Szakralitás és művészet

Dátum: 2010. szeptember 14. 00:00:00.
Forrás : Gondola

A szakrális művészet jelentősége nagy a magyar történelemben fogalmazott Csorba László, az MNM főigazgatója az Ars Sacra Alapítvány által szervezett Szakrális Művészeti Hét előzetesén. Csorba üdvözölte a Kulturális Örökségvédelmi Napok programjához kapcsolódó, 2010. szeptember 17-26-ig tartó rendezvénysorozatot, amely "középpontba állítja a nemzeti és szakrális kultúra szoros és állandó kapcsolatát a magyar történelemmel".

A főigazgató sajtótájékoztatón mutatta be a Szakrális Művészeti Hét keretében a Magyar Nemzeti Múzeumban megtekinthető műalkotásokat, a XIX. század jellegzetes Szent István- és Széchenyi-ábrázolásokat. Hangsúlyozta, hogy mindez egyfajta előremutatás az októberben nyíló "Széchenyi világai" című kiállításhoz, amely Széchenyi István életművét mutatja be a nagyközönségnek.
A bemutatott alkotások között Elischer Lajos 1861-ben készített Szent István-litográfiája, Barabás Miklós 1860-as Széchenyi-litográfiája (amelynek előképe Hans Gasser 1859-60-ban Döblingben mintázott Széchenyi mellszobra volt), illetve Höller György 1860-as, Pusztacsaládon felállított Szent István-szobra szerepeltek.

Pusztacsalád a Széchenyi család egyik legeldugottabb birtoka volt, maga Széchenyi István vásárolta Ödön fiának a Festetics családtól. Amikor a „legnagyobb magyar” meghalt, fia szeretett volna azonnal szobrot állíttatni édesapjának. A szabadságharc bukását követő elnyomatás időszakában az erdőkkel körülvett kis falu a szoborállítás kiváló helyszínének bizonyult. Höller György soproni kőfaragóval itt létesült ez a különleges Széchenyi arcú Szent István szobor. A kettős kötődésről sokáig csak a család és a kőfaragóművész tudott. Napjainkban a pusztacsaládiak minden év augusztus 20-án és szeptember 21-én megkoszorúzzák a szobrot: Szent István ünnepén és Széchenyi István születésnapján.
A sajtótájékoztatón Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, a Magyar Püspöki Konferencia egyházművészeti referense köszöntötte a kezdeményezést - amely eredetileg ugyan nem egyházi indíttatású -, és hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja kiemelni a Katolikus Egyház azon törekvéseit, amelyek a művészeti értékek megőrzésére, illetve azok missziójára koncentrálnak.
Dragonits Márta, az Ars Sacra Alapítvány kuratóriumának elnöke a sajtótájékoztatón ízelítőt adott a több mint 150 programmal büszkélkedő rendezvénysorozat programjaiból, és kiemelte: ezek mind ingyenesen látogathatók.
A Szakrális Művészetek Hete rendezvénysorozatát dr. Udvardy György c. püspök nyitja meg 2010. szeptember 17-én pénteken 15 órakor a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében. Az e napon nyíló, Gödölle Mátyás történész-művészettörténész-szakmúzeológus által rendezett időszaki kiállítás a Nemzeti Múzeum kupolatermében szeptember 26-ig fogadja látogatóit.
A Nemzeti Múzeum a Szakrális Héten különleges tárlatvezetésekkel várja a látogatókat: Dr. Kiss Etele „Szent István birodalma - Kelet és Nyugat határán”, Dr. Kiss Erika „Magyar szentek ereklyéi - a császáriból a nemzeti kincstárba”, Dr. Biczó Piroska „Fehérvári királysírok egykor és napjainkban”, Sipos Enikő pedig „A Koronázási Palást restaurátor szemmel” című vezetésével ismerteti az intézmény egyházi vonatkozású műkincseit. A vezetések sorából kiemelkedik az a két rendkívüli alkalom, amikor előzetesen jelentkezett látogatóinkat személyes hangvételű kiállítási séta várja: szeptember 22-én Dr. Varga Lajos váci segédpüspök, míg szeptember 24-én Szabó Géza, esztergomi őrkanonok, papköltő vezetésével kalauzolnak majd.
A szakrális heti programkínálatáról a rendezvény központi programfüzete mellett az intézmény honlapján is tájékozódhat: www.mnm.hu.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A vikingek

A vikingek skandináv származású hajósok és harcosok, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. Ismertek normann (északi ember), rusz vagy varég néven is. A viking szó nem adott nemzetet jelölt, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást. Első írásbeli említése az Angolszász Krónikában található, mint wicingas, amely pejoratív mellékzönge nélkül kalózkodással foglalkozó tengerészt jelentett.

A vörösiszap

A vastól a bauxit is vörös. A vasásványok közül a hematit és a goethit nem vesz részt a kémiai folyamatokban és mint oldhatatlan maradék a vörösiszapba kerül. A vörösiszap többféle fémvegyület elegye, a timföld (alumínium-oxid) gyártásának mellékterméke. A fokozottan veszélyes hulladékok osztályába tartozik. A környezetvédelmi szakemberek a II. veszélyességi kategóriába sorolták.

Az Antonov An-225 Mrija

Az An–225 Mrija (magyarul: álom, NATO-kódja: Cossac) a kijevi Antonov Tervezőirodában az 1980-as évek második felében kifejlesztett szállító repülőgép. 640 tonnás maximális felszálló tömegével jelenleg a világ legnehezebb repülőgépe, amely maximálisan 250 t hasznos teher szállítására képes. Mindössze egy üzemelő és egy részben megépített példánya van, ez utóbbit a közeljövőben üzemképes állapotba akarják hozni.