Szociológia | Felsőoktatás » Államvizsga tételek - Szociális jog, 2003

Államvizsga tételek - Szociális jog, 2003 1. A szociális ellátások társadalmi rendeltetése; a szociális ellátási rendszer alapvető jellegzetességei, fogalmának meghatározása; a társadalombiztosítás fogalma Az ember létének egyik legalapvetőbb vonzása az, hogy, ahhoz, hogy életét fenntartsa, elhasznált erőforrásait rendszeresen pótolnia kell. Ez kényszerítően parancsolja az ehhez szükséges javak megszerzését, melynek alapvető módja a célszerűen megválasztott emberi termelőtevékenység. Az életpályán azonban vannak olyan helyzetek, amelyek idején az ember saját munkával nem képes előállítani a megélhetéshez szükséges javakat. Ilyenkor zavar támad, amelyek az egyén fennmaradását is veszélyeztethetik. Ezt nevezzük megélhetési zavarnak. A megélhetési zavarok időszakában a mindennapi megélhetéshez nélkülözhetetlen javakat valami más forrásból kell fedezni. A legegyszerűbb megoldás erre, ha a termelőmunka idején

tartalékokat képez. A tartalékképzés lehetősége és szükségessége egyes történelmi korokban eltérő módon alakult • ókorban: a rabszolgának nincs lehetősége arra, hogy tartalékokat képezzen ∗ Görögországban a birtokkal rendelkező szabad polgárok helyzetét a meghódított területekre való áttelepítéssel igyekeztek rendezni i.e 560 körül kezd kialakulni az állami szegény-segélyezés, melynek keretén belül pénz, ruhanemű vagy élelmiszer támogatásokat gyűjtöttek, a betegek számára pedig „szegények orvosait” alkalmazták ∗ Rómában a szegények segélyezésére gabonaadományok szolgáltak, később ezt felváltotta a kenyér, hús, olaj szétosztása • középkorban: a jobbágy számára nincs lehetőség arra, hogy tartalékokat képezzen. A szegények, betegek gyámolításában a szerzetesrendek játszottak szerepet, azonban a kolostorok, apátságok nem voltak képesek megbirkózni a betegségekkel testvérületek jöttek

létre a szegény betegek gondozására A megélhetési zavarok elhárítására szolgáló intézmények iránti igény az újkorban vált egyre égetőbbé. Ebben az időszakban a társadalom széles rétegei váltak személyükben szabaddá, ezért egyénenként, önállóan kellett kialakítani a stratégiát arra, hogy milyen forrásokból biztosítja megélhetését az egyén, ha egyszer majd nem lesz munkaképes ekkortól jelentek meg az első modern szociálpolitikai intézmények, és ettől számítjuk a modern szociálpolitika kialakulását. A szociális ellátások fogalma: a társadalom keretei között megszervezett összes olyan tevékenység, melynek rendeltetése, hogy a társadalom tagjai által megtermelt anyagi javak egy részének elvonásával képzett alapból támogatást adjanak mindazon személyeknek, akik önhibájukon kívül nem tudnak saját megélhetésükről gondoskodni, vagy akik a társadalom fennmaradása érdekében többletterheket vállalnak

magukra. A társadalombiztosítás fogalma: az állam által szervezett szociális ellátási rendszer része, ahol a rendszer hatálya alá vont tagokat, mindaddig, amíg képesek önmagukról saját munkájukkal gondoskodni, tartalékképzésre kötelezik, s ennek fejében e forrásból betegségük, munkaképességük idején, eltartójuk elvesztésekor, valamint a kockázatok előre meghatározott egyéb eseteiben jogosultak lesznek ellátásokat igénybe venni. Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 1 2. A megélhetési zavarok elhárításának lehetséges színterei - az egyéni tartalékképzés - a kisközösségi szociális támogatások különféle formái (család, lakóhelyi illetve munkavégző közösségek) A megélhetési zavarok mindig az egyén szintjén jelennek meg, így eltérő összetettségű viszonyok alakulhatnak ki emberek között. A megélhetési zavarok lehetőségére adható legegyszerűbb válasz az egyéni tartalékképzés. Lényegében abból

áll, hogy amíg munkaképes valaki, a munkájával előállított javak egy részét félrerakja, s ha valamilyen ok miatt később nem tud munkát végezni, ezeket használja fel megélhetésének biztosítására. • előnye: ∗ nem igényel szervezőmunkát ∗ minden termelési-gazdálkodási rendszerhez illeszthető ∗ a zavar elhárításának módszere teljes egészében az egyén uralma alatt marad • hátránya: ∗ nincs mindenki olyan helyzetbe, hogy tartalékot tud képezni ∗ a felhalmozott javak összetétele nem biztos, hogy megfelel a fellépő szükségleteknek Mivel az egyéni tartalékképzés nem minden esetben bizonyul elégséges forrásnak a megélhetési zavarok elhárításához, szükségszerűen felerősödött a kisközösségek szerepe. A létet fenyegető veszélyre mindenkinek fel kell készülnie. A tartalékai fogytán válsághelyzetbe került személy közvetlen környezetében élnek olyan társak, akik rendelkeznek saját tartalékokkal. Ebben

a helyzetben az egyént körülvevő kisközösségek valamelyike segítséget nyújt veszélybe került tagjának. Ehhez azokat a s émákat kell megtalálni, amelyek révén az egyénileg képzett tartalékokat a közösséghez tartozó, épp rászoruló személyek rendelkezésére lehet bocsátani azzal a feltétellel, hogy később ők is igénybe vehetik mások tartalékait. A létkockázatok megosztásában a történelmi fejlődés során igen sokféle kisközösség játszott szerepet. Közös vonásuk, hogy ezekben mindig erősen dominált a jótékonysági elem, az adományjelleg, s kizárólag a javakkal rendelkezők mérlegelésétől függött, hogy mikor és meddig nyújtottak segítséget. Legfontosabb kisközösségek: • család: amikor a t ermelés a g azdálkodás alapegysége volt, a cs alád szinte kizárólagos szerepet játszott a szociális problémák megoldásában. Annak érdekében, hogy fennmaradhasson, a családnak mindent meg kellett tennie a meglevő

munkaerő védelmére, és növelnie is kellett a munkavégző kapacitást. Arra is törekednie kellett, hogy azok is kaphassanak a javakból, akik az adott időszakban közvetlenül nem tudtak részt venni a javak megtermelésében. ∗ előnye:  a védelem komplexebb jellege  töredék munkaerő felhasználásának lehetősége ∗ hátránya:  sebezhető (járvány, elemi csapás az egész család munkaképes tagját munkaképtelenné teheti) • lakóhelyi közösségek: a lakóhelyeken együtt élő személyek elsődleges közös érdeke, hogy a településen a termelés, az élet feltételei minél zavartalanabb legyen. Ha ezt valami veszélyezteti, a lakóhelyi közösségek érdekévé válik, hogy fellépjen ellene. Ezen közösségek legjobb példái az ∗ elberfeldi rendszer: Elberfeldben elsőként hoztak létre egy olyan rendszert, amely a község minden egyes szegény lakójának egyéni körülményei megállapítását, mérlegelését és ennek megfelelő

támogatását tűzte ki célul, Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 2 azonban ez a rendszer nagyobb településeken, városokban nem volt használható ∗ strasbourgi modell: a nagyobb településeken, a városokban jóval nagyobb a szegények száma, bonyolultabbak a társadalmi viszonyok, emiatt szükségessé vált, hogy szakképzett, hivatásos munkaerők is közreműködjenek a rendszer működtetésében. Erre példa ez a modell ∗ egri norma: kezdetben egyházi keretek között, majd már a város is bekapcsolódott a szegénygondozásba. Megalakult a szegényügyi bizottság, amely gondoskodott a szegény kataszter összeállításáról és az anyagi eszközök összegyűjtéséről. A gondozást a szegénygondozó testvérek látták el, akik a helyszínen keresték fel a s zegényeket, az elhagyott betegeket, öregeket, s gondozásukban aktívan részt vettek A lakóhelyi közösségek által biztosított védelem is sebezhető. Általában nem nyújt komplex

védelmet, a közösség anyagi lehetőségeitől, segítőszándékának fokától, a rászorulók számától függően egyetlen ellátási formához vezet. • munkavégző közösségek: elsődleges célja, hogy az ott dolgozók munkájukkal előteremtsék a megélhetéshez szükséges javakat, ez azonban nem zárja ki, hogy olyan időszakokban is fellépjen tagjai védelmére, amikor azok nem tudnak munkát végezni. Kialakulásához az is hozzájárult, hogy maga a munkafolyamat is kárát látta, he egy-egy kulcsfontosságú szakember kiesett a munkából. Mindezek érdekeltté tették, hogy az ilyen veszélyek ellen védekezni kezdjenek. Két fő iránya alakult ki: ∗ maguk a dolgozók hoztak létre kölcsönös segélyezőtársaságot, vagy biztosítási közösségeket ∗ megkísérelték a munkáltatóra hárítani a munkával járó különös veszélyek kockázatait Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 3 3. Az önkéntes biztosítás kialakulása és alapvető

vonásai Az önkéntes biztosítás már nem valami egyéb célra létrejött közösség melléktevékenységeként alakultak ki, hanem lényegében a különféle közösségekhez tartozó, de hasonló kockázatoknak kitett egyének önkéntes társulásai azzal a céllal, hogy az őket fenyegető kockázatokat megosszák. Ennek érdekében a rendelkezésükre álló javak egy részét összegyűjtik és azok között osztják fel, akiket a kockázati körbe tartozó kár ért. Jellemzői: • előre meghatározzák, hogy milyen kockázatokra terjed ki • önkéntesség (személyileg korlátlan és szabad biztosítási közösség) • a biztosítás díja a biztosító szolgáltatásával arányos (a méltányossági kárfizetés a többiek • érdekét sértené) előre meghatározott, hogy a biztosító milyen mértékű szolgáltatást tartozik fizetni a biztosítási esemény bekövetkezte után Előnye: • korlátlanul bővíthető a védett személyek köre • nagy

tömegek között elosztható az ellátás terhe Hátránya: • nincs mindenki abban a helyzetben, hogy önként vállalni tudja az ezzel járó kiadásokat • önkéntesség nemcsak a belépésre, hanem a kilépésre is vonatkozik • rossz kalkuláció, rossz befizetés ellen nincs biztosítás Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 4 4. Az állam fellépése a s zociális ellátási rendszerek megszervezése színterén - az állami fellépés szükségessége - az állami nagyrendszerek kialakulását, jellegét befolyásoló fontosabb tényezők - az állam által működtetett szociális ellátási rendszerek fő típusai Ahhoz, hogy az egyéni reprodukciós folyamat zavarait hatékonyan lehessen elhárítani, szélesebb alapokra kell helyezni a védelmet nyújtó rendszert. A századforduló után az európai országokban az állam kezd egyre nagyobb szerepet játszani a védelmi rendszerek kiépítésében. Ennek oka: • az eredeti tőkefelhalmozással egyidejűleg

kialakult a munkások csoportja, akiknek egyetlen tulajdonuk a munkaerejük. Ha ezt elveszítik, létük is veszélybe kerül Számukra elemi létérdek egy megbízható rendszer kiépítése, másrészt nélkülözhetetlenek az ipari termelésben, s ennek tudatára ébredve, nagyobb nyomást fejtenek ki a hatalom gyakorlóira • ekkora létrejött az árubőség, ami lehetővé teszi a javak szükséges mértékű tartalékolását • már léteznek a társadalomban olyan integrációs modellek, amelyek alapján lehetővé vált magasabb szervezettségi szinten álló szociális ellátási rendszer megszervezése Az állam fellépését azonban számos más tényező is indokolhatja, melyet 4 tényezővel magyaráznak: • piac kudarca: ha a tiszta piaci megoldásoktól nem várhatunk kielégítő eredményt • paternalizmus: az egyének akkor sem képeznek elegendő tartalékot, ha ehhez megfelelő intézmények állnak rendelkezésre. Ennek okai: ∗ alábecsülik a szükséges

tartalékok nagyságát ∗ torz preferenciákkal rendelkeznek ∗ az egész életútra kiterjedő tervezési horizont sok információt követel, melyet nehéz összegyűjteni • redisztribúció szükségessége: a tiszta piaci mechanizmusok nem képesek korrigálni a jövedelmekben kialakult különbségeket • adminisztratív hatékonyság: az állam által működtetett intézmények működési költségei alacsonyabbak, mint a magánbiztosítóké Az állami nagyrendszerek kialakulását, jellegét több fontosabb tényező is befolyásolja, mint • az állam a rendelkezésére álló hatalmi apparátust kétféle módon használja fel ∗ önálló, csak erre szakosodott állami intézményeket hoz létre ∗ már meglévő egyéb funkcióval rendelkező intézményeket kötelez arra, hogy a feladatok elvégzésében közreműködjenek • felismerték, hogy nem elegendő a társadalom meglévő tagjait védeni, hanem gondoskodni kell a folyamatos utánpótlásról • a

sokféle emberi szükségletet az intézmények differenciálódása, szakosodása oldhatja meg • a szociális ellátási rendszerek arculatának alakításában ideológiai és politikai hatások érvényesültek, amelyek az ellátások nyújtásának feltételeiben, a kedvezmények, előnyszabályok meghatározásában és az ellátások nagyságát rendező szabályokban jelentek meg • a szociális ellátások a megélhetéshez szükséges javak redisztribúciójaként foghatók fel. Ez az újraelosztás lehet ∗ interperszonális (a javak emberek vagy ezek csoportjai között mozognak) Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 5 ∗ intertemporális (egyes időszakok közötti újraelosztás) ∗ intergenerációs (generációk közötti újraelosztás) • a szociális ellátás feladatainak megoldása érdekében számos rendszer működik egy időben egymás mellett Az állami szociális ellátás a javak nyújtásának sokféle formájával valósítható meg. A

megoldásokat rendszerint három alaptípusba sorolják: • biztosítási típusú rendszerek • segélyezési típusú rendszerek • vegyes típusú rendszerek 5. A biztosítási típusú szociális ellátórendszerek jellemzői, előnyei, hátrányai Biztosítási típusúnak azokat a r endszereket tekintik, amelyekben az érintett személy különleges hozzájárulások alapján kap a kockázati eset bekövetkeztekor bizonyos szolgáltatásokat, függetlenül személyi rászorultságától. Ezeket a rendszereket azokban az országokban részesítik előnyben, amelyekben sikerül a társadalom többségével elfogadtatni, hogy az állam által szervezett szociális intézményrendszereket elsősorban a munkájukból élő emberek számára kell megszervezni. Az ilyen rendszer feladata, hogy a védelem alá vont személyi kör azon tagjaitól, akik munkaképesek és munkát végeznek, elvonja az általuk termelt javak egy részét, és az így képzett alapból támogatásokat

nyújtson az adott időszakban éppen megélhetési nehézségekkel küzdő tagoknak. Főbb jellemzői: • védelemben általában ugyanazok a személyek és családtagjaik részesülnek, akik az ezzel járó terheket is viselik a védett személyek köre mindenkor pontosan meghatározható • az állam a védett személyek körére kötelező biztosítást rendel el ez növeli a rendszer megbízhatósági szintjét • előre rögzítik, hogy milyen feltételek beállta esetén tekintik az érintett személyt megélhetési zavarhelyzetben lévőnek, hiszen ellátást csak az ilyen helyzetbe került számára folyósítanak • előre rögzítik, hogy az érintett személy milyen mértékű ellátásra tarthat igényt az ellátás mértéke általában a kieső jövedelemhez igazodik • az ellátások folyósítása az előzetesen meghatározott feltételek beállta után jogi úton kikényszeríthető alanyi jogokat biztosít a kedvezményezettnek • az alapok képzése és az

ellátások folyósítása pénzügyi tranzakciókból áll • a befizetendő hozzájárulások nagysága a védelem alá vont személyek jövedelmétől függ • rendszerint önkormányzati típusú irányítással működnek Előnyei: • magasabb életszínvonalat biztosítanak a megélhetési zavar időszakában a bér nemcsak az igények fedezetére szolgáló eszköz, hanem az egyén társadalmi státuszának jelzője is • kétoldalú kötelezettséget keletkeztet a felek között • nagyobb gazdasági hatékonyságra, és ezért magasabb szintű általános jólétre ösztönöznek Hátrányai: • a társadalom nem minden számára nyújtanak védelmet • a munkaképesek kikerülhetnek a védett személyek közül tartós munkanélkülivé válnak • jelentősek az össztársadalmi költségek Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 6 társadalmi igazságtalanságok hordozójává válhat az ellátások mértéke a korábbi jövedelmekhez igazodik, ám a korábbi

jövedelem a munkaerőpiacon alakul ki, vagyis nem igazságos • jelentősen korlátozzák az egyén döntési szabadságát • Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 7 6. A segélyezési típusú szociális ellátórendszerek jellemző vonásai, előnyei, hátrányai Segélyezési típusú ellátásokról akkor beszélünk, ha valamely állampolgárnak, aki saját forrásaiból nem tudja a m egélhetéséhez szükséges javakat megszerezni, az állami költségvetésből nyújtanak olyan mértékű ellátást, amellyel létét képes fenntartani. Jellemző vonásai: • a védett személyek köre nincs körülhatárolva • a segítségnyújtás szubszidiárius jellegű az önsegéllyel és a m ásoktól származó segéllyel szemben alárendelt • az ellátások mértékét az egyén szintjén határozzák meg úgy, hogy megvizsgálják, a segélyt kérő személy milyen forrásokkal rendelkezik, és ezeket kiegészítik a megélhetéshez szükséges minimum szintig •

adóeszközökből való finanszírozás az ellátás igénybevevőjének semmiféle előzetes ellenszolgáltatást nem kell fizetnie Előnyei: • bármely állampolgár igénybe veheti • olcsó, viszonylag egyszerű, könnyen bevezethető • rugalmasabb, nem kötnek le pénzügyi alapokat, inkább lehetővé teszik, hogy a szociális prioritásokat különféleképpen értékeljék Hátrányai: • az emberek idegenkednek az ilyen rendszerek igénybevételétől stigmatizáló jellegű, azaz a szegénységre való hivatkozás megalázó természetű • meglehetősen magasak a fajlagos adminisztratív költségek • leépítik a társadalmi ösztönzők hatását csökkentik azokat az erőket, amelyek a munkára és a nagyobb keresetre ösztönöznek • a segélyezési rendszer az érintettek életszínvonalának jelentős süllyedésével jár együtt Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 8 7. Az állampolgári jogon járó ellátások: a n épesség meghatározott

csoportjainak alapellátásokat nyújtó rendszerek E struktúrák általában a társadalom pontosan meghatározott csoportjai számára egységes mértékű ellátást folyósítanak többnyire az állami költségvetésből. Néhány országban széles körben alkalmazzák az állampolgári jogon járó alapellátások, a népnyugdíjak, családi pótlék és egyéb ellátások rendszerét. Ezek a rendszerek különböznek • a biztosítási intézményektől abban, hogy ∗ nem kívánják meg előzetes hozzájárulások befizetését ∗ olyan személyeket is védelem alá vonnak, akik nem voltak biztosítottak ∗ az ellátás mértéke nem igazodik a korábbi megélhetési szinthez • segélyezési típusú rendszertől abban, hogy ∗ az ellátás folyósítását a tényleges rászorultság vizsgálata nélkül teszik meg E megoldások a B everidge-terv elveit követi, s főként a skandináv országokban váltak népszerűvé (Svédország, Dánia, Hollandia), de ide

sorolható a magyar családi pótlék is. Előnye: • rászorultsági vizsgálat nélkül folyósítják nem stigmatizál • a védett személyi kör szélesebb • nem törekszik a korábbi életszínvonal megőrzésére egy minimális megélhetési szintet fedez Hátránya: • széles alkalmazása motivációs problémát szül Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 9 8. A Bismarck-i társadalombiztosítási rendszer sajátosságai Az egységes német birodalom megszervezése után a XIX. század nyolcvanas éveiben hozták létre, a koncepció kidolgozása Bismarck kancellár nevéhez fűződik. Kialakulását sokféle tényező együttes hatása segítette elő: • az iparosodó társadalomban a növekvő városi proletariátus elképesztő nyomorban élt, melyet súlyos gazdasági krízis is tetézett • Németország ebben az időben a szocialista eszme fejlődésének középpontja • 1877-ben a Német Szociáldemokrata Párt újabb 12 tagját választják a

