások területeként: 1. Beruházás-ösztönzés 2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése 3. Kutatás-fejlesztés, innováció 4. Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés Horizontális elvek A két horizontális elv, a fenntartható fejlődés

és az esélyegyelőség elve a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program végrehajtása során több szinten érvényesül. A versenyképesség növelését célzó intézkedések eltérő módon és mértékben hatnak a fenntartható fejlődésre és az esélyegyenlőségre. A két horizontális elv alkalmazásának elősegítése érdekében a fenntarthatóság környezetvédelmi szempontjai és az esélyegyenlőség a projekt-kiválasztási kritériumok között szerepel. A projektkiválasztás során előnyben részesülnek azok a pályázók, amelyek projektjükben a környezetvédelmet illetve az esélyegyenlőséget fokozott mértékben érvényesítik. A projekt-kiválasztás során pontozásos módszerrel történik a projektek értékelése. Az egyes kiválasztási kritériumokhoz kapcsolódó előre meghatározott pontszámok alapján kerül sor a projektek közötti sorrend megállapítására, így a horizontális elvek érvényesítését is pontozással értékeli

a bíráló bizottság. A közreműködő szervezetek által felkért szakértők végzik a projektek értékelését. 1.41 Beruházás-ösztönzés 1.411 Az ipari és szolgáltatói szektor versenyképességének fejlesztése Technológiai korszerűsítés 16 Korszerű technológiai színvonalat képviselő és piacképes, magas minőségű termékeket előállító termelő-kapacitások kiépítése. Támogatásban részesül a már megtelepült vállalatok eszközállományának, tevékenységének, termelésének bővítése, a magas hozzáadott értéktartalmú szolgáltatások meggyökereztetése is. A nagyberuházásokhoz kapcsolódóan fontos a telephelyen belüli infrastruktúra támogatása. A komponens a fenntartható környezeti fejlődés elősegítése és a káros környezeti hatások csökkentése érdekében támogatja a környezetbarát, kevésbé szennyező technológiák és eljárások bevezetését. Regionális vállalati központok létesítése

Kelet-közép-európai vagy európai regionális hatáskörrel rendelkező vállalati (szolgáltató-) központok magyarországi kialakításának támogatása. A több országban működő nagyvállalatok feldolgozóipari, csúcstechnológiát képviselő szolgáltatási feladataik ellátásához kapcsolódó alrendszerek (így pl. informatikai, elosztási, kereskedelmi, pénzügyi, szerviz- és vevőszolgálati, irányítási, képzési) tevékenységeit több országra kiterjedő hatáskörrel hasonló központokból irányítják. Támogatást kaphatnak azon vállalatok, vállalkozások is, amelyek a Magyarországon folytatott tevékenységüket fenti értelemben regionális hatáskörrel rendelkező központtá kívánják bővíteni. Beszállítói integrátorok számának növelése és megerősítésük Annak a jellemzően közép- vagy nagyvállalati körnek (integrátor vállalatok) a megerősítése, amelynek termékei közvetlenül beépülnek a végterméket előállító

nagyvállalat termékébe. Olyan fejlesztések támogatása valósul meg, amelyek révén javul a termékek minősége, versenyképessége, gazdaságossága, és ezáltal az érintett vállalatok tartós beszállítóvá válhatnak. Nagyvállalatokhoz kapcsolódó, integrált termelési rendszerek kialakítása a kutató-fejlesztő szervezetek, a dinamikusan fejlődő, innovatív beszállítók és helyi gazdaságfejlesztési intézmények bevonásával. 1.412 Üzleti infrastruktúra fejlesztése Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése Infrastruktúra fejlesztése (alapinfrastruktúra és új telephelyek kialakítása) Az ipari parkok által nyújtott szolgáltatások számának növelése, minőségük javítása. Inkubátorházak, innovációs és technológiai transzferközpontok létrehozása és fejlesztése, az ipari parkokon belül és kívül. Logisztikai központok fejlesztése A komplex logisztikai szolgáltatást nyújtó minőségi logisztikai kapacitások

