Jogi ismeretek | Büntetőjog » Székely György - Büntetőeljárási jog tankönyvvázlat

Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 1. A büntetőeljárás fogalma, feladata, célja 1. A modern büntetőeljárási jog kialakulása 1. Az ókorban és a középkorban a büntetőjog azonos magával a joggal 2. A XIX sz közepéig nincs egységesség Partikularitás még az egyes országok területén belül is. (nincs egységes bírói szervezet, eljárás stb) 3. A mai értelemben vett büntetőeljárás csak az utolsó 200 év „terméke” 4. Első mintadarabja a napóleoni Code d’instruction criminelle (1808) 5. Eszmei háttere a felvilágosodás: a hatalommegosztás tanának megjelenése, babonák, boszorkányságok, eretnekség büntetőjogon kívülre száműzése.(Utolsó boszorkányégetések a XVIII. századra tehetőek) 6. Beccaria humanitárius nézetei nagy hatással vannak a kor büntetőjogára 7. A XVIII sz második felétől új elvek megjelenése a büntetőeljárásokban: kínvallatás eltörlése, ártatlanság

vélelme, szóbeliség, közvetlenség, nyilvánosság. 8. A XIX sz-ra kialakulnak az egységes nemzetállamok => egységes bírói szervezet, egységes jog, egységes büntetőjog és egységes büntetőeljárás. 9. (A XIX század végére jelennek meg az első „nagy” büntetőeljárási törvények: az 1872. évi spanyol, az 1873 évi osztrák, az 1874 évi belga, az 1877 évi német, majd az 1896. évi (XXXIII tc) magyar büntető perrendtartások) 2. A büntetőeljárás feladata és célja 1. Mindenkori alapvető feladata és célja: a bűncselekmények felderítése, és a büntetőjogi felelősség kérdéséről való döntés. A folyamata azonban sokszor változott: 2. Az 1808-as francia bp elválasztotta egymástól a vizsgálati és az ügyészségi funkciót. 3. A bűnösség bizonyítása a XIX sz második felétől már a hatóságokat terheli (A bizonyítási eszközök kötöttsége oldódott, a bizonyítékok mérlegelése szabadabbá vált.) 4. Az eljárás

alá vont személy (gyanúsított=>vádlott=>elítélt, összefoglalva: terhelt) az eljárás tárgyából az eljárás alanyává vált. (védettebb jogi helyzet) 1 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 5. A II VH-t követő emberi jogi dokumentumok (EEJE, PPJNE), és az Európai Emberi Jogi Bíróság felállítása humanizálták a büntetőeljárást. Cél a tisztessé-ges, humánus eljárás, a különböző emberi jogok tiszteletben tartása. 6. Viszont ezzel párhuzamosan elindul egy olyan folyamat melynek célja a hatékony büntetőeljárás megvalósítása. (eredményesség, nyomozó hatóságok befolyásának növekedése, titkos nyomozási eszközök bevetése. 7. De mivel a fenti kettő tendencia egymással éppen ellentétben áll (mert pl: egy titkos lehallgatás semmibe veszi a titoktaráshoz való emberi jogot), ezért a mai büntetőeljárásokban a két nézet folyamatos „harca” figyelhető meg (ti. emberi jogok

vs. hatékonyság), hol az egyik, hol a másik irányába történő eltolódással 3. A büntetőeljárás szakaszai A büntetőeljárás egy folyamat, mely a bcs. elkövetésének gyanújától a büntetőjogi felelősségről történő jogerős döntésig tart. A következő szakaszokra osztható: 1. Nyomozás 2. Vizsgálat (nem mindegyik országban ismert) 3. Ügyészi szakasz 4. Bírósági eljárás  A büntető perrendtartást az különbözteti meg a büntetőeljárási törvénytől, hogy a büntetőeljárási törvény a teljes (nyomozástól kezdődő) eljárást szabályozza, míg a büntető perrendtartás csak a bírósági pert szabályozza!!! 1. Nyomozás: - A bcs-nyel, gyanúsítottal kapcsolatos tények, adatok összegyűjtése - Az ügyész tájékoztatása, a vád megalapozása. - A nyomozó hatóságok végzik 2. Vizsgálat: - Francia eredetű - Célja a törvényszékek elé tartozó bcs-ek esetén a nyomozás anyagának és a vádnak a bírósági

tárgyalásra alkalmassá tétele. - Feje a vizsgálóbíró, aki a nyomozás befejezését, és a vádemelést követően kapcsolódik be az eljárásba. 3. Ügyészi szakasz: - Az ügyész nyomoz, nyomoztat, vagy felügyeli a nyomozást - Vádat emel, és képviseli a vádat (a vádmonopólium az övé). 4. Bírósági eljárás: - A bűnösségről/ártatlanságról csak itt lehet dönteni - A bíróság nyilvános, szóbeli tárgyaláson, a bizonyítékok közvetlen megvizsgálása után határoz. Mindegyiket ld. részletesen a későbbi fejezetekben 2 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 4. A büntetőeljárás jogi természete 1. Jogági besorolás szempontjából a közjogba tartozik (kivétel pl:Franciaország) 2. Az állam és a magánszemélyek közti viszonyt szabályoz => Alá-fölé rendeltség 3. Az állam ezen keresztül „legitim erőszakot” gyakorol 4. Beavatkozik az emberek magánszférájába, korlátozza

szabadságukat, jogaikat, szankciókat alkalmaz. (mindezt akaratuk és beleegyezésük nélkül) 5. Összefonódik a büntetőjoggal: Egymás nélkül semmit sem érnek A büntetőjog büntetőeljárási jog nélkül alkalmazhatatlan jogszabálytömeg, a büntetőeljárási jog büntetőjog nélkül pedig üres keret, amit nem lehet mire alkalmazni. 6. Nem jogviszony, hanem hatalmi viszony 7. Célja a közrend fenntartása 8. Az állam azonban ezt a hatalmat csak korlátozottan, szigorú garanciális szabályok között gyakorolhatja. (pl: védelemhez való jog) 9. (Az emberi és polgári jogok fejlődésének 3 fázisa: (1) Jogok garantálása, (2) megsértésük ellen védelem nyújtása, és a megsértők szankcionálása, (3) Az állam saját jogsértései ellen is védelmet nyújt.) 3 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 2. Büntetőeljárási rendszerek 1. Az akkuzatórius rendszer 1. Germán és normann hagyományokon alapul 2.

Kezdetben a bcs sértettje az, aki a választott és/vagy a király által kinevezett bíró előtt vádat emelt. 3. Az eljárás funkciója a felek közötti vérbosszú/leszámolás elkerülése 4. A bcs üldözése nem csak a sértett, hanem a közösség ügye is => Népvád intézménye (actio popularis): a közösség nevében bárki kezdeményezhette az eljárást. 5. A bírák nem jogvégzett emberek, csupán a legmegbízhatóbb, legtapasztaltabb, legbölcsebb tagjai a közösségnek. 6. A döntés csak formális bizonyítékokra alapozva történt: párbaj, tűzpróba, vízpróba, tisztító eskü stb. (Alapgondolata: az ártatlan embert nem érheti baj) 7. Jellemző intézménye az esküdtszéki tárgyalás: 1) Normann alapok, de ismert más országokban is: Skandinávia, szászok, svábok, sőt Magyarországon is (Nagy Lajos: fenyítő ügyeknél 12 lelkiismeretes, a nép bizalmát bíró ember) 2) Az esküdtek feladata a vádlott meghallgatása, és a döntés a

bűnösségről. 3) Kezdetben nyers, durva, nem folyik előtte bizonyítás, az ismeretek, tények hiányában is dönteniük kellett. (Pl: szóbeszéd alapján mondták ki bűnösnek) 4) Később mint független polgárok intézménye jelenik meg. 5) Első lépésként lehetővé vált, hogy a felek tanúkat idézzenek az esküdtek elé, akik szóban, a nyilvánosság előtt adták elő vallomásukat. Tehát az esküdtek már közvetlenül szereztek ismereteket az ügyről. 6) A következő lépés a XVII. sz végére és a XVIII sz elejére tehető: A parlament határozata alapján a király a politikai bűncselekmények esetén nem vehette igénybe különbíróságait (Stars Chamber, Court of High Comission), hanem azokat a rendes esküdtbíróság előtt kellett tárgyalni. 7) Az esküdtek felmentő ítélete ellen kizárt volt a fellebbezés. Megjelenik az ártatlanság vélelme. Ezáltal a királyi önkény elleni szembeszegülést testesítette meg. 8) Az esküdtbírósági

tárgyaláson a bíró passzív, a felek aktívak (ld. később) 9) A vádlott beismerésének peralakító hatása az 1750-es évektől fokozódott. (rövidítette eljárás + beismerés fejében engednek a vádlott javára) 10) 1836-tól törölték azt a szabályt, hogy a vádlott esküdtszéki tárgyaláson nem vehet igénybe védőt. 11) 1985-től a vádképviseletet professzionalizálják (Királyi Ügyészi Szolgálat) 12) A beismerési alku megjelenésével az esküdtszéki tárgyalások száma 1-2%ra csökkent. 4 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 2. Az inkvizitórius rendszer 1. Lényege a nyomozás, a tényállás valósághű felderítésére törekvés (és nem a bizonytalan, misztikus isteni beavatkozás alapján történő döntés) 2. Eredete a katolikus egyházhoz kötődik: kezdetben az egyház tagjai ellen elkövetett bcs-ek nyomozása 3. Majd III Ince pápa (1215-ös lateráni zsinat) alatt kiterjesztették a világi

bcs-ekre is (eretneküldözések, boszorkányüldözések) 4. Hivatalból (ex officio), a felek akaratától függetlenül indult meg 5. A nyomozást és az ítélkezést ugyanaz a személy a vizsgáló (inkvizítor) végezte 6. Tehát az eljárási funkciók nem különülnek el 7. Az eljárás írásbeli volt (fontos az ügyirat, akta szerepe) 8. Zártság, titkosság, a nyilvánosság teljes kizárása 9. Az ítélethez szükséges a vádlott önkéntes beismerése 10. A beismerés kikényszerítésére a kínzásokat, tortúrát alkalmazták (1252, IV Ince pápa elrendelésére.) 11. Jellemző a bűnösség vélelme: a vádlottnak az ártatlanságát kellett bizonyítani 12. A bírák nem kaptak mérlegelési lehetőséget a bűnösség tekintetében: ha megvoltak a bizonyítékok, el kellett ítélni, viszont ha nem voltak meg, akkor sem ítélhette el, ha az egyébként a bíró meggyőződése volt. 13. Jellemző a legális vagy kötött bizonyítás A bizonyítékoknak két

csoportját ismerték: a) Nem teljes bizonyítékok: gyanúokok (indiciumok) pl.: rossz hírnév b) Teljes bizonyítékok: a gyanúsított beismerése vagy 2 szavahihető tanú vallomása 14. A döntések ellen később lehetőség volt a fellebbezésre 15. (Inkvizitórius rendszeren alapultak: V Károly 1532-es Constitutio Criminalis Carolinája, I. Ferenc 1539-es, és XIV Lajos 1670 évi Ordonance criminelleje) 5 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 3. A vegyes eljárási rendszer 1. Napóleon 1808-as Code d’instruction criminelle-je az inkvizitórius eljárási rendszer elemeit felhasználva és korszerűsítve egy új rendszert teremtett meg. (A franciák ezt nevezeték vegyes eljárási rendszernek) 2. Elválasztotta egymástól a vádemelést és vizsgálatot, és létrehozta a vizsgálóbírói tisztséget. 3. A vizsgálóbíró hallgatta ki a vádlottat, a tanúkat, állította össze az ügyiratot, mely az ügy elbírálásának

alapját képezte. 4. A vizsgálóbíró nem vett részt az ügy elbírálásában, a bűnösségről való döntésben 5. Az ügy elbírálása nyilvános tárgyaláson, esküdtek közreműködésével történt, a bizonyítékokat szabadon mérlegelve. 6. Több európai országban elterjedt ez a rendszer, viszont a vizsgálóbíró szerepét eltérően ítélték meg az egyes országok, ezért több kritikával is illették: 1) A növekvő számú bcs-ekkel nem tud megbirkózni. 2) A vizsgálati szakasz az ügyész munkáját megkettőzi, és ezáltal hosszadalmassá teszi az eljárást. 3) A vizsgálóbíró elveszti pártatlanságát, mert az ügyek felderítése során túl közel került a rendőrséghez. 7. Ennek a helyzetnek a megoldása kétféleképpen történhet: 1) - Németországban (1974) megszüntették a vizsgálóbíró intézményét, és helyette bevezették a kérelemre eljáró nyomozási vagy alapjogi bírót. - Olaszországban (1989) hatályba lépett az

angolszász típusú büntető perrendtartás, ami megszüntette ezt az intézményt. Feladatát az ügyész vette át. 2) A vizsgálóbíróra vonatkozó szabályok egyszerűsítése: - Franciaországban az ügyek már csak 5-7%-a megy át a vizsgálóbíró kezén. Ezáltal az ügyész szerepe erősödött. Ezen kívül a vizsgálóbírói funkciót megosztották: 2000-től külön bíró dönt a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésekről. - Portugáliában a vizsgálóbíró az ügyész felügyelete alatt végzi a vizsgálatot. 8. Már a XIX sz elejétől bevezetik azt, hogy a tanúkat a tárgyaláson meg kell hallgatni, függetlenül attól, hogy a vizsgálati szakaszban tettek-e vallomást. 9. A későbbiekben ebben a rendszerben ez esküdtszéki tárgyalási mód egyre inkább háttérbe szorult, de a bíró aktív szerepe erős maradt. 6 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 4. A büntető igazságszolgáltatási

rendszer hierarchikus és koordinatív modellje (Mirjan Damaska felosztása) A) A hierarchikus modell: 1. Egységes kriminálpolitika kialakítása a cél Döntésekben a bizonyosságra törekvés 2. Az igazságszolgáltatási hatalom centralizált 3. Minden, a központi igazságszolgáltatási hatalmon kívüli hatalom csak delegált hatalom. 4. Alá-fölérendeltségi viszonyok kijelölése 5. A hierarchikus szintek és az itt tevékenykedők hatáskörének pontos meghatározása. 6. A hierarchia különböző szintjein született döntéseknek a magasabb szinten elhelyezkedő felettes szerv/személy általi megváltoztathatósága. 7. A diszkrecionális döntések lehetőségének kiküszöbölése 8. Fontos szerepe van a hivatali dokumentációknak, az ügyiratoknak 9. Túlterjedt bürokrácia 10. A döntéssel rendelkezők a hivatalnoki kar tagjai 11. Jellemző a képzési rendszer, az előmeneteli rendszer fontossága 12. Jellemző a fellebbezés intézménye és a laikusok

részvétele (ez utóbbi gyenge) B) A koordinatív modell 1. Nincs egysége kriminálpolitikára törekvés Nem csak akkor lehet egy döntés igazságos, ha az a jogszabályokkal összhangban áll. 2. Nagymérvű decentralizáció 3. Széles körű autonóm jogosultságok gyakorlásának biztosítása 4. A hierarchia laza 5. Mellérendeltség jellemző 6. A hatáskörök között átfedések vannak Eltérő ítélkezési gyakorlatok kialakulása 7. A diszkrecionális döntési jogosultság nem csak megengedett, de erénynek számít 8. Az ügyiratok, akták kevésbé fontosak 9. A tisztségviselők, mint egy szociális probléma megoldói jelennek meg, és azt várják el tőlük, hogy tapasztalt, társadalmilag elismert személyek legyenek. 10. Kevésbé hangsúlyos a bürokrácia 11. Más a bíróvá válás folyamata Szerepe a tárgyaláson passzív 12. Az esküdtszék szerepe jelentős 7 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 5. A

büntetőeljárás történeti rendszerei Magyarországon 1. A feudalizmus időszaka: 1) Két fő eljárási forma alakult ki: az írásbeli per, és a sommás szóbeli per. 2) Ezeket nem külön kódex, csupán a szokásjog szabályozta. 3) Külön eljárási szabályok szerint ítélkeztek a városok. 4) A jogegyenlőség nem érvényesült: külön szabályok vonatkoznak a nemesekre és a jobbágyokra. 5) Ha az írásbeli per nemesek ügyében folyt, ők szabadlábon védekezhettek, tilos volt velük szemben a tortúra, és fellebbezhettek az ítélet ellen. 6) A jobbágyokat a per alatt általában fogva tartották, megengedett volt a kínvallatás. 7) A sommás szóbeli per gyorsított, egyszerű eljárás volt, de nem vehetett benne részt védő, fellebbezni csak a halálbüntetés vagy a súlyosabb szabadságvesztés ellen lehetett. 8) A magyar feudális eljárás összességében inkvizíciós természetű, de a nemesek elleni eljárás számos vádelvi elemet tartalmaz. 2.