Reichstagba • jogi téren számos szociális kérdést érintő szabályozás lett megalkotva Ilyen helyzetben a társadalombiztosítási rendszer legfontosabb alkotóelemei egymás után jelennek meg • 1883. a betegségi biztosításról szóló törvény • 1884. az üzemi baleseti biztosításról szóló törvény • 1889. az öregségi és rokkantsági biztosításról szóló törvény • 1911. a három korábbi törvény egyesítése a biztosítás kiterjed az alkalmazottakra is (eddig csak a munkások tartoztak e körbe) • 1927. munkanélküliség elleni biztosítás A rendszer jellemzői: • kedvezményezett minden ipari munkás (1911-től alkalmazott is), akinek jövedelme nem haladja meg a jogszabályban rögzített szintet • ellátásra való jogosultság feltétele, hogy a dolgozó valamelyik biztosítási ághoz tartozó ok miatt nem tud munkát végezni • korábbi bérrel arányos összeget folyósít ellátásként • kötelezővé tette a biztosítást

• a pénzügyi alapok képzésére új elveket alkalmaz, mint ∗ az elveszíthető jövedelemtől függ a befizetendő hozzájárulás nagysága ∗ a munkáltató is köteles hozzájárulást fizetni ∗ állami garancia az ellátások felett • önkormányzati irányítás A II. világháborút követően Németországban hosszú időt vett igénybe az újjáépítés, amely a szociális rendszert is érintette • 1957-ben módosították az öregségi és rokkantsági biztosítást ∗ erősítették a bérhez kapcsolt voltát ∗ bevezették az inflációt követő indexálási rendszert ∗ újabb társadalmi rétegeket vontak be a védelem alá • 1975-ben átfogó reformterv az egész rendszer összehangolásának megteremtésére • 1992-ben újabb átfogó nyugdíjreform • 1995-ben bevezették az ápolási biztosítást egyedülálló, időskorú, gondozásra szoruló személyek részére A rendszer jelentőségét az adja, hogy megtermékenyítően hatott az egész

világra, országok egész sora ennek mintájára dolgozta ki társadalombiztosítási rendszerét, így • Ausztria (1888) • Magyarország (1891) • Luxemburg (1901) • Norvégia (1909) • Anglia (1911) • Románia (1912) Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 10 • • Csehszlovákia (1919) Lengyelország (1920) 9. Az amerikai szociális védelmi rendszer kialakulása, a „Social Security Act” megjelenése Az amerikai szociális ellátási rendszer alapjait lerakó törvényt 1935-ben alkották meg. Előzményei: • 1929-33-as világválság ∗ 1929. október 24 New York-i tőzsdekrach ∗ a tőzsdén szereplő vállalatok tőzsdei értékük 40%-át elveszítették ∗ a munkanélküliség meghaladta a 25%-ot ∗ GDP mértéke csökkent • 1932-ben megválasztják elnöknek Rooseveltet programjában meghirdeti a New Dealt A legégetőbb gond a munkanélküliség felszámolása volt, ezt több intézkedéssel próbálták orvosolni • a tagállamok önállóan

szervezhették meg a munkanélküliek ellátását • a központi kormányzat ∗ megállapított egy egységesítő normát ∗ adókedvezményekkel segíti a pénzügyi alapok kialakítását • az öregek és hátramaradottak számára kötelező biztosítást szerveznek ∗ kedvezményezettjei a bérből élők ∗ pénzügyi forrásai a munkáltatók és munkavállalók hozzájárulásai • kidolgoznak két segélyrendszert ∗ ellátatlan öregek számára ∗ gyermekes családok támogatására A rendszer ezután több változáson ment keresztül • 1937-1939 között csak egyszeri egyösszegű kifizetések történtek ebből az alapból • 1940. januárjától rendszeres havi ellátásokat folyósítottak • 1954-ben kiegészítették a rendszert egy munkaképtelenségi, rokkantsági biztosítással • 1961-ben a férfiak 62 éves kortól nyugdíjban mehettek (a nők ezt már 1956-ban megkapták) 1965-ben bevezették a Medicare programot minden 65 vagy annál idősebb

amerikai állampolgár részére lehetővé tette az ingyenes egészségügyi ellátást • 1972-ben ∗ egyesítették a megélhetési forrás nélkül maradt időskorúk segélyezésére szolgáló rendszereket ∗ bevezették az automatikus inflációkövető indexálási rendszert • 1983-ban ∗ adókötelessé tették a társadalombiztosítási ellátásokat ∗ növelték a befizetendő hozzájárulások mértékét ∗ a nyugdíjkorhatárt 65-ről fokozatosan 67 évre emelték • 1995-ben a társadalombiztosítást független ügynökséggé alakították át • Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 11 10.Az első segélyezési típusú átfogó szociális ellátási rendszer: az ÚjZéland-i modell 1938-ban alakították ki. Ez az első olyan megoldás, amely az összes állampolgár mindenféle reprodukciós zavarának szisztematikus elhárítását tűzte ki célul. Központi alapeszméje a társadalom minden egyes tagját köteles eltartani, ha a m egélhetésre

szolgáló javaknak az állampolgár rendelkezésére álló mennyisége a jogszabályban meghatározott szint alá esik. Jellemzői: • Kedvezményezettjei: a kollektíva minden tagja, függetlenül korábbi szociális, foglalkozási vagy egyéb viszonyától • a társadalmi kockázatok teljes körére kiterjed • az ellátások mértéke: hatósági eljárással felmérik az ellátásra szoruló személy adott időszakban rendelkezésére álló anyagi javait, s ezt a segéllyel kiegészítik a mindenkori megélhetési minimumszintig így a segély mértéke független a korábbi életszínvonaltól • pénzügyi alapjait a jövedelemadóból képezik • működtetése a helyi önkormányzatok feladata Hatása az, hogy bebizonyította, a biztosítástól eltérő alapokon is megszervezhető a szociális védelmi struktúra. Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 12 11.A Beveridge-terv előzményei, felépítése és jellemzői Angliában 1942-ben dolgozták ki lord

Beveridge vezetésével. Kiindulópontja az, hogy nem szabad megoldhatatlannak tekinteni a problémát, törekedni kell az egyes megoldások kidolgozására a nyomor elleni küzdelmet meg kell tervezni. Előzményei: • belső tényezők ∗ szakszervezeti vonal céljuk az egészségbiztosítás megteremtése, a szociális biztonság mind szélesebb körre való kiterjesztése ∗ 1911-ben a National Security Act munkanélküliség kritikája ∗ társadalomtörténeti előzmény két érték hatása  szabadság: olyan szociális védelem, amely az egyén szabadságát nem korlátozza  méltóság: a szegényjog a társadalmat két részre osztja  érdemes  érdemtelen • külső tényezők ∗ ILO alapokmánya a fizikai béke mellett a szociális békét is meg kell teremteni ∗ 1935-ben az amerikai szociális törvény meghozatala a Sociál Security Act ∗ Wagner – Murray féle törvény munkajogra, munkavégzésre vonatkozó szociális törvény ∗ a francia

és a holland szociális védelmi rendszer megalkotása ∗ 1941. augusztus 14 megalakul az Atlanti Carta ennek 5 szakasza szerint az állam feladata a szociális védelem területén az átlagember boldogságának megteremtése ∗ Keynes elmélet az államnak be kell avatkozni a gazdasági folyamatokba Beveridge fő javaslatai mindezek alapján: • a kedvezményezettek körét bővíteni kell, el kell érni, hogy a védelem az egész munkaképes korú népességre kiterjedjen. A társadalom tagjait ennek érdekében 6 csoportba sorolta Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 13 Csoportok munkavállalók • • • • • • Ellátások • átfogó orvosi ellátás • rehabilitációs támogatás • temetési segély, támogatás • munkanélküli ellátás • rokkantsági, öregségi nyugellátás egyéb keresőtevékenységet folytatók • átfogó orvosi ellátás • rehabilitációs támogatás • temetési segély, támogatás • rokkantsági ellátás max.

13 hétig • öregségi nyugellátás • átképzési támogatás háztartásbeli nők • átfogó orvosi ellátás • rehabilitációs támogatás • temetési segély • anyasági támogatás • özvegyi nyugdíj • átképzési támogatás • öregségi nyugdíj aktív korú, de munkát nem végző személyek • átfogó orvosi ellátás • rehabilitációs támogatás • temetési segély, támogatás • rokkantsági ellátás max. 13 hétig • öregségi nyugellátás • átképzési támogatás gyermekek, fiatalkorúak • átfogó orvosi ellátás • rehabilitációs támogatás • temetési segély • családi pótlék • átképzési támogatás nyugdíjasok • átfogó orvosi ellátás • rehabilitációs támogatás • temetési segély • öregségi nyugdíj az ellátás nagysága egységes, a mindenkori létfenntartási minimumhoz igazodjon az ellátás időtartama a szükségletek teljes időszakára terjedjen ki a hozzájárulások három

forrásból erednek ∗ munkáltatók befizetése ∗ munkavállalók befizetése ∗ állami támogatás azoknak, akik a biztosítási rendszeren belül nem kaphattak ellátást, rászorultsági alapon segélyek folyósítását ígérte a szervezetet egy társadalombiztosítási minisztérium felügyelete alatt működtetné a hatékony működés érdekében az élt más területeire is kiterjedő intézkedéseket kell hozni ∗ törekedni kell a teljes foglalkoztatásra ∗ ingyenes orvosi, gyógyászati ellátásról kell gondoskodni állami egészségügyi szervezeten belül Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 14 ∗ nagy gondot kell fordítani a cs aládi terhek kiegyenlítésére az állami költségvetésből 12.A svéd jóléti állam kialakulása és jellemzői A jóléti rendszer kialakulása az 1929-33-as gazdasági világválságot követő időszakra tehető. 1913-ban fogadták el az első öregségi nyugdíjrendszert, majd 1918-ban törvényt fogadtak el a

szegények támogatásáról. A fordulat 1933-ban kezdődött az ipari termelés felfutásával A ’40es években az idősebb korosztályok tagjai körében különösen magas volt a szegények aránya, ezért emelni kezdték az adókat, hogy ebből segítség az időseket és a gyermeket nevelő családokat. A második világháborút követően újabb fejlődések következtek • 1955-ben bevezettek egy új nemzeti betegségi biztosítási rendszert ∗ korábbi jövedelemhez igazodó pénzbeli ellátások ∗ orvosi egészségügyi szolgáltatások • 1960-ban létrehoztak egy korábbi jövedelemhez kapcsolódó nyugdíjrendszert • 1964-ben elsőként létrehoztak egy a gyermeküket egyedül nevelő szülőknek nyújtandó támogatást • 1977-ben elfogadtak egy munkahelyi balesetekkel foglalkozó törvényt • a ’90-es években reformterveket készítettek • 1999-ben fogadták el a nyugdíjrendszer átalakításáról szóló törvényt felosztókirovó rendszerből egy

egész aktív életút során elért jövedelmet figyelembe vevő, részben tőkefedezeti rendszert vezettek be A rendszer jellemzői: • igyekszik a lakosság minél szélesebb körét átfogni • az ellátásokat alanyi vagy állampolgári jogon nyújtják • a rendszer a kockázatok széles körét átfogja • magas helyettesítési rátákat alkalmaz • az állami rendszerek csak alapellátást nyújtanak kiegészítik kiegészítő biztosításokkal, valamint magánbiztosításokkal • nagy szerepet játszanak a közfinanszírozású természetbeni jóléti szolgáltatások Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 15 13. A szociális ellátási rendszerek fejlődésének fő nemzetközi tendenciái a II. világháborút követő időszakban A II. világháború utáni időszak fejlődését három szakaszra oszthatjuk: • rekonstrukció évei, amikor a fő feladat ∗ a szétzilálódott szociális rendszerek újraszervezése ∗ meg kell teremteni azokat az alapokat,

melyek a r endszerek fejlesztésére szolgáltak • növekedés évei (1950-1979), amikor a fő jellemző ∗ fokozatosan bővül a védett személyek köre ∗ szélesedik a szociális tevékenység tartalma ∗ erősödik a biztosítási típusú és segélyezési típusú alrendszerek tevékenysége ∗ felerősödik a nemzetközi szervek tevékenysége • fenyegető válság évei, melynek fő tünetei ∗ csökkenek a szociális célra fordítható összegek ∗ a munkanélküliek számának emelkedésével a s zociális ellátási rendszereknek újabb és nagyobb feladatokat kell megoldani Mindezek azt eredményezték, hogy a ’70-es évek végén nagy erőkkel kutatásokat indítottak annak vizsgálatára, hogy milyen új pályára kellene átállítani a szociális rendszerek fejlődését. Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 16 14.A magyar szociális védelem első intézményeinek megjelenése, a magyar társadalombiztosítási rendszer kialakulásának és

fejlődésének főbb állomásai 1891-ig A feudális középkor a szegénygondozást elsősorban a családra, rokonokra, a városokra, a foglalkozási közösségekre vagy a társadalom különböző szervezeteire bízta. A középkor idején a szegények, betegek gyámolításában a szerzetesrendek játszottak jelentős szerepet. A reformkor végén a munkanélküli vagy csökkent munkaképességű szegények ellátására dolgozó házakat létesítettek. A kiegyezés után a szegényügy gondozása a községi igazgatás feladatává vált, azonban csak kisegítő, másodlagos feladatkör. A község csak akkor köteles támogatást adni, ha az érintett családja vagy más jótékony intézet segélye nem képes az érintett megélhetéséről gondoskodni. Magyarországon a társadalombiztosítási rendszerek kialakulása a XIX. század utolsó évtizedére nyúlnak vissza Elsősorban a személyükben már nem szabad, de függő foglalkozási viszonyban álló személyek

védelmére szolgáltak. A munkahelyhez kapcsolódó szociális ellátások nálunk is a veszélyes bányászatban alakult ki legkorábban. A bányamunkások önsegélyező tevékenysége eleinte az egyház szorgalmazására, egyházi keretek között bontakozott ki, s elsősorban a beteg és öreg társaikat támogatták. A XV század végén és a XVI század elején megerősödtek a bányatársládák, amelyek a munkaadó és munkásai önkéntes elhatározásából létesültek. Jellemzői: • a bányászlegénység kezelte önkormányzati alapon • pénzügyi alapja ∗ munkásoktól levont járulék ∗ munkáltató hozzájárulása • ellátásai ∗ betegség esetén pénz, orvosi kezelés, gyógyszersegély ∗ munkaképtelenség esetén nyugbér, végkielégítés ∗ özvegyek, árvák ellátásai ∗ temetési segély Az ipari munkások körében az önkéntes társulással létrehozott és a kölcsönös támogatás elvén nyugvó segélyegyletek, pénztárak

létrejöttében a céhhagyományok és jogszabályi előírások játszottak szerepet. Az 1840-es évektől kezdve sorra jelentek meg azok a törvények, melyek kötelezték a m unkáltatókat a b etegek, vagy balesetet szenvedettek rövidebb-hosszabb ideig tartó ápolására, támogatására. A legjelentősebb munkásegylet az 1869-ben alakult Munkásképző Egylet keretébe 1870-ben létrejött Általános Munkás-betegsegélyező és Rokkantpénztár volt. Célja, hogy a munkásnak betegsége és rokkantsága esetén segélyt, halálakor a hátramaradottaknak „temetési járulékot”, „gyámolítást” nyújtsanak. Az 1884. évi XVII számú törvénycikk az ipartestületek feladatává tette a s egélypénztárak kialakítását, s ennek nyomán a nagyobb gyárakban számos vállalati pénztár jött létre. Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 17 15.A magyar betegségi biztosítás kialakulása és változásai a II világháborúig A munkásbiztosítás

fejlődésében alapvető fordulatot az 1891. évi XIV törvénycikk hozott Ez volt az első jogszabály, amely a kötelező biztosítás elve alapján rendelte el az érintettek ellátásának megszervezését a betegségi biztosítás terén. Védett köre személyek Kötelező biztosítás alá esők Önkéntes belépők • ipari törvény szerint foglalkoztatottak • 8 napnál rövidebb időre szerződtetettek • bányában kohóban dolgozók • napi 4 ft-nál magasabb bért keresők • nagy építkezésen dolgozók • háziiparban dolgozók • vasútnál, postán, távirdán, távbeszélőnél dolgozók • önálló iparosok • hajózásban dolgozók • bizonyos mg-i vállaltok munkavezetői és munkásai • fuvarozásnál, szállítmányozásnál dolgozók • családtagok Nyújtott ellátások • biztosított számára ingyenes orvosi kezelés és gyógyszer • keresőképtelenség időszakára (legfeljebb 20 hétre) táppénz, vagy kórházi ápolás • 4 hétre

gyermekágyi segély • temetési segély Finanszírozás • • munkavállalók ⅔-os járulék befizetése munkaadók ⅓-os járulék befizetése Pénztárak fajtái • • • • • • kerületi betegsegélyező pénztárak vállalatoknál, gyáraknál kialakított pénztárak építési vállalatoknál betegsegélyező pénztárak ipartestületi betegsegélyező pénztárak bányatársládák magán betegsegélyező pénztárak A pénztárak irányítása az önkormányzati szervek feladata volt. Felügyeletét az ipartestületek és a kereskedelemügyi miniszter gyakorolta. Az első kötelező betegségi biztosításról rendelkező törvény hiányosságai hamar felismerhetőkké váltak. Két gondot kellett sürgősen megoldani: • a széttagolt szervezeti struktúrát egységesíteni • megszervezni a biztosítási rendszer többi ágát Az 1907. évi XIX törvénycikk ezeket valósította meg Védett személyek köre Járulék mértéke Finanszírozás

Ellátások Betegbiztosítás Baleseti biztosítás • 1891. évi XIV. törvényben • a betegbiztosításra jogosultak meghatározottak • hivatásos tűzoltók • gyúlékony, egészségre ártalmas • gépkocsit használó vállalkozások anyagokkal dolgozók • betegápoló intézetekben dolgozók • vegyészeti, fizikai, gyógyszertári • javítóintézetben elhelyezettek laboratóriumban dolgozók • fogvatartottak • vágóhídon dolgozók • erőgépet, gőzkazánt használók • közintézményben dolgozók • hivatalokban dolgozók Átlagos napi bér 2-4%-a közötti összeg Kizárólag csak a munkáltató • munkavállalók 50% befizetéséből • munkáltatók 50% 1891. évi XIV. törvénycikkben • ingyenes orvosi gyógykezelés meghatározottak • gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök nyújtása • munkaképtelenségi járadék • temetési támogatás • özvegyi, árvajáradék Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 18 Az I.

