Kereskedelem | Turizmus » A turizmus gazdaságtanáról

A turizmus gazdaságtanáról Gazdaságtan - a termelés (erőforrások felhasználása) és a fogyasztás (igények kielégítése) viszonyát elemzi Erőforrások a turizmusban • Természeti és épített látnivalók • Anyagi és nem anyagi kultúra • Humán erőforrások • Tőke (állami és magán) • Turizmus = szolgáltatás Szolgáltatás Olyan tevékenységek eredménye, amelyek lehetővé teszik valamely személy vagy tárgy állapotának fenntartását, fejlesztését, tárolását, helyreállítását, továbbítását, továbbá kiegészítését, átalakítását anélkül, hogy annak alapvető jellege megváltozna Szolgáltatások tulajdonságai • Megfoghatatlan - A szolgáltatás nem mérhető/értékelhető az igénybevétel előtt • Elválaszthatatlanság - Az előállítás és a fogyasztás egyszerre történik • Romlandóság – Raktározhatatlan szolgáltatás, a fogyasztó jelenléte szükséges a kapacitás kihasználásához • Heterogenitás

– Eltérő megítélés, eltérő szolgáltatásnyújtás Turisztikai szolgáltatások tulajdonságai • Kereslet időbeni fluktuációja • Interdependencia – a desztináció sikerét az összes szolgáltatás határozza meg • Humán erőforrás-intenzív • Magas állandó költségek • Környezeti meghatározottság – attrakciók, adottságok A turizmus gazdasági jelentősége • Összesen kb. 73 millió fő foglalkoztatott a világon • A közvetlen foglalkoztatottak közel 3%-a dolgozik a turizmusban • Közvetett foglalkoztatottaknak kb. 8%-a dolgozik a turizmusban • A világgazdaság által előállított közvetlen GDP kb. 4%-a • Közvetetten több mint 10%-a • A világ teljes fogyasztásának kb. 11%-a és • Az összes befektetés kb. 10%-a a turizmusban realizálódik • Az összesített adóbevételek kb. 10%-át a turizmus adja A belföldi turizmus becslések szerint a teljes turizmus szektor forgalmának 50-90%-át jelentheti (WTTC & WTO

statisztikák) 1 Láthatatlan export Magas ár- és jövedelemrugalmasság Kiegészítő termékek és szolgáltatások • • • A turizmus szerepe a (világ)gazdaságban • Tercier szektor jelentősége világszerte nő • Más gazdasági ágak szerepe csökken (regionális különbségek!) Fejlett világ – turizmus fejlődése • Diszkrecionális jövedelmek, fizetett szabadság és szabadidő nő (regionális/nemzeti eltérések) Fejlődő országok – turizmus fejlesztése • Devizabevétel • Hagyományos jövedelemforrások válsága • Egzotikus piacok Gazdasági szerep • Költés • Munkahelyteremtés, Befektetés ösztönzés Nemzetközi turistaérkezések • 2005 – 808 millió fő (+5,5%) • 2004 – 763 millió fő (+10%) • 1950 – 25,3 millió fő A nemzetközi turistaérkezések száma, 1950-2005 (millió fő) 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 1950 1960 1970 1980 1990 2 1995 2000 2004 2005 A turizmus gazdasági

jelentősége Magyarországon • • • • • • • • • • • • • Közvetlenül a GDP kb. 5%-a származik a turizmusból Közvetett GDP 10,4%-a Foglalkoztatottak 6,3%-a a turizmusban dolgozik (kb. 250e fő) Közvetetten a foglalkoztatottságból való részesedés szintén kb. 10% A befektetések kb. 7%-a realizálódik a turizmusban Határforgalom (millió) Külföldi beutazók száma 31,4 (99%) Kiutazó magyarok száma 14,3 (110%) Kereskedelmi szálláshelyek (millió) Belföldi vendégek száma 3,4 (106%) Belföldi vendégéjszakák 8,6 (106%) Átlagos tartózkodási idő 2,5 éj (96%) Külföldi vendégek száma 2,9 (98%) Külföldi vendégéjszakák 10,0 (97%) Átlagos tartózkodási idő 3,4 éj (99%) A turizmus jelenségének mérése Nemzetközi összehasonlíthatóság feltételei • A turizmus fogalmainak azonos értelmezése • Azonos statisztikai módszerek alkalmazása • A vizsgált sokaság azonos struktúrában való bontása • A belföldi és a