Kodifikációs kísérletek: 1) Az 1795-ös javaslat: - A büntetőper nyomozásra, vizsgálatra és bírósági eljárásra oszlott volna. - Érvényesült volna a hivatalból való eljárás elve. - A vizsgálat során egyenlő mértékben kellett volna felderíteni mind a terhelő, mind a mentő körülményeket. - A negatíve kötött bizonyítási rendszert követte volna - Alapja írásbeli per lett volna - A vádlott részére, ha nincs ügyvédje védőül tiszti ügyészt kellett kinevezni. 2) Az 1827-es javaslat: - Inkvizitórius, írásbeli eljárás lett volna. - A magánvád lehetőségét teljesen kizárta. - Az egész elővizsgálatot a rendőrségre bízta volna. - A közvádlót minden fontos ügyben fellebbezésre kötelezte volna. 3) Az 1843. évi javaslat: - Az 1808-as Code d’instruction criminelle-t tekintette mintának - A közvádlói tisztet nem külön ügyészi szervezetre bízta, hanem a vármegyei szervezetet használta fel. - A királyi tábla elé

tartozó ügyekben a közvádlói tisztet a koronaügyészre, egyéb ügyekben a tiszti ügyészre bízta. - A vádrendszer a hivatalból való eljárásra épül, a magánvádat kizárta - A vizsgálóbíró folytatta le a vizsgálatot, amit az un. perbefogás (vád alá helyezés) követett. - A perbefogás után nyújtotta volna be az ügyész a vádlevelet (vádiratot), és a bizonyítékok lajstromát. 8 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György - A tárgyalás vádelvű, a felek egyenjogúak, a védelem kötelező (ha nincs megbízott védő, a törvényszék rendel ki). - A tárgyalás nyilvános, félbe nem szakítható - A bíróság csak a marasztaló ítéletet köteles indokolni. - A tervezet esküdtszéki rendszerű tárgyalás lett volna: a vád alá helyezést a perbefogási esküdtszékre (vádesküdtszék), míg a tárgyalást főtárgyalási esküdtszékre (ítélő esküdtszék) bízták volna. 3. Önálló büntető

perrendtartások: 1) Az 1896. évi XXXIII tv (I Bp) 1900 január 1-jén lépett hatályba: - Vádelvű eljárás - Szabad védelem - Nyilvános, szóbeli eljárás - Vizsgálóbíró, vádtanács, esküdtszék intézménye - A tárgyalás előkészítő szakaszának egyik formája a nyomozás, amit a csendőrség, rendőrség, államigazgatási szervek végeztek, és amit az államügyész, vagy a bíró (járásbírósági ügyekben) irányított. - Jelentősebb ügyekben vizsgálat is folyt, amit a vizsgálóbíró irányított. - Az esküdtszéki eljárásban az ítélkezés két részre oszlott: az esküdtszék döntött a tényállásról és a bűnösségről, az ítéletet pedig az ún. verdict alapján 3 tagú szakbírákból álló tanács hozta meg. (Az esküdtszék működését 1919ben felfüggesztették) 2) Az 1951. évi III tv (II Bp): - A nyomozást a rendőrség végezte. - A bíróság főszabály szerint tanácsban járt el: 1 szakbíró + 2 népi ülnök. - A

bizonyítást a bíróság végezte. - A tárgyalás nyilvános és szóbeli. - A fellebbezés egyfokú. - Novellája az 1954. évi V tv kötelezővé tette az előkészítő ülést, és kibővítette a másodfokú bíróság kasszációs jogkörét. 4. Büntetőeljárási törvények: 1) Az 1962. évi 8 tvr (I Be): - Szövegének több mint kétharmada azonos a korábbi törvénnyel. - A módosítások az eljárás nyomozási szakaszát, az előkészítő ülést, és a fellebbezést érintették. - Az 1966. évi 16 tvr (novella): az eljárás egyszerűsítését és gyorsítását célozza, új eljárási formákat vezet be. - Az 1971. évi 28 tvr (novella) a bcs súlyszerinti felosztásának újra bevezetésével felül kellett vizsgálni a törvényt. 2) Az 1973. évi I tv (II Be) ez volt az előző eljárási törvényünk 2003-ig 3) Az 1998. évi XIX tv (III Be) ez a hatályos törvény 9 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 6. Új

tendenciák a büntetőeljárásban A büntetőeljárások utóbbi két évtizedben bekövetkezett fejlődésnek két vonulatát lehet megkülönböztetni: - A nemzeti büntetőeljárások fejlődése - Az európai büntetőeljárás formálódása 1. A nemzeti büntetőeljárások fejlődésének fő tendenciái: 1) Humanizáció: - A nyomozás humanizálódik, az emberi jogok egyre jobban érvényesülnek itt is. - Védői jogok gyarapodása: az eljárás korai szakaszába történő bekapcsolódás engedélyezése, jelenléti jog, indítványtételi jog, irat-betekintési jog bővülése - A sértett nagyobb mérvű közreműködésének lehetősége - A nyomozás inkvizitórius, zárt jellegének gyengülése 2) Ezzel párhuzamosan: - A nyomozó hatóságok egyre több lehetőséget kapnak a különböző különleges nyomozási eszközök alkalmazására (pl.: telefonlehallgatás, fedett nyomozó stb) - Ez azonban problémákat vethet fel, mert nem csak a bűnözőkre, de harmadik

személyekre vonatkozó adatok is a nyomozó hatóságok birtokába kerülhetnek. 3) Represszív vonulat: Az utóbbi évtizedekben a közrend erősítése érdekében az USA-ban jelent meg a zéró tolerancia elve, mely szerint a rendőri szervek a legapróbb jogsértések ellen is fellépnek, és azonnal szankcionálják azokat. 4) Ügyészi diszkréció növekedése: - A bcs-ek súlya, és a közérdeket ért sérelem nagysága közötti viszony mérlegelésétől függően teszi lehetővé a döntést a vádemelésről vagy annak elhalasztásáról. - Gyakorivá válik a büntetőjogon kívüli eszközök alkalmazása (pl.: fiatalkorúakkal szemben reszocializációs programok, kárjóvátétel, mediáció) 5) Konszenzuális elemek megjelenése: - Vádalku - Rövidített eljárások - Az ártatlanság vélelmében bekövetkezett változása - A bizonyítási teher megfordításának gondolata (pl.: bűnözésben szerzett vagyon bűnös eredetének vélelmezése, jogos védelem,

erőszakos közösülés) 10 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 6) Elmozdulás a büntetéskiszabási gyakorlatban: - Szigorodás - Megnőtt a rövid tartamú szabadságvesztések aránya 2. Az európai büntetőeljárás formálódása: 1) Határokon átívelő bűnözés megjelenése. 2) A bűnözés is integrálódott a gazdasági integrációval együtt. 3) A büntetőjog lassan átalakul: az államok szuverenitása csökken, viszont a büntetőjogról, mint a szuverenitás utolsó bástyájáról csak nagyon lassan és nehezen hajlandóak lemondani az egyes államok. 4) Az EU büntetőjogának két iránya kezdett el formálódni: a) A III. pillér területén: a létező és gyarapodó, a bcs-ek széles köre elleni küzdelemhez kapcsolódó joganyag, ami a jövőbeni európai uniós büntetőjog forrása. b) A I. pillér területén: ez kizárólag az EU pénzügyi érdekeinek védelméhez kapcsolódik. 5) Az európai ügyész

intézményének megjelenése, és az ezzel kapcsolatos viták felmerülése. 11 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 3. Alkotmányosság és büntetőeljárás 1. Az alkotmányosság fogalmi elemei 1. Az alkotmányosság (jogállamiság) fogalma a német területen született meg az 1840-es évek táján, és a II. világháború végére vált ismertté 2. Ugyanez Angliában Locke munkássága nyomán a törvények uralmának (rule of law) elvében fogalmazódott meg, a franciáknál a forradalom alatt pedig az alkotmányosság elnevezést kapta. 3. Európában a jogállam eszméje a következő jogelvekhez kötődik: Kagi szerint: (1) az államhatalom jogi legitimációja, (2) az egyén alapjogai, (3) az egyéni elbírálás elve, (4) a hatalmi ágak elválasztása, (5) a hatalom törvényeknek megfelelő gyakorlása, (6) kvalifikált jogvédelem. Giese és Schunk szerint: (1) államhatalom korlátozása az alapjogok által, (2)

független bíróságok akadálymentes igénybevételéhez vezető jogi út, (3) hatalommegosztás, (4) törvényhez kötött államhatalom. 4. A társadalom és az állam viszonyában az alkotmányosság (jogállam) a társadalom védelmének, az államhatalom megregulázásának jogi eszköze, és mint ilyen, a társadalom igényeinek kifejeződése. 5. Az alkotmányosság (jogállamiság) története azt mutatja, hogy kezdettől fogva összekapcsolódtak a büntetőjog anyagi és eljárásjogi kérdései: Az anyagi jog alkalmazását szoros eljárási szabályokhoz kötötték, minthogy az állam büntetőhatalom első lépései rendre eljárási jellegűek. (ld: egyén szabadságát biztosító szabályok nagyrész eljárási jellegűek.) 6. A büntetőeljárás menete ezért alkotmányos kérdés, mert az egyén alkotmányos jogait érinti. Az elismert és garantált egyéni jogok nem rendelhetők alá magasabb érdekekre hivatkozással más alkotmányos érdekeknek. Az egyén

jogainak megsértése egyben a jogrend megsértését is jelenti. 7. Ha tehát a jog olyan eszközöket ad a bűnüldöző hatóságok kezébe (=olyan eljárási szabályokat teremt), melyek az egyén jogait sértik vagy veszélyeztetik, akkor eljárás ugyan jogszerű marad, de csorbul az alkotmányosság. => A jogszerű, de nem alkotmányos büntetőeljárás viszont nagyobb veszélyt jelent a társadalom és az egyén számára, mint maga a bűnözés. (ugyanis ezzel szemben nincs törvényes jogvédelem, míg a bűnözéssel szemben viszont van.) 12 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 2. Alkotmányos elvek a büntetőeljárásban Az alkotmány elsősorban az emberi és állampolgári alapjogok szabályozása kapcsán teremt érintkezési pontot a büntetőeljárással, ez azonban nem jelenthet teljes körű szabályozást, csak a főbb nyomvonalakat jelöli ki. A legfontosabb elvek (nem taxáció): 1. Az igazságszolgáltatás és a

büntetés állami monopóliuma 2. Alkotmányos bíró garantálása 3. A bírói meghallgatáshoz való jog 4. A személyi szabadság bírói korlátozása és a nyilvános tárgyalás elve 5. A bírósági döntés indokolásának kötelezettsége 6. Az ártatlanság vélelme 7. Az ingyenes jogsegélyhez való jog 8. Az arányosság elve 9. A bizonyítási tilalmak 10. A jogorvoslati jogosultsághoz való jog 11. Ne bis in idem 12. Jog a perújrafelvételre 13. A büntető igazságszolgáltatási szervek működőképességének fenntartása Részletesen: 1. Az igazságszolgáltatás és a büntetés állami monopóliuma: 1. Az állam első feladata ennek kapcsán, hogy kialakítsa az igazságszolgáltatás szervezetét, és garantálja anyagi ellátottságát 2. Magába foglalja a legalitás elvét: az állam kötelezettséget vállal minden bcs üldözésére. (teljes körű érvényesülésének egyik fő gátja a látens bűnözés) 3. A legalitás nehézségének megoldásai: -

A hatóságok úgy oldják, hogy maguk szelektálnak, hogy melyik bcs.-t üldözik nagyobb intenzitással, és melyik felett hunynak szemet. - Az ügyészi mérlegelés lehetősége nő. - A bírósági eljárásban is veszített erejéből a legalitás: a megtorló büntetések helyett lehetőség van az intézkedések alkalmazására. (tehát tényleges megbüntetés nincs  Egyre nagyobb tér nyílik az opportunitásnak: a célszerűségi, gazdaságossági indokok veszik át a legalitás szerepét 4. Fontos követelmény még, hogy a büntetőeljárás a formális eljárás szabályai szerint folyjék, tehát következetes és átfogó szabályozás legyen (ezáltal az eljárás előrelátható, előre kiszámítható) 13 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 2. Alkotmányos bíró garantálása: 1. Bíróságok hatáskörének és illetékességének törvényi garantálása 2. Különbíróságok tilalma (de szakbírságok lehetnek)