világháború után a társadalombiztosítás területén is nehéz helyzet alakult ki Az ország elveszítette területének jelentős részét, s a gazdaságot is újra kellett szervezni. A tanácsköztársaság arra törekedett, hogy a bonyolult társadalombiztosítási szervezetet egységesítse, bukása után azonban az új politikai rendszer mindent megtett azért, hogy a társadalombiztosítás területén is felszámolja a korábbi intézkedéseket. Az így kialakult rendszer azonban nem tudta a feladatát megfelelően ellátni. Szükségesnek látszott a betegségi biztosítás újbóli átalakítása. Ezt az 1927 évi XXI törvénycikk hozta meg Védett személyek köre Járulék mértéke Ellátások Ellátások mértéke Betegbiztosítás Balesetbiztosítás Bővítették • ügyvédi irodák • orvosi rendelők kereskedelmi és iparkamarák 7% • orvosi gyógykezelés, gyógyszerek 1 • orvosi ellátás, gyógyszer, gyógyászati éven át segédeszköz •

táppénz max. 1 évre • táppénz • szülés esetén • baleseti járadék ∗ gyógykezelés • üzemi baleset esetén ∗ szülés előtt 6 hétre ∗ temetési segély terhességi segély ∗ hátramaradotti járadék ∗ szülés után 6 hétre gyermekágyi segély ∗ szoptatási segély • táppénz 60% • táppénz 10 hét után napi átlagkereset 75%-a • terhességi segély 100% • baleseti járadék 66,6% • gyermekágyi segély 100% • özvegyi járadék 20% • árvajáradék 15% Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 19 16.Az öregségi és rokkantsági biztosítás kialakulása Magyarországon Hazánkban az öregségi és rokkantsági biztosítás az 1929. január 1-jén hatályba lépő 1928 évi XL. törvénycikkel jött létre Biztosításra kötelezettek Biztosítottak köre Ellátások Folyósítás feltétele Hozzájárulás mértéke Rokkantság feltétele Mérték • fizikai munkavállalkók • az az alkalmazott, aki havi 500 pengőnél

kevesebbet keres javadalmazási határ alá esők javadalmazási határ alá nem esők öregségi nyugdíj rokkantsági nyugdíj özvegyi nyugdíj árvasági járadék • a biztosítási esemény beállta (öregség, rokkantság, halál) • a várakozási idő megléte (öregségi nyugdíj esetén 400 járulékhét, a többi esetben 200 járulékhét) • a váromány épsége (ez azt jelenti, hogy ha valamely évben 13 hétnél kevesebb időre fizettek járulékot, a biztosított várománya megszűnt) átlagos napibér 4,3%-a átlagos napibér 3,5%-a • • • • munkaképessége ½-ét elvesztette • • • munkaképessége ⅔-át elvesztette öregségi és rokkantsági ellátás ∗ fix összegű járadéktörzs évi 120 pengő ∗ fokozódó járadékrész fizetett járulékok 24 %-a özvegyi járadék az elhunytat megillető járadék 50 %-a árvasági járadék az elhunytat megillető járadék 15 %-a A biztosítással kapcsolatos feladatokat az Országos

Társadalombiztosítási Intézet (OTI), a javadalmazási határ alá eső biztosítottak esetében a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete (MABI) és a vállalati nyugdíjpénztárak látták el. A nyugdíjrendszer a II. világháborúig számos átalakuláson ment keresztül • 1936-38 között sikerült megoldani a mezőgazdaságban foglalkoztatottak nyugdíjbiztosítását • 1944-ben a Sztójay kormány az ipari, kereskedelmi biztosítottak esetében a 65 éves korhatárt 60 évre szállította le Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 20 17.A magyar családi pótlék rendszer kialakulása Elsőként az 1938. évi XXXVI számú törvénycikk rendelkezett a szélesebb dolgozói kör számára elérhető gyermeknevelési pótlék bevezetéséről. Ezen törvénycikk alapján az • iparban • kereskedelemben • bányászatban • kohászatban dolgozóknak jár a gyermeknevelési pótlék, ha 14 é vesnél fiatalabb gyermek eltartásáról gondoskodik. Ez a s

zabályozás azonban a gazdasági élet óriási megterhelését eredményezte volna, ezért csak fokozatosan terjesztették ki a jogosultságot. Elsőként a 20 főnél több dolgozót foglalkoztató vállalatoknál munkát végző személyek szereztek jogosultságot a családi pótlékra, melynek fedezetére az érintett vállalatok ¼ évenként fizettek járulékot. A II. világháború után bővült az ellátásra jogosultak köre A családi pótlék rendszere célratörő, és dinamikusan fejlődő volt. 1945-től már a 10 munkavállalónál többet foglalkoztató üzemek dolgozói, 1946-tól pedig kiterjed a nyugdíjkötelezettség alá eső vállalatokra, üzemre, hivatalra. 1946-ban megszűnik az Országos Családpénztár, és a feladatkör átkerül az OTI hatáskörébe. 1947-től fokozatosan kiterjedt a mezőgazdasági dolgozókra a családi pótlék jogosultság. 1953-ban bevonták a jogosultak körébe a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti

csoportok tagjait, akik három, vagy ennél több 10 éven aluli gyermeket tartottak el, és legalább 120 munkaegységet teljesítettek a megelőző évben. Korhatár tanulmányok folytatása esetén 18 év, egyéb esetekben 16 év. 1975-től jelentős változás történt a társadalombiztosítás terén. Az 1975 é vi II törvény egységes elvek alapján szabályozta a cs aládi pótlék rendszerét. Családi pótlék illette meg a biztosítottat, ha kettő vagy több gyermeket nevelt, tartósan beteg, vagy egy gyermeket nevel, de egyedülálló, vagy a gyermek tartósan beteg, és a naptári hónapban legalább 21 na pot biztosításban töltött, munkaviszony, vagy szövetkezeti jogviszony alapján. 1980-as években tovább bővítették a jogosultak körét, és a juttatások színvonala is emelkedett. Jogosulttá váltak a kisiparosok, magánkereskedők, egyéni gazdálkodók, ügyvédi, jogtanácsosi, gépjárművezető-képző munkaközösségek tagjai, gazdasági

dolgozókra, segítő családtagra. 1990-től alanyi joggá vált a családi pótlék. Kikerült a társadalombiztosítási ellátások köréből, univerzális pénzjuttatásként funkcionált. Jogosultság nem munkavégzéshez kötött, a Magyar Köztársaság valamennyi állampolgára jogosult, ha a háztartásban gyermeket nevel. Jogosult továbbá az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező nem magyar állampolgár, és a menekültként hazánkban tartózkodó menekült is. Megilleti a családi pótlék a nevelőszülőt, a GYIVI-ben elhelyezett intézeti, vagy állami nevelt gyermeket, és a szülő hozzájárulásával a szociális otthonban, vagy egészségügyi intézményben tartózkodó tartósan beteg gyermek után. 1996. április 1-től, 1998 december 31-ig a családi pótlék jövedelemtől függő volt A módosítást a megváltozott társadalmi, gazdasági körülmények indokolták. Családi pótlékra az volt jogosult, akinek az egyéb

feltételek fennállása esetén a családnak a tárgyévet megelőző naptári évben az egy főre jutó havi jövedelme nem haladta meg a meghatározott jövedelmi szintet. A három- és több gyermeket, valamint a tartósan beteg gyermeket nevelő szülők továbbra is alanyi jogon voltak jogosultak. 1999-ben a k ormány úgy határozott, hogy a családok támogatásának rendszerét úgy kell átalakítani, hogy jobban szolgálják a társadalmi esélyegyenlőség és a népesedéspolitikai célokat. E szerint az új családtámogatási rendszer keretében az alábbi nevelési ellátás állapítható meg: - családi pótlék (a még nem tanköteles, vagy tartósan beteg gyermek után) - iskoláztatási támogatás (tankötelezetté válás után). Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 21 Az iskoláztatási támogatás azonos összegű volt a családi pótlékkal. Az a nagykorú, aki árva, saját jogán igényelheti az ellátást. 2001. július 1-től a tartósan beteg,

illetve súlyosan fogyatékos személy választhat az utána járó magasabb összegű családi pótlék, és az újonnan bevezetésre kerülő fogyatékos támogatás között. A fogyatékos támogatás célja, hogy a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. 2002. őszén újabb változás következett be a családtámogatás terén E szerint a családtámogatási ellátások a következők: - családi pótlék, - gyermekgondozási támogatás, - anyasági támogatás. A törvény 2003. január 1-től hatályos Legjelentősebb változás, hogy fokozatosan kibővítik a jogosultak körét, a gyermek 23. é letévének betöltéséig (természetesen akkor, ha középfokú oktatási intézményben tanul) Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 22 18. A magyar társadalombiztosítási rendszer II világháború utáni fejlődésének főbb

állomásai A II. világháború után a társadalombiztosítás fejlődését 3 szakaszra bonthatjuk  rekonstrukció évei A háború utáni első hónapokban a betegellátás területén volt rendkívül súlyos a helyzet. A Minisztertanács soron kívül jelentős összegű támogatást nyújtott társadalombiztosítási célokra, s ez adta a pénzügyi alapot az újrakezdéshez. Mivel arra nem volt lehetőség, hogy egy új társadalombiztosítási intézményrendszert alakítsanak ki, ezért a korábban kialakult intézmények működtek tovább. Elsőként a háború előtti és alatti diszkrimináció miatt hátrányt szenvedett dolgozók sérelmeit próbálták orvosolni. Jellemzői: • néhány újabb réteget vontak a biztosítás hatálya alá • 1945. áprilisától megszűnt a biztosítási bérhatár a magánalkalmazottak jövedelmüktől függetlenül biztosítási kötelezettség alá tartoztak • 1945. szeptemberétől a mezőgazdasági munkásokra is

kiterjesztették a biztosítást Az öregségi nyugdíjbiztosítás területén is elkerülhetetlen volt a változás. Az eddigi várományfedezeti rendszer az 1945-46-ban erősödő infláció hatására megbukott, s a felosztó – kirovó finanszírozási módra kellett átállni, melyet 1947. január 1-jével hivatalosan is deklarálnak. A pénzügyi stabilitás miatt átmenetileg a nyugdíjkorhatárt visszaállították 65 évre. A forint bevezetésével a rendszeres társadalombiztosítási ellátásokban részesülők esetében az ellátásokat át kellett számítani. Szervezeti szinten is számos gond várt megoldásra • 1948-ban megtörtént a szervezeti egyesítés, a MABI beolvadt az OTI-ba • 1950-ben az országos Nyugdíjintézet vette át az összes nyugdíj- és társadalombiztosítási járadék folyósítását • az intézmény irányítását a s zakszervezetek látták el, létrehozva a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központot (SZTK)  fordulat

évétől az 1956-os forradalomig Újabb rétegek bevonásával bővítették a biztosítottak körét • 1948-tól szövetkezeti tagok megállapodást köthettek a mezőgazdasági szövetkezetek a tsz-tagok betegségi ellátásaira • 1949. februárjától kötelező betegbiztosítást terjesztettek ki ∗ egyházi lelkész és családtagjai ∗ felekezetek lelkészei és családtagjai • 1950-től egyetemisták és főiskolások • 1951-től kisipari szövetkezetek tagjai • 1954-től mindenki számára lehetővé tették az önkéntes betegségi biztosítást, akire a kötelező biztosítás nem terjed ki • 1955-től a biztosítás alapja a személyi biztosítás, azaz nem azt vizsgálják, hogy milyen üzemnél dolgozik valaki, hanem az adott személy foglalkoztatásának minősége alapján döntenek A nyugdíjrendszer fejlődését ebben az időszakban két törvény határozta meg, az • 1951. évi 30 számú törvényrendelet első egységes nyugdíjtörvény

(hatályos 1952 január 1.) • 1954. évi 28 s zámú törvényrendelet második egységes nyugdíjtörvény (hatályos 1954. október 1) Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 23 hatálya szolgálati idő korhatár járulék mértéke ellátás mértéke 1951. évi 30 számú tvr • munkaviszonyban álló dolgozó • ipari szövetkezeti tag • ügyvédi munkaközösség • néphadsereg hivatásos tagjai 10 év (csak az 1945 után munkába töltött évek számítanak) 1954. évi 28 számú tvr férfi: 60 év; nő: 55 év (de ha a férfi 65 vagy a nő 60 évesen megy férfi: 60 év; nő: 55 év nyugdíjba magasabb az ellátás) • munkáltató: 10% (6% betegségi + 4% nyugdíj) • munkáltató: 4% • munkavállaló: 1% • munkavállaló: 3% • törzsnyugdíj: havi átlagkereset 15%-a • törzsnyugdíj: kereset 50%-a • kiegészítés: 2%/szolgálati év • kiegészítés: 1%/szolgálati év havi  1957 után Az 1956-os társadalmi, politikai krízist

követően a társadalombiztosítás területén is megteremtődtek a feltételek egy kiegyensúlyozottabb ütemű fejlődéshez. Ennek lépései: • 1957-ben kiterjesztik a biztosítást a tsz tagokra • 1958. január 1-től első termelőszövetkezeti nyugdíj (1957 évi 65 számú törvényrendelet) ∗ nyugdíjkorhatár  férfi: 65 év  nő: 60 év ∗ mértéke: átlagosan számított átlagjövedelem az alap • 1959. január 1-től hatályos harmadik egységes nyugdíjtörvény (1958 évi 40 számú törvényrendelet) nyugdíjkorhatár  férfi: 60 év  nő: 55 év ∗ szolgálati idő  25 év  10 év résznyugdíj esetén ∗ ellátás mértéke  törzsnyugdíj ° átlagkereset 50%-a (teljes nyugdíj esetén) ° átlagkereset 50%-a csökkentve annyiszor 2%-kal, ahány év hiányzik a 25 évből  kiegészítés: átlagkereset 0,5%-a második termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer (1966. évi 30 számú törvényrendelet) ∗ nyugdíjkorhatár: 

férfi: 65 év  nő: 60 év ∗ szolgálati idő: minimum 10 év ∗ ellátás mértéke:  10 év szolgálati időnél a korábbi jövedelem 33%-a  10 – 25 év szolgálati idő között: 33% + minden további év után 2%  25 év felett: 33% + minden további év után 2% (10-25 év között) + minden további év után 1%, maximum azonban 70% ∗ • Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 24 • • • • • • • • • • • • ∗ járulék mértéke: 7,5 % a ’60-as években számos rendelkezés nyomán ∗ némileg javult az ellátások színvonala ∗ nőtt az ellátások nyújtásának időtartama ∗ többször bővült a betegségi és anyasági ellátásokra jogosultak köre 1972-ben az orvosi ellátás, a gyógyító – megelőző szolgáltatás állampolgári jogon jár mindenkinek 1975. évi II törvény az első, egységes törvény szintű társadalombiztosítási szabályozás, mely számos új elemeket jelentetett meg, így ∗

négy biztosítási ágat szabályozott  betegségi, anyasági ellátás  családi pótlék  nyugellátás  baleseti ellátás ∗ az egészségügyi szolgáltatásokat állampolgári jogon nyújtotta, amelyet az állami költségvetésből finanszíroztak ∗ a törvény szerkezete kódex felépítésűvé vált, azaz alapelveket fogalmazott meg, s törvényi szinten rendezte az egyes ágazatokra vonatkozó szabályozást végrehajtásáról kormányrendelet gondoskodott ∗ egységes nyugdíjrendszert alakított ki ∗ járulékfizetési kötelezettség 3 csoportba sorolható  állami vállalatok, ipari szövetkezetek: 22%  mezőgazdasági vállalatok: 17%  költségvetési intézmények: 10% 1984-ben átalakul a társadalombiztosítás szervezeti és irányítási rendje 1985. március 1-től bevezetésre kerül a gyed 1989-ben önálló pénzügyi gazdálkodó szervezetté válik a társadalombiztosítás 1990-ben önálló, állampolgári jogon járó

ellátássá válik a családi pótlék 1991-ben megalakulnak a társadalombiztosítási önkormányzatok, s elfogadják a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényt (1991. évi IV törvény) 1993-ban elfogadják s szociális igazgatásról szóló törvényt (1993. évi III törvény) 1993-tól az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási önkormányzatok irányítják a két ágazatot 1997-ben az Országgyűlés elfogadta az új nyugdíjrendszerre való áttérésről szóló törvényeket (1997. évi LXXX, LXXXI és LXXXII törvények) 1998-tól a társadalombiztosítás irányítása újra a kormány felügyelete alá tartozik Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 25 19.A társadalombiztosítási jog alapelvei Az alapelvek jelentősége a társadalombiztosítási jogban is kettős, azaz • a jogalkotás során vezérfonalul szolgálnak a részletszabályok egységes elvrendszer alapján való felépítése • a szabályok alkalmazását segítik azzal,

hogy tájékozódási pontokat nyújtanak vitás esetekben, joghézag kitöltésében A magyar jogrendszerben az alapelveket két csoportra oszthatjuk • alkotmányos alapelvek ∗ a Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik ∗ a Magyar Köztársaság állampolgárainak joga van a szociális biztonsághoz öregség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívüli munkanélküliség esetén • törvényi szintű alapelvek ∗ 1997. évi LXXX törvény 2-3 §-a  a társadalombiztosítás a t örvényben meghatározott személyek részére kötelező  kötelező a társadalombiztosításban a biztosítási elv  az ellátások igénybevételéhez való jogosultság járulékfizetési kötelezettséghez kötött  a társadalombiztosításhoz kapcsolódó magán nyugdíjpénztárhoz csatlakozó személyek tagdíjat fizetnek  a biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg a törvény

erejénél fogva jön létre  a foglalkoztatót járulék és hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli  kötelező az adatszolgáltatás a közteherviselés érdekében  az állam a rendszer működéséről gondoskodik  az állam az ellátások fedezetét akkor is biztosítja, ha a k iadások meghaladják a bevételeket  a nyugdíjbiztosítás az igénylő részére segítséget nyújt, tájékoztatást ad az igénylőnek jogairól és kötelezettségeiről ∗ 1997. évi LXXXI törvény 1-3 §-a  a kötelező nyugdíjrendszer működtetése és fejlesztése az állam feladata, öregség, megrokkanás, megrokkanással járó baleset esetén a biztosítottnak, elhalálozás esetén a h ozzátartozója részére nyugellátást biztosít  a nyugdíj fedezetére járulékot kell fizetni  az állam a n yugellátások fedezetét akkor is biztosítja, ha a k iadások meghaladják a bevételeket  a nyugellátás a nyugdíjjárulék alapját képező

kereset, jövedelem összegéhez és a szolgálati időhöz igazodik  a magán nyugdíjpénztár tagja eltérő mértékű társadalombiztosítási nyugdíjra jogosult, de ha visszalép teljes mértékű ellátásra válik jogosulttá  a reform előtt megszerzett jogosultságot megszüntetni vagy korlátozni nem lehet  a nyugellátással kapcsolatos intézkedésekkel szemben jogorvoslatnak van helye ∗ 1997. évi LXXXIII törvény 2-5 §-a  az egészségügyi szolgáltatások az egészségi állapot által indokolt mértékben vehetők igénybe Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 26     a pénzbeli ellátások a járulékfizetési kötelezettséggel arányosan vehetők igénybe az egészségügyi szolgáltatások azonos szakmai tartalommal illetnek meg mindenkit az állam az ellátások fedezetét akkor is biztosítja, ha a k iadások meghaladják a bevételeket az igazgatási szerv tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről,