nemzetközi turizmus statisztikailag azonos kezelése Turizmus statisztika feladatai • A turisztikai kereslet értékelése (volumen, szerkezet, sajátosságok) (aktív, passzív, belföldi forgalom) • A turisztikai kínálat elemzése (külföldi és belföldi forgalom) • A turizmusnak a fizetési mérlegre gyakorolt hatásának kimutatása • A turisták költése hatásának kimutatása (jövedelmek, termelés, foglalkoztatás) • A turizmus fejlesztés orientációjának segítése Nemzetközi statisztikai csoportosítás Turisták • Állandó lakóhely szerinti • Nemzetiség szerinti • Havonkénti • Közlekedési eszközök szerinti • Fő utazási motiváció szerinti bontásban 3 Külföldre látogató lakosság • Célország szerinti • Havonkénti • Közlekedési eszközök szerinti • Fő utazási Szálláshelyeken regisztrált érkezések, vendégéjszakák • Állandó lakóhely szerint • Nemzetiség szerint • Szállástípusonként,

kategóriánként • Területi bontásban • motiváció szerinti bontásban Nemzetközi Turizmus Adatfelvételi helyek/módok • Határellenőrzés – Belépő/kilépő kártyák – Schengeni egyezmény hatása? • Szálláshelyek – Bejelentőkártya – Feketeforgalom? • Egyéni megkérdezés – Adatok megbízhatósága, kutatás rendszeressége és megbízhatósága? Egyéni megkérdezések - mit akarunk megtudni? Személyi adatok • Állandó lakhely • Életkor • Nem • Jövedelem • Foglalkozás Utazással kapcsolatos objektív tényezők • Felkeresett/felkeresni szándékozott helyek • Utazás célja (egy vagy több) • (tervezett) Tartózkodási idő • Közlekedés módja (be/ki) • Szálláshely típusa • Teljes költés nagysága • Költés szerkezete 4 Utazással kapcsolatos szubjektív kérdések • Várakozások, elképzelések • Tapasztalatok, elégedettség mértéke • Javaslatok/vélemények Határstatisztika • Nemzetközi

forgalomban Előny • Egyszerű, automatizálható • Alapadatok gyűjtése (ki- és belépés, közlekedés, megoszlás) Hátrány • Belföldi turizmust nem képes mérni • Forgalom országon belüli eloszlását nem mutatja • Utasellenőrzés és részletes adatgyűjtés minden határállomáson • Alapadatok mellett pl. motiváció, állampolgárság, célország • Utasellenőrzés minden határállomáson a ki- és belépők számának meghatározására • Utasellenőrzés korlátozottan, pl. reptéren, kikötőben – teljes körű felmérés Esetleges utasellenőrzés • Aktív forgalomnál kifelé vagy mindkét irányba • Passzív forgalomnál befelé vagy mindkét irányba • Látogató tölt ki adatlapot • Útlevélvizsgálatnál adatrögzítés • Határon átlépőket megszámolják • Kiegészítő felmérés Szálláshely-statisztikai megfigyelések Előny • Helyettesítheti a határstatisztikai megfigyeléseket (részben) • Legtöbb országban

kötelező a vendégek nyilvántartása • Megállapítható a vendégéjszakák száma • Lehetséges a turizmus területi megoszlásának vizsgálata • Alkalmas a belföldi turizmus mérésére Hátrány • Nem mutatja a kiránduló forgalom alakulását • Nem mutatja a szálláshelyek feketeforgalmát • Nem vizsgálja a passzív forgalom alakulását • Az „érkezések száma” halmozódást takarhat Szálláshely-statisztikai adatok • Regisztrált érkezések száma • Vendégéjszakák száma 5 • • • • • • Átlagos tartózkodási idő hossza Állandó lakóhely szerinti küldő ország Forgalom időbeni és területi Forgalom szállástípus szerinti megoszlása Szobafoglaltság Átlagár, szobaárbevétel Bevételek és kiadások számbavétele Bevételek • A nemzetközi közlekedési kiadások kivételével a fogadó országban (közvetlenül vagy közvetve) külföldi valutában megjelenő, külföldi látogatók által saját célra