3. Független és pártatlan bíróság: a) Szervezeti és személyi függetlenség: elkülönül a többi államhatalmi szervtől. b) A bíróság a döntés meghozatalakor semmilyen hatóság vagy magasabb bíróság utasításához nincs kötve. c) Személyi függetlenség garanciáinak több megoldás létezik: - „életfogytig” (nyugdíjkorhatárig) tartó kinevezés - meghatározott időre történő választás d) Szakmai függetlenség: bírói poszt (jogi) végzettséghez kötése e) Szakmai (pl.: politikai, közigazgatási) és személyi (pl: közeli hozzátartozók) összeférhetetlenség szabályozása. 3. A bírói meghallgatáshoz való jog: Fontos alapvető jog, mely az EEJK 6. cikkelyében is részletesen le van fektetve Szűkebb értelemben: Bárkinek, akit személyi szabadságától megfosztottak, joga van arra, hogy az illetékes bíróság előtt jogorvoslattal éljen. Tágabb értelemben: - A bíróság tényfeltáró munkáját jelenti, melyben a terheltnek

joga van közreműködni. - A következő részjogosultságokat foglalja magában: 1) A terhelt joga az információra 2) A terhelt joga a véleménynyilvánításra 3) A terhelt joga nyilatkozat megtételére 4) Eljárási cselekményeken való részvétel joga 5) A terhelt indítványtételi joga 6) A terhelt joga az eljárás során keletkezett iratok megismerésére 7) A terhelt joga védő igénybevételére 4. A személyi szabadság bíró korlátozása és a nyilvános tárgyalás elve: 1. Előzetes letartóztatást csak bíró, vagy bírói jogosultságokkal rendelkező személy rendelhet el (EEJK 5. cikk 3 bekezdés) 2. Mindenkinek joga van arra, hogy polgári vagy büntető ügyét független és pártatlan bíróság nyilvánosan tárgyalja + az ítéletet nyilvánosan kell kihirdetni (EEJK 6. cikk 1 bekezdés) 14 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 5. A bírósági döntés indokolásának kötelezettsége: Az indoklási

kötelezettség alapján a bíróságnak számot kell adnia arról, hogy a bizonyítékoknak egyenként és összességükben milyen szerepük volt a tényállás megállapításában, és az ezen alapuló döntés meghozatalában. 6. Az ártatlanság vélelme: A terhelt mindaddig nem tekinthető bűnösnek, amíg bűnösségét bíróság jogerős ítélete meg nem állapította (EEJK. 6 cikk 2 bekezdés)  Magában foglalja azt, hogy a bűnösséget a hatóság köteles bizonyítani, a terhelt pedig nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására.  Ezen túl azt is, hogy a kétséget kizáróan nem bizonyított tényt tilos a terhelt terhére értékelni (in dubio pro reo). 7. Az ingyenes jogsegélyhez való jog: 1. A terheltnek – mivel nem várható el tőle, hogy jogi ismeretei legyenek – joga van védőt meghatalmazni. 2. Akinek viszont nem áll elegendő anyagi eszköz a rendelkezésére, joga van arra, hogy számára közköltségen a hatóság védőt

jelöljön ki (EEJK. 6 cikk 3 bekezdés c) pont). 8. Az arányosság elve: 1. A büntetőeljárás során a hatóságok magatartásának, az általuk gyakorolt jogoknak, az őket terhelő kötelezettségeknek, a megvalósított eljárási cselekményeknek meg kell felelniük, arányban kell állniuk a terhelt terhére rótt cselekmény súlyával. 2. Az eljárási cselekmény akkor arányos, ha az célszerű, szükséges, és alkalmas az adott feladat megoldására: a) Célszerűség: Az intézkedésnek az általa elérni kívánt cél megvalósítását kell szolgálnia. b) Szükségesség: Az alkalmazott eszköz az adott helyzet által megkövetelt legyen. c) Alkalmasság: Több rendelkezésre álló eszköz közül a legkisebb sérelmet okozót kell választani, amely még nem veszélyezteti a kívánt cél elérését. 15 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 9. Bizonyítási tilalmak: 1. A büntetőeljárásban az igazság kiderítése

nem történhet bármi áron Ennek egyik korlátja a bizonyítási tilalmak köre. 2. Ez magába foglalja: 1) A bizonyítás tárgyára 2) A bizonyítás eszközére 3) A bizonyítás módszerére 4) A bizonyítékok értékelésére vonatkozó tilalmakat. 3. A bizonyítékok értékelése kapcsán vetődik fel az a kérdés, hogy a jogellenesen beszerzett (pl.: megtévesztés, kínzás, házkutatási engedély hiánya stb), de hitelt érdemlő bizonyítékok felhasználhatóak-e az eljárásban. Ennek megítélése a különböző országokban igen változatos. 10. A jogorvoslati jogosultsághoz való jog: Az érintetteknek meg kell adni az eljárás minden szakaszában a lehetőséget arra, hogy a számukra hátrányos döntés ellen jogorvoslattal éljenek, kérve a határozat megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését. 11. Ne bis in idem: Ha egy ügyben már jogerős ítélet született, ugyanazon tényállás és bizonyítékok alapján a terhelt ellen nem lehet

újabb büntetőeljárást folytatni, és büntetőjogi felelősséget megállapítani. 12. Jog a perújrafelvételre: 1. Bár fontos a jogbiztonsághoz fűződő érdek, de ez nem zárhatja ki a jogerős határozat felülvizsgálatának lehetőségét, mert elképzelhető, hogy hibás döntés emelkedett jogerőre. 2. A jogerő feloldásának lehetőségét azonban nagyon pontosan körül kell írni 13. A büntető igazságszolgáltatási szervek működőképességének fenntartása: Egy működőképes igazságszolgáltatásnak szüksége van hatékony eszközökre, melyek megteremtik a lehetőséget a bűnüldözéshez és felelősségre vonáshoz, ezáltal az állam büntető igényének érvényesítéséhez, azonban ezzel együtt meg kell találni az egyensúlyt az egyéni jogok, emberi jogok védelmezésével is. 16 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 3. A jogállami büntetőeljárás az Alkotmánybíróság döntéseiben 1.

66/1991 (XII12) AB határozat: A határozat szerint a szabadságtól való megfosztás akkor jogellenes, önkényes, ha nem a törvényben meghatározott okokból, és nem a törvényes eljárás alapján történt. A büntetőeljárás tehát akkor jogállami, ha: 1) A törvényben meghatározott okok alapján, 2) törvényben meghatározott eljárás szerint folyik, 3) az eljárás szükségszerű 4) arányos és 5) az eljárás alá vont személyre háruló sérelem elfogadható mértékű enyhítésére garanciák vannak. 2. 9/1992 (I30) AB határozat: - Ez a határozat a jogállami büntetőeljárás egyik legfontosabb elemeként említi a jogbiztonságot, mely egyrészt a normák egyértelműségét, másrészt az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságát, harmadsorban pedig az eljárási garanciák meglétét jelenti. - Az Alkotmánybíróság kijelenti, hogy „csak formalizált eljárás szabályainak követésével keletkezhet érvényes jogszabály, csak

az eljárási normák betartásával működnek alkotmányosan a jogintézmények. - Kijelenti viszont hogy a jogállamiság más olyan elvek érvényesülését is megköveteli, amik ellentétesek lehetnek a jogbiztonsággal. Ilyen pl: a méltányosság elve 3. 11/1992 (III5) AB határozat: - A büntetőjogi elévüléssel foglalkozó határozat szerint a jogbiztonsághoz szükséges az egyértelműségen és a garanciák meglétén túl a végelegesen lezárt jogviszonyok érintetlenül hagyása is. - Kivétel csak akkor engedhető meg, ha a jogbiztonsággal konkuráló más alkotmányos elv elkerülhetetlenné teszi, és ezzel nem okoz céljához képest aránytalan sérelmet. Pl: jogerősen lezárt eljárás felülvizsgálata az elítélt javára, ha az eljárás később alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály alapján folyt. - Az AB szerint csak a jogtalan, alkotmányellenes jogszabályon alapuló elítélés miatt van helye a jogbiztonsághoz fűződő érdekektől

eltekinteni. Tehát a sértett ahhoz fűződő érdeke, hogy a múltban, az elévülési időn kívül a hatályos jog szerint is a bűncselekményt elkövetőt megbüntessék, elenyészik, mert ezek sértik a jogbiztonságot. 17 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 4. 41/1993 (VI30) AB határozat: Ez a határozat a fentieken túl megfogalmazza, hogy „nem hárítható az elkövetőre annak a terhe, ha az állam mulasztása miatt a büntetőeljárás ideális célja, az igazságos és rendeltetését betöltő büntetés kiszabása nem teljesülhetett. (Közömbös, hogy az állam mennyire vagy milyen okból nem érvényesített büntető igényét.) 4. A büntetőeljárás alapelveinek forrásai 1. Az Alkotmány [46§ (1)-(2) bek, 50§ (2) bek, 54§ (2) bek, 57§ (1)-(5) bek,] 2. 1993 évi XXXI tv: az 1950-ben Rómában keletkezett Európai Emberi Jogi Egyezménynek + 8 kiegészítő jegyzőkönyvének kihirdetése. 3. 1995 III tv: a

kínzás és az embertelen vagy lealacsonyító bánásmód elleni európai egyezmény kihirdetése. 4. 1997 évi LXVI tv: a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 5. 1997 évi LXVII tv: a bírák jogállásáról és javadalmazásáról 6. 1972 évi V tv: az ügyészségről 7. 1998 évi XIX tv: a büntetőeljárásról (ennek I fejezete: Alapvető rendelkezések) 5. A büntetőeljárás alapelvei a) Szervezeti alapelvek: 1. Igazságszolgáltatás kizárólag bíróság útján elve 2. Társas bíráskodás elve 3. Néprészvétel elve 4. Bírói függetlenség elve 5. Pártatlanság elve b) Működési alapelvek: 1. Az eljárási feladatok megosztásának elve (Be 1§) 2. A vádelv és a vádhoz kötöttség elve (Be 2§) 3. A büntetőjogi felelősség megállapítás és büntetés kiszabás kizárólag bíróság útján (Be. 3§) 4. A vád bizonyítási kötelezettsége (terhe) és az in dubio pro reo elve (Be 4§) 5. A védelemhez való jog (Be 5§) 6. A hivatalból

való eljárás (officialitás), az eljárási akadályok és a kétszeres értékelés tilalmának elve (Be. 6§) 7. Az ártatlanság vélelme (Be 7§) 8. Az önvádra kötelezés tilalma (Be 8§) 9. Az anyanyelv használatának elve (Be 9§) 10. A büntetőjogi felelősség önálló elbírálásának elve (Be 10§) 18 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György Részletesen: . . . . . . . . . . Be. 1 §: Az eljárási feladatok megoszlása: A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül Be. 2 §: A bíróság eljárásának alapja: (1) A bíróság az ítélkezés során vád alapján jár el . (2) A bíróság csak annak a személynek a büntetőjogi felelősségéről dönthet, aki ellen vádat emeltek, és csak olyan cselekmény alapján, amelyet a vád tartalmaz. Be. 3 §: Jog a bíróság eljárásához: (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt vádról bíróság döntsön (2)

Bűncselekmény elkövetése miatt bárkinek a felelősségét megállapítani, és emiatt vele szemben büntetést kiszabni egyedül a bíróság jogosult. Be. 4 §: A bizonyítási teher: A vád bizonyítása a vádlót terheli A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére. . Be. 5 §: A védelem joga: (1) A terheltet megilleti a védelem joga (2) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy szabadlábon védekezzék. E jogot korlátozni, illetőleg bárkinek a szabadságát elvonni csak az e törvényben meghatározott okból és a törvényben meghatározott eljárás alapján lehet. (3) A terhelt személyesen védekezhet, és a védelmét az eljárás bármely szakaszában védő is elláthatja. A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság biztosítja, hogy az, akivel szemben a büntetőeljárást folytatják, az e törvényben meghatározott módon védekezhessék. (4) A védő eljárása az e törvényben meghatározott esetekben kötelező.

Be. 6 §: A hivatalból való eljárás, a büntetőeljárás megindítása és a büntetőeljárás akadályai: (1) A bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége, hogy az e törvényben megállapított feltételek esetén a büntetőeljárást megindítsa, illetőleg az eljárást lefolytassa. (2) Büntetőeljárás csak bűncselekmény gyanúja alapján, és csak az ellen indítható, akit bűncselekmény megalapozott gyanúja terhel. (3) Büntetőeljárást nem lehet indítani, a már megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, vagy felmentő ítéletet kell hozni, ha a) a cselekmény nem bűncselekmény, vagy azt nem a terhelt (feljelentett személy) követte el, b) nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, illetőleg az, hogy a bűncselekményt a terhelt (feljelentett személy) követte el, c) - az e törvényben meghatározott kivételekkel - büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok áll fenn, d) a terhelt cselekményét már

jogerősen elbírálták, kivéve a Negyedik Részben, valamint a XXVIII. Fejezet II és III. Címében meghatározott eljárások esetét (4) A Negyedik Részben meghatározott eljárásokat (rendkívüli jogorvoslat), kivéve a (3) bekezdés d) pontja az irányadó akkor is, ha az elkövető egy cselekménye több bűncselekményt valósít meg, a bíróság azonban - a vád szerinti minősítésnek megfelelően - nem a vádirati tényállás szerint megállapítható valamennyi bűncselekmény miatt állapítja meg a terhelt bűnösségét. (5) Azzal szemben, akinek a felelősségét a bíróság szabálysértési eljárásban hozott határozatával állapította meg, azonos tényállás mellett büntetőeljárás - a szabálysértésekről szóló törvényben meghatározott perújítási eljárás lefolytatása előtt - nem indítható. Be. 7 §: Az ártatlanság vélelme: Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg a bűnösségét a bíróság jogerős határozatában nem