segítséget nyújt igénye érvényesítésében 20.A társadalombiztosítási jogviszonyok néhány sajátos vonása - a munkavállalói társadalombiztosítási jogviszony sajátosságai - a foglalkoztatói társadalombiztosítási jogviszony sajátosságai - a biztosítás szünetelése A társadalombiztosítási jog azokat a t ársadalmi viszonyokat szabályozza, amelyekben a társadalombiztosítás szerv a biztosítottaknak (egyes esetekben a hozzátartozóknak és más személyeknek) meghatározott jövőbeli körülmények bekövetkezte esetén jogszabályban rögzített mértékű ellátást nyújt, s amelynek keretében a társadalombiztosítási szerv a biztosítottól és munkáltatójától, valamint egyéb személyektől és szervektől bizonyos szolgáltatásokat kap. Ezen jogviszony szerkezetének sajátos vonásai, hogy • rendszerint három alanya van ∗ társadalombiztosítási szerv ∗ biztosított és a kedvezményezettek ∗ foglalkoztatók • a jogi keretek

meghatározása két, önálló jogviszonynak tekinthetők ∗ biztosított és társadalombiztosítási szerv között munkavállalói jogviszony, melynek sajátosságai  a biztosított ennek keretében részesülnek ellátásokban a társadalombiztosítási szervtől  a biztosított az ellátások fedezetére járulékfizetési kötelezettséggel tartozik  a biztosított köteles a körülményeiben bekövetkezett változások bejelentésére, adatok szolgáltatására  a jogviszony a biztosított különböző munkavégzéseivel kezdődik  a kedvezményezettek nagyobb előnyökhöz jutnak, hiszen az ellátások nagysága általában meghaladja az általuk befizetett összeget ∗ biztosítottat foglalkoztató és a társadalombiztosítási szerv között foglalkoztatói jogviszony, melynek sajátosságai  a munkáltató kötelezettségei dominálnak o járulékfizetési kötelezettség o munkahelyi kifizetőhely létesítése o adatszolgáltatás o bejelentési

kötelezettség  a jogviszony akkor kezdődik, amikor az első nála munkát végző személlyel jogviszonyt létesít Olyan esetekben, amikor a biztosított a biztosítási jogviszony formális fennállta idején nem teljesít tényleges munkavégzési kötelezettséget a biztosítás szünetel. Ezen időtartam alatt nem lehet olyan biztosítási időt szerezni, ami meghatározott ellátások jogosultsági feltételeinek teljesülésekor számba vehető lenne (így szolgálati időnek sem minősül). A jelenleg hatályos jogszabály szerint szünetel a biztosítás, ha Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 27 a fizetés nélküli szabadság, a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés és az igazolatlan távollét időtartama alatt, kivéve ∗ ha a f izetés nélküli szabadságot háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása vagy nyolc évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság vagy tizennégy

évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekgondozási segélyre való jogosultság, illetőleg tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe ∗ ha a m unkavégzés alóli mentesítés idejére munkabér (illetmény), távolléti díj, táppénzfizetés történt ∗ a sorkatonai (polgári) szolgálat ideje alatt • az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt is, kivéve ∗ ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették ∗ a büntetőeljárást megszüntették ∗ ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette • az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra az időtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti • Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 28 21. A társadalombiztosítási jog elhatárolása más jogágaktól A társadalombiztosítási jog szabályai számos más jogterület által rendezett életviszonyban is kifejtik hatásukat. Az ilyen

kapcsolatokat három csoportba sorolhatjuk: • a kapcsolat alapja, hogy a jogágak a társadalombiztosításhoz hasonló funkciót töltenek be az állampolgárok életében • más jogágakkal az a kapcsolat, hogy ezek felváltják vagy kiegészítik a társadalombiztosítás feladatait • vannak olyan jogágak, amelyek közreműködnek a társadalombiztosítás feladatainak elvégzésében A társadalombiztosítás viszonya más szociális ellátási intézményekkel. Ide tartozik • a közigazgatási szervek által működtetett szociális intézmények ∗ fiatalkorúak intézetei ∗ rendszeres és rendkívüli szociális segély ∗ felnőttek szociális otthonai ∗ átképzési támogatás, stb. • munkahelyi szociális ellátások ∗ betegszabadság ∗ üzemi étkeztetés ∗ lakásépítési támogatás, stb. • egyéb szervek által működtetett szociális ellátások ∗ társadalmi szervezetek ∗ egyházak, stb. A kapcsolat jellemzője, hogy • csak akkor

lépnek működésbe, ha a hozzájuk tartozó személy reprodukciós zavara másképpen nem hárítható el • az ellátás többnyire pénzbeli (néha természetbeni, vagy szolgáltatás jellegű), s általában kiegészítő szerepű • a társadalombiztosítás keretében az a s zemély kaphat ellátást aki részt vesz a munkamegosztásba ↔ szociális ellátásra azok tarthatnak igényt, aki társadalombiztosítási ellátásra nem szereztek jogot • szociális ellátásra soha nincs alanyi joga az igénylőnek • az indokoltságot minden esetben vizsgálják A társadalombiztosítás és a p olgári jog viszonya. Ebben az esetben a különbség a szabályozott biztosítási szerződés tartalmában és alapjaiban jelentkezik Társadalombiztosítás Magánbiztosítás • az egyén megélhetési zavarának • az egyén gazdasági tevékenységében elhárításához nyújt segítséget zavarokat okozó események és károk Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 29 •

• • • • • az egyéni életút biztonságát védi a társadalombiztosításban a legtöbb járulék a kockázattól független nonprofit állami szervezet tipikusan hárompólusú jogviszony • • • • kötelező • az állam garanciát vállal az ellátások • folyósításáért elhárítását valósítja meg a személy vagyoni viszonyait védi a hozzájárulások a biztosított különleges körülményeitől függ profitorientált üzleti vállalkozás általában csak két fél áll egymással jogviszonyban önkéntes a keletkezett károkat a befizetett díjakból fedezik A társadalombiztosítási jog kapcsolata a munkajoggal, a szövetkezeti joggal. Az emberi munkaerő kifejtését szabályozó jogágakkal a társadalombiztosítási jognak sokrétű kapcsolata van. Fő szabály, hogy a társadalombiztosítási viszony keletkezését ezen alapjogviszonyok keletkezése váltja ki, és a társadalombiztosítási ellátás mértékét erőteljesen

befolyásolja az alapjogviszonyban elért jövedelem. A társadalombiztosítási jog kapcsolata egyéb jogágakkal. • alkotmányjoggal: a kapcsolat alapja, hogy a társadalombiztosítás szerepét, helyét az Alkotmány határozza meg. Az Alkotmányban megfogalmazott alapelveket a társadalombiztosítási jog rendelkezései bontják ki a mindennapi életben alkalmazandó szabályokká. • közigazgatási és pénzügyi joggal: a kapcsolat lényege, hogy a társadalombiztosítási szervek tevékenységüket formailag általában a közigazgatási eljárás általános szabályai szerint végzik • polgári joggal és polgári eljárásjoggal: a kapcsolat három fő területen jelentkezik: ∗ a társadalombiztosítási jog olyan személyt is bevon a k edvezményezettek körébe, akik meghatározott polgári jogi szerződés keretei között dolgoznak (pl.: megbízási szerződés, vállalkozási szerződés) a harmadik személynek felróható okból nyújtott ellátás

megtérítése során a felelősség megállapításakor a polgári jog szabályait kell alkalmazni ∗ a társadalombiztosítási szervek döntése ellen bírósághoz lehet fordulni, ahol az ügyet a polgári eljárásjog szabályai szerint bírálják el • családjoggal: a kapcsolat abból ered, hogy a családjog is rendelkezik olyan életviszonyokról, amelyek keretén belül az egyik fél köteles családtagja részére a megélhetéshez szükséges anyagi javakat biztosítani, valamint a társadalombiztosítási jog tényként elfogadja, hogy egyes ellátások esetén a kedvezményezettek a családjuk körében élnek, s ere tekintettel a családtagokra figyelembe véve állapítják meg az ellátást. ∗ Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 30 22. A társadalombiztosítás irányítását, felügyeletét és igazgatását végző szervek rendszere és feladatai A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak felügyeletét jelenleg az Kormány látja el, a

társadalombiztosítás igazgatási szerveinek irányítását pedig a K ormány rendeletében meghatározott személyek végzik. A társadalombiztosítás központi igazgatási feladatait az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (ONYF) és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) látják el. E szervek • irányítják a biztosítási ág ügyviteli és hatósági feladatainak ellátását • közvetlenül irányítják a területi és egyéb igazgatási szerveket • ellenőrzik a más szervek által végzett ellátást megállapító és folyósító tevékenységet • végzik az Alaphoz tartozó vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási, vagyonkezelési, pénzügyi feladatokat • irányítják és ellátják a nem az Alapból finanszírozott ellátásokkal kapcsolatos feladatokat Az ONYF-hoz tartozó területi igazgatási szervek • fővárosi és megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságok és ezek kirendeltségei • Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az

ONYF szakosított igazgatási szerve, országos hatáskörrel ∗ elbírálja a  nyugellátási, házastársi pótlék  özvegyi nyugdíj  árvaellátás  családi pótlék igényeket ∗ folyósítja az ellátásokat ∗ ellátja a költségvetési teendőket és a hatáskörébe utalt ügyeket Az OEP-nak négy szervét különböztetjük meg • Fővárosi és megyei egészségbiztosítási pénztárak és ezek kirendeltségei • Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság • Újságírói Tagozat • Országos Orvosszakértői Intézet Mindkét szerv feladata • ellenőrizni a társadalombiztosítási kifizetőhelyek munkáját • az összes olyan társadalombiztosítási igény elbírálása, amely a hatáskörükbe tartozik Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 31 A munkáltatói kötelezettségek egyik fontos eleme, hogy ezek bizonyos feltételek mellett kötelesek a társadalombiztosítási feladatok ellátásában közreműködni. A kötelezettség

szerint megkülönböztetünk • 100 főnél több társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyt foglalkoztató munkáltatót kötelesek társadalombiztosítási kifizetőhelyet létrehozni • 100 főnél kevesebb társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyt foglalkoztató munkáltatót nem köteles társadalombiztosítási kifizetőhelyet létrehozni, de önkéntes alapon ezt megteheti 23. A védett személyek köre a t ársadalombiztosításban: a b iztosított személyek köre és a biztosításból kizárt személyek A különféle szociális intézmények jogi szabályozása alapvető kérdése közé tartozik a védett személyek körének meghatározása. A meghatározással rögzítik, hogy az adott szociális ellátás fajtát a társadalom mely rétegei számára kívánják hozzáférhetővé tenni. A magyar társadalombiztosítási rendszer a v édett személyeknek négy kategóriáját különbözteti meg. - biztosítottak, (valamennyi

társadalombiztosítási. ellátásra jogosultak) - egyes ellátásra jogosultak (csak meghatározott ellátásra szerezhetnek jogosultságot) - hozzátartozók (az előző két kategóriában szereplők hozzátartozói) - a megállapodás alapján jogosultságot szerzők. A biztosítottak körének meghatározása különösen fontos a társadalombiztosítási jogok és kötelezettségek szempontjából. Meghatározásra kerül, hogy kik azok a személyek, akik kötelesek járulékot fizetni, és „cserébe” a fizetett hozzájárulásért, milyen ellátásokra jogosultak. Az 1997 évi LXXX törvény részletesen felsorolja a biztosítottak körét Biztosított - munkaviszonyban álló, - szövetkezeti tag, - tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, - munkanélküli ellátásban részesülő, - kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, - kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas

vállalkozó, - munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző, (bedolgozó, megbízási jogviszony keretében személyesen munkát végző, vállalkozási jellegű jogviszony alapján munkát végző, segítő családtag, felhasználói szerződés alapján személyesen munkát végző, egyházi személy, szerzetesrendi tag) - egyes választott tisztségviselők 2003. január 1-től bővült a biztosítottak köre: - országgyűlési képviselő - katonai szolgálatot teljesítő tartalékos katona. A társadalombiztosítási törvény meghatározza azokat az eseteket, amelyekre a biztosítási kötelezettség akkor sem terjed ki, ha a munkavégzés Magyarország területén történik. Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 32 Biztosításból kizárt személyek: - a külföldi állam diplomáciai képviselője, a képviselet külföldi állampolgárságú tagja, - Magyarországon foglalkoztatott külföldi munkáltató külföldinek minősülő

alkalmazottja, - Külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepén foglalkoztatott külföldinek minősülő alkalmazottja, tagja, foglalkoztatottja, a külföldi székhelyű, kereskedelmi, bank, és biztosító intézeti képviselet Magyarország területén foglalkoztatott munkavállalója, aki külföldinek minősül. (a két ország között nincs szociális egyezmény) A szociális egyezmény hatálya alá tartozó személyekre a t b. törvény rendelkezéseit az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni. Szociális egyezmény van jelenleg érvényben többek között Bulgária, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Románia, Svájc, Németország, Ausztria. Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 33 24. A társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak; a hozzátartozók biztosítási jogosultságai A kedvezményezettek második csoportját az egyes ellátásra jogosultak alkotják. Az e

k örbe tartozók nem kaphatnak meg minden társadalombiztosítási ellátást, csak meghatározott ellátási fajtákat vehetnek igénybe. Az egyes ellátásra jogosultak között két csoportot különböztet meg a magyar szabályozási rendszer. - baleseti ellátásra jogosult, - egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Baleseti ellátásra jogosultak: - Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő, egyéni és társas vállalkozó, vagy saját jogú nyugdíjasként olyan jogviszonyban (munkaviszony, szövetkezeti tagsági jogviszony, díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyébjogviszonyban személyesen munkát végző) áll, ahol egyébként, ha nem lenne nyugdíjas, biztosítási kötelezettség alá tartozna. Ekkor baleseti ellátásra, baleseti rokkantsági nyugdíjra, és baleseti hozzátartozói nyugellátásra jogosultak. - Csak baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosultak (nevelési oktatási intézmény, felsőoktatási intézmény iskola,

iskolarendszeren kívüli oktatásban, gyakorlati képzésben részesülő tanuló, hallgató, ide nem értve a külföldi állampolgárt, a szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebeteg, illetve szenvedélybeteg, a fogvatartott, a közcélú munkát végző, vagy közérdekű munkát végez). A baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosultak térítésmentesen vehetik igénybe a kezelésükhöz szükséges gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, gyógyfürdőellátást. Egészségügyi szolgáltatásokra jogosult személyek: - táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi gyermekágyi segélyben, baleseti járadékban, gyermekgondozási díjban, - saját jogon nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, - öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, unkaképtelenségi, özvegyi járadékban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, egészségkárosodási járulékban részesülő, - nemzeti gondozási

díjban, hadigondozotti ellátásban részesülő, - bányászati kereset kiegészítésben, - gyermekgondozási segélyen, - Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban részesülő, - rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban munkanélküliek jövedelempótló támogatásában (van még ilyen?) - sorkatonai, polgári szolgálatot teljesít, - középfokú oktatási nevelési vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató magyar állampolgár, valamint az a külföldi, aki adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, vagy hallgatói jogviszonyt (oktatási minisztérium vagy nemzetközi szerződés adományozza) - az előbb említet kategóriák közeli hozzátartozója, élettársa, ha jövedelmük nem haladja meg a tárgyév első napján érvénye minimálbér 30 százalékát. (közeli hozzátartozó a Ptk. 685§ (b) pontja szerint a

házastárs, egyenesági rokon, örökbefogadott, mostoha –és nevelt gyermek, testvér, az egyenesági rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona, és testvére, valamint a testvér házastársa. - A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező kiskorú magyar állampolgár, Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 34 - személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (magyar állampolgár) a gyermekvédelmi rendszerben utógondozotti ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, fogvatartott, szociálisan rászorult személy (település önkormányzatának polgármestere állít ki erről igazolást. 1993 évi III törvény 54 §-a alapján mérik a szociálisan rászorultságot) megállapodást kötő személy, és eltartott hozzátartozója (a megállapodás egészségbiztosítási ellátások megszerzésére szól) a 11%-os egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett

személy és eltartott hozzátartozója, élettársa. Hozzátartozók biztosítási jogosultsága: A magyar társadalombiztosítási szabályok szerint egyes ellátásokra a hozzátartozók a biztosított jogán is szerezhetnek jogosultságot. (a biztosított a jogszerző) Egészségbiztosítási ellátások körében egészségügyi szolgáltatásra jogosult a biztosított eltartott közeli hozzátartozója - biztosított kiskorú gyermeke (vérszerinti, örökbefogadott, mostoha, és nevelt gyermeke), - biztosítottal közös háztartásban élő nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője, unokája, házastársa, testvére, valamint élettársa, akinek jövedelme nem haladja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 30 százalékát. Ezekben az esetekben nem csak maga a biztosított (teljes körű biztosított), hanem hozzátartozója is térítésmentesen veheti igényben az egészségügyi szolgáltatásokat. Nyugellátások körében a hozzátartozó jogán, de a

hozzátartozónak járó ellátásként a hozzátartozói nyugellátást, illetve a baleseti hozzátartozói nyugellátást emelhetjük ki. A biztosítottnak e szolgáltatások nem kerülnek többlet biztosítási díj fizetésébe. Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 35 25. Megállapodás alapján társadalombiztosítási jogosultságot szerzőkre vonatkozó szabályok A legtöbb biztosítási típusú rendszer a kötelezően védelem alá vont személyek körén kívül más személyek számára is megnyitja „intézményeit”. Ezek a s zemélyek a v édelemre külön szerződés, megállapodás keretében jogosultak, az abban rögzített feltételek szerint, a speciálisan teljesített járulékfizetés fejében. A magyar jogszabályok két csoportra osztja a megállapodást kötők tömegét. Megállapodást lehet kötni - nyugdíjjogosultság megszerzésére, - egészségbiztosítási szolgáltatás jogosultágra. Megállapodás nyugdíjjogosultságra: A

kedvezményezett a lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál kötheti meg. Külföldön élő, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező esetében a fővárosi és pest megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság az illetékes. A megállapodást a kedvezményezett javára más szerv, vagy személy is megkötheti. A megállapodás megköthető - a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából, (azok a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú személy köthet, aki nem áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, aki kizárt a biztosítottak köréből, akinek biztosítása meghatározott okból szünetel. A megállapodás alapja a megállapodást kötő által megjelölt jövedelem, mértéke 26%, létrejötte a megállapodás hónapjának első napja legkorábban) - szolgálati idő szerzésére, (felsőfokú oktatási intézmény nappali