létesítésének, különösen a beszállítói hálózatok, klaszterek logisztikai kiszolgálását megvalósító beruházások, fejlesztések támogatása többek között a regionális repülőtereken, a kikötőkben, ipari parkokban és a vállalkozások gazdasági igényei által meghatározott térségekben. 17 Pro-aktív beruházás-ösztönzési tanácsadás A Magyarországra települt vállalkozások profitjának befektetéséhez és új befektetők vonzásához kapcsolódó pro-aktív befektetés-ösztönzési szolgáltatás, konferenciák, üzletember-találkozók, lehetséges befektetők és helyi önkormányzatok, valamint külföldi tulajdonú nagyvállalatok és beszállító vállalkozások közötti partnerközvetítői (ún. "matchmaking") tevékenység, beruházási tanácsadások, valamint a megvalósult beruházásokat követő kormányzati gondoskodó (follow-up) tevékenységek támogatása. Az intézkedés végső kedvezményezettje

adatbázisokat és piactereket hoz létre honlapján, információt szolgáltatva befektetők és beszállítók számára. Létrehozza és működteti a potenciális befektetők és beszállítók ügyfélkapcsolat-kezelő rendszerét. 1.42 Kis- és középvállalkozások fejlesztése 1.421 Kis és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése A fejlődésre képes mikro-, kis- és középvállalkozások piaci pozícióinak, illetve versenyképességének javítása technológiai korszerűsítésük révén. A minőségi és környezetközpontú menedzsment fejlesztése és megerősítése a kkv-k nemzetközi standardoknak való megfelelésének illetve az EU és a NATO előírásainak megfelelő minőségbiztosítási rendszerek bevezetése és tanúsíttatása támogatása révén. Műszaki technológiai fejlesztés A komponens a vállalkozások modernizációja és technikai, technológiai fejlesztése érdekében támogatja új műszaki gépek

beszerzését, termeléshez kapcsolódó ingatlan építését, bővítését, ami segíti a kkv-k nemzetközi versenyképességének növekedését, csúcstechnológia bevezetését, a modernizációt eredményező innovatív eljárások elterjedését és alkalmazását. Korszerű menedzsment rendszerek és technikák támogatása Az Európai Unió és a NATO szabályainak megfelelő minőségbiztosítási és környezetirányítási, információ-védelmi rendszerek (ISO 9001:2000, ISO 14001:1996, EMAS, BS7799, ISOB17799, ISOTS 16949, QS 9000, VDA6, AQAP 110, 120) bevezetésének ösztönzése, e rendszerek kidolgozásának és tanúsíttatásának támogatása. 1.422 Vállalkozói kultúra fejlesztése A vállalkozások sikeres működéséhez és fejlődéséhez szükséges ismeretek elterjesztése, a hatékony üzleti működéshez szükséges információk elérhetőbbé tétele, ezáltal a kis- és középvállalkozások hatékonyságának növelése, túlélési, illetve

növekedési esélyeinek javítása. 18 Alapszintű tanácsadás Fő cél, hogy vállalkozások minél szélesebb csoportja juthasson hozzá a mindennapos működéshez szükséges általános információkhoz úgy, hogy annak megszerzése ne rójon rá jelentős pénzügyi terheket. A területi egyenlőség elvét maximálisan szem előtt tartva, a Helyi Vállalkozásfejlesztési Központokon keresztül a kis- és középvállalkozások az ország minden pontján ingyenesen hozzájuthatnak a működésükhöz szükséges alapinformációkhoz. Emeltszintű, szakmaspecifikus tanácsadás A komponens már közvetlenül a vállalkozásokat célozza, az általuk igénybe vett emelt szintű, szakmaspecifikus tanácsadás tanácsadói óradíjának támogatásán keresztül. Az emelt szintű tanácsadás témájában lehet, hogy átfedésben van az alapszintű tanácsadással, azonban, mélységében és módszertani megközelítésében jelentősen eltér attól. 1.423 Az

együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban Kkv-k közötti együttműködés szervezése A komponens támogatja együttműködések/hálózatok kialakításának szervezését, az ezzel kapcsolatos tanácsadói segítségnyújtást. Támogatás nyújtható a mikro-, kis és középvállalkozások által alapított új hálózatok létrehozásához és szervezéséhez. A komponens továbbá a hálózat tagjai által megvalósuló nagyberuházások előkészítésére, az együttműködő vállalkozások működésének folyamatos felügyeletére, támogatására irányul. Együttműködő vállalkozások közös célú beruházása, fejlesztése A komponens a már létező hálózatok bővítéséhez szükséges fejlesztéseket támogatja: az együttműködésben résztvevő vállalkozások közös célú beruházásai, meglevő hálózatok fejlesztése (a szorosabb együttműködések kialakítását segítő szolgáltatásokon, tanácsadási tevékenységen keresztül),