állapította meg. Be. 8 §: Az önvádra kötelezés tilalma: Senki sem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen, és önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson Be. 9 §: Az anyanyelv használata: (1) A büntetőeljárás nyelve a magyar A magyar nyelv nem tudása miatt senkit sem érhet hátrány. (2) A büntetőeljárásban mind szóban, mind írásban mindenki az anyanyelvét, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy kisebbségi nyelvét vagy - ha a magyar nyelvet nem ismeri - az általa ismertként megjelölt más nyelvet használhatja. (3) Annak a határozatnak és más hivatalos iratnak a lefordításáról, amelyet e törvény szerint kézbesíteni kell, az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozóhatóság gondoskodik, amelyik a határozatot meghozta, illetőleg a hivatalos iratot kibocsátotta. Be. 10 §: A büntetőjogi felelősség önálló elbírálása:Abban a kérdésben, hogy a

terhelt követett-e el és milyen bűncselekményt, a bíróságot, az ügyészt, a nyomozó hatóságot nem köti a más eljárásban, így különösen a polgári eljárásban, a szabálysértési vagy a fegyelmi eljárásban hozott határozat, illetőleg az abban megállapított tényállás. 19 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 4. A büntetőeljárás alanyai Alanyok alatt a büntetőeljárásban résztvevő szervezeteket és személyeket értjük. a) Szervezetek: 1. Nyomozó hatóságok 2. Ügyész 3. Bíróság Fő kérdéskörök: 1. Feladatuk 2. Hatáskör és illetékesség 3. Hatásköri és illetékességi összeütközés és ezek kiküszöbölése 4. Kizárásra vonatkozó rendelkezések b) Személyek: 4. Terhelt 5. Védő 6. Sértett 7. Magánvádló 8. Pótmagánvádló 9. Magánfél 10. Egyéb érdekeltek 11. Képviselők 12. Segítők Fő kérdéskörök: 1. Jogaik 2. Kötelezettségeik (3. Védőnél a kizárás

esetei) 20 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 1. A nyomozó hatóságok (Be 35-41§) 1. A nyomozó hatóságok feladata: 1. Feladatuk a nyomozás végzése, melynek alapvető célja a vádló tájékoztatása a vádemelés megalapozottságáról. 2. A nyomozóhatóságokat 2 csoportra oszthatjuk: a) Általános: 1) Rendőrség 2) Ügyészség, amikor nyomoz vagy nyomoztat b) Speciális: 1) Vám- és Pénzügyőrség 2) Határőrség 3) Katonai ügyész és az illetékes parancsnok 4) Külföldön lévő magyar kereskedelmi hajó, és polgári légi jármű parancsnoka 2. A nyomozó hatóságok hatásköre és illetékessége: a) Hatáskör : a büntetőügyeknek a szervezet különböző szintjei közötti (vertikális) b) Illetékesség: a szervezet azonos hatáskörű szintjei közötti (horizontális) földrajzi, területi alapú megosztását értjük. 1. A rendőrség hatásköre és illetékessége: 1. Két fogalom: Nyomozó

hatóság: - rendőrkapitányság - rendőr-főkapitányság - Országos Rendőr-főkapitányság Nyomozó szerv: a nyomozó hatóságnak a nyomozást végző szervezeti egysége 2. a) A helyi nyomozó hatóság szervei: 1) A rendőrkapitányságok bűnügyi szervei, közlekedésrendészeti szerve, közrendvédelmi szervei, rendőrőrsei, rendőrállomásai. 2) A Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság, a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság. b) A területi nyomozó hatóság szervei: 1) A megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságok felderítő, nyomozó és vizsgálati szervei, közlekedésrendészeti szervei. 2) A Repülőtéri Biztonsági Szolgálat bűnügyi szervei. c) A központi nyomozó hatóság szervei: ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály, illetve Bűnügyi Főosztály szervei, a Szervezett Bűnözés Elleni Főigazgatóság, Nyomozó Főosztály stb. 21 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat

Készítette: Székely György 2. Az ügyészség, mint nyomozó hatóság hatásköre: 1. Az ügyészség nyomozó hatóságai a a) Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal, b) Területi ügyészségi nyomozó hivatalok (fővárosi és megyei illetékességgel) 2. A Központi Ügyészségi Nyomozó hivatal hatáskörébe tartozik: 1) A mentességet élvező személy által és működése körében elkövetett bcs-ek. 2) A bíró, ügyész, titkár, fogalmazó, ügyintéző, ügyészségi nyomozó, bírósági végrehajtó, közjegyző, hivatásos rendőr ellen elkövetett emberölés, hivatalos személy elleni erőszak, rablás, emberrablás, az általuk elkövetett bármely bcs, illetve az ülnök által az igazságszolgáltatással összefüggésben elkövetett bcs. 3) A bíró, illetve az ügyészségi állományba tartozó személyek vonatkozásában elkövetett vesztegetés, befolyással üzérkedés. 4) A rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat tagjai által

elkövetett nem katonai büntetőeljárás alá tartozó bcs-ek + a Vám- és pénzügyőrség hivatásos tagja, a Vám- és Pénzügyőrség Nyomozó Hivatala pénzügyi nyomozója által elkövetett bcs-ek, ha az elkövető jogszabályban meghatározott magasabb beosztásban (pl.: főkapitányság vezető) teljesít szolgálatot 5) Az igazságszolgáltatás rendje ellen elkövetett bcs-ek. 6) A külföldi hivatalos személy által elkövetett bcs-ek. 7) Azok a bcs-ek, melyeket a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész bűnügyi helyettese, vagy a Legfőbb Ügyészség illetékes főosztályvezetője a Hivatal hatáskörébe utal. 3. Az ügyészségi nyomozó hivatalok hatáskörébe tartoznak: 1) Azok a bcs-ek, melyek esetén a nyomozást egyébként folytató OHSZ vezetőjével szemben kizárási ok áll fenn. 2) Amelyek nyomozását a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész bűnügyi helyettese, vagy a Legfőbb Ügyészség illetékes főosztályvezetője, vagy a megyei főügyész a

hatáskörébe utalta. 3. A Vám- és Pénzügyőrség, mint nyomozó hatóság hatásköre: Ilyenkor a Vám- és Pénzügyőrség Nyomozó Hivatala nyomoz. 1. Nemzetközi bcs-ek 2. Engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység 3. Adócsalás és csalás, ha nem az APEH érdekkörébe tartozik 22 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 4. Jövedéki bcs-ek 5. Csempészet 6. Vámorgazdaság 7. Áru hamis megjelölése 8. Szerzői jogok megsértése + az ezekkel kapcsolatos okirat- és bélyeghamisítás 9. Kábítószerrel visszaélés és kábítószer készítésének elősegítése, ha a bcs-t a Vám- és Pénzügyőrség észlelte, vagy ott tettek feljelentést. 4. A Határőrség, mint nyomozó hatóság hatásköre: 1. Beutazási és tartózkodási tilalom megszegése 2. Jogellenes tartózkodás elősegítése 3. Embercsempészés 4. Határjelrongálás 5. Úti okmány vonatkozásában elkövetett közokirat-hamisítás 5. A katonai

ügyész és az illetékes parancsnok, mint nyomozó hatóság: A katonai ügyész nyomoz, ha nem a katonai ügyész nyomoz, akkor pedig az illetékes parancsnok jár el a katona által elkövetett: 1. Katonai bűntett esetén 2. Katonai vétség esetén, ha azzal kapcsolatban más bcs-t is elkövettek, vagy ha több terhelt esetén az elkülönítés nem lehetséges 3. Nem katonai bcs miatt 4. Szövetséges fegyveres erők tagjai által belföldön, valamint az e személynek a Magyar Köztársaság határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy légi járművön elkövetett, magyar büntető joghatóság alá tartozó bcs miatt. Katonai ügyész nyomoz akkor is, ha a katona szolgálati viszonya időközben megszűnt. 6. Külföldön lévő magyar kereskedelmi hajó + polgári légi jármű parancsnokának hatásköre: 1. Magyar állampolgárral szemben mindig eljárhat, külföldivel csak kivételesen 2. Nyomozási joga csak arra terjed ki, hogy: (1) az elkövetőt felderítse, (2)

őt újabb bcs elkövetésében megakadályozza, (3) a bcs nyomait biztosítsa, a bizonyítékokat rögzítse, és azokat hazatérés után a hatóság rendelkezésére bocsássa. 7. Vegyes nyomozó csoportok: Létrehozhatók az ügyész jóváhagyásával, ha az ügy bonyolultsága, természete Indokolja. 23 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 3. Hatásköri és illetékességi összeütközés: a) Pozitív: több nyomozó hatóság nyomoz ugyanabban az ügyben b) Negatív: különböző nyomozó hatóságok azt állapítják meg, hogy egy adott ügyben hatáskör hiányában nem járhatnak el. c) A rendőrség, a Határőrség, vagy a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozó bcsek mellett halmazatban olyan bcs is megvalósult, melyre ezeknek nincs hatásköre, de az eljárás elkülönítése nem indokolt. Ilyen esetben az ügyész a nyomozás lefolytatására hatáskörrel nem rendelkező nyomozó hatóságot is kijelölhet.

4. A nyomozó hatóság tagjainak kizárása: Nyomozó hatóság tagjaként nem járhat el: 1. Aki az ügyben, mint bíró járt el + az ügyben eljáró bíró hozzátartozója 2. Aki az ügyben, mint terhelt, védő, sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél + azok képviselője vett részt + ezek hozzátartozója 3. Aki az ügyben mint tanú, szakértő vesz/vett részt 4. Akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható 5. Perújítás során elrendelt nyomozás folyamán a nyomozó hatóság alapügyben eljárt tagja. Szabályai: 1. A nyomozó hatóság tagjainak kizárásáról a nyomozó hatóság vezetője határoz 2. Ha a vezetővel szemben állnak fenn kizárási ok, a nyomozó hatóság nem járhat el. 3. Ilyenkor a felettes nyomozó hatóság jelöli ki a nyomozó hatóságot 4. Ha a kizárási ok az országos hatáskörű nyomozó hatóság vezetőjével szemben áll fenn, a nyomozást az ügyészségi nyomozó hivatal végzi. 5. Nem kizárási ok, ha

a nyomozó hatóság tagja szolgálati feladata teljesítése során tudomására jutott bcs. miatt tesz feljelentést 6. A kizárási okot a nyomozó hatóság tagja is bejelentheti, ilyenkor a bejelentés időpontjától az ügyben nem járhat el. 7. Ha a terhelt, védő, sértett, magánvádló, magánfél, vagy ezek képviselője jelenti be, a nyomozó hatóság tagja a bejelentés elintézéséig az ügyben eljárhat, de kényszer-intézkedést nem alkalmazhat (kivéve egyéb okból származó elfogultságnál.) 8. Ha valaki ismételten és alaptalanul tesz ugyanazzal a személlyel szemben kizárási bejelentéseket, az ügyész rendbírsággal sújthatja. 24 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 2. Az ügyész (Be 28-34 §, 11/2003, 12/2003 LÜ utasítás) 1. Az ügyész feladata, funkciója: 1. A nyomozás során: 1. Mint nyomozó hatóság tevékenykedik 2. Nyomoztat, meghatározza a nyomozás stratégiáját, taktikáját, irányát

3. Felügyeli a nyomozást Ennek keretében: 1) Elrendelheti a nyomozást 2) Befejezésre utasíthatja a hatóságot 3) Nyomozási cselekménynél jelen lehet 4) Nyomozás irataiba betekinthet, magához kérheti az iratokat 5) A nyomozó hatóság határozatát megváltoztathatja, hatályon kívül helyezheti, a határozatok elleni panaszokat elbírálja 6) A feljelentést elutasíthatja, a nyomozást megszüntetheti 7) Az eljárást magához vonhatja 2. Törvényességi felügyelet: A büntetőeljárás során elrendelt, a személyi szabadság elvonásával vagy korlátozásával járó kényszerintézkedések törvényes végrehajtásának ellenőrzését jelenti. a) Egyszerű felügyelet: Az ügyész csak a nyomozó szerv vezetőjének,vagy a be. más résztvevőjének kezdeményezésére – tehát nem hivatalból –és csak abban a körben ellenőriz, amelyre nézve kezdeményezték. b) Fokozott felügyelet: Az ügyész hivatalból, rendszeresen ellenőriz. 1. Akkor kerül rá

sor, ha: 1) Az ügy ténybeli/jogi megítélése, a bcs bizonyítása bonyolult. 2) A nyomozás során mulasztást/lényeges törvénysértést stb. észlelt 3) Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés elrendelése óta 6 hónap eltelt. 4) A meghatározott személy ellen folytatott nyomozás megindításától 1 év eltelt. 5) Olyan bcs. miatti nyomozás, ahol a Btk 10 évet meghaladó szabadságvesztéssel fenyeget 6) Különösen védetté nyilvánított tanú esetén 7) Ha bármely okból szükségesnek látja. 25 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 2. Ennek során az ügyész: 1) A határidő megjelölésével utasítást ad az elmulasztott nyomozási cselekmény elvégzésére. 2) Meghatározza a nyomozás kereteit, ha ez szükséges, és megjelöli azokat a bcs-eket, amelyre nézve a nyomozást mellőzni kell. 3) Megjelöli azt a nyomozási cselekményt, amelynek elvégzése, vagy azt a határidőt, melynek eltelte

után az iratokat számára meg kell küldeni. 4) Utasítást ad a nyomozás befejezésére, ha a tényeket az ügy érdemi eldöntésére alkalmas módon már felderítették. 3. Közvádlói funkció: 1. Az ügyészé a vádmonopólium: a) Képviseli a vádat b) Rendelkezik a váddal: - módosíthatja - ejtheti 2. A bíróság az ügyészi vádhoz kötve van: a) Csak az ügyész által megjelölt keretek között. b) Csak azok ellen, akit az ügyész megvádolt. 2. Az ügyész hatásköre és illetékessége: 1. A hatásköre és illetékessége ahhoz a bíróságéhoz igazodik, amely mellett működik. 2. Ha több ügyészség illetékességi területén követték el a bcs-t, az jár el, amelyik korábban intézkedett. 3. Az ügyészség hatásköre/illetékessége „mozgó hatáskör/illetékesség: a legfőbb ügyész, fellebbviteli főügyész, megyei főügyész rendelkezése alapján olyan ügyben is eljárhat, melyre hatásköre/illetékessége nem terjed ki. 4.