fordított összeg Kiadások • Az adott ország lakosainak külföldi utazásaik során felmerül kiadásai a nemzetközi közlekedési kiadások kivételével Adatgyűjtési módszerek • Központi banki módszer • Megkérdezéses módszer (turisták/turisztikai szervezetek) • Kombinált módszer • Turizmus szatellit számla rendszer • Banki (közvetlen) módszer • Turisztikai célra történő valutavétel • Helyi valuták külföldre történő átutalása • Helyi valutában külföldről történő utalás • Látogatók valuta-beváltása • Külföldiek készpénz-fizetése • Információk pontossága? • Euró bevezetésének hatása? • Feketepiac hatása? • Információszolgáltatás köre? Előnyei • Meglévő információs rendszer • Nem „zaklatja” a turistát • Nem igényel egyéb adatokat Hátrányai • Turisztikai célú tranzakciók elkülönítése • Nem képes a teljes forgalom regisztrálására • Nem képes kimutatni a költés

szerkezetét • A valutáknak csak származási ország szerinti osztályozására alkalmas 6 Megkérdezéses módszer a költés becslésében • Átlagköltés – megkérdezés alapján • Látogatók kiadásai = Turisztikai bevétel = vendégéjszakák száma*átlagköltés Előny • Tényleges turisztikai költés kimutatása • A teljes turisztikai fogyasztás becsülhető • Képet ad a költés szerkezetéről is • Szegmentált vizsgálat lehetősége Hátrány • Egyéb statisztikai alapadatokat igényel • Szubjektivitás, költés alulbecslése • Válaszok visszaérkezése bizonytalan A turizmus mint gazdasági ágazat Összetett iparág • Komplex termék • Turizmuson kívüli tényezők hatása a minőségre • Egységes iparág vagy számos önálló ágazat? • Együttműködés vagy verseny más ágazatokkal Láthatatlan export • Láthatatlan – Megfoghatatlan, szállíthatatlan termék – Országon belül létrejövő külkereskedelmi

tranzakció • Export – Nemzetközi fogyasztó – A turista utazik a termékhez • Exportálhatatlan/más módon értékesíthetetlen termékek megvásárlása • Kiskereskedelmi értékesítés Szezonális, rendkívül érzékeny kereslet • Politikai, természeti kockázat • Árfolyamkülönbségek • Szezonalitás hatása – Maximális/optimális igénykielégítés – Overbooking • Időbeni koncentráció mérséklése Motivációk/igények sokfélesége Magas ár- és jövedelemrugalmasság • Fogyasztói hűség? – Törzsvendég, törzsutas 7 • Pénzügyi eszközök hatása (árfolyam, duty free) Gazdasági fejlődés és Helyi, regionális, nemzeti, nemzetközi szinten Fejlődés • Gazdasági növekedés • Minőségi, szerkezeti javulás Turizmus katalizátor szerepe • Igényelt erőforrások • Multiplikátor hatás • Népességmegtartó szerep • Munkahelyteremtés, szociális kiadások csökkenése • Életszínvonaljavítás Fejlődést

meghatározó tényezők • GDP/fő • Vagyon és jövedelem megoszlása • Munkanélküliség mértéke, jellemzői • A belföldi piac mérete • A helyi ipar fejlettsége • Ipar, mezőgazdaság, szolgáltatások aránya • Külföldi tulajdon aránya Turisztikai fejlesztés kritériumai • Országos vagy nemzetközi jelentőségű vonzerő (versenyképesség) • Infrastrukturális ellátottság • Megközelíthetőség • Biztonság • Turizmussal kapcsolatos attitűdök turizmus Versenyképességet meghatározó tényezők • A nyújtott szolgáltatások diverzitása, minősége és árszínvonala • A turizmus fejlesztéséért felelős szakmai szervezet kompetenciája • Marketingtevékenység • A desztináció földrajzi elhelyezkedése (a főbb küldő országok szempontjából) • A turisztikai/pénzügyi befektetések jellege és eredete 8 Turizmus és gazdasági fejlődés Gazdasági szakasz Hagyományos társadalom Hagyományos szokások