az együttműködő vállalkozások közös arculatának kidolgozása és megjelenítése. 1.43 Kutatás-fejlesztés, innováció 1.431 Megvalósítás közeli kooperatív alkalmazott kutatások A gazdasági versenyképességet szolgáló olyan alkalmazott kutatások és technológiafejlesztések támogatása, amelyek korszerűbb, magasabb értéket képviselő, piacképes termékek, eljárások és szolgáltatások létrejöttét eredményezik. Egy-egy kutatási projekt megvalósításán keresztül az intézkedés támogatja új infokommunikációs folyamatok, felszerelések és szolgáltatások fejlesztését és tesztelését, új anyagok és nagy értékű biotechnológiai termékek és szolgáltatások létrehozását, továbbá a környezeti szennyeződések megelőzését vagy csökkentését szolgáló termékek és technológiák fejlesztését. Elősegíti a vállalati és kutatási szféra által konzorciumban végrehajtott kutatási projekteket. 19 1.432

Közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyeken a kutatás, a technológiatranszfer és kooperáció feltételeinek javítása Közfinanszírozású kutatóhelyek kutatási infrastruktúrájának fejlesztése Közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyek kutatási infrastruktúrájának fejlesztése, amely új műszer beszerzését, meglévő K+F eszköz felújítását, korszerűsítését, mérési tevékenység akkreditálását, illetve K+F eszköz kölcsönzését támogatja. Ez növelni fogja a kutatási és innovációs tevékenységek hatékonyságát ezekben a szervezetekben, ezáltal is támogatva a hazai és külföldi közös projektekben való részvételüket és a vállalati szektornak kínált K+F szolgáltatásaikat. Regionális vállalkozások hasznosíthatják a közfinanszírozású kutatóintézetek korszerűbb K+F infrastruktúrája által nyújtott K+F mérési tevékenységet. A közfinanszírozású kutatóhelyek és a vállalatok közötti

kooperatív kutatást és technológiatranszfert segítő partnerkapcsolatok és hálózatok kiépítésének támogatása A komponens támogatja a technológiai partneri kapcsolatok és hálózatok további fejlesztését illetve a közfinanszírozású kutató intézmények és vállalatok közötti technológia transzfert. Az új Kooperációs Kutatóközpontok (KKK) fejlesztése több kooperációban folyó kutatási projekt támogatásán keresztül valósul meg. A KKK-nak hosszú távra szóló (min 3 év, de lehetőleg 69 év) kutatási, képzési, valamint tudás- és technológia-transzferre vonatkozó stratégiával rendelkeznek, együttműködésen alapuló partnerkapcsolat során fejlődik felsőokatatási intézmények, akadémiai kutatóintézetek, egyéb non-profit kutatási intézmények és minimum 5 vállalat részvételével (a KKK létrehozásának időpontjában). A Kooperációs Kutatóközpontok a gyakorlatban hasznosítható, komplex gyakorlati probléma

megoldására irányuló alapkutatással, alkalmazott kutatással és kísérleti fejlesztéssel foglalkoznak. A KKKk elkülönült egységek, amelyek mind a pénzügyek, mind az irányítás tekintetében önállóak, vezető intézményük csak a Magyar Akkreditációs Bizottság által akkreditált felsőoktatási intézmény, költségvetési- vagy non-profit kutatóintézet lehet. A KKK-k konzorciumok, amelynek kizárólag vezető intézménye részesülhet a K+F tevékenységre vonatkozó támogatásban. Pályázni a KKK létrehozására csak minimum 5, vállalkozói körbe tartozó partnerrel együtt lehetséges. A konzorcium résztvevőinek összlétszáma és aránya nincs megkötve. A pályázó konzorciumnak a projektjavaslatban demonstrálnia kell a PhD diákok vagy a fiatal kutatók bevonását a kutatási projektekbe. 1.433 Vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erősítése Induló technológia- és tudás-intenzív mikrovállalkozások, és ún.