tagozatán folytatott tanulmányoknak 1998. január elseje utáni időszak szolgálati időként való elismerése miatt, vagy szolgálati idejéből az öregségi nyugdíjra való jogosultságához legfeljebb öt naptári évet kíván szolgálati időként elismertetni. Ez havonta a minimálbér után fizetendő nyugdíjbiztosítási, és nyugdíjjárulék megfizetését (26%) jelenti.) - a gyermek gondozásának egyes időszakai szolgálati időként történő beszámításához, (az 1998. évre a gyes időtartamával megegyező otthoni gondozás idejére, valamint arra az időszakra, amelyre gyes nem jár az 1998. évi LXXXIV törvény alapján. Alapja a g yes összege, mértéke a g yes 8%, magánnyugdíj pénztári tagság esetén 6%) - a külföldön foglalkoztatott (1997-ben és 1998-ban) biztosított számára szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából (akik 1996. december 31től 1999 január 1-ig külföldön dolgoztak, ott adóztak, tehát

nem volt magyarországi járulékfizetésre kötelezett jövedelmük, tehát szolgálati idejük sem keletkezett. A járulék alapja a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér). Megállapodás egészségbiztosítási ellátásra: Megállapodás az egészségbiztosítási pénztárnál lehetséges. A megállapodás általában a megkötést követő hónap első napjával kezdődik. A külföldiekkel kötendő megállapodás eltéréssel köthető, az egészségügyi szolgáltatás –kivéve a sürgősségi ellátást- csak a hatodik hónap első napjától vehető igénybe. Ha vállalja a megállapodást kötő, hogy visszamenőleg befizeti a hat havi járulékot egy összegben, akkor azonnal igénybe veheti az ellátást. Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 36 Megállapodást köthet - az egyébként 11 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett személy, köthet megállapodást egészségbiztosítási ellátásra

vonatkozóan is (ekkor nem csak egészségügyi szolgáltatásra jogosult, hanem táppénzre, terhességi gyermekágyi segélyre, gyedre, baleseti ellátásokra. Mértéke a megállapodást megkötő által megjelölt összeg 14 %-a). - külföldi személy egészségügyi szolgáltatásra irányuló megállapodása (a biztosításból kizárt személy, tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár, a devizakülföldinek minősülő magyar állampolgár kötheti saját maga, illetve vele együtt élő gyermekére vonatkozóan. Mértéke a minimálbér 75%-a a nagykorú állampolgár esetében, és a minimálbér 30%-a 18 évesnél fiatalabb gyermek esetében) - speciális szabályok alapján megállapodást köthet az egészségügyi szolgáltatásra az oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató külföldi állampolgárságú diák (a megállapodás alapja a m egkötés napján érvényes minimálbér, mértéke a minimálbér 30%-a) A

járulékokat a lakóhely szerinti egészségbiztosítási pénztárhoz kell befizetni, függetlenül attól, hogy a járulékok beszedése az adóhatóság feladatkörébe tartozik 2000. január 1-től Az egészségbiztosítási pénztárak nyilvántartják a megállapodásokat, és a befizetéseket. Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 37 26. A társadalombiztosítás és egyéb szociális ellátások finanszírozása: - finanszírozási alaptípusok - finanszírozás-technikai kérdések: a biztosítási rendszerek felépítésének lehetséges változatai A magyar szociális védelmi struktúra pénzügyi alapjai többféle forrásból erednek. Egyes intézményeket (pl. a társadalombiztosítási, munkanélküli ellátások) döntően hozzájárulásokból, járulékokból finanszíroznak, míg másokat az állami költségvetésből, s egy harmadik réteget pedig részben állami költségvetésből, részben helyi önkormányzatok alapjaiból finanszírozzák. A

szociális intézmények által nyújtott szolgáltatásokat két alapcsoportba sorolhatjuk: - jövedelemtől függetlenül nyújtott ellátást nyújtó intézmény, - jövedelemfüggő szolgáltatást biztosító intézmény csoportja. Az érintett jövedelmétől függetlenül nyújtott ellátás azt jelenti, hogy a szolgáltatások az igénybevevő jövedelmi helyzetétől függetlenül jár. A jövedelemtől függő ellátások további két csoportra bonthatóak, és függővé tehetők: - az érintett korábbi jövedelmétől, - az érintett jelenlegi jövedelmi helyzetétől. A kiadási források előteremtése szempontjából az állam által szervezett szociális intézményeket két csoportba sorolhatjuk: - járulékokból, hozzájárulásokból finanszírozott, (a járulékok befizetése jogosultságot ad valamiféle ellenszolgáltatás megszerzésére) - adókból finanszírozott intézmények csoportja (önmagukban nem eredményeznek semmilyen speciális ellátásra való

jogosultságot. A szolgáltatások jellegét, és a finanszírozás módszerét kombinálva, három finanszírozási alaptípus állapítható meg: - tiszta biztosítási struktúra, (intertemporális újraelosztás megy végbe) - adótranszfer típusú intézmények, (interperszonális újraelosztás megy végbe) - társadalombiztosítási struktúra, mely szolidaritási elemeket is tartalmaz Finanszírozás technikai kérdések: a biztosítási rendszerek felépítésének lehetséges változatai: A segélyezési vagy az érintettek jövedelmétől függetlenül nyújtott réteg specifikus univerzális ellátásoknál általában az éves költségvetés keretei között határozzák meg, hogy mekkora összeget fordítanak ezekre a célokra. A kötelezettségek, jogosultságok időbeni alakulása, vagyis a hosszabb távú finanszírozási kérdések ezeknél nem játszanak döntő szerepet. A biztosítási típusú rendszereknél két eljárási módot különböztetünk meg

(lényeges elemeket figyelembe véve) - felosztó – kirovó finanszírozási struktúra, - tőkésítő finanszírozási eljárás. Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 38 A két finanszírozási eljárás között a különbség abban áll, hogy alkalmaznak-e a f olyó kiadások fedezetére valamilyen nyílt vagyoni tartalékképzést, vagy sem. A felosztó – kirovó rendszer fő követelménye, hogy az adott évi kiadások fedezetét az adott évi bevételek fedezzék. A kiadásoknak és a bevételeknek egyensúlyban kell lennie egy igen szűk (általában egy éves) idő intervallumban. E megoldás finanszírozás technikai alapját a kötelező biztosítás elve adja. A tőkésítő eljárás esetében nyílt tartalékképzés, előzetes vagyonfelhalmozás folyik. Ez a tartalékképzés, vagyonfelhalmozás szolgál az igények fedezetére. Minden egyes biztosított egyéni igényeit külön- külön kezelik. Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 39 27. A magyar

társadalombiztosítási rendszer finanszírozásának forrásai - A foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék - A biztosított által fizetendő nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék - A társas-vállalkozás és a társas-vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége - A magánnyugdíj-pénztári tagdíjak A társadalombiztosítás kiadásainak fedezetére társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett: - foglalkoztató, - egyéni vállalkozó, társas vállalkozó, (kivétel a baleseti járulék fizetésére kötelezett kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók) - társas vállalkozó A járulékfizetés mértéke a dolgozónak kifizetett adóköteles jövedelmének (2006-ben) 29%, melyből 18% nyugdíjbiztosítási járulék, 11% pedig egészségbiztosítási járulék. A biztosított (2006-ben) 4%-os mértékű egészségbiztosítási, és 8,5%-os mértékű nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. A magán

nyugdíjpénztári tag 8% pénztári tagdíjat fizet, és 0,5% megy a közösbe. 2006 J anuár 01-től a 4% mértékű egészségbiztosítási járulékot minden jogviszonyból származó jövedelem után meg kell fizetni a biztosítottnak, kivéve a főfoglalkozású egyéni vállalkozót A kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozó, társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozás tagja után baleseti járulékot fizet, melynek mértéke 5%. A foglalkoztató, illetőleg a magánszemély százalékos, illetve tételes egészségügyi hozzájárulást fizet meghatározott személyek egészségbiztosítási szolgáltatásainak fedezetére, melynek mértéke havi 1.950-ft, napi 65-ft Az egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett személyek havonta a t árgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 11%-nak megfelelő összegű egészségbiztosítási járulék

fizetésére kötelezett. (személyigazolvánnyal rendelkező nem biztosítottak köre) A foglalkoztató a t áppénzkiadások pénzbeli fedezetére táppénz hozzájárulást fizet, melynek mértéke a folyósított táppénz egyharmada. Foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék A foglalkoztató a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretén belül az általa foglalkoztatott biztosított után a kifizetett, elszámolt járulékalapot képező jövedelem után köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni. Foglalkoztató: - jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szervezet, bármilyen személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, - tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén a szerződést kötő gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó, - 2001. január 1-től a TÁH a számfejtési körébe

tartozó munkáltatók által foglalkoztatott vonatkozásában. Járulékalapot képező jövedelem: Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 40 - az SZJA törvény szerint az összevont adóalapba tartozó, önálló és nem önálló tevékenységből származó bevétel azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni. Foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott, valamint a Magyar Köztársaság területén biztosítási jogviszonnyal foglalkoztatott külföldi személy esetén az adóelőleg számításánál figyelembe vehető jövedelem hiányában, a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér. Nem képez járulékalapot: - a társadalombiztosítási ellátás, - a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege, - az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amely nem haladja meg havonta a tárgyhónap első napján érvényes

minimálbér összeget, - felsőoktatásban tanuló (első alapképzés, nappali tagozat) hallgató munkájáért az adott intézménytől kapott díj, A biztosított által fizetendő nyugdíj -és egészségbiztosítási járulék A biztosított 2006-ben 8,5%-os mértékű nyugdíjjárulékot, és 4%-os egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni. A fizetendő járulék alapja alapjában véve ugyanaz a jövedelem, mint ami után a foglalkoztatónak társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. A nyugdíjjárulékot azonban csak egy meghatározott éves jövedelmi felső határig kell megfizetni. Nem kell azonban nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot fizetni a biztosítottnak a természetbeni juttatás értéke után függetlenül attól, hogy az, társadalombiztosítási járulékalapot képez. 2006-ben a nyugdíjjárulékfizetés felső határa napi 17330.--ft (évi 6325450-ft) A társas vállalkozás, és a társas vállalkozó által fizetendő

járulék mértéke A magán- nyugdíjpénztári tagdíjak 1998-tól lépett hatályba az új nyugdíjrendszer egyik elmeként a magánnyugdíjpénztári rendelkezések. A pályakezdők kötelező jelleggel, mások választásuk szerint léptek a pénztárakba. A magánnyugdíjpénztári tagok 0,5% nyugdíjjárulékot fizetnek a társadalombiztosításnak, míg a magán- nyugdíjpénztárnak 8%-ot. (ezt a foglalkoztató kiegészítheti 10%-ra. A tagdíj fizetés alapja a nyugdíjjárulék alapot képező jövedelem Az önkéntesen taggá válók 2002. de cember 31-ig egy alkalommal visszaléphettek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Ekkor az egyéni tőkeszámlájukon felhalmozott összeg átutalásra került a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 41 28. A munkanélküli ellátások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások fedezete, illetve a segélyezési típusú intézmények finanszírozása A munkanélküli

ellátások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások finanszírozása egy elkülönített és csak ilyen ellátások fedezetére felhasználható hozzájárulások összegyűjtésével történik. Ezeket a forrásokat a Munkaerőpiaci Alap kezeli, melybe beletartozik a • Munkanélküliek Szolidaritási Alapja • Foglalkoztatási Alap • Szakképzési Alap • Rehabilitációs Alap • Bérgarancia Alap A Munkaerőpiaci Alap céljai sokrétűek, átfogják • munkanélküliek ellátásának biztosítása • munkanélküliek munkához jutásának támogatása • felszámolás alatt lévő gazdasági szervezetek munkavállalóinak a szociális biztonság elősegítése • szakképzés fejlesztésének támogatása • a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítése • korengedményes nyugdíjak kifizetésének részbeni finanszírozása • munkaerőpiaci szervezet működési és fejlesztési kiadásai A Munkaerőpiaci Alapon belül hét

alaprészt kell elkülöníteni • szolidaritási alaprész a munkanélküli ellátások finanszírozására • jövedelempótló támogatási alaprész munkanélküliek jövedelempótló támogatásának finanszírozására (a jövedelempótló támogatás 2000-től megszűnt!!!) • foglalkoztatási alaprész foglalkoztatást elősegítő támogatás finanszírozására • bérgarancia alaprész • szakképzési alaprész • rehabilitációs alaprész • működési alaprész A Munkaerőpiaci Alap a gazdasági miniszter rendelkezési körébe tartozik, bevételei több forrásból származnak. Ezek: • munkaadói járulék a munkavállaló részére kifizetett bruttó bevétel 3%-a • munkavállalói járulék munkabér 1%-a • rehabilitációs hozzájárulás 2001-ben 27.800 ft/fő • szakképzési hozzájárulás • központi költségvetési támogatás • privatizációból származó bevétel • egyéb bevételek (visszafizetések, hatósági díjak,

bírságok, kamatok, stb.) A segélyezési típusú intézmények többcsatornás finanszírozással működnek. Ez azt jelenti, hogy egyes ellátások vagy szolgáltatások finanszírozása • teljes egészében közvetlen állami költségvetésből közgyógyellátásra jogosultak • részlegesen az állami költségvetésből történik, melynek három formáját különböztetjük meg ∗ szociális céllal nyújtott normatív állami támogatás ∗ önkormányzatok által fenntartott szociális intézmények működtetéséhez nyújtott normatív állami támogatás ∗ kötött felhasználású céltámogatások Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 42 29.Felelősség a társadalombiztosítási (és családtámogatási) ellátások körében - a jogalap nélkül igénybevett ellátás visszafizetésének kötelezettsége - a foglalkoztató megtérítési kötelezettsége a mások által jogalap nélkül felvett ellátásokért - a foglalkoztató megtérítési

kötelezettsége az általa okozott üzemi baleset illetve foglalkozási megbetegedés esetén - a követelés érvényesítése - az igényérvényesítési határidők - mérséklés, elengedés Aki társadalombiztosítási, illetve családtámogatási ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha a felvételtől számított 30 – nyugellátás esetén 90 – napon belül erre írásban kötelezték. A kifizetés akkor jogalap nélküli, ha • azt olyan személy részére fizették ki, aki arra nem jogosult • jogosult ugyan az ellátásra, de nem olyan mértékű összeget fizettek ki részére, mint amennyit kellett volna A visszafizetésről határozattal kell intézkedni. Ennek meghozatala során nem kell vizsgálni, hogy kinek a h ibájából történt a k ifizetés, csak azt, hogy az ellátás felvétele ténylegesen megtörtént-e. A határidő elteltének vizsgálata az elbíráló szerv feladata Ha a határidő már elmúlt, a jogalap nélkül

felvett ellátást csak attól lehet visszakövetelni, aki felróható (szándékos vagy gondatlan) magatartást tanúsít. A foglalkoztató akkor köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátást, ha annak megállapítása, folyósítása az ő mulasztásának a következménye, s azt az ellátás igénybevevőjétől nem lehet visszakövetelni. Azonban, ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, felvételéért a foglalkoztatót és az ellátásban részesülőt is felelősség terheli, az ellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni. Ha több munkáltatót terhel felelősség, a megtérítésért egyetemlegesen felelnek. A társadalombiztosítás folyósítja az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés esetén járó ellátásokat. Azonban, ha megállapítható, hogy a balesetért, foglalkozási megbetegedésért a foglalkoztatót vagy más személyt is vétkesség terheli, akkor a

társadalombiztosítási szerv a felmerült költségeket áthárítja az okozóra. E megtérítési kötelezettségnek két alapesete van • a foglalkoztató akkor köteles a költségeket megfizetni, ha a kötelező munkavédelmi szabályoknak nem tett eleget, vagy ha a foglalkoztató, illetve alkalmazottja szándékosan idézte elő a balesetet (a megtérítési igényre a foglalkoztató székhelye szerinti igazgatási szerv az illetékes) • harmadik személy is köteles az általa okozott rokkantság vagy halál miatt kifizetett társadalombiztosítási ellátás megtérítésére, ha ezért ő a felelős. A megtérítési kötelezettség a felelősség mértékéig áll fenn (a megtérítési igényre az ellátásban részesülő személy lakóhelye szerinti igazgatási szerv az illetékes) A társadalombiztosítási szerv a követelését • visszafizetésre kötelező határozattal • fizetési meghagyással érvényesítheti. A megtérítésre kötelezett ezekkel

szemben keresettel fordulhat a bírósághoz A társadalombiztosítási szervek a m egtérítési követeléseket általában öt éven belül érvényesíthetik, azonban a családtámogatással kapcsolatos igényérvényesítési határidő a kifizetéstől számított 3 év, kivéve, ha a követelésre alapot adó magatartás bűncselekménynek Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 43 minősül, akkor az igényérvényesítési határidő mindaddig fennáll, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. Az igazgatási szerv méltányosságot érdemlő esetben mérsékelheti vagy elengedheti a követelés teljesítését, ha a végrehajtás még nem kezdődött meg. A nyugdíjszabályok azonban konkretizálják azokat az eseteket, amikor mérséklés vagy elengedés lehetséges. Ezek alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője • magánszemély esetében méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti a ∗ visszafizetési, megtérítési

kötelezettséget ∗ a megtérítés késedelmi kamatát ∗ a mulasztási bírságot • foglalkoztató vagy egyéb szerv esetén mérsékelhető vagy elengedhető a ∗ mulasztási bírság • fizetési könnyítés engedélyezhető a ∗ megtérítési összegre ∗ megtérítés késedelmi kamatára ∗ adatszolgáltatással kapcsolatos költségre ∗ adatszolgáltatással kapcsolatos költség késedelmi kamatára Végrehajtási szakban a m éltányosságon alapuló fizetési könnyítés és mérséklés a megtérítendő alapösszegre már nem engedélyezhető, az egyéb tartozásokra azonban adható. A méltányossági jogkörben hozott intézkedéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs. Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 44 30.Jogorvoslat a társadalombiztosítási (és családtámogatási) ellátások körében - jogorvoslat a közigazgatási eljárási szakban - a társadalombiztosítási határozatok bírósági felülvizsgálata - fellebbezés a

méltányossági jogkörben meghozott döntéssel szemben A társadalombiztosítási intézményeknél kétféle jogorvoslati lehetőséget különböztetünk meg • a közigazgatási rendszeren belüli belső jogorvoslat • bírói külső jogorvoslat A közigazgatási eljárási szakaszban a t ársadalombiztosítással kapcsolatos viták a társadalombiztosítási szerv és az érintett ügyfél között alakulnak ki. Az ügyfél az I fokú határozat ellen fellebbezhet, mely fellebbezést általában a felettes szerv bírálja el. Jogorvoslati fórumok: I. fokú határozatot hozó Társadalombiztosítási kifizetőhely Egészségbiztosítási Pénztár szakága Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság szakága Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság Családtámogatási kifizetőhely Területi Államháztartási Hivatal Egészségbiztosítási Pénztár vezetője Országos Egészségbiztosítási Pénztár szakága Felettes szerv Egészségbiztosítási Pénztár szakága