Hatásköri/illetékességi összeütközés esetén az eljáró ügyészséget a felettes ügyész jelöli ki. 26 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 3. Az ügyész kizárása: Büntetőügyben nem járhat el ügyészként: 1. Aki az ügyben, mint bíró járt el + az ügyben eljáró bíró hozzátartozója 2. Aki az ügyben, mint terhelt, védő, sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél, feljelentő (!) + azok képviselője vett részt + ezek hozzátartozója 3. Aki az ügyben mint tanú, szakértő, szaktanácsadó (!) vesz/vett részt 4. Akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható 5. Perújítás eljárás során az az ügyész, aki az alapügyben nyomozást teljesített, egyes nyomozási cselekményeket végzett, vádat emelt, vagy a vádat képviselte. Szabályai: 1. Nem járhat el – a Legfőbb Ügyészség kivételével – az az ügyészség, melynek vezetőjével/helyettesével a kizárási okok

első két csoportjában felsorolt valamelyik ok fenn. 2. Nem kizárási ok, ha az ügyész hivatali hatáskörében tudomására jutott bcs miatt tesz feljelentést. 3. Az ügyész a vele szemben felmerült kizárási okot az ügyészség vezetőjének haladéktalanul köteles bejelenteni. 4. Ettől az időponttól az ügyben nem járhat el 5. A kizárási okot a terhelt, védő, sértett, magánvádló, magánfél + ezek képviselői is bejelenthetik. 6. Ha az ügyész nem maga jelentette be, az ügy elintézéséig eljárhat, de a - feljelentést nem utasíthatja el - a nyomozást nem szüntetheti meg - kényszerintézkedést nem alkalmazhat - vádat nem emelhet - a vádat nem képviselheti 7. A fenti tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha a bejelentés alapja az, hogy egyéb okból nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése + az amikor a bejelentő ugyanarra a kizárási okra tesz ismételten bejelentést. 8. A kizárást az ügyészség vezetője hivatalból is

kezdeményezheti 9. Az ügyész kizárásáról az ügyészség vezetője, az ügyészség vezetőjének kizárásáról a felettes ügyészség vezetője dönt. 27 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 3. A bíróság (Be 12-27§) 1. A bíróság feladata: Alapvető feladata az igazságszolgáltatás: 1. A büntetőjogi felelősségről való döntés: - a vádlott felmentése vagy - a bűnösség megállapítása vagy - az eljárás megszüntetése 2. Bűnösség esetén szankció alkalmazása 3. Dönt a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedésekről 2. Az eljáró bíróságok: 1. A magyar bírósági rendszer 4 szintű: 4. Legfelsőbb Bíróság 3. Ítélőtáblák 2. Megyei bíróságok 1. Helyi bíróságok 2. Az eljárás kétfokú, a fellebbezés egyszintű: Első fokon: helyi bíróságok és a megyei bíróságok (bizonyos bcs-eknél) Másodfokon: megyei bíróságok és az ítélőtáblák, bizonyos

esetben a LB 3. A bíróságok összetétele: 1. Helyi bíróság: a) 1 hivatásos bíró: ha a tv max 5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti a vád tárgyát képző bcs-t b) tanács: 1 hivatásos bíró + 2 ülnök: ha a tv. 8 évi vagy annál súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegeti a vád tárgyát képező bcs-t. 2. Megyei bíróság, mint elsőfok: a) 3 tagú tanács (1 hivatásos bíró + 2 ülnök) b) 5 tagú tanács: (2 hiv. bíró + 3 ülnök), ha: 1) a vádlottak nagy száma indokolja 2) az ügy különösen nagy terjedelme indokolja 3) a bcs-re a tv. életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi 3. Másodfokú bíróság (megyei, ítélőtábla, LB): tanács: 3 hivatásos bíróból 28 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 4. Fiatalkorúak bírósága: - Első fokon a tanács elnöke (v az egyesbíró), másodfokon a tanács egyik tagja az OIT által kijelölt bíró. - Első fokon a tanács

egyik ülnöke pedagógus. 5. Rendkívüli perorvoslatoknál: a) Felülvizsgálati eljárásban: - 3 hivatásos bíróból álló tanácsban - 5 hivatásos bíróból álló tanácsban, ha az indítvány a LB határozata ellen irányul. b) Jogorvoslat a törvényesség érdekében: 5 hivatásos bíróból álló tanács c) Jogegységi eljárás: - 5 hivatásos bíróból álló tanács - 7 hivatásos bíróból álló tanács, ha több szakágat érint (pl.: büntető, polgári, közig) Ilyenkor a tanács elnöke a LB elnöke v. helyettese 4. Az elsőfokú bíróság hatásköre: 2 szintje van: a) általános hatáskörű: a helyi bíróságok b) kiemelt hatáskörű: az első fokon eljáró megyei bíróságok, a következő bcs-nél: 1) A 15 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bcs-ek. 2) Az állam elleni bcs-ek (Btk. X fejezet) 3) Az emberiség elleni bcs-ek (Btk. XI fejezet) 4) - Az emberölés előkészülete (Btk. 166§ (3) bek) - A

gondatlanságból elkövetett emberölés (Btk. 166§ (4)) - Az erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 167§) - Az életveszélyt (halált) okozó testi sértés (Btk. 170§ (5) - Az emberrablás (Btk. 175/A§) - Az emberkereskedelem (Btk. 175/B§) - Az egészségügyi beavatkozás, orvostudomány (Btk. XII fejezet II cím) 5) - A választás, a népszavazás, és a népi kezdeményezés rendje elleni bcs. (Btk 211.§) - Az államtitok és a szolgálati titok megsértése (Btk. XV fejezet III cím) - A hivatali bcs-ek (Btk. XV Fejezet IV cím) - Nemzetközileg védett szem. elleni erőszak (Btk 232§) - A fogolyzendülés (Btk. 246§) - A nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bcs. (Btk 249/B.§) - A közélet (nemzetközi közélet) tisztasága elleni bcs-ek(Btk. XV Fejezet VII és VIII. cím) 6) - A terrorcselekmény (Btk. 261§) - A nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A§) - A légi jármű, vasúti,hatalomba

kerítése (Btk. 262§) - A bűnszervezetben részvétel (Btk. 263§) 7) - A nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára von. kötelezettség megszegése(Btk. 287§) 29 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György - A bennfentes értékpapír-kereskedelem (Btk. 299/A§) - A tőkebefektetési csalás (Btk. 299/B§) - A piramisjáték szervezése (Btk. 299/C§) - A pénzmosás (Btk. 303§) - A pénzhamisítás (Btk. 304§) - A bélyeghamisítás (Btk. 307§) 8) - A különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó: - Közérdekű üzem működésének megzavarása Btk.260§ - Közveszélyokozás (Btk. 259§ (2) bek) - Hűtlen kezelés (Btk. 319§ (3) bek c),d)) - Hanyag kezelés (Btk. 320§ (3) bek) - Szerző vagy szerző joghoz kapcsolódó jogok megsértés (Btk. 329/A§ (3) bek) - Iparjogvédelmi jogok megsértése (Btk. 329/D§ (3)) - A különösen nagy illetve különösen jelentős kárt okozó: -

Számítástechnikai rendszer és adatok elleni bcs. (Btk 300/C§ (4) bek b), c)) - Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés (Btk. 313/C§ (5) bek a),(6)) - Csalás (Btk. 318§ (6) bek a), (7) bek) - Rongálás (Btk. 324§ (5), (6) bek) - A különösen nagy vagy ezt meghaladó bevételcsökkenést okozó: - Adó- és TB csalás (Btk. 310§ (4) bek a)) - Munkaerőpiaci Alap bevételét biztosító fizetési kötelezettség megsértése (Btk. 310/A.§ (3) bek) - A társadalombiztosítás, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése (Btk. 310/B§ (3) bek) - Visszaélés jövedékkel (Btk. 311§ (4) bek a), (5) ) - A különösen nagy vagy különösen jelentős értékű: - jövedéki termékre elkövetett jövedéki orgazdaság (Btk. 311/A§ (3) bek a), (4)) - vámárúra elkövetett csempészet és vámorgazdaság (Btk. 312§ (3) bek a), (4)) - A különösen nagy vagy különösen jelentő értékre elkövetett: - Lopás

(Btk. 316§ (6) bek a), (7) bek) - Sikkasztás (Btk. 317§ (6) bek a), (7) bek) - Rablás (Btk. 321§ (4) bek a)) - Kifosztás (Btk. 322§ (3) bek a)) - Orgazdaság (Btk. 326§ (5) bek a), (6) bek) 9) A katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bcs-ek. 10) Ha a terhelt különböző bíróságok hatáskörébe tartozó bcs-eket követett el . 5. Az elsőfokú bíróság illetékessége: 3 szintje van: a) általános b) különös c) kizárólagos a) Általános illetékesség: azonos szintű bíróságok közül az rendelkezik vele: 1) Amelynek területén a bcs-t elkövették 2) Amelynek területén a terhelt lakik 3) Ahol az ügyész/magánvádló/pótmagánvádló vádat emelt  Sorrendet jelöl!  Megelőzés elve: Az a bíróság jár el, amelyik korábban intézkedett, ha a bcst több azonos hatáskörű bíróság illetékességi területén követték el, vagy az elkövetés helye nem ismert. 30 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette:

Székely György  Ha ez elkövetés helye a tárgyalás megkezdése előtt ismertté válik, csak az ügyész, terhelt, védő, magánvádló, pótmagánvádló indítványára folytathatja az a bíróság, melynek területén a bcs-t elkövették.  Több terhelt esetén a terheltek egyikére illetékes bíróság a többi terhelttel szemben is eljárhat (ha ez a hatáskörét nem haladja meg). Ha több ilyen bíróság is van, a megelőzés az irányadó.  Az elkövetőre illetékes bíróság a bűnpártolóra és az orgazdára is kiterjed. b) Különös illetékesség: Ha az általános illetékesség alapján nem állapítható meg az eljáró bíróság. 2 eset: 1) Ha a bcs-t a terhelt külföldön követte el, de Magyarországon lakik. => Ilyenkor az a bíróság az illetékes, amelyek területén a terhelt lakik/tartózkodik. Ennek hiányában az, melynek területén fogva tartják. 2) Külföldön követte el, és az eljárást a távollétében folytatják. =>

Ilyenkor az a bíróság az illetékes, melynek területén utoljára lakott/tartózkodott. c) Kizárólagos illetékesség: - Azt jelenti, hogy a tv-ben meghatározott bcs-ek esetén az azonos szintű bíróságok közül csak a tv által megjelöltek járhatnak el. - Ilyen van: a) a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróságoknak, b) A Fővárosi Bíróság illetékességi területén a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak. - A következő bcs-ek kizárólagos elbírálására jogosultak: 1) - Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 171§) - A közlekedési bcs-ek (Btk. XIII fejezet) kivéve: járművezetés ittas vagy bódult állapotban és a járművezetés tiltott átengedése - A közlekedés körében elkövetett, de nem a Btk. XIII fejezetében meghatározott bcs. - A kiskorú veszélyeztetése (Btk. 195§) - A közveszélyokozás (Btk. 259§) - A közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260§) 2) - A visszaélés radioaktív

anyaggal (Btk. 264§) - A visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (Btk. 264/A§) - A visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B§) - A gazdasági bcs-ek (Btk. XVII fejezet) kivéve: a pénzügyi bcs-eket  Ha a terhelt különböző bíróságok illetékességébe tartozó bcs-eket követett el, és a bcs-ek között olyan is van, amely kizárólagos illetékességbe tartozik: valamennyi bcs elbírálására ez lesz illetékes. 31 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 6. Az eljáró bíróság kijelölése hatásköri és illetékességi összeütközés esetén: Az ügyész indítványának beszerzése után: 1) A megyei bíróság másodfokú tanácsa jelöli ki: ha az összeütközés a területén lévő helyi bíróságok között merült fel. 2) Az ítélőtábla jelöli ki: a) ha a hatásköri összeütközés a területén lévő megyei bíróság és helyi bíróság között b) ha az illetékességi

összeütközés - a területén lévő megyei bíróságok vagy - a területén lévő különböző megyei bíróságokhoz tartozó helyi bíróságok között merült fel. 3) A LB jelöli ki: a) ha a hatásköri összeütközés: - a különböző ítélőtáblákhoz tartozó megyei bíróságok és helyi bíróságok, - a megyei bíróság katonai tanácsa és a megyei bíróság más tanácsa illetőleg más megyei bíróság, - a megyei bíróság és az ítélőtábla, - a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa és más tanácsa, illetőleg más ítélőtábla, - A LB és az ítélőtábla között merült fel. b) Ha az illetékességi összeütközés: - Az ítélőtáblák között - A különböző ítélőtáblákhoz tartozó megyei bíróságok, illetőleg helyi bíróságok között merült fel. c) Ha az illetékességi körülmények nem állapíthatók meg. 7. A bíró kizárása: Nem járhat el bíróként: 1. Aki az ügyben, mint ügyész vagy a nyomozó hatóság

tagja jár/járt el + ezek hozzátartozói. 2. Aki az ügyben, mint terhelt, védő, sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél, feljelentő vesz/vett részt + ezek képviselője + ezek hozzátartozója. 3. Aki az ügyben, mint tanú, szakértő, szaktanácsadó vesz/vett részt 4. Aki az ügyben külön törvény alapján titkos információgyűjtés engedélyezéséről döntött, tekintet nélkül arra, hogy ezeket a büntetőeljárásban felhasználták-e. 5. Akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható 6. Aki az ügyben nyomozási bíróként járt el 32 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 7. A másodfokú eljárásban az a bíró, aki az ügy első fokú elbírálásában vett részt 8. A hatályon kívül helyezés folytán megismételt első fokú, illetőleg másodfokú eljárásban az a bíró is, aki a hatályon kívül helyező határozat, illetőleg a megalapozatlansága miatt hatályon

kívül helyezett határozat meghozatalában vett részt. 9. A rendkívüli jogorvoslati eljárásban az a bíró, aki a rendkívüli jogorvoslattal megtámadott határozat meghozatalában vett részt. 10. Az ügy elbírálásában az a bíró, akinek a hozzátartozója vett részt a megtámadott határozat meghozatalában. Szabályai: 1. Ha az 1-4 pontig felsoroltak az eljáró bíróság elnökével/elnökhelyettesével szemben állnak fenn – kivéve LB – a bíróság nem járhat el. 2. A rendkívüli perorvoslat esetén a kizárási ok nem vonatkozik az olyan bíróra, akinek határozatára a rendkívüli perorvoslati indítvány nem terjed ki. 3. A kizárási okot a bíró a bíróság elnökének köteles bejelenteni 4. Az ügyész, terhelt, védő, sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél + ezek képviselője is bejelentheti. 5. A bíróság elnöke a tudomására jutott kizárási ok miatt a bíró kizárását hivatalból kezdeményezheti. 6. Elfogultsági

kifogás érvényesítésére a tárgyalás megkezdése után csak akkor van mód, ha a bejelentő valószínűsíti, hogy a tárgyalás megkezdése után jutott tudomására + ezt nyomban bejelenti. 7. Ha a bíró maga jelentette be vagy rá vonatkozóan a tanács elnöke jelenti be: ettől az időponttól az ügyben nem járhat el. 8. Ha nem maga jelenti be: a bejelentés elintézéséig az ügyben eljárhat, de az ügydöntő határozat meghozatalában nem vehet részt. 9. Ez alól kivétel, ha a bejelentő a kizárás megtagadása után ugyanarra az okra vonatkozóan újabb bejelentést tesz. 10. A bíróság elnöke intézkedik más bíró kijelölése iránt, ha a bíró maga jelentette be, vagy rá vonatkozóan a tanács elnöke jelentette be, vagy a bíró a kizáráshoz hozzájárult. => Ilyenkor a kizárásról nem kell külön határozat: ez az un igazgatási út. 11. Ha a kizárás iránti bejelentés a fenti módon nem intézhető el, azt a bíróság más tanácsa