spin-off vállalkozások innovációs feladatainak támogatása Induló technológia- és tudás-intenzív mikrovállalkozások, valamint a felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek kutatási eredményeire alapozott (ún. spin-off) vállalkozások innovációs feladatainak támogatása, ezáltal erősítve a kutatási és üzleti szféra közötti tudástranszfert és segítve a létrehozott termékek és szolgáltatások kereskedelmét. 20 Új kutatói munkahelyek létrehozásához kötődő vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése Új kutatói munkahelyek létrehozásához kötődő vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése a vállalati kutatóhelyek számának és minőségének növelésével. Vállalati kutatói-fejlesztői munkahelyekhez szükséges műszer, informatikai eszköz, szoftver, valamint a kizárólag kutatási célra használt gép beszerzésének, üzembe helyezésének támogatása. Vállalati innováció támogatása A sikeresen

működő kkv-k új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások, szolgáltatások bevezetésére irányuló innovációs tevékenységének ösztönzése K+F eredmények adaptálása, hasznosítása és önálló kísérleti fejlesztési tevékenység támogatása révén. 1.44 Információs társadalom és gazdaságfejlesztés 1.441 E-gazdaság fejlesztése, e-kereskedelem ösztönzése Integrált üzleti rendszerek támogatása A felsorolt célok elérése érdekében az intézkedés keretében támogatni kívánjuk a vállalaton belüli (pl. ERP, MIS, CRM) és vállalatközi (B2B) IT és webes megoldások bevezetését és használatát. Az intézkedés elősegíti a tudásalapú gazdálkodás kiépítését, az intelligens gazdálkodási rendszerek kifejlesztését, ösztönzi az elektronikus üzleti megoldások és az elektronikus kereskedelem elterjedését, e-piacterek kialakítását, javítja az IT-biztonságot és hatékonyságot. Integrált vállalat-irányítási

rendszerek (ERP/CRM) kiépítése, bővítése. Üzleti intelligencia rendszerek kiépítése. Vezetői döntéstámogató rendszerek kiépítése Elektronikus üzleti, internetes megoldások támogatása a kkv-k és üzleti partnereik közötti kapcsolat fejlesztése érdekében A vállalatok közötti üzleti folyamatokat támogató rendszerek bevezetése. Integrált elektronikus, ezen belül is főként internetes kereskedelmi megoldások bevezetése, használata. Elektronikus ajánlatkérő rendszerek kialakítása. Elektronikus, ezen belül is főként internetes ügyfélszolgálati rendszerek kialakítása. E-piacterek fejlesztése, vállalati klaszterek munkájának webes támogatása, már meglévők továbbfejlesztése, megismertetésének támogatása a kkv-k felé. A vállalatok közötti üzleti kapcsolatot, elektronikus kommunikációt szolgáló rendszerekben a tranzakciók, elektronikus dokumentumok biztonságának támogatása, a hálózatbiztonság fejlesztése a PKI

(Public Key Infrastructure) alkalmazásával 1.442 Információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése Főleg kis- és középvállalkozásoknak, illetve róluk szóló üzleti tartalom előállítása 21 Az intézkedés a KKV-knak, vagy róluk szóló adattartalmak előállítását, terjesztését támogatja. A célkitűzés elérésének további módja a hagyományos információ és tudásalapú iparágak elektronikus szolgáltatási alapra történő átállásának ösztönzése és új, világszinten is versenyképes tartalomszolgáltatások elindítása. Az üzleti és más felhasználásra szánt tartalmakat szolgáltató üzleti kezdeményezések megerősödésével egy életképes és egyre több képzett munkaerőt foglalkoztató gazdasági szektor jön létre. Egyéb, üzleti célú tartalmak előállításának támogatása Tartalom-előállítási infrastruktúra kialakítása. Közintézmény és magánszféra között partnerség alapján digitális tartalom

vonatkozású új termékek és szolgáltatások előállítása és forgalmazása. Az internethasználat iránt tömeges érdeklődést gerjesztő és ezen keresztül a digitális tartalom piacát élénkítő, kis- és középvállalkozások sorát megerősítő új tartalmak és szolgáltatások létrehozása. Olyan, a tartalomiparban érdekelt kis- és középvállalkozások támogatása, amelyek a meglévő vagy újonnan létrehozandó termékeikkel az internet "világpiacán" esélyesek a megjelenésre 1.443 Az E-közigazgatás fejlesztése (helyi önkormányzatok) Első lépésként az arra rászoruló önkormányzatok átfogó, integrált információs rendszerének és az ehhez szükséges info-kommunikációs infrastruktúrájának fejlesztése, valamint belső, működési folyamatainak korszerűsítése a feladat, a további fejlődés megalapozása érdekében. A helyi önkormányzatok átfogó, integrált információs rendszereinek fejlesztése, az elektronikus