Egészségbiztosítási Pénztár vezetője Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság vezetője Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetője Területi Államháztartási Hivatal Pénzügyminiszter Országos Egészségbiztosítási Pénztár szakága Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója A fellebbezés határideje általában a h atározat közlésétől számított 15 nap, a fizetési meghagyással szemben azonban 30 napon belül lehet keresettel élni. A felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot megvizsgálja, melynek eredményeként a h atározatot vagy • helybenhagyja • megváltoztatja • megsemmisíti Az ügyfél jogszabálysértésre hivatkozva keresettel kérheti az államigazgatási ügy érdemben hozott határozatának felülvizsgálatát, h a fellebbezési jogát kimerítette. Erre a kézbesítést követő 30 nap áll rendelkezésére. A felülvizsgálat iránti perben a társadalombiztosítási szerv székhelye szerinti

munkaügyi bíróság az illetékes. A pert mindig az I fokon eljárt társadalombiztosítási szerv ellen kell indítani még akkor is, ha a felülvizsgálandó határozatot a II. fokú szerv hozta A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van a h atározat végrehajtására. A keresetlevél alapján a bíróság megteszi az előkészítő eljárás során szükségessé váló lépéseket, majd lefolytatja a t árgyalást, melynek eredményeként a közigazgatási határozatot • hatályon kívül helyezheti, s új eljárásra kötelezheti a k özigazgatási szervet jogszabály sértés esetén • megváltoztathatja Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 45 31.A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) létrejötte és fejlődésének fő szakaszai, szervezeti felépítése és működése Az ILO-t 1919-ben az I. világháborút lezáró békeszerződések egyik elemeként hozták létre Kialakításában döntő szerepet játszottak • gazdasági megfontolások:

már a XIX. században felismerték, hogy a szociális felemelkedéshez nemzetközi együttműködésre lenne szükség • humanitárius indítékok: a XX. század elején a lakosság jelentős hányada az iparban végzett munkából élt, azonban életkörülményeik és helyzetük egyre elviselhetetlenebbé vált • politikai motívumok: a munkavállalók helyzetének javítása nélkül szociális nyugtalanságok, felkelések, forradalmak kialakulására lehet számítani A szervezet alapvető céljai között már a kezdetek kezdetén szerepelt a • munkanélküliség elleni küzdelem • munkavállalók védelme betegségek, munkahelyi balesetek ellen • öregségi és rokkantsági nyugdíjak kérdése Az ILO fejlődésének fő szakaszai • 1919 ∗ 2. számú egyezmény a munkanélküliségről ∗ 3. számú egyezmény az anyaság védelméről • 1920 8. számú egyezményt a munkanélküliek kártalanításáról • 1921 12. számú egyezmény a munkahelyi balesetek

kártalanításáról a mezőgazdaság területén • 1925 ∗ 17. számú egyezmény a munkahelyi balesetek kártalanításáról az ipar területén ∗ 18. számú egyezmény a foglalkozási megbetegedésről ∗ 19. számú egyezmény s munkahelyi balesetek esetén azonos bánásmód biztosításáról • 1927 ∗ 24. számú egyezmény az iparban foglalkoztatottak betegségi biztosításáról ∗ 25. számú egyezmény a mezőgazdaságban foglalkoztatottak betegségi biztosításáról • 1933 ∗ 35. számú egyezmény az iparban foglalkoztatottak öregségi, rokkantsági, illetve hátramaradotti hozzátartozók védelméről ∗ 40. számú egyezmény a mezőgazdaságban foglalkoztatottak öregségi, rokkantsági, illetve hátramaradotti hozzátartozók védelméről • 1934 44. számú egyezmény a munkanélküliség esetén fizetendő ellátásokról • 1936 ∗ 55. számú egyezmény a tengerészek betegség, illetve baleset alkalmával kötelezően nyújtandó

ellátásokról ∗ 56. számú egyezmény a tengerészek betegségi biztosításáról Az ILO történetében új fejezetet nyitott az 1944. május 10-én elfogadott Philadelphiai Nyilatkozat, amely új alapokra helyezte a szervezet tevékenységét. Alapvető elvként rögzíti, hogy • a munkaerő nem áru • a szervezkedés és a véleménynyilvánítás szabadsága a fejlődés lényeges eleme • a szegénység veszélyezteti az előrehaladást Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 46 a szükséggel szembeni küzdelmet csak az országon belüli szigorral és a nemzetközi szervezetek összehangolt és folyamatos munkájával lehet megnyerni A nyilatkozat elfogadásával megváltozott az ILO tevékenységének jellege • szélesebbé vált a hatásköre az emberek összességére kiterjedő védelmet kívántak nyújtani • kibővült a védelem köre a biztosítási védelmet a szociális biztonság kell, hogy felváltsa • minden szükséghelyzetben lévő személy

számára biztosítani kell valamilyen alapjövedelmet és egészségügyi ellátást • Az ILO munkájában a kormányok képviselői mellett részt vesznek a munkáltatók és a munkavállalók képviselői is. Három fő szerve van: • Egyetemes Munkaügyi Értekezlet (Közgyűlés): a szervezet legfontosabb döntéshozó szerve. Fő feladata: ∗ egyezménytervezeteket és ajánlásokat dolgoz ki ∗ megválasztja az Igazgatótanács tagjait ∗ jóváhagyja a költségvetés tervezetét ∗ dönt az ENSZ-tagsággal nem rendelkező tagjelöltek felvételéről Üléseit évente egyszer tartja (júniusban, Genfben). Minden tagállam négy képviselőt delegál (2 kormányzati, 1 munkáltatói, 1 szakszervezeti képviselő). Határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza, azonban az alapokmányban vannak olyan döntések, amely ⅔-os szótöbbséget igényel. • Igazgató Tanács: irányítja a szervezet munkáját. Fő feladata: ∗ előkészíti a közgyűlés

munkáját ∗ ellenőrzi a hozott határozatok végrehajtását ∗ felügyeletet gyakorol a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal felett, s megválasztja vezérigazgatóját ∗ a közgyűlés elé terjeszti jóváhagyás céljából a költségvetés tervezetét Évente általában háromszor ülésezik. 56 főből áll (28 fő kormányzati, 14 munkáltatói, 14 munkavállalói képviselő). • Nemzetközi Munkaügyi Hivatal: állandó titkárság, s végrehajtó szerv. Bizonyos részlegei kutatóközpontként, mások tájékoztatási intézményként szolgálnak. Székhelye Genf, az intézményt a vezérigazgató irányítja A taggá válás lehetősége az ILO alapokmánya szerint minden állam számára nyitva áll. A II világháború után elfogadott új alkotmány szerint tagnak tekintendő minden olyan ország, amely • már 1945. november 1-jén is tagja volt • az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagja • azok az országok, akiknek felvételét a közgyűlés ⅔-os

többséggel elfogadta Jelenleg az ILO-nak 175 tagja van. Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 47 32.A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet normáinak típusai és a normák végrehajtásának ellenőrzési mechanizmusa Az ILO normáinak jelentős része foglalkozik szociális standardok felállításával, azonban ezeknek a célja, iránya és meghatározásának módja a tevékenység különböző szakaszaiban eltérőek voltak. Ezért három szakaszt különböztetünk meg • I. generációs minimumstandardok (1919-től II világháborúig) Jellemzői: ∗ lényegében csak a biztosítási típusú rendszerek keretében tudták elképzelni a hatékony szociális védelem megszervezését ∗ meghatározott kockázatokkal szemben igyekeztek védelmet szerveztetni főként meghatározott foglalkoztatási csoportok védelmét szorgalmazták ∗ minél több országra szerették volna kiterjeszteni • II. generációs normák (II világháborútól ’60-as évek eleje)

Jellemzői: ∗ komplexebb szemléletmód ∗ választási lehetőség a védelem alá vonandó társadalmi rétegek csoportjai között ∗ választási lehetőséget nyújt a védelmi rendszerek között biztosítási, segélyezési, univerzális ∗ választási lehetőség a védelem alá tartozó kockázatok körében és a finanszírozásban illetve adminisztrációban • III. generációs normák (1960-as évek második fele) Jellemzői: ∗ revideált egyezmények időszaka ∗ magasabb szintű standardok ∗ rugalmas ratifikációt tesz lehetővé ∗ újra gondolták a védelmi struktúrát ∗ az egyes kockázatok egymástól elválasztva jelentek meg az ILO standardok két fő alakban jelennek meg, (egyezmény, ajánlás), de a szervezet ezeken felül természetesen számos más döntést is hoz, határozatok, deklarációk, magatartási szabályok alakjában. Ezek azonban nem részei az ILO standardoknak, jóllehet néha normatív igénnyel lépnek fel. Az ILO standardok

két fő alakban jelennek meg: - egyezmények (többoldalú nemzetközi szerződések, amelyeket a tagállamok ratifikálhatnak, ezután a tagállamot köti az egyezmény) - ajánlások (nem rendelkeznek kötőerővel, iránymutatást nyújtanak az egyes tagállamoknak nemzeti politikájuk és tevékenységük orientálására. Rendszerint ugyanazon szabályozási tárgyra bocsátják ki, amelyekre az egyezményeket kidolgozták. Célja, hogy a standardok azokban az országokban is éreztessék konkrét hatásukat, amelyek nem ratifikálták az adott kérédst rendező egyezményt.) A nemzteközi Munkaügyi Szervezet eddig mintegy 180 egyezményt, és 185 ajánlást fogadott el. Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 48 Az egyezmények és ajánlások végrehajtásának ellenőrzésére négyféle módszer alakítottak ki: - rendszeres felülvizsgálat (az egyes tagállamok által elfogadott egyezmények végrehajtásáról a kormányok által készített jelentések kontrollja)

- reprezentációs eljárás (nemzeti, vagy nemzetközi munkáltatói, vagy munkavállalói szerv kezdeményezheti, ha úgy ítéli meg, hogy az adott ország nem teljesíti a ratifikált egyezményben vállaltakat. Igazgató Tanács dönt a panasz befogadásáról, tripartit ad hoc bizottság vizsgálja ki. - más tagállam által benyújtott panasz (olyan állam terjesztheti elő, aki maga is ratifikálta az adott egyezményt, és meggyőződése, hogy egy másik, szintén ratifikáló állam nem teljesíti a vállalt kötelezettségét. Független vizsgálóbizottság dönt, az érintett tagállam a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordulhat, ha nem ért egyet az ILO testületei által kialakított állásfoglalással.) - szervezkedés szabadságával kapcsolatos kifogás elbírálására létrehozott speciális felülvizsgálati rendszer. Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 49 33.A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a szociális biztonság minimális normáiról szóló

102. számú egyezményének (1952) főbb jellemzői A szociális biztonság minimális normáiról szóló 102. számú egyezmény új szakaszt nyitott a szociális intézmények nemzetközi szintű szabályozásában, s a nemzetközi jogi szabályozás alapdokumentumává vált. Fő jellegzetességei: • átfogja a kockázatok széles körét, védelmet kíván nyújtani ∗ egészségügyi szolgáltatások területén ∗ keresőképtelenség esetén ∗ anyaság esetén ∗ időskorban ∗ családfenntartó halála esetén ∗ rokkantság esetén ∗ munkahelyi baleset és foglalkozási megbetegedés esetén ∗ munkanélküliség esetén ∗ családi támogatások területén • meghatározza az ellátási minimumot, amelyet a ratifikáló országnak el kell érnie • lehetőséget ad arra, hogy a nyújtandó ellátási szintek meghatározása továbbra is az adott ország döntése lehessen • rugalmas, azaz a t agállamok nincsenek arra kényszerítve, hogy mind a k ilenc

kockázatra nézve elfogadják a meghatározott minimumot a ratifikáláshoz elegendő csak három területre vonatkozó minimumszabály ratifikálása, melyből legalább egy a kemény maghoz tartozó kell, hogy legyen ↓ időskor rokkantság eltartó hozzátartozó halála munkahelyi baleset és foglalkozási megbetegedés munkanélküliség • szerkezetét tekintve 15 részből áll ∗ I. fejezet: általános rendelkezések ∗ II – X. fejezet: egy – egy kockázatra vonatkozó speciális szabályok ∗ XI. fejezet: pénzbeli ellátásokra vonatkozó sajátos szabályok ∗ XII. fejezet: az adott ország területén tartózkodó nem rezidensekkel kapcsolatos egyenlő bánásmód követelményei ∗ XIII. fejezet: valamennyi fejezetre alkalmazandó közös előírások ∗ XIV: fejezet: vegyes rendelkezések ∗ XV. fejezet: záró rendelkezések Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 50 Orvosi ellátás Öregségi nyugellátás Családi ellátások Valamennyi orvosi, A

meghatározott életkort elért Valamennyi gyermek, s az egészségügyi állapotra időskorúak őket nevelő család (szülésre is), függetlenül attól, hogy mi okozta Védett • foglalkoztatottak meghatározott kategóriái, ha a védelem alá vontak köre eléri az összes személyek munkavállaló 50%-át • gazdaságilag aktív népesség meghatározott csoportjai, ha a védelem alá vontak köre eléri az összes rezidens 20%-át • rezidensek meghatározott csoportjai, de nem lehet kevesebb, mint a 20 főnél több személyt foglalkoztató ipari vállalatoknál alkalmazott összes dolgozó 50%-a Nyújtandó Sajátos előírásokat • betegség esetén • pénzben nyújtott ellátások alkalmazhatnak a r atifikáló rendszeres ∗ általános orvosi országok támogatás ellátás • természetben ∗ szakellátás nyújtott támogatás ∗ gyógyszerek ∗ fekvőbeteg ellátás • terhesség, szülés esetén ∗ szülés előtti gondozás ∗ szülés levezetése ∗

szülés utáni gondozás ∗ szükség esetén kórházi ápolás Ellátás mértéke Nincs szabályozás az ellátás nem lehet kevesebb, • felnőtt férfi mint a r eferenciajövedelemmel munkavállaló rendelkezők átlagos havi szokásos jövedelmének 40%-a átlagbérének legalább 3%-a • felnőtt férfi szokásos átlagbérének 1,5%-a, ha a v édelem az összes rezidensre kiterjed Finanszírozás • biztosítottak által fizettet hozzájárulás • adók • a kettő kombinációja Adminisztráció A ratifikáló állam visel minden felelősséget a kiépítéséhez Védett kockázatok Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 51 34. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ún harmadik generációs minimum standardjai - a munkahelyi baleset és foglalkozási megbetegedések esetén nyújtandó ellátásokról szóló 121. számú egyezmény (1964) - a rokkantaknak, az időskorúaknak és a hátramaradt hozzátartozóknak nyújtandó ellátásokról szóló 128. számú

egyezmény (1967) - az orvosi, egészségügyi ellátásokról és a keresőképteleneknek nyújtott támogatásról szóló 130. számú egyezmény (1969) 1. 121 számú egyezmény Az egyezményt 1964. július 8-án fogadta el a Közgyűlés Jellemzője: • megemeli a m unkahelyi balesetek, foglalkozási megbetegedések esetén nyújtandó minimális ellátási mértéket • átfogó védelemre törekszik ki kell terjednie a köz- és magánszférában foglalkoztatott összes bérből élőre, kivétel ∗ a ratifikáló állam kizárhat meghatározott személyi csoportokat, azonban a kizártak köre nem haladhatja meg az összes bérből élő személy 10%-át ∗ a ratifikáló állam időleges derogációt kérhet, ha a gazdasági és egészségügyi forrásai nem elegendőek még a teljes körű védelem biztosításához • a védett kockázatoknak át kell fogni a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedés széles körét • az ellátásoknak minden esetben ki

kell terjedni ∗ az egészség helyreállítására szolgáló szolgáltatásokra ∗ munkaképtelenség tartós vagy átmeneti eseteire ∗ rokkantságra ∗ családot eltartó személy esetén nyújtandó ellátásra • a ratifikáló államnak kötelezettséget kell vállalnia a m unkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedés megelőzésére, a rehabilitációra Magyarország mindeddig nem ratifikálta a 121. számú egyezményt!!! 2. 128 számú egyezmény Fő jellemzője: • részlegesen ratifikálható a három kockázati körből (rokkantság, időskor, hátramaradotti hozzátartozók) minimum egyet ratifikálni kell a minimumnormákkal ∗ rokkantság: minden olyan képességcsökkenés, amely meghatározott mértékben akadályozza az érintett szakmájának gyakorlását ∗ időskor: a j ogszabály által meghatározott életkor elérése, ami nem lehet magasabb 65 évnél ∗ hátramaradotti hozzátartozó: özvegyek, gyerekek, akik az eltartó halála miatt

vesztik el megélhetési forrásaikat • a védett személyi kör kialakítására 3 alternatívát kínál: Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 52 bérből élők a védelemnek ki kell terjednie az összes bérből élőre, még a szakmunkásokra is ∗ gazdaságilag aktívak a védelemnek ki kell terjednie az összes gazdaságilag aktív 75%-ára ∗ rezidensek a védelemnek ki kell terjednie az összes rezidensre, vagy pedig közülük azokra akiknek a megélhetési forrása nem éri el a minimumszintet ∗ pénzbeli ellátások mértéke ∗ rokkantság esetén a férfi munkavállaló (felesége és 2 gyermeke van) átlagjövedelmének minimum 50%-a ∗ öregségi ellátás esetén a f érfi munkavállaló (felesége és 2 gyermeke van) átlagjövedelmének minimum 45%-a ∗ hozzátartozói ellátás esetén a f érfi munkavállaló (felesége és 2 gyermeke van) átlagjövedelmének minimum 45%-a • megemelte a hátrányos helyzetű személyek readaptációját

ellátó intézményekkel kapcsolatos követelményeket Magyarország mindeddig nem ratifikálta a 128. számú egyezményt!!! • 3. 130 számú egyezmény Fő jellegzetessége: • nem lehet részlegesen ratifikálni, de lehetőség van bizonyos csoportok kizárása a védett személyek köréből, ha a gazdasági, illetve egészségügyi források nem elég fejlettek • egészségügyi szolgáltatások területe ∗ betegség: az októl független valamennyi kezelésre szoruló állapot ∗ védett személyek körére 3 lehetőséget ajánl  bérből élők a védelemnek ki kell terjednie az összes bérből élőre, a szakmunkásokra, házastársra, gyermekre  gazdaságilag aktívak a védelemnek ki kell terjednie az összes gazdaságilag aktív 75%-ára, házastársra, gyermekre  rezidensek a védelemnek ki kell terjednie az összes rezidens 75%ára ∗ egészségügyi ellátások  összes gyógyító ellátás  megelőző természetű ellátás  a

szolgáltatást szakorvosnak kell nyújtani  gyógyszerek, orvosi segédeszközök nyújtása  kórházi kezelés  fogászati ellátás • keresőképtelenség esetén nyújtott támogatás ∗ védett személyek köre  az összes bérből élő  aktív népesség meghatározott csoportjának legalább 75%-a  összes rezidens, akinek a keresőképtelenség esetén a megélhetési forrása a minimumszintet nem éri el ∗ ellátások mértéke  az érintett korábbi jövedelmének meghatározott százaléka, minimum 60% Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 53 felnőtt férfi munkás bérének meghatározott százalékát kitevő egységes összeg Magyarország mindeddig nem ratifikálta a 130. számú egyezményt!!!  Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 54 35.Az Európai Szociális Karta (Torino, 1961) - előzményei és szerkezete - a ratifikáló tagállam kötelezettségvállalásai - a Karta ellenőrzési mechanizmusa - a kiegészítő és