bírálja el. 12. Ha a bíróság elnökével/elnökhelyettesével szemben áll fenn a kizárási ok, vagy ha a bíróságnak nincs olyan tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik, a kizárásról a másodfokú bíróság, ha pedig a kizárás iránti bejelentés a megyei bíróságra mint másodfokú bíróságra, vagy arra is vonatkozik, az ítélőtábla határoz. 33 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 13. Ha a kizárási ok az ítélőtáblára, vagy arra is vonatkozik, a kizárásról a Legfelsőbb Bíróság határoz. Ha a kizárás iránti bejelentésnek helyt adnak, az eljáró bíróság kijelölésére vonatkozó rendelkezések az irányadók. 14. A kizárásról a bíróság tanácsülésen határoz Ha a kizárás iránti bejelentést nem a bíró tette, be kell szerezni a bíró nyilatkozatát. 15. A kizárást kimondó határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye, a kizárás megtagadását az ügydöntő határozat

elleni jogorvoslatban lehet sérelmezni. 16. Ha a védő, a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél vagy a képviselőjük az ügyben ugyanazon bíró ellen ismételten alaptalanul jelent be kizárási okot, a kizárást megtagadó határozatban rendbírsággal sújtható. 17. A bíró kizárására vonatkozó rendelkezések az ülnökre is irányadók 18. A nyomozási bíró kizárására is a kizárás elintézésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni; a nyomozási bíró azonban, ha a vele szemben bejelentett ok alapján a kizárásához nem járult hozzá, az ügyben a bejelentés elintézéséig eljárhat. 19. A bíró kizárására vonatkozó szabályok irányadók a bírósági titkár, a jegyzőkönyvvezető és a bírósági ügyintéző kizárására is 34 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 4. A terhelt (Be 43§) 1. A terhelt szerepe: - Az ő felelősségének eldöntése az eljárás tárgya. - Az

eljárási garanciák jelentős része is az ő helyzetének természetéből következik. - A terhelt szerepe, cselekménye határozza meg a többi személy szerepét is. 2. A terhelt jogi fogalma: A terhelt az, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak: 1. Gyanúsított a neve a nyomozás során 2. Vádlott a neve a bírósági eljárás során 3. Elítélt a neve a felelősség megállapítása és a szankció kiszabása után 3. A terhelt jogai: a) Az ügy megismerésével kapcsolatos jogok: 1. Gyanúsítás és a vád (+ ezek változásai) megismerésének joga 2. Jelenléti jog 3. Iratmegismerési jog 4. Felvilágosításhoz való jog b) Az ügy előbbre vitelével kapcsolatos jogok: 1. Védekezésre való felkészülés joga 2. Védelemre szolgáló tények, adatok előadásának joga 3. Indítványozási jog 4. Észrevételezési jog 5. Kérdezési jog 6. Jogorvoslati jog c) A fogva tartott terhelt többlet joga: 1. Érintkezési és kapcsolat-felvételi jog: védőjével,

ha külföldi állampolgár, az államának konzuli képviselőjével: szóban v. írásban, ellenőrzés nélkül 2. Érintkezési és kapcsolat-felvételi jog: hozzátartozójával vagy más személylyel: szóban v írásba, DE: személyes felügyelet v ellenőrzés mellett 4. A terhelt kötelezettségei: 1. Jelenléti kötelezettség (nem feltétlen) 2. Lakcímváltoztatás bejelentésének kötelezettsége (3 napon belül) 3. Személyi adatok/lakcím/személyazonosító okmány számának/állampolgárságra vonatkozó adatok közlésének kötelezettsége a kihallgatásnál 35 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 5. A védő (Be 44-50§) 1. Történeti áttekintés: a) Egyetemes: 1. A kontinentális eljárásban a XIX sz második felében jelenik meg 2. Az angol eljárásban 1836-tól lesz a tárgyalás egyik főszereplője 3. 1945 után a fontos emberi jogi dokumentumokban (EEJE, PPJNE stb) mint a tisztességes eljárás biztosítéka

jelenik meg. b) Magyar: 1. 1872-től létrejött a bíróságok által nyilvántartott ügyvédi jegyzék 2. Az 1874 évi XXXIV tc létrehozza az ügyvédi kamarákat 3. Az 1896 évi XXXIII tv (I Bp) határozta meg először tételesen a védő jogait (szűk volt). 4. Az 1951 évi III tv (II Bp) szinte teljesen kizárta a védőt a nyomozásból 5. Az 1962 évi 8 tvr (I Be) csak keveset módosított a fentihez képest (a nyomozás befejezése utáni iratmegismerésen az indítványtételi és észrevételezési jog) 6. Az 1973 évi I tv (II Be) rögzíti először a védelemhez való jog keretében, hogy a terhelt érdekében az eljárás bármely szakaszában védő járhat el. Ezenkívül kiterjesztette az iratmegismerési és jelenléti jogát (tanú kihallgatásán is + önálló kérdezés). 2. A védő bekapcsolódása a büntetőeljárásba: 1. Módja: a) Meghatalmazással b) Kirendeléssel 2. Mindkét esetben csak ügyvéd járhat el védőként 3. Az ügyvéd mellett vagy

helyetteseként a vádirat benyújtásáig, ill a helyi bíróságon ügyvédjelölt is eljárhat. 4. A védő közreműködése mindig: a) a terhelt vagy hozzátartozója döntésén b) a kötelező védelem esetein alapul 5. A vádlott le is mondhat a védő közreműködéséről, és önállóan védekezhet KIVÉVE: a kötelező védelem eseteit. 36 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 3. A kötelező védelem: a) A Be. 46§-a szerint: 1. A terheltet fogva tartják, 2. A terhelt süket, néma, vak vagy - a beszámítási képességére tekintet nélkül kóros elmeállapotú, 3. A terhelt a magyar nyelvet, illetőleg az eljárás nyelvét nem ismeri, 4. A terhelt egyéb okból nem képes személyesen védekezni, 5. A törvény erről külön rendelkezik b) A Be. későbbi szakaszai szerint: 1. A helyi bíróságon az 5 évi szabadságvesztéssel vagy ennél súlyosabban fenyegetett bcs-ek esetén. 2. Néhány kivétellel a megyei

bíróság, mint első fok előtt 3. Zártcélú távközlési hálózaton keresztül történő kihallgatás esetén 4. Ha az ügyész a tárgyaláson részt vesz + a vádlott védőt nem hatalmazott meg + a vádlott kéri: a tanács elnökének védőt kell kirendelnie. 5. A külön eljárások közül: a) A fiatalkorúak elleni eljárásban b) A bíróság elé állítás során a tárgyaláson c) A lemondás a tárgyalásról esetén d) A távollevő terhelt ellen folyó eljárásban 6. A különleges eljárások közül: a biztosíték adása mellett folyó eljárásban 7. A rendkívüli perorvoslatok közül: a) A felülvizsgálati eljárásban b) A jogorvoslat a törvényesség érdekében esetén. => A nyomozóhatóság/ügyész/bíróság akkor is köteles védőt kirendelni, ha a védelem egyébként nem kötelező, de a terhelt azért kéri a védő kirendelését, mert jövedelmi viszonyai miatt nem tud védőről gondoskodni. 4. A védő maghatalmazása: 1. Védőt

elsősorban a terhelt hatalmazhat meg 2. Meghatalmazást: a) a terhelt törvényes képviselője b) nagykorú hozzátartozója, c) külföldi állampolgár terhelt esetén hazája konzuli tisztviselője is adhat. 3. A meghatalmazásról a terheltet értesíteni kell 4. A meghatalmazást ahhoz a bírósághoz, ügyészhez, illetőleg nyomozó hatósághoz kell benyújtani, amely előtt a meghatalmazás időpontjában a büntetőeljárás folyamatban van. 5. A meghatalmazott védő a meghatalmazás benyújtását követően gyakorolhatja eljárási jogait. 37 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 6. A terhelt a meghatalmazást mind az általa, mind a más által meghatalmazott védőtől megvonhatja. 7. A terhelt érdekében több védő is eljárhat Ilyenkor vezető védőt kell választani 8. Több terhelt érdekében is eljárhat egy védő, ha a terheltek érdekei nem ellentétesek 5. A védő kirendelése: 1. A bíróság, az ügyész,

illetőleg a nyomozó hatóság védőt rendel ki, ha a védelem kötelező, és a terheltnek nincs meghatalmazott védője. 2. A terheltet a kirendelést követően tájékoztatni kell a védő személyéről 3. Ha a terheltet fogva tartják, a védőt legkésőbb a terhelt első kihallgatásáig kell kirendelni. 4. A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság akkor is védőt rendel ki, ha a védelem nem kötelező, de a terhelt védő kirendelését azért kéri, mert a jövedelmi viszonyai miatt nem tud a védelméről gondoskodni. 5. A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a meghatalmazásra jogosultak kérelmére vagy hivatalból védőt rendel ki, ha ezt a terhelt érdekében szükségesnek tartja. 6. A kirendelés hatályát veszti, ha a terhelt védelméről meghatalmazás útján gondoskodnak. 7. A védő kirendelése ellen nincs helye jogorvoslatnak, de a terhelt - indokoltan – más védő kirendelését kérheti. A kérelemről az a

bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság dönt, amely előtt az eljárás folyik. 8. A kirendelt védő indokolt esetben kérheti a felmentését a kirendelés alól A kérelem elfogadásáról az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság dönt, amely előtt az eljárás folyik. 9. Ha a védő a kirendelését követően helyettest vesz igénybe, a helyetteseként eljáró személyéről haladéktalanul tájékoztatja a terheltet, illetőleg azt a bíróságot,ügyészt vagy nyomozó hatóságot, amely előtt az eljárás folyik. 10. Ha a terhelt fogva van, a kirendelt védő személyéről a kirendelő értesíti a fogvatartást végrehajtó intézetet. 11. A kirendelt védő a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság előtt idézésre, illetőleg értesítésre történt megjelenéséért, valamint a fogva tartott terhelttel a fogva tartás helyén történő megbeszélésért díjazásra, továbbá az eljárásával felmerült és igazolt

készkiadásának megtérítésére jogosult. 12. A kirendelés, illetőleg a meghatalmazás hatálya - ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki - a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, de kiterjed a különleges eljárásokra is. 13. A védő kirendelése – kivéve az 1 pont – akkor is az eljáró bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság határozata folytán veszti hatályát, ha a kirendelés törvényi oka megszűnt. 38 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 6. A védő jogai: a) A terhelttel azonos: 1. Jelenléti jog 2. Iratbetekintési jog 3. Indítványozási jog 4. Észrevételezési jog 5. Kérdezési jog b) Önálló: 1. Jogorvoslati (fellebbezési) jog (kivéve ld: majd a rendkívüli jogorvoslatok) 2. Jelen lehet annak a tanúnak a kihallgatásánál, melynek kihallgatását a terhelt vagy a védő indítványozta + kérdéseket is intézhet hozzá. 3. A védelem ellátása érdekében az ügyben

tájékozódhat, adatot gyűjthet 7. A védő kötelezettségei: 1. A terhelttel a kapcsolatot késedelem nélkül felvenni, 2. A terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot kellő időben felhasználni, 3. A terheltet a védekezés törvényes eszközeiről felvilágosítani, a jogairól tájékoztatni, 4. A terheltet mentő, illetőleg a felelősségét enyhítő tények felderítését szorgalmazni. 8. A védő kizárása: Nem lehet védő: 1. A sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél + ezek képviselője + ezek hozzátartozója. 2. Aki az ügyben mint bíró, ügyész, nyomozó hatóság tagja járt el + ezek hozzátartozója. 3. Aki a terhelt érdekével ellentétes magatartást tanúsított, vagy akinek az érdeke a terheltével ellentétes. 4. Aki az ügyben szakértőként, illetőleg szaktanácsadóként vesz/vett részt 5. Aki az ügyben tanúként vesz/vett részt, kivéve, ha nem hallgatható ki tanúként olyan tényre,

melyről, mint védő szerzett tudomást, vagy élt a foglalkozásánál fogva őt megillető tanúvallomás-megtagadási joggal. 6. Aki az ügyben terheltként vesz részt 7. A tanú érdekében eljáró ügyvéd 39 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 6. A sértett (Be 51§) 1. Történeti áttekintés: 1. A fogalom először a büntetőjogban jelent meg 2. A büntetőjogban több kategóriája létezik, melyek különböző bcs típusokhoz kötődnek: (konkrét személy a passzív alany, van, amikor egy csoport stb.) 3. A XIX sz-i be kódexekben, az eljárás megindításához szükséges előfeltétel szerepét töltötte be. 4. Magánvádas bcs-ek esetén joga volt képviselni a vádat, illetve szerepelhetett pótmagánvádlóként, mellékmagánvádlóként, magánfélként, tanúként. 5. Csak a XX sz utolsó harmadában jelenik meg az önálló jogokkal rendelkező sértett. 6. Kent Roach szerint a sértett megjelenésének 2

modellje létezik: a) A büntető útról való eltereléshez kapcsolódó modell: a hangsúly nem a büntetésen van, hanem a megelőzésen, kárhelyreállításon. b) A formális büntető igazságszolgáltatásban való részvételhez kötődő modell. (Az USA-ban van ahol a sértett részt vehet a büntetéskiszabásban, a sértetti érdekcsoportok befolyásolják a jogalkotást.) 2. A sértett jogi helyzete: A sértett a büntetőeljárásban megjelenhet, mint: 1. A büntetőeljárás önálló alanya 2. Magánvádló 3. Pótmagánvádló 4. Magánfél 5. Tanú 6. Szakértői vizsgálat alanya 3. A sértett fogalma: Sértett az, akinek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette. 40 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 4. A sértett jogai: 1. Jelenléti jog: az eljárási cselekményeknél 2. Iratbetekintési jog: csak az eljárás őt érintő irataiba 3. Indítvány- és észrevétel tételi

jog: az eljárás bármely szakaszában 4. Felvilágosításhoz való jog: jogairól és kötelezettségeiről a bíróságtól/ügyésztől/ nyomozó hatóságtól. 5. Jogorvoslati jog 5. A sértett kötelezettsége: Be. 106§ (3) alapján: Közreműködési kötelezettség: a szakértői vizsgálat során. Rendbírság, ha megszegi 6. A sértett képviselete: 1. Meghatalmazás alapján ügyvéd, vagy nagykorú hozzátartozója járhat el 2. Ha cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes: törvényes képviselője látja el a képviseletét. (Ha köztük érdekellentét áll fenn: ld: Ptk) 7. A sértett helyébe lépés halála esetén: a) Ha a sértett akár a büntetőeljárás megindítása előtt, akár azt követően meghalt, helyébe egyenesági rokona, házastársa, élettársa vagy törvényes képviselője léphet, és gyakorolhatja a sértett jogait. b) Ha a sértett olyan egyházi személy volt, aki azon egyház szabályai szerint, amelyhez életében