ügyintézés bevezetése, az ügyintézés elektronizáltsági szintjének emelése Új, átfogó, integrált információs rendszerek kialakítása, vagy (ahol ez jelenti az optimális megoldást) meglévő alkalmazások integrálása. Az EU-ajánlásokban (CLBPS) szereplő, elektronikus ügyintézési szolgáltatási szintek megvalósítása. A helyi önkormányzatok tulajdonában vagy kezelésében lévő adatvagyon kihasználására irányuló fejlesztés Önkormányzati intézmények birtokában lévő, kkv-k által hasznosítható, üzleti döntéseket megalapozó vagy befolyásoló adatbázisok, adattartalmak digitális formában történő elérhetővé tétele. 1.444 A szélessávú távközlési infrastruktúra bővítése Az intézkedés a szélessávú távközlési infrastruktúra fejlesztését segíti elő az üzleti és magán jellegű internet-hozzáférés biztosítása érdekében. Mind a helyi ("last mile"), mind a térségi (a legközelebbi

gerinchálózati csatlakozási pontig elérő) elosztóhálózat fejlesztése támogatott, beleértve minden szükséges aktív és passzív elemet. A támogatást az alábbi meghatározott feltételekkel lehet nyújtani: fejletlen térségekre kell koncentrálni, a szolgáltatóktól nem várjuk el meghatározott technológia használatát, és nyílt hozzáférést kell garantálni további szolgáltatóknak az infrastruktúrához, ahogyan azt az "Útmutató a strukturális alapok 22 elektronikus kommunikáció támogatására történő felhasználásának szempontjairól és módozatairól című dokumentum előírja. Szélessávú hálózat kkv-k általi kiépítésének támogatása elmaradott régiókban Az infrastruktúrát e megoldás szerint piaci cégeknek kell kiépíteni, amelyeket nyílt pályázati eljárással választanak ki, esetleg régiónkénti versenyeztetéssel, s amelyek az így adott támogatásért cserébe meghatározott kapacitást biztosítanának

a hálózaton a közösségi jellegű elérés számára. A hozzáférést a többi ISP számára költség-közeli áron kell biztosítaniuk, a fölös kapacitást pedig piaci alapon értékesítik. Szélessávú hálózat önkormányzatok általi kiépítésének támogatása elmaradott régiókban Lehetséges támogatást adni önkormányzatoknak is. Ebben az esetben a kapott támogatásból az önkormányzatok választanak ki piaci cégeket, ők fizetnek az infrastruktúra létesítéséért és ők lesznek az eszközök tulajdonosai. Ezután az önkormányzat dönthet úgy, hogy a tulajdonában lévő hálózati infrastruktúrát szolgáltató vállalkozásoknak adja ki üzemeltetésre/hasznosításra, a fentiekkel megegyező feltételekkel. Az önkormányzatok ebbe a folyamatba partnereket is bevonhatnak PPP megoldások keretében. 23 Irodalomjegyzék www.nfuhu www.gkmhu www.gvhhu www.sulinethu 24 Tartalomjegyzék VERSENYPOLITIKA. 1 1 VERSENYPOLITIKA. 1 1.1

Alapfogalmak . 1 1.2 Mi a versenypolitika? . 2 1.3 A verseny korlátozása . 5 1.31 Verseny korlátozásának típusai . 5 1.32 Törvényi szabályozás . 6 1.4 A verseny támogatása (GVOP) . 15 1.41 Beruházás-ösztönzés . 16 1.42 Kis- és középvállalkozások fejlesztése . 18 1.43 Kutatás-fejlesztés, innováció . 19 1.44 Információs társadalom és gazdaságfejlesztés . 21 25