Földtulajdonos arisztrokrácia Mezőgazdasági többség Nagyon alacsony jöveledelem/fő Turizmus jellemzői Gazdasági szakasz Turizmus jellemzői Belföldi turizmus fokozatos növekedése (főleg VFR) D- és Közép-Amerika Közel-Kelet Ázsia, Afrika Beutazó turizmus mint devizaszerző ágazat támogatása Közel-Kelet D- és Közép-Amerika Már nemzetközi turizmus is Beutazó turizmus mint devizaszerző ágazat támogatása Közel-Kelet Mexikó, D-Amerika Nemzetközi és belföldi turizmus fő fogadóés küldőterületei Észak-Amerika Európa nagy része Japán, Ausztrália, Új-Zéland Fejletlen országok Nincs turizmus, kivéve helyenként VFR Afrika nagyrésze D-K-Ázsia nagy része Fellendülés előtti szakasz A rendszeren kívűlről származó innováció A változás kívánatosságának felismerése Fellendülés Változó termelési módszerek és gazdasági struktúra Az ipar & a szolgáltatások szerepe nő Érettséghez vezető szakasz Folytatódik az

iparosodás Nehézipart felváltják a diverzifikált, fejlett termékek Magas szintű tömeg-fogyasztás Fejlett gazdaság, nagy mennyiségű fogyasztói termék és szolgáltatás, Hangsúly áttevődik a kulturális igények kielégítésére A turizmus gazdasági hatásai Gazdasági hatás • A küldő- és a fogadóterületek gazdaságának jellemzőiben, gazdasági struktúrájában a turizmus fejlődése következtében végbemenő változások Társadalmi-kulturális és környezeti hatások pénzben kifejezett haszna és költsége? A hatásokat élvezők, illetve elszenvedők Turizmusban érdekelt lakosság és vállalkozások => Kedvező hatások Turizmusban nem érdekelt lakosság és vállalkozások => Kedvező hatások Költség-vetés, önkormányzat => Kedvezőtlen hatások 9 Turisták => Kedvezőtlen hatások Kedvező hatások • Munkahelyteremtés • Multiplikátor hatások • Infrastruktúra fejlesztése • Árfelhajtó szerep (pl. telekárak)

• Import növekedése (pl. fejlett technológia) • GDP/GNP növekedése • (kiegészítő) Jövedelemforrás • Regionális fejlődés, egyenlőtlenségek csökkentése • Gazdasági szerkezet változása • Hagyományos tevékenységek támogatása • Devizabevételek növekedése • Adóbevételek növekedése • Külső források bevonása • Szolgáltatásbővülés • Vállalkozói kedv növekedése Kedvezőtlen hatások • Szezonális foglalkoztatás, fluktuáció • Migráció • Infláció • Árfelhajtó szerep (pl. élelmiszerek) • Import növekedése (pl. hazait felváltó termékek) • Erőltetett fejlődés • Gazdasági függőség kialakulása • Regionális egyenlőtlenségek növekedése • Gazdasági szerkezet változása • Hagyományos tevékenységek eltűnése • Káros hatások felszámolásának költségei • Infrastruktúra túltelítődése • Növekvő kormányzati kiadások • Jövedelem- (és munkaerő) kiáramlás •

"Fekete forgalom" fennmaradása/növekedése A turizmus fizikai környezete Természeti környezet • Élettelen természeti erőforrások • Élővilág • Tájképi forma 10 Épített környezet • Ember által mesterségesen telepített, épített környezet Globális • Globális felmelegedés • Ózonpajzs elvékonyodása Lokális • Vízszennyezés • Zsúfoltság Közvetett Közvetlen Visszafordítható Visszafordíthatatlan Pozitív Negatív A turizmus átfogó mérlege Mérleg • Turisztikai bevételek és kiadások egyenlege Jelentős többlettel záró országok • Fogadóterületek  javítja az ország fizetési mérlegét Jelentős hiánnyal záró országok • Küldőterületek  rontja az ország fizetési mérlegét Tartozások Követelések Kereskedelmi mérleg Kereskedelmi mérleg • Külföldi látogatók által vásárolt • Külföldi látogatók által vásárolt árucikkek árucikkek • Turizmus által indukált áruexport