tartozott, egyházi rend vagy fogadalom okából házasságot nem köthetett, halála után - hozzátartozó (örökös) hiányában - az egyenesági rokon jogai illetik meg a volt egyháza szerinti egyházi elöljáróját. 41 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 7. A magánvádló (Be 52§) 1. A magánvád intézménye: 1. Lényege: Ha az állam büntetőjogi igényével bizonyos esetekben nem kíván élni, annak érvényesítésére a sértettet jogosítja fel. 2. Több formája is ismeretes (ld: később a magánvádas eljárásnál), de a Be csak kettőt szabályoz: a) Főmagánvád (=magánvád): a tv-ben meghatározott bcs-ek esetén a vádat a sértette képviseli. b) Pótmagánvád: Az ügyész szerint a büntetőjogi felelősségre vonásnak vmilyen akadálya van, ilyenkor a sértett az ügyész helyébe lépve folytathatja az eljárást. 2. A magánvádlóra vonatkozó szabályok: 1. A magánvádas eljárás magánindítványra

indul A magánindítvány anyagi jogi kategória. De van olyan közvádas bcs, amelynél az eljárás megindításához magánindítvány szükséges. (Pl: erőszakos közösülés) Tehát: Minden magánvádas bcs. magánindítványra üldözendő, de nem minden magánindítványra üldözendő bcs. magánvádas bcs!!!!! 2. Ha e törvény másképp nem rendelkezik: 1) könnyű testi sértés, 2) magántitok megsértése, 3) levéltitok megsértése, 4) rágalmazás, 5) becsületsértés, 6) kegyeletsértés esetén: a vádat mint magánvádló a sértett képviseli, feltéve, hogy az elkövető magánindítványra büntethető. 3. Bizonyos esetekben a fenti bcs-ek esetén is kizárt: - Fiatalkorúak elleni elj-ban - Katonai büntetőeljárásban - Az 5. pont esetében 4. A magánvádló halála esetén helyébe 30 napon belül a hozzátartozója léphet. 5. Viszonvád: Kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás és becsületsértés miatt az egyik fél

feljelentésére megindított eljárásban - a cselekmények személyi és szoros tárgyi összefüggése esetén - e törvény rendelkezései szerint magánindítványt előterjesztő másik fél viszonvádlóként jár el. (Ahol e törvény a magánvádlóról rendelkezik, ezen a viszonvádlót is érteni kell.) 6. A becsületsértés és a rágalmazás közvádra üldözendő, ha hivatalos személy sérelmére hivatalos eljárása alatt, illetve hatóság sérelmére hivatali működésével összefüggésben követik el. 42 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 8. A pótmagánvádló (Be 52§) 1. Az intézmény lényege, hogy a nyomozás megszüntetése, vagy a vád elejtése esetén a sértett igénye a vádlott megbüntetésére elenyészik, ilyenkor azonban a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a sértett a közvádló helyébe lépve, annak jogait részben élvezve képviselje a vádat. 2. Először az 1896 évi Bp-ben jelent

meg, de az 1954 évi V tv megszüntette, majd a mostani Be. ismét visszahozta 3. A sértett akkor léphet fel pótmagánvádlóként, ha: 1) Az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást megszüntette, 2) Az ügyész a vádemelést részben mellőzte, 3) Az ügyész a vádat elejtette. 4. A pótmagánvádló halála esetén helyébe - 30 napon belül - egyenesági rokona, házastársa, élettársa vagy törvényes képviselője léphet. 5. A pótmagánvádló mind természetes, mind jogi személy lehet 6. Előterjesztésének határideje: 30 nap (A feljelentés elutasításáról, a nyomozás megszüntetéséről hozott határozat elleni panasz elutasításának, a vádemelés részbeni mellőzése, illetőleg a vádelejtés folytán az eljárást megszüntető határozat közlésétől számítva) 7. A magánvádló ügyvédi képviselete kötelező, kivéve, ha sértett jogvégzett és jogi szakvizsgával rendelkezik. 8. Anyagi vagy

jövedelmi gondok esetén a bíróság a pótmagánvádló kérelmére ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendel ki. 9. Nincs helye pótmagánvádnak: - A fiatalkorúak elleni eljárásban - A bíróság elé állítás során - A lemondás a tárgyalásról esetén - Ha feljelentés elutasításának, vagy a nyomozás megszüntetésének oka: - gyermekkor, halál, elévülés, kegyelem, kétszeres elbírálás tilalma. - Ha a nyomozás megszüntetésére azért került sor, mert a meghatározott gyanúsított ellen folyó nyomozás megkezdésétől már 2 év eltelt. stb 10. A pótmagánvádló az ügyész jogait gyakorolja De nem gyakorolhatja: 1) Az iratbetekintési jogok közül a zártan kezelt iratok megismerését 2) A vád kiterjesztését 3) A vádlott javára irányuló fellebbezés jogát. 11. Ismételten benyújtható 30 napon belül a vádindítvány, ha az elutasítás után a hiányosságokat pótolják. 12. Kérdéses a helyzete a bizonyítással kapcsolatban 43

Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 9. A magánfél (Be 54§) 1. Magánfél az a sértett, akit a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben kár ért, és ennek megtérítéséért a büntetőeljárásban polgári jogi igényt érvényesít. 2. A polgári jogi igény egyéb törvényes úton való érvényesítését nem zárja ki, hogy a sértett magánfélként nem lépett fel. (Tehát nem kötelező mf-ként fellépni) 3. A polgári jogi igényt - a Polgári perrendtartásban meghatározott feltételek esetén - az ügyész is érvényesítheti. 4. Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval vagy költségvetési támogatással kapcsolatban elkövetett bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránt az állam nevében a polgári jogi igény előterjesztésére az APEH jogosult. 5. Ha a sértett meghalt, az örököse léphet fel magánfélként, de őt a sértetti jogok csak a polgári jogi igény

érvényesítésével kapcsolatban illetik meg. 6. Ha a polgári jogi igény érvényesítésével kapcsolatos eljárási kérdésről e törvény nem rendelkezik, a polgári eljárás szabályait kell alkalmazni, feltéve, hogy azok e törvénnyel, illetőleg a büntetőeljárás jellegével nem ellentétesek. A terhelt a magánféllel szemben követelést nem érvényesíthet, beszámítási kifogással nem élhet. 7. A polgári jogi igény elbírálása kérdésében a bíróság kétféle módon dönthet: a) Érdemben elbírálja (helyt ad, részben helyt ad, elutasítja) b) Egyéb törvényes útra utasítja 8. A polgári jogi igény érvényesítésének egyéb törvényes útra utasítása ellen nincs helye fellebbezésnek. Kivéve: az ügyész fellebbezési joga 9. A bíróság az ítéletnek a polgári jogi igényre vonatkozó részét nem nyilváníthatja előzetesen végrehajthatónak. 10. Az első fokú eljárásban bejelentett polgári jogi igényt a másodfokú

eljárásban kiterjeszteni illetve összegét felemelni nem lehet. 44 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 10. Az egyéb érdekeltek (Be 55§) 1. Fogalma: Az, akinek jogát, vagy jogos érdekét a határozat közvetlenül érinti. 2. Előfordulása: Szinte kizárólag azokban az esetekben, amikor valamely dolgot lefoglaltak, ami nem az elkövető tulajdona, és annak elkobzásáról kell határozni. 3. Jogai: 1. Az őt érintő körben indítványokat és észrevételeket tehet, 2. A határozat reá vonatkozó rendelkezése ellen jogorvoslattal élhet, 3. A tárgyaláson megjelenhet 4. A tárgyalás határnapjáról értesíteni kell, 5. Közölni kell velük a rájuk vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazó határozatokat 4. Egyéb szabályai: 1. A Btk 77§-a alapján, ha a tulajdonos előzetesen tudott a bcs elkövetéséről, elkobozható az olyan dolog is, amely nem az elkövető tulajdonát képzi. => Az ilyen tulajdonos, mint

egyéb érdekelt vehet részt az eljárásban. 2. Ha az eljárás olyan bcs miatt folyik, amellyel kapcsolatban elkobzásnak, illetőleg vagyonelkobzásnak van helye, annak az egyéb érdekeltnek a jogaira, aki az elkobozható, illetőleg az olyan dolog tulajdonosa, amelyre vagyonelkobzás rendelhető el, a sértett jogai az irányadók. 3. A fenti esetben, ha a bíróság elkobzást, illetőleg vagyonelkobzást rendelt el, az egyéb érdekelt az ítélet jogerőre emelkedését követően a tulajdonjogi igényét egyéb törvényes úton érvényesítheti. 4. Képviselete: ld: a sértettnél 45 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 11. A képviselők (Be 56-58§) 1. A (1) sértett, a (2) magánvádló és az (3) egyéb érdekelt - ha e törvény nem ír elő személyes közreműködési kötelezettséget - a jogait a képviselője útján is gyakorolhatja. 2. Képviselőként meghatalmazás alapján ügyvéd vagy a nagykorú hozzátartozó

járhat el. 3. Ha a sértett, a magánvádló vagy az egyéb érdekelt cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, a képviseletét a törvényes képviselője látja el, érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. 4. Az e törvényben meghatározott esetben a képviseletre eseti gondnok is jogosult 5. Állami szervet és gazdálkodó szervezetet a képviseletre feljogosított dolgozója, illetőleg az ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja is képviselhet. 6. A pótmagánvádló ügyvédi képviselete kötelező, kivéve, ha a természetes személy pótmagánvádló jogi szakvizsgával rendelkezik. 7. A magánfél képviseletére a polgári eljárásjog szabályai az irányadók 8. Nem lehet képviselő az, aki közügyektől eltiltás hatálya alatt áll 9. A nem ügyvéd nagykorú hozzátartozó a meghatalmazásához hatósági erkölcsi bizonyítványt csatol be. 10. Meghatalmazást ügyvédnek a sértett - halála

esetén annak egyenesági rokona, házastársa, élettársa, törvényes képviselője -, a magánvádló, az egyéb érdekelt, illetőleg a felsoroltak nagykorú hozzátartozója adhat. 11. Meghatalmazást ügyvédnek, ha sértett/magánvádló/egyéb érdekelt cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes a törvényes képviselő vagy a gyámhatóság adhat 12. Meghatalmazást ügyvédnek állami szerv és gazdálkodó szervezet esetén állami szerv vagy gazdálkodó szervezet képviseletre feljogosított tagja vagy alkalmazottja adhat. 13. Nagykorú hozzátartozónak meghatalmazást a sértett/magánvádló/egyéb érdekelt személyesen adhat. 14. A meghatalmazást írásba kell foglalni, és azt a képviselő első eljárási cselekménye előtt kell benyújtani 15. Ha a képviselő a meghatalmazás benyújtását elmulasztja, ennek pótlására 1 alkalommal, legfeljebb 8 napos határidő kitűzésével fel lehet hívni. Ez a határidő a magánindítvány

határidejének lejártát követő időre is átnyúlhat. 16. A jogai érvényesítésére bármely okból képtelen és képviselővel nem rendelkező sértett, magánvádló, magánfél vagy egyéb érdekelt képviseletére a bíróság pártfogó ügyvédet rendelhet ki, ha pedig az ügyész a Polgári perrendtartásban meghatározottak szerint perindításra jogosult, erre az ügyész figyelmét felhívhatja. 46 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 17. Ha a bűncselekménynek több sértettje van, maguk közül kijelölhetik a sértetti jogokat gyakorló természetes, illetőleg jogi személyt. 18. Ha a pótmagánvád vagy a magánvád emelésére, illetőleg képviseletére többen jogosultak, a megegyezésüktől függ, hogy melyikük jár el. Ha erről megállapodás nem jött létre, a bíróság jelöli ki közülük a képviselőt. 19. Az eljárásban a sértett képviselőjeként, ha pedig a bűncselekménynek több sértettje

van, vagy egyének pontosan meg nem határozható, nagyobb létszámú csoportja tekintendő sértettnek, a sértettek képviselőjeként a közhasznú szervezetekről szóló törvény hatálya alá tartozó olyan közhasznú szervezet is eljárhat, amelyet sértettek vagy sértettek egyes csoportjainak érdekképviseletére hoztak létre. 47 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 12. A segítők (Be 59§) 1. Fogalma: A segítők olyan eljárásbeli mellékszemélyek, akiket csak azok érdekében illetnek meg eljárási jogok, akiknek az érdekében fellépnek. 2. Típusai: a) Tanú érdekében eljáró ügyvéd: 1. Segítőként meghatalmazás alapján jár el 2. Akkor jár csak el, ha a tanú a jogairól való felvilágosítás céljából ezt szükségesnek tartja. 3. A tanút idézésében erről tájékoztatni kell 4. A segítő ügyvéd feladata:a tanút tájékoztatni jogairól (főként a vallomásnál van szerepe) 5. A segítő