módosító jegyzőkönyvek Egy szociális jogokkal foglalkozó egyezmény elfogadása már az Emberi Jogok Európai Egyezményének előkészületi munkája során felmerült, azonban a polgári és politikai szabadságjogok tárgyalása során felmerült viták következtében akkor úgy döntöttek, hogy a szociális jogokról szóló fejezeteket egy külön dokumentumban helyezik el. Az Európai Szociális Kartát 1961. o któber 18-án Torinóban írták alá, amely 1965 február 26-án lépett hatályba. Szerkezetét tekintve 3 nagy részből áll • 1 preambulum, mely rögzíti ∗ a diszkrimináció nélküli szociális jogokban való részesülés lehetőségét ∗ a tagállam felelőssége a városi és a vidéki lakosság életszínvonalának javítása • 5 rész ∗ 1. rész: 19 jogot és alapelvet sorol fel ∗ 2. rész : a 19 jog és alapelv részletes kibontása ∗ 3. rész: kötelezettségvállalások ∗ 4. rész: jelentési kötelezettség ∗ 5. rész: háború

vagy rendkívüli állapot idején alkalmazható derogáció • 1 annex (függelék), mely az egyes cikkek értelmezéséről tartalmaz rendelkezéseket A Karta 12. cikke szól a társadalombiztosításhoz való jogról Kimondja, hogy „minden dolgozónak és családtagjának joga van a társadalombiztosításhoz”. E jog gyakorlásának biztosítására a ratifikáló tagállamnak vállalnia kell, hogy • létrehozza és fenntartja a társadalombiztosítás rendszerét • kiegészítő szinten tartja fenn a társadalombiztosítás rendszerét legalább olyan mértékben, mint amilyet a 102. számú egyezmény ratifikációja megkövetel • törekszik a társadalombiztosítási rendszer szintjének folyamatos emelésére • megfelelő megállapodások kötésével lépéseket tesz arra ∗ a saját állampolgárok egyenlő bánásmódot biztosítsanak a szerződő fél állampolgárainak ∗ összeszámítják minden egyes szerződő fél jogszabályainak megfelelően eltelt

biztosítási időszakot A Karta fő jellemzői (a ratifikáló tagállam kötelezettségvállalásai) • lehetővé teszi a részleges ratifikációt • kiemeli a „kemény maghoz” tartozókat, melyek ∗ munkához való jog ∗ szakszevezeti jog ∗ kollektív tárgyaláshoz való jog ∗ társadalombiztosításhoz való jog ∗ szociális és egészségügyi segítséghez való jog ∗ családok joga a szociális, jogi és gazdasági védelemre ∗ bevándorló munkások és családtagjainak joga a védelemre és segítségre • előírja, hogy a kemény magból a ratifikáló tagállamnak legalább 5-öt kell ratifikálni • további cikkek és számozott bekezdések is ratifikálhatók nem lehet kevesebb 10 cikknél és 45 számozott bekezdésnél Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 55 A Karta előírja, hogy valamennyi ratifikáló állam 2 évenként köteles jelentést készíteni a főtitkárnak, melyet a kormányok kötelesek összeállítani. A vizsgálatot

a Szakértői Bizottság végzi el, melynek 7 tagja van. Ezeket a tagállamok által összeállított lista alapján a Miniszteri Bizottság választja 6 évre. A tagállamok jelentései és a Bizottság következtetési kerülnek megvitatásra az Európa Tanács Szociális Kormánybizottságának Albizottságában. Az Albizottság tagjai • 1 fő delegált valamennyi tagállamból • 2 fő munkáltatói delegált • 2 fő szakszervezeti delegált • 2 fő képviselő az Európai Tanácsból Az Albizottság terjeszti a Miniszteri Bizottság elé a következtetéseket tartalmazó jelentést, mely jelentés alapján ajánlásokat tehet a szerződő feleknek. A Miniszteri Bizottság 1988. május 5-én kiegészítő jegyzőkönyvet fogadott el, melyben 4 újabb alapvető jogot állapítottak meg. Ezek: • a nemek megkülönböztetés nélküli esélyegyenlősége a munkavállalás és hivatás tekintetében • a dolgozók tájékoztatási és véleménynyilvánítási joga a

vállalatoknál • a dolgozók munkafeltételek és munkakörülmények meghatározásában és javításában való részvételének joga • idősek joga a szociális védelemre 1991. október 21-én Torinóban egy módosító jegyzőkönyvet is elfogadtak, melynek alapvető célja a Karta hatékonyságának emelése, az ellenőrzési mechanizmus javítása. • pontosabbá tették a jelentések megküldése utáni eljárást • felemelték a Szakértői Bizottság létszámát 9 főre, mely tagokat a Parlamenti Közgyűlés választ • a jelentéseket a kormánybizottság elő kell terjeszteni, aki előkészíti a Miniszteri Bizottság döntéseit. 1995. novemberében újabb kiegészítő jegyzőkönyvet fogadtak el, melyben bevezették a kollektív panaszok rendszerét • a ratifikáló tagállamok elismerik, hogy a Karta nem kielégítő alkalmazása során panasszal éljenek a munkáltatói, munkavállalói érdekképviseletek • a panaszokat a Független Szakértők

Bizottsága vizsgálja ki • a Bizottság döntése alapján a Miniszteri Bizottság dönt a felmerülő kérdésekről Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 56 36.A Szociális Biztonság Európai Kódexe és a protokollja - a felülvizsgált Európai Kódex a szociális biztonságról - a felülvizsgált Kódex szerkezete és tartalma az Európai Tanács által elfogadott egyéb szociális normák Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 1964. április 16-án fogadta el a Szociális Biztonság Európai Kódexét és az azt kiegészítő protokollt, melyek 1968. március 17-én léptek hatályba E két egyezmény a szociális védelem színvonalának emelésére törekszik. A Kódex 14 fejezetből áll • I. fejezet: általános előírások ∗ definíciók ∗ ratifikáció ∗ önkéntes biztosítások • II-X. fejezet: 9 szociális biztonsági ágazatra tartalmaz előírásokat • XI. fejezet: rögzíti a rendszeres pénzbeli szolgáltatások minimális mértékeit

Kockázat Védett személy Keresőképtelenség Munkanélküliség Munkahelyi baleset, foglalkozási megbetegedés Öregség Anyaság Rokkantság munkaképtelenség rokkantság hátramaradt hozzátartozók Hátramaradotti hozzátartozók • • • Ellátás minimális mértéke Kódex Protokoll férfi munkavállaló feleséggel, 2 45% 50% gyermekkel férfi munkavállaló feleséggel, 2 45% 50% gyermekkel férfi nyugdíjas korú házastársa 40% 45% férfi munkavállaló feleséggel, 2 50% 50% gyermekkel férfi munkavállaló feleséggel, 2 50% 50% vagy gyermekkel 66,7% özvegy 2 gyermekkel 40% 45% asszony 45% férfi munkavállaló feleséggel, 2 40% gyermekkel özvegy 2 gyermekkel 40% 50% 50% 45% XII. fejezet: néhány általános rendelkezés XIII. fejezet: vegyes rendelkezések XIV. fejezet: záró rendelkezések A felülvizsgált Kódexet 1990. november 6-án fogadták el Felépítése megegyezik az eredeti Kódex struktúrájával, tartalmilag azonban számos

elemében változott. A változás fő célja, hogy emelje a standardok szintjét, s a szabályok alkalmazását rugalmasabbá tegye a ratifikáló tagállamok részére • kiterjeszti a védett személyek körét • igyekszik egyensúlyt teremteni a szociális célkitűzések és ezek költségei között • rugalmas lehetőséget nyit a ratifikálásra ∗ ha a régi Kódexből olyan fejezetet ratifikált, amit az új Kódex nem erősít meg a régi kötelezettség hatályban marad ∗ ha a régi Kódexből olyan fejezetet ratifikált, amit az új Kódex felülvizsgált az új szabályozás felváltja a régit ∗ ha új fejezeteket ratifikál a vállalt kötelezettségek felölelik a K ódex és a Protokoll megfelelő fejezetében lévő kötelezettségeket • lehetőséget nyújt a derogációra, mely érintheti ∗ egészségügyi szolgáltatás által védett személyek körét Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 57 keresőképtelenség esetén a várakozási idők

hosszát öregségi nyugdíjkorhatárra vonatkozó előírásokat öregségi nyugdíjjogosultság megállapításához szükséges hozzájárulás fizetési időt, foglalkozási aktivitást ∗ anyasági ellátások védett személyi körét • egyedülállóak és eltartott hozzátartozóval rendelkezők részére különböző mértékű minimumstandardokat állapít meg ∗ ∗ ∗ Keresőképtelenség Munkanélküliség Öregségi nyugdíj Átmeneti v. kezdeti munkaképtelenség Teljes és állandó általában keresőképtelenség, az érintett állandó fizikai rokkantság felügyeletre szorul Családfenntartó halála Túlélő házastárs 50% 50% 50% 50% 50% 70% Anyaság Gyermek Rokkantság Családfenntartó halála • 50% 20% 50% 50% Túlélő házastárs 50% Gyermek 20% Eltartott hozzátartozóval % rendelkező 65 65 65 65 65 80 Az érintett házastárssal és 2 gyermekkel Egyedülálló Munkahelyi baleset, foglalkozási Kockázat Túlélő házastárs 2

gyermekkel Asszony, házastárssal és 2 gyermekkel Az érintett házastárssal és 2 gyermekkel Túlélő házastárs 2 gyermekkel - a ratifikáló tagállamok 2 módszer közül választhatnak az ellátások mértékénél ∗ tényleges kereset ∗ egységes átalányösszeg Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága számos más ajánlást fogadott el, így • 1975-ben a háztartásbeli nők szociális védelméről • 1976-ban határozat azon nyugdíjasokról vagy nyugdíjkorhatár feletti személyekről, akik aktív foglalkoztatottak maradnak • ajánlás a szociális biztonsági ágazatok hozzáférhetőségének kiszélesítésére • ajánlás a rendszerek univerzálissá tételére • családi támogatások fokozatos kiterjesztéséről szóló ajánlás ∗ 1. lépés: alapellátást szervezni ∗ 2. lépés: kiterjeszteni a jogosultak körét ∗ 3. lépés: ellátás mértékének növelése • 1989-ben az öregségi nyugdíjkorhatár rugalmassá tételéről

szóló 3. számú ajánlás • 1991-ben nem stabil foglalkoztatási viszonyban dolgozó munkavállalók szociális biztonságáról szóló 2. számú ajánlás Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 58 65 65 65 65 - 37.A kétoldalú szociálpolitikai egyezmények és egyéb szociálpolitikai megállapodások - szociálpolitikai egyezmények - hatályos szociális biztonságról szóló egyezmények - hatályos egészségügyi ellátási egyezmények A kétoldalú egyezmények azokat a problémákat igyekeznek rendezni, amelyek akkor merülnek fel, ha • magyar állampolgárok települnek át másik országba • ezen országok állampolgárai helyezik át lakóhelyüket Magyarországra Az érintetteknek fontos, hogy a korábban más országban megszerzett szociális jogaikat ott is elismerjék, ahová átköltöztek. A turistaforgalom keretében is egyre több külföldi érkezik hazánkba, és magyar állampolgár is gyakran utazik külföldre. Ilyenkor betegség esetén

szükségessé válhat az egészségügyi szolgáltatásuk biztosítása. Ezeket a p roblémákat is kezelik a kétoldalú megállapodások. Magyarországnak jelenleg az alábbi hatályos szociálpolitikai egyezményei vannak: • 1959. évi 41 t vr: magyar – csehszlovák szociálpolitikai egyezmény alkalmazandó Cseh Köztársaság, Szlovák Köztársaság vonatkozásában • 1959. évi 20 tvr: magyar – jugoszláv szociálpolitikai egyezmény alkalmazandó: Jugoszlávia valamennyi utódállama vonatkozásában • 1959. évi 38 tvr: magyar – lengyel szociálpolitikai egyezmény • 1962. évi 2 tvr: magyar – bolgár szociálpolitikai egyezmény • 1962. évi 5 tvr: magyar – román szociálpolitikai egyezmény • 1963. évi 16 t vr: magyar – szovjet szociálpolitikai egyezmény alkalmazandó: valamennyi FÁK tagállam vonatkozásában, kivétel: o Lettország o Litvánia o Észtország • 2000. évi XXX törvény (vhr: 90/2000 (VI20) Korm r): magyar – német

szociális biztonságról szóló egyezmény • 2000. évi CXXIII törvény (vhr: 243/2000 (XII24) Korm r): magyar – osztrák szociális biztonságról szóló egyezmény • 1999. évi VII tvr: magyar – svájci szociális biztonságról szóló egyezmény Egészségügyi ellátási egyezmények: • 1969. évi 16 tvr Kuba • 29/1974 (VII.10) Mt rendelet Mongólia • 14/1975 (V.14) MT rendelet Korea • 47/1978 (X.4) MT rendelet Irak • 21/1979 (VI.26) MT rendelet Nagy – Brittania • 33/1979 (X.14) MT rendelet Kuvait • 15/1981 (V.23) MT rendelet Jordánia • 5/1983 (IV:13.) MT rendelet Svédország • 17/1984 (III.27) MT rendelet Angola • 33/1989 (IV.24) MT rendelet Finnország • 143/1992 (X.29) MT rendelet Norvégia Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 59 Az egyezmények jellegzetességei: • személyi hatálya kiterjed az érintett országok valamennyi olyan állampolgárára, akiket az egyezmény nem zár ki • tárgyi hatálya: Csehszlovákia

Jugoszlávia Bulgária Románia Lengyelország Szovjetunió Németország Ausztria Svájc Társadalombiztosítási ellátások Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Csak nyugdíjbiztosítási ellátásra Szociális segély Igen Igen Igen Igen igen - Munkanélküli segély Igen - az egészségügyi ellátási intézmények az egészségbiztosítás terhére igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokkal foglalkoznak, ezért rendszerint csak sürgősségi ellátásra jogosítanak. Az ellátási kötelezettség a heveny sürgős esetekben a feltétlen szükséges mértékig nyújtandó szolgáltatásokat öleli fel és általában kiterjed az alap-, járóbeteg- és fekvőbeteg ellátásra is (Svédország csak kórházi ápolásra jogosít) • a szociálpolitikai egyezmények alapján nyújtott ellátások • Nyugellátás Öregségi Üzemi baleset, nyugdíj foglalkozási betegség Csehszlovákia Pro rata Az az állam állapítja meg temporis és folyósítja, akinek a

Jugoszlávia szabályai az üzemi baleset, elv foglalkozási megbetegedés időpontjába az igénylőre Bulgária vonatkozik Lengyelország Románia Szovjetunió Területi elv Területi elv Betegségi, ellátás anyasági Családi pótlék Az az ország nyújtja, amelynél a jogosult az ellátásra való igény megnyíltakor biztosított volt Az az o rszág, amelynek területén a jogosult személy gyermeke lakik Az az ország folyósít, amelynek szabályai szerint az érintett az ellátásra való jogot megszerezte Az az ország nyújtja, Az az ország amelynek területén a folyósít, amelynek jogosult állandó területén a jogosult lakóhelye van állandó lakóhelye van Pro rata temporis elv: meg kell határozni az érintett személy különféle tagállamokban megszerzett részjogosultságait az adott állam belső nyugdíjszabályai szerint, ez alapján meg kell állapítani, hogy az adott országban megszerzett szolgálati ideje alapján milyen mértékű

nyugdíjjogosultságot szerzett volna, majd ezeket össze kell adni, s meg kell vizsgálni, hogy az így kapott eredmény milyen viszonyban van az eredetileg kiszámolt összeggel. Folyósítani mindig a kedvezőbb, magasabb összegű ellátást kell!!! Területi elv: az ellátásokat a mindkét fél területén szerzett szolgálati idők figyelembe vételével annak az országnak a t ársadalombiztosítási szerve állapítja meg, amelynek területén a jogosult állandó lakóhelye van Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 60 38.A szociális jogok megjelenése és fejlődése napjainkig az Európai Közösségben Az Európai Közösséget eredetileg a gazdasági együttműködés céljából alkották meg, amely háromféle együttműködésből 3 nemzetközi szerződéssel jött létre. Ezek: • 1951. április 18-án Párizsban aláírt Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) • 1957. március 25-én Rómában aláírt Európai Atomenergia Közösség (EURATOM) •

1957. március 25-én Rómában aláírt Európai Gazdasági Közösség (EGK) Mindhármat ugyanaz a 6 tagállam fogadta el, azaz • Belgium • Franciaország • Németország • Olaszország • Luxemburg • Hollandia A szociális kérdések a közösségben kezdetben csak alárendelt szerepet játszott, amely elsősorban az alapítás időszakában uralkodó felfogásbeli és érdekkülönbségekre volt visszavezethető. A munka- és szociális jogi területen főként állásfoglalásokkal és ajánlásokkal próbáltak részt venni, hiszen az alapítók szerint a szociálpolitika területén az együttműködés nem játszik központi fontosságú szerepet. A közösségi szintre emelt szociálpolitika csak azokon a területeken kívánatos, ahol a gazdasági célkitűzések megvalósítását szolgálja. A Közösség kedvező történelmi helyzetben jött létre. A ’60-as évek közepéig töretlen gazdasági fejlődés mutatkozott, a ’60-as évek végére azonban a

gazdasági fejlődés lelassult, s a politika terén (párizsi, olaszországi diáklázadások) is egyre világosabbá vált, hogy változás érlelődik a társadalmi közhangulatban. A közös szociálpolitikai kezdeményezés elsőként egy 1974. januárjában meghirdetett szociális akcióprogramban valósult meg, amely 3 területet érintett: • foglalkoztatási helyzet javítása • élet- és munkakörülmények javítása • széles körű párbeszéd a Közösség gazdasági és szociális döntései során A ’70-es, ’80-as években a Közösség szociális joga az akcióprogramnak köszönhetően jelentősen bővült. Különösen intenzív közösségi szintű szabályozási tevékenység folyt a • nemek közötti egyenlő bánásmód biztosítása • szociális biztonsági rendszerek koordinációja • munkavállalói jogok védelme • munkahelyi egészség- és biztonságvédelem területén A ’80-as évek közepén újra felerősödött az igény a

közösségi szintű szociális jogalkotás súlyának növelésére. • 1986. februárjában aláírták az Egységes Európai Okmányt, amely lényeges változásokat hozott az eljárási rendben, de a szociálpolitika alapvető szabályozási problémáit ez sem oldotta meg. • 1989-ben létrehozták a Közösségi Charta a Munkavállalók Alapvető Szociális Jogairól szóló dokumentumot, amely a szociális minimumok közösségi szintű szabályozását tartalmazta, azonban az angolok elutasítása miatt csak deklaráció maradt • 1991. decemberében elfogadták a Maastrichti Szerződést, amely a Római Alapító Okmány második átfogó módosítását tartalmazta szociálpolitika terén kevés eredményt hozott, ezért a Közösség 11 állama külön dokumentumot állított össze, a Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 61 Szociálpolitikai Megállapodást. Megállapítja, hogy a Közösség és a tagállamok célkitűzései ∗ a foglalkoztatás

előmozdítása ∗ az élet- és munkafeltételek javítása ∗ megfelelő szociális védelem ∗ szociális párbeszéd ∗ magas és tartós foglalkoztatási színvonalat biztosító emberi erőforrások fejlesztése A ’90-es évek elejétől kezdve nagyon komoly szociális problémák jelentkeztek ezért újra kellett gondolni a K özösség szociális szerepvállalását. Erre 2 dokumentum elfogadásával tettek kísérletet • az 1993-ban kiadott a szociálpolitikáról szóló Zöld Könyv, melyben összefoglalták az addigi eredményeket, és részletesen tartalmazta az EU előtt álló feladatokat • az 1994. júniusában kiadott a szociálpolitikáról szóló Fehér Könyv, melynek fő feladata meghatározni a szociálpolitika fejlődési irányát (munkanélküliség), Az Unió következő csúcstalálkozóját 1997. júniusára Amszterdamba hívták össze Ekkora a legtöbb országban drámai méretűre növekedett a munkanélküliség, s ebből adódóan a