• Turizmus által indukált áruexport Szolgáltatások mérlege Szolgáltatások mérlege Külföldiek által vásárolt • Külföldiek által vásárolt szolgáltatások szolgáltatások • Turizmus által indukált szolgáltatás• Turizmus által indukált szolgáltatásexport export Jövedelmek és átutalások mérlege Jövedelmek és átutalások mérlege • Külföldön turizmusban foglalkoztatott • Külföldön turizmusban foglalkoztatott hazaiak jövedelmének hazautalása hazaiak jövedelmének hazautalása • Külföldön történt befektetések • Külföldön történt befektetések profitjának repatriálása profitjának repatriálása • Külföldről kapott osztalék • Külföldről kapott osztalék • Nyeremények hazautalása • Nyeremények hazautalása Tőkemérleg Tőkemérleg • Külföldnek nyújtott hitelek • Külföldnek nyújtott hitelek • 11 Sematikus költési struktúra Turista Szállás Vendéglátás Közlekedés Ruházat

Szuvenír Fotóeszközök Programok Egyéb Turisztikai szolgáltató Bérek Adók Jutalékok Bérleti díj Biztosítás Nyersanyag Marketing Osztalék Végső haszonélvező Alkalmazottak Költségvetés Bank, biztosító Építőipar Tanácsadók Kereskedelem Közüzemek Befektetők Árak a turizmusban Ár • Pénzben kifejezett csereérték és fizetési feltételek összessége Árérzékenység • Az ár 1%-os változása hány %-os keresletváltozást eredményez – Teljes jövedelem – Turizmus részesedése a jövedelemből – Szolgáltatás megítélése Turizmus – nem alapszükséglet  alapvetően árérzékeny kereslet Ár növekedése • Kereslet csökkenése – Tömegtermék • Kereslet növekedése – Luxustermék WTTC Turisztikai Ár-Versenyképesség Mutató Figyelembe vett tényezők • Szállodaár-index (HPI) - Szobaár/éjszaka • Vásárlóerő-index - 1 USD értékű termék ára • Fogyasztói árindex - Nemzetközi infláció 1995-től •

Adók - ÁFA, idegenforgalmi díj, stb. Árfolyam a turizmusban Árfolyam • A hazai fizetőeszköz és a turisták fizetőeszközének átváltási aránya Árfolyamkülönbség • Veszteség, nyereség • Kockázat • Stabilitás - kiszámíthatóság Árfolyamváltozás a turizmusban 12 Erősödés külső valutákhoz képest • Ösztönzi a kiutazást • Csökkentheti a beutazást • Hazai vállalkozások nyeresége csökken Gyengülés külső valutákhoz képest • Csökkentheti a kiutazást • Ösztönzi a beutazást • Hazai vállalkozások nyeresége nő Belföldi turizmus ösztönzése Turizmus és Hatások a turizmusra Turisztikai szervezetek • A fizetések egyszerűsödése • Az árfolyamkockázat megszűnése • Megtakarítás a turisták számára  plusz költés, hosszabb tartózkodás • Az euro-zóna egészében vonzóbb (?) • Oktatási, tájékoztatási igény • Technológiai fejlesztés iránti igény • Árrugalmasság - észlelt

ár-érték • Erősödő piaci verseny (ár, minőség) • Növekvő határon túli forgalom • Árfolyam megszűnik versenytényező lenni • Nyertes országok • Alacsony árszínvonal az euro övezetben • Övezeten kívüli országok • Vesztesek: magas árszínvonal az euro övezetben vagy azon kívül • A fizetések egyszerűsödése • Az árfolyamkockázat megszűnése • A pénzváltás kockázatának megszűnése • Az árak átláthatósága, összehasonlíthatósága • Megtakarítás a turisták számára  plusz költés, hosszabb tartózkodás • Tájékoztatási igény • Pszichológiai hatás • Üzleti turisták • Belföldi turisták • Nemzetközi turisták (EU-ból, EU-n kívülről) • Árrugalmasság - észlelt ár-érték • Áremelkedés, felkerekítés 13 euro Turisztikai multiplikátor-hatás A multiplikátorokat csak akkor alkalmazhatjuk, ha a turisztikai fogyasztás és költés egy pótlólagos egységének hatásait akarjuk

feltárni, az ennek hatására bekövetkező pótlólagos jövedelem, foglalkoztatás, termelés és fogyasztás meghatározására. Turisztikai (jövedelmi) multiplikátor • Egy egységnyi turisztikai költés a gazdaságban mekkora összjövedelmet generál • Multipikátor = 1/(1–MPC) • (MPC = fogyasztási határhajlandóság = Marginal Propensity to Consume • Gazdaság önellátó képessége • Kiáramlások - Azon pénzügyi folyamatok, amelyek következtében a gazdasági körforgásba kevesebb pénz kerül vissza – A jövedelmekre kivetett adók (ideiglenesen) – Import beszerzések – (Lakossági és intézményi) megtakarítások (ideiglenesen) Jövedelmi multiplikátor • Közvetlen költés – azaz a közvetlenül a turisztikai szolgáltatóknak kifizetett szolgáltatási díjak • Közvetett költés – a turisztikai szolgáltatók alkalmazottainak fizetett bérek és fizetések, a szolgáltatók készletbeszerzései, • Indukált költés –a turizmus