ügyvéd a tanú kihallgatásánál jelen lehet, de a vallomást nem befolyásolhatja, kérdést nem tehet fel (csak a jogokról adhat tájékoztatást) 6. A különösen védetté nyilvánított tanú segítője a nyomozás során tett vallomásnál is ott lehet (míg a gyanúsított védője nem) 7. A kihallgatást követően megtekintheti a jegyzőkönyvet, írásban/szóban előterjesztéseket tehet. b) Külföldi állampolgárságú terhelt segítője államának konzuli tisztviselője lehet A konzul a külföldi állampolgárságú terhelttel az előzetes letartóztatás ideje alatt is érintkezhet. c) A házkutatásnál jelenlévő, a házkutatásban érintett személy megbízottja 48 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 5. Általános eljárási szabályok 1. A bíróság, az ügyész és a nyomozóhatóság eljárási cselekményeinek általános szabályai (Be. 60-63§) 1. Ha e törvény a kényszerintézkedések alkalmazása

esetén az érintett személy alkotmányos jogainak korlátozását megengedi, az ilyen cselekmény elrendelésének az egyéb feltételek megléte mellett is csak akkor van helye, ha az eljárás célja kisebb korlátozással járó más cselekménnyel nem biztosítható. 2. A bíróság és az ügyész a helyi önkormányzat jegyzőjét és más hatóságot megbízhat a büntetőeljárás érdekében szükséges eljárási cselekmény végzésével; a megbízásnak a hatóság haladéktalanul köteles eleget tenni. 3. A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság az eljárási cselekmény elvégzése előtt a cselekménnyel érintett személyt a jogairól tájékoztatja, és a kötelezettségeire figyelmezteti. 4. Az eljárásban részt vevő személyek személyes adatainak megismerésére és kezelésére a bíróság, az ügyész, a nyomozó hatóság, a szakértő, valamint a bíróság vagy az ügyész által megkeresett hatóság az e törvényben meghatározott

feladatainak teljesítése érdekében jogosult. A terhelt bűnügyi nyilvántartás céljára szolgáló személyes adatainak körét és a személyes adatok kezelésének szabályait külön törvény állapítja meg. 5. A büntetőeljárásban részt vevő személy személyes adatait a szükséges mértékig kell jegyzőkönyvben rögzíteni. 6. A büntetőeljárás során rögzített személyes adatok - ha e törvény kivételt nem tesz nem törölhetők 49 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 2. A határidők (Be 64§) 1. A határidők meghatározása, és megállapítása: a) Az egyes eljárási cselekmények teljesítésére nyitva álló időtartamot (határidő), illetve azt az időtartamot, amelynek két eljárási cselekmény között el kell telnie (időköz), a törvény határozza meg, b) A határidőt a törvény alapján a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság állapítja meg. 2. A határidő

mértékegységére, és számítására vonatkozó szabályok: 1. A határidőt órákban, napokban, hónapokban vagy években kell megállapítani: a) Az órákban megállapított határidőbe minden megkezdett óra egész órának számít. b) A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyre a határidő kezdetére okot adó körülmény esik (kezdőnap). c) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon végződik, amelynek száma a kezdőnapnak megfelel, ha pedig a hónapban nincs ilyen nap, a hónap utolsó napján. 2. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. 3. A bírósághoz, az ügyészhez, illetőleg a nyomozó hatósághoz intézett beadványnak és az előttük teljesíthető eljárási cselekménynek a határideje a hivatali munkaidő végével jár le. 4. Nem számít a határidő elmulasztásának, ha a beadványt a határidő utolsó napján postára adták. 5. Az

eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott időpont a határnap A határnapot a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság állapítja meg. 50 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 3. Az igazolás (Be 65-66§) 1. Mikor van helye igazolásnak? Ha a terhelt, a védő, a sértett, a magánvádló, a magánfél, a pótmagánvádló, a tanú vagy a szakértő, továbbá a bírósági eljárásban az ügyész a határidőt vagy, határnapot illetőleg a jogorvoslatra jogosult határidőt önhibáján kívül elmulasztotta 2. Az igazolási kérelem előterjesztésének határideje: 1. Az igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napjától, illetőleg a határnaptól számított 8 napon belül lehet előterjeszteni. 2. Ha a mulasztás később jutott a mulasztó tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével

kezdődik. 3. 6 hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni 3. Az igazolási kérelem tartalma: 1. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket,amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. 2. Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt az elmulasztott cselekményt is pótolni kell. 4. Az igazolási kérelem hatása a határozat végrehajtására: 1. Az igazolási kérelemnek az eljárás folytatására, illetőleg a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. 2. Ha az igazolási kérelem valószínűsíti a mulasztó vétlenségét, illetve azt, hogy az elmulasztott cselekmény pótlása megtörtént vagy megtörténik, az eljárási cselekmény vagy a határozat végrehajtása felfüggeszthető. 5. Az igazolási kérelem elbírálása: 1. Az igazolási kérelmet méltányosan kell elbírálni 2. Az igazolási kérelemről a határidőt, illetve a határnapot

megállapító bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság határoz. 3. Jogorvoslati határidő elmulasztása esetén a jogorvoslat elbírálására jogosult határoz az igazolási kérelemről. 51 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 6. Az igazolási kérelem elutasítása: Az igazolási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha 1) Az igazolást e törvény kizárja, 2) A kérelem elkésett, 3) Határidő elmulasztása esetén az igazolást kérő az elmulasztott cselekményt - a kérelem előterjesztésével együtt - nem pótolta, holott az lehetséges volt. 7. Az igazolási kérelem elfogadása: 1. Ha a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, az igazolást kérő által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna, az elmulasztott határnapon végzett eljárási cselekményt pedig a

szükséges keretben meg kell ismételni. 2. A megismétlés eredményéhez képest a korábbi eljárási cselekmény hatályában tartásáról vagy teljes, illetőleg részleges hatályon kívül helyezéséről is határozni kell. 3. Az igazolási kérelemnek helyt adó határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak 52 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 3. Az idézés és az értesítés (Be 67-68§) 1. Kit kell idézni, illetve értesíteni? Ha e törvény kivételt nem tesz, a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság azt a) Idézi: akinek a jelenléte az eljárási cselekménynél kötelező, b) Értesíti: akinek a jelenléte nem kötelező, de azt a törvény lehetővé teszi. Akit megidéztek, köteles az őt megidéző bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság előtt megjelenni. 2. Az idézés és értesítés módja: 1. Az idézés és az értesítés rendszerint írásban vagy a bíróság, az ügyész,

illetőleg a nyomozó hatóság előtti személyes megjelenés alkalmával szóban történik. 2. Az írásbeli idézést vagy értesítést zárt iratban kell megküldeni 3. Sajtóhirdetményben az értesítettek neve nem közölhető 3. Az idézés és értesítés tartalma: Az idézésnek, illetőleg értesítésnek tartalmaznia kell: 1) A megidézettnek hol, mikor, milyen minőségben kell megjelennie, 2) Az értesített hol, mikor, milyen minőségben jelenhet meg, 3) A távolmaradás következményeire való figyelmeztetést, 4) A vádirat benyújtása után a vádlott nevét és az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megjelölését. 5) Az érintettet melyik bíróság, ügyészség, illetőleg nyomozó hatóság idézi, illetőleg értesíti; (az idézés, illetve az értesítés tényét az ügy irataiban rögzíteni kell.) Esetleges: A megidézett felhívható arra, hogy az ügyre vonatkozó iratain kívül a bizonyításnál felhasználható feljegyzéseit vagy

egyéb tárgyait hozza magával. 53 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 4. Az idézés és értesítés különleges módjai: 1. Ha az idő hiánya, értesítés esetében az érintettek nagy száma indokolttá teszi, a 2. pontban említetten kívül más alkalmas módon vagy eszközzel - különösen távbeszélő, telefax, számítógép útján - való idézésnek vagy értesítésnek is helye van. 2. Sajtóhirdetményben tehető közzé az értesítés, ha ezt az érdekeltek rendkívül nagy száma indokolttá teszi. 5. Katonák idézése és értesítése: 1. Katonát [Btk 122 § (1) bek] rendszerint az elöljárója útján kell idézni, illetőleg értesíteni. 2. Az idézés, illetőleg az értesítés az elöljáró egyidejű értesítése mellett közvetlenül is történhet, ha a megidézettnek, illetőleg az értesítettnek az idézés, illetve az értesítés küldőjének a székhelyén nincs elöljárója, és a késedelem

az eljárási cselekmény elvégzését veszélyeztetné. 6. Kiskorú idézése és értesítése: 1. A kiskorú idézéséről a gondozóját azzal a felhívással kell értesíteni, hogy a megjelenéséről gondoskodjék. 2. Ha a kiskorú a 14 életévét nem töltötte be, a gondozója útján kell idézni, illetve értesíteni. 3. A kiskorú idézését és értesítését a törvényes képviselőjével is közölni kell 54 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 4. Az idézéssel szembeni mulasztás következményei (Be 69§) 1. Mikor van szó idézéssel szembeni mulasztásról? Ha a terhelt, a védő, a tanú vagy a szakértő: 1) Idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt az akadály a tudomására jut, haladéktalanul, vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal nem igazolja, 2) Az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, 3) Önhibájából olyan

állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható ki, 4) Az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni. 2. Következményei: a) A terhelt elővezetése rendelhető el, b) A tanú elővezetése rendelhető el, vagy rendbírsággal sújtható, c) A védő és a szakértő rendbírsággal sújtható. +: terheltet, a védőt, a tanút és a szakértőt a meg nem jelenésével, illetőleg az eltávozásával okozott költség megtérítésére határozattal kell kötelezni. (katona esetén is ugyanezek a rendelkezések az irányadók) 3. A következmények alkalmazásának feltétele: Az idézéssel szembeni mulasztás következményei akkor alkalmazhatók, ha az idézés a Be. rendelkezéseinek, kézbesítése pedig az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltaknak, illetőleg az egyéb előírásoknak megfelel. 4. Kiskorú esetén: Ha az idézett kiskorú nem jelenik meg, és gondozója nem igazolja, hogy a kiskorú meg nem jelenésében vétlen, a gondozó

rendbírsággal sújtható, és a meg nem jelenéssel okozott költség megtérítésére határozattal kötelezhető. 5. Az ügyész mulasztása: Ha az ügyész a bíróság értesítésében megjelölt időben és helyen olyan eljárási cselekményen nem jelenik meg, amelyen részvétele kötelező, erről a bíróság a felettes ügyészt tájékoztatja. 55 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 5. A kézbesítés (Be 70§) 1. Fogalma: A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság hivatalos iratának az érintett személy részére átadása. 2. Módjai: 1) Személyesen, 2) Posta útján, 3) Hirdetményi úton, 4) A bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság kézbesítője útján, 5) Nemzetközi jogsegély keretében. 3. Meghatalmazott esetén: Ha a sértettnek vagy az egyéb érdekeltnek meghatalmazottja van, a részére szóló iratot - az idézés kivételével - a meghatalmazottnak kell kézbesíteni.

4. A kézbesítés szabályszerűsége:  A kézbesítés szabályszerű, ha a hivatalos iratot a címzett vagy helyette a külön jogszabály szerint átvételre jogosult más személy átvette.  A hivatalos iratot szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni, ha az átvételt megtagadják, illetőleg átveszik ugyan, de a kézbesítési bizonyítványt (tértivevényt) nem írják alá. 5. Ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére történő kézbesítés: 1) Az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére a hivatalos iratot hirdetményi úton kell kézbesíteni. 2) Hirdetményi kézbesítés esetén a hirdetmény tartalmazza, hogy a címzett az iratot melyik bíróságnál, ügyészségnél, illetőleg nyomozó hatóságnál veheti át. 3) A hirdetményt 15 napra ki kell függeszteni az azt küldő bíróság, ügyészség, illetőleg nyomozó hatóság, valamint - ha ilyen van - a címzett utolsó ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti

helyi önkormányzat hirdetőtáblájára. 56 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 4) Az iratot a hirdetménynek a bíróságnál, az ügyészségnél, illetőleg a nyomozó hatóságnál történt kifüggesztésétől számított 15. napon kell kézbesítettnek tekinteni. 5) A kézbesítési bizonyítvánnyal (tértivevénnyel) feladott hivatalos iratot a kézbesítés 2. megkísérlésének napját követő 5 munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át. 7. Katonák részére történő kézbesítés:  A katonának [Btk. 122 § (1) bek] kézbesítendő iratot az elöljárója útján kell kézbesíteni.  A kézbesítés az elöljáró egyidejű értesítése mellett közvetlenül is történhet, ha a katonának az iratot küldő bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság székhelyén nincs elöljárója, és a késedelmes kézbesítés az

eljárás sikerét vagy a katona jogát, illetőleg méltányolható érdekét sértené.  Ha a katona szolgálati viszonya a büntetőeljárás alatt megszűnik, a kézbesítésre az általános szabályok az irányadók. 8. Fogva tartott címzettnek való kézbesítés: Ha a címzett fogva van, a neki kézbesítendő iratot - idézés és értesítés esetén az intézetnek szóló, az előállításra vonatkozó megkereséssel egyidejűleg – a fogvatartást végrehajtó intézet parancsnoka útján kell kézbesíteni. 57 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 6. Másolat készítése az eljárás során keletkezett iratról (Be 70/A§) 1. Hatálya: Ide tartozik minden, az eljárás során keletkezett irat, ideértve a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság által beszerzett, illetőleg a büntetőeljárásban részt vevő személyek által benyújtott, valamint csatolt iratokat is. 2. Kiadója: Az a bíróság, ügyész,

illetőleg nyomozó hatóság, amely előtt az eljárás folyamatban van. 3. Kérelmezők: A büntetőeljárásban részt vevő személyek kérelmére adható ki. 4. Határideje: Legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított 8 napon belül adható ki. 5. Esetei: 1) A nyomozás befejezéséig: Ki kaphatja? 1. A gyanúsított 2. A védő 3. A fiatalkorú törvényes képviselője 4. A sértett + képviselője Miről kaphat? 1. A szakvéleményről 2. Az olyan nyomozási cselekményről készült iratról, amelyeknél jelenlétüket e törvény lehetővé teszi 3. Az egyéb iratról pedig akkor, ha ez a nyomozás érdekeit nem sérti 4. A sértett a nyomozás során keletkezett más iratokról a tanúkénti kihallgatását követően kaphat másolatot. 58 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 2) A feljelentő részére: Csak a feljelentésről adható másolat (kivéve, ha az előző pontban felsoroltak valamelyike. 3) Ha a

terheltnek bűncselekmény megalapozott gyanú esetén történő kihallgatására, a védő kirendelésére, illetőleg meghatalmazására az irat keletkezését követően került sor: Az 1) pont szerinti iratról másolat kiadására a terhelt az első kihallgatására történő idézés kézbesítésétől, a védő a kirendelésről szóló határozat kézbesítésétől, illetőleg a meghatalmazás benyújtásától fogva jogosult. 4) A nyomozás befejezését követően: 1. A terhelt, a védő és a fiatalkorú törvényes képviselője másolatot kaphat a nyomozás azon iratairól, amelyeknek a megismerésére a nyomozás iratainak megismerésére vonatkozó rendelkezések (193. § (1) bekezdése) alapján jogosult 2. A sértett és képviselője másolatot kaphat a nyomozás azon iratairól, amelyeknek a megismerésére a panasz elutasítását követő iratmegismerési jog (229. § (2) bekezdése) alapján jogosult. 5) A bírósági eljárásban: 1. A vádlott 2. A védő

3. A fiatalkorú törvényes képviselője 4. A sértett 5. A magánvádló 6. A magánfél 7. A felsoroltak képviselője részére - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a másolat kiadása nem korlátozható. 6) Az egyéb érdekelt és képviselője részére: Az iratokból az őt érintő körben adható másolat. 59 Büntetőeljárási jog – tankönyvvázlat Készítette: Székely György 7) A tanú részére: A vallomását tartalmazó jegyzőkönyvről, illetőleg jegyzőkönyv-részről adható másolat. 8) Jogorvoslat:  A másolat kiadása ellen nincs helye jogorvoslatnak.  A kiadás megtagadása miatt külön jogorvoslatnak van helye. 6. Feljegyzés: Az ügy irataiban fel kell jegyezni, hogy mely iratról, kinek a részére, hány példányban készült másolat. 60