szociális problémák is súlyos feszültséget okoztak. A csúcstalálkozón aláírt Amszterdami Szerződés (ami 1999 májusától hatályos) az Unió célkitűzései közé helyezte • a magas szintű foglalkoztatás követelményét • kiszélesítette a diszkrimináció tilalmára vonatkozó előírásokat • alapszerződésben átvehető a Szociálpolitikai Megállapodásban rögzített rendelkezések • kiterjesztette a Közösség szociális jogi kompetenciáját a ∗ társadalmi kirekesztés elleni harcban ∗ a szegénység elleni küzdelemben ∗ fogyatékosok jogainak biztosításában A 2000. de cemberében Nizzában tartott konferencián elfogadott szerződés nem hozott lényeges változásokat a szociálpolitika területén. A tanácskozás fő célja az volt, hogy felkészítse az Uniót az új tagállamok fogadására, s arra kell választ találni, hogy hogyan lehet az Unió intézményeinek belső működőképességét fenntartani, ha duplájára emelkedik a

tagállamok száma. Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 62 39.A Közösségi szociális jog néhány alapvető vonása - az európai közösségi szociális jog fogalma, tárgya - közösségi hatáskörök a szociális jog szabályozásában - az európai szociális jog intézményi alapjai Az európai szociális jog a közösségi szinten kialakított valamennyi olyan norma, amely valamilyen szociálpolitikai célt vagy koncepciót kíván elérni. Magába foglalja az • Európai Közösség elsődleges és másodlagos jogát • Európai Bíróság szociális jogi szempontból releváns gyakorlatát Az Unió bonyolult döntési, szabályozási szerkezettel rendelkezik. Tagállamai csak egyes szabályozási problémákat emelnek közösségi szintre, s ezen belül 2 közelítési módot alkalmaznak • koordináció • harmonizációs mechanizmusok különféle válfajai Az Unió nem rendelkezik általános jogalkotási hatáskörrel, jogalkotói csak akkor járnak el, ha

erre a tagállamok felhatalmazást adtak. A közösségi jogban az átruházott hatásköröknek 4 fajtáját különböztetjük meg • kizárólagos hatáskör, amikor a tagállamoknak nincs szabályozási hatásköre és nem alkalmazható a szubszidiaritás elve • konkuráló hatáskör, a tagállamok csak akkor és annyiban rendelkeznek hatáskörrel, ahol a közösség nem alkotott az adott tárgyban szabályokat • keretjellegű hatáskör, a k özösség az adott területen csak a k ooperáció megszervezésére kapott hatásköröket • párhuzamos hatáskör, valamennyi tagállam köteles megfelelő intézkedéseket tenni a szerződésből, illetve a közösség intézményei döntéseiből származó kötelezettségek teljesítésének biztosítására Az Unió döntési mechanizmusait, szervezeti struktúráját az ESZAK, az EGK és az EURATOM, mint jogi jogalanyok 1965. április 8-án aláírt fúziós szerződése adja meg, hiszen az eddig önállónak tekinthető

közösségek a szerződésbe foglalt hatáskörök átvételével egyesítették szerveiket. Ekkor jött létre az Európai Közösség, melynek fő intézményei • Európai Parlament: a tagállamok állampolgárainak képviseletére szolgáló intézmény. ∗ a képviselőket közvetlenül választják (maximum létszám: 732) ∗ a képviselők függetlenek, nem utasíthatók ∗ feladata  demokratikus kontrollt gyakoroljon a Bizottság felett  ellenőrző hatáskörébe tartozik a bizalmatlansági indítvány a Bizottság ellen  eseti bizottsággal vizsgálhatja más közösségi testületek, szervek jogba ütköző magatartását ∗ részére bármely állampolgár petíciót nyújthat be ∗ határozatait általában egyszerű többséggel hozza • Tanács: a közösség legfőbb döntéshozó szerve ∗ tagjai a tagállamok delegált miniszterei ∗ feladata  elfogadja a közösségi szerződések végrehajtására szolgáló másodlagos közösségi jog

formájában megjelenő normákat  biztosítja a tagállamok általános gazdaságpolitikájának koordinálását  felügyeletet gyakorol a Bizottság felett ∗ döntéseit fő szabályként egyszerű többséggel fogadja el Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 63 • • • Bizottság ∗ tagjainak száma összesen 20 fő (nagyobb országot 2-2, kisebb országot 1 tag képvisel) ∗ elnökét és tagjait az Európai Parlament nevezi ki ∗ feladata  az Unió valamennyi tagállamának közös érdekeit képviselni  felelős a közösségi politika végrehajtásáért  kezeli a költségvetést  irányítja a közösségi programokat  ellenőrzi a közösségi jog végrehajtását  külkapcsolatokban képviseli a közösséget ∗ saját ügyrenddel rendelkezik főigazgatóságokra, igazgatóságokra, részlegekre tagozódik Európai Bíróság ∗ 15 bíróból áll, akiket a tagállamok kormányai neveznek ki 6 é vre munkájukat 8 főügyész

segíti ∗ feladata  a közösségi jog védelme  a másodlagos jog értelmezése és alkalmazása  jogi szakvéleményezés  jogelveket és általános jogi alapokat állapíthat meg ∗ hatásköre van  szerződésszegési vagy felügyeleti kereset esetén  semmisség megállapítása iránti eljárás esetén  jogalkotástól való tartózkodás iránti kereset esetén  hivatali felelősség iránti kereset esetén  előzetes, illetve közbenső döntés iránti eljárás esetén Európai Számvevőszék ∗ 15 tagból áll, akiket a Tanács nevez ki 6 évre ∗ feladata a belső számvitel ellenőrzése. Ellenőrzik  a bevételek, kiadások jogszerűségét, célszerűségét, gazdaságosságát  minden költségvetési év lezártakor jelentést készít Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 64 40.A szociális jogi koordináció közösségi jogi alapjai - a koordináció hatálya a szociális jogi koordináció fő feladatai és alapelvei

A szociális jogi koordináció az elsődleges közösségi jogforrásokban találhatók. Az Alapokmány 42. cikkelye szerint a Tanács mindent intézkedést megtesz a szociális biztonság területén azért, hogy a munkavállalók szabad mozgását biztosítsák. Ennek érdekében a ki- és bevándorló munkavállalóknak és hozzátartozóiknak biztosítják • a jogosultsági idők összeszámítását • a szolgáltatások folyósítását annak, aki a tagállam területén él A hatályos szabályokat az 1971. j únius 14-én hatályba lépett 1408/71-es és az 574/72-es rendeletek tartalmazzák. A koordináció • személyi hatálya ∗ kezdetben a ki- és bevándorló munkavállalókra és családtagjaikra terjedt ki ∗ az 1981. m ájus 29-én elfogadott 1390/81-rendelet kiterjesztette az önállóan munkát végzőkre ∗ 1998-ban a közalkalmazottakra ∗ 1999-től a tanulmányok folytatása céljából más tagállam területére utazókra is • tárgyi hatálya

kiterjed ∗ betegségi ellátás és anyasági juttatások ∗ rokkantsági ellátások ∗ öregségi ellátások ∗ hátramaradottak ellátásai ∗ munkahelyi balesetek és foglalkozási betegségek esetén járó ellátások ∗ haláleseti ellátások ∗ munkanélküli ellátás ∗ családi támogatások A rendelet hatálya kiterjed az egyes tagállamok valamennyi intézményére függetlenül attól, hogy ezek járulékalapúak vagy nem, valamint az olyan költségvetésből finanszírozott tagállami intézményekre, amely kiegészítő, helyettesítő vagy pótlólagos támogatást nyújtanak, vagy kizárólag szellemi és testi fogyatékos személyeknek nyújtanak védelmet. A rendelet nem vonatkozik a  szociális és egészségügyi segélyekre  háborús áldozatokat vagy kárt szenvedetteket segítő juttatási rendszerekre • területi hatálya ∗ elsősorban a tagállamokra terjed ki ∗ 1994. január 1-től az Európai Gazdasági Térségre terjesztették ki

(harmadik országbeli személyek) • időbeli hatálya: a rendelkezéseket a hatálybalépésüket követő időponttól lehet alkalmazni A koordinációnak 4 alapvető feladatot kell ellátni • meg kell határozni, hogy egy adott személy esetében melyik nemzeti jogot kell alkalmazni • meg kell határozni, hogy hogyan kell az egyik tagállam állampolgárával bánni, ha egy másik tagállam területén tartózkodik • meg kell válaszolni azt, hogy egy olyan szolgáltatást, amely egy meghatározott tagállam területén keletkezett kell-e más állam területén teljesíteni • be kell-e számítani a más tagállam területén szerzett várományokat, szolgálati időket Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 65 Alapelvek • alkalmazandó jog elve: ha valaki egy másik tagállam területén dolgozik, él, a munkavégzés helye szerinti jog elve alapján kell a meghatározni a jogosultságokat, kivétel ∗ ha a m unkavállalót saját vállalata rendeli ki más

tagállam területére munkavégzés céljából és ennek időtartama a 12 hónapot nem haladja meg ekkor az eredeti tagállam jogszabályi hatálya alatt marad ∗ rendszeresen két vagy több tagállam területén foglalkoztatottnak minősülők a munkáltató székhelye szerinti jog az irányadó • más tagállamokból származó állampolgárok szociális jogi diszkriminációjának tilalma: a tagállam köteles a foglalkoztatással, bérezéssel és más munkafeltételekkel kapcsolatos és a munkavállalók állampolgárságához kötődő mindenféle megkülönböztetést megszüntetni • biztosításban töltött idők összeszámításának elve: a tagállamok kötelesek az ekvivalencia szabályt alkalmazni, azaz a s zociális jogilag releváns jogviszonyokat, előzményeket úgy tekintik bárhol is következett be, mintha az ő területén történt volna • ellátások külföldre történő folyósításának elve: a szociális ellátásokat arra tekintettel, hogy a

jogosult más tagállam területén lakik, sem megrövidíteni, sem megváltoztatni, sem megvonni nem lehet Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 66 41.Az egyes szociális biztonsági ágazatok koordinációjára vonatkozó EU-s előírások - betegségi és anyasági ellátások - rokkantsági ellátások - időskor és halál esetén nyújtandó (nyug)ellátások Az 1408/71-es rendelet részletesen szabályozza az egyes ellátásokra vonatkozó speciális rendelkezéseket • betegségi és anyasági ellátások ∗ a Rendelet 18-36. cikke szabályozza ∗ alapelv: az érintett csak egyetlen jogosultságot vehet igénybe ∗ természetben nyújtandó egészségügyi szolgáltatást (ambuláns vagy egyéb orvosi kezelés) lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes intézmények nyújtják ∗ pénzbeli szolgáltatást a munkavégzés helye szerint illetékes intézmények nyújtják ∗ pénzbeli ellátás mindig annak az államnak a j ogszabályai szerint kell

megállapítani, amely szerint az érintett személy biztosítási jogviszonya fennáll • rokkantsági ellátások ∗ a Rendelet 37-43. cikke szabályozza ∗ természetben nyújtandó egészségügyi szolgáltatást (ha a t agállam szabályai ilyen szolgáltatást biztosítanak) lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes intézmények nyújtják ∗ a rokkantságot az egyes tagállamokban általában kétféle módon közelítik meg, ennek megfelelően létezik  „A” típusú, melynek jellemzője  a rokkantságot meghosszabbított betegségnek tekintik  ellátások mértéke általában független a korábbi szolgálati időtől  ha az igénylő kizárólag „A” típusú rendszer alá tartozott, az ellátásra való jogosultságot annak az országnak a szabályai szerint kell megállapítani, amelynek rendelkezései a m unkaképtelenség beálltakor, majd a rokkantság idején rá irányadóak voltak  „B” típusú, melynek jellemzője  a

rokkantságot a munkából való végleges kiesésnek minősíti úgy kezelik, mint az előrehozott, idő előtti öregségi nyugdíjakat  az ellátások mértéke függ a korábban megszerzett szolgálati idők hosszától  ha a r okkanttá vált személy élete során egyetlen olyan országban is biztosított volt, amely „B” típusú, akkor a jogosultság megállapítása, illetve az ellátás mértékének meghatározása során figyelembe kell venni az öregség és halál esetén nyújtandó ellátásokra vonatkozó szabályokat valamennyi tagállam szabálya szerint megvizsgálják, hogy megállapítható-e a rokkantság beállta • időskor és halál esetén nyújtandó (nyug)ellátások ∗ a jogosultság megállapításának szabályai Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 67  ha a nyugdíjjogosultságot egy állam szabályai szerint is teljesítette, akkor  először kiszámítják az elméleti ellátási összeget (más tagállamok területén

töltött időt is úgy tekintik, mintha az adott országban szerezte volna)   majd kiszámítják a nyugdíjat a pro-rata-temporis elv alapján is  a számára kedvezőbb ellátást folyósítják ha a nyugdíjjogosultsága 2 va gy több államban megszerzett részjogosultság figyelembe vételével állapítható meg, akkor  először kiszámítják az elméleti ellátási összeget (más tagállamok területén töltött időt is úgy tekintik, mintha az adott országban szerezte volna)  majd kötelező kiszámítani a nyugdíjat a pro-ratatemporis elv alapján is  a számára kedvezőbb ellátást folyósítják Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 68 42.Az egyes szociális biztonsági ágazatok koordinációjára vonatkozó EU-s előírások - munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések - haláleseti ellátások - munkanélküli ellátások - családi támogatások • • munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedés ∗

természetben nyújtandó egészségügyi szolgáltatást (ambuláns vagy egyéb orvosi kezelés) és a pénzellátásokat általában a lakó- vagy tartózkodási hely szerint vehetik igénybe ∗ pénzbeli ellátás közvetlenül attól az intézménytől kapja, amelynek védelmi körébe tartozik ∗ foglalkozási megbetegedés ha a biztosított 2 vagy több államban végzett olyan tevékenységet, amely kiválthatta ezt a b etegséget, akkor az ellátást az utolsó foglalkoztató állam jogszabálya szerint állapítják meg ∗ ha a tagállam nem rendelkezik önálló baleseti biztosítással (Hollandia) a betegségi szolgáltatásokra vonatkozó normákat kell alkalmazni haláleseti ellátások ∗ ha az ellátás feltételei között szerepel, hogy meghatározott szolgálati időt, várakozási időt kell teljesíteni, akkor a tagállamokban szerzett ezen időket össze kell számítani ∗ ha több tagállam területén is megállapítható az igényjogosultság azt a

szabályt kell alkalmazni, ahova legutolsó alkalommal tartozott Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 69 43.Reform elgondolások és javaslatok a koordináció hatékonyabbá és egyszerűbbé tételére az EU-ban - a jogi szabályozás egyszerűbbé tétele - a koordináció kiterjesztése a tagállamok területén kívüli államokból érkező munkavállalókra - a kiegészítő szociális védelmi rendszerek koordinációjának problémája A koordinációs rendeletek szabályai rendkívül bonyolultak, nehezen áttekinthetők, sokszor kell módosítani őket. Mindezek miatt számos olyan javaslat született, amelyek a koordináció reformjára törekedtek. Legfontosabb közülük • a jogi szabályozás egyszerűbbé tétele eredmény: az 1998 végén megjelent Bizottsági javaslat az új koordinációs rendelettervezet szövegével • a koordináció kiterjesztése a tagállamok területén kívüli államokból érkező munkavállalókra kiváltó ok: a Gaygusuz

ügy, melynek tárgya az volt, hogy jogosan tagadták-e meg az osztrák hatóságok az Ausztriában élő török állampolgártól a munkanélküli ellátás kimerítése után az osztrák állampolgároknak folyósítható „végszükségi segélyt” eredmény: az Európai Bizottság az elsődleges jogforrásokba ütközőnek ítélte, hogy ezen ellátást kizárólag csak osztrák állampolgároknak lehet folyósítani, ezért a török állampolgárnak adott igazat • a kiegészítő szociális védelmi rendszerek koordinációjának problémája a közösségi koordináció csak az állam által működtetett nagy intézményeket vonta a koordináció körébe, azonban több országban a szociális védelmi rendszer fontos részét képezik a kiegészítő vállalati vagy privát biztosítási rendszerek, melyek a nyugdíjbiztosítás területén vállalnak fontos szerepet megoldás: a közösségen belül a kiegészítő rendszerek felülvizsgálata, hiszen ezek mostanában

már a nyugdíjakon kívüli más területen is éreztetik hatásukat, így sürgető a közösségi koordináció körébe való bevonásuk Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 70 44.A szociális védelmi rendszerek harmonizációjára irányuló törekvések az Európai Unióban A szociális intézmények megfelelő működtetéséért fennálló felelősség a közösségen belül a tagállamok hatáskörében van, s nem valószínű, hogy a tagállamok a közeljövőben közösségi szintre kívánják emelni szociálpolitikai rendszereik szabályozását. Mindez nemigen teszi lehetővé a harmonizáció kibontakozását. Vannak azonban olyan jelek, amelyek arra utalnak, hogy a közösségen belül egy egységes szociálpolitikai intézményrendszert kellene kialakítani. Ennek érdekében • 1992-ben a Tanács kibocsátott egy ajánlást a szociális védelem területén a célok és politikák közelítéséről konvergenciastratégiát hirdettek meg, azaz a tagállamok

közötti hatékony információcsere támogatásásra rendszeresen kiadják az egyes tagállamok szociális védelmi rendszereit röviden leíró MISSOC összeállítást • 1995-ben a Bizottság vitát kezdeményezett a t agállamok körében a s zociális védelem jövője címmel • 1997-ben bizottsági közlemény a szociális védelem modernizációja és fejlesztése az EU-ban címmel • 1999-ben újabb közlemény egy koncentrált stratégia a s zociális védelem modernizációjára címmel Mindezek a j elentések, közlemények kiadásával a b izottság intezívebbé kívánja tenni az információk cseréjét a tagállamok között, és közösségi szinten is segítséget kíván nyújtani az optimális megoldási modellek kidolgozására, kiváltképp 4 fő területen, azaz • közösen gondoskodjanak arról, hogy a munka mindenki számára kifizetődő legyen és a jövedelméhez mindenki biztonságban hozzájusson • a nyugdíjak biztonságosak legyenek és a

nyugdíjrendszerek hosszú távon is finanszírozhatóak maradjanak • támogassák a szociális beilleszkedést • magas szintű és hosszú távon finanszírozható egészségügyi gondoskodást biztosítsanak A harmonizációs igényű közösségi fellépés jelei felismerhetők a hátrányos helyzetben lévő célcsoportok életkörülményeinek javítására szolgáló közösségi erőfeszítésekben is. Különösen 3 speciális helyzetben lévő réteg életkörülményeinek javítására fordítottak nagy figyelmet, így • a fogyatékosok helyzetének javítására • az idősebb korosztályok helyzetének rendezésére • a szociális integráció előmozdítására Szoc. Jog - Államvizsga tételek 2003 71