hatására a gazdaság egészében kimutatható bér- és jövedelememelkedés, illetve az annak hatására bekövetkező nagyobb gazdasági aktivitás Egyéb multiplikátorok Termelési (output) multiplikátor • Egy egységnyi turisztikai költés hatása a gazdaság termelési szintjére Foglalkoztatási multiplikátor • Egységnyi pótlólagos turisztikai fogyasztás foglalkoztatásra gyakorolt hatása Költségvetési multiplikátor • Az állami bevételek változása egységnyi pótlólagos turisztikai fogyasztás hatására A multiplikátorok alkalmazásának korlátai • Felhasznált adatokból eredő pontatlanság – másodlagos források, feltételezések • Adatok pontossága és megbízhatósága a többszöri áttétel és az összevonásszétbontás miatt nem tökéletes • Statikus mutatók az elmúlt időszak adatai alapján - a módszer a gazdaság és a környezet változásait nem képes rugalmasan követni • Alágazati eltérések szerepe az ágazati

multiplikátorok meghatározásában Befektetések a turizmusban • Vállalkozó kedv növekedése 14 Finanszírozó – Állam – közvetett és közvetlen – Önkormányzat - közvetett és közvetlen – Vállalkozók – közvetlen, profitorientált – Lakosság – kiegészítő jövedelem – (Tőzsde) • Tőke származási helye – Hazai – Külföldi Tőkeigényes területek Szállodaipar, konferencia-infrastruktúra, wellness-kínálat, közlekedés Kevéssé tőkeigényes területek Utazásközvetítés, kerékpár-kölcsönzés, idegenvezetés, szuvenírbolt, stb. Nemzetközi egyenlőtlenségek • Jövedelem ki- és beáramlása • Multiplikátor hatás változása Külföldi befektetők támogatása • Szakmai hozzáértés, tapasztalatok • Erőforrások • Az ország nemzetközi megítélésének javítása • Referencia a potenciális befektetők számára • Működtetés, piaci bevezetés • Szakmai és menedzsment-ismeretek, betanítás Turisztikai

beruházások típusai • Attrakció fejlesztő • Szálláshely-kapacitás növelő • Vendéglátó kapacitás növelő • Szolgáltatásfejlesztő – Közvetlen – Közvetett • Infrastruktúra-fejlesztő • Műemlékvédelmi, restaurációs célú • Környezetvédelmi Nemzetközi befektetések a turizmusban Szolgáltatások globalizálódása • Vertikális és horizontális Hyatt Hotels and Resorts • 215 hotel 43 országban, több mint 90.000 szoba (jelenleg 30 szálloda épül) – Hyatt Hotels Corporation (USA, Kanada, Karib-térség) – Hyatt International Corporation • 15 TUI • • • • • • • 3700 utazási ügynökség 80 tour operátor 90 légitársaság (pl. Hapag-Lloyd Express, Britannia Airways, Corsair, Thomsonfly) 32 beutaztató ügynökség Kb. 285 szálloda, 150000 ágy Több mint 1600 üzleti utaztató, 60 ország Több mint 200 márka világszerte – Touropa, Finnmatkat, TEMA, Lunn Poly, Grecotel, Robinson Club, TQ3 Travel Solutions,

TUI Mostravel Russia McDonald’s • Több mint 31.000 étterem, 119 ország • Napi mintegy 47 millió vendég • Franchise rendszerű éttermek – sajátos horizontális terjeszkedés Kereskedelmi szálláshelyek külföldi forgalma, 2005 • Vendégek száma: 3,4 millió • Vendégéjszakák száma: 10,6 millió • Átlagos tartózkodási idő: 3,1 éj • Legtöbb vendégéjszaka: Németország, Nagy-Britannia, Ausztria • Jelentős csökkenés: Ausztria, Németország, Hollandia 16